|
|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
|||
|
Az |
|||
|
|
|||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
|||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
|||
|
|
|||
|
2007
március 16, VI. Évfolyam 10. szám (összesen 246 szám) |
|||
|
|
|||
Tartalomjegyzék
Tüntetések és zavargások árnyékolták be a Budapesti ünnepet
Dr. Pap Géza püspök beszéde
2007 márc. 15-én
Ökumenikus istentisztelet
Kolozsvárott
"Titokban"
olvasták fel a Gyurcsány-levelet Kolozsváron
Dr. Pap Géza - A bibliai
antikrisztus
Az örökkévalóság útján -
versgyűjtemény böjtfőtől pünkösdig
A XVII. Szent László-napi
Kórustalálkozó
Emlékplakett leleplezése a
kollégiumban
Torda, Könyvbemutató a
népfőiskolán
Európában a magyar nemzet
megint egységes lehet
Sólyom László bármikor
szívesen visszatér Erdélybe
Ha magyar-magyar csata lesz
rám ne számítsanak!
Elhalasztották az Európai Parlamenti választásokat
Egyházi áldás a
szervátültetésekhez, Dilemmák az öröklét küszöbén
Sólyom László mától újra
Erdélyben
Március 15-i megemlékezés
Szászvároson
Sógor Csaba és Toró T. Tibor nyílt levele Markó Bélához
Március 15 Csonkamagyarországon
Fotó: MTI
Március 15.
Több helyszínen is megzavarták az ünnepségeket Budapesten az 1848-as
forradalom 159. évfordulóján.
A politikai megosztottság az 1848-as forradalom 159. évfordulójára is rányomta bélyegét Magyarországon. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) központi megemlékezését az évforduló előestéjén is bekiabálók zavarták meg. A budapesti Batthyány-örökmécsesnél szerda este tartott néhány perces megemlékezést egy árpádsávos zászlót lengető ötfős csoport zavarta meg: a tér szélén "hazaárulók", "áruló MDF", és "hervad az Ibolya" jelszavakat kiabáltak.
Boross Péter egykori miniszterelnök provokátoroknak nevezte a bekiabálókat, és sajnálatát fejezte ki, hogy a nyolcszáz éves árpádsávos zászlót "gazfickók szentségtelenítik". A rend fegyelmét biztosító rendőrök nem avatkoztak be.
A tegnapi megemlékezések Budapesten helyi idő szerint reggel kilenc órakor kezdődtek a fémkordonnal körbezárt a Kossuth téren. A mintegy kétszáz résztvevő pfújolással és fütyüléssel fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki Sólyom László köztársasági elnököt helyettesítve adott engedélyt a Magyar Köztársaság lobogójának felvonására. A füttykoncert csak a Himnusz elhangzásakor és a zászló felvonásakor hallgatott el. Az ünnepi eseményen részt vett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A Fidesz és a KDNP nem vett részt az állami lobogó felvonásán, mert közleményük szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy "a Gyurcsány-kormány börtönbe zárja az állami lobogót".
A zászlófelvonás után a közjogi méltóságok koszorút helyeztek el Kossuth Lajos szobránál, majd a Nemzeti Lovas Díszegység vezetésével ünnepi menet vonult át a Batthyány-örökmécseshez. A miniszterelnök távozását követelők közül viszont sokan maradtak a téren, és Gyurcsány-ellenes jelszavakat skandáltak.
Az örökmécseshez vezető útvonalon a rendőrök biztonsági intézkedésként minden táskát átvizsgáltak, volt, akit arra is megkértek: igyon bele a táskájából előkerült ásványvizes palackba, hogy bebizonyítsa: valóban víz van benne.
Tojásdobálás a Petőfi-szobornál
A magyar Nemzeti Múzeumnál helyi idő szerint 11 órakor kezdődött, Családunk Magyarország című állami ünnepségen színészek, táncosok idézték fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hangulatát. A helyszínen mintegy 15 ezer ember gyűlt össze. Az ünnepségen megjelent Gyurcsány Ferenc kormányfő, Szili Katalin házelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság elnöke, továbbá Havril András, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke. Miközben a Nemzeti Múzeumnál tartott az állami emlékműsor, folyamatosan érkeztek az Astoria felől az emberek. Ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész vezetésével több ezer ember árpádsávos zászlók alatt érkezett a múzeumhoz.
Az emlékműsort folyamatos füttyszó és bekiabálás zavarta meg, a hangoskodók a miniszterelnök és kormánya távozását követelték. A füttyszó a 11 órakor megszólaló harangszónál, a Szózat, valamint a Himnusz hangjaira csitult el rövid időre.
A Nemzeti Múzeumnál tartott ünnepséget követően több ezer ember indult a Március 15. térre, a Petőfi- szoborhoz, a Fővárosi Önkormányzat ünnepségének helyszínéhez. Demszky Gábor főpolgármester a megemlékezésen hangsúlyozta: ebben az országban a békeszerető demokraták, konzervatívok, szocialisták és liberálisok vannak többségben. "Tízből kilenc magyar tart velünk. Mindazok, akik nem hisznek a két, szembenálló és örökösen háborúzó Magyarország rémálmában. Mindazok, akik nem az ökölbe szorított kéz, hanem a kinyújtott kéz hívei. Mindazok, akik jobban szeretik lerakni az utcakövet, mint felszedni és elhajítani őket. Mi vagyunk többen. " - fogalmazott a főpolgármester. Demszky beszéde alatt biztonsági emberek fekete automata esernyőkkel védték a szónokot a bedobált tojástól. A főpolgármestert beszéde végén eltalálta egy tojás.
Néhány személy a kordont benyomva hangoskodással, bekiabálással zavarta meg az ünnepséget, egy férfi pedig egy rendőrre támadt. A Petőfi-szobornál egy pillanatra ledöntötték a kordont, amikor Budapest főpolgármestere az árpádsávos zászlót szidta. Az eseményen részt vett többek között Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin és Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere. A miniszterelnök helyett Kóka János gazdasági miniszter koszorúzott a kormány nevében.
Kétszázezren a Fidesz-nagygyűlésen
Közben a Hősök terén mintegy ötezren vettek részt a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) rendezvényén, ahol Csurka Isvtán pártelnök úgy fogalmazott, forradalom lesz, ha a Gyurcsány-kormány nem távozik. Csurka arra biztatta a résztvevőket, hogy vegyenek részt a Fidesz-nagygyűlésen, amely 16 órakor kezdődött az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. Az ellenzéki párt által rendezett ünnepségen mintegy 200 ezer ember gyűlt össze, a tömeg túlnyúlt az Astorián, a rendőrség a Múzeum körutat és a Rákóczi út egy részét is lezárta. A környező mellékutcákban rohamrendőrök várakoztak csapatszállító autókkal.
A nagygyűlést Deutsch-Für Tamás frakcióvezető-helyettes nyitotta meg, majd Schöpflin György fideszes EP-képviselő az összefogás szükségességéről beszélt. A rendezvényen külföldi vendégek is felszólaltak, köztük Antonio Tajani, az Európai Néppárt olasz alelnöke, valamint Vitautas Landsbergis volt litván államfő. Ezt követően mondott beszédet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, a dicsőséges 1849-es tavaszi hadjáratra emlékezve, ami a szabadság reményét hozta el a fővárosba. "1848 idén is győzött, éljen a szabad március 15-e" - mondta Orbán, majd a korábbi fideszes szónokokhoz hasonlóan a jelenlegi kormányt támadta. "A hatalom a végzete felé masírozik" - fogalmazott a pártelnök, aki szerint az egyetlen út, hogy a jelenlegi kormány képviselőiből álló új arisztokrácia felett győznie kell az új többségnek. Orbán Viktor leszögezte: a népnek joga van elkergetni a kormányt, ha az a nép ellen kormányoz.
A Fidesz-rendezvény résztvevői rendben távoztak a nagygyűlés helyszínéről. Eközben több száz ember gyülekezett a Kossuth téren, ahol a rendőrség a fémkordonon belül vigyázott a rendre. Kordonokkal kerítették el a Nemzeti Nyomozó Iroda Arad utcai épületét is, ahova a csütörtök délután őrizetbe vett Budaházy Györgyöt bevitték. Budaházyt a tavaly szeptemberi zavargások óta körözte a rendőrség erőszakos, garázda cselekmények elkövetésének gyanújával.
A Nemzeti Múzeum előtt mintegy ezerötszáz ember gyűlt össze, ahol a Goj Motorosok egyesület demonstrációt hirdetett. Lapzártánkkor a rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal próbálta meg feloszlatni az Andrássy úton, a Terror Házánál összegyűlt tömeget.
Őrizetbe vették Budaházy Györgyöt
A rendőrség csütörtökön délután a budapesti Deák téren elfogta Budaházy Györgyöt, aki a Magyar Televízió épületének 2006. szeptemberi ostroma óta körözés alatt áll. Budaházy és Lelkiismeret 88 nevű mozgalma 2002-ben tett szert országos ismertségre, amikor néhány száz emberrel elfoglalta az Erzsébet hidat, követelve az országgyűlési választások megismétlését. A férfi több kormánypárti rendezvényt is megzavart társaival az elmúlt években. Budaházyt államellenes bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják, a rendőrség a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt adott ki elfogatóparancsot ellene.
Sólyom a nemzet egységét hangsúlyozta
Sólyom László köztársasági elnök kora délután látogatott el A szabadság 12 pontja című rendezvényre a Lánchídra, ahonnan gyalog ment a Parlamentbe. Sólyomnak a Nemzeti dal példányát nyújtották át, és egy kokárdát tűztek a zakójára. Az Országházban tartott ünnepségen a köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére Kossuth- és Széchenyi-díjakat, továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseit nyújtotta át. Ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, a magyar nemzet egységét fejezte ki az is, hogy kolozsvári látogatásán állami kitüntetéseket adhatott az erdélyi magyaroknak.
Krónika, 2007-03-16
Tüntetések és zavargások árnyékolták be a Budapesti ünnepet
A koradélutáni órákban a rendőrség elfogta a budapesti Deák téren Budaházy Györgyöt, majd később a Tomcat néven ismertté vált P. Tamást is. Budaházy György körözését azért rendelték el, mert a gyanú szerint a fővárosban a tavaly szeptemberi zavargások idején, a demonstrációk során erőszakos, garázda cselekményeket követett el. Tomcattel kapcsolatban a rendőrség szóvivője elmondta: a délután folyamán olyan bejelentést kaptak, miszerint P. Tamás szervezte a rendbontást és abban részt is vett.
Miután ezeket az őrizetbevételek nyilvánosságra kerültek, az esti órákban Budapest utcáin spontán tüntetések alakultak ki, amelyeket a rendőrség jól szervezett alakulatai rendre feloszlattak. A Vörösmarty utcánál valamint az Oktogonnál a Terror Háza Múzeum elől kiszorított tömeggel szemben rendfenntartó erők könnygázt, paprikaspray-t és három vízágyút is bevetettek, miután a tüntetők kövekkel és üvegekkel kezdték dobálni őket. A vízágyúk kékre festett vizet lövelltek a tüntetőkre. Este 8 óra után mind az Oktogonnál, mind a Hősök terénél feloszlatták a demonstrálókat.
Később a tüntetők barikádot emeltek az Operaház két szélén. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője közölte: az oszlatás során négy rendőr könnyebben megsérült. A szóvivő később szólt arról is, hogy több tucat rendbontót állított elő a rendőrség. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője arról tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát, hogy öt rendőrt és egy civilt láttak el a mentők csütörtök késő estig.
Március 15 itthon
Dr. Pap Géza püspök beszéde 2007 márc. 15-én
Akik figyelemmel kísérik a politikai közélet eseményeit, érzékelhették, hogy mostanában mennyire kiéleződött egyház és politika viszonya. Egyre többször hangzik el a kérdés: politizáljon-e az egyház? A kérdésre adott válaszok megoszlanak, attól függően, hogy ki milyen elvárásokkal tekint az egyházra, illetve a politikumra, ki mit vár el tőlük, milyen feladatot szán egyiknek vagy másiknak. Vannak, akik féltő szeretettel óvják az egyházat attól, hogy a méltóságán aluli politizálás szennyével bemocskolja magát. Végezze inkább a maga feladatát: hirdesse az igét, segítse az elesetteket, gondozza az öregeket, házasságokat áldjon, kereszteljen és temessen. Mások ugyancsak meg akarják szabni az egyház feladatát, s alapvetően azt várják el tőle, hogy ne szóljon bele a politikába. Üljön csendben a kispadon, s ha megszólal, legfeljebb annyit tegyen, hogy buzdítsa a választókat arra, hogy menjenek el szavazni. Testvéreim! Lehet nekünk elképzelésünk egyház és politika viszonyáról, de legalább itt a templom csendjében ismerjük el, hogy a politikum és egyház feladatát, társadalomban betöltött szerepét, a küldő és számon kérő Isten határozza meg. Kérdezzük meg Őt, hogy mi a véleménye egyház és politikum viszonyáról.
