Február tizedikére halasztotta a ploiesti-i táblabíróság a Mikó-ügy fellebbviteli tárgyalását kedden, mivel a bíróságnak nem sikerült szabályosan beidéznie az ügy egyik vádlottját, Marosán Tamást, a református egyház volt jogtanácsosát – közölte az MTI-vel Kapcza Mikolt Krisztina, az Erdélyi Református Egyházkerület jogi képviselője.

Első fokon a bíróság jogtalannak ítélte a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak, és börtönbüntetést szabott ki a restitúciós bizottság tagjaira. Az ügyben eljáró buzaui bíróság Markó Attilát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusát, és Marosán Tamást három-három év letöltendő, Silviu Climet, az igazságügyi minisztériumi jogi tanácsadója pedig három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Az MTI kérdésére, hogy a február elsején életbe lépő új büntető törvénykönyv (Btk.) miképpen befolyásolhatja az ügyet, az ügyvéd elmondta: az új Btk. kisebb büntetési tételeket szab, de a védelem érdeke mindenképpen az, hogy a táblabíróság felmentse a vádlottakat, és ne emelkedjen jogerőre az egyházi ingatlan visszaállamosítását jelentő alapfokú ítélet.

Markó Attila parlamenti képviselő az MTI érdeklődésére cáfolta a román média azon korábbi állítását, miszerint az alacsonyabb büntetési tételek miatt az új Btk. hatályba lépésével elévülne az a bűncselekmény – a hivatali hatalommal való visszaélés – amellyel vádolja őt a korrupcióellenes ügyészség (DNA). 

A politikus ugyanakkor elmondta: számításai szerint Marosán Tamás esetében a február elsejei változással valóban elévül az állítólagos (2002-es) bűncselekmény, mivel ő nem volt köztisztviselő és emiatt enyhébb büntetési kategóriába esne. Mint mondta, abból indult ki, hogy az elévülési határidő az adott besorolás szerint kiszabható büntetés másfélszerese, de az ügyben mindenképp az eljáró bíróság jogértelmezése a mérvadó.

A Mikó-per nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarság körében. Az erdélyi történelmi egyházak egyértelművé tették, hogy ezt az ügyet az egyházi ingatlanok újraállamosítási kísérletének tekintik.

A három éve zajló per nemzetközi visszhangot is keltett. Az elsőfokú ítélet kapcsán a magyar kormány tavaly nyilatkozatban fejezte ki értetlenségét, és szolidaritást vállalt az elítéltekkel. Az amerikai külügyminisztérium is jelezte: figyelemmel kíséri a Mikó-pert és nagy hangsúlyt helyez a kommunista rezsim által elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatására.