|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007
március 30, VI. Évfolyam 13. szám (összesen 249 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
Szülőföld Alap pályázati felhívásai
HHRF Pályázati felhívás: Kisebbségvédelem nemzetközi fórumokon 2007
Sólyom: fontos a kisebbségek megőrzése
Nemzet-nemzetiség: Minden magyar felelős minden magyarért (Szórványsors)
305 éve halt meg Tótfalusi Kis Miklós
A tudós tipográfus enyedi emlékei
Újabb "szellemi végvárat" adtak át Kolozs megyében
Közel hetven diáknak biztosít otthont a válaszúti szórványkollégium
Közel száz gyermeket tart el a szamosújvári szórványközpont
Több támogatásra lenne szükség
Kettős kórustalálkozó Kézdivásárhelyen
Teljesen kiszolgáltatottak a szoftvercégek
Korlátlan e-mail tárhelyet ígér a Yahoo
Felhackeltük Budapestet: 1254 Wifi 1 óra alatt!
Szupergyors adatátviteli chipet fejlesztett ki az IBM
Megjelent a Firefox 3 harmadik alfaverziója
Előkerült egy régi Bill Gates beszéd
Lélegzetelállító felvételek a Napról
Nem hiányzik mindenkinek az internet
Ide
s tova már 5 éve és két hónapja működik a www.reformatus.
5
éve és egy hónapja annak, hogy az első Hírvivő száma "webvilágot
látott" 2002 február 25-én,
és
ebben a hónapban a honlapunk látogatottsága meghaladta a havi ötezret.
Egy kis ízelítő a honlapunk látogatottságából:
Mi
tagadás, jóleső nosztalgiával tekintek vissza a kezdeti időre, amikor Márk
Gyuszi kollégámmal igyekeztünk valami kezelhető és érthető formát adni az első
honlapunknak. Emlékszem (és Gyuszi, gondolom te is), mindig gond volt vele - ha
elég mutatós volt, akkor túl lassan töltődött be, ha leegyszerűsítettü
Rá
egy évre már sikerült megosztani a mérgelődést a weberek csapattal is, akikkel
néhány, a mi szemünkben hasznos ötletet igyekeztünk megvalósítani.
Ennek
eredménye az a 6 számítógépes tanfolyam, amiket Vásárhelyen tartottunk, az első
komolyabb gyülekezetek felmérése, internet konferencia és egyéb kevésbé
látványos, de nem kevesebb fejfájással és fáradtsággal járó munka.
Valamiképpen
ide kapcsolódik:
-
Szakács Béla gyülekezeti nyilvántartó programja is, amit a tanfolyamok
során kapott ötletekkel bővítette, pontosította úgy, hogy bármelyik
gyülekezetünk használhassa az eredetileg közel tíz évvel ezelőtt Illyefalvára
tervezett programot.
-
Beke Tivadar könyvelési programja is mára már minden gyülekezetnek "kötelező"
programja (ha netán nem akar tovább kínlódni a kézi könyveléssel).
-
A tanfolyamokon részt vett kollegák egy része vette a bátorságot és
elkészítette a gyülekezete honlapját, ha netán elakadt, akkor szívesen segített
a weberek valamelyik tagja.
És
eljutottunk a lényeghez. Az egymás segítéséhez.
Ezen
a honlapon (elérhető a www.reformatus.
Nézzétek
meg a honlapot és ötleteitekkel ti is járuljatok hozzá a honlap
tökéletesítéséhez.
Régebb
is említettem, de valahogy elmaradt a visszhang.
Van
rengeteg terület, amit az egyházi szolgálatunk nem fedett le - itt most az
internetes kommunikációra gondolok.
Biztos
vagyok benne, hogy többen is dolgoznak az egyházi szolgálat egy-egy területén,
akiknek lenne készen digitális anyaga, amit közzé lehetne tenni akár az
ötlettár honlapon, akár lehetne egy vagy több másik honlapot is nyitni, ami
csak az illető témakörrel foglalkozna.
Például:
-
gyerekeknek szánt weblap: bibliaórás anyagok, bibliai játékok, versek,
énekek, stb
-
kátésoknak szánt weblap
- IKE - ezen nem kell törni a fejet, mert ez már megvan és jól csinálják a fiatalok www.ike.ro
-
LELKIGONDOZÁS interneten
- Fórumok különböző egyházi témákra
Köszönöm a beszámolókat, híreket, amivel gazdagabbá tettétek a Hírvivőt, az észrevételeket, ötleteket, javaslatokat!
Továbbra is szívesen fogadom és közzéteszem a hozzám eljuttatott híreket.
További tervek
Pár hónapon új külsőben jelenik meg a www.reformatus.ro honlapunk.
Eddig egyszerű statikus oldalként működött a honlapunk, aminek megvannak a maga előnyei (magasabb fokú biztonság, szabadabb szerkesztés, stb), de ugyanakkor a hátrányai is (nem interaktív, "mackósabb" kinézet, stb). Már az első lépéseket megtettem a Joomla ( www.joomla.com ) rendszer bevezetésére, a szerveren már működik a rendszer, hátra van még az alaposabb konfigurálás és a tesztelések. Ha valaki részt szeretne venni a munkának ebben a fázisában, jelezze nekem e-mailben és szívesen fogadom a segítségét.
Tisztelettel,
Szabó Mihály lp.
A Kárpát-medencei Református Egyházkerületek Elnökségeinek egyöntetű véleménye szerint a Magyarok Világszövetségének ismételt népszavazási kezdeményezése nem szolgálja a határon túli magyar közösségek érdekeit. Felelőtlennek és lelkiismeretlennek tartjuk azt a kezdeményezést, amely újra odadobná ezt az érzékeny, stratégiai kérdést a jól ismert, végletekig megosztott magyar belpolitikai kommunikáció martalékául.
A 2004. december 5-ei elutasítás következményeit nem lehet egy másik, hasonlóan érzelmi, alapvetően belpolitikai szavazással ellensúlyozni. A magyar belpolitikai életnek, és kiemelten a jelenleg is kormányzó politikai erőknek felelőssége, hogy a 2004-ben esett szégyenfoltot lemossák a nemzet lelkiismeretéről. Éppen ezért a Kárpát-medencei Református Egyházkerületek Elnökségeinek megítélése szerint a kettős állampolgárság kérdésének rendezése a sikertelen 2004-es népszavazás után a mindenkori magyar Országgyűlés adóssága. Emlékeztetünk arra, hogy a Magyarországi Református Egyház Zsinata 2004-ben a Magyar Köztársaság Országgyűlésének részletes ajánlást adott át, mely szerint a kettős állampolgárság intézménye ellentmondások nélkül megoldható a magyar jogrend jelenlegi keretein belül.
A Kárpát-medencei Református Egyházkerületek Elnökségei 2004-ben, hangot adva az előkészítetlen kiírás feletti aggodalmuknak, minden rendelkezésére álló eszközzel a kettős állampolgárság elfogadását szorgalmazták. A kudarc óta eltelt években többek között lelkészcsere programunkkal, melynek során magyarországi és határon túli lelkészek szolgálnak egymás közösségeiben, azon dolgozunk, hogy a december 5-ei megalázó, fájdalmas esemény itthon és a határon túli magyar közösségeknél a lehető legkisebb törést, a legkevesebb megbotránkoztatást okozza. E gyógyító és új távlatokat kereső munka kiemelkedő segítséget kapott Sólyom László Köztársasági Elnök úr március 15-ei erdélyi látogatásával, aki számára a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy Kolozsvárott mondta el az egész magyarságnak szóló ünnepi beszédét. Ezért a felelős államférfiúi kiállásért ez úton is szeretnénk kifejezni az összes kárpát-medencei református nevében köszönetünket.
2007. március 27.
|
Dr. Szabó István |
Dr. Nagy Sándor |
Dr. Márkus Mihály |
Kuti Csaba |
|
püspök |
főgondnok |
püspök |
főgondnok |
|
Dunamelléki Református Egyházkerület |
Dunántúli Református Egyházkerület |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csomós József |
Ábrám Tibor |
Dr. Bölcskei Gusztáv |
Dr. Virágh Pál |
|
püspök |
főgondnok |
püspök |
főgondnok |
|
Tiszáninneni Református Egyházkerület |
Tiszántúli Református Egyházkerület |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr. Erdélyi Géza |
Fekete Vince |
Pap Géza |
Tonk István |
|
püspök |
főgondnok |
püspök |
főgondnok |
|
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház |
Erdélyi Református Egyházkerület |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tőkés László |
Kovács Zoltán |
Zán Fábián Sándor |
Nagy Béla |
|
püspök |
főgondnok |
püspök |
főgondnok |
|
Királyhágómelléki Református Egyházkerület |
Kárpátaljai Református Egyház |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csete-Szemesi István |
Hallgató Imre |
||
|
püspök |
főgondnok |
||
|
Szerbiai Református Keresztyén Egyház |
|||
Szülőföld Alap pályázati felhívásai
Megjelentek a Szülőföld Alap pályázati felhívásai.
A részletekért látogassák meg a következő honlapot:
http://www.szulofold.hu/palyazatok.html
Sikeres pályázást kívánunk.
HHRF Pályázati felhívás: Kisebbségvédelem nemzetközi fórumokon 2007
Szíves figyelmükbe ajánlom a csatolt pályázati felhívást.
Kérem, segítsék elő a kisebbségvédelmi képzés minél szélesebb körű megismertetését!
Köszönettel,
Józsa Péter, Magyar Emberi Jogok Alapítvány/HHRF, www.hhrf.org
"Kisebbségvédelem nemzetközi fórumokon 2007"
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
külhoni magyar fiatalok részére
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) pályázatot hirdet kisebbségvédelmi ismeretekről szóló képzésen való részvételre Budapesten, 2007. április 19-20-án.
A HHRF határon túli magyar fiatalok jelentkezését várja a "Kisebbségvédelem nemzetközi fórumokon 2007" című kétnapos, Budapesten tartandó képzésre. A képzésen a résztvevők megismerkednek a nemzetközi fórumokon történő jogvédelem eszközeivel és gyakorlatával, kiemelten a magyar kisebbségek európai uniós érdekérvényesítésének lehetőségeivel, mechanizmusaival.
A képzés célja a gyakorlati ismeretek átadása révén növelni azt az európai értelemben vett állampolgári tudatosságot, amely révén az egyének önmagukban vagy civil szervezetekbe tömörülve saját közösségük sorsának alakítói lehetnek. A külhoni magyar kisebbségek jogai addig terjednek, ameddig érdekérvényesítő képességük; képzésünkkel ennek hatékonyságát kívánjuk növelni.
Olyan érdeklődő, dinamikus fiatalok jelentkezését várjuk, akik a képzést követően az elsajátított ismereteket felhasználva szerepet vállalnak egy, a magyar kisebbségek nemzetközi védelmét szolgáló hálózat fejlesztésében.
A képzés magyar nyelvű, a helyszíne Budapest, időpontja 2007. április 19-20. A résztvevőknek napidíjat, szállást és étkezést biztosítunk.
Követelmények:
A kisebbségi kérdésekben való naprakész felkészültség; kezdeményezőkészség és önálló problémamegoldó-képesség; nyitott, dinamikus személyiség.
A pályázatnak tartalmaznia kell:
- a kitöltött jelentkezési lapot (letölthető a www.hhrf.org/kepzes2007 címről);
- a jelentkező önéletrajzát;
- motivációs levelet.