Érdemesnek tartom ebben a tekintetben utalni egy, a Sámuel könyvében található történetre. A bírák vezetése alatt élő zsidó nép királyt kér Istentől. Isten előbb figyelmezteti őket ennek a lépésnek a veszélyeire, de végül enged a kérésnek. Ám a király mellé tanácsadóul odarendeli képviselőjét, a prófétát is, azzal a megbízatással, hogy Isten üzenetét közvetítse a hatalom felé is. Mindkettőnek Ő határozza meg a feladatát, a király Istentől kapja hatalmát, a próféta viszont az Isten szolgája és nem a királyé. A király kölcsönkapott hatalommal vezeti az országot, a próféta pedig olykor megszólal, Isten üzenetét tolmácsolja a király felé. Isten a világi hatalom és az egyház képviselőit, vagyis az Ő szolgáit együttmunkálkodásra rendelte, az Ő népének javára.
Ez az együttműködés azonban nem volt mindig felhőtlen, egyrészt, mert a hatalom mindig szerette volna a maga oldalára állítani a prófétát, másrészt, a próféta olykor nagyon kellemetlen kérdésben kellett Isten üzenetét tolmácsolja. Így küldi el Isten Nátán prófétát Dávidhoz, hogy figyelmeztesse: Hitteus Uriást csellel megölette, és feleségét elszerette. Lehet, hogy Dávid a történtek felett napirendre tért, és vele együtt sokan mások, de Dávid Isten szemében gyilkos és parázna, uralkodásra méltatlan vezető lett. Vagy gondoljunk Keresztelő Jánosra, akinek meg kellett mondania Heródesnek, hogy nem szabad neki testvére feleségével élnie. Ezért a mondatért az életével fizetett.
Igen, prófétának lenni kockázatos, olykor életveszélyes feladat. A hatalom képviselői mindig nagyon nehezen viselték a figyelmeztető szót. A próféta intő szavaira felzúdult a királyi udvar: honnan veszi a bátorságot az a mezítlábas, darócruhába öltözött sáskaevő, hogy beleszóljon a király dolgaiba? Menjen a pusztába, gyűjtse szorgalmasan a sáskát és az erdei mézet, imádkozzon a népért, mert ez az ő dolga! A hatalom a maga érdekeinek megfelelően korlátozni szeretné az egyház szerepét és társadalmi pozícióját, s nem viseli el, ha valaki beleszól a "nagyok" dolgába. Az egyház viszont, ezt is feladatul kapta, s ha ezt nem teszi meg, hűtlen lesz küldetéséhez.
Isten nem véletlenül rendelte a prófétát a király mellé. A hatalom képviselőinek is szükségük van az isteni üzenetre. A királynak is szüksége van Isten irányítására és tanácsára, valakinek őt is figyelmeztetnie kell a tévedéseire, hiszen ő gyarló, bűnös ember. Alkalomadtán mindenkinek tükörbe kell néznie, még a politikusoknak is, mert a hatalom hosszú távú gyakorlása lelki torzulásokkal jár, a korlátlan hatalom önkényuralmat és diktátorokat szül. Nemcsak a politikában, de még az egyházban is. Nem véletlenül korlátozta a református egyház a megválasztott tisztségviselők mandátumát két ciklusra. A politikai élet kiegyensúlyozottsága, a szakadások megelőzése, az egység megőrzése és népünk jövendője érdekében ezt a példát követnie kellene a politikának is.
Bizonyára ismerős a kép. A Római Birodalomban a hazatérő, győztes hadvezért diadalmenetben hordozták, és az egész birodalom őt dicsőítette és istenítette. A bevonulás alkalmával, harci szekérében ott volt egy rabszolga, aki a megdicsőült hadvezér fülébe súgta: "Memento mori!", emlékezz arra, hogy halandó vagy. Az egyház feladata nem az, hogy beleolvadjon a hatalmat dicsőítők kórusába, hanem az, hogy a győzelmet győzelemre halmozó, diadalmenetben vonuló politikum tudomására hozza, hogy kölcsön kapott hatalommal bír, amellyel el kell számolnia. Az egyház feladata az, hogy emlékeztesse a mindenkori hatalmat arra, hogy nem az övé az "ország, a hatalom és a dicsőség". De a viszony nem merülhet ki ennyiben. Isten az Ő egyháza feladatává tette, hogy imádkozzon a hatalmon lévőkért. "Intelek azért mindenekelőtt - mondja Pál -, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért, királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel". Az egyház minden időben végezte ezt a megbízatást, és a jövendőben is végezni fogja. Figyelmeztető és imádkozó háttér kíván lenni, nem a politikum ellen, hanem Isten népe érdekében.
Testvéreim! Nemzeti ünnepünk alkalmából együtt állunk Isten színe elé, jelen vannak a politikum és az egyház képviselői, és most közösen imádkozunk. Megköszönjük múltunkat, eléje visszük jelenünk fájdalmát, csalódását, kilátástalanságát, s Őt kérjük, hogy akiknek hatalmat adott, adjon bölcsességet is a kormányzásban, Ő szabjon közöttünk rendet, Ő adjon áldást, Ő készítsen számunkra jövendőt.
Ökumenikus istentisztelet
Kolozsvárott
A Kolozsvári Protestáns Teológia hallgatói nyitották a kolozsvári ünnepségeket, a fiatalok Mátyás király szobra előtt a forradalmat és szabadságharcot felidéző dalokat énekeltek, majd magyar zászlókat lobogtatva vonultak be a Szent Mihály-templomba, ahol ökumenikus istentiszteletre került sor. A történelmi egyházak képviselőinek ünnepi beszédei közt az Apáczai Csere János Elméleti Líceum kórusának, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium egyesített énekkarának előadását hallhattuk.
Czirják Árpád katolikus érseki helynök, pápai prelátus szólt elsőként a zsúfolásig megtelt templom különböző felekezetű híveihez. - Az igazság és szabadság az emberi méltóság alapértékei! - emlékeztetett arra, miért is harcoltak egykor a forradalmárok.
Pap Géza református püspök azt a kérdést taglalta, hogyan fér össze egyház és politika. Elmondta: az egység megőrzését a politikum is céljának kell hogy tekintse. Az egyház feladata pedig az, hogy a győzelmet győzelemre halmozó politikum tudomására hozza: a hatalmat kölcsön kapta csupán. - Az egyház figyelmeztető és imádkozó háttér kíván lenni Isten népe érdekében - magyarázta a püspök. - Most, ezen az ünnepen együtt állunk Isten színe előtt, és kívánom, hogy akinek az Úr hatalmat adott, annak adjon bölcsességet is. Szabjon rendet, adjon áldást és készítsen jövendőt népének! - tette hozzá.
Szabó Árpád unitárius püspök a 78. zsoltár bevezető szavaival kezdte beszédét. - Évfordulóinkon önkéntesen is a történelem legmélyebb tanulságaira gondolunk. Az 1848-as forradalom azt sugallta a világnak, hogy egy kis nép is fel tud lázadni a zsarnokság ellen, ha van erejét megsokszorozó hite a rablánc lerázására. A reményt soha nem szabad feladni, hogy az eljövendő nemzedékek is felismerhessék ennek fontosságát. A mai életszemlélet súlyos átalakuláson ment keresztül: ma már nem tudunk együtt örvendezni és ünnepelni. 1848 parancsa így hangzik: Istenben kell bíznunk, és ne felejtsük el nagy tetteit és tartsuk meg parancsolatait.
Orbán László lelkész a lutheránus és evangélikus egyház képviselőjeként elmondta: a legfontosabb célkitűzés a szabadság, amelynek azonban árnyoldalai is vannak. Ezt bizonyítják a jelenkori forradalmak, amikor az egyházakat is állásfoglalásra kényszerítik. Pál apostol szavai is azt mondják: szeresd felebarátodat, mint magadat. A forradalom által kivívott szabadság csak a szeretet égisze alatt teheti teljessé az ünneplést.
A Magyar Köztársaság miniszterelnökének üzenetét Szentpéteri István konzul tolmácsolta.
András Imre a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnöke megjegyezte: a szabadság újrateremtése a mai ünnepünkön azt jelenti, hogy élünk-e a szabadság jogával. László Attila Kolozs megyei RMDSZ elnök a kisebbségi lét nehézségeiről szólt, pedig Sebesi Karen Attila felolvasta Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök üzenetét az ünneplő erdélyi magyarsághoz.
A több mint 2000 résztvevő ezt követően a Biasini-szállóhoz vonult, ahol Tibád Gergely, a Báthory István Elméleti Líceum diákja szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd az Apáczai Csere János Líceum kórusának dalai kíséretében mindenki elhelyezhette koszorúit a Petőfi emléktáblánál.
Dézsi Ildikó, Szabadság, 2007-03-16
"Titokban" olvasták fel a Gyurcsány-levelet Kolozsváron
"A Magyar Köztársaság üzenetének" felkonferálása után Szentpéteri István konzul egy levelet olvasott fel a kolozsvári ünnepség templomi részének keretében, melynek nem volt aláírója, de, mint utólag kiderült, a levél Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenete volt.
A hagyománytól eltérően idén a Szent Mihály templomban olvasták fel a magyarországi kormányfő üzenetét, vélhetően azért, hogy elkerüljék a Gyurcsány-levél várhatóan több városban is bekövetkező kifütyülését. Ennek ellenére a református és az unitárius teológiai hallgatók a tavalyihoz hasonlóképpen tervezték fogadni az üzenetet (mikor is bevonták a zászlókat és a zászlórudak földhöz való ütögetésével szolgáltattak aláfestést, miközben hátat fordítottak), idén megtoldva azt - templomban lévén - a Tebenned bíztunk eleitől fogva kezdetű temetési zsoltár eléneklésével a szöveg olvasásának ideje alatt.
A tiltakozásra nem kerülhetett sor, a Gyurcsány-üzenetet ugyanis "a Magyar Köztársaság üzeneteként" vezették fel, melyről eleinte mindenki úgy gondolta, hogy a magyar köztársasági elnök ünnepi üzenete. Akkor vonták össze egyesek csak a szemöldöküket, mikor a szerző a nemzeti radikalizmus ostorozása közepette a "modern progressziót" jelölte meg a magyarság célkitűzéseként.
Minekutána aláíró neve nem hangzott el a dokumentum felolvasása végén, megkérdeztük a konzult, ki a levél írója, mire azt a választ kaptuk, hogy Gyurcsány Ferenc. Kérdésünkre, akkor miért nem hangzott el egyáltalán e név (szemben például a román kormányfőével), Szentpéteri István úgy nyilatkozott, erre nem volt szükség, mert a Magyar Köztársaság miniszterelnökének az üzenete volt felkonferálva. Jeleztük neki, hogy a miniszterelnök szó hiányzott a felvezető szövegéből, melyre az volt a válasza, hogy pedig azt kellett felolvasniuk, és ő úgy emlékszik, ezt is tették.
Úgy tudjuk, az ünnepségen felszólalóknak adott programon is a "Magyar köztársaság üzenete" szerepel, viszont megkérjük azt, aki mozgókép-, netán hanganyagfelvétellel rendelkezik az említett momentumról, vegye fel a kapcsolatot szerkesztőségünkkel.
Bagoly Zsolt, Erdély Ma, 2007-03-16
Koszorúzással, kulturális műsorokkal, egyházi szertartásokkal
emlékezett meg a magyarság a világ számos pontján csütörtökön az 1848-49-es
forradalom kirobbanásának 159. évfordulójáról. Erdély magyarlakta településein
kivétel nélkül békésen, méltóságteljesen zajlottak a nemzeti ünnep alkalmából
rendezett megemlékezések, sőt a 48-as emlékhelyek közül többet a román
pártok képviselői is megkoszorúztak.
Az RMDSZ idén Zilahon rendezte központi ünnepségét, ahol Markó Béla elnök, kormányfőhelyettes ünnepi beszédében elmondta: itt az ideje egy új, egy jó kiegyezésnek Erdélyben és Magyarországon, valamint az együtt élő nemzetek között. Magyarországon rendkívül feszült légkörben, incidensektől sem mentesen tartották meg a köztéri állami ünnepségeket. A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonása alkalmából a rendőrség szinte hermetikusan lezárta a Kossuth Lajos teret, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részvételével tartott zászlófelvonást pedig kormányellenes tüntetők zavarták meg. A Március 15. téri Petőfi-szobornál a Fővárosi Önkormányzat rendezte ünnepségen Demszky Gábor főpolgármesterre tojászáport zúdítottak, este pedig a rendőrök összecsaptak a Terror Háza múzeum elől kiszorított, kövekkel és üvegekkel dobálózó tüntetőkkel.
