Az EMI tábor jellegéhez igazodva a Keskeny út sátrat megjelenésében is még inkább befogadhatóbbá tettük a táborozók számára azzal, hogy idén jurtában vártuk a betérőket. Már az első nap többen érkeztek Bartos Károly lelkipásztor előadására, aki Kékszakállú féltett titkai – hogyan teheted szabaddá párod a szeretetre? Hölgyeknek címmel tartott előadást. A jurtában eltöltött több mint két órás beszélgetés is cáfolta azt a téveszmét, hogy a férfiak lelkivilága olyan egyszerű, hogy azt tíz perc alatt már túl lehet tárgyalni. Természetesen a jó hangulathoz hozzájárult az előadó személyisége, humorérzéke, felkészültsége is.

Csütörtökön Kiss Gabriella mentálhigiénés szakember Maradj talpon!, azaz harc az energiavámpírok ellen előadásában rámutatott arra, hogy hogyan kezelhetjük, fogadhatjuk, élhetünk együtt azokkal az emberekkel, akik a környezetünkben élnek és akaratunk ellenére felélik a saját életerőnket. Az előadó munkahelyéből adódóan olyan környezetben él, ahol könnyen kiéghetne, de jó volt látni, hogy nem csak ismeri és mondja a megoldásokat, hanem a saját életében alkalmazni is tudja, mert az a derű, amit sugároz egyértelműen azt bizonyítja, hogy neki sikerül talpon maradnia.

A másnapi előadás inkább bizonyságtétel volt, hiszen a volt labdarugó, Bodor István a saját életútjáról mesélt, hogy hogyan lett Magyarországon NBI-es futballista a Győri ETO és a Szombathelyi Haladás csapatában, hogyan sikerült ifjúként elérni az álmait. A bizonyságtétel érdekessége abban rejlett, hogy beszámolt arról is, hogy itt az úgynevezett „csúcson”, a sikerbe fürödve érezte, azt, hogy többre van szüksége és Nepálba utazott, hogy a meditációkban találja meg azt, amit lelkében a hiányként élt meg, de végül rá kellett jönnie arra, hogy az Isten az, aki ki tudja tölteni az űrt, amit életében érez.

A programunk utolsó napján, szombaton egy valóságos „csodabogár” volt a vendégünk. Motorost rengeteget lehet látni az EMI táborban, szerzetest is látunk, ha kolostorok környékén fordulunk meg, no de motoros szerzetest, vagy ahogyan magukat nevezik „Motorkerékpálost” ritkán lát az embert. A motorost és a szerzetest két végletnek képzeljük el, de Balla Barnabás atya segített nekünk leépíteni ezt az előítéletünket, mert ő maga mutatta meg, hogy van olyan ember is, akiben ez a két dolog szépen, sőt példamutatóan kiegészíti egymást. 

Az EMI táboros előadásainkat természetesen hangoló és áhítat vezette be. Felváltva Tőkés-Bencze Zsuzsa lelkipásztornő, és Bardócz Csaba, lelkipásztor, – e sorok írója – tartottak fesztiválos, közvetlen, fiatalok számára is könnyen érthető és „fogyasztható” fesztiválos áhítatot.

Jó volt látni, hogy az előadások és a délutáni program alatt több anyuka is a Baba-Mama kiegészítő sátrunkba hagyta a gyermekét, míg ő a számára érdekes programra figyelhetett. Természetesen az idén nagyon népszerű arcfestésre nemcsak a gyermekek, de a bátrabb felnőttek is beneveztek és arcdíszükkel mosolyt csaltak a táborlakók arcára.

Délután az elviselhetetlen hőségben is teltház volt az élményszínház minden előadásán. Mindig azt kérjük a betérőktől, hogy ne nekünk mondják, hogy mennyire tetszett, hanem a sátras lakó társuknak, a haveroknak, barátoknak mondják el, hogy milyen volt. Köszönjük, hogy ezt megtették, mert ennek tudhatjuk be azt, hogy nagyon sokan jelentkeztek résztvevőnek.

Örülünk, hogy idén immár kilencedik éve megszakítás nélkül ott lehettünk az EMI táborba, és hogy a Keskeny utas jurtába betérőknek elmondhattuk most is, hogy Istennel élni lehet és, hogy az jó!

Bardócz Csaba