|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007
november 16, VI. Évfolyam 47. szám (összesen 283 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
Pályázathirdetés
- Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium
Új
Református Bibliaolvasó Kalauz program - biolka.reformatus.ro
Amit
az ember szétszerkeszthet, azt szét is szerkeszti!
Körlevél
az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteihez
Könyvbemutató
Nyárádszeredában
Gyurcsány
az RMDSZ-nek kampányol
A
halogatás falait kívánja ledönteni Tőkés
Tolltépés
és választási kampány
Díjjal
ismerték el munkásságát
Tőkés
javára döntött a Legfelsőbb Bíróság
Kártékony
dolog volna feláldozni azt, ami kiépült
Interjú
Tőkés László püspökkel, független EP-képviselőjelölttel
Az
MVSZ búcsúzik Dr. Csiha Kálmán püspöktől
Református
nyelvhelyességi útmutató
Örömmel és Isten iránti hálával híreljük, hogy második gyermekünk, Ballai Bence Tamás, hétfőn reggel 8,55-kor megszületett 4,15 kg-ban 58 cm-ben, és jól érzi magát.
Szerettel, az örvendező család: Zoltán, Anna és Álmos Dániel
Pályázathirdetés - Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium
Az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium pályázatot hirdet lányoknak fenntartott helyekre! A kollégiumban 3 ágyas szobában 9 lány nyerhet elhelyezést!
További információk: www.reformatus.ro/apafi
Beküldési határidő: 2007. november 16. 24 óra
Új Református Bibliaolvasó Kalauz program - biolka.reformatus.ro
Kedves testvérem!
Szeretettel ajánlom figyelmébe az új Református
Bibliaolvasó kalauz programot.
A program hivatalos honlapja: biolka.reformatus.ro.
Tisztelettel,
Szabó Mihály lp.
Református Bibliaolvasó Kalauz program - Biolka
|
Letöltés |
|
|
Méret |
0,65 MB |
|
Verzió |
1.0 |
|
Kompatibilitás |
tesztelve:
Windows 2000, Windows XP, Windows
Vista |
|
Dátum |
2007. október 8. |
|
Leírás |
A Biolka az ˇ a Károli Gáspár bibliafordítását, valamint a Magyar Biblatársulat újfordítású Bibliáját ˇ a Jubileumi Kommentár aznapi magyarázatát ˇ a Bibliaolvasó kalauz magyarázatát ˇ minden napra a Heidelbergi Káté egy kérdését és magyarázatát (minden év január 1-én újrakezdi) ˇ az aznapi éneket ˇ az adatbázisból véletlenszerűen kiválasztott aranymondást ˇ linkeket a kék színű igehelyekhez, két fordításban ˇ választható dátumot ˇ szövegek nagyításához szükséges gombokat ˇ automatikus frissítést ˇ
a Windows indulásával egyidejű automatikus
bekapcsolást |
|
Kinézet,
eredeti méretben |
|
|
További
fejlesztési tervek |
Terveink: 1. beállítások: betűméret lementése (1-7), kedvenc Biblia lementése(Károli/Bibliatársulat), napi bibliaolvasás időpontjának beállítása 2. nagyhetek és ünnepek kijelölése a naptárban 3. hangüzenettel való figyelmeztetés 4. Linux (+ Mac?) verzió 5. a Biblia, a káté, és az énekeskönyv hangos változatának beépítése 6.
internetkapcsolat
nélküli változat |
|
A programot írta |
Pap Lőrinc (paplorinc kukac yahoo pont
com)* |
|
A felületet
tervezte |
Bencze László, Firma9 (Laci kukac firma9 pont
com)* |
|
Engedélyezés |
A Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliáját,
valamint a Jubileumi Kommentárt a Kálvin Kiadó engedélyével használtuk fel. |
Kedves Lelkipásztor Úr,
Érdeklődésébe ajánlom az Új Református Korálkönyv alapján orgonán lejátszott és elénekelt (első verszak) CD sorozatot.
Felhasznalható kántor hiányában akár a templomban Istentiszteletek vagy Bibiaórák alkalmával.
Részletes információ a www.reformatusenekek.com honlapon.
Amit az ember szétszerkeszthet, azt szét is szerkeszti!
Murphy törvényének egyéni átírását azok a törekvések ihlették, melyeket határon innen és túl egyre gyakrabban tapasztalhat a naiv egyszerűségben élő ember. Ezek a törekvések arra irányulnak, hogy a család intézményének amúgy is megtépázott tekintélyét még jobban aláássák.
Év elején meghökkenve találkoztam egy olyan aláírásgyűjtéssel, melyben ellenezni, vagy épp helyeselni lehetett a bigámia törvényesítését. Olyan helyzetben találtam magam, mint az elefánt, akinek leharapja az ormányát a krokodil, miközben békésen szürcsölgeti a vizet. Az elefánt megkérdezi a krokodiltól: Ezt most komolyan gondoltad? Igen - hangzik a válasz. Szerencséd, mert elég rossz vicc lett volna.
Sajnos a bigámia törvényesítésének kérdése sem egy rossz vicc volt csupán. Döntés legjobb tudomásom szerint még nem született ez ügyben, de ami késik, nem múlik.
Magyarország sem marad le az ilyen jellegű törekvésekben. Ott az az ötlet született meg, hogy amilyen gyorsan kimondja az ember a boldogító igent, adott esetben ugyanolyan gyorsan vissza is vonhassa azt. A polgárjogi törvénykönyv legújabb tervezete szerint ugyanis, az eddig hónapokig tartó tárgyalások helyett pillanatok alatt ki lehet mondani a "nem"-et.
E tervezet változtatásaiban konkrétan az szerepel, hogy a válást nem csak a bíróság, hanem a közjegyzők is kimondhatnák, ha azt mindkét fél akarja. Így elmaradna az akár fél évig húzódó procedúra, de a békítési próbálkozás is.
Magyarán, ha a feleség odaégeti a rántást, vagy a férj részegen jön haza, az már válóok lehetne. Félreértés ne essék. Semmiképp sem áll szándékomban elbagatellizálni azokat a konkrét eseteket, amikor nagyon is indokolt a válás. A házasságtörés, erőszakos fellépés, a család hűtlen elhagyása stb., valóban olyan élethelyzetek, amelyek nagyon elszomorítóak, és maximálisan elegendők a váláshoz.
Azonban, ha már amúgy is kezd divatja múlttá válni a házasság, és egyre inkább átveszi a helyét a próbaházasság, akkor mi értelme van az ilyen kezdeményezéseknek. A fiatal pár azért tesz esküt a közjegyző, majd a lelkész előtt, mert érezni akarja a hűségeskü súlyát. Így azonban a polgári, és az egyházi eskütétel is formális szertartássá satnyulna. Csupán hagyománytiszteletből, divatból, vagy valami más jelentéktelen okból kötne házasságot a legtöbb fiatal.
Eddig, ha nem akadt komoly válóok, akkor a házastársak maguk is megpróbáltak kibékülni, éppen a hosszadalmas procedúra elkerülése végett. Ha ez nem sikerült, akkor amúgy is végigjárták a válással járó kálváriát. Minden családban előfordul vita, nézeteltérés, sokszor gondol, vagy mond az egyik fél a másiknak olyat, amit később megbán. Az érett gondolkodású felnőtt azonban ilyenkor belátja tévedését, és bocsánatot kér, legalábbis azt kellene tennie. Ez a törvénytervezet azonban teret adna annak, hogy hirtelen felindulásból, dacból is elváljanak a házastársak, még akkor is, ha nem akad komoly indok.
A válással és annak következményeivel foglalkozó szakirodalom oly széles terjedelmű, hogy még érinteni sem szeretném. Csupán érdekességképpen idézném fel a véleményét néhány "régi nagynak".
Luther Márton ezt írta VIII. Henrik problémájával kapcsolatban: "előbb engedném meg a királynak, hogy
még egy nőt feleségül vegyen, és így, a pátriárkák és más királyok példájához
hasonlóan, két asszonya, illetve királynéja legyen egyidejűleg, semmint ilyen
válásba (semmissé tételbe) beleegyezzem";
A reformátorok közül Martin Bucer
strasbourgi teológus képviselte a legliberálisabb álláspontot: a férj és
feleség között levő érzelmi kapcsolatra helyezte a hangsúlyt - a többi
reformátornak ez valószínűleg meg sem fordult a fejében -, s ilyen módon
engedélyezte a közös megegyezésen alapuló válást, és ezzel a véleményével még
évszázadokig egyedül maradt!
John Milton, az Elveszett paradicsom című eposz szerzője az angol polgári
forradalom idején négy tanulmányt jelentetett meg, amelyekben kiáll a válás
mellett, de a nagyfokú íráskényszer egybeesett azzal az idővel, amikor fiatal
felesége hazaugrott a szüleihez, és három évig nem jött vissza. Miután
visszatért, Milton már nem foglalkozott a témával! (forrás: http://konyvklub.transindex.ro/ - A
válás rövid története)
A vélemények tehát nem csak a
hétköznapi embereknél különböztek. Mindenki eldöntheti, hogy kinek ad igazat.
