|
|
||
|
az Erdélyi Református
Egyházkerület internetes hírszolgálata |
||
|
|
||
|
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com |
||
|
|
||
|
2007. március 02. - VI.
évfolyam 8. szám (összesen 244. szám) |
||
|
|
||
A tartalomból:
Mentővár,
amely valóban végvár
Játék...
kezdőknek és haladóknak
Meghívó
falutalálkozóra Marosjárába
Református
Nõszövetségi tudósító
Összefogtak
egy mikrobuszért (Komolló)
A
régi Vásárhely egy kis darabja tűnt el vele - Elhunyt Molnár János evangélikus
lelkész
Az
Erdélyi Református Egyházkerület szerint az RMDSZ-nek megtisztulásra volna
szüksége
„Markó
meg az erdélyi közélet megtisztulására figyeljen”
Unitáriusok:
Tőkés a legalkalmasabb a brüsszeli képviseletre
A
magyarországi kormány „nem kíván beavatkozni”
„Teljes
mellszélességgel” támogatja Tőkést a Fidesz is
Az
erdélyi magyarság képviseletét vállalja (Tőkés László Sepsiszentgyörgyön)
Ünnepelt
a Hidelvei Földészek énekkara
Szalagavató
a Bethlen Kollégiumban
Nyílt
forráskód a német külügyminisztériumban
Megjelent
a holografikus lemez
Valós
idejű adatokkal bővül a Google Maps
Játékos, interaktív rendezvény keretén belül ünnepelte négy éves születésnapját az Agnus rádió szombaton délután a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. A farsangi időszakra való tekintettel nem maradhatott el a móka és kacagás, tombola és természetesen a születésnapi torta sem.
Adorjáni László, a rádió igazgatója köszöntötte a jelenlevőket. - A rádió mi vagyunk: nem csak a stúdióban dolgozók, hanem a hallgatók is - mondta. - Ezért most mindazokat ünnepeljük, akik hűséges hallgatói a műsorainknak - tette hozzá. Jenei Tamás református lelkipásztor rövid áhítata során elmondta, hogy a rádió kis csapatának egyedül, segítség nélkül kellett átverekednie magát a nehéz, kezdeti időszakon. Már sokszor feladhatták volna a harcot, de mégis mindig úgy gondolták, hogy az embereknek szükségük van Isten igéjére. Az áhítat kezdetén és végén a Kolozsvár - Alsóvárosi vegyes kar énekelt. Jancsó Miklós színművész ajándékként néhány fiatalkori rádiós történetét "adta át" az ünnepeltnek, majd Adorjáni Eszter és Panna gyönyörű Telemann Duója következett. A kicsit komolyabb bevezető rész után a közönséget is bevonták a műsorba. Csoportokba tömörülve álarcokat kellett készíteniük, valamint megadott szavakkal ötletes műsorcímeket kitalálniuk. Fiatalok és idősebbek együttműködve ötletesebbnél ötletesebb maszkokat készítettek, amelyet rövid kis versikével vagy énekkel mutattak be. Nagy Ibolya komolyzenei vetélkedőjén a vallástanárképző vegyes karának CD-jét lehetett megnyerni.
Adorjáni Lászlótól azt is megtudhattuk, hogy miért közvetít néha csendet a rádió a hallgatók nem éppen nagy örömére. Kiderült, hogy ezért is a technika ördöge a felelős, hiszen áramingadozáskor a számítógépek kicsit "megbolondulnak". Hajnalban senki sincs a stúdióban, így megesik néha, hogy a csend "beszél" az Agnus rádió hullámhosszán - szólt a magyarázat.
Az Agnus Rádió az interneten:
A Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ által megszervezett Bod Péter Napok idei központi rendezvénye az „Áldás, népesség mozgalom“ által kezdeményezett „Beszéljünk a népesedésről“ című konferencia volt. A rendezvényen, amelynek témája a vészes népesség-fogyás és annak megfékezése, egyházi és civil szervezetek, intézmények képviselői vettek részt.