A pályázat
beérkezésének határideje április 6. A
pályázatokat elektronikus úton a jozsa@hhrf.org címre várjuk.
A képzést a Nemzeti Civil Alapprogram támogatja.
Templompadok iránt érdeklődő egyházközségek forduljanak bizalommal a Kolozsvár-Tóvidéki Egyházközség Lelkészi Hivatalához 0364-108812, 0364-108629, email cim: kozmandras@yahoo.com
A sötétbarna színű fenyőfapadok méretei:
- 5 drb. 5 személyes - 2, 53 m hosszú
- 6 drb. 6 személyes - 3, 13 m hosszú
(Lásd, mellékelten a 2 fényképfelvételt.)
Tisztelettel,
az Egyházközség Elnöksége
Könyvespolc
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ár: 0,30 RON
A fenti képeslapok mindegyike, megvásárolható és megrendelhető,
egyházkerületünk
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
Tallózó
Sólyom: fontos a kisebbségek megőrzése
Az etnikai kisebbségek azonosságának megőrzése az Európai Unió számára is fontos kell, hogy legyen, mert Európa a sokféleség egységét jeleníti meg - mondta Sólyom László, a római szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából tartott konferencián a budapesti Olasz Kultúrintézetben.
A köztársasági elnök beszédében emlékeztetett: most, hogy Szlovákia és Románia is az EU tagja, a határainkon kívül élő mintegy két és félmillió magyar túlnyomó többsége ugyanannak a jogi és értékközösségnek a részese. Magyarország bátorító jelnek tekintette, hogy az etnikai kisebbségek védelme az EU-csatlakozás egyik előfeltétele volt - tette hozzá.
Utalt arra, hogy az EU kidolgozott alkotmányos szerződése az unió egyik értékeként említi a kisebbségekhez tartozók jogainak védelmét.
"Ebben az értelemben sajnálom, hogy a Berlini Nyilatkozat csupán a nyelvi és kulturális sokféleségre utal, de nem említi a kisebbségek védelmét" - jelentette ki Sólyom László, az EU-csúcs zárónyilatkozatával kapcsolatban.
A magyar államfő hangsúlyozta: a balkáni folyamatok is azt jelzik, hogy stabilitás a kollektív kisebbségi jogok megadásán alapulhat.
Sólyom szerint az európai közösség ötven éve új korszakot nyitott a földrészen. Európa egyesülése az első és legfontosabb biztosítéka a kontinens békéjének - állapította meg, hozzátéve: az európai közösség politikai egységesülésének előfeltétele a gazdasági integráció volt. Az Európai Unió pedig garanciát jelent ahhoz, hogy Európa megállja a helyét a világgazdasági versengésben.
"Ha az Európai Unió sikerének titkát keressük, akkor nagyon világos a közös kulturális, történelmi és filozófiai gyökerek szerepe. Olyan értékek kötnek össze bennünket, amelyeket az egymással szoros kapcsolatban álló ókori filozófia, kereszténység és felvilágosodás határozott meg. Nem kerülhetjük meg annak nyilvános feltárását és megvitatását, hogy ezek a gyökerek milyen szerepet játszanak közös tudatunkban. Közös kultúránk alapjainak világossá tétele hozzájárulhat ahhoz, hogy felelősségteljes és jövőorientált döntéseket hozzunk" - mondta a köztársasági elnök.
Az európai intézményrendszer távol áll az európai polgároktól - vélekedett, és az EU jövője szempontjából kiemelkedőnek nevezte, hogy erősödjék a közös európai identitás.
2007-03-30, Duna Tv, Erdély ma
Viszontagságos időben Kommandó továbbra is el van szigetelve a világtól. A falu elzártságát nemcsak a rossz közlekedési viszonyok okozzák, hanem a telefonszolgáltatás is. Télen például két alkalommal több napra elnémultak a telefonok, mert a Papolci-közön a Romtelecom antennáján az átjátszó berendezéseket belepte a zúzmara. Ilyenkor hegymászókat kell hívni Brassóból, mert csak ők tudnak biztonságosan az antenna tornyán dolgozni. Közben bármi történhet a faluban, mert ha a sípálya közepe táján levő egyik bükkfa mellett - ahol a helybeliek felfedezték, hogy időnként működik a mobiltelefon - nincs vagy gyenge a térerő, nem lehet riasztani sem a mentőszolgálatot, sem a tűzoltóságot.
Kocsis Béla polgármester elmondta: a faluban aláírást gyűjtöttek, és kérni fogják, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók szereljenek antennát Kommandón. A kérést hatszáz magánember és tizenkét jogi személy írta alá. A polgármester azt is elmondta, hogy a község telefonos gondjait a megyei tanácsnál korábban többször is felvetette, sőt, Nagy Zsolt RMDSZ-es távközlési miniszter közbenjárását is kérték, de eredménytelenül. A polgármester szerint eljött az ideje, hogy Kommandó is felzárkózzon a modern világhoz, hiszen hiába van egyre több helybelinek mobiltelefonja, ha csak akkor tudja használni, amikor lejön a hegyről. Emellett sok idegen látogat Kommandóra, a környéken épült hétvégi házakba is sokan járnak, de senki sem tud kommunikálni a külvilággal. Kádár József tanácstag elmondta, a mobiltelefon-szolgáltatáson kívül a fiatalság körében széles sávú internetkapcsolatra is lenne igény, s kérték a polgármestert, erről se feledkezzék meg, amikor Kommandó és a világ kapcsolatáért jár közben.
Bodor János, Háromszék, 2007-03-30
Marosvásárhely - Telefonon zaklatták Kincses Ajtay Máriát, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetőjét.
Ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést a marosvásárhelyi ügyészségen Kincses Ajtay Mária, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egyik alelnöke. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) toxikológia és biogyógyszerészet tanszékének vezetője azért fordult a hatóságokhoz, mert az elmúlt napokban két ízben is megfenyegették románul beszélő, névtelen telefonálók.
Előbb március 23-án délelőtt, irodája belső mellékvonalán egy férfi, majd este az otthoni telefonszámán egy eltorzított hangon szóló nő fenyegette meg. "A férfi, aki az egyetemen keresett, azt mondta, hogy ha nem fogom be a pofámat, tovább uszítok, és izgatom a kedélyeket a MOGYE-n, akkor megnyomorítanak, akár autó is elgázolhat és tolószékbe kerülök. A telefonközpontos csak annyit tudott, hogy a városból hívtak, ismerték a mellékszámomat. Ugyancsak a múlt pénteken, este fél 9 körül egy nő hívott otthon. Miután prostituáltnak nevezett, szinte szóról szóra elismételte a délelőtt elhangzottakat" - mondta el lapunknak Kincses Ajtay Mária. A napokban egy röpcédula is keringett az egyetem folyosóin, amelyen a "Nem akarjuk a sovén Kincsesnét!" szöveg állt román nyelven. A tanszékvezető az ügyészségen kívül a rektori hivatalt is értesítette.
Mivel az elmúlt időszakban telefonon tárgyalt a MOGYE helyzetéről néhány marosvásárhelyi és kolozsvári kollégájával, Kincses Ajtay Mária az otthoni készülék lehallgatásával hozza kapcsolatba a megfélemlítő telefonhívásokat. "A hívásokat csak azzal tudom magyarázni, hogy ismét lehallgatják otthoni telefonomat, akárcsak 1975 és 1989 decembere között, a Ceauşescu-korszakban. Minden lépésünket figyelik, tudják, hogy mikor, kivel beszélünk vagy találkozunk. A minap egy magyarországi tévéadótól kerestek az egyetemen, de még mielőtt az irodámba értek volna, az udvaron lekapcsolták őket" - jegyezte meg a professzor, aki éppen néhány hete olvashatta el a családjáról szóló hatkötetes megfigyelési szekusdossziét.
A vásárhelyi egyetemen négy évtizede oktató gyógyszerésznő a Krónikának kifejtette: a fenyegetőzésektől nem fél, de meghökkenten áll előttük. "Mivel régóta oktatok a MOGYE magyar és román tagozatán, és sohasem volt konfliktusom a diákokkal vagy a tanárkollégákkal, igencsak megdöbbentettek ezek az agresszív fenyegetések és sértegetések" - tette hozzá. Szintén a BKB ellen irányuló akciónak tartja a megfélemlítést Kovács Lehel, a bizottság másik alelnöke. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem két hónappal ezelőtt elbocsátott oktatója szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy nem nézik jó szemmel azt, aki valamit próbál tenni az erdélyi magyar oktatás önállósodásáért.
A tanszékvezető jogi képviseletet is ellátó férje, Kincses Előd úgy véli, amennyiben az ügyészség végzi a dolgát, könnyűszerrel beazonosíthatja a névtelen telefonálókat.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság az elmúlt hetekben felvetette, hogy
szervezzenek sajtóértekezletet a marosvásárhelyi magyar oktatás problémáiról.
Ennek keretében a BKB vezetősége tízpontos javaslat ismertetését is tervezte.
Mivel Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora ígéretet tett bizonyos gondok
orvoslására, a kezdeményező csoport egyelőre elállt szándékától.
Szucher Ervin, Krónika, 2007-03-28
Nemzet-nemzetiség: Minden magyar felelős minden magyarért (Szórványsors)
Beszélgetés Vetési Lászlóval
A szórványmagyarság megtartása és szülőföldjén tartása alapos stratégiai felkészülést követel meg mindazoktól a magyarországi és kisebbségi magyar politikai, gazdasági, egyházi, kulturális és civil társadalmi intézményektől és szervezetektől, amelyeknek a diaszpórapolitikában (igaz, ilyen még nincs, de lennie kellene!) szerepe lehet. Ennek a felkészülésnek egyaránt ki kell terjednie az aprólékos helyzetelemzésre, a tennivalók végiggondolására, a gyakorlati megtervezésre és természetesen ezek elvégzésére. Pomogáts Béla ekképpen fogalmaz abban a tanulmányban, amelyet A magyarság egyhatoda címmel a stockholmi Erdélyi Könyv Egylet Határtalan hazában elnevezésű sorozata negyedik kötetében közöl. A Barangolások a szórványvilágban alcímű, Mint oldott kéve főcímű kötet indító írásában Pomogáts hiányolja a hivatalos magyarországi és a határon túli kisebbségi politikából az erőteljes és összehangolt törődést a szórvánnyal, pedig, miként a statisztikai adatokra hivatkozva hangsúlyozza, e kérdés közel kétmillió magyart érint, "szinte minden hatodik magyarnak idegen nyelvű, más kultúrát hordozó népesség között kell leélnie életét".
A hazai magyar szórványhelyzetről az erdélyi szórványsors legjobb ismerőjével, Vetési László református lelkésszel (felvételünk) beszélgettünk, aki az elmúlt öt év alatt legalább egyszer megfordult ezerháromszáz faluban dokumentálódás végett, és több tucat tanulmány mellett két önálló kötetben (Juhaimnak maradéka és Ne csüggedj el, kicsiny sereg) tette közkinccsé a terepen tapasztaltakat.
A falu kiürül,
a városi szórvány gyarapodik
A szórványkutatást gyakran emlegetik pusztuláskutatásként. Valóban erről van szó?