Én a magam részéről annak a véleményét helyezem előtérbe, aki maga volt az
igazság!
Amikor a farizeusok felvetik a válás kérdését Krisztusnak, akkor ezt válaszolja nekik: "Amit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza." (Mt 19, 6 - Károli ford.). A farizeusok Mózes törvényére hivatkoznak, mely így hangzik: "Ha valaki asszonyt vesz magához, és feleségévé teszi azt, és ha azután nem találja azt kedvére valónak, mivelhogy valami illetlenséget talál benne, és ír néki váló levelet, és kezébe adja azt annak, és elküldi őt házától." (5 Móz 24,1). A patriarchális társadalomban a váláshoz elég indok volt az is, hogy a férjnek nem tetszett a felesége viselkedése.
Jézus rámutat arra, hogy Mózes a válólevelet csupán az emberek keményszívűsége miatt engedélyezte. Ez azonban kényszermegoldás volt, és nem egyezett Isten tervével. Krisztus válóoknak egyedül a házasságtörést jelölte meg.
A történelmi keresztyén egyházak véleménye is eltérő. A katolikus egyház szó szerint veszi Krisztus utasítását, hogy a házasságot nem lehet felbontani. A református egyháznak nincs egységes álláspontja, de a mi véleményünk szerint is, a házasságot csak igen komoly válóok alapján lehet felbontani, és amennyiben lehet, ezt el kell kerülni.
Mindenki eldöntheti, hogy kinek ad igazat. Véleményem szerint inkább azon kellene törnünk a fejünket, hogy hogyan lehetne elkerülni a házasságok széthullását. Hogyan lehetne arra nevelni a felnövekvő nemzedéket, hogy ebben az értékvesztett világban megőrizzék a házasság értékét.
Hover Zsolt lelkipásztor
Körlevél az
Az
1. Meggyőződésünkké vált, hogy erdélyi magyar népünk megmaradásának egyik esélye és feltétele az egységes fellépés a mindnyájunkat érintő kérdésekben. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy az általunk több ízben is szorgalmazott egység az európai parlamenti jelölések esetében nem jött létre.
2. Meglátásunk szerint a jelenleg kialakult helyzetben az európai parlamenti képviseletre csak akkor van esélyünk, ha minél nagyobb létszámban veszünk részt a szavazáson, ezért arra kérjük a református egyház tagjait és minden erdélyi magyar embert, hogy a november 25-i szavazásra feltétlenül menjen el, és ösztönözzön, buzdítson másokat is erre.
3. Kérjük, hogy ezen, az erdélyi magyar nép jövője szempontjából nagyon fontos eseményen arra adják szavazatukat, akit tiszta lelkiismeretük és őszinte megítélésük szerint a legalkalmasabb arra, hogy hitelesen képviselje közös ügyeinket az Európai Parlamentben.
Az
Pap Géza Tonk István
Püspök ügyvezető főgondnok
Könyvbemutató Nyárádszeredában
15ˇ A Súrlott Grádics irodalmi kör vasárnap 12 órakor mutatja be Székely-Benczédi Endre Kökényvár a senki földjén című verseskötetét a nyárádszeredai református templom melletti nőszövetségi teremben. A bemutató házigazdája Székely Endre lelkész, a költőről Bölöni Domokos beszél. A kötetből Rüsz Károly versmondó olvas fel. Közreműködik a marosvásárhelyi Cantuale dalegyüttes. A szerző dedikál.
Népújság, 2007-11-16
15ˇ Vasárnap 11 órakor a marosvásárhelyi vártemplomi református egyházközség Jókai (Eminescu) utcai diakóniai otthonának Bocskai-termében tárlatnyitó veszi kezdetét. A látogatók azt a húsz képet tekinthetik meg, amelyeket Gheorghe David és Erzsébet marosvásárhelyi magángyűjtők adományoztak az otthonnak.
Népújság, 2007-11-16
Hollandiai koncertkörúton járt a tíz éves Partiumi Egyetemi Vegyeskar. A Harangszó 22. számának címoldalas riportja, a gályarab prédikátorokat kiszabadító De Ruyter admirális hazájába kalauzol.
Hazugságra sem az Anyaországban, sem nálunk, sem az egyházban nem épülhet egy nép jövője! - írja Ám vagy gój címmel, a lap vezércikkében Csomay Árpád.
A Harangszó beszámolót közöl az egyházkerületi reformációi emlékhét szatmárnémeti, nagyváradi, avasújvárosi és krasznaszentmihályi eseményeiről. A zilahi presbiteri napról Szabó József-Levente tudósít, a Toldinagyfalui missziói gyülekezet körzeti bibliaóráit Farkas Zsolt ajánlja. Több, mint hatszázan ünnepelték Sárközújlak 550 éves templomának felújítását - írja Nagy Erika.
Az adventi várakozás jegyében íródott a lap több anyaga, így a gyermekrovat is.
Mennyi lehet mostanság, egy romániai magyar szavazat árfolyama? - teszi fel a kérdést Fábián Tibor Voksárfolyam című véleménycikkében. A Tallózóban ezúttal a Várad-Rogériuszi gyülekezet Hajó című lapját mutatja be. A Hírvivő pedig ezúttal is egész oldalon közli az egyházi élet híreit.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kéthetente megjelenő gyülekezeti lapja megvásárolható és megrendelhető a lelkészi hivatalokban.
Fábián Tibor, felelős szerkesztő
Gyurcsány az RMDSZ-nek kampányol
A mostani - európai parlamenti választások előtti - kampány során először nézhetünk szembe azzal a fenyegetettséggel, hogy megszüntetve az egységes magyar képviseletet, a legrosszabb következhet be - jelentette ki Gyurcsány Ferenc tegnap, miután megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel.
A magyar kormányfő úgy látja, nincs alternatívája annak, hogy a magyar nemzeti kisebbség közösségét a lehető legszélesebb egység alapján képviseljék; az erdélyi magyar közösség megbontására irányuló törekvéseket károsnak nevezte. Gyurcsány szerint a magyar-román kapcsolatokban a közös kormányülések gyakorlata két fontos új elemet hozott: az egyik a kapcsolatok kiegyensúlyozottságának növekedése, a másik pedig az, hogy évről évre van egy erős elszámolási kényszer. Markó is úgy látja, hogy a kormányülések fontosak, amennyiben kényszerítik a kormányokat, a különböző tárcákat az eddigi döntések végrehajtásáról, illetve a jövőben hozandó döntésekről szóló számadásra. Az RMDSZ-elnök egyúttal megismételte azt a kérését, hogy a magyar pártok ne próbáljanak beleszólni, beavatkozni a választási kampányba. v A Fidesz magyar szempontból sikertelennek tartja a nagyszebeni magyar-román kormányülést, amelynek időzítése az ellenzéki párt szerint azt jelzi, hogy Gyurcsány Ferenc az RMDSZ mellett beszállt a romániai EP-választási kampányba, noha a magyar kormány az elmúlt időszakban számos intézkedéssel (támogatás-megvonással) sújtotta a határon túli magyarokat - mondta Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes tagja, aki az RMDSZ által is üdvözölt magyar munkaerő-piaci nyitást pikánsnak minősítette, hiszen "Gyurcsány Ferenc annak idején értelmi szerzője volt a 23 millió románnal fenyegető szocialista kommunikációnak". A Fidesz üdvözli a nagyszebeni kormányülésen kötött megállapodásokat - például a schengeni és oktatási programokat -, de Balla szerint ezeknek egy részét miniszteri szinten is rendezni lehetett volna.
Háromszék, 2007-11-15
A halogatás falait kívánja ledönteni Tőkés
Tisztában vagyunk azzal, hogy mit tud és mit nem tud Tőkés: nem tud hazudni, megalkudni és neptunos "magyar" politikát folytatni, és azzal is tisztában vagyunk, hogy kicsoda: az az ember, aki után az erdélyi magyarság elindulhat az EU-ba - hangzott el. Soltész Miklós KDNP-s képviselő szerint nemcsak Erdélynek van szüksége a püspökre, hanem Kis-Magyarországnak is, amint ez december 5-én nyilvánvaló lett, sőt, egész Európának, hogy visszatalálhasson keresztény gyökereihez. Magyar embereknek csak hiteles jelöltet szabad állítani, nem olyanokat, akik december 1-jén Erdély elcsatolására koccintottak a románokkal és Medgyessyvel - jelentette ki Gyulakután az egyik hozzászóló, Makfalván pedig a 90-ben elszalasztott, de most érvényesíthető lehetőségről beszélt Borbély Zsolt Attila politológus. Tőkés László Szovátán kifejtette: hamarosan eldől az EU-ban, hogy merre tart a magyar nemzet, hogyan kerülünk ki az új európai átrendeződésből. A múlt század a magyar pusztulásé volt, legyen a mostani a magyar feltámadásé, ne utasítsuk el az újabb kegyelmi idő megragadását. A felszólalók között volt Deák Károly városi tanácstag is, aki számon kérte tőle "a magyarság megosztását". Szavait hangos morajlás kísérte, többször belefojtották a szót, végül Tőkés közbenjárásával befejezhette mondandóját. A rendezvény botrány nélkül, műsorral ért véget.