Áhítatot tartott Ötvös József missziói előadó, majd előadások és hozzászólások következtek: Csép Sándor, az „Áldás, népesség mozgalom” kezdeményezője, Kovács István, az Erdélyi Református Egyházkerület Diakóniai Ügyosztályának tanácsosa, Csató Béla, római katolikus főesperes, Peták István, a Magyar Televízió kurátora, Bornemissza Eszter, az MTV Magyar Ház műsorának vezetője, Benkő Ágota, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének az elnöke, Csíki Sándor, az Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület elnöke, Fülöp Dénesné, a Vártemplomi Diakóniai Otthon ügyvezetője és dr. Ábrám Zoltán, a MOGyE egyetemi tanára.
Az előadók és a résztvevők között számos 3-4-5 gyermekes szerepelt, ám a találkozó kiemelkedő eseményének bizonyult két nyárádmagyarósi nagycsalád: a 11 gyermekes György Géza és a 10 gyermekes Nagy Béla családjainak az üdvözlése, emléklapok és az Erdélyi Református Egyházkerület jóvoltából pénzadomány átadása.
A rendezvény során Bálint Zsigmond fotóművész, valamint Gáspár Melinda fotókiállításainak a megnyitójára került sor.
A Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ sajtószolgálata
Mentővár, amely valóban végvár
a magyarói református templom
Időnként irigyelt helyzetben volt ez a falu; ahogy ötszáz lelkes meztőségi szülőfalum gyermekkori világából néztem Magyaróra, úgy vonzott valami, hogy azt írja a falu helyett – nagyközség, hiszen közel kétezer lelkes református gyülekezetről tudtunk az 1970-es években, és emellett közel ezer román ajkú és akkor ott. Igaz, a Gyergyói medence hatezer lelkes nagyközségei mellett jobb, ha falut írunk.
Szerencsés településnek tűnt sok éven át ez az erős magyar közösség, mert innen indult értelmiségiek hűségesek maradtak Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen is a szülőfaluhoz. Palkó Attila professzor összegyűjtötte és megírta a „felső-marosmenti falu évszázadai” idején történteket. Az innen indult Zsigmond József sem lett hálátlan, mikor emlékében hordozott magyarói havasoláról vagy sajátos népzenei világáról szóló tanulmányait megírta. Valahol itt és így kezdődik el a szülőföld, szülőfalu szeretete.
Ma itt élő erdélyi ember számára szinte hihetetlennek tűnik, hogy még ez a falu is egykor Torda vármegyéhez tartozott, 1876-ig. De földrajzi fekvése még többet elárul fontos helytállásáról: román és szász falvak gyűrűjében kellett magyarként megmaradni itt. És ez sikerült.
Ennek a soknemzetiségű múltnak egyik kedves emléke él tovább egyik magyarói mondában, amely szerint a falut egy szász király alapította. Igazán a szászoknak soha sem volt királyuk errefelé, de Szász nevű család manapság is él Magyarón. A monda szerint a Szászpadon (ma Zászpád) lakó szász király lányát elrabolta a hétfejű sárkány, kiszabadítására jelentkezett egy ügyes magyarói pásztorfiú, aki leleményességével szabadította meg a szász király lányát. Elkérte a szász király fényes kardját, a környék legszebb lányát a hétfejű sárkány lakóhelye, a barlang elé állította, és amikor a sárkány meglátta a gyönyörű lányt, majd rohant a lány felé, a magyarói legény előugrott a szikla mögül, és levágta a sárkány hét fejét. A magyarói pásztorfiú így megkapta a fele királyságot, a szász király lányát és lassan az egész birodalom az övé lett.
E kedves történet hallatán ugyan, nem indultunk el a szász királyi kastély keresésére, de egy kézzelfoghatóbb épület, a magyarói Mentővárról már komolyabban érdeklődtünk. Érdekes bizonyítékot mesélt róla a lelkipásztor: a falu felső részén, amikor kutat ásnak, elég mélyen tégladarabokat találnak, vagy más helyen vörös lesz a víz.
