Szolgáló életeket épít a Kolozsvári Református Kollégium
25 éve indult újra a Kolozsvári Református Kollégium. Az Erdélyben működő kollégiumok közül, a kommunizmus bukása után elsőként nyitotta meg újra kapuit a diákok előtt, és azóta is diákok százainak nyújt lehetőséget a tanulásra. Október 10-11. között tanárok, jelenlegi és volt diákok ünnepelték meg a negyedszázados évfordulót.
Az október 10-én délután tartott nyitó istentisztelten Kovács Tibor iskolalelkész hirdette az igét a Farkas utcai református templomban. Az iskolalelkész prédikációjában hangsúlyozta, hogy az elmúlt 25 év nem embereken múlott, az eredményekért egyedül Istennek kell hálát adni. A Kolozsvári Református Kollégium szolgáló életeket épített, valamint Isten országának a jövőjét. Kovács Tibor arra is emlékeztetett igehirdetésében, hogy Isten kegyelme, hogy a kollégium visszakapta épületeinek egy részét. Az iskolalelkész szerint az volt a legnehezebb az elmúlt 25 évben, hogy egyensúlyt teremtsenek a kövek építése és az emberek életének építése között. A lelkipásztor kiemelte ugyanakkor, hogy a Kolozsvári Református Kollégiumnak ma 752 diákja van, ez több mint valaha volt, történelme során legtöbb 600 diákja volt az iskolának.
Székely Árpád iskolaigazgató köszöntő beszédében az iskola és az egyház viszonyáról beszélt. Szerinte a kollégium melletti templom az iskola védelmezője volt, az iskola pedig az egyház védelmezője. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kollégium keretében ma óvodától a posztliceális képzésig minden oktatási szint megvan, a szakoktatást is beleértve.
Székely József, a Kolozsvári Református Kollégium első főigazgatója arra emlékezett, hogy az egyházi iskolák közül ez volt az, amelyiket sikerült újra életre kelteni. Arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy ahol Krisztussal nincs jó közösség, ott egymással sincs, ahol pedig egymással nincs, ott Jézussal sem lehetünk közösségben. Székely József azt is elmondta, hogy a diákélet arra való idő, hogy Isten igéje gyökeret verjen a diákok életében.
Lauer Edit, az Amerikai Magyar Koalíció tiszteletbeli elnöke a kollégium újraindítását elevenítette fel köszöntő beszédében, majd az azt követő nehézségekről és sikerélményekről beszélt. Kiemelte, hogy minden washingtoni fórumon szorgalmazták az egyházi javak visszaszolgáltatását, mindig szem előtt tartva a kollégium épületeit. Lauer Edit azt is hangsúlyozta, hogy a kollégium támogatásával tudják a legjobban biztosítani az erdélyi magyarság utánpótlását.
Nádas Gabriella, az amerikai ösztöndíjprogram koordinátora szintén az 1990-es újraindítást elevenítette fel, azt az időszakot, amelyben Csiha Kálmán erdélyi református püspök a kollégium újraindítását eltervezte, és ennek során megkötötte azt a megállapodást, amelynek során létrejött a keresztszülő program. Nádas Gabriella elmondta, hogy a szülők az elmúlt 25 évben több mint másfél millió dollárt adakoztak, hogy a szegény sorsú diákok életét elviselhetőbbé tegyék, oktatásukat támogassák.
Ábrám Tibor, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi alelnöke szerint Kolozsváron sokkal hosszabb ideig volt kollégium, mint nem. Hangsúlyozta, hogy semmiben nem hátrálhatunk meg, amiben Isten igéje eligazít, és amit eleink örökségül ránk hagytak.
Oláh Emese városi tanácsos szerint megújult falak közé tért vissza a Farkas utcai templomba a kollégium. A városi tanácsos szerint példamutató, amit az egyház és a szülők megtettek, hogy az örökséget fenntartsák. Ugyanakkor arra figyelmeztette a diákokat, hogy az ő kötelességük lesz, hogy a kollégiumot továbbra is fenntartsák.
Dr. Nagy Éva, az Oktatási Minisztérium kabinetigazgatója beszédében az anyanyelv fontosságát hangsúlyozta. A kabinetigazgató szerint meg kell mutatni, hogy van egy életerős református magyar közösség, amely fontos Erdélyben, Romániában, Európában.
Tőkés Zsolt, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium igazgatója szerint a keresztyén iskolák oktatásunk végvárai, ahol a Szentírás mondja ki, hogy mi a jó és mi a rossz.
