Kolozsvári sajtótájékoztató a református püspöki hivatalban

Az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról készülő újabb törvénytervezetről tartott közös sajtótájékoztatót Kató Béla erdélyi valamint Csűry István királyhágómelléki református püspök. Az eseményre március 22-én délben került sor a kolozsvári püspöki hivatal tanácstermében.

Nem kárpótlás történik, hanem kártétel – mondta a sajtótájékoztató keretében Csűry István királyhágómelléki püspök. Úgy érezzük, hogy a készülő törvény – amelyre a román államot az európai fórumok kötelezték – nem előrelépést, hanem visszalépést jelent.

Aggodalmának adott okot Kató Béla erdélyi püspök is: bár a kormány áttekinthetőbb törvényt ígért, mi úgy érezzük, hogy az sokkal kaotikusabb lesz. Figyelembe kellene venni, és tiszteletben kellene tartani az alapvető emberi jogokat, a magántulajdonhoz való jogot, a felgyorsítani a visszaszolgáltatás folyamatát, ugyanakkor a szemben álló felekkel kompromisszumos megoldást keresni. Ezzel szemben a törvény bonyolult, diszkriminatív és méltánytalan – fogalmazott Kató Béla.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB) már tavaly utasította Romániát, hogy új törvénytervezetet dolgozzon ki az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról, ugyanis az országból rengeteg panasz érkezett Strasbourgba. Az EJEB pedig a nagyszámú kérést nem tudja kellő időben napirendre tűzni. A román kormány ezért kidolgozott egy tervezetet, amelyet egyszerűsített eljárással (parlamenti vita nélkül, kormányhatározattal) szeretne elfogadni anélkül, hogy konzultáljon az egyházakkal, illetve a kommunista időszakban kisemmizett tulajdonosokat tömörítő egyesület vezetőivel – pedig az EJEB ezt külön előírta.

A tervezet értelmében azok a tulajdonosok, akiknek már nem lehet visszaadni tulajdonukat, az ingatlan értéke alapján bizonyos pontokat kapnak, amelyeket egy közjegyzői árrács alapján számítanak ki. A kártérítésre jogosultak majd licitáción válthatják be pontjaikat oly módon, hogy részt vesznek videokonferencia típusú árveréseken.

Ez a módszer több szempontból is elfogadhatatlan – magyarázta Kató Béla püspök. Diszkriminatív azokkal szemben, akiket már kárpótoltak eddig, hiszen azok ingatlanjuk értékét piaci áron kapták vissza. Másrészt ez a procedúra korrupcióhoz vezethet. Ugyanakkor az is furcsa lenne, ha egy kolozsvári belvárosi ingatlan helyett a református egyház a kormány által kiírt árverésen egy dobrudzsai viskóért kénytelen majd licitálni.

A tervezet értelmében, az a tulajdonos, akinek nem sikerült pontjaival ingatlant vásárolnia, pénzre válthatja pontjait, ám csupán 2017. január 1. után. Azt is csak úgy, hogy évente a teljes összeg 14%-t kaphatja meg, azaz hét év alatt juthat a teljes összeghez. És akkor ebbe még nincs beleszámítva a pénzromlás, infláció sem – tette hozzá a püspök.

A legnagyobb problémát azonban a tervezet 54. cikkelye jelenti. E szerint azok a visszaigényelt államosított ingatlanok, amelyek jelenleg egészségügyi, oktatási és kulturális intézményeknek adnak otthont, a jelenlegi 5 év helyett csupán 25 év múlva kerülhetnek vissza jogos tulajdonosukhoz. Igaz ugyan, hogy az önkormányzatok majd bért fognak fizetni a tulajdonosnak, azonban ez az összeg nincs megállapítva. Az is tény – sorjázta az ellenvetéseket Kató Béla –, hogy a nem magyar többségű városok az eddigi tapasztalat alapján csak ritkán vagy egyáltalán nem fizettek bért. Ráadásul a polgármesterek a restitúciós bizottság döntéseit szinte minden alkalommal bíróságon támadták meg, ezért számos egyházi ingatlan sorsa bizonytalan, a hosszú évekig tartó pereskedések miatt nem lehet azokat birtokba venni.

Megengedhetetlen az – bírálta a tervezetet a püspök –, hogy amit egykor egy tollvonással egyik napról a másikra elvettek, azt száz év alatt sem adják vissza. Hiszen az 50 év kommunizmus után már eltelt 23, s ehhez még a törvény bizonyos ingatlanok esetében még 25 évet akar hozzáadni. A keserűséget pedig csak tetézi, hogy az állam a szóban forgó ingatlanokat – amelyeket különböző oktatási, kulturális stb. célokra használ – nem tartja rendben, nem újítja fel, mert papíron már nem az övé, de az állagmegőrzés elmaradása miatti büntetéseket az egyháznak küldi ki. Elképesztő és felháborító az is – folytatta Kató –, hogy a tervezet alapján az új bizottságnak jogában áll majd az eddig hozott döntéseket felülbírálni.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a református egyház egyeztet a többi történelmi magyar egyházzal, ugyanakkor levelet intéz a román kormányhoz, Victor Ponta miniszterelnökhöz, de észrevételeit, javaslatait eljuttatja más fórumokhoz is.

Újságírói kérdésre válaszolva megtudtuk: az Erdélyi Református Egyházkerület eddig 835 kérést adott le, ebből 300 esetben született döntés, de nem mind pozitív, és még mindig folyamatban van a sepsiszentgyörgyi Mikó kollégium ügye. Az egyházkerület több fontos, stratégiai jellegű ingatlant nem kapott vissza: a kolozsvári református kollégium új épületét (jelenleg a Sincai iskola működik benne), számos dési belvárosi ingatlant valamint kórházat Marosvásárhelyen. Ugyanakkor Kolozsváron a volt Metropol épületéből valamint a Széchenyi tér 1. szám alatti ingatlanból csupán néhány kisebb lakás vált az egyház tulajdonává, a többit az önkormányzat jogtalanul eladta.

Szöveg: Somogyi Botond

Fotó: Kiss Gábor