- Ez tulajdonképpen magyar jellegzetesség, betegség. Olyan sok a nyelvi, identitásbeli sikertelenségélménye a magyarságnak, hogy amikor azt mondjuk, szórvány, akkor nem az jut eszünkbe, hogy az udvarhelyi székely leköltözött Darócra, Kacára, és benépesítette, elmagyarosította, hanem az jut eszünkbe, hogy beköltözött Brassóba, Botfaluba, és elkezdett felszámolódni.
- Milyen mértékben felelős az elszórványosodásért az elöregedés, az elvándorlás? Hányféle tulajdonképpen az erdélyi magyar szórvány?
- Az egyik a maradékszórvány, erről szól a pusztulásirodalom. Ez a Mezőség jellegzetes emblémája, gyászeleme. Van migrációs szórvány, ennek jellegzetes gyűjtőhelyei a nagyvárosok. A népességelszívás egyik oka, hogy a székely városokat nem erősítették meg gazdaságilag, nem kaptak kellő arányú ipart ahhoz, hogy itthon tartsák a lakosságot, más vidékek pedig fejlődtek, így lett nagy szívóközpont a Zsil völgye, a belső székelységnek pedig Brassó. Ezek nem csak megélhetését, hanem temetőjét is jelentették ennek a népességnek. Ilyen még a teljes bányavidék Hunyad megyével, Temesvár és a Küküllő mente. Az elszívás egyszerre jelentette a városi szórvány felerősödését és a falvak kiürülését.
- Mi az oka annak, hogy a nagyvárosi szórványközösségek nem erősödtek meg annyira, hogy meg is maradhassanak, hanem inkább beolvadtak?
- Kezdetben lélekszám szerinti szaporulat történt, elkezdődött az oda betelepedett népességnek az önszerveződése. Brassóban például a székely emigráció megduplázódott a húszas-harmincas évektől a hatvanas évekig, és erős közösségeket alkottak, az ezer lelkes gyülekezetekből lettek nyolc-tízezer lelkes gyülekezetek, felerősödött az oktatás, a művelődési élet, talpra álltak a lapok, olvasóközönségük volt. Az első, második, harmadik generációval nem volt probléma, de később ez az emigráció beintegrálódott a többségi környezetbe.
Többségiből kisebbségi?
- Mondjuk ki, a székelynek hiányzik az immunizációs kultúrája. Az immunizáció azt jelenti, hogy amíg a szórványban lévő megtanulta, hogy mit jelent a másik, hogyan tanulja ki a másik esze járását, fifikáját, ügyeskedéseit, addig erre a tömbből érkező nem volt felkészülve. Ebből származtak az olyasmik, például Bukarestben, hogy az első nemzedék a második periódusában, illetve a második nemzedék kezdett többségiként viselkedni. Kezdett sodródni a többséggel, mert nem tudott kisebbséggé válni. Ezért szoktuk megállapítani azt, hogy a székely elmegy románnak Bukarestbe. Nagyobb román lesz, mint a román, mert túlkompenzálja magát azért, mert nincs felkészülve arra, hogy miként kell többségiből kisebbségivé válni.
- Ki van nehezebb helyzetben, a maradékszórvány vagy a városban kisebbségben élő magyarok?
- Az ott maradt közösséget általában szociális szórványnak nevezzük, tehát leépülő közösség, amelyben felszámolódik a megélhetés minimális tartalékkészlete. A másik pedig egy demográfiai identitásszórvány, amely egy másik többség környezetébe kerülve kezdi fogyasztani a többségi kultúrértékeket, megváltozik az oktatáspreferencia, az úgynevezett jobb érvényesülés érdekében a többségi iskolát választja, többségi intézményfogyasztó lesz. Ez nem csak úgy történik, hogy kezdi ezt választani, hanem kezdi tagadni vagy elfelejteni, leépíteni a sajátját. Sérülnek az etnikai reflexek, mint például a rádióhallgatás, a tévénézés. Akárhány magyar adó van, egy ilyen környezetben a románt nézi, hallgatja.
- Az identitásszórványban tapasztalható a legtöbb vegyes házasság. Milyen változásokat idéz ez elő az egyénben és a közösségben?
- Ez már a globalizáció terméke. Azok a szintkülönbségek, értékkülönbségek, amelyek elválasztóak voltak a különböző népcsoportok, illetve etnikumok között, kezdtek összemosódni. Teljes értékrend-felborulás jelenik meg sokszor a hagyományosan magyar értékrendű, magyar faluban is, ha ott vegyes házasságok jönnek létre.
- Először megkezdődik az identitászavar, majd végül az identitásvesztés?
- Az első az identitások összemosódása. Ezt a szakirodalom úgy használja, hogy kemény identitás és lágy identitás. Jellegzetesen a székely példát szoktuk kemény identitásnak nevezni, amikor az egyén deklarálja, hogy ő székely, ennek az átmenete az, amikor ez is vagyok, és az is vagyok, nem is tudom, ki vagyok, majd kezdődik az identitásfellazulás, az összemosódás, vegyes házasság, beolvadás. De az is előfordul, hogy egy bizonyos népesség adott rétege bizonyos intézmények védelmében identitásvédetté válik, és ezeket nem nevezhetjük szórványnak. Ettől nem szórvány a gyulafehérvári római katolikus székesegyházhoz és a teológiához tartozó papi társadalom, amelynek teljes napi tevékenysége, kommunikációja a kisebbséghez kötődik, és ugyanabban a városban a külvárosi betelepedettek nemhogy szórványt, hanem teljes asszimilációs népességet alkotnak. Kolozsváron is, hatalmas intézményrendszer árnyékában, etnikai burokban élnek a kisebbséghez tartozók, de itt azzal a tragikus jelenséggel is találkozunk, hogy van intézményrendszer, megvan az értékfogyasztás lehetősége, színházak vannak, nyolc középiskola, ennél több általános iskola, és ez sokaknak semmit nem jelent. A szórványkérdés nem csak arról szól, hogy egy közösségnek nincs lehetősége a saját kultúráját művelni, hanem arról is, hogy bár húsz-harminc digitális magyar csatornát nézhetne, minden este elmehetne egy művelődési rendezvényre, színházba, operába, templomokba, ennek ellenére valamelyik lakónegyed mikrovilágában ő asszimiláns.
- Megvédi a szórványközösségeket az identitásvesztéstől, ha erőfeszítéseket tesznek önazonosságuk megőrzése érdekében?
- Ezeket a csoportokat szoktuk rétegközösség-szervezésre biztatni. Egyrészt az egyház próbálja megszólítani a fiatalokat, időseket, gyermekeket, délutáni oktatást szerveznek. Rengeteg találékonyság kell ahhoz, hogy a rétegeiben megszólított közösségek visszanyerjék funkcionális identitásukat. Ilyenek a család, megélhetés, a szabad idő megtervezése, művelődés, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó fontos események. Több helyen tettek kísérletet, hogy településenként fogják meg a közösségeket, például falunapot rendezni városon, amikor egy adott településről elszármazottak találkoznak. Az effajta gyökérerősítő programok fontosak.
- Szokták mondani, hogy a maradékszórvány a nemzet öregkora. Erős identitással rendelkeznek, de fogynak, szegénységben élnek, a gazdálkodás is nehéz számukra, egyházaik is fogynak. Mi az o helyzetük-
- A szórványkérdés lélekszámában, számbeliségében városi kérdés, értékhordozásában falusi. Ez nagyon fontos dolog. Vannak falvak, ahol ötven évvel ezelőtt harminc vagy száz magyar élt, nyolcvan évvel ezelőtt három-négyszáz, és ennek a közösségnek kultúrája volt, tanítója, papja, saját hagyománya, különböző szokásvilága, építészete s temetője volt. Ott találhattuk a magyar arisztokrácia emlékezetét. Jelenleg folyik a leépülés, eltűnnek az utolsó emlékezők. Megpróbáljuk megmenteni az ott maradt utolsó fiatalok gyermekeit, például ilyen a Kallós-féle iskola. Minden egyes kis faluból, ahol van húsz magyar, és abból egyetlen gyermek a Válaszúton tanul. A gyermekeket meg kell menteni, az öregeknek szociális védőhálót kell építeni, a teljes értékbegyűjtést el kell végezni. Van Erdélyben háromszáz olyan település, amelynek tíz-tizenöt éve van még hátra az értékmentés szempontjából. Utána nem marad semmi.
- Ha az értékhordozó közösségek fogynak, lassan kipusztulnak, hová mennek vissza a jelenleg más településre mentett gyermekek? Hová viszik az általuk hordozott értéket?
- Ez valóban nagy kérdés. Ezt nem tudja megoldani egyetlen kisebbségi stratégia sem. Ma a romániai magyar szórványfalu a megélhetés és más összetevők szempontjából alkalmatlan arra, hogy az általános iskolát végzett gyermeknél iskolázottabbat visszafogadjon.
Mi a megoldás?
- Az alapelv az, hogy a veszélyeztetett identitású, romániai magyar peremmagyarság rehabilitációját legalul kell kezdeni. Az óvodához, iskolához, az egyházi és lelki gondozási formákhoz, a szociális védőhálóhoz jusson hozzá a veszélyeztetett területen élő egyén. Ennek onnan kell kezdődnie, ahonnan egy normatív pénzalap előteremtődik. Ennek, természetesen, találkoznia kell a közös akarattal. Az erdélyi magyarságnak nincs közös veszélyérzete. Alulról kell megfogalmazni a belső igényt. Ez nem infúzió, nem mesterséges életben tartást akarunk, hanem hogy legyen meg a minimum az alapvető életműködéshez. Ezt nekünk kell megteremtenünk, fenntartanunk, kívülről bizonyos beszámítható segítségre van szükség, de az identitást nem lehet kívülről infúziózni.
- Nem érezzük egyformán ezt a vészhelyzetet. Erre egyik példa a csángóföldi keresztszülő-program. Nem szentgyörgyi, kézdivásárhelyi, csíkszeredai, kolozsvári keresztszülők jelentkeztek, hanem szinte kizárólag magyarországiak.
- Ez ugyanígy igaz a Nyilas Misi-program esetében is, alig van erdélyi magyar támogató. Ha nincs Erdélyben ötszáz olyan orvos, országgyűlési képviselő, magasan képzett ember, vállalkozó, aki ötszáz gyermeknek a havi költségeihez hozzájárul kétmillióval, akkor zárjuk be az egész kisebbségi létet, és mondjuk azt, hogy itt nem érdemes tovább semmivel sem foglalkozni. Hiába van konkrét program, ha ül és malmozik az erdélyi magyar vállalkozó, pedig nem arról van szó, hogy a te zsebedből váljék egyetemi tanárrá, hanem járulj hozzá, hogy magyarul tanulhasson.
Ma mük, holnap tük
- Ennyire sötét a tömbmagyarság és a szórványmagyarság viszonya?
- Igen. Pedig erre az érvényes, hogy ma mük, holnap tük. A szórvány újratermelődik. Ezt nem szabad elfelejteni. A szórványlétnek nincs vége, a szórványrégióknak sincs vége. A nyelvhatárok mozognak. Nagy harcok folynak ma a városokért, a gazdasági megerősödésért, demográfiai jelenlétünk fenntartásáért, és harcok folynak nagyvárosaink gyűrűjében a földekért. Földpocsékolás folyik. Adják el a földeket, fűként az épülő autópályák mentén. Ez mind a szórványlét újratermeléséhez vezet. Szorul ki a nyelv, szorulunk ki az intézményekből, nincsenek embereink a megfelelő helyeken. Ezek mind az önvisszaszorítás jellemzői. Belső szándékra, együttérzésre, a civil intézményrendszer együttérzésére és cselekvési szándékára van szükség. Minden tömbmagyar önkormányzatnak legyen szórványoknak szóló cselekvési programja, és azt vigye is véghez. Kezdjenek együttműködni település- és intézménypárokban.