Háromszék, 2007-11-15
Megoldásokat keresnek az egyházi ingatlanban működõ állami iskolák felújításának finanszírozására.
Nem írták alá tegnap a nagyenyedi önkormányzat és az
A nagy múltú iskola helyzete nem egyedi, Erdély-szerte számos
tanintézet működik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban.
Mivel az épületek magántulajdonnak minõsülnek, az állam nem támogathatja
ezek korszerűsítését. A saját források azonban a legtöbb esetben nem
elegendõk a rendbetételhez. Ugyanakkor az egyházak képviselõi úgy
vélik, az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek
helyreállításához.
Felemás helyzet
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületébõl hármat - a fõépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét - 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van - közölte a Krónikával Szõcs Ildikó igazgató. A felek eddig nem írtak alá bérleti szerzõdést, errõl tegnap egyeztettek Kolozsváron. A megegyezést az késlelteti, hogy az impozáns épületegyüttes felújításához az elõzetes felmérés szerint 7 millió euróra lenne szükség. "Borzalmasan nehéz pénzt szerezni" - mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat, míg egyházi pénzbõl az étkezde konyharészét korszerűsítették. Novemberben az oktatási minisztériumtól is kaptak 800 ezer lejt az óvoda felújítására, mivel ez önálló jogi személyiséggel rendelkezik. "Mindkét oldalról van támogatás, a baj az, hogy nincsenek összehangolva. Igazgatóként nem látom, távlatokban hogyan oldható meg a helyzet" - mondta Szõcs Ildikó. Az igazgató szerint mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Hosszú távú megoldásnak azt látja, ha lehetõvé tennék, hogy az iskolák az ingatlan tulajdonjogától függetlenül pályázhassanak állami és nemzetközi támogatásra. "Jelen pillanatban csak az egyértelmű, hogy bérleti szerzõdéssel nem lehet pályázni, az viszont nem, hogy hosszú távú haszonbérleti szerzõdéssel lehet-e. Ezt kellene egy jogszabállyal pontosítani" - vélte az igazgató.
Iskola, míg a világ
Az oktatási minisztériumtól tette függõvé a bérleti
szerzõdés aláírását Pap Géza püspök is, az
A szerzõdés aláírása már csak a minisztérium válaszán múlik, a helyi tanács és az egyházkerület igazgatótanácsa külön-külön elemzi majd ezt, s ennek függvényében döntenek a következõ találkozón.
A járható út
Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévõ erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerzõdés, a másik pedig az ingatlan eladása. Mint mondta, az elsõrõl már beszámolt tavaly november elején a történelmi magyar egyházak püspökeinek és rá két hétre az érintett iskolák igazgatóinak is. "Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerzõdés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzbõl is lehetséges a felújítás" - közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást - mondta Pásztor Gabriella. Az eljárás más hasonló helyzetben lévõ iskolák esetében is alkalmazható, vélte, de mint fogalmazott, "nem lehet az egyházak nevében dönteni". Az államtitkár szerint ugyanakkor a koncessziós szerzõdés a pályázási gondot is megoldja, hisz dokumentum igazolja, hogy az épületben hosszú távon állami iskola működik.
Pásztor Gabriella szerint a másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Mint mondta, az oktatásügyi minisztérium már tavaly tudatta a tanfelügyelõségekkel, hogy vevõ ezekre, és a tanfelügyelõségek szintjén bizottságokat hoztak létre, amelyek felmérik az eladásra felkínált ingatlanok értékét. Temes megyében a lugosi 5-ös számú általános iskola esetében ez meg is történt, a felmérés eredményét továbbítják a szaktárcához, s a minisztérium eldönti, megveszi-e az ingatlant.
A 22-es csapdája
Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselõ, az alsóházi oktatási bizottság tagja a Krónikának úgy nyilatkozott, az önkormányzatoknak és az egyháznak a bérleti szerzõdés megkötésekor akkora összegben kell megállapodnia, amely nem terheli meg túlzottan a helyi költségvetést, ugyanakkor elegendõ az épület karbantartására. A ingatlanok felújítása kapcsán azonban a képviselõ a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot, már nem ruházhat be ezekbe. Szerinte a helyzetre a most készülõ közoktatási törvény, pontosabban ennek a felekezeti oktatásra vonatkozó fejezete jelentheti a megoldást, ehhez azonban el kell dönteni, hogy a visszaszolgáltatott épületben állami vagy felekezeti iskolát kívánnak működtetni. Az állami iskolák esetén ugyanis az oktatásügyi minisztériumnak kötelessége új iskolaépületet biztosítani a tanintézet számára. "Ki kell lépni ebbõl a felemás helyzetbõl, meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy egyházi ingatlanban állami iskola működjék" - fogalmazta meg a szerinte egyetlen megoldást Asztalos Ferenc.
P. M.
Csíkszereda: szerzõdést hosszabbítanának
A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselõi között a szerzõdés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerzõdés. A Segítõ Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta viszsza a katolikus egyház. A Segítõ Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat azonban a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselõi abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia esperese a Krónikának elmondta: lelakott állapotban kapták vissza annak idején az épületet. "Elmaradt az erkölcsi jóvátétel, idõközi javításokat nem végeztetett az állam az épületen. Legalább kárpótlást kellett volna adniuk, amibõl fel lehetett volna újítani" - vélte. Az esperes szerint a bérlõ kötelessége idõközi javításokat végezni az általa használt épületen, a tanügyminisztérium viszont az önkormányzatokra hárította ezt a feladatot. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerzõdésben gondolkodik, tudtuk meg Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármestertõl. Mint mondta, így lehetõségük lenne állami támogatást kapni a felújításra, valamint némi pénzzel a bérleti díj fizetéséhez is hozzájárulnának. Az ingatlan felújításához a polgármester szerint körülbelül másfél-kétmillió euróra lenne szükség.
Székely Zita
Pap Melinda, Krónika, 2007-11-15
Tolltépés és választási kampány
A nyárádszentmártoni unitárius egyházközség lelkésze, Varga Sándor szombaton és vasárnap szervezte meg az immár hagyománossá váló Szent Márton-napokat. Ez alkalommal Nyárádszentmárton névadó püspöke halálának 1610. és a települ első írásos említésének 675. évfordulójára emlékeztek. Szombaton a gyermekek foglalkozásokon vettek részt, tollsípokat, töklámpákat készítettek, hordót is gurítottak. Márton voltam álmomban címmel fogalmazási és rajzversenyen vettek részt. Hangulatos és tanulságos volt számukra a szombati nap. Játszva ismerték meg Szent Márton jótetteit, cselekedeteit, mondanivalóját az utókornak. A szülők maguk adták össze mindazt, amire ilyenkor szükség van. Varga Sándor másnap a templomban is kimondta, hogy az egyház község semmiféle támogatásban nem részesült sem a helyi önkormányzat, sem civil szerveztek részéről, senki sem támogatta a híveket. Ők támogatták saját magukat.
Vasárnap reggel a marossárpataki és torboszlói hagyományőrző huszárcsapatok néhány tagja vonult fel lóháton Jobbágyfalvától, Csíkfalván át Nyárádszentmártonig, mögöttük az összegyűlt tömeggel, akik a katolikus haranglábnál búcsús szentmisén vettek részt, ahol igét hirdetett Becze Lóránt jobbágyfalvi plébános, Kerekes József csíkfalvi református lelkész és Varga Sándor helybéli unitárius pap. Innen a tömeg az unitárius templomhoz vonult ökomenikus istentiszteletre, amely a meghirdetett 12 óra helyett jóval később kezdődött, ugyanis késve érkezett Tőkés László püspök és kíséret. Néhány helybeli és a lelkészek a templom előtt várakozott, nem számított a hideg, az időnkénti havazás. Ettől kezdve a program felborult. Később kezdődött az ökumenikus istentisztelet, ahol Tőkés László hirdetett igét. Majd kíséretéből Németh Zsolt, a magyarországi parlament külügyi bizottságának vezetője szólt egyértelműen: " . . . Ünnepelünk, ilyenkor megerősítjük elkötelezettségünket az egyház, a család, egymás és elveink iránt. Sokan hangoztatják: hatalmi játékot játszunk, tülekedünk, megosztunk. Nem, a választás a demokrácia ünnepe. November 25-én megerősíthetjük elkötelezettségünket az autonómia, a megyar egyetem, a magyar nyelv használata iránt." Mivel Tőkés püspöknek tovább kellett utaznia, elmaradt az emléktábla-szentelés, a templomba tervezett ünnepi műsor. De a jelenlévőket istentisztelet után libazsíros kenyérrel, borral, pálinkával és teával kínálták a templom és az Unitárius Ház udvarán. Majd kisorsolták a három sütőtök, három tollseprű nyerteseit. Két könyvet - címe: Égi hírmondó, szerzője a magyarországi Berkesits Zsuzsanna - is kiosztottak tomboladíjként. Végül a tombolán a ludat a magyarországi Konyári Tóth Rózsa nyerte el, de átadta helybeli vendégfogadójának, Katona Csabának, akinek végül sikerült a libát megfognia a parókia kertjében. Este libatorra és borkóstolóra került sor a kultúrotthonban, ahova rövid ideig visszatért Tőkés László és küldöttsége. A rendezvénysorozat jótékonysági bállal ért véget.
