**Jézus a válasz, de mi a kérdés**?

Az egyházi jövőképet boncolgatták a Romániai Országos Református Lelkészértekezleti Szövetség április 8-9. között megtartott ülésén, amelyre a nagyváradi Lórántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban került sor. Az értekezleten közel 150 erdélyi és királyhágómelléki lelkipásztor vett részt. A refszatmar.eu tudósítása szerint április 8-án Veres-Kovács Attila Nagyvárad-olaszi házigazda lelkipásztor köszöntötte a rendezvény résztvevőit a Máté evangéliuma 6. részének 25-27. verseivel.

Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, az Esperesek Kollégiumának vezetője a szórványban való egyházi életről beszélt, felvetve a románok közötti misszió kérdését is, mondván: ha már a vegyes házasságok ellen semmit sem tudunk tenni, legalább értük tegyünk. Makkai Péter árkosi református lelkipásztor diakóniai szempontból közelítette meg a jövő kérdését, szintén gyakorlati módon beszélt a hátrányos helyzetűek akadályainak mentesítéséről. Papp Béni cserealji lelkipásztor az igehirdetés hatékonyságáról, korszerűségéről szólt felszólalásában. Somfalvi Edit túrterebesi lelkipásztor, teológiai tanár a katekizmusról, míg Sógor Árpád, a Protestáns Teológiai Intézet ifjúsági lelkésze a fiatalok közötti misszióról beszélt. “Tudjuk, hogy mindenre Jézus a válasz, de mi a kérdés?” – hangzott a frappáns kérdés. Ahhoz, hogy jó eredményeket lássunk ezeken a területeken, komolyan kellene venni, sőt támogatni kellene az ifjúsági munkások szolgálatát. A felszólalásokat követően a fórumbeszélgetésen nyílt alkalom a felvetett téma megvitatására.

 

**Bonhoeffer Etikájának üzenete minden időben aktuális**

 

Az értekezlet második napján Gáll Zoltán lelkipásztor tartott áhítatot, majd Dietrich Bonhoeffer Etika című könyvének a magyar fordítását mutatták be. Dr. Visky Béla teológiai tanár, a könyv fordítója köszönetet mondott mindazoknak, akik a könyv fordításában segítettek neki, majd Wilken Veen tartott előadást Bonhoeffer Etikájának keletkezéséről. Wilken Veen emlékeztetett, hogy hetven éve ezen a napon gyilkolták meg Dietrich Bonhoeffert, rá emlékezni pedig ünnep, mivel teológiája ma is népszerű. Három évvel a holland nyelvre fordítás után ez az első teljes magyar nyelvű fordítás, amely az Exit Kiadónál jelent meg.

Az előadó arról is beszélt, hogy melyek voltak azok a körülmények, amelyen Bonhoeffert arra késztették, hogy etikával foglalkozzon, majd részletesen ismertette az Etika keletkezésének egyes mérföldköveit. Az előadásból kiderült, hogy 1940 augusztusában kezdett neki az Etika megírásának, amelyet végül nem sikerült befejeznie, a könyv végül úgy állt össze, hogy a fennmaradt kéziratokat keletkezési sorrendben állították egymás után. Wilken Veen szerint Bonhoeffer súlyos helyzetben írta az Etikáját. “Útmutatás ez abban a korban, amelyben ő maga és a Hitvalló Egyház élni kényszerült. A lényeg azonban, amit ő ebben a helyzetben felismert, nem időhöz kötött üzenet, hanem minden időben aktuális.” – mondta az előadó.

 

**Szerződéskötés és bontás**

A könyvbemutató után fórumbeszélgetésre került sor, amelyet Kató Béla és Csűry István püspökök vezettek fel. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke arról számolt be, hogy a felekezeti és felekezeti jellegű iskolákra vonatkozó protokollumot írtak alá Bukarestben, március 18-án. A protokollumot a két egyházkerület, a Zsinat nevében írta alá a királyhágómelléki püspök. Lényege az, hogy a felekezeti iskolákat és a felekezeti oktatást elismerik, egyházi ajánlást figyelembe véve lehet csak a felekezeti iskolákban tanárokat, igazgatókat kinevezni.