Írásaink következnek.
A közös tudásra kell építeni
Sólyom László magyar köztársasági elnök Nagyváradon mondta el ünnepi beszédét.
Március 15-én Nagyváradon mondta el ünnepi beszédét Sólyom László magyar köztársasági elnök. A nagyvárad-újvárosi református templomban tartott ünnepi istentisztelet után Sólyom László beszédében arra utalt, hogy minden korban más volt március 15-e üzenete, azonban a mostani ünnep sok tekintetben hasonlít Petőfi korához. "Iskolákat jártam végig, főiskoláktól kezdve egészen olyan intézményekig, ahol már óvodásokat magyarul tanítanak. Azt hiszem, ez a jövő záloga, ezért voltam Gyulafehérváron, Nagyenyeden. Az iskola képez, menti a gyermekeket, az identitást erősíti, de versenyképességre is kell hogy neveljen, hiszen fontos, hogy minden fiatal a közös Európa egyenrangú tagjának érezze magát"- foglalta össze erdélyi magánlátogatása élményeit a köztársasági elnök. Hangsúlyozta, az ünnep üzenete az, hogy a 12 milliós európai magyar nemzetnek tudnia kell mit akar, és azt meg is kell valósítania. Olyan nemzetstratégiát kell kidolgozni, amely nemcsak gazdaságilag, hanem szellemileg is integrál, és a Kárpát-medence magyar egyetemeit egységes tudományos műhelyben összesíti - szögezte le az elnök. "Köszönjük, hogy az összmagyarság nemzeti ünnepén eljött hozzánk - Erdélybe és Partiumba -, és szakítván a közösségi feledékenység nemzetrontó hagyományával, világosan értésünkre adta, hogy nem vagyunk egyedül. Nemzetstratégiai igényű megnyilatkozásait idézve, mi is öntudattal valljuk, hogy az erdélyi, a határon túlra szakadt magyarság nem holmi jöttment kisebbség, hanem a magyar nemzet teljes értékű, elidegeníthetetlen része, amely önálló társadalmi létének teljes voltában kér éltet vagy halált" - mondta Tőkés, aki lapunknak leszögezte: a nemzeti egység és a nemzeti szabadság kifejezésének tekinti Sólyom László látogatását.
Az államfő, aki a kora reggeli órákban a városban fiókszervezetet működtető Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tevékenységéről tájékozódott, a továbbiakban meglátogatta a Partiumi Keresztény Egyetemet. "Amennyire az erdélyi magyarságot elkeserítette az a 2004-es decemberi szerencsétlen népszavazás, ezzel a látogatásával az elnök úr most semlegesítette és jóvátette azt a stresszt és keserűséget, amely az erdélyi magyarságban méltán felgyülemlett" - fogadta Tempfli József római katolikus megyés püspök a bazilika előtt a vendéget és kísérőit.
Sólyom László távozása után elkezdődtek a forradalom és szabadságharc évfordulójához kapcsolódó hagyományos rendezvények: megkoszorúzták Szacsvay Imre szobrát, majd fáklyásmenet vonult a Petőfi-szoborhoz elhelyezni a megemlékezés virágait. Az ünnepnap a Mandala dalszínház Sólyom szárnyán című előadásával zárult.
Gergely Gizella, Krónika, 2007-03-16
Méltósággal ünnepelt Marosvásárhely magyarsága
Fotó: Ölvedi László
Több ezer ember ajkáról egyszerre hangzott fel a Himnusz tegnap Marosvásárhelyen a Székely Vértanúk emlékművénél, az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére szervezett ünnepségen. Az ünnepi beszédeket a Református Kollégium kórusa által előadott Kossuth-nóták, a somosdi többszólamú férfikórus (Nemzeti dal, Ott a messze földön, Madár fiaihoz), Ördög Miklós Levente és Sebestyén Aba színművészek szavalatai színesítették. Köszöntőt mondott Nagy István színművész. A megemlékezés koszorúzással ért véget.
Rendhagyó ünnepségnek nevezte Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke a tegnapi megemlékezést, mert, mint mondta, "első alkalommal ünnepelhetjük mi is, erdélyi magyarok, együtt a többi magyar testvéreinkkel az Európai Unióban nemzetünk legszebb ünnepét!"
A magyar szabadságharcot méltatva kijelentette: 1848. március 15. és a magyar szabadságharc bebizonyította a nagyvilág előtt, hogy milyen hatalmas dolgokra képes egy szám szerint kis nép, ha egyformán áhítja a szabadságot, küzd érte és összetart a cél érdekében." A szónok felemlegette, hogy 1848 márciusában "a vezetők példát mutattak önzetlenségből, abból, hogy a nagy cél érdekében képesek nemcsak egyéni ambíciókról lemondani, hanem saját elképzeléseiket is alárendelni a közös ügynek", ugyanakkor "az egész ország népe a forradalom mellé állt", és "a nemzet példát mutatott összefogásból" Magyarországon és Erdélyben egyaránt.
Ilyen összefogásra szólított fel az európai parlamenti választások küszöbén, amelynek "nagy tétje van az erdélyi magyarság számára, ugyanis ezáltal hosszú évtizedek után lehetőségünk van a határok nélküli magyar-magyar együttlétre, a magyar nemzet egyesítésére, de arra is, hogy jólétet, biztonságot teremtsünk magunknak a szülőföldön".
A továbbiakban arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy "az 1848-as forradalom magasztos eszméinek szellemében feladatunk erősíteni nemzettudatunkat a régi hagyományok fenntartásával, kultúránk és nyelvünk megőrzésével s a haladó tudomány elsajátításával, hogy az európai közösségekben megbecsült nép legyen a magyar!"
Merjünk álmodni és hinni!
Miért gyűlünk össze minden évben március 15-én, a magyarok legnagyobb ünnepén? Milyen érv mozgósít minket, hogy sok ezren összegyűljünk városainkban, falvainkban?
Miért érezzük ezt az ünnepet talán legközelebb a szívünkhöz, miért érezzük leginkább március 15-én azt, hogy összetartozunk? A válasz egyszerű: mert magyarok vagyunk, bárhol lennénk a világon. Összeköt a nemzeti öntudat, a múlt, de a jövő is! Azért áll a szívünkhöz annyira közel 1848, mert az akkor megfogalmazott eszmék ma is érvényesek. Hiszen most sincs teljes világszabadság!
Most sincs mindenhol egyenlőség, szabadság, de még testvériség sem. Ma is érvényes a megfogalmazott 12 pont közül néhány, mondta ünnepi beszédében Borbély László miniszter.
Ugyanakkor, tette hozzá, ez a március 15 más, mint az eddigiek. Egyesültünk Európával. És ha ez nem is jelent világszabadságot, de mindenképpen egy más dimenzióba léptünk. Nemcsak a határok ellégiesedéséről beszélek, nemcsak arról, hogy az Európai Unióban hivatalos nyelv a magyar, hanem arról is, hogy közelebb kerültünk egymáshoz mi, magyarok. Merjünk álmodni és hinni, merjük megálmodni vágyainkat, és próbáljuk azokat megvalósítani.
A továbbiakban arról szólt, hogy "nekünk, marosvásárhelyieknek, székelyvásárhelyieknek nagy a felelősségünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy 17 évvel ezelőtt a múltat képviselő erők teljes gőzzel szervezkedtek ellenünk, husángokkal felfegyverzett tömegeket mozgósítottak és uszítottak ránk. Ne feledjük el, Sütő András valószínű itt állna közöttünk ebben az évben is, ha nem lett volna 1990. március 19."
Végül Bernády György üzenetét tolmácsolta: "Ahhoz azonban, hogy annak az államnak, amelyhez a viszonyok végleges rendezése után tartozni fogunk, utógondolat nélküli, hűséges polgárai lehessünk, elsősorban az szükséges, hogy mi, az itteni magyarság egyedei is embernek tekintessünk, ennek megfelelően emberséges bánásmódban részesíttessünk, emberi jogaink mellett az anyanyelvünkhöz, hagyományainkhoz való ragaszkodás joga elismertessék s az a rosszakaratú, ellenséges indulat, amellyel kulturális és gazdasági intézményeink, érdekeink kezeltetnek, mielőbb véget érjen."
A miniszter arra szólított fel, hogy ne csak akkor legyünk szolidárisak, ne csak akkor segítsünk egymáson, mikor nagy baj van. Legyünk együtt akkor is, mikor gazdaságilag kell megerősödjünk.
"Adjuk meg az esélyt azoknak, akik most nőnek fel mellettünk, hogy tudjanak érvényesülni nemcsak a körülöttünk kinyíló világban, hanem itthon is. Itthon Marosvásárhelyen, itthon Erdélyben, itthon Romániában, itthon Európában. Ahol magyar maradhat a magyar, román maradhat a román, és ember maradhat az ember".
A román kormányfő üzenetét Bárczi Győző alprefektus olvasta fel.
Mózes Edith, Népújság, 2007-03-16
Háromszék: Ötezren a Gábor Áron téren
Tegnap, legnagyobb nemzeti ünnepünkön, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 159. évfordulóján - 1989 után tizennyolcadik alkalommal immár szabadon - a céhes város főtere ünnepi díszbe öltözött, a villanyoszlopokon nemzetiszínű zászlókat lengetett a Nemere.
A főtéri rendezvényeket megelőzően iskolások és óvodások Turóczi Mózes sírjánál, az óvodáskorúak gyermekotthonának falán található Szacsvay-emléktáblánál, a Molnár Józsiás-mauzóleumnál, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint az első és második világháború áldozatainak emlékművénél, az eresztevényi Gábor Áron-sírnál, a Kossuth-szobornál, a Petőfi-domborműnél, a Petőfi-, a Bem- és Turóczi-szobornál és -síremléknél koszorúztak.
Tizenegy óra előtt a város öt középő és három általános iskolájának tanárai és tanulói vonultak fel a Gábor Áron téren. A kézdivásárhelyi diákokkal együtt vonultak a szentendrei, paksi, kecskeméti és nagykanizsai testvériskolák küldöttei is. A Tanulók Klubjának fúvószenekara alkalomhoz illő indulókat adott elő. A 15. székely határőr gyalogezred I. és II. zászlóalja gelencei és bélafalvi, a szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület hagyományőrző csapatainak, valamint a Sobri Jóska Dunántúli Betyárok Csapata Hagyományőrző Egyesület tagjainak és a felsőháromszéki települések hagyományos lovas és szekeres küldötteinek felvonulása következett a Gábor Áron téren. A bereckiek és gelenceiek Gábor Áron ágyújának hő mását is felvonultatták.
A felsőháromszéki központi rendezvény 12 órakor, a déli harangszót követően dobpergéssel kezdődött. Az ünnepséget Török Sándor polgármester nyitotta meg, aki az ünneplők nevében köszöntötte Nagy Zsolt távközlési és informatikai minisztert, az RMDSZ europarlamenti képviselőjelöltjét, Hetyei Zsigmondot, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének tanácsosát és ifj. Olosz Gergelyt, a bukaresti Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát, a magyarországi testvérvárosok - Mezőhegyes, Mezőkövesd, Paks, Szentendre, Hatvan, Kisvárda, Gyöngyös, Nagyatád - küldöttségeit, és mindazokat, akik eljöttek a Gábor Áron térre együtt ünnepelni. A polgármester után Szőllősi Tamás, a Zúg Március szónokverseny győztese szólt az egybegyűltekhez. A Nagy Mózes Elméleti Líceum tanulói elénekelték a Harangok dala című éneket. Közreműködött Ábri Béla zenetanár. Kalith Katalin, a Bod Péter Tanítóképző végzős tanulója Illyés Gyula Haza a magasban című versét szavalta el, majd a kantai iskola diákjai a Magyar Golgota című dalt adták elő. Nagy Zsolt miniszter beszédében többek között kiemelte: Március van, tavasz, a megújulás ideje. Ez az első európai szabad március 15-énk. 1848 márciusában a fiatalok tetteire, a márciusi ifjak áldozatára volt szükség. Ma is azokra a fiatalokra van mindenekelőtt szükség, akik megértik és látják, hogy egy új úton indult el közösségünk. Olyan fiatalokra, akik vállalják a változást, akik dolgoznak érte. Olyan hősökre van ma szükség, akik felveszik a harcot a nehézségekkel, de akik optimistán, munkakedvvel akarnak dolgozni közösségünkért. Fábián Helén, a Polyp Tévé munkatársa Gyurcsány Ferenc és Sólyom László magyar köztársasági elnök üzenetét, míg Iochom Zsolt, a Református Kollégium tanulója Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök üzenetét tolmácsolta. A megemlékezés főtisztelendő Varga Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes és főtiszteletű Szőcs László kézdi-orbaiszéki református esperes áldásával, a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével és koszorúzással ért véget.