- Külön kell-e tárgyalni a csángókérdést?
- A csángókérdésnek, a csángópolitizálásnak el kell jutnia a csángóföldre. Még mindig nincs konszenzus ebben a kérdésben, folyik egy magyarországi csángó lobbi, egy elitista csángó lobbi, itthon folyik a rendezvény-csángópolitika, van egy etnobiznisz is, az ellenben nem kap elég támogatást, ami ott, náluk folyik. Az említett cselekvésekre mind szükség van, de a hangsúly azon legyen, ami ott történik közöttük. A támogatás súlypontjának haza kell mennie csángóföldre.
Kérdezett: Fekete Réka
Háromszék, 2007-03-24
305 éve halt meg Tótfalusi Kis Miklós
305 éve, 1702. március 20-án hunyt el Kolozsvárott Tótfalusi Kis Miklós betűmetsző, nyomdász, a magyar művelődés egyik úttörő alakja.
A Nagybánya közelében fekvő Alsómisztótfalun született 1650-ben, szegény szülők gyermekeként. Alsóbb iskoláit Nagybányán végezte, majd Nagyenyeden hallgatott bölcsészetet és református teológiát. 1677-ben Fogarasra ment, s az ottani fiúiskola tanítója volt. Gyermekkorától lelkésznek készült, ám - mivel nem igazán szeretett beszélni, s nem is volt jó szónok - barátja, Pápai Páriz lebeszélte a papi hivatásról, s helyette a nyomdászatot ajánlotta figyelmébe.
1680-ban az erdélyi püspök megbízta Tótfalusit, hogy Amszterdamban felügyelje az Erdély számára készülő magyar nyelvű Biblia nyomtatását. Tótfalusi érdeklődéssel vetette magát a munkába, s mivel a teológiai tanulmányokról már letett, úgy döntött, hogy kitanulja a nyomdászat mesterségét. Az egyik legjelentősebb nyomdász, Willem Blaeu műhelyében kötött ki, ahol néhány év alatt művészi fokon elsajátította a betűmetszést és megismerkedett a nyomdászat fortélyaival. 1683-ban végül önállósította magát, s híre hamarosan elterjedt egész Európában. Megrendeléseket kapott Svédországtól, Angliától, a pápai államtól, vésett héber, görög és örmény betűket, ő készítette el az első grúz nyomtatott ábécét, s Medici Cosimo nála rendelte meg új firenzei nyomdája teljes betűkészletét.
A sok megrendelés anyagilag is kedvező helyzetet teremtett Tótfalusi számára, aki nem feledkezett meg eredeti céljáról, a magyar nyelvű Biblia kinyomtatásáról. Költségeinek fedezésére Erdélytől is kért segítséget, de mivel ezt az otthoniak megtagadták, saját pénzéből látott neki a munkának: a legfinomabb holland papírt szerezte be, a betűket pedig ő maga metszette. Mivel nemcsak szép kiállítású, de hibátlan szövegű bibliát akart létrehozni, a nyomdai munkák mellett alapos szövegvizsgálatot is végzett, összehasonlította német és holland fordításokkal, a korábbi szöveg számos értelmetlenségét kijavította, a helyesírásában újításokat vezetett be. Tevékenységének híre eljutott hazájába is, ahol rögtön a támadások kereszttüzébe került, amiért javításaival úgymond meghamisította a szentírást. Tótfalusi nem törődött a támadásokkal, s 1685 pünkösdjén 3500 példányban, dúsan aranyozott bőrbe kötve meg is jelent a Biblia. Mikor az otthoniak kézhez kapták az első példányt, megbékéltek Tótfalusival, s még 200 aranyat is küldtek neki, amit ő szétosztott a Hollandiában tanuló szegény magyar diákok közt.
A Biblia megjelenése után azonnal hozzákezdett az Újtestamentum és a Szenczi Molnár-féle zsoltárfordítás kiadásához, s 1686-ban mindkettő meg is jelent. Noha műhelyének és igényes munkásságának híre egyre növekedett, ő maga mégis azon gondolkodott, hogy visszatér Erdélybe, s nyomdát alapít. 1689-ben elhatározását tett követte, felszámolta műhelyét, összecsomagolta felszerelését, könyveit, s hazaindult. Kalandos úton érkezett meg Kolozsvárra, ahol önálló üzemet akart létesíteni, ám végül hosszas rábeszélésre elvállalta a református egyház nyomdájának vezetését. A tervei alapján korszerűsített nyomda hosszas huzavona, hivatali gáncsoskodás után csak 1693-ban kezdte meg működését. Még ebben az évben Tótfalusi megnősült, Székely Máriát vette nőül.
Ettől számítva nem egészen tíz év alatt mintegy ötven kiadványt jelentetett meg igen gondos szerkesztésben és magas színvonalú tipográfiával. Olcsó, hasznos és helyesírási, tartalmi szempontból kifogástalan könyveket akart a nép kezébe adni, "hogy a mi nemzetünk nem maradna abban a nagy írástudatlanságban, melyben eddig." Tankönyveket, verses köteteket, naptárakat, történeti műveket jelentetett meg, ám elismerés helyett rágalmazás és áskálódás lett jutalma. Ennek oka az volt, hogy a kiváló stiliszta s a helyesírásra igen nagy hangsúlyt fektető Tótfalusi nem átallott a kolozsvári tanárok és tudósok kézirataiba is belejavítani, ha a szöveg azt kívánta.
A támadásokra válaszul 1697-ben megírta az Apologia Bibliorum című védőiratát, amelyben többek között kifejtette helyesírási elveit is. Ezzel az írásával tovább rontott helyzetén, még több támadás zúdult rá. Lassan búskomorrá vált, s előbb arra gondolt, felszámolja otthoni életét és visszamegy Amszterdamba, ahol nyugalomban és megbecsülésben élhet. Végül a családi kötöttségek miatt Kolozsvárott maradt, s összes keserűségének, csalódottságának az 1698-ban megjelent Maga személyének, életének, és különös tselekedetinek Mentsége című írásában adott hangot. A mű, amely megdöbbentő vádirat a feudalizmusban és vallási ortodoxiában megmerevedett erdélyi elmaradottság, a minden haladást ellenző, kicsinyes és ostoba egyházi és világi vezetők ellen, csak olaj volt a tűzre. Ugyanebben az évben Tótfalusit a református zsinat elé idézték, s az ítélet a református egyház vezetőinek nyilvános megkövetésére, az Apologia és a Mentség visszavonására, s valamennyi példányának elégetésére kötelezte őt. A meghurcoltatás izgalmai egészségét aláásták, 1699-ben szélütés érte, keze, lába lebénult, beszéde értelmetlenné vált. Még három évig élt ebben az állapotban, szenvedéseinek 1702. március 20-án bekövetkezett halála vetett véget.
Sírja a Házsongárdi temetőben található, a tetőlapra 1702-ben Pápai Páriz tiszteletadó szép sorait vésték: "Tótfalusi Miklós nyugoszik ez helybe, / Magyarország szülte, Erdély felnevelte, / Hollandia betű-metszésre s öntésre / Sok nemzetek nyelven hírrel készítette. / Mondjad, úton járó, nyugodjék meg teste, / Búsult lelkének lött Isten békessége, / Idegenségünket az Isten ne nézze, / Támasszon hazánknak inkább mást helyette."
www.reformatus.hu, 2007-03-20
A tudós tipográfus enyedi emlékei
A napokban olvashattunk lapunk Művelődés rovatában Misztótfalusi Kis Miklósról, halálának 305. évfordulójára emlékezve (1650-1702). A Kolozsváron elhunyt tudós tipográfus fiatal korában és életének alkonyán Nagyenyeden is élt. 1666-tól az enyedi kollégiumban tanul, majd 1673-ban ugyanitt teológiát hallgat. Küzdelmeiben jelentős támogatói között tartják számon a híres enyedi orvos professzort, Pápai Páriz Ferencet és Bethlen Miklóst, Erdély kancellárját, akik bátran kiálltak mellette.
Az enyedi professzor hatására vállalkozik a hollandiai tanulmányútra, amely sorsfordító lesz életében: jeles, európai szinten is elismert tipográfussá növi ki magát, és püspöki megbízásból kinyomtatja a nyelvezetében és helyesírásában is javított Aranyos Bibliát, aminek példányait hazahozza. Hazatérése után sok támadás és rágalom éri a szentírás állítólagos meghamisítása miatt.
1698. június 11-én, tehát 309 éve a nagyenyedi Vártemplomban zajlott az a zsinat, amely az eklézsia megkövetésére, és művének, az ugyancsak ebben az évben védekezésként megjelentetett Mentségnek a visszavonására ítélte. Ennek a pernek a 300. évfordulóján, 1998. június 11-én a templom előcsarnokában avatott emléktábla Szabó Lajos drámájának utolsó szavait őrzi: "Mondék magamban: hozzáfogok én egy szegény legény lévén és megmutatom, hogy egy szegény legénynek szíves devotiója többet teszen, mint egy országnak immel-ámmal való igyekezeti, és hogy Isten gyakran alávaló és semminek állított eszközök által tapasztalható-képpen való segítségével viszi véghez az ő ditsőségét. (Mentség) Emlékeztetőül a tudós tipográfus nagyenyedi perének 300-ik évfordulójára. Nagyenyed 1998. jún. 7. A Romániai Református Egyház Zsinata."
Ugyanabban az évben ősszel (1998. okt.17) a Kollégium alapításának 375. évfordulója tiszteletére rendezett előadásra zsúfolásig megtelt a Vártemplom. Becslések szerint 1500 ember volt kíváncsi a Misztótfalusi életéről és küzdelmeiről szóló drámára. A Mentséget enyedi tanárok, diákok és papok adták elő, több mint két hónapig tartó intenzív próbák után. A rendező és főszereplő ifj. Pásztori Kupán István református lelkész-tanár, aki egyben mindenese volt az előadásnak. Lelkesedéséből arra is futotta, hogy át is dolgozza az eredeti drámát. A konfliktusokat élesebbé tette, fokozva ezáltal a közönség beleélési lehetőségeit. A siker nem maradt el, és az előadás jóval meghaladta egy egyszerű amatőr bemutató szintjét. Akkor még nem is sejtettük, hogy utóélete is lesz. Nemsokára újabb előadások következtek, először Gyulafehérváron a Teológiai Szemináriumban, majd Csíkszeredában három különböző helyen, aztán a Kolozsvári Protestáns Teológián és a Királyhágómelléki Református Püspökség dísztermében, végül újból Nagyenyeden. Budapesti meghívásunknak csak azért nem tudtunk eleget tenni, mert közben a főszereplő doktorátusi dolgozata céljából egy évre külföldi tanulmányútra távozott.
Nagyenyed és kollégiuma csaknem 10 éve így állított emléket híres véndiákjának, akiben a közösségéért, a haladásért minden kincsét feláldozó elődünket tisztelhetjük.