Kilyén Attila, Népújság, 2007-11-15
Díjjal ismerték el munkásságát
Első alkalommal szervezték meg Székelyföldön, Udvarhelyen a Magyar Tudomány Napját, mely esemény létrejötte az Areopolisz Egyesületnek és a Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpontnak köszönhető, kiemelten Kolumbán Zsuzsának, a forrásközpont munkatársának, valamint dr. Hermann Gusztávnak, a forrásközpont igazgatójának. A rendezvénysorozat első napján a városi könyvtárban a meghívottak megbeszélést tartottak, másnap pedig a Művelődési Házban sor került a tudományos előadásokra, illetve díjkiosztóra.
Két nap, azaz november 9-10-én tartották a Magyar Tudomány Napját Székelyudvarhelyen, mely rendezvény a székelyföldi tudományos műhelyek tevékenységére engedett kitekintést, ugyanakkor a jelenlévők tudomást szerezhettek arról, ki mivel, milyen kutatási területtel foglalkozik, tájékozódhattak a műhelyek humán-, társadalom-, esetenként természettudománnyal is foglalkozó kiadványairól. November 10-én a Művelődési Ház koncerttermében a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolából Sándor Anna VI. osztályos, Ilyés Zsolt VII. osztályos, Haáz Márton VII. osztályos, Szász Magor XI. osztályos diákok egyéni hangversenyével vette kezdetét a záróünnepség. Az esztétikai élményt nyújtó hangjáték után a meghívott tudományos műhelyek, múzeumok munkatársai, vezetői intézményük kiadványait mutatták be - P. Buzogány Árpád, a forrásközpont munkatársa vállalta a moderátor szerepét. Láthatóan igyekszik a maga során minden alkotóműhely letenni valamit a különféle tudományok asztalára, a nagyszerű ebben pedig az is, hogy megtalálják azokat az anyagi forrásokat, melyekből fedezhetők a kiadványok költségei, továbbá szép számban akadnak fiatal kutatók, akiknek munkája tartalommal töltheti meg ezeket a könyveket. Az Udvarhelyszéki Tudományért díjat egy olyan kutatónak ítélték, aki nemrég még Udvarhelyen, az Areopolisz Szabadegyetemén tartott előadást, azóta viszont elhunyt. A néhai dr. Dávid László református lelkipásztornak, művészettörténésznek ítélt díjat a családtagok vették át. A díjátadót egy Dávid Lászlóról szóló kisfilm előzte meg, melyet Szabó Károly, a könyvtár megbízott igazgatója készített. Dr. Dávid Lászlónak a Középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei című, 1981-ben a Kriterion Könyvkiadónál megjelent munkáját eddig nem értékelték díjjal, az Udvarhelyszéki Tudományért díj így elsőként őt illeti, mondta dr. Hermann Gusztáv igazgató.
A rendezvényt az Eurotrans Alapítvány, Hargita megye tanácsa,
a Haáz Rezső Múzeum, a városi könyvtár és a Művelődési Ház támogatta.
Barabás Blanka, Udvarhelyi Híradó, 2007-11-12
A Reformáció Emléknapjának ünnepi istentisztelete után a belvárosi református templomban emléktáblákat avattak. A gyülekezet számára meglepetésül készíttetett névsorolás emléket állít a legrégebbi székelyudvarhelyi református istenháza parókus lelkészeinek. 38 nevet jegyeznek - 412 év alatt 2001-ig ennyien szolgálták a helyi közösséget. Templomépítőkként, később hárman püspökként, szintén hárman püspökhelyettesként. Közülük tízen városunkban találtak végső nyughelyet. A legelső István pap neve 1589-ből, és Geréb Attila nyugalmazott lelkipásztor szolgálati éve zárja a kőbe vésett dátumokat. Az adatokat dr. Dávid László lelkész hagyatékából rögzítették.
Udvarhelyi Híradó, 2007-11-12
November 14-én, szerdán 18 órától a Bocskai István Közösségi Házban bemutatják a Kárpát-medencei magyar református imanapra, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége által összeállított Cd-t és a Válaszd az életet címmel megjelent ismertető füzetet. Másodízben tartanak imanapot a Kárpát-medence tíz református egyháztestében december 2-án. A tíz évet átívelő imafüzér idei kínálata Erdélyt mutatja be: földrajzát, történelmét és egyháztörténetét, néprajzát, gasztronómiai hagyományait, lakosságát, napjainkat. Az ismertetők összeállításában közreműködtek: dr. Vofkori László egyetemi docens, Gál Botond tanár, Antal István nyugalmazott lelkipásztor, dr. Sipos Gábor levéltáros, Tonk Mária tanárnő, dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató; drd Püsök Sarolta egyetemi tanár, Szabó Éva nyugalmazott tanárnő, Váradi Péter Pál agrármérnök, fotográfus, valamint a nőszövetségek tagjai, vezetői. Az anyaország határain túli magyarság sorsával való együttérzés jeléül született, december ötödike lelki következményei miatt kezdeményezett imaalkalom lehetőséget kínál egymás közösségeinek, mindennapjainak, hitéletének megismerésére. Tavaly Dunántúl népére, idén Erdélyére irányul az imakérelem.
Udvarhelyi Híradó, 2007-11-12
Tőkés javára döntött a Legfelsőbb Bíróság
A Legfelsőbb Bíróság első fokon visszautasította a nagyváradi Szentháromság Ortodox Parókia panaszát. Florian Puscas rongálás és illetéktelen behatolás címén tett korábban feljelentést, mert a reformátusok behatoltak a tőlük elorzott sportpályára, de a Legfelsőbb Ügyészség bűncselekmény hiányában úgy döntött, nem emel vádat - ezt támadta meg az ortodox pap. A Legfelsőbb Bíróság ítélete nem végleges, az érintettek tíz napon belül fellebbezhetnek.
Népújság, 2007-11-13
Ha valamelyik háromszéki falunak van köze a
Himalája-hegységhez, akkor az Csomakőrös. Kőrösi Csoma Sándor ugyanis a
Himalája oldalában fekvő Bengáliában is kutatott, a dardzsilingi temető is ott
van, ahol porai nyugszanak.
Ahányszor Kőrös felé jár a riporter, mindig megcsodálja az 1273 m magas Kőrösi-köz nevű magas hegyet és a tőle északi irányba húzódó hegygerincet. Tulajdonképpen ez a Kárpátok teteje, itt húzódik a fő vízválasztó. Ennek napnyugatra néző lejtője éppen olyan meredeken szakad le Kőrös térségére, mint a Himalája az Indus és a Brahmaputra síkságára. Ezért kapta - kissé költői túlzással - a hegyvonulat nemcsak szóban, hanem írásokban is a Háromszéki Himalája nevet. Lábánál fészket rakott a nyomorúság. Kőrös magyar cigányai elképesztő nyomorban élnek Kovászna szemétdombján, mert itt van a fürdőváros szeméttelepe, a falusi lakosság pedig - Kovászna város részeként - a városi és falusi életmód határán éli napjait.
Mekkorát szöknek?
Hogy a kőrösiek panaszait lejegyezzük, nem kell végigjárni az egész falut.
- Mi nem kértük annak idején, minket nem kérdeztek meg 1968-ban, hogy akarunk-e Kovászna városhoz tartozó település lenni - mondták -, de több ennek a hátránya, mint az előnye. A városi státussal nem szökünk nagyot: utcáink nincsenek kiaszfaltozva, akkora adókat fizetünk földjeink után, mint a városiak, de hozzánk hordják a város szemetét, mi szagoljuk egész nyáron. Milyen település az, amelyiknek nincsen legalább egy képviselője a városi tanácsban? Régebb úgy volt, hogy Kőrösnek örökké fenn volt tartva egy hely. Akkor Debreczi Irénke volt a képviselőnk. Most ki szólal fel ott a mi érdekünkben a gyűléseken? Volt egy jelölt, Kosztándi Árpád, értelmes ember, azt is kitúrták! Hát nem egy lehetetlen helyzet? - kérdezte Gecse Ferenc, aki éppen akkor érkezett haza a mezőről, megkezdte az őszi trágyázást. Írja csak meg nyugodtan, mert engem azért nem szeretnek a tanácsnál, mert megmondom a véleményemet.
- Azzal, hogy itt minden kis utcának neve van, mint a városban, esment nem szökünk nagyot. Nézze meg, nincsen egy testvértelepülésünk. Itt van nálunk a város szeméttelepe, s mi is csak fizetés ellenében vihetünk oda szemetet! - fűzték hozzá az út mellett ácsorgók. - Ha Papolccal együtt Zágonhoz tartoznánk, lehet, hogy jobb volna!
