Néhány napig kétszázzal megnőtt a vajdaszentiványi reformátusok száma, ugyanis Maros megye több településéről ide költöztek a fiatalok: imádkozni, Istent dicsérni, ismerkedni, szórakozni. A néptáncáról és kacskaringós utcáiról ismert Lúc-patak menti településen immár harmadik alkalommal szervezték meg az Emberhalász Napokat.

Letértek az aszfaltútról jobbra, és máris megtaláljátok a református templomot, amelynek udvarán van a sátortábor, és környékén tartják a különböző foglalkozásokat – hangzik az útbaigazítás, amit a marosvásárhelyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) által szervezett táborba már beköltözöttektől kapunk. Csakhogy amint várható volt, s a Vajdaszentiványra csak szökőévenként látogatók gyakran megjárják, hiábavaló az előzetes útbaigazítás, sűrűn kell kérdezősködni a helybéliektől is, hogy valóban célba érhessünk.

Színes program minden napra

A délelőtti kötelező program keretében a legtöbb fiatal a templomban ifjúsági dalokat énekelt, Les Zoltán ifjúsági lelkész gitárkíséretével. Voltak, akik az ebédhez szükséges krumplit tisztították, vagy a frissen hozott húst aprították. A szervezők kis kávézót is felállítottak, itt beszélgetünk Béres Levente programfelelőssel, akitől megtudjuk: nyolcadik alkalommal szervezték meg a tábort, harmadszor Vajdaszentiványon. Még nem tudni, jövőre hol tartják, hiszen időnként szükség van az áthelyezésre, a sablonosság elkerüléséért. „13-24 év közötti fiatalok vesznek részt, fele visszatérő, fele pedig újoncként jött el a négynapos rendezvényre. Célunk, amit a tábor elnevezésében is összefoglaltunk, hogy a fiatalok jobban megismerjék Istent, és meghallják az ő hívását: »Kövessetek engem, és én emberek halászává teszlek titeket!« ( Mt 4,18-20). Ugyanakkor a programokat úgy állítottuk össze, hogy a Maros megye különböző gyülekezeteiből érkező fiatalok megismerjék egymást, barátságok kötődjenek, s mindenki feltöltődve távozhasson. Adott a keret, a fehér lap, amit ők kell hogy kiszínezzenek, saját belátásuk szerint.”