Kápolnát épített a maroshévízi református közösség abban a négy éve vásárolt temetőben, amelyben már rendbe hozták az első világháborús hősök nyughelyeit, és amelyet további térrendezési munkálatokkal kívánnak gondozottabbá tenni. Az épületet a hévízi magyar református közösség megmaradása, élni akarása jelképének nevezte a helyi lelkipásztor a vasárnap, október 1-jén tartott avatóünnepségen. Hévíziek és más településekről érkezők közösen ünnepeltek az új kápolna felszentelésén.

Reformátusok, római katolikusok és ortodox hívek részvételével zajlott a vasárnapi kápolnaszentelés Maroshévízen, a felszólalók is az ökumenizmus jegyében fogalmazták meg gondolataikat. A létesítmény felépítését felekezeti hovatartozástól függetlenül nagyon sokan segítették, ravatalozóként helyet ad minden felekezetnek.

„A ravatalozóban nincsen és nem is lehet felekezetre vagy nemzetiségre való tekintet, mert az Úr előtt egyenlők vagyunk. Ugyanúgy, ahogy a reformátusok eddig az ortodox vagy a katolikus temetőben is temetkeztek, a mi temetőnk is befogad bármilyen felekezetű embert. Itt, a temetőben a legszebb ökumené valósul meg” – fogalmazott Barticel-Kiss Krisztián, helyi református lelkipásztor. Kiemelte, az új kápolna a maroshévízi magyarság megmaradásának és élni akarásának a jelképe. „Úgy álmodtuk meg ezt a kápolnát, hogy jelkép legyen. Annak a jelképe, hogy a mellette lévő hősi temetőben még nagyon sokáig akarunk az ott nyugvó hőseinkre emlékezni. Máthé Zoltán tervezőnek köszönhetően a kápolna több mint egy épület, műalkotás is. A kivitelező cégnek köszönhetően kiváló minőségű létesítmény, és a jövendő számára olyan tartós épület, amely arról beszél, hogy Istennel van nekünk jövőnk. Nem a változásnak és nem a mulandóságnak, hanem az örökkévalóságnak akarunk építeni és emléket állítani. Szeretnénk, ha ez a kápolna a 100 éves hősi temetővel együtt zarándokhely lenne a maroshévízi magyarság számára” – jelentette ki. A lelkész köszönetet mondott az anyaországi (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Bethlen Gábor Alap, XV. kerület és Marcali testvértelepülés) és belföldi (Hargita Megye Tanácsa, Vallásügyi Államtitkárság és helyi önkormányzat) támogatóknak. A kápolna teljes egészében pályázati forrásokból épült.

„Méltó hely a nemzeti megemlékezéseknek” – fejtette ki Bende Sándor egyházközségi gondnok. Hozzátette: az új létesítmény egy nagyobb terv egyik megvalósítása. A Maroshévízi Református Egyházközség által néhány éve megvásárolt temetőben kezdésként az első világháborús hősök parcelláját tették rendbe, következő lépésben felépítették a kápolnát, a későbbiekben pedig térrendezési munkálatokkal fogják gondozottabbá tenni a területet. „Az a szándékunk, hogy a temető olyan állapotba kerüljön, amelyet őseink, hőseink megérdemelnek” – fogalmazott Bende Sándor. Hozzáfűzte, a kápolna felépítésével a hely alkalmassá vált a nemzeti megemlékezések megtartására is. A maroshévízi magyarság mindeddig kénytelen volt beszorulni a templomokba a nemzeti ünnepeken, mostantól lehetőségük lesz illőn és méltón megtartani a megemlékezéseket azon a helyszínen, ahol őseik nyugszanak.

A kápolnát a Görgényi Református Egyházmegye esperese avatta fel. Szász Attila szerint minden újonnan létesülő istenháza arról tanúskodik, hogy élni akar az a közösség, amelyik felépítette. „Példás az az összefogás, amellyel ez a kicsi református közösség és azok, akik csatlakoztak hozzájuk, létrehozták ezt a csodálatos építményt. Istennek adok hálát, hogy megépülhetett ez a kápolna, ugyanakkor a maroshévízieknek mondok köszönetet helytállásukért, imádságukért, hitükért és élni akarásukért” – fogalmazott az esperes.