Ennek eredete a szász királynál kisebb emberre utal, Tamás nevű székely ispánra, aki a szomorú emlékezetű tatárjárás után, a 14. század elején felépítette a Felső-Marosmente „végvárát”, a Mentővárat. Ezt a Mentővárat utoljára 1569-ben említik, de egy másik „mentő-vár” a 14. század elejéről még áll Magyarón, ha nem is teljesen eredeti formájában - a református templom.
az 1993-96 között épült Nimród-ház, ifjúsági központ
Magyaró monográfiájában a 16-ik századi történelem a következő mondattal kezdődik: „a 16. század közepének, főképp pedig második felének nagy eseménye egész Erdélyben, s a Felső-Marosmentén is, a reformáció elterjedése, elsőként a lutheri, majd az 1560-as évektől kezdve a kálvini irányzat” (Palkó Attila: Magyaró, 1996, 32. o.). Közel öt évszázad életét határozta meg az elhangzott mondatban említett esemény. A vidék közigazgatási hovatartozása, út- és faluviszonya alakult ennek a szellemi-lelki mozgalomnak hatása alatt. A reformáció előtt Magyaró is az Ozdi esperességhez tartozott, Ozd (Uzdiszentpéter) központtal. A reformáció ezt az egykori egyházi szervezetet megbontotta, Szászrégen vidéki szász falvak egy evangélikus közösségbe szerveződtek, és a magyar református falvak a 17-ik században megalakult Görgényi Református Egyházmegyébe tömörültek. 1876-tól Torda vármegye is átalakult Maros-Tordává, majd Szászrégen vidéke rajon lett, végül pedig Marosvásárhely központtal megalakult Maros megyéhez tartozik Magyaró. Világi és egyházi megyék határait rajzolták át a falu mellett, a szomszédba betelepített oroszokból, ukránokból románok lettek, közelben élő szászok templomokat építettek, majd eltűntek, Mentővár földbe süllyedt, a mesebeli szász király birodalma eltűnt, de a magyarói templom és gyülekezet áll.
Csakhogy a külső, változó világgal az igények és lehetőségek is átalakultak, idővel más-más elvárások fogalmazódtak meg és a régiek átalakultak. Valahol a földbesüllyedt egykori sekrestyeajtó kiugró köve emlékeztet a 14-ik századi magyarói templomelődre. A régi templomot pusztította tűzvész 1803-ban, de újraépítették, majd javították, alakították az idők során, legutoljára 2002-2003-ban, amikor új padok és falburkolat által egy kicsit Noé bárkájának hangulatát teremtették meg. Szerencsés egybeesés a magyarói konfirmációi szokás gyakorlata is, amint zöldellő ágat visznek kezükben a konfirmálók, az özönvíz utáni újrainduló élet nagy jelképeként. És az is meghatóan szép kép, ahogy a templomtól délre lévő falurész az Alszeg, a templomtól északra fekvő falurész a Felszeg, és a templomhely, a faluközép hétszáz éve fogja össze, tartja egybe az itt élőket. A magyarói templom az 1330-as években épült, de ebből az egykori gótikus templomból mára már csak egy faragott ajtókeret maradt meg, hirdetni az elődök emlékét.
a régi református iskola fényképe
Az építkezési vágy és akarat mára sem apadt el, hiszen 1993-1996 között az állam által lebontott egykori tanítói lakás helyére egy ifjúsági, gyülekezeti házat építettek – a Nimród házat. Az egykori bibliai vadász neve (1Móz 10,8-9) emlékeztet a magyar eredetre e soknemzetiségű vidéken, az egykor a Tiszáig elmenő tutajos magyarói ősökre, a forgatagos századok helytállására, és jövőt remél a további példaadásra. A Nimród ház falán egy tábla jelzi az építés befejezésének évét, és az ittlét ezerszáz évét: azaz a millecentenárium idején egy apró jel a mai honfoglalásról, mert minden új épület egy pár négyzetméteres honfoglalás ezen a tájon.