Bakó Botond, Szabadság, 2007-03-24
Újabb "szellemi végvárat" adtak át Kolozs megyében
Közel hetven diáknak biztosít
otthont a válaszúti szórványkollégium
László Attila, Kallós Zoltán és Stark Ferenc elvágják az avatószalagot
Mezőségi Szórványkollégiumot és Oktatási Központot avattak szombaton délben Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány, az Apáczai és Illyés Közalapítvány, illetve a Magyar Oktatási Minisztérium támogatásának köszönhetően. Az alapítvány a válaszúti magyar oktatás újraindulása óta próbál szállást és ellátást biztosítani a környékbeli óvodásoknak és iskolásoknak. A gyerekek létszáma 1999 óta négyről hatvannyolcra emelkedett, ezért 2001-ben új szórványkollégium építését kezdeményezték. Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke elmondta, ez a "vár" célul tűzte ki, hogy felkaroljon minden kisdiákot, minden olyan magot, amelyből most még nem tudni, mi csírázik majd ki. Stark Ferenc, az Apáczai Közalapítvány elnöke úgy nyilatkozott: olyan emberekkel akartak partnerszerződést kötni, akik képesek a támogatás összegének értékét fölülmúlni. Úgy érzi, hogy itt, Válaszúton ezt sikerült megvalósítani.
Stark Ferenc a mezőségi szórványkollégiumot és az egész eddig kiépített szórványhálózatot a 16. századi végvárrendszerhez hasonlította. Elmondta: a császári, királyi kamara olykor elfeledkezett a várvédő katonák zsoldjának kiutalásáról, és ilyenkor a kapitányok saját vagyonukból igyekeztek pótolni a hiányt. - Egy megszűnőben lévő alapítvány kuratóriumának elnökeként azt mondom, a magyar támogatásrendszerben meg kellene találni a módját, hogy ezek a szellemi végvárak megmaradhassanak - tette hozzá Stark. Ezt követően köszönetet mondott Kallós Zoltánnak ekképpen: - Mentetted a magyar múltat, és mented ezzel a tetteddel a magyar jövőt.
Fotó: Biró István (Krónika)
Mertek merészet álmodni
- Nagyon sokat tanultam a Kallós Zoltán Alapítvány alapító tagjaként az elmúlt 15 évben - folytatta a beszédek sorát Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. - Megtanultam azt, hogy tudni kell merészet tervezni, tudni kell hinni a munkánkban, és tudni kell merészen álmodni. Mi mertünk álmodni, hittünk benne, és álmaink valóra váltak - mondta.
Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója réztáblát adott át az alapítvány emblémájával, elmondva, hogy ez alkalommal nem a táblán található szimbólumon van a hangsúly, hanem a határon túli magyar oktatáson. - Az alapítvány kuratóriumának tagjai és munkatársai egyetértettek a támogatás kiutalásával. Közös ügyért dobogott a szívük, és ezek a szívdobbanások politikamentesek voltak - magyarázta.
Az Apáczai Közalapítvány 2000-ben tíz ezüstérem kibocsátását hagyta jóvá, amelyeket a legjobb projektvezetőknek és azoknak a munkatársaknak ítéltek oda, akik a legtöbbet tettek az alapítványért. Az évek során hetet már átadtak, ez alkalommal adták át az utolsó hármat Válaszúton. A három érmet ez ünnepélyes alkalommal Stark Ferenc, Vián Andrea és Csete Örs vehette át.
Cél: a nemzeti megmaradás
Tibád Zoltán, az egykori Illyés Közalapítvány romániai vezetője szintén réztáblát adományozott a szórványkollégium épületének falára. - Abban a reményben adom át ezt a táblát, hogy azok a diákok és pedagógusok, akik belakják ezt az épületet, hittel és egészséggel használják majd - mondta. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében megjegyezte: sokan fogtak már vándorbotot, és próbáltak máshol, idegen földön boldogulni. Amíg mások a múlton keseregtek, addig Kallós Zoltán végezte a munkáját: jövőt és kultúrát teremtett. Kötő József volt oktatási államtitkár kifejtette: ma is, itt, a végeken kell védeni a magyar nemzetet, persze ezúttal nem fegyverekkel, hanem tudással. - Itt ma egy rendkívül fontos végvárat avatunk - mondta. Ide gyűjtik be a "hadat", amely a nemzeti megmaradásért küzd majd. Főt kell hajtanunk azok előtt, akik ezt létrehozták, mert országépítők és országmentők voltak - fejezte be. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes szerint az új szórványkollégium felavatása az anyanyelvi oktatás és a nemzeti kultúra fontos pillanata.
Kettős ünnep volt ez a jelenlévők számára, hiszen nemcsak egy új "végvárat" avathattak, hanem Kallós Zoltán születésnapi köszöntőjén is jelen lehettek. Hogy milyen fontos a szórványban élő fiatalok oktatása, azt mindenki maga dönthette el a népviseletbe öltözött diáklányok népdalait és szavalatait hallgatva.
Dézsi Ildikó, Szabadság, 2007-03-26
Közel száz gyermeket tart el a szamosújvári szórványközpont
Több támogatásra lenne szükség
Évek óta járunk már Szamosújvárra, ahol tanúi lehettünk egy hiánypótló intézmény létesítése mozzanatainak. A szórványkollégium példamutató munkával felépült, szemet gyönyörködtető épület, ahol mindent megtesznek azért, hogy a környékről hozzájuk kerülő gyermekek testi és lelki jólétéről gondoskodjanak, és megőrizzék őket a magyarságnak. Most azonban mindez kicsit szélmalomharcnak tűnik, hiszen elszomorítóan kevés támogatást kapnak erre a célra. Az intézmény múltjáról és a dolgok jelenlegi állásáról Balázs Bécsi Attilával, a Téka Alapítvány elnökével beszélgettünk, miközben szemrevételeztük a kollégiumot.
- Tavaly ősz óta hivatalosan Téka Művelődési és Oktatási Központként működünk a Téka Alapítvány keretén belül. A Művelődési Központ a régi épületben található, amelyet még 1994-ben vettük az Illyés Közalapítvány támogatásával. Minden évben építgettük, célszerűsítettük, szépítgettük, hogy megfeleljen az állandóan változó igényeknek és korszerű követelményeknek, a nyár folyamán pedig sikerült teljesen felújítani: konferenciatermet és előadói termet rendeztünk be, felújítottuk a könyvtárt, berendeztük az internet-termet. Állandó programjaink hetente mintegy 5-600 személyt mozgatnak meg, tehát nagyon változatosak. Egykor a néptánccal kezdtük, ez persze továbbra is meghatározó irányvonalunk maradt: hetente 300 gyerek jár ide táncolni, de emellett most már valóban közművelődési intézménnyé alakultunk. Bármilyen tevékenységnek helyet adunk, illetve mi magunk is szervezünk ilyeneket. Minden rendezvényhez korszerű felszerelést tudunk biztosítani, szakmai tanácsadást is nyújtunk. Négy éve van felnőtt képzési programunk, idén elértük, hogy az Unióban is elismert oklevelet kapjanak a résztvevők. Az idei képzéseket már nagyobbrészt az udvarhelyi Humán Reform Alapítvánnyal közösen szervezzük, és megpróbáljuk kiterjeszteni egész Belső-Erdélyre. Szintén a központ szervezi a nagy rendezvényeinket, vannak közöttük nemzetközi rangúak is. A programok nagyobbrészt ingyenesek, de a központ eltartja önmagát pályázatokból.
A szórványoktatás nehézségei
- Szintén jelentős programunk a szórványoktatás megszervezése - folytatja Balázs Bécsi Attila. - Tavaly ősszel avattuk fel az új kollégiumot, így most összesen 92 helyet tudunk biztosítani. Amint beteltek a régi kollégiumi helyek, azonnal nekifogtunk az új szárny építésének, és máris jöttek a jelentkezők. Az építkezést nagyrészt az Apáczai Közalapítvány finanszírozta, ezenkívül a Communitas is jelentős támogatást nyújtott, főként a felszerelés tekintetében, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium is biztosított egy kisebb összeget. Sok munkával sikerült két és fél év alatt felépíteni egy 1300 négyzetméteres ötszintes épületet. Most azonban a legnagyobb gondunk a fenntartás.
Kiderült a kollégiumot valamikor a református egyház is támogatta, de 2004-ben, amikor a gyerekek száma ugrásszerűen megnövekedett, úgy döntöttek: kiszállnak a programból. A 94 gyermek összesen 28 faluból érkezik, 6-tól 18 évesig. Balázs Bécsi Attila elmondása szerint a Tóvidék falvaiban valamivel gazdagabbak az emberek, és ők terményekkel segítik az intézményt, gyakran rendeznek gyűjtést a falvakban, amelyek után tele autók érkeznek élelmiszerrel, ami nagy segítség, de az anyagi gondokat nem oldja meg.
- A gyerekek egyrésze Válaszútról érkezik, ott végzik el a négy elemit, és ötödik osztálytól kerülnek hozzánk. Másik részük a Tóvidékről jön, onnan már az első osztályosok is itt kezdenek tanulni. A gyerekeink többsége szociálisan hátrányos helyzetű családból érkezik, nagy eredmény, hogy a szülőket sikerült meggyőznünk, hogy gyermekeiket magyarul taníttassák. Anyagi helyzetük azonban nem teszi lehetővé, hogy fizessenek is ezért, tehát ha meg akarjuk tartani őket (és kár lenne elveszíteni, hiszen okosak, ügyesek, és mindegyik értékeli, amit itt kap), akkor meg kell oldanunk, hogy megmaradjanak a magyar közösség számára. Intézményünk hozzásegíti őket a magyar nyelv és kultúra gyakorlásához, és ha visszakerülnek a szülőfalujukba, akkor ezt a mentalitást vihetik tovább.
Az alapítványi elnök elmondta: a román állam nem támogatja az intézményt. - Azzal érvelnek, hogy ezek a gyerekek tanulhatnának románul is otthon, a falujukban. A helyi önkormányzatnak pedig nincs pénze, és irányítanak azokhoz az önkormányzatokhoz, ahonnan a gyerekek jönnek. A megyei tanács sem foglalkozik az üggyel, tehát sok szék között a földön maradunk. Sajnos, intézmények fenntartására nem nagyon írnak ki pályázatokat sem. Hiányzik a normatív intézmény támogatás ahhoz, hogy tervezhessünk, és ne egyik hónapról a másikra teremtsük elő a szükséges összeget. Hosszútávon csak az lehetne a megoldás, ha a román vagy a magyar állam bizonyos normát biztosítana, mert így gyakran mi sem tudjuk, hogy honnan kerül elő havonta a fenntartáshoz szükséges mintegy 250 millió régi lej. Ugyanakkor próbálunk minél korszerűbb forráskeresési taktikákat használni, és állandóan dolgozni ahhoz, hogy ezt tudjuk biztosítani.
Kiderült: a kolozsvári és szamosújvári vállalkozói réteg eddig reményeken felül támogatta az intézményt, és lassan beindul az örökbefogadási program is, amelynek lényege, hogy egy cég vagy magánszemély magára vállalja egy gyermek eltartási díjának kifizetését. Erre máris van példa, de további támogatókat is szeretettel és hálával fogadnak.