- A kőrösiek sajnálják, hogy nem jutott be a városi tanácsba - mondtuk Kosztándi Árpádnak, aki családi vállalkozásként asztalosműhelyt működtet a faluban.
- A matematika szabályainak értelmében nekem ki kellett esnem - felelte. - A szomorú az, hogy az RMDSZ úgy csökkentette a tanácstagok számát, esélyeit nem gyengítve, hogy azt az egy tiszteletbeli helyet sem hagyta meg, ami Kőrösnek fenn van mindig tartva. Tudtam volna tenni a falu érdekében, mert van itt gond és baj elég, hisz azt önnek elmondták.
Hiába Csomakőrös a város egyik hivatalos kerülete, a lakosság zöme az állattartásból él, melyhez nagyon szorosan kötődik a mezőgazdaság. Kosztándi Árpád szerint a föld megőrzése, megtartása elsőrendű gondja kellene hogy legyen a magyarság mindenkori vezetőinek. Tanulságát ekként magyarázta:
- Föld nélkül nincsen autonómia, tulajdonjog nélkül nincs vagyon. Sajnos, mai magyarságunk egy része oda jutott, hogy meg akar szabadulni kínjától, nyűgétől: a földtől. Szerintem azt kellene eladnia mindenkinek, amit vett, s amit örökölt, azt meg kellene őrizni. Itt, a faluban úgy áll a helyzet, hogy a földterület negyven százalékát már kiárusították! Meggyőződésem, hogy vannak személyek, akiknek ez a feladatuk. Mi lesz egy faluval, ahol majd nem lesz föld, nem lesz állat? Egyszóval: ha gondunk nincs, semmink sincs!
Engem pillanatnyilag például az is bánt, hogy bár van
megüresedett hely a helybeli iskolában, feleségemet, Annamáriát, aki Kovásznán
tanít, de Kőrösön lakunk, s aki tanügyiként talán a legtöbbet tett itt a
művelődésért - tudja ezt az egész falu -, nem helyezték ide. A döntés
határideje még nem járt le, még nem végleges, várjuk a főtanfelügyelő válaszát.
Véleményem szerint ez egy keveset közügy is, és ezt az iskolai év kezdetén el
lehetett volna intézni. Olyan értelmiséget kellene összeverbuválni a faluban,
amely - a lelkésszel együtt például - fel tudja vállalni a szellemi élet adódó
feladatait.
- Van és lesz gond Csomakőrösön, ez természetes - mondta Zsuffa Levente, Kovászna város polgármestere, akit tájékoztattunk a falu panaszairól -, mert kerület ide, kerület oda, a megyésítéskor ez senkit sem zavart, Csomakőrös mégiscsak falu marad Felső-Háromszéken! Kőrös külön pályázatokat nem állíthat össze, s így önerőből is kellene tennie valamit a lakosságának, mi ebben segíteni tudjuk, de a népes romaság is gondot okoz. Speciális helyzete van a falunak. Kovászna határa nemzetközi fürdőhely rangja miatt magasabb besorolási kategóriába került, s így, bár ott gyengébb a talaj, adót városi szinten kell fizetniük a kőrösieknek. Tudom, hogy rossz az ivóvíz minősége, javasoltam bevezetését, de a tanács nem egyezett bele. Igazuk van a szemétdombbal. Kértem, hogy nevezzenek meg egy napot, amikor a falu oda hordhatja ingyenesen a szemetet. Nem tudtunk megegyezni. Így most még egy kis türelem, mert nem felel meg a telep az uniós normáknak, hamarosan fel fogják számolni. Ami pedig a testvértelepülést illeti, úgy néz ki, hogy sikerül összehozni egy kapcsolatot a magyarországi Izsák nevű községgel.
Bárcsak sikerülne - gondoltuk -, hisz Izsák egy 7000 lakosú nagyközség a Kiskunságon, a Duna-Tisza között, Kecskemét közelében. Szőlőtermelő falu, ahol pezsgőt is készítenek. Közelében a Kiskunsági Nemzeti Park. Erre ők büszkék. De Kőrös is igen nagy fiára!
Megrakom a szekeremet . . .
Ha kevés időre kisüt a nap, megindulnak a gumikerekes szekerek: trágyáznak. Csomakőrösnek olyan a talaja, melyre kétévenként lehet hordani az istállótrágyát. "A földet ganéval megijeszteni itt nem lehet" - mondták. Van, aki dolgozik, van, aki koldul. Nem állhat meg idegen ember a falucska főterén, hogy le ne támadják a kolduló kőrösi cigányok: felnőttek, gyermekek egyaránt, szemérmetesség nélkül! Restellik is a helybeliek, mert mihelyt megérkezik egy külföldi kocsi a Csoma Sándor-emlékkiállításhoz, lerohanják. Velük hadakozni, illendő viselkedésre bírni őket egy személy nem, csak a közösség tudna...
- Nem lehet dicsekedni az idei terméssel - tájékoztatott a nyár eredményeiről Gecse Ferenc, ki maga is gazdálkodik -, de jó, hogy még ennyit is adott a Fennvaló, mert nagy volt itt is a szárazság. Pityókám jobbacska lett, csak rothad, pedig nem tettem rá műtrágyát. Van valamennyi eladnivalóm is, de eddig egy zsákkal sem tudtam értékesíteni, nem keresi senki, nem jár erre egy felvásárló sem. Eddig jöttek azok a regátiak, akik hoztak cserébe törökbúzát, de most azok sem jönnek. Vártuk volna, mert itt a vadak miatt nem lehet kukoricát termelni, közel van az erdő. Nem gazdag falu ez: az idén senki nem vetett például cukorrépát. Takarmányrépa csak a kertekben van, annyi, amennyi kell a jószágnak. Gabonánk 75-80 százalékos hozamot hozott.
Gecse Ferenc - miként azt a Csoma és a Gecse család családfájából is tudjuk - Csoma-leszármazott. Két fia Kőrösi Csoma Sándortól számítva a hetedik generációhoz tartozik. De már nő, cseperedik a nyolcadik is: két fiának, Gecse Lászlónak fia és lánya van, Gecse Sándornak pedig egy fia. "Szép volt a Csoma-Gecse családi találkozó a nyáron - mondta. - Mi is ott voltunk. Nem is gondoltuk, hogy ennyien eljönnek erre a szép ünnepélyre."
Gecse Ferenc a kis református eklézsia gondnoka. Van ugyan erdeje is az egyházközségnek, de több hasznot a kaszálók hoznak, ha ád az Úr esőt is. "Ezeknek gondjait a gondnok ismeri jobban" - irányított hozzá t. Bende Tamás lelkipásztor.
- Mit hoz az egyháznak a föld, a kaszálók?
- Kevéssel van több három hektárnál, de azok is szerteszét vannak. Így adta vissza a kezdeti földosztó bizottság még Nagy Domokos idejében! Ő volt annak az elnöke. Van 80 ár a Királytetőn, a Pünköst-taván 20 ár, a Nagyútra jövőben 70, Komlósban két helyen egy-egy darab, a Vízközött 18 ár, Árokközött 20 ár. . . Van 50 árnyi szántó is. Folytassam-e? Mind ki van adva árendába Perdi Gyulának. Van olyan kaszálónk a temető mellett, amelybe belemérték a bokros területet! Erre jött a szárazság: gyenge volt a szénatermés. A sarjút - lett egy kicsi esőcske - megtizedelték a mezei szarkák, leetették! A falu csordája kopár helyen legelt, de a pásztorok a juhokkal füves helyhez jutottak! Nincs mit tenni, az egyház nem tud gazdálkodni. Amennyit adnak, annyit adnak, de mégis jön valami a kasszába. A kis lélekszámú egyházakban mindig van nehézség. Azért léptünk előre: sikerült beszereltetni a központi fűtést a papi lakásba, s most, ha kedvez az idő, kerítést akarunk építeni az imaház telke körül.
Kőrösnek nagyobbacska kiterjedésű közbirtokossági erdeje is van, messze a Kis-Bászka vidékén, Mányicska térségében, az 1617 m magas Kalabucs-tető oldalában. Elnöke Tóth Árpád erdészeti szakember. Debreczi Emil erdőgazda elmesélte, hogy ha fiatal is az erdő, valamennyi jutalékot a tagok is kaptak-kapnak, és adósságuk sincsen. A 247-essel félszáz hektár erdőt még visszavárnak, s a faluban székházuk is van.
Városon nincsen falusi turizmus!
