Közel 250 lelkipásztor vett részt október 13-14. között az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2015. évi értekezletén Szovátán. A két napos találkozón a különböző alkalmakon a lelkipásztori szolgálat kihívásairól beszélgettek a lelkipásztorok.

A kezdő istentiszteleten Juhos János szentmátéi lelkipásztor hirdette az igét. Az igehirdetés után Beke Boróka, az ERLÉSZ elnöke tartotta meg beszámolóját, kitérve azokra az alkalmakra, amelyeken a lelkészértekezleti elnökökkel találkoztak. Beke Boróka kiemelte, hogy beindult a tavaly bemutatott Hivatásmegőrző Szolgálat. Bardócz Csaba ikafalvi lelkipásztor előadásában a Keskeny Út Fesztiválmisszióval kapcsolatos tapasztalatai alapján beszélt a 21. században élő egyház szolgálati kihívásairól. Az előadás után kiscsoportos beszélgetésekre került sor, amelyekről plénumban is beszámoltak az egyes csoportok. A lelkészértekezlet első napjának estéjén disputára került sor, Kászoni Szilárd és Makkai Péter lelkipásztorok ütköztették álláspontjukat. Kászoni Szilárd arról beszélt, hogy keresztyéni kötelességünk segíteni a bevándorlókon, de a befogadás nem elsődleges. Szerinte a saját értékeink újjászervezése a fontos, amely alapján segítséget tudunk nyújtani. Makkai Péter azokra a körülményekre mutatott rá, amelyek közül az emberek menekülnek Szíriából. Szerinte úgy tudunk erkölcsi győzelmet aratni, ha akkor, amikor jönnek a menekültek, segítséget, szeretetet, befogadást adunk nekik. Ha tényleg háborús menekültek azok, akik ide érkeznek, és nem fogadjuk be őket, akkor az üdvösségünket játszuk el. Kászoni Szilárd arra figyelmeztette a lelkipásztorokat, hogy eddig körülbelül 1 millió menekült érkezett Európába, de ezek közül csak 250 ezer szír. Makkai Péter szerint az erdélyi magyarság a cigányságot sem tudta integrálni, nagy kérdés, hogy a menekültekkel hogyan viselkedünk majd, ha hozzánk is elérkeznek, befogadjuk-e őket, megnyitjuk előttük a gyülekezeti házakat, ellátjuk-e őket?

Móricz Árpád délvidéki lelkipásztor saját tapasztalatai alapján mesélt a migráns válság kapcsán kialakult helyzetről, részletesen beszámolva azokról a körülményekről, amelyek között ezek az emberek érkeznek, és ahogy elhagynak egy-egy települést. A lelkészértekezlet első napját áhítattal zárták, amelyen Károly Károly madarasifeketei lelkipásztor szolgált, másnap reggel Botos Csaba somosdi lelkipásztort vezette be igemagyarázattal a napot. Ezt követően Gáll Sándor igazgatótanácsi kancellár mutatta be a Református Egyház Mediátori Szolgálatát.

A lelkészértekezlet második napján Kató Béla püspök is jelen volt, aki az egyház aktuális kérdéseiről beszélt. Elsőként az előző nap is előtérbe került migránskérdésről szólt. Elmondta, hogy a politikusok feladata, hogy kit és mikor engednek be az országba, viszont ha a menekültek bent vannak már, akkor a viszonyulásunk csakis a keresztyén alapelvek szerinti lehet. A püspök szerint a nyugati keresztyén világ a saját önzése miatt teljesen elpusztulhat. Az önzés ebben az esetben azt jelenti, hogy nem vállalja az áldozathozatalt. Fejlődés csak az ifjú nemzedéken keresztül lehet, egy nemzet csak akkor élhet, ha vannak fiatalok, az életszínvonal is csak így tartható fenn. A püspök szerint a ma embere hamisan azt gondolja, hogy az életszínvonalat pénzzel lehet megvenni.

