120 alkotó tagból 90 jelenlétével kezdődött meg az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésének második napja Szovátán. A június 4-én felfüggesztett, majd június 5-én Kántor Csaba főjegyző által megnyitott közgyűlésen, a napirendi pontok elfogadása után Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tartotta meg beszámolóját. 

Idén több okból is ünnepelt az anyaszentegyház. 450 éves a Káté, 400 éve született Bethlen Gábor fejedelem, folytatódnak a Kálvin emlékévek. Nem a magamé, hanem a Jézus Krisztus tulajdona vagyok – mondja a hitvallásunk, a keresztyén ember ebből kifolyólag tudja, hogy nincs egyedül. Sok téves kép van, az egyház nem az amit látunk, hanem amit hiszünk.

Kató Béla első püspöki beszámolója csupán 6 hónapot foglal magába, de ez Erdélyi Református Egyházkerület munkája nem most kezdődött, ez a 6 hónap belesimul az eddigi munkafolyamba.

„Az egyház válságban van”

Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint az egyház válságban van. A válságnak vannak tőlünk független okai, de a legfontosabbakat az egyházon belül kell keresni. Erdélyben a szekularizáció felgyorsult, az, ami a nyugati országokban száz év alatt zajlott le, az Erdélyben húsz év alatt zajlott le. 1992-ben közel 490 000 református volt, ma alig 366 000 reformátust tud berkeiben az Erdélyi Református Egyházkerület.

Kató Béla szerint az is probléma, hogy kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak. Felvetődött az is, hogy a református egyház a román anyanyelvűeket is szólítsa meg, de a püspök szerint az erdélyi református egyház nem folytat más felekezetűek között missziót, és különösen nem szólít meg más anyanyelvűeket. Az EREK püspöke szerint amíg Románia nem ismeri el a magyar nyelvet regionális nyelvnek, addig a református egyház nem lehet kétnyelvű. 

Az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésén elfogadtak egy tervezetet is, amely az anyanyelvi oktatás támogatásáról szólt. Fontos, hogy a gyerekeket támogassuk, hiszen azt a kevés gyereket, aki itthon tanul, és aki tehetségesebb, azt el is szívja a nyugat, hiszen ott jobban megfizetik. Az egyház szerepe ebből kifolyólag az is, hogy megmutassa, hogy az élet egyetlen értelme az áldozathozatalban van, azaz, hogy kevesebb pénzért is a fiatalok helyben maradnak. Erre példa Krisztus, aki a legnagyobb áldozatot hozta meg az emberiségért.

Az egyház pénzügyi válsága lélekszám fogyásból is következik. A gyülekezetek közel egyharmada eladósodott. Közegyházi fenntartásra 200 000 euró érkezett, a befolyt támogatások egyharmada pedig perekre ment el. Az EREK püspöke a közgyűlésen bocsánatot kért az EREK gyülekezeteitől, hiszen nem erre küldték a pénzt, de csak így lehet visszaszerezni az egyház jogos tulajdonát.

A harmadik tényező a szervezeti válság. A püspök szerint ha a lélekszám így csökken, akkor további egyházmegyéket kell összevonni. A püspök bírálta az egyesületi keresztyénséget is, amely az utóbbi időben hangsúlyosabb, mint maga a hivatalos egyház, amely emiatt kiüresedik. Kiutat csak az jelenthet, ha az egyesületi keresztyénség ráhagyatkozik az egyházra, és a rábízott értékekre. Bármilyen fontos az alapítványi, egyesületi tevékenységek, megújulni csak belülről újulhat meg az egyház. A püspök szerint meg kell találni azokat az új liturgiai formákat, amelyekben helyet kaphat a személyes kegyesség is.

Válságban van a lelkipásztori életpálya is. 69 lelkész volt beszervezett besúgó, 43-ról még nem közöltek semmilyen választ. Az Átvilágító Bizottság 11 esetben találta súlyosnak a besúgók tevékenységét.

Az egyház feladata: rendezett, tudatos építés

Az egyház feladata egy rendezett, tudatos építés: a központi hivatalt megerősítették. Az Igazgató Tanács szakbizottságokat hozott létre, az ügyek előkészítésében nagyobb szerepet kapnak a tanácsosok. Az egyházkerületi médiát és kommunikációt szakemberek fogják elkészíteni.

Kató Béla szerint a két romániai egyházkerület viszonya jó, a Királyhágómelléki Egyházkerületben Váradon létrehozták a Diakóna Keresztyén Alapítvány újabb fiókját, amely több száz fiatalnak ad munkát, ugyanakkor az idősebbekről is gondoskodnak.