Immáron a 17. Függőleges konferenciára került sor 2015. május 15-17. között Székelyudvarhelyen. Amint azt a konferencia koordinátora, Pitó Orsolya elmondta, ez egy olyan rendezvény, amely alternatívát kíván nyújtani témafelvetéseivel, nyelvezetével minden olyan fiatal számára, aki érdeklődik a keresztyén élet iránt. Évről évre a témaválasztás is ezt az „alternatívizmust” tükrözi, akár a tabu határait feszegetve olyan kérdésekre keresik a választ, amely a mai kor ifjúságának – sokszor ki nem mondott – problémáit boncolgatja. A konferenciának mozgósító szerepe is van, hiszen eddigi tapasztalataik alapján abban a közösségben, ahol megszervezték, az ifjúsági élet megpezsdült. 

A Székelyudvarhely II. (Szombatfalva) gyülekezet szervezésében megtartott konferenciára közel száz regisztrált tag érkezett Maros, Hargita, Szilágy, Kolozs, Bihar és Brassó megyéből. Az idei találkozó központi témája a család volt. A pénteki megnyitón, köszöntő beszédében Bereczki Orbán Zsolt házigazda lelkipásztor Ábrahám és Izsák példáján keresztül mutatta be azt a családi köteléket, amely mindig az Istenbe vetett hitből táplálkozik. 

Ezt követően dr. Kiss Jenő teológiai tanár témafelvezető előadására került sor. „Honnan jövünk?” – tette fel a kérdést bevezetőjében, majd elmondta mennyire fontos a családkép, hiszen az ember életét sok esetben ez határozza meg. A közösségben való viselkedésformákra, az emberi kapcsolatokra, a hitéletre mind kihatással van az, amit magunkkal hozunk családi környezetünkből. A családban a legnagyobb hangsúly a bizalmon kell legyen, hiszen ez döntően befolyásolja a gyermek szülő viszonyt. A szülői példa az, ami meghatározza a gyermek társadalmi magatartását. Előadása alatt Kiss Jenő egy játékra hívta a hallgatóságot. Egy képzeletbeli üres pecsétet kellett az előadás alatt mindenkinek kitölteni azokkal az elemekkel, amiket a családból hozott, és amelyek meghatározzák – ha úgy tetszik, megpecsételik – az életet. 

A szombati nap rövid zenés áhítattal indult, majd Visky Anna személyes tapasztalatokkal teletűzdelt előadása következett. Előadásában édesapját idézte, aki szerint a „család az egy jó buli”. Ugyanakkor elmondta, nagycsaládban nőtt fel és ennek megtapasztalta minden áldását, de ugyanakkor az Istennel való kapcsolatát is a családnak köszönheti. Az előadást követően kiscsoportos tematikus műhelymunkára került sor, amelyet különböző szabadidős tevékenységek tettek még izgalmasabbá. Külön említést érdemel a „City bound” nevű játék, amelyet Kacsó Péter tanár szervezett, és amely játékos verseny formában ismertette meg a várost a konferencia résztvevőivel. Különböző – néha humoros – feladatokat kellet teljesíteniük a fiataloknak, mint például közös fotót kellet készíteni a Református Kollégium portásával, meg kellet keresni a városi parkban az „Itt is jobb, mint Csíkban” követ, ki kellet deríteni a Városháza építésének dátumát. Szintén a szombati nap érdekes eseménye volt a „Bevállalom” nevű program, amelynek keretén belül 3 különböző családi háttérrel rendelkező fiatal vallott arról, hogy mit is jelent nekik a család, mit hoztak onnan és hogyan is kapcsolódnak ahhoz a nagy családhoz, amit úgy hívnak, hogy gyülekezet. A szombat estét a Szike és a Krikk együttesek koncertje zárta. 

A vasárnapi zárónapon istentiszteletre kerül sor, amelyen Bartos Károly komollói (Sepsi Egyházmegye) lelkipásztor hirdette Isten igéjét a Máté 7:13-14 alapján. Prédikációjában A keskeny és a széles út kérdéskörét járta körbe, amelyet személyes, ifjúkori lázadó élményeivel tett még szemléletesebbé. Az istentiszteletet követően a konferencia zárására került sor, amely egy három napos tartalmas együttlét végét jelentette. A szervezők ezúton szeretnék kifejezni hálájukat a befogadó gyülekezetnek, különösen a szombatfalvi nőszövetség lelkes tagjainak, akik három napon keresztül szorgoskodtak, hogy a rendezvényen senki semmiben ne szenvedjen hiányt. 

Szöveg: Juhász Ábel

Fotó: Juhász Ábel, Szombatfalvi Református Egyházközség