A györgyfalvi Angyaltábor erdélyi gyermekotthonokban élő gyerekeknek szól, többnyire református gyermekotthonokból érkeztek gyerekek, de nem csak református gyerekek vehetnek részt. Antal Enikő főszervező szerint katolikus vonalon már telítettek az ilyen tevékenységek, Böjte Csaba tevékenységének köszönhetően. A tábor egyik napján tudósítónk is kint járt, az utolsó napon a gyerekek bulira készültek, ezen a napon beszélgettünk a főszervezővel. 

 

Honnan az ötlet? Miért pont ezeknek a gyerekeknek szerveztetek tábort? 

Nagyon sok ideig követtem Böjte Csabának a munkásságát, szemmel tartottam, figyeltem és nagyon tetszik az, amit ő csinál. De úgy gondolom, hogy a katolikus vonalon ez a háló és a munkássága már egész Erdélyt lefedi, református vonalon pedig nekünk nem igazán van ilyen munkásságunk, vagy ha van, akkor az is kisebb mértékben zajlik, úgyhogy most ezzel próbáljuk az erdélyi református otthonokat egy kicsit összehozni, egymással kapcsolatba léptetni.

 

Körülbelül hány ilyen otthon van?

Ez jó kérdés, mert most, akik itt vannak, azok olyan gyerekek, akik mindig ott laknak az otthonban, tehát nem járnak haza, de ezen kívül több olyan otthon van, ahol csak hétközben laknak a gyerekek, inkább bentlakásként működik. Szintén szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek, de ők hazajárnak hétvégeken. 

Pontosan nem tudom, hogy hány gyerekotthon foglalkozik ilyen gyerekekkel. Jelenleg három otthonból vannak itt, itt vannak a kolozsvári AKSZA Utcagyermek Missziós Házból, Holtmarosról a Tulipán gyermekotthonból és Vásárhelyről a Lídia gyermekotthonból. Az előző években még Marosbogátról voltak, akik most már  nem Marosbogáton laknak, de ezen kívül ilyen bentlakásos iskolákról tudok még Kőhalomban, Csernátonban. Úgy tervezzük, hogy jövőre már az ötödik tábor lesz, valami nagyobb méretű tábort szeretnénk szervezni, úgyhogy most egy felfedező munkát is kell végezni az ilyen otthonok terén.

 

Hogy néz ki egy ilyen tábornak a programja, felépítése? 

Úgy ahogy összehozzuk. Most már mondhatom, hogy minden évben hagyományosan elmegyünk a patai sós tóra. A györgyfalvi bácsik szekérrel visznek le, idén is tizenegy szekérrel vonultunk le. Minden évben igyekszünk egy kis buszos kirándulást szervezni nekik – most  például nemrég érkeztünk haza a tordai sóbányából -, de ezen kívül nagyon sok foglalkozást szervezünk itt a faluban, vagy a Bethlen-házban, a faluból a fiatalok a gyerekekkel közösen is töltenek együtt időt. Minden évben kötelezően megrendezzük a focimeccset, a táborosok és a györgyfalviak között. Idén, a negyedik táborban, sikerült végre először győzniük az Angyaloknak, ezért is vagyok berekedve, mert nagyon kellett szurkolni. Ezen kívül ki szoktunk menni még a mezőre szalonnát sütni. Minden reggel áhítattal kezdünk, az adja meg a napnak a témáját, a hangulatát is többnyire. Akadályversenyeket szervezünk, rohampályákat, igyekszünk nagyon változatos programokat összehozni nekik.

 

Hány szervező gondoskodik a gyerekekről?

Az idei táborban harminchét gyerek van, tizenhat szervezővel. Előző években is általában olyan harmincháromtól harminchatig terjedt a gyerekeknek a létszáma. A legelső táborban csak négyen voltunk szervezők, az nagyon nehéz volt, ott nagyon sok mindent tanultunk. Szükség volt több segítségre, mert nagyon “rosszak” a gyerekek, de kordában lehet őket tartani, és most, hogy ilyen sokan vagyunk szervezők, nagyon simán, gördülékenyen ment minden.

 

Miből áll össze a tábornak a költségvetése?

Néhány éve a templomban van két szeretetszolgálatos persely, ebből év közben betegeknek, rászorulóknak segítünk, többnyire a faluból. Az Angyaltáborra is szoktunk ebből pénzt kapni, de idén még nem volt szükségünk rá, azért, mert annyi volt a különadomány, különböző személyektől direkt erre a célra, direkt az Angyaltáborra, hogy ebből tudtuk fedezni. És a hollandoktól is kapunk támogatást.

 

Miért Györgyfalva?

Nem szeretném agyon dicsérni a györgyfalviakat, de nagyon elfogult vagyok velük kapcsolatban, mert én nem tudom, hogy más gyülekezetben van-e még ilyen adakozás, vagy még ilyen lelkesedés, ilyen hozzáállás. Azt hiszem a györgyfalviak sokkal érzékenyebbek szociális téren, az ilyen gyerekekkel szemben. Nagyon nagy az adakozás és nagyon lelkesen állnak hozzá ehhez a táborhoz.

  

Miért Angyaltábor a neve?

A második táborban adtuk ezt a nevet neki, az első alkalommal még nem volt neve a tábornak. Azért választottuk ezt a nevet, mert hogy angyalkodni az azt is jelenti, hogy jót cselekedni, jót tenni, és amúgy pedig itt a táborban mindenki egy angyal, a gyerekek angyalok úgy önmagukban, néha egy kicsit ördögök is, de hát azt elnézzük nekik. A szervezők nagyon nagyon angyalok, mert ők tényleg nagyon sok munkát, energiát, időt belefektetnek a szervezésbe és a programok lebonyolításába, és hát aki mellénk áll, aki adakozik, az mind angyal.

 

Kérdezett: Kiss Gábor

Fotó: Antal Csaba