Milyen kapcsolatban van keresztyén hitünk magyarságunkkal? Két egymástól elválasztható dolog? Magyarul dicsérem Istent vagy pedig magyarként? – e kérdésekre keresi a választ címoldalas írásában Domahidi Béla.

Éppen 25 éve annak, hogy Marosvásárhelyen magyarellenes pogromot akartak végrehajtani a rendszerváltás utáni titkosszolgálati erők. Az előzményekről és a fekete március erdélyi hatásairól Ötvös József osztja meg gondolatait az olvasóval.

Vallási fanatizmus vagy kereskedelmi érdekek jelentették a keresztes háborúk alapját? – teszi fel a kérdést Csohány János. A debreceni teológus írásából rendkívül érdekes összefüggéseket tudhat meg az olvasó. Többek között azt is, hogy napjainkhoz hasonlóan a háborúkat már ezer évvel ezelőtt is a gazdasági érdekek mozgatták.

A Mit ér az iskola, ha magyar? című cikkben az Erdélyi Magyarságért Egyesület az anyanyelven való tanulás fontosságára hívja fel a figyelmet, arra, hogy gyerekeinket semmiképp se adjuk román iskolába.

A 3. oldalon Veress László rovatában újabb rövid jegyzet olvasható, ezúttal arról, hogy életünk során sok mindent elveszthetünk, ám a legnagyobb veszteség az lenne, ha a Jézussal való kapcsolatunk szűnne meg.

A mai világban a becsület és a jól végzett munka nem mindig elég, néha a megalázkodásra vagy a megalkuvásra is szükség van – erről szól Somogyi Botond jegyzete.

Hány arab világ van? – kérdezi 6. oldalon olvasható írásában Békefy Lajos, aki cikkében az ISIS terrorista államról, a keresztyének kiszolgáltatottságáról ír, de megemlíti azt is, hogy Barack Obama amerikai elnök szerint a terroristák a keresztes lovagokhoz hasonlítanak.