A lelkészszentelő közgyűlés után másnap, július 9-én a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatalban folytatódtak a munkálatok. Kántor Csaba püspökhelyettes köszöntője után Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere is köszöntötte a közgyűlést, majd a jelentések hangzottak el.

Kató Béla püspöki jelentésében hangsúlyozta, hogy Istentől kapjuk a világosságot, ez a világosság tölti be egész életünket. Istennek az első szava az volt a teremtés hajnalán, hogy legyen fény. Ezt hozta el Jézus megváltásával, hogy azt lássuk, amire igazán szükségünk van. Jézus azt mondta magáról, hogy Ő a világ világossága. A szem egy csodálatos érzékszerv, ítéletet alkotunk a látásunk alapján. Krisztus világosságán keresztül kell a világot nézni. A tavaly júliusi közgyűlés óta 18 helyen tartottak Generális Vizitációt. Az Erdélyi Református Egyházkerületben másfél százalékkal csökkent a lélekszám az elmúlt esztendőben, az egyházkerület által számon tartott lelkek száma először csökkent 300 000 alá. Azonban kisebb vagy nagyobb mértékben születtek eredmények is, egyházunk stratégiájában különösen nagy figyelmet kap az ifjúsággal való foglalkozás. Iskolákra azért van szükség, mert az emberiség mai válságában egyedül Jézus Krisztus megváltó szeretete diadalmaskodhat. Ezt az élet-halál küzdelmet csak egy valóban keresztyén közösség tud megharcolni. Az iskolák egyszerre intézmények és emberi közösségek is. A keresztyén iskolában van egy plusz erőforrás, a hit, amely rendkívüli teljesítményekre késztet bennünket. A püspök a Református Székely Mikó Kollégium államosítására utalva elmondta, hogy akár az életünk árán sem mondhatunk le iskoláinkról, ha komolyan gondoljuk, hogy az ifjúsággal foglalkozni akarunk. Ha a politikai hatalom megkérdőjelezi az egyház évszázados jogát, hogy iskolákat tartson fenn, akkor súlyosan sérül a vallásszabadság. Kató Béla a közgyűlés előtt is elmondta, hogy miután Romániában minden jogi lehetőséget kihasználtak, a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak. A keresetet arra alapozták, hogy Romániában tisztességtelen volt a bírósági eljárás, és, hogy nem tartották be a tulajdonhoz való jogot. A püspök ezért is utasította vissza az államtól kapott kongruát, így akarta jelezni, hogy az állam túllépett minden határt. Az állam azonban nem zavartatta magát, a Kató Béla által visszautasított kongruát odaadta az unitárius egyház főjegyzőjének.

„Különös korban élünk, a világ nagyhatalmai kóstolgatják egymást a térségünkben, hidegháborúra emlékeztető helyzetet teremtettek. Az Amerikai Egyesül Államok a Mikó-per kapcsán újból érdeklődését fejezte ki az elvett egyházi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatban. A per alatt sokáig úgy látszott, hogy rosszallóan tekint az épület újra államosítására, de az ukrajnai háborús helyzet más prioritásokat hozott, így az egyházak és a kisebbségek helyzete veszített a súlyából. Azok, akik úgy gondolják, hogy a kisebbségek helyzetét megoldották Kelet-Európában, tegyék fel maguknak a kérdést, hogy miért van arra szükség, hogy bármely ország területén élő kisebbség az anyanemzethez fordul identitása megőrzéséért? Miért van arra szükség, hogy Románia támogassa a határon túl élő románokat, az oroszok az oroszokat, a magyarok a magyarokat, a szerbek a szerbeket, a németek a németeket? Valami még sincs rendben ebben a térségben. A természetes az lenne, ha az egyes kormányok megkérdeznék őszintén a területükön élő kisebbségeket, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy megmaradjanak nemzeti mivoltukban. Tulajdonképpen a kisebbségek veszélyben érzik fennmaradásukat, ezért fordulnak másokhoz segítségért. Így tehát nem lehet azon csodálkozni, hogy mi is az anyaországhoz, svájci és német hittestvéreinkhez fordulunk segítségért. Ha mi nem kérnénk, ők nem küldenének, de nekünk szükségünk van arra, hogy megőrizhessük anyagi és szellemi örökségünket. A visszakapott, de lepusztul épületeink újjáépítésében, az iskolarendszerünk kiépítésében, a lelkipásztori állások fenntartásában, az öregjeink és betegeink ápolásában mind-mind külföldi segítségre szorulunk. Ezek a támogatások hivatalos úton érkeznek hozzánk, és teljes a transzparencia, ahogyan ezt az európai törvények is megkövetelik. Mi pedig ezeket maximális odafigyeléssel, törvényes előírások szerint használjuk fel.” – mondta a püspök.