évszázadok találkozása, régi és új egyházi épület egymás mellett
Van valami megnyugtató ebben a faluban, valami olyan érzés, mint az evangéliumban feljegyzett megdicsőülés hegyi csoda átélése, mintha bennünk is megszólalna Péter visszhangos felkiáltása: „Uram, jó nekünk itt lennünk” (Mt 17,4). Itt még mindig érződik és látszik a templomok élő fontossága és jelentősége a közösség életében. A harang hív és figyelmeztet, a zsoltár szól és erősít, az imádság tisztít és gazdagít, hallgatják az igét, javítják a templomot, építik a gyülekezeti házat – az élet természetes öröme érződik.
Közben – minden korosztályból lévő – presbiterek szemébe nézve, kezd megfejtődni a megnyugtató titok: van itt még erő, mert nem hagyják magukat. Tompa László verssora jut eszembe:
„Itt fognak állni, öröké, - hogy Imre szorítja
Áron pedig … Áron nem hagyja magát!” (Lófürösztés).
Az előző évi őszi generális vizitáció alkalmával hangzott el, íródott le, hogy a hegyek szorítása közül kiszabadult vén erdélyi folyó, a Maros két oldalán évszázadok óta erős magyar bástyaként állt Disznajó és Magyaró. Egykor védelmi várak álltak itt, mára már csak a templom maradt és a templomos gyülekezet, de lelki várként áll itt őrállóul ezer magyar ember.
Valahol a vakolat alatt megbúvó hétszáz éves sekrestye ajtó, az égetett mésszel összerakott kőfal látványa biztat, erősít a végvár református faluban. Felnézünk a villámsújtotta, majd 1825-ben újraépített toronyra, és megnyugtató képként jelenik meg a múlt: századokon át erős gyülekezet élt itt. Meg kell, meg lehet, meg fognak maradni!
Az úrasztalán felső-marosmenti piros-kék keresztszemes, magyarói varrottason az 1Kor 13,13 idézete olvasható: „most ezért megmarad a hit, remény és szeretet, ezek közül pedig legnagyobb a szeretet”. Otthonra talált korinthusi levélrészlet egy erdélyi színes hímzésen, magyarói úrasztali terítőn. Nemzet és hit, múlt és jelen, tiszta népművészeti érték és jövőt ígérő igei üzenet találkozik a templom közepén.
A magyarói református templom szószékén az erdélyi református egyház püspöke felteszi a kérdést: mi lehet itt a megmaradás esélye? A válasz állandó jelenlétében, sajátos magyarói piros-kék színben szólal meg: hit, remény és szeretet. Így legyen.
Marosvásárhely, 2007 február 28-án
Ötvös József
2007. február 21-25. között 5 ország és 6 különböző szervezet tagjai ültek össze Feketicsen egy CRD (Cross Religious Directions) képzésen. A képzés célja a pályázatírás titkainak a megtanítása volt. Az IKE részéről hárman vehettünk részt.
Egy kalandos utazást követően szerencsésen megérkeztünk Szerbiába, ennek keretében Feketicsre. Érkezésünk pillanatától éreztük, hogy JÓ LESZ! Mindennapos programjaink reggelivel kezdődtek, majd oktatás következett, aztán ebéd és újra oktatás, vacsora, utána pedig beszélgetés, ismerkedés, játszás.
Amellett, hogy nagyon sok mindent elsajátítottunk a pályázatírás titkaiból, volt idő ismerkedni, barátokat szerezni, más kultúrákba beletekinteni, szerb szavakat tanulni, finom ételeket kóstólni. Egyik délután meglátogattuk a Feketics közelében fekvő igazán csodálatos várost, Újvidéket (Novi Sad). Meglátogattunk egy XVII. századi erődítményt is, majd a város főterén időztünk többet. Nagyon szép, tiszta város, az emberek kedvesek és barátságosak. Megnéztünk egy igazán érdekes kiállítást is, melynek témája a háború volt, üzenete pedig az, hogy minden háborúnak meg kell szünnie.