Iochom István, Háromszék, 2007-03-16
Napsütéses ünneplőbe öltözött tegnap a Nyergestető is, így várta a magyar nemzet ünnepén hozzá sereglőket.
A himnuszok eléneklését követően a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium leánykórusa nyitotta meg az ünnepséget. Petőfi Nemzeti dala szavalat és zenésített formában is elhangzott, ez utóbbira a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai legényest jártak, de nem hiányzott a közös ima és közös ének sem.
A székely kitartás emlékműve elé lépve Ráduly Róbert Kálmán az Éljen a magyar szabadság! jelszóval és állandó szabadságszeretetünk hangsúlyozásával vezette be a felszólalók sorát. Korodi Attila, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára köszöntőbeszédében elmondta, az erdélyi magyar immár európai polgárként ünnepel március 15-én a világ magyarságával együtt. Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter hangsúlyozta, 2007. március 15. különös üzenettel bír, ugyanis az első európai tavaszt is elhozta az erdélyi magyarságnak, a mi feladatunk pedig, hogy mutassuk meg múltunkat, értékeinket Európának. Kedves Gyula, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese a 48-as szabadságharc eszméjét idézte, amelyet a túlerő sem tudott letörni.
Az egyházi áldást megelőző beszédében Tamás József római katolikus püspök a nemzetet összetartani tudó elvét hangsúlyozta: "legyen egység a szükségesben, szabadság a kétségesben és szeretet mindenben", hogy ne széthúzva akarjunk célt érni. A közös imát követően a kegyelet és tisztelet koszorúinak elhelyezése, majd a hősök temetőjében a szabadságharc emlékére állított kopjafa megáldása következett.
Antal Ildikó, Hargita Népe, 2007-03-16
Könyvespolc
Dr. Pap Géza - A bibliai antikrisztus
Az örökkévalóság útján - versgyűjtemény böjtfőtől pünkösdig
Ár: 27,50 RON
A fenti könyvek mindegyike, megvásárolható és megrendelhető,
Egyházkerületünk
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
Tallózó
A XVII. Szent László-napi Kórustalálkozó
az idén Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója jegyében fog zajlani. Az eseményre június 30-án kerül sor a tordaszentlászlói református templomban. A kórusok részvételi szándékát május 30-ig kell írásban bejelenteni: Szőke Zoltán lp., RO-407505 Săvădisla-Tordaszenlászló, str. Pap nr. 350, jud. Cluj. A jelentkezési lapon kérik pontosan közölni a kórus teljes nevét, nemét, létszámát, elérhetőségét, a karnagy nevét és a kórus műsorát. A kórustalálkozón most először jelentkezők a jelentkezési laphoz mellékeljék kórusok összefoglaló történetét is. A szereplési idő nem haladhatja meg a 10-15 percet. A jelentkezők műsorában szerepeljen legalább egy Kodály kórusmű, illetve egy csokorra való a Kodály által vidékükön gyűjtött népdalokból, feldolgozásokból. A közös éneklésre kijelölt kórusművek: Erkel Ferenc - Bárdos Lajos: Szózat; Berzsenyi Dániel-Kodály Zoltán: Forr a világ bús tengere, oh magyar. A távolabbról érkezőket, akik több napot szeretnének a helyszínen tölteni, fizetővendégként tudják fogadni.
Erre az igényt május 30-ig kérik postázni: Boldizsár Zeyk Imre, RO-407505 Săvădisla, str. Nagy nr. 379.
E-mail: thamogy@yahoo.com , zboroka@yahoo.com/
Köllő Katalin, Szabadság, 2007-03-16
Emlékplakett leleplezése a
kollégiumban
Rövid idő telt el csupán Sólyom László magyar köztársasági elnök látogatása óta, és a nagyenyedi kollégium tanárai, diákjai újra összegyűltek egy emlékeket ébresztő eseményre. Az egybegyűltek a kollégium egykori tanárainak nevét tartalmazó emlékplakettet lepleztek le. A jelenlegiek közül sokan ismerték személyesen is Szathmáry Gyulát, Nemes Jánost, Biális Jánost, Dr. Vita Zsigmondot, Siposs Árpádotot, az utóbbi évtizedekben elhunyt, kiemelkedő tanáregyéniségeket.
Szőcs Ildikó igazgatónő megnyitójában a névsort tartalmazó táblára tekintve elmondta: szándék szerint emléktábla-sorozatot indítanak, feltüntetve az immár 385 éves Bethlen Gábor Kollégium híres tanárainak nevét. - Ismernünk kell a múltat, hogy jelenünk is lehessen, így a sort nem akartuk lezárni - hangsúlyozta az igazgatónő. Megszületett tehát az új tábla a régi mellett, amely egyelőre öt nevet tartalmaz az Ókollégium falán és továbbra is nyitott. Pópa Tibor helyi református lelkész véleménye szerint a rohanó idő sok mindent nem hagy megvalósítani, de mindig volt, aki plántált és volt, aki öntözött. Józsa Miklós ny. magyartanár, aki mindnyájukat személyesen is ismerte, összefoglalta életpályájukat. Kiemelte, hogy iskolánk az idők folyamán a Kárpát-medence egyik jelentős művelődési központja volt. A tudomány és kultúra terjesztésében a tanárok minden időkben jeleskedtek. Volt egy közös vonásuk: iskolájuk feltétlen szeretete. Vita Zsigmond nemcsak tanári munkájával, hanem könyvtárosként és íróként máig maradandó értékeket hagyott maga után iskolánk történetében. Nemes János mintatanító, majd aligazgató mindent tudott az iskoláról, nélküle akkoriban elképzelhetetlen volt az oktató-nevelő munka. Szathmáry Gyula, a kivételes képességű természetrajz-kémia tanár előadásai ma is élnek tanítványai lelkében. Siposs Árpád mintatanító, majd képzős matematikatanár, generációkat tanított az oktatásra, és leírta emlékeit a kollégiumi tanítóképzésről. Biális János biológia szakos tanár évtizedekig volt aligazgatója az iskolának.
Az új tábla leleplezését megtisztelték jelenlétükkel Majorné Vita Etel és férje, Szathmáry Gyula fia és leánya, Lázárné Szathmáry Éva, valamint Nemes János és Biális János özvegye is. A bensőséges ünnepség a kiváló tanárkollégák emlékére koszorúzással ért véget.
Bakó Botond, Szabadság, 2007-03-16
A marosvécsi református egyház tájház létrehozását tervezi. Várhatóan e hónap folyamán nekilátnak a kántori épület feljavításának, ennek helyiségeit rendezik be erre a célra. A tervek szerint lesz két múlt század eleji szoba, valamint a gyülekezeti tagoktól begyűjtött, hagyományos népviseletbe öltöztetett bábuk, háziszőttesek teszik érdekessé a kiállítást.
Népújság, 2007-03-16
Iszlai Irma festményeiből és grafikáiból nyílt képzőművészeti tárlat a megyeszékhelyi Szabadság utcai református templom tanácstermében. A kiállítás március 25-ig látogatható, keddtől szombatig 9-13 óra között.
Népújság, 2007-03-16
Torda, Könyvbemutató a
népfőiskolán
Tordán a hétvégén bezárja kapuit az Aranyosszéki Népfőiskola. A Petőfi Társaság által szervezett rendezvényre március 16-án, délután 18.00 órakor kerül sor. Ezúttal dr. Dáné Veronka, az Erdélyi Református Egyház kerületi levéltárosa tart igen érdekes előadást Torda vármegye a fejedelemség korában címmel.
Lupescu Makó Mária, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanársegédje bemutatja Hunyadi János alakját, ahogyan az a román történetírásokban megjelenik.
Ugyanakkor dr. Dáné Veronka - "Az Őnagysága széki így deliberála" - Torda vármegye fejedelemség kori bírósági gyakorlata című könyve is bemutatásra kerül.
(ladányi), Szabadság, 2007-03-15
Európában a magyar nemzet megint egységes lehet
Sólyom László bármikor szívesen
visszatér Erdélybe
Válaszúton tudatosan óvják közös örökségünket
Bonchidára, Válaszútra, majd Zsobokra utazott szerdán Sólyom László magyar köztársasági elnök. A magyar államfő hétfőn érkezett négynapos nem hivatalos magánlátogatásra Erdélybe, és az elmúlt napokban több települést keresett fel. Sólyom László és felesége mindenfelé, ahol megfordult, rendkívül szívélyes fogadtatásban részesült. Tegnap este Sólyom László a kolozsvári Magyar Operában tartott március 15-i ünnepség díszvendége volt. Az elnököt és feleségét felállva és tapssal fogadták a jelenlévők. Az operagála előtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Sólyom László ünnepi beszédet mondtak. Az 1848-1849-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve mindketten a nemzet egységére hívták fel a figyelmet. Sólyom László magyar állami kitüntetéseket adott át jeles erdélyi közéleti személyiségeknek. A Magyar Köztársasági elnök ma Nagyváradon vesz részt a március 15-i ünnepségeken, majd innen utazik tovább Budapestre.
Bonchidán, Válaszúton és Zsobokon folytatta szerdán erdélyi magánlátogatását
Sólyom László magyar köztársasági elnök. Délelőtt a bonchidai
Bánffy-kastélyban Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke,
Hegedűs Csilla ügyvezető igazgató és David Baxter, a kastély
helyreállítási munkálatainak vezetője üdvözölte érkezésekor az elnököt és
feleségét.
A kastély rövid történetének ismertetése után a Miklós-kastélyban működő konferenciaterembe vezették az elnököt és kísérőit. Érdekesség, hogy a Bánffy-kastély ezen épülete Miklós lakhelye volt, aki nem egyezett jól apjával, így nem a fő szárnyban, hanem inkább ebben az épületben rendezte be rezidenciáját. Ez a második épület, amelyet sikerült helyreállítani, és ma már a kastély fenntarthatóságához is hozzájárul, a kávézóval együtt.
Szabó Bálint a Transylvania Trust Alapítvány tevékenységéről tartott rövid előadást, míg Hegedűs Csilla az Építettörökség-helyreállító Szakképző Központ munkáját ismertette. Az alapítvány tevékenysége nem volt ismeretlen az elnök előtt, hiszen egy nappal korábbi torockói látogatásán személyesen is meggyőződhetett munkájuk sikerességéről.
A Transylvania Trust Alapítvány elnöke felhívta Sólyom László figyelmét: szükséges közös stratégiák kidolgozása a magyar tudományosságért, az épített örökség védelméért, amire nézve konkrét javaslatokat is megfogalmaztak. Ezek remélhetőleg egy későbbi beszélgetés tárgyát képezhetik - fogalmazott az alapítvány vezetője.
A bemutató végeztével Sólyom László elismerését fejezte ki, és elmondta: csak gratulálni tud a Transylvania Trust Alapítvány munkájához. Személyesen mondott köszönetet Bodocan Vasile bonchidai polgármesternek az alapítványnak nyújtott támogatásáért, illetve azért, hogy szorgalmazza az egykor a kastélyhoz tartozó park visszaszolgáltatását. Vallomása szerint bármikor szívesen visszajönne Bonchidára, megcsodálni az egykor "Erdély Versailleseként" számon tartott Bánffy-kastélyt.
Ezek után az elnök sorra végigjárta a kastély felújítás alatt álló épületeit, majd az elsőként helyreállított részben működő kávézót is meglátogatta. A kastély vendégkönyvébe bejegyezte: "Gratulálok a vállalkozáshoz! Nemcsak maga a csodálatos épület-együttes feltámasztása a fontos, hanem az a szellemiség és koncepció, amely körülveszi - a magyar kulturális örökség egészébe helyezi; a világ (de legalább) Európa épített emlékeinek fennmaradásához és élő épületként való működéséhez járul hozzá. Köszönet mindenkinek, aki segít ebben. 2007. III. 14. Sólyom László"
Válaszúton a szórványkollégiumot látogatta meg Sólyom László, aki hosszasan elidőzött a gyermekek körében, akik egy helyi balladával "ajándékozták meg" a magyar államfőt. Ezek után Magyarország elnöke megtekintette Kallós Zoltán néprajzkutató saját gyűjtésű néprajzi múzeumát is. Elmondta: nagyon örül, hogy felkereshette Kallós Zoltánt és a gyermekeket, hiszen Magyarországon mindenki ismeri Kallós Zoltán nevét és munkásságát. Mint fogalmazott, élményt jelentett számára, hogy fellapozhatta a Balladák könyvét. Kiemelte, hogy a híres néprajzi múzeum gyűjteményében egyaránt megtalálható román, magyar és szász anyag, és mindeniket büszkén mutogatja gyűjtőjük. "Kallós Zoltán egész élete bizonyítja, hogy nem volt elfogult, de öntudatosan óvta saját értékeinket. Örömmel viszem magammal az üzenetét haza Magyarországra" - zárta le az elnök.