A püspök minden gyülekezet lelkipásztorát és presbitériumát arra kérte, hogy maximálisan figyeljenek oda a pénzügyi törvények és szabályok betartására, hogy fölösleges gyanúsítgatásnak ne lehessenek tárgyává. Kató Béla arról is beszélt, hogy az utóbbi években megszaporodtak a gyülekezet és lelkészek közötti konfliktusok, többen feljelentést is tettek.

A püspöki vizitációk alkalmával ismét bebizonyosodott, hogy ahány gyülekezet, annyi féle. A gyülekezet Isten rendelésén alapul, de ennek a Krisztus által rendelt közösségnek mindig voltak, és mindig lesznek problémái. A legnagyobb kihívást ma az jelenti, hogy hogyan lehet szembe menni az elközönyösödés bűnével. A külső támadásoknál sokkal alattomosabb és veszélyesebb, amikor az egyház tagjai elvesztik az egyház iránti szenvedélyüket. A püspök olyan eseményekről is beszámolt, ahol kis településeken olyan lelkipásztorokkal találkozott, akik a jövőben bíznak, és a közösségnek is azt mutatja meg cselekedetivel, hogy van amiért dolgozni. Ha valaki élő hittel hirdeti Isten igéjét a templomban és a hétköznapokban egyaránt, ott mindig felfelé ível a gyülekezeti élet. Óriási szükség és kérés van a lelkipásztori szolgálatra, de ezzel ellentétben a teológiára kevesen jelentkeznek, az igazgatótanács úgy döntött, hogy megduplázza a lányok helyét, így négy lányt vesznek fel a teológiára. A püspök hangsúlyozta, hogy a gyülekezetek feladata, hogy lelkipásztorokat neveljenek ki a közösségből. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy Kolozsváron Dávid István egyetemi lelkész kezdeményezésére 11 fiatal vett részt presbiter képzésen, a velük való találkozás alkalmával vált világossá, hogy sokkal többen lennének, akik szeretnének tenni a közösségükért, ha erre lehetőséget és alkalmat találnának. Kató Béla elmondta, hogy a jövőben szeretné támogatni azt a tervet, hogy a gyülekezetekből keressék meg azokat a fiatalokat, akikre rá lehet bízni a gyülekezeteket, azokon a területeken munkálkodva, ahová már a lelkipásztor nem ér el. Ehhez azonban a lelkészek részéről befogadó magatartásra lesz szükség. A püspök arról is beszámolt, hogy a szórványprogram lassan halad. Az a cél, hogy a szórványban élők a szülőföldjükön megmaradjanak. Arra a felhívásra, hogy  szórványban élő lelkipásztorok feleségei sajátos munkát kapnak, ha elköteleznék magukat, hogy legalább öt évig ott maradnak, alig pár érdeklődő jelentkezett. A püspök elmondta, hogy a következőkben a Diaszpóra Alapítványnak is be kell tagolódnia az Erdélyi Református Egyházkerület alapítványainak sorába, mert csak így lehet rálátásunk a közös munkára.