T. Bende Tamás két éve pásztorolja a jelenleg 283, de állandóan apadó lélekszámú református gyülekezetet. Ő a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye katekétikai előadója. Családja is szereti Kőrösön, beleszoktak a vidéki életbe. Kis műemlék templomukat kijavították, a parókia is közel már ahhoz, hogy korszerűnek lehessen mondani. Soron a fával működő kazán felszerelése, s mert a falu egyházáról van szó, a gyülekezet egyik híve, Kelemen Zoltán és a katolikus vallású Máthé János adományban szereli a kazánt. A "városi státus akadályait" az egyház is érzi, ugyanis a jövedelmezőnek mutatkozó falusi turizmus útjára szándékoztak volna lépni. Kőrösnek van és lesz idegenforgalma - jegyezte meg a lelkész -, jól fogna egy vendégház, egy konferenciaterem. Mint a kovásznai székhelyű Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület alelnöke mondta, bővítésre, modernizálásra szorulna a "nagy vándor" emlékszobája, emlékkiállítása is. A válasz rövid volt: "Kőrös nem pályázhat, városon nincsen falusi turizmus! " A szakemberek tanácsa az volt, hogy ,,más úton kell megindulni ugyanazon cél felé. Nem a megnevezés a döntő."
- Az önkormányzattal egyébként jó a kapcsolatunk, amit kértem, mindenben segítőkészek voltak - fejezte be a lelkész. - Egy személyt is alkalmaztak, aki tisztán tartja a szobor környékét, gondozza a temetőt.
A város közelsége sem befolyásolja azonban kedvezően a csomakőrösi népszaporulatot. Bende tiszteletes kétéves szolgálata alatt két gyereket keresztelt! A kőrösi iskolában jelenleg negyedszáznyi gyerek tanul két osztatlan osztályban.
A teremben jó meleg van, de ők a havat várják: van ott domboldal, van szánkó, van jókedv.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-11-13
Kártékony dolog volna feláldozni azt, ami kiépült
Interjú Tőkés László püspökkel, független EP-képviselőjelölttel
Tőkés László független jelöltként hat civil társadalmi
szervezet, saját egyházkerülete és egy unitárius lelkészszervezet támogatásával
indul az európai parlamenti választásokon. A Királyhágómelléki Református
Egyházkerület püspöke az erdélyi magyarság európai képviseletét, az egységes
uniós kisebbségvédelmi rendszer kialakítását, az autonómiatörekvések sikerre
vitelét, valamint a keresztény értékrend helyreállítását tekinti fő célkitűzésének.
A független jelöltet bejutási kilátásairól, az RMDSZ-hez fűződő viszonyáról, a
politizáló egyházi ember helyzetéről és a közösségünket érintő távlati
terveiről kérdeztük.
- Püspök úr, kérem, foglalja össze az európai parlamenti választási kampányának fő üzeneteit.
- Az általánostól a sajátosig terjedő skálán térségünknek, a posztkommunista térségnek a felzárkóztatását az Európai Unióhoz, Románia demokratizálódásának és a tényleges rendszerváltozásnak az ügyét szeretném képviselni. Ezen belül sajátlagosan Erdély csatlakozását Európához - amint az a felhívásom címében is áll: Erdélyből Európába. Hiszen nem csupán egyik lennék a harmincöt romániai képviselő közül, hanem az erdélyi magyarság és általában Erdély képviselője. Ugyanakkor a Kárpát-medencei magyarság képviseletét tartanám fontosnak, mint egységes entitásnak a képviseletét, hiszen ez nem csupán a nemzetállamok, hanem egyidejűleg a nemzeti közösségek Európája is. Rendkívül fontosnak tartom az európai kisebbségek képviseletét, ezen belül az Európa egyik legnagyobb kisebbségét jelentő magyar kisebbség képviseletét, európai uniós kisebbségi jogrendszer kialakítása révén, amely folyamat az utóbbi időben már elindult. Egyben a keresztyén értékek és értékrend helyreállítását tartom elengedhetetlennek, hiszen a globalizálódó világban Európa elszakadni látszik keresztyén gyökereitől és értékrendjétől. Az Európát alkotó kisebbségi és regionális közösségeknek, a kisebbségi önrendelkezésnek, nevezetesen az autonómia ügyének a hangsúlyos képviseletét szintén fontosnak látom.
- Az egységes európai kisebbségvédelmi normarendszer kidolgozása még nagyon az elején tart, s ennek is köszönhetően az autonómiák, a közösségi önrendelkezés kérdése jelenleg a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartozik. Ön hogyan látja lehetségesnek e kérdéskör szabályozásának az áthelyezését az európai jogalkotás szintjére?
- Egy analógiával élnék. Ahogyan a Helsinki-folyamat 1975-ös kezdete óta az emberi jogok ügye folyamatosan előtérbe került, majd meghatározó politikai tényezőjévé vált az európai fejlődésnek, azonképpen, ennek analógiájára, úgy gondolom, hogy a kisebbségi kollektív jogok ügye is emelkedő pályán mozog. 1989 után elkezdődött egy olyan folyamat, amely a kisebbségi közösségi jogok érvényesülését jelenti, eredményezi. Azt gondolom, hogy a szerves politikai fejlődésnek köszönhetően a kisebbségi kollektív jogok meghatározó politikai elvvé válnak, és ennek hozadékaként az autonómiajogok általános elismertségre tesznek szert. Ennek eredményeként éppen a románokkal tudunk majd megegyezni a magyarság autonómiájának a megvalósítása ügyében.
- Hogyan értékeli a bejutási esélyeit?
- Nagyon nehéz prognózist mondani, reális becslésekbe bocsátkozni, mert egyfelől, a minták magyar vonatkozású reprezentativitásának a hiányában az országos felmérések a magyar sajátosságokat nem képesek megragadni. Másfelől pedig nagyfokú manipulációt érzékelek a pártként működő RMDSZ részéről. Nyilvánvaló, arról akarják az én potenciális, lehetséges szavazóimat meggyőzni, hogy ha rám szavaznak, akkor kárba vész a szavazatuk. Így aztán egyfelől felbecsülni eléggé nehéz, másfelől ennek a fajta manipulációnak a következményeit belátni nagyon nehéz. Bízom benne, hogy végre olyan fokú kijózanodáson ment át a romániai magyarság, hogy nem hagyja magát becsapatni, és az egyéni jelölt személyi hitelének az elve és érvényesülése alapján elnyerem a mandátumhoz szükséges szavazatokat.
- A kolozsvári egyetem szociológusai által készített októberi felmérés szerint a Székelyföldön a jogosultak 41,2 százaléka szavazna önre és csupán 40,3 százaléka az RMDSZ-re, viszont Dél-Erdélyben, Közép-Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban ön a szavazatoknak mindössze 17-20 százalékára számíthat, mert ezekben a térségekben a magyar voksok 60-62 százalékát az RMDSZ kapná meg. Ismeri-e ezt a felmérést, és hogyan értékeli ezeket az eredményeket?
- Hallottam a felmérésről, de mivel részleteiben nem ismerem, nem tudok róla megalapozott véleményt mondani. Mindennapi tapasztalataim azonban azt mutatják, hogy a többségi területeken - nemcsak Székelyföldön, hanem a Partiumban is -, ahol a magyarság többségben vagy viszonylag nagy számban él, ott erősebb a támogatottságom. A kisebbségi területeken viszont máig hat az RMDSZ egységdemagógiára alapozott ellenkampánya, és a pszichológiai megfélemlítés módszerei fejtik ki hatásukat, vagyis, hogy képviselő nélkül maradunk, hogy mindenáron össze kell fognunk, még hogyha nem is értékek mentén történik ez az összefogás.
- Sok ember tanácstalan, nincs felkészülve a két fél közötti választásra, és olyanok is vannak, akik azt mondják, mind az ön nevére, mind pedig az RMDSZ jelöltlistájára ráütik majd a pecsétet, mert nem kívánnak ebben a vitában dönteni. A reakciók tükrében: nem bánja, hogy nem jött létre a közös lista?
- A közös nemzeti lista kezdeményezése hozzánk kapcsolódik. Ez ténykérdés, nem szubjektív állítás, dokumentálni tudjuk. Nagyon sajnáljuk, hogy az RMDSZ csak akkor lett volna hajlandó a közös listába belemenni, amikor már megvolt a száznegyvenezer aláírásnyi támogatottságom. Az utóbb kialakított közös lista is pártlista, hiszen nézze csak meg a harmincöt jelöltet, ezek - tisztelet a kivételnek - mind pártfunkcionáriusok, pártemberek. Nagy különbség van szerintem egy nemzeti lista és egy pártlista között. A felelősséget tehát, a rosszértelmű felelősségáthárítás szándéka nélkül, az RMDSZ-re hárítom.
- Nemrég ön azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ utáni korszakra összpontosít. Mit értett ezalatt: hogy eltűnik az RMDSZ, vagy hogy a választások után teljesen új helyzet áll elő?
- Ez utóbbira gondoltam. Fizikai lehetetlenség, hogy az RMDSZ eltűnjön. De kártékony dolog is volna feláldozni azt, ami kiépült, ami jó benne, és szélnek ereszteni egy nemzetileg elkötelezett tagságot. Véleményem szerint, akárhogy is végződjön a november 25-i választás, mindenképpen új helyzet fog előállni. Erre fel kell készülnünk, nehogy valamely tevékenységbeli - hogy ne mondjam: "hatalmi" - hiátus, nehogy valamilyen űr keletkezzen, és az romboló hatást fejtsen ki a magyar nemzeti közösségre nézve. Tehát terveket készítünk arra nézve, hogy miként legyen azután. Ebben a tekintetben a kezdő lépéseket már megtettük, hiszen azzal álltunk fel szeptember 6-án a tárgyalóasztaltól, hogy folytatjuk a megbeszéléseket. Sőt, megegyeztünk egy erdélyi egyeztető fórum létrehozatalában. Hogyha az RMDSZ tartja ezt a szóbeli megegyezést, akkor bizakodom, hogy zökkenőmentesen tudjuk folytatni az átalakítást.