A válaszúti ebédet követően az elnök és kísérete Zsobokra utazott, ahol az itt működő gyermekotthont látogatta meg.
Hatalmas tömeg várakozott tegnap este, hogy bejusson a kolozsvári Magyar Opera termébe a március 15-i ünnepi műsorra, amelynek díszvendége Sólyom László köztársasági elnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke volt. Az ünneplők állva és tapsolva fogadták a bevonuló államfőt és feleséget.
A jelenlévőket elsőként Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke köszöntötte, majd Markó Béla lépett a mikrofonhoz. "Sok-e vagy kevés az a százötvenkilenc esztendő, amennyi 1848. március 15-e óta eltelt? " - tette fel a szónoki kérdést az RMDSZ elnöke -, majd következett a válasz is: "Ha arra gondolok, hány háború és forradalom perzselte végig azóta Európának ezt a részét, akkor bizony sok. De ha azt veszem, hogy mi érvényes és mi nem abból, amit a márciusi ifjak célul tűztek maguk elé, akkor bizony még mindig kevés az azóta eltelt idő" - fogalmazott Markó.
Leszögezte: 1848 szabadságharca után ebben a régióban történt valami végzetes dolog, a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket, ha pedig a nemzetállam legyőzte a nemzeteket, akkor most a nemzeteknek kell legyőzniük a nemzetállamot! "Most új esély kínálkozott számunkra. Végre elérhető távolságra van tőlünk egy új állameszme, egy új nemzetfelfogás az Európai Unióban. Végre együtt lesz, együtt lehet magyar a magyarral" - mondta.
Kiemelte, az EU nagy kihívás, nagy lehetőség, nagy felelősség számunkra, ám könnyen valamiféle fogyatkozó, egzotikus népcsoporttá válhatnak az erdélyi magyarok, ha nem lesznek szolidárisak. "A sors ismét kedvez nekünk, ebben biztos vagyok. Lehetünk ismét egységes nemzet, nem mások ellenében, hanem a magunk, az utódaink boldogulásáért, nyelvünk, kultúránk fennmaradásáért! Csak el ne rontsuk ismét! Csak egymásnak ne ugorjunk! Csak meg ne oszoljunk! Nekünk dolgunk van együtt. Magyarországon is igaz ez, Erdélyben is, Romániában is, az egész Kárpát-medencében" - fejezte be beszédét Markó.
Ezután Sólyom László szólt a jelenlévőkhöz, hangsúlyozva: boldog, hogy itt lehet, és közösen ünnepelhet az erdélyi magyarokkal. Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek, jelentette ki az elnök, hozzáfűzve, hogy az egyesülő Európában rohamosan nő a kisebbségvédelem joga. Magyarország kitartásának köszönhető, hogy ez bekerült az alkotmányos szerződés szövegébe, hangsúlyozta Sólyom László. Elismerést nyert az is, hogy az anyaországnak joga van más államok kisebbségét képező nemzetrésze identitásának és kultúrájának támogatására, mondta az elnök. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától érthető minimum, a kisebbségi jogok pedig ott, ahol minden féltétel és igény megvan rá, a területi autonómia lehetőségét is magába foglalja. Hozzáfűzte: korábbi hivatalos látogatásán már tolmácsolta, hogy ez a magyar kormány álláspontja is.
Sólyom László kijelentette: csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre, az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kialakítása nem halogatható tovább. Az elnök szerint március 15-nek két arca és két öröksége van, ez a nap a forradalom lelkét örökítette meg számunkra, mintája lett minden megmozdulásnak a szabadságért.
Sólyom László végül köszönetet mondott felesége és munkatársai nevében azért a szeretetteljes fogadtatásért, amelyben az erdélyiek részesítették.
Ezek után a magyar államfő átadta a magyar állami kitüntetéseket, majd operagálával zárult az est.
Farkas Imola, Köllő Katalin, Szabadság, 2007-03-15
Húsz szülő ment be tegnap a megyeszékhelyre a tanfelügyelőségre, és követelte egy hagyományos oktatású első osztály indítását a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben. A hosszúra nyúlt megbeszélések nyomán kompromisszumos megoldás született, amely szerint elindul ugyan a szülők által kért első osztály, de nem a képzőben, hanem a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnáziumban.
Korábban hírt adtunk arról, hogy a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző a következő tanévtől step by step módszerrel oktató első osztályt indít, a tanintézmény beiratkozási körzetét pedig a Tompa László Általános Iskola kapja meg. A képzőben idén csak ez az egy első indul, és nem lesz más, hagyományos módszerrel is oktató első osztály. Ez a helyzet váltotta ki azon 26 szülő tiltakozását és megmozdulásait, akik már jó előre beíratták gyermekeiket egy tanítóhoz, akiről tudták, hogy idén negyediket ad le a képzőben. "Tudjuk, hogy nem szabályos az előre való bejelentkezés a tanítóhoz, de mindenhol így működik. Mi is feliratkoztunk 26-an a kiválasztott tanítóhoz, és csak a beiratkozáskor tudtuk meg, hogy nem lesz osztály" - mondta el Nagy István, az érintett szülők egyike. Az apuka elmondta, ők az illető tanerőért és az iskoláért kezdték el harcukat, felháborodásuk pedig az ellen irányult, hogy attól, hogy a képző step by step osztályt indít, miért nem indíthat hagyományost is, illetve miért nem veszik figyelembe a 26 szülő véleményét. A szülők múlt héten írásban kérvényezték a tanfelügyelőségtől egy hagyományos oktatású első osztály indítását a képzőben, majd miután hétfőn közölték velük, hogy kérésüket elutasították, tegnap 20-an megjelentek Csíkszeredában a tanfelügyelőségen. Az intézmény vezetőségével a prefektúra képviselőjének jelenlétében délutánig folyt az alkudozás. Bondor István megyei főtanfelügyelő tegnap délután lapunknak elmondta, végül kompromisszumos megoldás született, amely szerint indul egy hagyományos oktatású első osztály, de nem a képzőben, hanem a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnáziumban, az osztályt pedig a Tompa László Általános Iskolától veszik el, náluk tehát egy osztállyal kevesebb indulhat ősszel. A főtanfelügyelő közölte, a Tompából az osztállyal együtt az a tanerő is átkerül, aki elsővel indult volna az ősszel. A főtanfelügyelő szerint a szülők nem akarták elfogadni, hogy a mindössze néhány száz méterrel távolabb lévő Tompába vigyék gyermekeiket, és mivel többségükben a református gimnázium körzetében élnek, így ez a megoldás született. Nagy István elmondta, az indoklások között ők azt is hallották, hogy a jogszabályok szerint nem engedélyezhetnek több osztályt a képzőnek, merthogy az a református gimnázium épületében bérben létezik. Nagy István ismertette, a döntést a szülők többsége elfogadta, bár vannak, akik nincsenek megelégedve vele. Elmondta, a Tompába azért nem akarták vinni a gyerekeket, mert a szülők közül sokan az ANL-s lakásokban laknak, és a másik iskoláig lévő távolság, illetve a közben lévő több útkereszteződés is számított volna. A tanítóképző igazgatója, Bálint Mihály azt mondta el lapunknak, tudomásul veszik a döntést, amelyet nem kívánnak kommentálni. Bondor István főtanfelügyelő a kialakult helyzetről még azt mondta, sajnos a képző igazgatója nem tartotta be a játékszabályokat, nem értesítette a szülőket arról, hogy az iskola beiratkozási körzete a Tompához került. Ezzel kapcsolatosan Bálint Mihály azt nyilatkozta, meghirdették, hogy step by step osztályuk indul, a város különböző részein lakó, hivatalosan még be sem iratkozott szülőket pedig nem volt, hogyan értesítsék. A tegnapi határozat egy másik érintettje, a Tompa László Általános Iskola igazgatója, Bakos Levente azt mondta el, hogy nem értenek egyet a döntéssel, és ezt a tanfelügyelőséggel is közölni fogják. Tőkés Zsolt, a Református Gimnázium igazgatója azt nyilatkozta, hogy bár nem voltak felkészülve még egy első osz-tály indítására, elfogadják a tanfelügyelőség határozatát, és igyekeznek megfelelni annak, hogy a szülők ne bánják meg, hogy ilyen döntés született.
Kiss Edit, Udvarhelyi Híradó, 2007-03-14
Ha magyar-magyar csata lesz rám ne számítsanak!
Beszélgetés Sógor Csaba szenátorral, az RMDSZ esélytelen EP-i
Képviselőjelöltjével 
A szövetség aradi kongresszusán ön volt az egyik a kevesek közül, aki a tizenkettedik órában is az erdélyi magyarság egységén munkálkodott, szövetségen kívül és belül lévők közös EP-jelöltjének elfogadásán ügyködött. Kevés sikerrel. Megkérdezzük, hogy újabb vereséget könyvelte-e el, s meddig lehet a vereségeket bírni?
- Többszörös kisebbségi helyzetben az ember mindig felkészül a vereségre, de a jó magyar mondás szerint, nem az a legény, aki üti, hanem aki állja. Mi 2003 óta tudjuk, hogy az RMDSZ-ben két feladatunk maradt: egyrészt, mivel szívügyünknek tartjuk az erdélyi magyar közéletet és az erdélyi magyarság jövőjét, keressük a megbékélés és az együttműködés lehetőségét. Na meg az, hogy mentsük, ami menthető. Trianon óta a magyarságnak ez jut. Az aradi RMDSZ-kongresszus azonban felért egy győzelemmel. A magyar-magyar együttműködés szempontjából tényleg vereség volt, hiszen nem sikerült Toró T. Tibor kollégámmal közös projektünket megvalósítanunk, vagyis a szövetségen kívüliek és belüliek konszenzusos listáját elfogadtatnunk. Egyébként 1996-tól a magyar-román viszonyban konfrontáció helyett konszenzus, a magyar-magyar viszonyban pedig a kooperációból konfrontáció lett.
- Mi volt a győzelem?
- Az SZKT-n tett javaslatomat, amelyet az ottani szavazógépezet ellenére átvittem, éspedig azt, hogy az alapszabályzatból töröljék a székely önrendelkezésnek ellentmondó részeket, a kongresszus is megszavazta. Egyébként a beszédem utáni tapsból érződött, hogy az ellenkező, vagyis a vezetőségi vélemény nem kapja meg a szükséges voksokat.
Olyan szempontból is volt értelme a kongresszusnak, hogy szerény személyemen kívül Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly s nem utolsósorban Toró T. Tibor elmondhatta bírálatait. Ráerősítettek az elnöki beszéd egyetlen mondatára, hogy az RMDSZ sokszínűsége elfakult.
Szerintem már nincs is. Amikor pedig Borbély László azt mondta, hogy az urnás választáson klikkérdekek érvényesülnek, akkor azt válaszoltuk, hogy néha át kell hágni, nem az alapszabályzatot, hanem a frakció szabályait. Erre például megemlítettem, hogy ez történt a csángó kérdésben is, amikor is a frakcióban Szilágyi Zsoltot és engem szidtak, mint a bokrot, hogy hergeljük a románokat. Az aradi kongresszuson erre megdicsérték az RMDSZ-t - nem bennünket, de ez tényleg nem érdekes -, és ma már mindenki büszkélkedik azzal, hogy ezer diák tanul Csángóföldön magyarul.
- Nagyon úgy fest, hogy ez történik majd a székelyföldi autonómiával is.
- A kulturális autonómia törvénye helyett lett egy kulturális autonómia tanácsa, amely ha csak annyit cselekszik, mint a SZET, akkor semmit sem fog érni. Sajnos az alapszabályzat szerint nem adtak neki hatásköröket. Pedig azt a kevés pénzt, ami még az RMDSZ-hez befolyik, ne az operatív, esetleg az állandó tanács ossza el, hanem a KAT szakbizottságai. Elméletileg megvan ennek az esélye, a gyakorlatban, amint látszik, nem ez lesz.
- A kongresszus előtt sokan azt kérték, hogy a szövetség nevében is párt legyen.
- Azt állították, hogy pártként a szervezet hatékonyabb lesz. Az elnök úr, amikor a tapsból látta, hogy ez egyelőre nem fog átmenni, akkor ellenezte a szövetségnek a nevében is párttá való alakulását. Persze kevesen voltunk, akik a hivatalos áramlat ellen szólani mertünk, bár szünetben sokan cinkosan összekacsintottak velünk, hátba veregettek, bent azonban másként voksoltak, szónokoltak. Mi konstruktív bírálatként mondottuk el a dolgokat, de érződött, hogy nem örvendenek a kritikának.