Sokmindent tanultunk Szerbiában, egyetlen negatív dolog az volt, hogy hamar eljött a búcsú pillanata. Még egyszer meg szeretnénk köszönni elsősorban Istennek, majd mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy egy felejthetelen élményben részesüljünk.
Ibi, Kata, Zsófi
Kedves fiatalok,
Ha már gondoltatok arra, hogyan töltsétek hasznosan a vakációt, szeretnétek barátaitokkal, ifistársaitokkal egy hangulatos, eredményes tábort szervezni, de még nem tudjátok hol, gyertek az Erdélyi IKE algyógyi központjába, mely az elmúlt években optimális helyet bíztosított hasonló programok szervezésére.
Itt lehetőség van kirándulásra a vajdahunyadi és dévai várhoz, a római kori fürdőhöz, fürdésre a termál strandon, sportolásra, kézművességi foglalkozásokra, filmnézésre és zenehallgatásra.
Lelki, csendes alkalmakra kiváló helyszínt biztosítunk a tábor területén lévő, Erdély legrégebbi körkápolnájában és az 1930-ban újjáépített templomban.
A tábor-központ 65 személynek tud kényelmes szállást biztosítani 2-4-6 ill. 17-20 ágyas szobákban, de ez nyáron sátorhelyekkel több mint 100 főre növelhető. A 80 férőhelyes ebédlő és a 20 férőhelyes klubhelyiség alkalmas több fős programok lebonyolítására is.
Használható eszközök: kivetítő, számítógép és fénymásoló, sporteszközök és társas játékok, 20 fős klubhelységben TV, video és hifi.
ÁRAK:
Szállás szobákban: 28-35 RON/fő
Szállás sátorban: 10 RON/fő
Reggeli: 8 RON
Ebéd: 15 RON
Vacsora: 12 RON
KEDVEZMÉNYEK:
1. Hazai református gyülekezeti gyerek és ifjúsági (IKE) csoportoknak min. 5 napos tábor esetén:
· 40 fő fölött 55% kedvezmény: 28 RON
· 40 fő alatt 50% kedvezmény: 31 RON
Az ár tartalmazza:
- szállást manzárd szobákban (17 - 20 ágyas szobákban és csoportvezetőknek 6-4 ágyas szobákban)
- reggelit
- ebédet
- vacsorát
A
takarítás, valamint a felszolgálás étkezésnél a csoport feladata.
Csoportot kísérő lelkipásztornak vagy vezetőnek minden 20 fiatal után ingyenes az ottlét.
2. Református lelkész családoknak, IKE parner szervezeteknek és diákoknak 40% kedvezmény:
Szállás: 17-21 RON
Reggeli: 4,80 RON
Ebéd: 9 RON
Vacsora: 7,20 RON
3. Hazai, nem református egyházi csoportoknak és olyan szervezeteknek, amelyek keresztyén missziós munkát végeznek 10% kedvezmény.
4. Gyerek-kedvezmény: 3 éves korig ingyenes, 4-7 év között 50% kedvezmény.
5. Csoportkedvezmény: 25 fő fölötti csoport esetében egy személynek ingyenes.
Foglalni, illetve
érdeklődni a menorah@ike.ro
e-mail címen, vagy a 0264-598050 telefonszámon
lehet.
Szeretettel várunk benneteket!
Virág Zsuzsánna, ügyvezető
IKE-Hírek & IKE-Hírek & IKE-Hírek
» 2007. március 3 és 4 között került sor Mákófalván az IKE munkatársi közösségének a csendes hétvégéjére. Alkalom adódott feltöltődni, kikapcsolni, azért, hogy megújult erővel tovabb lehessen lépni a szolgálatban. A beszélgetések és bibliaórák a „Közösség, szolgálat és pihenés” címszavak köré csoportosultak. Alkalom adódott ugyanakkor a mákófalvi ifisekkel is együtt tölteni kis időt, együtt énekelni, beszélgetni az Ige fényében és kölcsönösen merítve az együttlét áldásaiból. Mindenképp élménydús maradt a hétvége és reménykedünk abban, hogy több alkalommal is sor kerülhet hasonló megállásokra, töltődésekre.
