Reformációi közös presbiterszövetségi és nőszövetségi találkozót tartott a Nagyenyedi Református Egyházmegye a Magyarpéterfalvi Református Egyházközség templomában november 8-án. Az összejövetelen Gudor Kund Botond egyháztörténész, lelkipásztor tartott előadást, Hitvallók és üldözés Erdélyben a reformáció előestéjén címmel, illetve bemutatták Borbándi Erika magyarlapádi lelkipásztor Zsoltárok a népművészet hangján című etno-art kiállítását.

Kolumbán Vilmos József püspök az ünnepségen az 1Pét 5,1– 4 versei alapján hirdette Isten igéjét. Kiemelte, a levél írója a szórványban élőket szólítja meg, és a presbitereket úgy köszönti, mint aki egy közülük, nem emelkedik föléjük. Az igerészben a szenvedés is megjelenik, és bár mi itt, Erdélyben, a szórvány részét képezve, nem tapasztaljuk ezt közvetlenül, de ha távolabb tekintünk, láthatjuk, hogy nagyon sok helyen a szenvedés közepette kell megszólítani a kereszténységet, olyanokat, akik életükkel fizetnek azért, mert Krisztust követik. A püspök az egyház elmúlt kétezer évét elevenítette fel, amikor az európai kereszténység hatalmi pozícióba került azzal, hogy az országok alkotmányába bekerült a Tízparancsolat. Mégis, az utóbbi években ismét eluralkodott egyfajta keresztényellenes hangulat. Nincs már értéke a Tízparancsolatnak, sőt, már a közösség szelleme sem fontos. „Mi magyar reformátusként azonban tudjuk, hogy a megtartás Isten igéjéből származik, amit közösségben kell megéljünk, hiszen csak így tudunk egymáson segíteni.”

A püspök aláhúzta, egykor a levél azért született meg, hogy a szórványban élők megmaradhassanak az evangéliumban és Krisztus tanításában. Erre az üzenetre ma is emlékeznünk kell, ugyanis ez nemcsak az egykori, de a mindenkori presbitereknek is szól, hiszen az egyház olyanná lesz a jövőben, amilyenné a jelen vezetői teszik. Ha tehát megmaradunk az ősök hagyományaiban, évszázadok múlva is beszélhetünk magyar református egyházról – nyomatékosította. Hozzátette: ennek megtartásához a vezetők elsődleges feladata az evangélium tanításának továbbadása, valamint a gyülekezet egységének megőrzése és védelme.

A magyarpéterfalvi templom zsúfolásig megtelt a nagyenyedi egyházmegye gyülekezeteinek presbitereivel és nőszövetségi tagjaival. 📸 Kiss Gábor

Makkai Dénes házigazda lelkipásztor köszöntésében az ApCsel 20,32 versre hivatkozva kiemelte, Pál apostol szavai, amelyekben Isten igéjére bízza az embereket, ma is aktuálisak. A reformáció üzenete ugyanez: nem mi tarjuk meg az igét, hanem Isten igéje az, ami megtart bennünket. Az egyház ugyanis abból a kegyelemből él, amely Jézus Krisztusban nyilvánvalóvá vált.

„Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog néked a Krisztus.” – köszöntötte az egybegyűlteket az Ef 5,14 versét olvasva Lőrincz Konrád Artur, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese. Elmondta, a gyülekezeti közösség jelenléte lelki erőt ad, és különösen fontos támasz a szórványban élőknek. Bátorította az egybegyűlteket, hogy továbbra is buzdítsák egymást a hasonló összejöveteleken való részvételre, „hogy Krisztus fénye ránk ragyogjon a továbbiakban is.”

Az ünnepi istentiszteleten Kolumbán Vilmos József püspök hirdette az igét a népes gyülekezetnek. 📸 Kiss Gábor

„Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra…” – köszöntötte az egybegyűlteket Kolumbán Vilmos József püspök az ApCsel 20,28–1 versével. Köszöntésében elmondta, egyházkerületünk a legnagyobb a Kárpát-medencében, és nemcsak fizikai és földrajzi szempontból, hanem vezetői szerepét tekintve is meghatározó, amellyel egyben iránymutatóvá is válik. Ez ugyanakkor nagy felelősség, hiszen a Kárpát-medence kilenc egyházkerülete mellett elsősorban Erdély tizenöt egyházmegyéjéért is felel. Az elmúlt évek eredményeit összegezve a püspök büszkén sorolta fel a sokszor semmiből felépített iskolákat, és azok munkáját, akik tanítványaikat nemcsak írni olvasni, nemcsak az alapokra tanították meg, de arra is, hogyan legyenek becsületes keresztény reformátusok. Mindezt nagyon sok esetben ellenszéllel szemben valósították meg, de azért tudták véghez vinni, mert mindvégig ott volt a közösség összetartó ereje. Ennek megtartására buzdította a jelenlevőket a püspök, annak érdekében, hogy az egyház öt, tíz, vagy akár száz év múlva is megmaradhasson. „Mert minden eljövendő eseménynek a magját ma ültetjük el.”

Nagy Éva, az Erdélyi Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének elnöke az 508 éves reformáció üzenetével, „az újítás és változás, a szeretet, a megértés, a társaink gondjaira való figyelem, a hit, remény és szeretet nevében” köszöntötte a résztvevőket. A közelgő magyar nyelv napjára és a nemrég ünnepelt reformációra utalva hangsúlyozta, e jeles napok is bizonyítják, hogy hitünk és anyanyelvünk mindig szorosan összefonódik. „A reformáció adta azt a legfontosabb ajándékot, hogy anyanyelvünkön hallgathatjuk Isten igéjét, s nekünk keresztényeknek felelősségünk ezt továbbadni.”

Az eseményen Nagy Éva, az EREK Presbiteri Szövetségének elnöke is részt vett. 📸 Kiss Gábor

Kónya Gyöngyi, a Nagyenyedi Református Egyházmegye Nőszövetségének elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket, háláját és örömét fejezve ki az együttlétért. Külön köszönetet mondott azért, hogy létezik egy ilyen találkozó, amikor a két szövetség együtt lehet, és azt, amit Isten rájuk bízott, közösen gyakorolhatják.

Kőrösi Viktor Dávid vezető konzul köszöntésében a sokféleség adta lehetőségeket hangsúlyozta. Az, hogy presbiterszövetségi és nőszövetségi vezetők együtt gondolkodnak és dolgoznak, azt is jelzi, hogy nemzetünket sokféle módon van lehetőség megőrizni és megerősíteni – fogalmazott. A sokszínűség akkor jó, ha a sokféle gondolkodás mellett megtaláljuk a közös pontot, ami nem más, mint a nemzeti közösségtudat – tette hozzá.

Kocsis János, a Nagyenyedi Református Egyházmegye Presbiterszövetségének elnöke beszédében az összetartozás erejét emelte ki, majd köszönetet mondott a szervezőknek az összejövetelért. A reformációra emlékezve Luther Márton és Kálvin János tetteit emelte ki, de tanítványainak munkáját is méltatta.

Az ünnepségen jelen volt még Gheorghe Valentin Rotar, Balázsfalva polgármestere, aki ugyancsak Luther Márton reformátor tetteit méltatta, majd a különböző etnikumú közösségek összetartó erejét emelte ki.