Hodgyában találkoztak először a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye gyermekkórusai

Ismerkedtek, barátkoztak, énekeltek


Szentháromság vasárnapján gyermekhangok töltötték meg az ékszerszépségű, verőfényes hodgyai református templomot: a reformáció emlékéve jegyében elsőször mutatkoztak be egymásnak az egyházmegye gyermekkórusai.

Az Erdélyi Református Egyházkerület közreműködésével szervezett rendezvényre a helybéliek meghívására több mint kétszázan érkeztek, zsúfolásig megtöltve az imádság hajlékát. A kis dalosokat elkísérték a szülők, lelkipásztorok, továbbá jelen voltak az egyházmegye és a község vezetői is. 

Juhász Zoltán hodgyai lelkipásztor kiemelte, milyen sok munkát igényel az összedalolás, hogy ne egyéni, hanem közös hangon szólaltassák meg a műveket. „Idén azért adunk hálát, hogy voltak olyan személyek, akiken keresztül Isten elvégezte az egyház megújítását. Együttlétünk vezérgondolata, amit eleink is megfogalmaztak: nemcsak az ősöket követjük, hanem Azt, akit őseink követtek, Jézust. Közös dicséretünket az ajándék könyvjelzőre is felírtuk: Úr lesz a Jézus mindenütt.” Kívánta, süssön rájuk a Világ Világosságának fénye, és a gyermekek hangja hirdesse: áldott Jézus szent neve.

Hodgyában találkoztak először a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye gyermekkórusai

Mozgalmas

Kántor Csaba esperesnek a 100. zsoltár alapján fogalmazott igehirdetése után a találkozót Juhász Noémi Mária, a helyi Gyöngyharmat énekkar karnagya vezette. Három-három dallal mutatkoztak be a kórusok, a hangszeres kíséretű közös éneklésbe a gyülekezet is bekapcsolódott. A bensőséges, családias, felszabadult, mégis ünnepélyes kórustalálkozón kitetszett: tehetségesek, vidámak, bátrak, figyelmesek a gyermekek. Őszinte kíváncsisággal és meglepő szakértelemmel hallgatták meg egymás darabjait: az egyszólamú, templomi énekeket, a kánonokat, a kétszólamú műveket, a hangszeres kísérettel előadottakat. Gitár-, furulya-, zongora-, orgona- és csengő gyermekhang több mint két órán át, a felvezető istentisztelet zsoltárának buzdítása szerint.

Vándorbot

A találkozó egyik célja volt, hogy kapjanak kedvet a folytatáshoz. Készült egy pásztorbot, amelyet a hodgyai származású, Udvarhelyen élő Pálfi Béla faragómester ellátott az emlékév és a találkozó szimbólumaival: a bevésett ötszázassal, a nappal, a holddal és a templomra mutató jellel. Az idei házigazda egy évig őrzi, majd továbbadja. Az első emlékszalagot a gyöngyharmatos Józsa Zsófia kötötte fel rá. A vezetők és a kórusok míves emléklapot kaptak. Közös fényképezkedés után a Gyöngyharmat tagjainak szülei finom ebédet és süteményeket szolgáltak fel. Az együttlétet „népi mozgásterápia”, azaz táncház zárta, Faluvégi Erzsébet és Fülöp Csaba vezetésével. A jövő évi eseményen Felsósófalva lesz a vendéglátó.

Hodgyában találkoztak először a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye gyermekkórusai

Kórusok és vezetőik 

A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium 1–4., illetve 5–8. osztályosainak kórusát Szakács Annamária, a parajdit Asztalos Hajnalka, az alsósófalvit Tímár Erika, a kecseti Kaláka Kórust Kisfaludi Viola, a felsősófalvit Szász Tibor András és Miklós Attila, a szombatfalvi Dávidka Kórust Varga Szidónia Ildikó, a székelyszenterzsébetit Barabás Szabolcs, a hodgyai Gyöngyharmat Kórust pedig Juhász Noémi Mária vezényelte.

Hodgyában találkoztak először a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye gyermekkórusai

Molnár Melinda

Udvarhelyi Híradó, Hit-Vallás rovat, 2017. június 13.