- Ezt az átalakítást konkrétan milyennek képzeli el?
- Abban a szellemben, hogy rendszerváltozásra van szükség az erdélyi magyar politikai - és közéletben. Ez volt a megfogalmazásom. Másfelől volt egy olyan jelszó jellegű célkitűzésem, hogy önvizsgálat-tisztulás-újulás. Ebben a szellemben tudnám az átalakulást elképzelni.
- A napi politizálás kompromisszumokkal jár. Nem tart attól, hogy ezek elkoptatják a főpap erkölcsi tőkéjét?
- Nézze, a saját önismeretem alapján úgy látom, hogy következetes elvi alapon állok. Persze, ha esős időben és sárban jár az ember, óhatatlanul összesározódik a ruhája. De azért a sár a hibás és nem az ember.
- Úgy tűnik, kevés szavazaton múlik majd a magyar képviselők bejutása az Európai Parlamentbe, így nagyon fontos lehet az, hogy a magyarság nagyobb avagy kisebb arányban megy el szavazni, mint a románság. Minden szavazat számít tehát, és kétségtelenül az is, hogy ki mennyire profi módon kampányol. Önnek vannak szakértői, tanácsadói, külföldi szakemberei? És ki támogatja az ön kampányát?
- Van egy jó kampánystábom. Szilágyi Zsolt temesvári kigombolt ingnyakú forradalmár szerepköréből eljutott a politológus szakértői szintre. Ő koordinálja ezt, ő vezet egy országos kampánystábot és egy helyi nagyváradi grémiumot. Arra sajnos nem volt lehetőségünk, hogy kampányszakértőket megfizessünk, az RMDSZ köreiből indult erre vonatkozó híresztelés, tehát rosszhiszeműségen alapul. Azzal gyanúsítottak meg, hogy Bukarestben van egy cégszerű együttműködésünk, ez nem igaz. De jó tanácsokat kapunk, mert a tusnádi-bálványosi nyári tábor óta nagyon jó kapcsolatban vagyunk a magyarországi politikusok színe-javával.
- Tehát sem belföldi, sem külföldi szakembereket nem foglalkoztatnak...
- Nem, erre nincs módunk.
- . . .és anyagilag ki támogatja a kampányát? Mivel állami támogatást független jelöltként nem élvez, a kampányát a választók, az egyház vagy mások támogatják anyagilag?
- Önkéntes adományozók támogatnak. A költségvetésből semmit nem kapok. Ez egyébként demokráciaellenes, mert így a párt mivoltában jelentkező előnyére még ez az anyagi előny is rátevődik. Mi vízzel főzünk...
- Mit üzen a kolozsváriaknak?
- A kolozsváriakhoz és szélesebb körben az erdélyiekhez szólnék. Ha Nagyszeben az idén Európa kulturális fővárosa, akkor ennek párhuzamosaként Kolozsvár a jelenkori történelemben Erdély fővárosa. Igazi európaiságot tükröz mind vallási, mind nemzeti szempontból, bár 1989 után - különösképpen a Funar nevével fémjelzett korszakban - erről az európai útról letért. Azt remélem, hogy Kolozsvár visszanyeri mind erdélyi fővárosi státusát, mind európaiságát. Ebben a szellemben kívánom egész Erdélyt és Kolozsvárt képviselni, hogyha a választók a bizalmukkal megtisztelnek.
Tibori Szabó Zoltán, Szabadság, 2007-11-12
Csiha Kálmántól, az egyházi vezetőtől, Erdély és a világ reformátusságának kiválóságától búcsúztak szombaton Marosvásárhelyen családtagjai, egyháza képviselői, tisztelői.
Az
Bustya Dezső nyugalmazott egyházkerületi főjegyző az elhunytról szólva kiemelte, a legnagyobb megpróbáltatások idején sem feledte küldetését. "Igazi építő volt, templomok sora s gyülekezetek sokasága termett az Úr által rászabott idő alatt, annak ellenére, hogy rácsokat, akadályokat is gördített eléje, amelyeken mindig áthatott az Isten igéje, s erőt adott neki a folytatáshoz" - mondta Bustya.
Fotó: Koszta Ferenc
Pap Géza, az
Akárcsak Izsák, az Ótestamentum mosolygó embere, Csiha Kálmán is nevetve, szelíd megértéssel tudott szólni a legkeservesebb dolgokról is. "Magyar reformátusnak lenni a Kárpát-medencében nem könnyű - idézte az elhunyt legutóbbi, október 31-i, Debrecenben elhangzott szavait -, de Istennek tetsző feladat."
A gyásszertartás után a jelenlevők tömött, hosszú sorban vonulva kísérték az elhunytat utolsó útjára.
Király K. László, Új Magyar Szó, 2007-11-12
Az MVSZ búcsúzik Dr. Csiha Kálmán püspöktől
Szomorú hír járja be a magyar világot. November 7-én,
életének 78. évében meghalt D. Dr. Csiha
Kálmán, az
Az ÁrpádHír Világtelevízió szombaton 12 órakor (budapesti idő szerint), a marosvásárhelyi hálaadó istentisztelet kezdetekor sugározza Csiha Kálmán búcsúbeszédét, amelyt Sütő András temetésén mondott.
D. Dr. Csiha Kálmán 1996-tól haláláig a Magyarok
Világszövetségének tagja és tisztségviselője volt. Teljes mértékben azonosult
az MVSZ célkitűzéseivel, s küzdött a külhoni magyarok magyar állampolgárságának
visszaállításáért. Számára is nagy lelki törést okozott, hogy a magyar
politikum ezt megakadályozta. "A legfájóbb ütés" című írásában (2004. november 23.) a következőket
vallotta:
". . .A Magyarok Világszövetsége népszavazási
kérést indított el ezért Magyarországon. Az aláírások száma jóval túlhaladta az
aláírási küszöböt. Ha nem jelennek meg elegen a szavazáson, vagy ha nem
szavaznak a kérdésre, akkor azt tovább már a parlamentben sem lehet felvetni.
Akkor Magyarország véglegesen kitagadott bennünket. És ez lesz az utolsó, legfájóbb, halálos ütés. Nekünk nem
azért kell a kettős állampolgárság, hogy kiköltözzünk Magyarországra. Aki el
akar menni, az anélkül is elmegy. És Románia három év múlva EU tag lesz. Akkor
meg éppen oda mehet mindenki, ahova akar. De ott van még Kárpátalja és Szerbia,
és a többi testvéreink. És ott van mindnyájunknak a lelke, amely magyar akar
maradni még így is, akkor is, amikor nem érdemes. Amikor még hazulról is a
legfájóbb ütéseket kapjuk. Amikor sokszor keserűen elmondjuk Reményikkel: >Szomorú
szívvel mondom nektek, mai magyarok / Magyarország szíve a határokon kívül
dobog.< És
tudjuk, hogy mégis vannak testvéreink. Igaz lelkű és áldozatos testvéreink,
akikkel egy a lelkünk, tesznek is értünk, akik aláírták az íveket, akik
bejárják Erdélyt, és gyűjtenek a gyermekeinknek, hogy tanulhassanak, akik nem
reszketnek azért, hogy megszegényednek, hogy kevesebb lesz a kenyerük vagy a
kényelmük, mert szeretnek bennünket. Jó dolog tudni, hogy Magyarországon vannak
még magyarok. . . "
Búcsúzunk
Akik ismerték
és szerették, azok mélyen megrendülve fogadták a hírt D. Dr. Csiha Kálmán, Erdély református püspökének haláláról.
"Nyugalmazott" volt már az evilági
szabályok és rendelkezések szerint, de nem volt az Isten ügyrendjében. Haláláig
aktív volt, utazó nagykövete az élő Istennek, korunk egyik legismertebb,
legjelentősebb evangelizátora, magyar református igehirdetője. A misszió embere
volt, aki Krisztus szavát és lelkületét elvitte a világon mindenütt élő
magyarokhoz. Erdély kis fehérfalú kálvinista templomaiban ugyanazt a krisztusi
szeretetet és vigasztalást hirdette, s örök hűséget az Istenhez, a Hazához,
mint a világvárosok hatalmas katedrálisaiban. Erdély szerelmese volt,
ízig-vérig lélek volt, színes, magas hőfokon égő személyiségének ez volt a fő
jellemzője. Tiszta volt, akár Erdély szent hegyeinek forrásvize. Ezért volt
hiteles minden szava, igehirdetése, küzdelmes hitvallása, ahogy nagy katolikus
elődjének, Márton Áron erdélyi püspöknek is. Hogyan foglalhatnánk össze Csiha
Kálmán gazdag életútját, egyéniségének varázsát? Talán így: - A legmagasabb
erkölcsi piedesztálon álló, evangéliumi ember volt! Apostoli küldetésű, a hit
ajándékát mindenkihez elvivő ember volt! Krisztusi szerénységű, s a Megváltó
ügyének egy életre elkötelezett, hitvalló ember volt! Sorsvállaló és magyar
ember volt! Lehet-e ennél többet bárkiről elmondani? Nyugodjék békében a
Feltámadás boldog reménysége alatt, az őt gyászolóknak, szeretteinek pedig
adjon vigasztalást a minden
vigasztalások Istene.