Csűry István az ifjúsági misszióra, konkrétan a vakációs bibliahét problémájára is kitért. A püspök elmondta, a KOEN Alapítvánnyal nem fognak a továbbiakban a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben együtt működni. A vakációs bibliahetet más formában, de folytatni fogják, nyugtatta meg a lelkipásztorokat Csűry István, aki szerint három jellemzője lesz: a reformátori igeismeret, zenében a magyar református énekek megismerése, valamint a nemzeti tudat erősítése. A püspök a lelkészek előtt is megköszönte a KOEN Alapítvány 25 éves tevékenységét, Isten áldását kérte a munkájukra.

 

**Jókedvű egyház**

“Mi az új, milyen jövendő áll előttünk? Rengeteg gonddal küszködünk, jó lenne, ha legalább mi egy úton tudnánk haladni. Idős ember vagyok, szeretném, ha nem más övezne fel bennünket sem fiatalságunkban, sem idős korunkban, hanem az a világos öntudat, jövőkép, útvállalás, amely az evangéliumot tartja szem előtt. Az evangélium hordozásával van gond, én elsősorban a lelkipásztori munka reformjáért imádkozom nagyon sokat. Azt szeretném, hogy egy olyan egyházban éljek, ahol a jókedv uralkodik.” – mondta Csűry István. A püspök szerint ezt csak úgy lehet elérni, hogy az evangéliumot hogyan hirdetjük. Ha öröm ez az üzenet, akkor csakis jókedvvel, örvendező emberként lehet ezt tenni. Ha a jövendőt keressük, akkor nem felszínes mosolygással, megjátszott örömökkel kell megélni az életünket, hanem úgy, hogy egymásnak szerezzünk örömöt, az egymás örömszerzésében tudjunk úgy munkatársak lenni, hogy megerősödjünk az örömben, és ezt lássa a gyülekezet.

“Az aggodalom elsősorban a beszűkülést jelenti. Nem csak területileg szűkülünk, a legnagyobb probléma, hogy kezdünk beszűkülni abban az erőtérben, amely a szeretet erőtere. Amikor ez elkezd szűkülni, akkor a kétségbeesett ember, mivel fél ettől, csak magára gondol. Jaj, amikor egy református lelkésznél lehet ezt tapasztalni. Jaj, amikor ebből az individuális helyzetből nem akar kitekinteni. Akadálymentesíteni kell ezt a világot, elsősorban Isten irányába.” – mondta Csűry István, hozzátéve, hogy nagyon nehéz örökségből kell kivezető utat találni, az eredményeket pedig strukturálni kell. A királyhágómelléki püspök azt is elmondta, hogy annak is nagyon örül, hogy a két egyházkerület viszonya is javult az elmúlt időben.

 

**A szolgálat hatalma**

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az egyházi jövőképről beszélt. Elmondta, hogy fontos, hogy azon a helyen, ahol valaki szolgál, legyen rálátása arra, hogy mit szeretne a közösség, és ezt kell majd más lelkipásztorokkal megbeszélnie, és ezeknek a beszélgetéseknek az alapján lehet közös célokat megfogalmazni és támogatni. Kató Béla arról is beszélt, hogy az a rendszerváltás utáni 25 év után új idők következnek.

“Az elmúlt 25 évben sokszor feszegettük az egyházi, nemzeti kereteinket. Most egy újabb hidegháborús helyzet állt elő. (…) Sajnos, a hidegháborús viszony azt jelenti, hogy vannak feketék és fehérek. Nagyon hamar terroristákká válhatunk az ellenség szemében. A református egyháznak különösen nehéz a helyzete, hiszen minket hivatalosan is nemzetbiztonsági kockázatnak tekintenek. Egyetlen egy hatalom van a kezünkben, a szolgálat hatalma! Az Isten és ember szolgálatát kell folytatni. Abban erő van, megtartás van, azt a poklok kapui sem vehetik be!”

 

**Otthont adó közösséget teremteni**

Az erdélyi püspök az egymás melletti kiállás fontosságát is hangsúlyozta. A két kerület közötti jó kapcsolat is annak tudható be, hogy az erőket össze akarják fonni, közösséget akarnak kialakítani, ez a közösség lehet az egyetlen, ami fel tudja venni a versenyt a nyugati világ kínálta anyagiakkal szemben. A püspök szerint a közösség kialakításában az is fontos, hogy a megválasztott vezetőket is támogassák a lelkipásztorok.