„Beszámolóm elején arra hívtam fel a figyelmet, amit Krisztus kér, hogy változtassuk meg a látásunkat. A számok, a statisztikák tükrében a megtörtént események fényében hogyan látjuk egyházunk jövőjét? Nemrég egy budapesti újságíró azt kérdezte, hogy mit csinálunk, miután elvették a kollégiumot? Azt válaszoltam, hogy imádkozunk azért, hogy ez a döntés megváltozzon. S ha mégis végképp elveszítjük, akkor építünk helyette másikat. Csak ez az egyetlen válaszunk lehet minden hátratétellel szemben, mert a Filemonhoz írt levél negyedik részének tizenharmadik versében ezt tanuljuk: mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” – fejezte be püspöki jelentését Kató Béla.

Markó Gábor főgondnok beszámolója után Szegedi László generális direktor mondta el jelentését a közgyűlés előtt. Az adatok szerint az Erdélyi Református Egyházkerületben 293 407 lélek van. A generális direktor szerint ha a statisztika pontos lenne, akkor ünnepelhetnénk, mivel 2013-as évhez képest több mint 15 000-el nőtt a lélekszám az egyházkerületben. De nem ünnepelhetünk, hiszen idén 4253 lélekkel apadt a kerület. 2651 gyermeket kereszteltek az elmúlt évben, 5274 temetés volt, 178 lélek tért be, 284 lélek tért ki. A kitérések oka a vegyesházasságok, az erős asszimiláció, az igazi ökumenizmus hiánya, a szekuláris nézetek és a szekták térhódítása. 2014-ben 955 személy jelentette kiköltözését külföldre. 64 391 egyező vallású családot jegyeztek az elmúlt évben, 32 302 vegyes családot, 29 407 özvegyet, 14 365 30 év feletti egyedülállót. A generális direktor elmondta, hogy főleg városon elmaradnak a foglalkozások és alkalmak. Az özvegyek száma azt jelzi, hogy a gyülekezeti diakóniát még komolyabban kell venni. Szegedi László örömét fejezte ki, hogy a Diakónia Keresztyén Alapítvány ebben a munkában szakképzett munkásokkal segít az egyes munkapontokon a gondozásra szorulókon.

2014 folyamán 1326 pár kért áldást házasságára. A generális direktor szerint nincsenek adataink az elválásokról és a vadházasságban élőkről. Ritka az a gyülekezet, ahol a vadházasság okán eklézsiakövetést is jeleznek. Míg 2013-ban 13,47 százalék volt a templomlátogatások aránya, 2014-ben 13,27 százalékra esett vissza. 49800 családot látogattak meg a lelkipásztorok 2014 folyamán, valamint 8887 beteget látogattak meg. A múlt év folyamán összesen 16478 bibliaórát tartottak négy bejegyzett csoportban, a legtöbb bibliaórát ifjúknak tartották, a legkevesebbet presbitereknek. 2014-ben 2311 vallásos ünnepélyt, szinte ugyanennyi szeretetvendégséget tartottak. A Nőszövetségnek 8143 tagja volt múlt évben. Szegedi László elmondta, a nőszövetség bebizonyította, hogy tevékenysége a gyülekezetépítés fő mozgatórugója. 8294 presbiter munkálkodik jelenleg az Erdélyi Református Egyházkerületben, segítve a lelkipásztorok munkáját. 2014-ben 3192 tagja volt az ifjúsági csoportoknak, 516 a cserkészcsapatok bejegyzett létszáma. Az IKE Szövetség minden egyházmegyében megalakult a múlt év folyamán és 2015 első felében. 19339 nyilvántartott vallásórás gyermekből alig 7767 jár gyülekezeti vallásórára. Szegedi László szerint az a fiatal, aki lelkipásztorával csak a konfirmáció előkészítő alkalmával találkozik először, annak érthetetlen lesz az, amit meg próbálnak tanítani számára. 

Szegedi László jelentése után az egyes ügyosztályok jelentései hangzottak el, majd fórumbeszélgetésre került sor, amelyen a közgyűlési tagok tettek fel kérdéseket az egyházkerület vezetőségének.

Szöveg: Kiss Gábor

Fotó: Kiss Gábor