MVSZ
Sokan őrzik meg emlékét, hiszen életét az örömhír hirdetésének szentelte. Szerény volt, mégsem maradt sehol észrevétlen, ahol megjelent.
Az erdélyi püspökök közül tőle hallották a legtöbb biztatást Gyergyószentmiklóson az evangelizációs hetek alkalmával, de itt volt templomszentelésen, új templom alapköveinek lerakásakor is. És nemcsak a kicsiny gyergyói protestáns sereg itta szavait, de mi, római katolikusok, illetve a más felekezetekhez tartozók közül is szép számmal.
Igehirdetései minden esetben Jézus Krisztus egyik hű szolgájának lelkéből fakadtak, s bár református templomban javarészt protestánsoknak szólt, soha semmilyen félreérthető hangot nem ütött meg, soha semmilyen alkalmat nem használt ki a felekezetek közötti különbségtételre. Se virágvasárnap, se pünkösdkör, se adventben.
Mindig a lelkipásztorember és sosem a püspök állott a gyülekezettel szemben. Gyöngéd volt és elnéző, az ítélkezést Istenre bízó. Nehéz éveken át szenvedett, de erről, ha lehetett, nem beszélt. Pedig gyergyói rabtársaitól mesébe illő eseteket is hallottunk arról, hogy ott, a legsötétebb helyeken is mint maradt a remény hirdetője, mint tartotta meg emberségét, miként sugárzott erőt csendes jelenlétével másoknak is. (Pedig akkor, az ötvenes évek végén még egy emberöltőt sem tett ki éveinek száma!)
Csiha Kálmán - a lélek püspöke - igehirdetései, versei, írásai által továbbra is köztünk marad. Tiszteletünk nem halványodik iránta földi létének végével.
Nem várta el, hogy főtiszteletűnek szólítsák: tudta, úgyis az.
Az általa mindig hirdetett béke hulljon poraira!
Bajna György, Hargita Népe, 2007-11-10
A száz éves Református Szemle Szerkesztőségének jubileumi
nyílt ülésére került sor november 9-én délelőtt az
Pap Géza püspök
Pap Géza erdélyi püspök rövid áhítatát követően Adorjáni Zoltán főszerkesztő köszöntötte a jelen levőket. Bevezetőjében méltatta a száz éve folyamatosan megjelenő folyóirat jelentőségét, megemlékezve a már elhunyt egykori főszerkesztők érdemeiről. Adorjáni szerint a lap szerkesztése egy időben áldás és teher, öröm és gond, büszkeség és felelősség. A főszerkesztő megítélése szerint a Református Szemle minden egyházi igénynek megfelelő folyóirat lett, amely az elmúlt száz esztendő alatt folytonos munkával átfogta az időket, túlélt mindent, és rögzített mindazt, amire a református egyház képes volt az elmúlt évszázad alatt. Beszédében id. Dávid Gyula néhai főszerkesztő szavait idézte arra kérve a szerzőket, hogy becsüljék meg az olvasókat, az olvasókat arra, hogy becsüljék meg a szerzőket, együttesen pedig becsülje mindenki a Református Szemlét.
A folyóirat indulásáról, az azt megelőző néhány évről
Az ünnepi ülés alkalmával Marjovszky Tibor (Debreceni Református Hittudományi Egyetem - DRHE) a lap ószövetségi, Győri István (Sárospataki Református Teológiai Akadémia) az újszövetségi anyagát méltatta. Ifj. Fekete Károly és Bodó Sára (DRHE) a gyakorlati teológiai anyagot elemezte, Fazakas Sándor (DRHE) a rendszeres teológiai cikkekről beszélt. Dienes Dénes (Sárospataki Református Teológiai Akadémia) a Szemle egyháztörténeti vonatkozásairól értekezett.
Gálfy Zoltán és Tőkés István
Előadások után a Szemle szerkesztősége okleveleket nyújt át a folyóirat volt főszerkesztőinek: Tőkés István és Gálfy Zoltán nyugalmazott teológiai professzoroknak. Ezt követően pedig Tőkés István volt főszerkesztő tartott nagy lélegzetvételű, személyes élményekkel teli beszámolót a Református Szemléről külön kiemelve azt az időszakot, amikor a cenzúra szinte ellehetetlenítette az írást, lapszerkesztést.
KÖNYVESPOLC
AZ OLVASÓ SZÍVES FIGYELMÉBE!
A Bibliaolvasó Kalauz szerkesztői ezúton fejezik ki hálás köszönetüket az Olvasók rendszeres imádságaiért és az írásban vagy szóban közölt megjegyzéseikért. Bizalommal kérjük, hogy hordozzák továbbra is imádságaikban a szerkesztők és munkatársak szolgálatait, hogy Urunk használni tudja a Kalauzt egyházunk lelki megújítása és építése munkájában. Megjegyzéseiket, észrevételeiket, javaslataikat kérjük, hogy levélben küldjék az alábbi címre:
A Magyarországi Református Egyház
Kálvin János Kiadója - Bibliaolvasó Kalauz
1113 BUDAPEST XI., Bocskai út 35.,
valamint az
Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja
400124 KOLOZSVÁR (Cluj), Piaţa Avram Iancu nr. 14,
Az a szívbeli vágyunk és kívánságunk, hogy a Bibliaolvasó Kalauz a magyar reformátusok közös bibliaolvasó vezérfonala legyen. A történelem viharai nagyon szétszórták nemzetünket és így egyházunk tagjait is. Majdnem ugyanannyi magyar református él a környező országokban, mint az anyaországban, és a nagyvilágban szétszórtságban élő magyar eredetű reformátusok száma is megközelíti a másfél milliós létszámot, amennyien legutóbb reformátusnak vallották magukat Magyarországon. Kalauzunk szeretne az egyik összekötő kapocs lenni a világ sok országában a közös református gyökerekből élő és hitét megvalló magyar reformátusság nagy családjának. Sok szeretettel buzdítunk minden testvérünket arra, hogy olvassa rendszeresen, naponként Isten igéjét, és imádkozzon áldásaiért. Határok, óceánok vannak közöttünk, de semmi sem tud elszakítani minket egymástól, mert egy a hitünk, reménységünk és szeretetünk Megváltó Urunk, Jézus Krisztus, az Ő szent vére árán szerzett anyaszentegyháza és szeretett szülőhazánk iránt.
A magyar református kegyesség gyakorlásának nagyon fontos része az éneklés. Sok szeretettel ajánljuk Testvéreinknek a gyülekezeti alkalmakon és a családi együttléteken a zsoltárok és dicséretek buzgó éneklését. Ezért ajánlunk minden napra egy-egy éneket is. Ez az ének valamilyen módon kapcsolódik napi igeszakaszunk üzenetéhez is. (MRÉ - a Magyar Református
Egyházak Tanácskozó Zsinata és az
Bibliaolvasó Kalauzunk digitális változata elérhető az
Református nyelvhelyességi útmutató
"A nyelv olyan tág és rugalmas, mint maga az élet, minden pillanatban ezer és ezer új helyzetet és lehetőséget teremt."
(Kosztolányi Dezső)
Ajánlás
A református egyházi írott sajtót művelők körében - legalábbis
szűkebb pátriánkban, Erdélyben - évek óta igényként fogalmazódik meg egy olyan
helyesírási útmutató megalkotása, mely eligazít a református - de nemcsak -
egyházi fogalmak, kifejezések helyesírásában. Az általános magyar
nyelvhelyességi útmutatók, helyesírási szótárak ezen igényt csak nagyon
korlátozott mértékben tudják kielégíteni. Javaslatom nyomán az
Bízom benne, hogy ezt a kis füzetet - minden hiányossága ellenére - hasznosan fogják forgatni mindazok, akik magyar nyelven és felelősen óhajtják művelni a református egyházi sajtót. Ugyanakkor - talán nem szerénytelenség, ha - figyelmébe ajánlom a Tömegtájékoztatást művelőknek is, akik közül bizony többen nem állnak a helyzet magaslatán a különböző egyházak sajátos szóhasználati kérdéseiben.
Azzal a reménnyel bocsátjuk útjára ezt az útmutatót, hogy egyszer majd "ökumenikus" törekvés nyomán - és szerény munkánkat is figyelembe véve - megszületik egy magyar egyházi helyesírási szótár.
Kolozsvár, 2007 szeptemberében
Tonk István
Ár: 2 Lej
A fenti könyvek, termékek mindegyike, megvásárolható és
megrendelhető, egyházkerületünk
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
