2014. október 29-én, szerdán adták át a felújított iktári Bethlen (Bánffy) kriptát. 10 órától megemlékező ünnepi istentiszteletet tartottak a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, amelyen ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét. Kató Béla hangsúlyozta, kötelességünk emlékezni. A püspök szerint az embernek két nagy bűne van: a felejtés és a mulasztás. A 103-ik Zsoltár azt mondja: Áldjad én lelkem az Urat és emlékezzél. Isten annyi jót tett velünk, hogy nem szabad csak a rosszra emlékeznünk. A felejtés tehát bűn, és ennek egyenes következménye a mulasztás is. 

“Ha ezen az emlékünnepen nem törekszünk arra, hogy a múltból senki el ne vesszen, akkor vétkezünk. Emlékezni es megtérni: A Szentlélek munkája az, hogy javíthatja a memóriánkat. Az úrvacsora is emlékezés. Isten nem csak kegyelmet ad, hanem alkalmat is rá, hogy ezt felelevenítsük.” – mondta igehirdetésében a püspök.

Az istentisztelet után Sipos Gábor a kripta felújíátását végző Házsongárd Alapítványról beszélt, kiemelte Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet munkáját, az ő érdeme, hogy ennyi idő alatt sikerült megmenteni a Bethlen kriptát. 

12 órától került sor a felújított kripta átadásra a Házsongárdi temetőben. Az impozáns kőépületet a Házsongárd Alapítvány mentette meg a pusztulástól nyolc évi munkával. Amint Gergely Erzsébet, az alapítvány igazgatója felidézte, az értékmentő munkát a magyar állam, a magyarországi önkormányzatok, erdélyi és magyarországi cégek, kolozsvári önkéntesek és az Erdélyi Református Egyházkerület támogatták. Megjegyezte, kétszázezer forintos és négymillió forintos adományt is kaptak a kripta helyreállítására.

Gergely Erzsébet elmondta, a református egyház által bérelt kripta és a körülötte lévő, kőfallal körülvett terület egyfajta “Noé bárkája” szerepet töltött be a temető magyar emlékhelyeit ápoló alapítvány számára. Az évek során itt helyezték biztonságba azokat a faragott köveket, amelyek a házsongárdi sírhelyek jelenkori bérlői számára fölöslegessé váltak.

Gaál György, a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke elmondta, a helytörténészek eddig úgy tudták, hogy az 1860-as években épített kriptát Ybl Miklós tervezte, de a legújabb kutatások azt hozták a felszínre, hogy a neoromán stílusú épületnek Skalniczky Antal volt a tervezője.

A nyughely a Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet is adó iktári Bethlen család számára épült, és a család két utolsó tagjának – Domokosnak és Katának – jutott nyughelyül. Bethlen Kata házassága révén a Bánffyakra szállt, és a Bánffy család grófi ágának lett a temetkezési helye. Itt temették el Bánffy Miklóst, Magyarország egykori külügyminiszterét is.

Az avatóünnepségen felszólaló Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta, ma közhelynek tűnhet az a kijelentés, hogy a család a társadalom alappillére, de ha megnézzük, hogy mit adott a Bánffy család a magyar történelemnek, mindjárt értelmet nyer a kijelentés. A Bánffyak nemzetszolgálatát Bánffy Miklóssal példázta. A gróf 1921-es külügyminiszteri kinevezésekor megfogalmazott hitvallását idézte, amely szerint Magyarországnak a szomszédaival való megegyezést kell keresnie, akkor is, ha sorsáról végeredményben a nagyhatalmak döntenek.

Szöveg: Kiss Gábor, MTI

Fotó: Kiss Gábor