- A kongresszus választóvonal, hiszen a konszenzusos jelölt elutasításával magyar-magyar harc kezdődik. Ön tagja egy csapatnak, de az ellenfél mezében futballozik, hiszen - ha nem is befutó helyen, de - az RMDSZ EP-jelölti listáján szerepel. Nem tudathasadásos állapot ez?
- A kongresszuson elmondtam, hogy azért vállaltam a jelölést, mert szerény személyemet mind a két oldal elfogadta, tehát lehetőséget láttam a megegyezésre. Ez sajnos nem történt meg. Abban bízom, hogy magyar-magyar háború esetén nem a békekövetek fejét nyisszantják le először. Ha magyar-magyar együttműködésről lesz szó, akkor vállalok mindent, de ha magyar-magyar háború kezdődik, akkor rám ne számítsanak! Szerencsémre kispados játékos vagyok, akit nem fognak a pályára engedni. És makacsul úgy vélem, hogy az RMDSZ-ben is szükség van rendes emberekre. Azért maradtam s még maradok a szövetségben.
- De jön a választás, és mit mond az erdélyi magyaroknak: kire voksoljanak?
- A református mellett a katolikus egyház is azt mondotta, hogy kellett a választás szabadsága. Most megvan. És polgártársaimnak csak azt mondhatom, amit Erdély református püspöke is mondott a legutóbbi választásokon: szavazzon mindenki saját lelkiismerete szerint.
- Az EP-választások után mindenképpen új helyzet áll elő.
- Látok még esélyt a két tábor közötti együttműködésre, főleg az EP-választások utáni időben. Ezért maradtam az RMDSZ-ben, hogy az új helyzetben tanácsot adhassak a szövetség vezetőségének. Azért vagyok az RMDSZ-ben, hogy továbbra is a megbékélést szorgalmazzam. Tőkés László választáson való indulása rákényszerítette a szövetségen kívüli erőket, hogy a közös cél érdekében egységes álláspontot képviseljenek. Ilyen még nem volt, és ez hozza az új helyzetet.
- Ön azonban két csapatban rúgja a labdát.
- Egy meccs a mérkőzés lefújásáig tart, addig játszom én is, aztán majd eldöntöm, hogy mit teszek. Csíkszeredában addigra még egy lelkészi állást meghirdetnek, gondolkodom azon, hogy megpályázzam. A távoli jövőben sem az RMDSZ-ben, sem egy szövetségen kívüli pártban aktívan nem szándékozom politizálni. Persze ez még messze van, addig még sok minden történhet.
- A nyitás, a megfakult sokszínűség felújítása az RMDSZ-ben sok érdeket sért. Ez nem áll útjában az egyezkedésnek?
- Lehet, hogy igen, de én reménykedem, hogy előbb-utóbb csak közös platformja lesz az erdélyi magyarságnak. A szenátorság négyéves mandátumú, tehát addig az a feladatom, hogy reménykedjem és cselekedjek a közös munkálkodásért. Még ha nem látom is ennek az esélyét, s ha innen is, onnan is leköpnek, akkor is. Ha nem lett volna Toró T. Tibor a parlamentben, nem ült volna le az ősszel Tőkés László és Markó Béla tárgyalni. Most nem sikerült konszenzusra jutniuk. Új helyzetben hátha sikerülni fog.
Román Győző, Erdélyi Napló, 2007-03-11
A magyarság erkölcsi győzelme az RMDSZ felett 
Több mint 136 000 aláírás gyűlt össze Tőkés Lászlónak a hétfői összesítés szerint a független jelöltet támogató szervezetek, egyházak és magánszemélyek munkájának eredményeképpen. Az RMDSZ vélhetően központi utasításra elrendelt, de helyi kezdeményezésekkel is tarkított, zsaroláson és megfélemlítésen alapuló terrorhadjárata megsokszorozta az autonomista aláírásgyűjtők erejét, előzetes vállalását valamennyi terület teljesítette, a legtöbb helyen meg is haladták. Az aláírásgyűjtés századik méterén joggal érhette hát hidegzuhanyként a Tőkés László indulásáért dolgozókat a hír, hogy a kormányfő sürgősségi rendelettel elhalasztotta az európai parlamenti választásokat. A rendelet meghozatala előtti véleménynyilvánításkor az RMDSZ előbb megpróbált középen maradni, majd "kényszeredetten" beleegyezett a halasztásba, és bár a döntés előtt Markó Béla úgy nyilatkozott, az RMDSZ-nek a májusi választási időpont az érdeke, többek szerint a pártnak csak előnye származik a (valószínűleg) őszi megmérettetésből, hiszen nyilvánvaló: nem sikerült csírájában elfojtani Tőkés indulását, ahogy azt Verestóy Attila elrendelte. Kelemen Hunor RMDSZ-es kampányfőnök "nem aggódik" a halasztás miatt, Szilágyi Zsolt, a Tőkés-csapat kampányfőnöke pedig azt mondta: Tőkés László támogatottsága ősszel is ugyanolyan magas lesz, mint májusban.
Három fontosabb tájegysége volt az aláírásgyűjtésnek: Székelyföld, Közép-Erdély és a Partium, ezek további alegységekből épültek fel az operativitás szempontjából. Így Székelyföldön mindegyik szék külön kis egység volt, míg Közép-Erdélyben Kolozs megyén kívül Fehér megyébe várták az aláírásokat (és természetesen tettek is derekasan azért, hogy gyűljenek), a Partiumban pedig a nagyváradi központban összesítették az összegyűlt aláírásokat, összesen 40 000-et.
A legeredményesebb Székelyföldön volt az aláírásgyűjtés, a legtöbb szék az ígértnél jóval több aláírással járult hozzá a munkához. Sepsi széken több mint 13 250 aláírás gyűlt be, vagyis az eredetileg vállalt mennyiségnek közel háromszorosa. Gazda Zoltán Sepsi széki aláírásgyűjtés-felelős lapunknak elmondta, soha nem volt ilyen könnyű dolguk a Sepsi széki önkéntes aláírásgyűjtőknek, mint most, akkora "általuk sem elképzelt ellenszenv alakult ki az RMDSZ irányában". Az RMDSZ helyi szervezete is sokat tett ezért még az aláírásgyűjtés ideje alatt is, Sepsi széken ugyanis a szokásos nevelési-oktatási támogatáshoz szükséges űrlap kiadásához kapcsolt aláírásgyűjtés mellett helyileg is gazdagították a zsarolási eszközök színes palettáját. Itt ugyanis a például Kézdivásárhelyen alkalmazott feltételes nyugdíjkifizetés mellett a tejcsarnokbéli átvételnek is feltételévé tették a kézjegyek leadását, de arról is érkeztek hírek, hogy - a gyergyószentmiklósi esethez hasonlóan - azt hazudták a naiv polgárnak: a magyar EP-képviseletet, az autonómiát vagy éppen Tőkés Lászlót támogatja aláírásával, holott RMDSZ-es lapra vezették fel adatait. Olyan is megesett, hogy lépcsőházakból űzték el az RMDSZ-nek gyűjtőket, másik oldalon pedig, hogy románok írtak alá örömmel Tőkésnek, mesélte Gazda Zoltán, hozzátéve, hogy "ha nem lettek volna katolikusabbak a pápánál", és összekötötték volna a népszavazást az aláírásgyűjtéssel, 25 000 aláírás simán meglett volna.
Udvarhely széken mintegy 16 100 személy adta a nevét Tőkésnek (a vállalás előbb tíz-, majd tizenháromezer volt). Orbán Balázs Udvarhely széki felelős szerint ennél sokkal többet lehetett volna gyűjteni, ha lett volna elég önkéntesük, hiszen szinte sehol nem utasították el őket, és csak ott nem írtak alá, ahová nem értek el, több helyen pedig sajnálták, hogy már aláírtak az RMDSZ-nek, de nem volt tudomásuk Tőkés indulásáról. Udvarhely városában egyébként 8200 aláírás gyűlt, a többi a környező falvakból származik.
Maros megyében is rengeteg ember fogta a fejét, mikor megtudta, hogy Tőkés László is indul az EP-választáson, mesélte Tőkés András területi felelős. Elmondása szerint mintegy 50 000 embert kerestek meg, amíg összegyűlt a vállalt 20 000 aláírás. Kérdésünkre, mit tapasztaltak gyűjtés közben, milyen az emberek hangulata, Tőkés rámutatott: ott a félelem a levegőben. Több olyan ember hozott be aláírásokat, aki maga nem merte aláírni a nevét, sokan megkérdezték, hogy az RMDSZ funkcionáriusai ellenőrizni fogják-e a listákat, olyan is volt, aki bár több mint 200 aláírást gyűjtött, nem merte az ívet kézjegyével ellátni, mert féltette az állását. Még lelkészek is félnek, folytatta Tőkés, több lelkipásztor adott ugyanis attól tartott, hogy nem kap támogatást a templom újjáépítésére, másfelől felemelő élmény volt, hogy rengeteg egyetemista hozott be naponta több kitöltött ívet. A hagyományos csalásokon és zsaroló módszereken túl Vásárhelyen többször előfordult, hogy az RMDSZ-nek gyűjtők abban az esetben is aláíratták íveiket, hogyha a megkérdezettek már aláírtak Tőkésnek, így joggal tartanak attól, hogy az RMDSZ minél több kettős aláírást fog megsemmisíttetni, hogy ily módon Tőkés 100 000 alá kerüljön, hívta fel a figyelmet Tőkés András. (Az RMDSZ a nyilatkozatok szerint 320 000 aláírást gyűjtött, bizonyára nem céltalanul.)
Gyergyó széken kiválóan ment az aláírásgyűjtés, mert az embereknek nagyon elegük van az RMDSZ-ből, fejtette ki Vadász-Szatmári István az Erdélyi Naplónak. A gyergyóiak 6000 aláírást vállaltak, több mint 8000-et gyűjtöttek. Náluk nem volt különösebben sikeres az oktatási-nevelési támogatásokkal egybekötött aláírásgyűjtés, miután néhány bátrabb székely visszautasította a zsarolást, s miután erről beszámolt a helyi sajtó, abbamaradt ez a típusú próbálkozás Gyergyó széken. Maradt a nyugdíjátadáskor történő aláírás-begyűjtés, a ravaszabb RMDSZ-esek pedig nem átallottak Tőkés-szórólappal házalni, sorolta Vadász-Szatmári István.
Kézdi széken 5500 aláírás gyűlt össze, itt is erős ellenszél közepette, tudatta velünk Fekete Károly. A Kézdi széki felelős arról is beszámolt, nagyon sok ember elmondta: nem akartak aláírni az RMDSZ-nek, de vagy a nyugdíjukkal, vagy a fűtéstámogatással, vagy egyébbel zsarolták meg az RMDSZ-esek őket, de aki nem adta még le a kézjegyét, az örömmel írt alá Tőkésnek.
Csík szék közel 7000 aláírással járult hozzá a sikerhez. Ebből közel 2000-et az EMI tagjai gyűjtöttek, mondta lapunknak Salló Emőke kapcsolattartó. Amúgy Csík széken is a már bevált módszerekkel gyűjtött az RMDSZ. Erdővidék és Orbai szék 8600, illetve 2450 aláírást adott a közösbe, tájékoztatta szerkesztőségünket a nagyváradi kampányiroda (a többi adatunk is onnan származik).
Kolozs megyéből több mint 11 000 aláírás érkezett be a kolozsvári központba, tudtuk meg Juhász Pétertől. A területi felelős úgy látja, a vártnál nagyobb arányban írtak alá azok az emberek, akikhez eljutottak, viszont gondot okozott, hogy szervezet híján nehezen érték el a potenciális aláírókat. Mindenhol meg kellett keresni a helyi önkénteseket, ki kellett alakítani a "hálózatot" - ez az RMDSZ-nek már mind kéznél volt. Ráadásul a párt mintegy tíz nappal meg is előzte őket a gyűjtésben, sok helyen pedig nem is tudtak arról, hogy Tőkés László is indul, s szívesen írták alá az orruk alá dugott "magyar listát" - utána persze sokan bánták, de biztosították az önkénteseket, a választáson majd úgyis a püspök úrra szavaznak. Későn kaptak észbe az egyháziak is ebben a térségben, mert őszintén remélték az utolsó percig, hogy lesz valami a közös listából, de be kellett látniuk, hogy csak azért volt az egész színjáték a listamódosítás lebegtetésével, hogy azalatt az RMDSZ letaroljon sok falut a várakozó állásponton levő egyháziak elől, mondta Juhász Péter. Mindazonáltal, tette hozzá, sokat segítettek a Markóék és az SZKT egyházellenes megnyilatkozásai, mert így egy sor olyan lelkész is gyűjtött Tőkésnek, aki amúgy nem lett volna hajlandó.
