Ötödik napja gyűltek össze az emberek Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei prefektúra épülete előtt, hogy a magyar himnusz eléneklésével tiltakozzanak az ellen, hogy Marius Popica bírságot szabott ki a magyar himnusz eléneklése miatt. A prefektus múlt szerdán ötezer lejre bírságolta a Magyar Polgári Pártot (MPP) amiatt, hogy a június 4-én tartott trianoni megemlékezés résztvevői a magyar himnusz eléneklése után nem énekelték el a román himnuszt. Csütörtökön Böjte Csaba atya mondott imát, pénteken Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A romániai magyar politikai pártok szerint a prefektusnak nem volt jogalapja kiróni a bírságot. Emellett Kovászna megyében hosszú ideje tart a magyar és a székely szimbólumok használatával kapcsolatos vita a kormánymegbízott és a magyar többségű önkormányzatok között. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök Facebook oldala szerint több mint hatezren vettek részt a rendezvényen.

A tüntetők a város két bejárata felől érkeztek, egy magyar és egy székely óriás zászlót vittek végig a városon fúvószenekar kíséretében. A tüntetés elején a történelmi egyházak képviselői mondtak imát, majd Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet a 123. Zsoltár alapján. “Ma azért vagyok itt, veletek együtt, mert úgy érzem, hogyha a székely ember karácsony előtt egy héttel nem a családban és a templomban készül az ünnepre, hanem az utcára vonul, akkor nagy baj van.” – mondta a prefektúra elé gyülekezett tömegnek a püspök, aki szerint a felolvasott panasz zsoltár olyan fajtája a siralomnak, amelyben egyéni és közösségi panasz fonódik egybe. A felolvasott igerész nagyon éles megfogalmazása annak a belső feszültségnek, amiről a zsoltár beszél, és amely arra tanít, hogy az emberek merjenek az érzelmeikről beszélni.

“Az, hogy “torkig vagyunk már”, nagyon indulatos kifejezés, akkor szoktuk ezt mondani, amikor már fulladozunk tőle, amikor már tényleg elegünk volt valamiből, amikor már nem tudom visszanyelni, és muszáj kimondanom. (…) Elegünk van a szegénységből, az értelmetlen munkából, a hátrányos megkülönböztetésből, az igazságtalanságból, és a sort folytathatjuk egyénileg tovább.” – mondta Kató Béla, hangsúlyozva, hogy a zsoltár arra tanít bennünket, hogy a helyesen élő keresztyén ember Isten elé viszi a keserűségét, Isten előtt panaszkodik.

A tüntetés folytatásaként három nyelven, magyarul, románul és angolul is felolvasták egy petíciónak a szövegét. A szöveg szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia kormánya arra használja a hatalmat, hogy elnémítsa, megsemmisítse, megalázza és ellehetetlenítse a kisebbségeket. “A XXI században, az Európai Unió tagjaként az a magatartás, mely üldöz egy kisebbségi nyelvet és szimbólumot, börtönnel fenyegeti a kisebbségi vezetőket, visszaállamosít, valamint szisztematikusan uszít az erdélyi magyarság ellen, nem méltó ahhoz a Romániához, mely 25 éve lerázta magáról a diktatúra, az elnyomás láncait és a szabadság, a jogállamiság és az önkifejezés szabadsága mellett tette le a voksát.”

A petíció többek között kéri, hogy olyan törvényeket fogadjanak el, melyek lehetővé teszik a székelyföldi magyar közösség szimbólumainak használatát, identitásának, nyelvének és kultúrájának a megőrzését, hagyjanak fel a székely zászló, a magyar feliratok és a magyar himnusz üldözésével, adják vissza a Mikót a református egyháznak, tegyék lehetővé az érdemi párbeszédet Székelyföld autonómiájáról annak érdekében, hogy megnyugtatóan lehessen rendezni az székelyföldi magyarság sorsát. Kérik továbbá az Erdélyben élő magyaroknak a kulturális autonómiát, hogy hozzák létre a magyar kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, tegyék lehetővé, hogy a román nyelv mellett a magyar nyelv is legyen regionális hivatalos nyelv Székelyföldön. A petíció szerint Romániának a kisebbségek, így a székelység is ugyanolyan alkotó része, mint a többségi nemzet azért, amint a szöveg fogalmaz, kérik, hogy tegyenek róla, hogy ne megtűrt idegenekként gondoljanak ránk, hanem teljes jogú polgárokként lehessünk ennek az országnak az állampolgárai.

Tamás Sándor, a Kovásznai Megyei Tanács elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy mindig a többség felelőssége, hogy a kisebbség, jelen esetben a magyarság hogyan érzi magát. Arra kérte a kormányt, hogy 25 évvel a forradalom után törvények szintjén normalizálja többség és kisebbség viszonyát. Tamás Sándor Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét is biztosította arról, hogy nincsen egyedül, tudniillik a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség eljárást indított ellene.

Tamás Sándor a színpadra hívta Bíró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt elnökét is, aki megköszönte az MPP helyi szervezetének a kezdeményezést, megköszönte az RMDSZ-nek, hogy első pillanattól melléjük állt. Bíró Zsolt szerint nemzeti ügyben mindig együtt kell fellépni ahhoz, hogy meg tudjuk védni javainkat és jövőt tudjunk biztosítani szülőföldünkön. 

A rendezvény végén elénekelték a magyar és a székely himnuszt. 

Szöveg és fotó: Kiss Gábor