»
Az Erdélyi IKE Gyerekszakosztálya március
23-án 18 órai kezdettel tartja a ”Gyerekmunka nálunk és külföldön:
érdekességek, kérdések, ötletek“ című sorozat harmadik szemináriumát
Kolozsváron. A szeminárium két előadást kínál ezúttal: Adorjáni Katalin: „A
zene, ének tanítás fontossága és szerepe a vallásórán”, valamint
Tóth Ibolya: „Elsősegélynyújtás
a gyerekek körében” (szükség esetén mit tehetünk, mit szabad és mit
nem, hogyan segíthetek?) témakörben. Ugyanakkor egy gyakorlatibb része is lesz
a képzésnek: Veres Ilona bemutatja „Hogyan készítsünk feladatlapot a bibliai történetekhez?”.
A rendezvénynek az Apafi Kollégium ad otthont, (Bocskai /Avram Iancu tér 14
szám alatt, a Protestáns Teológia mellett). A szeminárium jó alkalom a
találkozásra, beszélgetésre, véleményezésre, kérdések megvitatására és egyben
motiválhat arra hogy összefogjunk a gyerekek körében tett szolgálat ügyében.
. Szeretettel várunk minden kedves
érdeklődött.
»
Március második felében kezdődik a
Marosi- és Maros-Mezőségi egyházmegyékben az idei Munkatársképző tanfolyam
első szemináriuma. Bővebb információkért a marosvásárhelyi IKE-irodára lehet
fordulni. Ez úton is bátorítani szeretnénk a fiatalokat, hogy éljenek a
lehetőséggel és részesüljenek e képzésben, melyen sok gyakorlati dolgot lehet
elsajátítani ami a keresztyén ifjúsági szolgálatot illeti.
Játék... kezdőknek és haladóknak
Hogyan tehetjük színesebbé a gyülekezeti ifjúsági és gyerekmunka alkalmakat?
Az Erdélyi IKE Munkatársképző szakosztálya szeretettel meghív minden gyerek- és ifjúsági munkában jártas vagy kezdő fiatalt, aki szeretne új módszereket elsajátítani, új játékokat tanulni, hogy ezekkel színesebbé, gazdagabbá varázsolja tevékenységeit.
Az előadás gyermeklélektani és módszertani bevezetőt, ismerkedési, ügyességi, lazító, személyiséget- és kreativitást fejlesztő játékokat tartalmaz.
Időpont: 2007. március 17. 1000 – 1600 óra (közben egy óra ebédszünet)
Helyszín: Kolozsvár, Belvárosi egyházközség alagsora
A részvétel ingyenes.
Sepsiszentgyörgy, 2007. április 12-14.
Kedves IKE-sek!
Szeretettel meghívunk benneteket az immár ötödik alkalommal megrendezésre kerülő IKE-Sportnapokra. A rendezvényre április 12-14 között kerül sor Sepsiszentgyörgyön, és remélhetőleg közösen tartalmassá és élményekben gazdaggá tehetünk.
A következő sportágakban jelentkezhettek:
- kosárlabda (5 fő/csapat)
- labdarúgás (minifoci: 5+1 fő/csapat)
- kézilabda (6+1 fő/csapat)
- röplabda
- úszás
- asztalitenisz
- sakk
Részvételi szándékotokat jelezzétek legkésőbb április 1-ig a szekelyistvan3@yahoo.com e-mail címen vagy a 0745 493997 telefonszámon. Mellékeljétek csapatotok névsorát és a sportágakban való részvételi szándékotokat (minden versenyző neve mellett tüntessétek fel azt a sportágat, amelyben részt szeretne venni), valamint nevezzétek meg csapatvezetőtöket és elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím). Hozzatok magatokkal hálózsákot, sportfelszerelést, ping-pong-ütőt (akiknek szükségük van rá).
A benevezési díj 25 RON, amely tartalmazza a program ideje alatt a szállás és ellátás költségeit, a vetélkedőkön való részvételt és a sportszerek használati díját. A benevezett csoportok április 6-ig kézhez kapják a részletes programot.