Fehér megyében megkétszerezték a vállalt aláírás-mennyiséget, jelentette
Összesen 136 000 érvényes aláírást számlált a nagyváradi kampányiroda, ez megyék szerinti bontásban így fest: Arad: 2100, Bihar: 15 100, Kolozs: 12 500, Maros: 20 900, Temes: 1500, Szilágy: 4750, Szatmár: 12 500, Máramaros: 4400, Hargita: 31 100, Kovászna: 29 700, Fehér: 1150, Brassó: 300.
Bagoly Zsolt, Erdélyi Napló, 2007-03-11
következő összejövetelének vendége, Sógor Árpád református lelkész az apának a gyermekek nevelésében betöltött szerepéről beszélget a szülőkkel. A rendezvény helyszíne a Csemete óvoda (Párizs/Pap u. 13.), március 14., délután 5 óra. Minden érdeklődőt szeretettel várnak (ezúttal különös tekintettel az apukákra is), a gyermekekre felügyelnek.
Szabadság, 2007-03-14
Elhalasztották az Európai Parlamenti választásokat
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kezdeményezése nyomán mai rendkívüli ülésén a kormány sürgősségi rendelettel elnapolta a május 13-ra bejelentett, hivatalosan leközölt Európai Parlamenti választások időpontját. Bár Traian Basescu megjelent a kormányülés helyszínén, az államelnök - korábbi bejelentésével ellentétben - nem vett részt az ülésen.
A kormányfő elmondta, hogy Basescu jelenléte nem jelentette ennek részvételét a kormányülésen, csupán tanácskozni akart a miniszterekkel. Beszédében Tariceanu az államelnököt hibáztatta a választások elhalasztása miatt, és azért is az államfőt tette felelőssé, hogy megváltozott a kormány struktúrája, vagyis kisebbségi kormány jött létre.
A kormányhatározatot, annak érvénybe lépése előtt, Vasile Blaga belügyi és közigazgatási miniszternek is alá kell írnia, az pedig köztudomású, hogy a demokrata párti tárcavezető nem támogatja a halasztást. Hírügynökségi források szerint Tariceanu miniszterelnöki kabinetjébe rendelte Blagat, magánbeszélgetésre.
Erdély Ma, 2007-03-13
Marosvásárhelyre érkezett repülőgéppel hétfő délután Sólyom László köztársasági elnök, majd gépkocsival nyomban továbbutazott az egykor elárasztott Bözödújfalu és Szováta felé. Ma az államfő megkoszorúzza a Segesvár és Fehéregyháza között ispánkúti emlékművet, amelyre ismeretlenek trágár feliratot mázoltak, a rendőrség azonban azt hétfő reggelre eltávolította. Különben a magyar államfő látogatása kapcsán a román sajtó azt írta: Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy vélekedett: bízik abban, hogy az egység üzenetével érkezik a magyar államfő Erdélybe, s Sólyom László találkozója a püspökkel nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. Közben Magyarországon közjogi vita bontakozott ki arról, hogy miért nem tartózkodik otthon az államfő.
A gépkocsikonvoj rögtön a magas rangú vendég érkezése után elindult a látogatás első helyszínére, a Ceauşescu-rendszer idején - víztározó létesítése céljából - elárasztott Bözödújfalu felé. A küldöttség még délután továbbutazott Szovátára, ahol Sólyom László megtekintette a Teleki Oktatási Központot, találkozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezető tisztségviselőivel, este pedig a megyei és városi vezetőkkel, helyi elöljárókkal vacsorázott a szovátai Danubius szálloda éttermében.
Közös ünneplés Tőkéssel
Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét - írta hétfői számában a Gardianul című napilap.
Az újság ismertette a magyar államfő erdélyi körútjának programját, megjegyezve, hogy március 15-én Tőkés László királyhágó-melléki református püspökkel találkozik. A lap "a romániai magyar közösségből származó forrásokra" hivatkozva úgy tudja: az államfő arról biztosítja majd Tőkést, hogy támogatja jelöltségét az európai parlamenti választáson.
Az országos terjesztésű lap - amely nem sorolható a mértékadó romániai újságok közé, és az elmúlt időszakban több magyarellenes írást is közölt - közvetlenül a szóban forgó cikk mellett azt is hírül adta, hogy az RMDSZ csíkszeredai szervezetének meghívására a Romániában kétszer is nemkívánatos személynek nyilvánított Eva Maria Barki ügyvédnő a hétvégén Székelyföld területi autonómiájáról szervezett konferenciákon vett részt Erdélyben.
Sólyom László erdélyi látogatásával a hétfői román lapok zöme nem foglalkozik. A Mediafax hírügynökség azonban ismertette Nicolae Popa konzervatív párti képviselő hétvégi nyilatkozatát, aki szerint miközben a román hatóságok "passzívan szemlélik Sólyom László magánlátogatását, a magyar elnök a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel készül találkozni, ami a román állam integritására és szuverenitására nézve rendkívüli módon veszélyes".
Markó az államfő látogatásáról
Bízom abban, hogy az egység és nem a megosztás üzenetével érkezik Sólyom László magyar köztársasági elnök Erdélybe, négynapos nem hivatalos magánlátogatásra - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke vasárnap Budapesten az MTI-nek. "Én úgy értettem, hogy ő hangsúlyosan kíván találkozni művészekkel, írókkal, értelmiségiekkel és egyházfőkkel - és ez rendben van. Bízom abban, hogy az ő üzenete az az egység üzenete lesz, és nem a megosztásé. Azt gondolom, hogy ezt kell tőle elvárnunk. (...) Ahogy más egyházfőkkel, vagy értelmiségiekkel, miért ne találkozna Tőkés Lászlóval is" - jelentette ki az elnök.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: ma sem tekint alternatívaként Tőkés Lászlóra, még akkor sem, ha ő most szeretne kialakítani egy külön utat a párthoz képest. Markó Béla szerint továbbra is az RMDSZ-en belül kell érvényesíteni az alternatívákat. A politikus úgy vélte, hogy a magyar államfő találkozója Tőkés Lászlóval nem tekinthető politikai állásfoglalásnak.
Közjogi vita Magyarországon
Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson - mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai és Kommunikációs Főosztályának vezetője hétfőn Budapesten az újságíróknak.
Az államfő a rendszerváltozás óta először nem tartózkodik Magyarországon egy nemzeti ünnep délelőttjén, ezért nem adhat jelt a hivatalos lobogó felvonására. Most csak ebből az egyszerűnek látszó helyzetből is a legfőbb közjogi méltóságokat megmozgató "diplomáciai jegyzékváltás" kerekedett - írta hétfői számában a Népszabadság.
A főosztályvezető hangsúlyozta: "a március 15-i zászlófelvonás, illetve a díszzászlóalj megtekintése az államfő személyéhez kötődő protokolláris cselekmény, és az elnöki hivatal álláspontja szerint ezt az aktust nem feltétlenül kell helyettesíteni". Elmondta: az államfőt akkor kell helyettesíteni, ha jogi - és nem protokolláris - hatásköre gyakorlásában tartósan akadályoztatva van, például ha beteg.
Emlékeztetett arra is, az 1848-49-es szabadságharc számos helyszíne Romániában, Erdélyben található, valamint a határon túli magyarság jelentős része is ott él. Románia ebben az évben vált az EU tagjává, így egy közösségben ünnepelhetünk az ott élőkkel.
Egyházi áldás a szervátültetésekhez, Dilemmák az öröklét küszöbén
A szervátültetés orvosetikai, jogi és teológiai vetületeiről szólt a Marosvásárhelyen szervezett Donorg - 2007 tanácskozás péntek délelőtti befejező ülésszaka. A meghívott hét romániai egyház képviselői IGENT mondtak a szervátültetésre, amihez ki-ki a maga különvéleményét is hozzáfűzte.
Míg az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság 34 százaléka ért egyet azzal, hogy adott helyzetben a szerveit átültetésre felhasználják, Romániában a 7,2 százalékuk írta alá (elsősorban fiatalok), hogy donorok legyenek - válaszolta a sajtó kérdére dr. Zota Victor az országos transzplantációs program vezetője, aki a folyamatos kampányt hiányolja. Elmondta, hogy a szervátadásra, szervátültetésre vonatkozó törvénytervezet 2003 óta hever a képviselőházban, majd hozzátette: Romániában immár bármilyen transzplantáció lehetséges (a tüdőátültetéshez is adottak már a feltételek), a várakozólistán 1600-an vannak. Ennek egyik oka, a bukaresti orvos szerint, a szervátültetést övező negatív sajtókampány (a mentős emberrablástól a szervkereskedelemig), a másik a családtagok beleegyezésének megszerzése körüli bonyodalmak. Ehhez járul hozzá, hogy az intenzív terápiai klinikákon nem tesznek meg mindent a lehetőségek kihasználása érdekében - s mindezek együttvéve a szervátültetések számának nagymértékű csökkenéséhez vezettek - nyilatkozta Zota a doktor.
A kérdés orvosetikai vetületeit dr. Copotoiu Sanda egyetemi tanár, a megyei kórház Intenzív Terápiai Klinikájának vezetője fejtette ki. Azzal érvelt, hogy ma már pontos ismérvei vannak mind az agy-, mind pedig a szívhalál állapotának, amelyek vissza nem fordítható folyamatot jelentenek. Az orvos egyik nagy dilemmája pedig az, hogy mialatt kötelessége szerint az utolsó percig küzd a beteg életéért, eközben esetleg egy szervátültetésre váró beteg életesélyeit csökkenti.
Globális probléma, s már nálunk sem újdonság a szervkereskedelem. Vannak honfitársaink, akik végső elkeseredésükben apróhirdetésben ajánlják fel valamelyik szervüket fizetség ellenében. A feketepiacon a titokzatos emberrablások többségének hátterében is feltehetően ez áll, ennek ellenére a román igazságszolgáltatás még senkit sem vont felelősségre a fenti bűncselekményekért, hangzott el a Marosvásárhelyi Bíróságot képviselő Virgil Ogrean felszólalásában, aki az érvényben levő törvények alapján részletesen kitért a szervátültetés jogi feltételeire.
Az orvosetikai és jogi bevezető után kapott szót hét romániai egyház képviselője, akik kisebb-nagyobb kifogásoktól eltekintve egyetértenek a szervátültetéssel, amely "életmentő eszközt jelent a gyógyító tudomány kezében" és amelyért "az emberi életet Isten ajándékaként tisztelő hívő keresztyén ember hálás az orvostudománynak" - mondotta dr. Juhász Tamás református teológiai professzor. Ugyanakkor, az ortodox egyház szerint, nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a testi létnél fontosabb az "öröklét".
A felszólalók többsége hangsúlyozta, hogy a szervátadás, mint a felebaráti szeretet egyik legmagasabb szintű kifejeződése, csak életmentő, azaz terápiai célból és semmiképpen sem anyagi haszonszerzésből történhet, amelyhez a donor előzetes beleegyezését adta. A befogadók kiválasztásában pedig nem játszhat szerepet annak társadalmi rangja, vallása vagy anyagi helyzete. Eme szép elvek hangoztatása jól tükrözi, hogy az egyházak képviselői feltehetően nincsenek tisztában a szóban forgó "terápiák" realitásaival.
Peroniu Salajanul, a nagyváradi Ortodox Püspökség vikárius főpásztora kifejtette: egyháza csak akkor ért egyet a transzplantációval, ha a donor esetében az agyhalál mellett megállapítják, hogy megállt a szív és leállt a légzés is, mert nem tudni, hogy a testet mikor hagyja el a lélek. Szerinte csak akkor lehet szervátültetéshez folyamodni, amikor minden más lehetőséget kipróbáltak már. Egyháza nem fogadja el, hogy ugyanaz az orvos vegyen részt a halál megállapításában, aki tagja a transzplantációs csoportnak is. A manipuláció, a szervkereskedelem lehetőségének kiküszöbölése érdekében e témáról hasonlóan vélekednek például a reformátusok is.
Az ortodox egyház kategorikusan elutasítja szervek és szövetek átültetését egy embrióból vagy magzatból, mivel az nem adhatja beleegyezését erre.