Az istentisztelet keretében Ősz Előd egyháztörténész tartott előadást az iskola múltjáról, amelyben röviden vázolta a kollégium életében fontosabb állomásokat, majd Reményik Sándor Templom és iskola című versét szavalta Oláh Szilárd volt diák. Az ünnepi műsor folytatásaként a kollégium kórusának jelenlegi és volt tagjai két ének erejéig újra összeálltak, valamint Kis-Lukács Bernadett énekelt szólót. A szombati műsort a kollégium vegyeskarának műsora zárta. A Farkas utcai templomban lezajlott ünnepség után a kollégium épületében folytak tovább az események, véndiák találkozók, zenés kávéház, kerekasztal beszélgetések és emlékfüzetek bemutatója várta az érdeklődőket.
Másnap reggel újra megtelt a Farkas utcai templom, október 11-én délelőtt hálaadó istentiszteletet tartottak, amelyen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szolgált.
Igehirdetésében arról beszélt, hogy Isten mindig felhasználja az embereket, hogy elérje céljait a földön. A püspök szerint azért küzdünk a református oktatásért, mert az emberiség válságában a gonosz hatalma fölött egyedül Krisztus megváltó szeretete diadalmaskodik. Ezt az élet-halál küzdelmet, egyedül a hívő keresztyén ember tudja megvívni. Kató Béla úgy vélte, hogy Európát nem a muszlim bevándorlás fenyegeti, az igazi veszély bennünk, európaiakban van. Hangsúlyozta, hogy a keresztyén újjászületés az egyetlen esély Európa megerősödésére. A püspök szerint a kor kihívásaival szemben az szükséges, hogy éljünk egészségesen, teremtsünk rendet a fejünkben és a szívünkben, és “helyezzük vissza az origót a koordinátarendszerünk középpontjába”. Kifejtette, ez a kezdőpont csakis Jézus lehet. A család, a templom és az iskola, az ige ezeknek a védelmére irányítja rá a figyelmünket, ez a három pillér szükséges ahhoz, hogy megmaradjunk, de hármas veszély is ugyanakkor. A püspök hangsúlyozta, hogy meg kell tanulnunk népben és nemzetben gondolkodni. Azt is kiemelte, hogy Krisztusra fogunk hagyatkozni, amikor Erdélyben újrateremtjük a református oktatást. Az ünnepi istentisztelet keretében az úrvacsora sákramentumát is kiszolgáltatták, ágendai szolgálatot Gáll Sándor igazgatótanácsi kancellár, oktatásügyi előadótanácsos végzett.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a kultúráért felelős államtitkára köszöntőjében elmondta, hogy a magyar református egyházak egyesülése iránymutatás volt a magyarság számára, ugyanígy irányt mutat a kollégium is, ahogyan azt a történelem során is megtette. A reménység a diákokban van, hogy egy egységes magyar nemzet eleven tagjaiként a jövőt szolgálják a tanulmányaikkal. Hoppál Péter azt is elmondta, a kollégium egykori diákjai elmentek tanulni Európa egyetemeire, de visszatértek szülőföldjükre a népüket szolgálni, tudásukat a hazájukban kamatoztatták. Hozzátette: Magyarország kormánya minden segítséget megad ahhoz, hogy a szülőföldön való megmaradásban segítse az erdélyi fiatalokat.
“Bízunk bennetek, hogy őrállókként, őrzőkként itt lesztek, és szolgálni fogjátok mindazt, amit Kolozsvár, a kollégium üzen” – jelentette ki az államtitkár.
Nagy Elek és Kiss András Seszták Miklós köszöntését hozták a Kolozsvári Református Kollégiumnak. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minister levele szerint Kolozsvár múltja, jelene és jövője elválaszthatatlan a városban tevékenykedő egyházak múltjától, jelenétől és jövőjétől. Az iskola története összefonódott Erdély fejlődésének történetével. Seszták Miklós szerint a kollégium azt üzeni, hogy van értelme évszázadról évszázadra áldozatot hozni.
Kató Béla püspök köszöntőjében hangsúlyozta, hogy újra és újra bebizonyosodik, hogy a kolozsvári és az erdélyi magyarság az intézményeiben él, ezt tapasztalta a püspöki vizitációk során is. Kiemelte, hogy a kollégium legnagyobb értéke a diákokban és a tanárokban van. Kató Béla ugyanakkor ajándékot is hozott az ünneplőknek, egy oklevelet Székely Árpád igazgatónak, amelyet az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsa adományozott az igazgatónak 25 éves tevékenységéért.
Pataki Adorján volt diák éneke után Székely Gyopár, X. osztályos tanuló szavalatát és a vegyeskar bizonyságtételét hallgatták meg az ünneplők, majd a hálaadó istentisztelet után felavatták az iskola sportpályáját, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával újítottak fel.
Fotó és szöveg: Kiss Gábor