Kató Béla a lelkipásztorok felelősségéről is beszélt, hiányolta, hogy sokan nem merik vállalni a döntés és a nevelés felelősségét, félve attól, hogy ez konfliktust szül. De nem szabad a gyereket megkérdezni, hogy hogyan szeretné, hogy neveljék, hiszen így kiesik a generációk felelőssége. A püspök arról is beszámolt, hogy a közösségépítés mellett az ifjúsággal való foglalkozást tartja a legfontosabbnak. Röviden vázolta, hogy az ifjúsági szövetség hogyan alakul át az erdélyi kerületben. “Az ifjúsággal való foglalkozás a gyülekezetek feladata, nem lehet kiszerződni. Nem az a baj, hogy nem születik elég gyerek, hanem az, hogy aki megszületik, azzal se foglalkozunk. Minden jövőképünk erre kell koncentráljon, hogy van-e akinek átadni az örökséget, amelyet hordozunk. Ha a fiatalok nem hisznek nekünk, akkor fölösleges minden épület, minden EU-s pályázat.”

 

**Alapítványok és szabályzatok**

A püspökök témafelvezetései után a lelkipásztorok kérdéseire válaszoltak a kerületek vezetői. A lelkipásztorok által felvetett témák között szerepelt a lelkipásztornők és a nagycsaládosok segítése, valamint olyan témákra is rákérdeztek, amelyek a felvezetőkben is szerepeltek, mint a KOEN Alapítvánnyal való kapcsolat. Ennek kapcsán Kató Béla erdélyi püspök is elmondta, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület is kérte, hogy az alapítvány az egyház égisze alatt működjön, hiszen az a munka, amelyet ezek az alapítványok végeznek, az egyház feladatát végzik. Bár nincsenek ellene, hogy ilyen alapítványok jöjjenek létre, alapvetően Krisztus ezeket a tevékenységeket az anyaszentegyházára bízta. Beszámolt arról is, hogy minden más alapítványtól, így a KOEN alapítványtól is is azt kérték, hogy jogilag is kötődjenek valamilyen szintem az egyházhoz. Ennek feltétele, hogy az egyházkerületnek legyen a vezetőségben egy képviselője, valamint a pénzügyi auditot szintén az egyházkerület adja. Erdélyben a KOEN alapítvány által folytatott munkát nem fogják felfüggeszteni, hiszen a gyülekezetek, lelkipásztorok felelőssége, hogy a nekik nyújtott segítséget hogyan hasznosítják a munkájukban.

Szintén szóba került a fórumon a RORLÉSZ működési szabályzata, Sógor Géza RORLÉSZ elnök azt kifogásolta, hogy nem a megfelelő fórumon küldték vissza a Zsinat kánonjogi bizottsága által módosított szabályzatot. A hozzászólásokból kiderült, hogy a szabályzatban az érdekvédelemre vonatkozó részeket módosította a kánonjogi bizottság, ugyanakkor egy javaslat is elhangzott, hogy a kánonjogi bizottság és a RORLÉSZ képviselői üljenek le egy asztalhoz, és pontról pontra tárgyalják végig a szabályzatot. Sógor Géza RORLÉSZ elnök beszámolója előtt Jenei Tamás lelkipásztor számolt be arról, hogy az erdélyi nagyvárosokban a lelkipásztorok gyerekeinek, akik egyetemre járnak valamelyik egyetemi központban milyen lehetőségeik vannak, ha lakást keresnek, ugyanis a RORLÉSZ több városban is tart nekik fenntartott lakásokat.

Sógor Géza lelkészértekezleti elnök beszámolójában elmondta, hogy az országos értekezlet elnöksége a két egyházkerület értekezletein is részt vesznek. A holland lelkipásztortovábbképző intézettel egy holland-magyar önkéntestovábbképzőt szerveznek, idén a 12-ik továbbképzést szervezik meg Györgyfalván. Sógor Géza egyben az értekezlet költségeit is vázolta. A RORLÉSZ nagyváradi értekezletét úrvacsorával egybekötött istentisztelettel zárták, amelyen Somfalvi Edit, a RORLÉSZ titkára hirdette az igét.

 

Szöveg: Kiss Gábor
Fotó: Rácz Ervin, Kiss Gábor