Kató Béla szerint a népvándorlási folyamatot az is motiválja, hogy Kelet-Európa kiürült. A kiürült civilizációknak fiatalokra van szüksége. A püspök a romániai kis települések helyzetére reflektálva elmondta, hogy 10-20 éven belül teljesen átalakul egy-egy település képe, vagy teljesen kiürül. A jelenlegi tendencia az, hogy a nagyvárosok vonzáskörében lévő falvak megmaradnak, a távol eső falvak azonban elsorvadnak. Ennek főleg gazdasági okai vannak, hiszen amikor egy-egy település létrejött, akkor több ezer hektár földet műveltek meg az emberek, és a faluban mindenkire szükség volt ehhez. Ma már ekkora birtokokat tíz jól felszerelt gazda meg tud művelni. Az a faluszerkezet, amelyet eleink létrehoztak, ma már nem működőképes. Kató Béla szerint a kis lélekszámú közösségeket azonban továbbra is pásztorolni kell, azon kell gondolkodni, hogy milyen egyházi szerkezetben tudja az egyház ezeket a falvakat ellátni, hogy hogyan fog a lelkipásztorok egzisztenciája alakulni.

A püspök arról is beszélt, hogy miért kérték, hogy a lelkipásztorok jelentsék be, hogy lelkipásztori szolgálatuk mellett van-e másodállásuk. Ennek a célja, hogy az egyház meghatározza, hogy a szolgálaton kívül hogyan vállalhatnak a lelkipásztorok más állát. A jelenlegi szabályzat szerint az egyházmegye és az egyházkerület vezetőségétől kell engedélyt kérni, ha egy lelkipásztor második állást is szeretne vállalni. Kató Béla hangsúlyozta, hogy a főállás a lelkipásztori szolgálat, a másodállásokat azért kell szabályozni, mert sok lelkipásztor kész helyzet elé állította az egyházmegyék és az egyházkerület vezetőségét, utólag kértek engedélyt. A püspök arról is beszélt, hogy a lelkipásztori munka mellett mindig volt más munka is, hiszen az egyházközségi birtokokat meg kellett művelni, mezőgazdasági munkát végeztek a lelkészek, de ezt a gyülekezeti tagok általában pozitívan értékelték, hiszen továbbra is otthon volt, nem ütközött ez a tevékenység a lelkipásztori tevékenységével. Ha viszont valaki munkaszerződéssel a településtől távol vállal munkát, akkor nem tudja a lelkipásztori teendőit teljes mértékben teljesíteni. Kató Béla szerint az egyház egészének az érdeke, hogy ne lehessen olyan tevékenységet folytatni, ami káros az alaptevékenység megítélésére. Ezért kell az egyházmegye és az egyházkerület jóváhagyása, hogy ne menjen el egy irányba ez a kérdés. Rendre, szabályokra van szükség ahhoz, hogy valaki ehhez a közösséghez tartozhasson. A püspök szerint a közeljövőben ezzel a kérdéssel még foglalkozni fognak, és a megfelelő testületek fognak döntést hozni a szabályozás kérdésében.

Kató Béla azt is elmondta, hogy a püspöki szék a fizetési kategóriák kérdését is újra gondolja, magasabb fizetési kategóriákat fognak összeállítani. Hangsúlyozta, hogy a meghatározott minimumon alul nem szabad majd alkudni. A másodállás miatt megtörtént egy helyen, hogy a meghatározott minimum alatti fizetésben egyezett meg egy lelkipásztor a presbitériummal. Ez a helyzet azért veszélyes, mert a következő lelkipásztor, aki utána kerül majd az illető gyülekezetbe, hátrányos helyzetből indul.  

A püspök arról is beszélt, hogy a mostani lelkészi állomány sem tartható fenn, ha a települések elkezdenek eltűnni. Szólt ugyanakkor arról is, hogy a kis gyülekezetek támogatása sem fog örökké tartani. Ez egy kegyelmi idő, de ha nem lesz majd támogató, akkor ezt a kérdést belülről kell megoldani. Figyelmeztette ugyanakkor a lelkipásztorokat arra is, hogy társaikra is figyeljenek oda, hogy a támogatás tényleg oda jusson, ahol arra nagy szükség van. A „kreatív könyvelé” miatt lehet egyénenként jól járni, mások rovására, de bukás lesz a vége. Ha nincs szolidaritás a lelkipásztorok között, akkor az, aki tényleg szorult helyzetben van, nem kapja meg a támogatást.

Az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség találkozója úrvacsorás istentisztelettel zárult, amelyen Nagy Gábor gógánváraljai lelkipásztor hirdette az igét. Beke Boróka lelkészértekezleti elnök az értekezlet végén bejelentette, hogy a 2016-os értekezlet október 11-12. között lesz, a helyszínről még értesíteni fogják a lelkipásztorokat. 

Fotó és szöveg: Kiss Gábor