Hasonló véleményen volt Tiba Iosif paptanár, a Bukaresti Római Katolikus Érsekség képviselője, aki a magzat és embrió felhasználása mellett elítélte a kísérleti célból végzett szervátültetést is. Nem értenek egyet a fej, a törzs, a nemi szervek és a mirigyek átültetésével sem, mivel azok - okfejtésük szerint - egyrészt a személyiség megváltozásához vezetnek, másrészt a nemi szervek esetében nem életmentő szerepűek, amely véleményt az unitáriusok valamint a görög katolikusok is oszták. A testet, annak egy szervét csak egy nagyobb jótétemény érdekében szabad feláldozni, és ehhez a donor írásbeli beleegyezése szükséges, akinek az életéért a végsőkig kell küzdeni. Ugyanakkor, ha szabad akaratából, a szeretet kifejeződéseként nem egyezik bele, senkit sem lehet kötelezni arra, hogy donor legyen. Nem sokban tér el ettől a görög katolikusok felfogása sem, ahogy azt Mitrofan Ioan, a Balázsfalvi Egyetemi Rangú Teológiai Intézet paptanára kifejtette. Csak a biztos halál beállta után lehet kioperálni a donor szerveit (az agyhalál megállapítását nem tartják elegendőnek) és csak abban az esetben, ha a transzplantáció az egyedüli utat jelenti az élet megmentésére.
A "méltóságteljes" halál fontosságát emelte ki dr. Hans Klein püspöki vikárius, a Szebeni Evangélikus Teológiai Intézet professzora, aki szerint hagyni kellene az embert, hogy otthon, a megszokott környezetében távozzon az élők sorából. A feltámadáskor az embernek testben is egésznek kell lennie, amit Isten úgy old meg, hogy genetikai kódunk ismeretében gondoskodik a test épségéről. Nagyon nehéz meggyőzni az embereket, hogy egy szervüket felajánlják. Ebben ígért segítséget egyháza nevében, hisz ő maga is 16 flakon vérnek köszönheti, hogy életben van.
Az adventista egyház élen jár a szervátültetés támogatásában. Az Egyesült Államokban a legkorszerűbb kórházakat működtetik, mivel tudatában vannak annak, hogy bizonyos esetekben a szervátültetés kevesebbe kerül, mint a gyógyszeres kezelés - hangzott el Dima Viorel, az Adventista Egyház közkapcsolatokért felelős igazgatójának hozzászólásában. Mivel egyháza tanítása szerint Jézus Krisztus visszatérésekor az öröklét küszöbén minden hívő felelős azért, hogy hogyan őrizte meg a testét, arra a véleményre jutottak, hogy "az Isten, aki a látható és láthatatlan világ ura és teremtője, képes újraalkotni a megcsonkított testet". Bár támogatják a szövet- és szervátültetést, tiszteletben tartják a választás szabadságát.
A Református Egyház zsinatának teológiai bizottságához benyújtott javaslat szerint, amit dr. Juhász Tamás teológiai professzor ismertetett, a donor halálának megállapítása csak alapos orvosi- teológiai-jogi mérlegelés alapján lehetséges. Az élet befejezetlen, fejlődésben levő folyamat, amelynek a célja az örök élet. A várólistán maradt betegben ezért nem csak a donor megtalálásának, hanem az örök életnek a reménységét is erősíteni kell, mivel az emberi méltóság a betegségben és a meghalásban is része az életünknek - tette hozzá. A javaslat óvatosságra int az embertől idegen fajtól származó szervek, szövetek beteg emberbe való beültetésével kapcsolatosan.
Az unitárius egyház határozottan támogatja a szervátültetést, ha az szabad akaratból és nem kereskedelmi célokból történik. Ezt azzal a furcsa megjegyzéssel toldotta meg, hogy aki beleegyezését adja, vállalnia kell a felelősséget Isten előtt is - hangzott el dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzorának a hozzászólásában a szervátültetésről tartott marosvásárhelyi tanácskozáson.
(bodolai), Népújság, 2007-03-13
Sólyom László mától újra Erdélyben
Sólyom László magyar köztársasági elnök négy napon át ismét Erdély vendége lesz: nem hivatalos magánlátogatásán főleg kulturális emlékeket tekint meg, közéleti és egyházi vezetőkkel találkozik, köztük Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Tőkés László református püspökkel, és kitüntetéseket ad át.
Egy hónappal a bukaresti, marosvásárhelyi és kolozsvári állami látogatása után az államfőt ismét sűrű program várja. Hétfőn repülővel Marosvásárhelyre érkezik, megnézi az egykori Bözödújfalu elárasztott területét, majd Szovátán felkeresi a Teleki Oktatási Központot.
Kedden koszorút helyez el a fehéregyházi Petőfi- emlékműnél, majd a Petőfi Múzeumba látogat. Gyulafehérváron találkozik a Római Katolikus Hittudományi Főiskola kispapjaival, megtekinti a Batthyaneumot és a székesegyház Márton Áron- emlékszobáját. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban diákokkal találkozik, és megnézi a helyi könyvtár ritkaságait, akárcsak a nagyenyedi erődtemplomot.
Még aznap Torockóra utazik, ahol az Europa Nostra-díjas rehabilitált faluközponttal és a falumúzeummal ismerkedik meg, ezt követően találkozik Böjte Csaba ferences rendi atyával és a torockói árvaházi gyermekekkel.
Szerdán a bonchidai Bánffy-kastély felújítási munkálatait nézi meg, majd ellátogat a Kallós Zoltán által létrehozott válaszúti szórványkollégiumba és a zsoboki szórványközpontba. Este a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) felkérésére részt vesz a kolozsvári Állami Magyar Operában a nemzeti ünnep alkalmából rendezett díszelőadáson (az RMDSZ központi ünnepsége másnap lesz Zilahon). Az Operában Markó Bélával, az RMDSZ elnökével együtt ünnepi beszédet mond, majd kitüntetéseket ad át (a beszédet a Duna Televízió élőben közvetíti).
Március 15-én délelőtt a nagyváradi Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnál tesz látogatást, ahol átadja a gyermekek környezetvédelmi rajzpályázatának díjait. Ezt követően a Partiumi Keresztény Egyetemre látogat, majd részt vesz az egyetem által szervezett március 15-i ünnepségen. Itt Tőkés László püspökkel, az egyetem tanácselnökével együtt mond köszöntőt. Ezt követően találkozik Tempfli József megyéspüspökkel, és megtekinti a Szent László-székesegyházat valamint a püspöki palotát. Sólyom László aznap délután már Budapesten lesz, a Parlamentben kitüntetéseket ad át.
Népújság, 2007-03-12
"Előrehozottan", de méltóképpen ünnepelte a búzásbesenyői faluközösség március 15-ét: vasárnap dél óta a falu első köztéri műalkotása áll a katolikus templommal szemben lévő dombon: Petőfi Sándor mellszobrát ünnepélyes keretek között leplezték le, emlékezvén a költőre és a forradalomra, amelyért élt, amelyért meghalt.
A református és katolikus templomban zajló ünnepi istentisztelet, illetve mise után népes sokadalom állt a falu "főterén", ahol Kedei Pál Előd iskolaigazgató és helyi RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket, majd Simon István polgármester szólt: mint mondta, mindenkori hőseink példája arra tanít, hogy egy ügy keresztre feszítése nem a véget jelzi. A szabadságharc leverésével népünk nem veszett el, hanem tovább élt és példát mutatott. - Csak a felszín mögötti ünneplés maradandó. Nem csak a múltra, hanem a besenyői magyarság jövőjére is tekintenünk kell. Amikor a falubeli emlékművet megépítettük, sokunkat meghurcoltak. De a történelem bebizonyította: ha összefogunk, meg tudunk maradni. Búzásbesenyő népe ismét megmutatta, hogy képes az összefogásra. Ha ez így marad, a település előtt szép jövő áll - mondta a polgármester, majd Lokodi Edittel, a Maros Megyei Tanács elnökével leleplezték Petőfi mellszobrát.
Ferenczi István római katolikus pap és Simon Levente református lelkipásztor áldotta meg a műalkotást. Kedei Pál Előd Petőfit és kortársait, sorstársait méltató, összefogásra buzdító beszédét a hetedik osztályos Máthé Kinga Enikő szavalata és Simon Hajnal tanítónő diákjainak irodalmi műsora követte, ezzel zárult a megemlékezés.
És ami igazán fontos: Petőfi szobra a helybéli Horváth Kovács Szilárd munkája. Horváth Kovács Szilárd pedig a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum XII. osztályos tanulója...
Nagy Botond, Népújság, 2007-03-12
Március 15-i megemlékezés
Szászvároson
Főhajtás az asszonyok előtt
Hunyad - Négy nappal az évforduló előtt a maroknyi szászvárosi magyarság a református templom gyülekezeti termében ünnepelte meg tegnap március tizenötödikét.
Az ünnepségre az istentisztelet, illetve a szentmise után került sor, amikor a római katolikusok is átjöttek a közös megemlékezésre és ünnepi előadásra. Mivel az előző évekbeli megemlékezéseken Kún Kocsárd, a szabadságharc legjelentősebb Hunyad vármegyei figurája, a magyar oktatás későbbi mecénása, a közelben lévő Piski híres csatája vagy a magyarság szabadságszeretetét versbe öntő Petőfi Sándor került az előadás központjába, idén a forradalom hős asszonyairól szólt a megemlékezés.
Március 15-ét ünneplő szászvárosiak. Fülöp Júlia (szemben, állva) és a
szászvárosi gyerekek ezúttal is méltó ünnepséget szerveztek
Szendrei Júlia, Laborfalvi Róza, Ercsei Júlia, Lővei Klára, Seidel Teréz és sokan mások a szabadságharcban forradalmárokként, forradalmár-feleségként, ápolónőként vagy segítőként jelentős szerepet vállaltak, sokan komoly áldozatot hozva a magyar szabadság oltárán, ismertette a megemlékezés hátterét a fáradhatatlan Fülöp Júlia főszervező, a szászvárosi magyarság lelke. Sokan börtönben szenvedtek a szabadságharc leverése után, másoknak külföldre kellett menekülniük, hőstetteik azonban példaként szolgálnak az utókor számára. Hiszen "amely nemzetnél nincs érzék a történelem iránt, annak a nemzeti jövője nincs biztosítva", idézték Lővei Klára szavait, akinek pályafutása éppen a forradalomban való részvétel miatt tört meg.
A helyi iskola gyerekei által előadott valamennyi vers a szabadságharc pesti kitöréséről, illetve ennek Erdélyhez kapcsolódó szakaszairól szólt, a prózai felolvasás, valamint a végén elhangzott megzenésített Petőfi- és Arany-versek pedig a forradalmár-asszonyokról szóltak. És természetesen a magyar szabadságról.
Chirmiciu András,
Sógor Csaba és Toró T. Tibor nyílt levele Markó Bélához
Markó Béla, az RMDSZ elnöke részére
"Az utolsó utáni még egy esély"
Tisztelt Elnök Úr!
A "nem vagyunk egyformák, de összetartozunk" közösségösszetartó elv iránti javíthatatlan meggyőződés, az elmúlt évek következetes hídverési kísérletei és nem utolsó sorban közösségünk - választóink - egy jelentős részének elvárása arra késztet, hogy tegyünk még egy - utolsó utáni - összefogásra felszólító kisérletet.
Annak az eddig csak feltételezett de most már bizonyossággá vált ténynek tudatában, hogy az Európai Parlament romániai választásán való indulás törvény által előírt feltételét mind az RMDSZ, mind pedig Tőkés László püspök teljesítette, miután az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke jelöltségét nevükkel és aláírásukkal több mint százezren támogatták, tisztelettel szólítjuk fel arra, hogy éljen a Szövetségen belül újraválasztásával ismételten megerősített elnöki hatalmával annak érdekében, hogy a magyar érdekképviselet egységes jelöltlistával álljon választói elé.
Meggyőződésünk, hogy ez kizárólag az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetésén és elsősorban az Ön személyes akaratán múlik. Az összefogás, amely egy közösen egyeztetett nemzetpolitikai programban és a Tőkés László által vezetett szövetségi jelöltlistában öltene konkrét formát, minden bizonnyal olyan régen várt katarzisélményt jelentene az erdélyi magyarságnak, amely minden eddiginél jobb választási részvételt és ennek megfelelő választási eredményt hozna.
Nem kétséges, hogy ezen döntésében támogatná Önt az RMDSZ minden testülete, illetve minden olyan tagja, aki a magyar-magyar konfrontáció helyett inkább az összefogás erejében bízik, továbbá egy sokszínű de a fontos kérdésekben egységesen fellépni képes brüsszeli vagy bukaresti magyar politikai érdekképviseletben hisz. Szeretnénk hinni, hogy ők vannak többségben.
Felelős döntésében reménykedve,
Tisztelettel,
|
Sógor Csaba |
Toró T. Tibor |
|
Hargita megyei szenátor |
Temes megyei parlamenti képviselő |
Csíkszereda - Temesvár, 2007. március 11.