Embertől emberig terjedő szolidaritás
- A gyerekek szállást és ellátást kapnak, továbbá biztosítjuk az oktatást, iskola után a szilenciumot és egészségügyi felügyeletet. Sok esetben még a ruháikat és a tisztálkodószereiket is meg kell vásárolnunk, mert olyan környezetből jönnek, ahol ezt sem kapják meg. Gyógyszereket is mi veszünk nekik. Támogatjuk a hétvégi hazautazást, ebben sokat segít a Feketelakon szolgáló református pap házaspár, akik a kapcsoltaikon keresztül már január óta állják a környékbeli gyerekek utazási költségeit. Az embertől emberig terjedő szolidaritás tartott még mostanáig, amit természetesen továbbra is fent lehet tartani, de azért egy minimális biztonság szükséges volna, hiszen vannak alkalmazottaink, akiket fizetnünk kell, mert kár lenne elveszíteni őket, ugyanis nagyon elhivatottak, lelkesek, és legtöbben a kezdetektől velünk dolgoznak.
Közben végigjárjuk az épületet, amely tiszta, barátságos, egyáltalán nem csoda, hogy a gyermekek otthonuknak érzik. A négy-hatszemélyes szobákban rend és tisztaság (többnyire a gyerekek maguk takarítanak), az ágyakon kedvenc babák és egyéb játékok idézik az otthont. Az előtérben egy fiúcska épp meccset néz a hatalmas tévékészüléken (ezt a tánccsoport nyerte egy versenyen), Balázs Bécsi Attila elmondása szerint a gyerekek csak meghatározott csatornákat (pl. mese vagy sport) nézhetnek, a filmek megtekintését pedig előzőleg jóvá kell hagynia egy nevelőnek. A számítógép-teremben korszerű gépek, a könyvtárban pedig hatalmas mennyiségű olvasnivaló áll rendelkezésükre. Az állomány hamarosan bővülni is fog: megtudjuk, hogy a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem hamarosan nagy rakomány könyvvel érkezik, amivel felfrissítik az egyetemi könyvtár készletét, a kiselejtezett mintegy 8 ezer kötetet pedig felajánlották a Tékának. A tetőtéri tanulószobákban írják a gyerekek a leckéiket, természetesen felügyelet alatt, szükség esetén segítséggel. Nem kétséges, hogy valóban mindent megtesznek értük.
Iskolaközpont kellene
Bár egyelőre kétséges az intézmény fenntarthatósága, akik idáig eljutottak, azok tudják, hogy a munkát sosem lehet abbahagyni. Épp ezért most azt tervezik: a legjobb lenne Szamosújváron felépíteni a Mezőségi Magyar Iskolaközpontot.
- Hiába hoztuk be a gyerekeket faluról, mégis itt még a magyar osztályokban is románul tanulják a tantárgyaknak mintegy felét. A tervek szerint a szórvány oktatási központ begyűjtené az adott régió gyermekeit. Észak-Mezőség és a Szamoshát anyanyelvű oktatása akkor oldódna meg, ha megépülne ez a központ. Szeretnénk megnyerni az ügynek a politikumot és a pályáztatókat, és persze a román állam felé is próbálkozunk, hiszen ez az ő kötelességük is lenne az adófizető magyar nemzetiségű állampolgárok felé. Ennek szükségességét már a politikusok is felismerték, és remélem, hogy amint sikerült a Dél-Erdélyi magyarság oktatási gondjait megoldani a Téglás Gábor Iskolaközpont felépítésével, ugyanolyan összefogással és szolidaritással megoldjuk a mezőségi és szamosháti vidék oktatási problémáit is. Amíg ez nem valósul meg, addig nem fejeztük be a munkát. Magam 16 éve tanítok vegyes tannyelvű iskolában, és pontosan tudom, hogy ez az asszimiláció egyik leghatékonyabb eszköze. Másik komoly szempont, hogy szükség lenne a 21. századi elvárásoknak megfelelő színvonalú iskolára. Ha jövőt tervezünk, mi kell minőséget biztosítsunk, hogy ne veszítsük el a tanulóinkat. Nagy terv, de nálunk minden így indult: a munkatársaim eleinte megrémültek, aztán megtanulták, hogy mindent véghez lehet vinni, csak akarni kell. Mi mindig a megoldásokat keressük.
Sándor Boglárka Ágnes, Szabadság, 2007-03-24
Tíz háromszéki középiskolás énekkar vett részt tegnap a sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban tartott megyei kórusolimpián, amelyet idén a Kodály-év jegyében szervezett a tanfelügyelőség. A három kategóriában megfelelő pontszámot kapott együttesek részt vehetnek az egy hét múlva Brassóban sorra kerülő megyeközi megmérettetésen.
Az eseménynek azonban a versenyen túl is nagy a jelentősége, hiszen a diákok és tanáraik a felkészülés és a szereplés során tudják pótolni némileg a középiskolákban szinte hiányzó zenei nevelést.
Ferencz Csaba, Háromszék, 2007-03-24
Kettős kórustalálkozó Kézdivásárhelyen
Tizenhat háromszéki - hat egyházi és tíz világi - kórus vett részt pénteken és szombaton a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok tizenharmadik és a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek hetedik találkozóján, melyre Kézdivásárhelyen a kantai római katolikus műemlék templomban került sor.
A szervezők - a kantai római katolikus plébánia, a helybeli Pro Cantus Egyesület és a Seprődi János Kórusszövetség - a kantai római katolikus plébánia és a kézdivásárhelyi önkormányzat anyagi támogatásával hozták össze e kettős találkozót, melyen idén négyszázötvenen vettek részt. A kórusok találkozója pénteken délután kezdődött, a kantai nagytemplomban fellépett a Cantus kamarakórus (vezényelt Fórika Balázs), a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Talentum gyermekkórusa (Fekete Miklós zenetanár), a kovásznai Pastorala kamarakórus (Sándor Kinga), a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum énekkara (Héjja István), a sepsiszentgyörgyi Snaps Vocal Band Énekegyüttes (Cserkész Emese), a Bod Péter Tanítóképző Discantus vegyes kara és régizenekara (Pakó László), a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus (Sipos Zoltán), a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébániatemplom Laudate vegyes kara (Rózsa Imre) és a világhírű sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus (Szilágyi Zsolt). Szombaton délelőtt a Vargha Béla kézdiorbai-széki főesperes által celebrált szentmisét követően a kézdiszárazpataki katolikus templomi énekkar (vezényelt Bartók Laura), a nyujtódi templom gyermekkara (Klára József kántor és Pakó László), a szentkatolnai templom énekkara (Földi Lajos), a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda (Demény József és Balázs István), a Boldog Özséb templomi énekkar (Gergely Gábor), a Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring dalcsoportja (Héjja István) és a kantai katolikus templom énekkara (Fórika Balázs) lépett fel. A rendezvény közös énektanulással folytatódott. A résztvevők a 180 évvel ezelőtt elhunyt Ludwig van Beethoven Örömóda című művét tanulták meg és adták elő Fekete Miklós zenetanár vezénylésével. A kétnapos találkozó emléklapok kiosztásával és a magyar himnusz közös eléneklésével ért véget.
Iochom István, Háromszék, 2007-03-24
Az informatika világából
Teljesen kiszolgáltatottak a
szoftvercégek
A szoftverek biztonsági réseinek nyilvánosságra hozásának időpontjáról komolyan megoszlanak a vélemények a számítógépes biztonsági szakemberek és a szoftverfejlesztők között.
A téma ezúttal a Shmoocon hackerkonferencia napirendi pontjai között szerepelt. Egyes szoftverfejlesztőket, például a Microsoftot gyakran ér az a vád, hogy túl lomhán reagálnak a biztonsági hibákra és csak hetek vagy akár hónapok múlva javítják ki azokat.
"A programok elemzésének hatalma a fejlesztők kezében van. Azonban a biztonsági hibák nyilvánosságra hozatalának időpontjait tekintve a cégek teljesen ki vannak szolgáltatva a hackereknek. Ők döntik el, hogy mikor derül fény egy adott biztonsági résre és ők ellenőrzik az azzal kapcsolatos információkat. S innentől kezdve már mindegy, hogy egy szoftverfejlesztő cég gyorsan vagy lassan reagál a problémára" - jelentette ki Window Snyder, a Mozilla Alapítvány szoftverbiztonsági főnöke.
Amennyiben egy hibát azonnal szétkürtölnek a világba, az azért rossz, mert az adott programot készítő vállalatnak csak nagyon kevés ideje marad annak befoltozására. Ráadásul így a bűnözők pontosan tudják, hol csaphatnak le, hogyan béníthatják meg a rendszert. Ezért a cégek inkább a "felelősségteljes nyilvánosságra hozatal" (responsible disclosure) elve mellett állnak ki, mert így sokkal több idő marad a hibák kijavítására.
"Egy biztonsági rés felfedezésekor először a fejlesztőt kellene értesíteni, hogy minél előbb elkészíthesse a megfelelő javítást. Mi mindig csak akkor tájékoztatjuk az embereket egy biztonsági résről, ha már elkészültünk a javítócsomaggal is, alaposan teszteltük és a licencpartnereink számára elérhetővé tettük azt" - hangsúlyozta Olaf Lindner, a Symantec EMEA (európai, közel-keleti és afrikai) régióigazgatója.
Nem osztja azonban a "felelősségteljes nyilvánosságra hozatal" elvét Dave Aitel, az Immunity számítógépes biztonsági cég munkatársa, aki szerint a bugvadászoknak inkább át kellene adniuk neki a felderített résekkel kapcsolatos információkat, hogy ő az alkalmazásai segítségével így tesztelhesse a programok működését például egy szimulált hackertámadás esetén. Mindenesetre bármelyik fél véleményét is fogadjuk el, abban a legtöbb felhasználó alighanem egyetért, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha a jövőben a hibák kijavítása nem venne heteket vagy hónapokat igénybe, hanem mielőbb megtörténne egy adott biztonsági résről szóló információk nyilvánosságra kerülése után.
Korlátlan e-mail tárhelyet ígér a
Yahoo
A Yahoo merész lépéssel igyekszik megragadni a vezető helyet a levelezőszolgáltatások versenyében: felhasználóiknak korlátlan tárhelyet ígérnek, Kínát és Japán kivéve a világon mindenhol.
A Reuters beszámolója szerint a cég májusban tervezi bevezetni a szolgáltatás kiterjesztését. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak többé nem kell figyelniük a tárhely megszabott korlátaira és ezek eltűnésével bármennyi adatot eltárolhatnak saját személyes postafiókjukban. Az egyetlen feltétel, hogy üzleti célokra nem használhatják a tárhelyet, személyes anyagokat viszont bármilyen mennyiségben és formátumban megőrizhetnek.
A Yahoo azzal indokolja a lépést, hogy bár átlagosan még mindig 1 GB alatt van a felhasznált tárhely, egyre többször tapasztalják a csatolt állományok méretének növekedését. Sokan küldözgetnek nagyméretű fájlokat, vagy ezeket egyszerűen eltárolják a szervereken, hogy később bármikor hozzáférjenek azokhoz. Bár a népszerű szolgáltatások jelenleg is meglehetősen nagy tárhelyet kínálnak felhasználóknak - a Yahoo Mail eddig 1 GB volt, a Microsoft 2, a Google pedig 2,8 GB-ot tesz elérhetővé - a korlátozás feloldásától a népszerűség növekedését várják. Kiemelik, hogy az induláskor összesen (a ma már igencsak kevésnek tűnő) 200 GB állt rendelkezésre az összes igény kielégítésére.