!!! FONTOS:
-
lelkészi ajánlás (névsor
pecsételve és aláírva a lelkész által)
-
orvosi igazolás (egyéni)
-
a rendezvény lefolyása alatt
alkoholt fogyasztani, illetve dohányozni szigorúan tilos, hisz jelszavunk: ”Ép
testben, ép lélek!”
Szeretettel várunk mindenkit!
Székely István, programfelelős
Amerikai magánszemély pályázatot hirdet tizenkettedikes (utolsó éves) középiskolás diákoknak 1 éves amerikai tapasztalatcserére. A pályáztató felvállalja a nyertes tandíj-, illetve ott-tartózkodási költségeit.
A program keretén belül a nyertes pályázó egy éves középiskolai képzésben (utolsó év) vehet részt az angol nyelv jobb elsajátítása érdekében, illetve besegít a helyi gyülekezeti munkába.
A program helyszíne: Ada, Ohio tartomány.
A program időtartama: 9 hónap (egy iskolai év)
Pályázati
feltételek:
·
Érettségi
·
Betöltött 18.
életév
·
Kiemelkedő
tanulmányi eredmények
·
Érett
személyiség, komolyan vett hitélet, szellemi nyitottság és készség
közösségi-közéleti feladatok vállalására
Pályázati határidő: 2007. április 3.
A
pályázathoz szükséges iratok:
· Önéletrajz
· Szándéknyilatkozat
· Tanulmányi eredményeket bizonyító igazolás (az angol jegyet külön fel kell tüntetni)
· Lelkészi ajánlólevél
· Szülői beleegyezés
*A pályázókkal
április 9-16 között interjúra kerül sor Kolozsváron, az Erdélyi IKE központi
irodáján.
További információk:
Erdélyi IKE
400370 Kolozsvár
Mócok útja /Motilor 84 szám
Tel. 0264-598050 vagy 0744-670769
E-mail: mkt@ike.ro
|
|
|
Szíves és sürgős segítséget kérünk
egy eltűnt gimnáziumi diák felkeresése érdekében, aki 2007.
február 27-én, kedden délután minden értesítés nélkül eltávozott hazulról
és azóta sem adott életjelt magáról, holott ez korábban nem volt jellemző a
viselkedésére.
Az eltűnt diák Szilágyi János, végzős gimnazista,
konszolidált családi körülmények között él, akit hozzátartozói szeretettel
vettek körül, ezért érthetetlen a család számára ez a hosszan tartó távollét az
otthontól. A szülők nagy izgalmakat és félelmeket élnek át a bizonytalanság
következtében.
Aki a mellékelt fotók alapján valahol feltűnni látná,
Szilágyi János, debreceni kollégiumi diákot, szíveskedjék az alábbi telefon-számon
kapcsolatba lépni a szülőkkel:
+36/70/360-64-44
+36/70/311-55-25
Meghívó falutalálkozóra Marosjárába
300-ik ének
Pár évvel ezelőtt egy egyházi találkozóra mentünk a lengyelországi Mikolajkiba. Első - és mindmáig egyetlen - lengyelországi utamon kíváncsi voltam arra a népre, amely a második évezred végén adott egy pápát a világnak, II. János Pált, és amelyik népről a felmérések alapján azt állították, hogy Európa legvallásosabb népe - a görögökkel együtt. Hétfőn délután léptük át a szlovák-lengyel határt, és pár óra múlva meggyőződhettem a lengyelek vallásosságáról: hétfőn délután nyitva voltak a templomok ajtói, és elég sokan mentek a templomba imádkozni. Mindezek látva, átélve, arra gondoltam, hogy lehetne lengyel-erdélyi testvér-gyülekezeti kapcsolatokat kialakítani? Nem tudom, van-e már ilyen kapcsolat. Igaz, Lengyelország 90%-a római katolikus vallású, de valóban vallásos emberek élnek ott. Egy remélt lengyel-erdélyi találkozásnál lenne érdekes az új énekeskönyv 300-ik énekének megtanulása és eléneklése, mivel Balassi Bálint szövegének lengyel nyelvű változata is ismeretes.
