Lelkészértekezlet Szőkefalván

Az év első lelkészértekezletét tartotta a Küküllői Református Egyházmegye Lelkészértekezleti Szövetsége április 30-án Szőkefalván. Az eseményre több mint 30 lelkipásztor érkezett az egyházmegyéből. Az istentiszteleten Szabó István-János vámosgálfalvi lelkipásztor hirdette az igét a Korinthusbeliekhez írt első levél kilencedik részének 9-dik és 16-17-dik versei alapján. Igehirdetésében arról beszélt, hogy miért éri ma meg lelkipásztornak lenni, hogyan biztatjuk az ifjúságot arra, hogy ilyen szolgálatot válasszon, miért kell azt a feladatot vállalni, hogy Isten igéjének a szolgái legyünk? A lelkipásztor szerint valamiért meg kell érje azoknak is, akik ma teszik ezt, és valamiért meg kellett érje azoknak is, akik hidegben, forróságban, gyülekezetről gyülekezetre gyalogolva hirdették az igét.

Pál apostol nem a bérért végezte a szolgálatot, csontjaiba rekesztett tűz volt, amolyan kényszerből cselekedett. Belső kényszerként nehezedett rá, hiszen ez volt az élete értelme. Ha nem tette volna, akkor nem emberi feladatot hanyagolt volna el, hanem Istennek szegült volna szembe, elmulasztotta volna az egyetlen lehetőséget, hogy hirdesse az örömhírt. Istentől kapja jutalmát az, aki önként az ige szolgálatára vállalkozik, hangsúlyozta az igehirdető. Pál apostol azonban nem önként vállalkozott erre a feladatra, a damaszkuszi úton derült ki, hogy Jézus küldi el. Pálnak ezért az az igazi öröm, hogy ingyenessé teszi Isten evangéliumát. 

Az istentisztelet után Nagy Attila lelkészértekezleti elnök és Nagy Ferenc házigazda lelkipásztor köszöntötte a gyülekezetet, két énekkel szolgáltak a gyülekezet fiataljai, majd Biró István esperes áldotta meg és leplezte le azt az emléktáblát, amelyet a Szőkefalván született Sükei Imre lelkipásztornak állítottak.

A lelkészértekezlet témája ugyanis Sükei Imre munkássága volt, ő alapította meg az első magyar református gyülekezetet Bukarestben.

Az emléktábla megáldását követően Bányai László nyugalmazott bukaresti lelkipásztor tartott előadást, amelyben bukaresti történetekkel színezve próbálta érzékeltetni, hogy milyen környezetben dolgoztak régen is, és dolgoznak ma is a bukaresti református lelkipásztorok. Részletesen beszélt ugyanakkor arról is, hogy a kutatásai alapján Sükei Imre hogyan alapította meg a bukaresti református gyülekezetet. Elsőként megállapította, hogy az első téves adat, hogy 1848-ban halt meg, ezt arra alapozzák, hogy ekkor már nem volt aktív, hiszen lebetegedett, azonban csak 1849-ben hunyt el, és az első fatempom helyére temették el. 

A reformátusok első megjelenése 1690-ra tehető, ez a dátum azonban megkérdőjelezhető. 1717-ben a kurucok menekülésekor is telepedtek le magyarok Bukarest környékén. Sükei Imréről azt tartja a hagyomány, hogy unitáriusnak született, talán vegyes vallású szülők gyermeke lehetett. Az azonban tény, hogy 1815-ben kálvinista lelkészként került Bukarestbe. Sükei Imre munkásságát báró Szentkereszty Zsigmond támogatta. Sükei több nyelven beszélt, magyarul, románul, németül, angolul, franciául és törökül is beszélt, hiszen a regáti misszióért folytatott adománygyűjtő útjaihoz ezeknek a nyelveknek a tudása szükséges volt. 1815. május 14-én 80 családfő eldöntötte, hogy templomot fognak építeni Bukarestben, amelyhez meg is vették a telket. Sükei Imre életét saját nemzettársai tették tönkre, adománygyűjtő útjai miatt azzal vádolták, hogy a pénzt saját maga használta el. Az előadó szerint ez a vád csak később bizonyult hamisnak, amikor Sükei Imre meghalt, és a felesége lakás és pénz nélkül maradt, később pedig az is kiderült, hogy a fizetését sem vette fel, minden pénzt az egyházközség javára fordított. 

Fotó és szöveg: Kiss Gábor