"Úgy kell gondolnunk a levelezőszolgáltatásokra, mint életünk archívumának megőrzőire" - jelentette ki David Filo, a cég társalapítója, aki ma igazgatóként felügyeli a fontosabb technikai jellegű lépéseket. Elmondása szerint több más szolgáltatás, így a Flickr képmegosztó portál korlátainak feloldásán is gondolkodnak, erről azonban egyenként döntenek, alaposan megvizsgálva a körülményeket és a várható következményeket.
Érdekes, hogy a lépésből két ország felhasználóit kizárják, ez pedig Kína és Japán. Itt a Yahoo két másik cég révén - a Softbank résztulajdonosaként, valamint az Alibaba partnereként - érdekelt, és a hivatalos álláspont szerint továbbra is jelen lesznek, ám a jelek szerint itt más úton járnak majd el.
Felhackeltük Budapestet: 1254 Wifi 1 óra alatt!
A vezetéknélküli hálózatok úgy tűnik ellepték a világot, csak éppen józan eszet nem osztottak a felhasználóknak hozzá. Sebastian Schreiber, a német fehér kalapos hacker a tavalyi Live hacking show után idén egy úgynevezett wardrivinggel nyűgözte le a hazai közönséget. Hozzávalók: egy nyitott tetejű busz, egy laptop, egy GPS vevő, egy komoly antenna és néhány spéci szoftver. Az eredmény meghökkentő.
A Wifi túra néhány újságíró és Sebastian részvételével a Roosevelt téri Sophitel szálloda parkolójából indult délelőtt 11 órakor, ahol még álló helyzetben sikerült 20 - 30 vezetéknélküli hálózatot észlelni. A történethez hozzátartozik, hogy Sebastian egy törvénytisztelő állampolgár, ezért egyetlen hálózatba sem lépett be, csupán a lehetőségeket mérte fel, majd kérdésünkre elmagyarázta, melyik titkosítás hány percnyi munkát vesz igénybe, ha valakinek mégis kedve szottyan csatlakozni.
Az egy órás bevárosi buszozás alatt 1254 darab wifi hálózatot találtunk. Az Erzsébet téren 32, az Andrássy út elején 15, az Oktogonon 40, a Blaha Lujza téren szintén 40, az Astoriánál 41, a Nyugati téri felüljáró tetejéről 21, a Parlament mellett 5-10, sőt a Lánchíd közepéről 49, de ugyanitt még a sima laptop antennával is érkezett 3 helyről jel. Az SSID-k (vezetéknélküli hálózat azonosítója) alapján a leggyakoribbak természetesen a kávézók, a T-Com, WifiZone és Wiera hotspotok voltak, de gyakran találkoztunk vezetéknevekkel, orvosi rendelőkkel, ismert cégek irodáival, albérletekkel is.
|
|
|
A szomorúbb felismerés az volt, hogy számtalan esetben a routerek gyári alapbeállítással üzemeltek sok-sok Linksys, Cisco és egyéb készüléket felfedve. Persze az átírt SSID-k mögött is sokszor gyári beállítások és jelszavak rejlenek. Pl. egy SMC eszköz esetén SMCadmin jelszóval, a pontos modell kiderítéséhez pedig egy MAC address (minden hálózati eszköz rendelkezik egy ilyen egyedi azonosítóval) lekérdezés is elég volt.
A Blaha Lujza téren több nyitott irodai, céges hálózatot is észleltünk, amik valószínűleg az EMKE épületéből jöttek. A pontos helymeghatározás egyetlen antennával nem lehetséges, kettő darabbal már egészen pontosan meg lehetne határozni az eszköz helyét is, háromszögeléssel pedig szinte centiméterre. Mivel mi egy antennával bóklásztunk, ezért Sebastian csak azt tudta megállapítani, hogy milyen messze vagyunk a jelforrástól.
A fizikai távolság nem biztonsági szempont. Elmondása szerint a legnagyobb távolság, ami áthidalható Wifi eszközökkel, az közel 30 km, de a kirándulás során mért legnagyobb táv is elérte a 2000 métert, ami a megszokott 10-30-50 méteres hatótávolsághoz képest katasztrófa. Sebastian szerint minden csak antenna kérdése, viszont azok a jelek, amik nagy távolságból is foghatóak, szinte bizonyos, hogy valamilyen illegális internetmegosztást takarnak.
|
|
|
Az átlagos vezetéknélküli eszközök rosszul vannak konfigurálva, ezt tényként
kezelhetjük. Sokszor pedig az SSID alapján is könnyen választhatunk feltörendő
hálózatot. Sebastian számára a legígéretesebbnek a gyári értékek után a
kereszt-, vezeték- és cégnevek tűnnek, míg a véletlenszerű alfanumerikus
azonosítók nem vonzanák. Magam is azt hittem, hogy az SSID elrejtése egy jó
módszer, de hackerünk csak mosolygott és megnyugtatott, hogy egy egyszerű
linuxos program segítségével a rejtett SSID-t is pillanatok alatt lehet
azonosítani. Ekkor már érdekelni kezdett, hogy melyik védelmet hogyan és mennyi
idő alatt tudja kijátszani. Természetesen részletes felvilágosítást nem
szeretnénk adni, bátor lelkű kalandorok ne tőlünk tanuljanak illegális
dolgokat, de:
ˇ Mac address szűrés: Ilyenkor a router nem enged fel a hálózatra, csak kiválasztott azonosítójú eszközöket, tehát hiába tudunk kulcsot, nem tudunk belépni. Viszont aki képes a csatlakozott eszközöket észlelni, az könnyedén klónozhatja annak azonosítóját és kevesebb, mint egy perc alatt már bent is van a hálózatban. Mivel eléggé sokan hisznek a szűrésben, ezért további lépésekre általában nincs szükség.
ˇ WEP titkosítás: Ez egy 1999-ben elfogadott szabvány, mely 40 bites kulcsot alkalmaz. Sebastian szerint a feltörése maximum 10 percet vesz igénybe.
ˇ WPA,WPA2: 128 bites kulcs, a feltörhetősége erősen függ a használt jelszavaktól. Amennyiben a felhasználó nem gyári kulcsokat és nem gyenge vagy közepes kulcsokat használ, akkor a feltörése záros határidőn belül nem lehetséges. A cél tehát minimum ez.
Sebastian nemrégiben Prágában járt hasonló túrán és azonos idő alatt ott jóval kevesebb hálózatot talált. Erre legyünk büszkék, hiszen ő maga is azt mondta fejlett, modern ország vagyunk. A gond csupán annyi, hogy az 1254 darab hálózatból 480 darab SEMMILYEN titkosítással nem volt védve, azaz bárki aki arra kószál könnyedén csatlakozhat és akár a beállítások között is turkálhat a routerben, ha éppen kicsit erősebb jelszintre vágyik. A maradék 774 hálózat használt valamilyen védelmet, ami lehetett bármelyik a fent felsoroltak közül, a nagy számokra tekintettel ezt a helyszínen nem tudtuk összesíteni.
|
|
|
Megkérdeztük a hackert, hogy mit gondol a Fon féle kezdeményezésekről, amikor emberek saját korlátlan előfizetésüket szabadon elérhetővé teszik környezetüknek (a talált hálózatok közül számtalan "free_public_access" SSID-t találtunk). Ő ezt nagyon szép és kedves dolognak tartja, de figyelmeztet mindenkit, hogy akár a szomszédja, akár egy rosszindulatú bűnöző bármilyen illegális dolgot követ el a szabad elérésen keresztül, annak a tettnek az elsőszámú gyanusítottja a jóindulatú megosztó lesz. Ez lehet éppen fájlcsere, de akár egy 30 000 egységes botnet (zombigépek serege) vezérlése is.
Sebastian biztosan állítja, hogy az ipari kémkedéssel és botnetek vezérlésével foglalkozó hackerek ma már véletlenül sem használnak semmilyen saját rendszert, mindenkor számukra biztonságos publikus helyekről végzik a piszkos munkát. Ezen túl senki ne lepődjön meg, ha a nyitott Wifije miatt hajnal 6 órakor egy kommandós sereg vezényszavaira ébred. A kevésbé szerencsétlenek pedig beérhetik azzal, ha játékos kedvű gyerekek betörnek a gépére és áttöltik a házipornó felvételeket saját maguknak vagy éppen a ravasz szomszédjuk 130 GByte adatforgalmat csinál torrent hálózaton keresztül.
Mi egy szakember véleménye erről? Mi a megoldás? Sebastian szintén mosolyogva egyszerű válaszokat adott. Aki önmaga nem ért hozzá, kérjen fel egy szakembert (igen, felhívom, kijön, fizetek neki és elmegy) vagy használjon kábelt. A kábel gyorsabb, olcsóbb és biztonságosabb.
Szupergyors adatátviteli chipet
fejlesztett ki az IBM
Az intraneteken és az interneten továbbított adatmennyiség folyamatosan növekszik, ezzel párhuzamosan egyre inkább nő az igény a gyors adatátvitelt lehetővé tevő technológiák iránt is.
Az IBM kutatóinak sikerült egy olyan optikai adatátviteli chipsetet kifejleszteniük, amelynek a segítségével akár a másodpercenkénti 160 gigabites adatátviteli sebesség is elérhető. A chipset prototípusát a szakemberek a kaliforniai Anaheimben megrendezett Optical Fiber kiállításon mutatták be. Az új technológia a jelenlegi optikai hálózatoknál nyolcszor gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé és amennyiben elterjed, gyökeresen megváltoztathatja az adattovábbításról eddig bennünk élő képet.
A bemutatott prototípus képes arra, hogy egyetlen nagy felbontású film letöltési idejét az eddigi leggyorsabbnak számító 30 percről akár egyetlen másodpercre csökkentse. Bernard Meyerson, az IBM vezető technikusa szerint a termék áttörés a számítástechnikában. Az új chipseteket a következő 18-30 hónapban először számítógépközpontokban és szuperszámítógépekben alkalmazhatják majd, később pedig fokozatosan elterjedhetnek világszerte.
"A filmek, TV-műsorok, zenei anyagok és fotók növekvő mennyisége által okozott információs robbanás egyre nagyobb adatátviteli sávszélességet és sebességet igényel" - mondta T. C. Chen, az IBM kutatója. Az új chipsetet egy T. J. Watson által vezetett csoport fejlesztette ki a vállalat Yorktown Heights-nál található központjában. A programot támogatta a DARPA amerikai védelmi kutatási ügynökség is.
Az IBM egy olyan megoldást kínál, aminek a segítségével az alkatrészeket egyetlen, 3,25 x 5,25 mm méretű miniatűr csomagban gyárthatják le, ráadásul a darabonkénti ár nagyon alacsonyan tartható, a darabszám viszont nagyon magas lehet. A technológia akár nyomtatott áramköröket tartalmazó lapkákra is felkerülhet majd, így még gyorsabbá válhat a kommunikáció két elektronikus rendszer, például egy PC és egy Set-Top-Box között.
Megjelent a Firefox 3 harmadik
alfaverziója
A Mozilla
szakemberei hónapok óta fejlesztik Grand Paradiso kódnéven a Firefox 3.0-s változatát, amelynek immár a harmadik alfaverzió jelent
meg.
A legfontosabb újdonságnak - az idén februárban megjelent második alfakiadáshoz hasonlóan - ezúttal is a böngészőmotor továbbfejlesztése számít. Mint ismeretes, a böngészőmotor fejlesztésének célja az volt, hogy a Firefox minden eddiginél kevesebb erőforrással és gyorsabban tudja megjeleníteni a weboldalakat. A harmadik alfaverzió leginkább abban különbözik az elődeitől, hogy támogatja az animált PNG (APNG) formátumot, valamint a clientLeft és clientTop DOM-attribútumokat.
Fontos újítás az offline munkavégzés továbbfejlesztett támogatása. Mindez azt jelenti, hogy az eltárolt adatokat akkor is felhasználhatják a webes alkalmazások, ha a program nem csatlakozik az internetre. A fejlesztők némileg változtattak a böngésző külalakján és a felhasználók az eddiginél több képernyő és nyomtatási felbontás közül választhatnak. A HttpOnly attribútum segítségével az egyes sütiket úgy jelölhetjük meg, hogy azokat csak a szerverek használhassák és a kliensoldali szkriptek ne. Az új verzió egyúttal figyelmeztet akkor is, ha egy oldalról egy másikra irányítják át a böngészőnket vagy ha egy adott honlap újra betöltődik.
Nincs változás ugyanakkor abban, hogy a Firefox 3.0 a grafikus és szöveges elemek teljes feldolgozását a Cairo grafikus könyvtárra bízza. A böngésző támogatja a Web Apps 1.0 API-t, az XML fájlformátumú dokumentumokat már a letöltés közben megnyithatjuk, nem kell megvárnunk a letöltési folyamat végét. Kiemelendő, hogy a második alfaverzióhoz hasonlóan ez a változat sem támogatja a Windows 9X és a Windows Millennium (ME) platformokat, valamint a MacOS X 10.2 verzióját.
A Firefox 3 harmadik alfakiadása már letölthető Windows, MacOS X és Linux alá. A végleges verzió a csúszások miatt várhatóan az idei esztendő harmadik vagy az utolsó negyedévében jelenik majd meg.
Előkerült egy régi Bill Gates
beszéd
Történelmi és informatikai érdekességnek számít a Microsoft társalapítójának 17 évvel ezelőtti beszéde, amely immár digitális formában, több fájlformátumban is elérhető - egy kanadai egyetemi csoportnak köszönhetően.
Az 1989-ben mondott 90 perces beszédre talán már maga Gates sem emlékszik. A felvételt a Waterloo Egyetem Számítógéptudományi Klubjának tagjai digitalizálták és bárki által szabadon letölthető. Bill Gates ekkor elsősorban a számítástechnikai ipar kezdeteiről, történetéről beszélt, és az akkor még előttük álló jövőbe nyújtott kitekintést. Szóba került például az Altair 880 számítógép, a 8 és 16 bites PC-kre való áttérés, a Microsoft Basic, az EGA grafika és a WYSIWYG szerkesztők.
Megemlítette a számítógépes egér jelentőségét és jövőbeni fontos szerepét, a memóriaárak csökkentésének fontosságát és azt, hogy milyen szerepet játszanak a számítástechnikában a merevlemezek. De nem maradhattak ki a sorból a multimédiás és a többszálú alkalmazások, valamint a CD-k sem. A témák között szerepel a Microsoft és az IBM kapcsolatának története, a RISC és a többprocesszoros számítógépek, az objektumorientált programozás, az MS-DOS és az OS/2, az UNIX szabványosítás és a POSIX, a Macintosh története, Microsoft Office a Macintoshon, valamint Gates a saját szerepéről is beszél a redmondi konszernnél.
Érdekesség, hogy a témák némelyike még ma is aktuális, elég csak a többprocesszoros rendszerekre, az MS Office Macintoshon való alkalmazásának lehetőségére vagy a multimédiás alkalmazásokra gondolni. A beszéd MP3, FLAC, OGG, WAV fájlformátumban, vagy torrentként is letölthető. Mindenesetre a felvételt hallgatva rádöbbenhet az ember arra, hogy milyen óriási tempóban is fejlődött a számítástechnika az elmúlt években, és fejlődik azóta is.
Charles Simonyi magyar származású amerikai milliárdos, aki április 7-én űrturistaként indul a Nemzetközi Űrállomásra a Szojuz orosz rakétával, elmondta: magyarországi pályakezdésének emlékeit is elviszi az utazásra.
"Magammal viszem az Ural 2 (szovjet) számítógép egyik, 1964-ben Magyarországon általam programozott lyukszalagját" - közölte a Moszkvától keletre lévő Csillagvárosban, a kozmonauták felkészítő központjában rendezett sajtóértekezleten. Amikor a most kabalaként szolgáló programot készítette, Simonyi Károly 16 éves gimnazista volt, és önkéntesként dolgozott az Országos Statisztikai Hivatal számára - mondta. 17 éves korában elhagyta Magyarországot, később ő lett a Microsoft cég Word és Excel programjainak vezető tervezője, majd létrehozta saját cégét, az International Software Corporationt.
Simonyi a búcsú-sajtóértekezleten elmondta, hogy a felkészülés során a legnagyobb igénybevételt a centrifuga jelentette, és hogy az orosz nyelv tanulását találta a legnehezebbnek. Az 58 éves milliárdos november óta készül az űrutazásra a Csillagvárosban. Ő lesz az ötödik űrturista, 25 millió dollárt fizetett az űrkirándulásért.
(x), Háromszék, 2007-03-24
Lélegzetelállító felvételek a
Napról
Soha nem látott felvételeket tett közzé a NASA, melyek jóval vadabbnak és erőteljesebbnek mutatják be a Nap felszínét, mint azt a korábbi megfigyelésekből feltételezték volna.
A csillagászokat lenyűgözték a nemzetközi Hinode űrtávcső képei, melyek ugyanolyan áttörést hozhatnak a Napról megszerzett ismereteinkben, mint egykor a Hubble a Naprendszeren túli világról.
A japán "hinode" szó magyarul napfelkeltét jelent - az űreszköz 2006. szeptember 23-án állt pályára, feladata a Nap mágneses mezejének és kiáramló energiájának tanulmányozása. Az eszköz, mint a japán név is mutatja, elsősorban a Japán Űrrepülés Kutatási Ügynökség munkája, melyhez a NASA mellett csatlakozott az Európai Űrügynökség és a Brit Részecskefizika Csillagászati Kutató Tanács is.
A kromoszféra a Hinode felvételén. A kinyúló
szerkezet a forró ionizált gáz és egy mágneses mező kölcsönhatásának eredménye
Az űrtávcső három elsődleges műszere, a japán fejlesztésű Optikai Napteleszkóp (SOT), az amerikai Smithsonian Asztrofizikai Obszervatóriummal közösen kidolgozott Röntgensugarú Távcső (XRT) és egy ultraibolya tartományban dolgozó spektrométer, a csillag különböző rétegeit tanulmányozza. Megfigyelései elsősorban a látható felszín, azaz a fotoszféra és a korona, a Nap atmoszférájának csúcsa közötti területre összpontosul. A szonda a Föld homályzónájában kering, a nappal és az éjszaka között, így folyamatos a rálátása a Napra.
"A három műszer méréseinek koordinálásával a Hinode bemutatja, hogyan idézi elő az űridőjárást a Nap a mágneses mezejének szerkezetében bekövetkező változásokkal és az alsó atmoszférából kiáramló mágneses energiával, ami a korona felé terjedve végig fut a bolygóközi űrön" - magyarázta a projekt tudósa John Davis, a NASA Marshall Űrrepülő Központjának munkatársa. A szakértők szerint minden eddigi tudásanyag, amit a röntgensugarú felvételekből szereztünk a Napról, idejétmúltnak tekinthető. A Hinode megfigyelései annyi új és váratlan adattal gazdagították az ismereteket, hogy már csak ezért is sikeresnek nevezhető küldetése. A szonda megdöbbentő felvételeket sugárzott vissza az eddig viszonylag nyugodtnak vélt kromoszféráról, a látható felszín felett közvetlenül elhelyezkedő, csak teljes napfogyatkozáskor látható gázhalmazállapotú burokról, melyről kiderült, hogy valójában egy fortyogó massza.
Napfoltból függőlegesen kiemelkedő mágneses mezők, melyek a napfolt
széleinél meghajlanak és újrakapcsolódnak az ellentétes polaritású mezőkkel
"A Hinode felvételei cáfolhatatlan bizonyítékokkal szolgálnak azon turbulencia által táplált folyamatokról, melyek a mágneses mezőket visszarántják a napfelszín felé, ami egy rendkívül dinamikus kromoszférát eredményez" - nyilatkozott a NASA sajtótájékoztatóján Alan Title, a Lockheed Martin elnökségének tagja, a Stanford Egyetem fizika professzora.
Szintén a furcsaságok sorát szaporítja az a megfigyelés, miszerint a korona sokkal forróbb, mint az alatta húzódó, a maghoz közelebb fekvő alsóbb rétegek. A tudósok szerint a Napot körülölelő kusza mágneses mezők valahogy energiát pumpálhatnak a koronába, a mechanizmust azonban még homály fedi, sőt korábban maga a megtekeredett, összevissza szerkezetek is csak az elméletekben léteztek, az XRT-nek sikerült elsőként észlelnie a valóságban. A csillagászok pillanatnyilag értetlenül állnak az új eredmények többsége előtt, reményeik szerint a szonda további adataiból rájöhetnek a rejtélyek nyitjára.
Nem hiányzik mindenkinek az
internet
A tengerentúlon a háztartások csaknem egyharmadában nincs internetelérés, és a közeljövőben nem is tervezik a csatlakozást. Az indok egyszerű: sokan nem látják, miért lenne szükségük a világhálóra.
A Park Associates által készített National Technology Scan második kiadása szerint az amerikai háztartások 29 százalékánál egyelőre hiányzik az internetelérés és ez a közeljövőben sem fog változni, mivel az érintetteknek egyáltalán nem hiányzik az információs sztráda. Az összesen mintegy 31 millió igazolt hiányzó tulajdonosai nem látják szükségét a csatlakozásnak, az indokok megoszlása azonban igencsak érdekes.
A konok kívülmaradók 44 százaléka nemes egyszerűséggel úgy indokolja tartózkodását, hogy az égvilágon semmi nem érdekli az interneten, ezért nem tart igényt egy otthoni elérésre. A második legnagyobb tábor tagjainak - egészen pontosan 17 százalék - elképzelése sincs arról hogy a világhálót hogyan kell kezelni, azon miként tudna eligazodni. 14-14 százalék rendszeresen internetezik a munkahelyén, illetve jelenleg nem tudná állni egy otthoni számítógép beszerzésével járó költségeket. 8 százalék véli úgy, hogy az elérés költségeit nem tudná állni, míg 3 százalék kénytelen tudomásul venni, hogy számára - otthona számára - egyelőre nem elérhető az internet.
2006-ban ugyanakkor az összes háztartások több mint felében, 52 százalékában már szélessávú elérés volt megtalálható, további 17 százalék még a hagyományos dial-up vonalon kecmergett a világhálón, 2 százalék tervezte a beszerzést és csatlakozást, míg a maradék 29 százalék tart ki továbbra is a távolmaradás mellett. Szakértők szerint ez utóbbi tábort leginkább a szórakoztatói - elsősorban televíziós - ajánlatokkal tudják elcsábítani, ezen két terület ötvözésével (IPTV stb.) még többen gondolkodnának el a váltáson.
Itthon az NHH legutóbbi gyorsjelentése szerint a tavalyi 50 százalékos növekedés után januárban is folytatódott a szélessávú internet-hozzáférések számának gyors növekedése. Ez január végén 939 ezer hozzáférést jelentett a december végi 906 ezer és a 2006 január végi 615 ezer után.