Balassi Bálint negyvenéves élete idején kétszer is élt Lengyelországban. Először még csak tizenöt éves volt, amikor családja Lengyelországba menekült, amikor édesapját összesküvés gyanújával letartóztatták. Aztán három év múlva az apa kegyelmet kapott és visszajöhettek Magyarországra.
Másodszor a kerelőszentpáli (Maros megye) csata után fogságba került költőt, vitéz harcost az erdélyi Báthory István fejedelem viszi magával Lengyelországba, a királyi udvarba, és három évig áll a költő Báthory István, most már lengyel király szolgálatában.
Az elmúlt nyáron magyarországi turistacsoportnak mutattam meg a Vártemplomot és a torony alatti Balassi-termet, amelyben - szájhagyomány szerint - a kerelőszentpáli csata után egy napig raboskodott Balassi Bálint, a költő. Az irodalomtörténet vitatja mindezt. A magyarországi látogatók között volt Móser Zoltán, aki 2004-ben egy kétnyelvű, magyar-lengyel képeskönyvet adott ki Balassi Bálintról Nyitom szemem álomra címmel. Ebből a kétnyelvű könyvből másolom ide a 300-ik énekünk lengyel változatát, talán valamikor valakik elénekelik.
Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét,
Sok hitetlenségét, undok fertelmességét,
Töröld el rútságát, minden álnokságát,
Könnyebbítsd lelkem terhét!
Az én búsult lelkem én nyavalyás testemben
Tétova bujdosik, mint madár a szélvészben,
Tőled elijedett, tudván, hogy vétkezett,
Akar esni kétségbe.
*
Boze, wybacz mlodosci mojej przegrzeszenia,
Wszytkie me przeniewierstwa, wszeteczne zgorszenia,
Zetrzyj ich ohyde, uporczywa zdrade,
Duszy ujmij brzemienia.
Albowiem dusza trapi sie i ciali mdleje
Jako ptak, gdy wicher gwaltowny powieje,
Z leku sie nie wazy k’Tobie uniesc twarzy,
Do cne traci nadzieje.
Marosvásárhely, 2007 február 24-én
Ötvös József
Mindazok figyelmébe, akiket érdekel a már hagyománnyá vált Vakációs Bibliahét
Örömmel tudatjuk, hogy az idei Vakációs Bibliahét bemutató napjai:
2007. árilis
- 16. Várad
- 17. Szatmár
- 18. Zilah
- 20. Marosvásárhely
- 21. Kolozsvár
május 5. Sepsiszentgyörgy
A Vakációs Bibliahét egy ötnapos, evangelizációs program 6-13 éves gyerekek számára. A program keretében lelkipásztorok, vallástanárok, gyerekmunkások rendelkezésére bocsátunk egy részletesen kidolgozott munkakönyvet, melynek alapján könnyen és színesen foglalkozhatnak saját gyülekezetük, iskolájuk gyermekeivel. A bemutató napon részletesen ismertetjük a Vakációs Bibliahét idei programját, énekeket, játékokat tanítunk, megbeszéljük a múlt év tapasztalatait. Idén a marosvásárhelyi és a kolozsvári bemutató napot holland munkatársaink vezetik.
Minden csoportból legtöbb két személyt tudunk fogadni. Az idén is, mivel még tovább nőtt a csoportok létszáma, a bemutató napon a csoportvezetőktől 10 lejes hozzájárulást kérünk a bemutató-csomagra. A gyermekek számára összeállított egész munkacsomag továbbra is ingyen van, a KOEN (Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért) Alapítvány ajándéka.
Jelentkezni és érdeklődni lehet:
- Várad, Szatmár, Zilah-i bemutató napokra: Vincze Judit: email: vinczezoltanro@freemail.hu , telefon: 0741179307
- Marosvásárhely: Demeter Irén, email: irenke@koen.ro , telefon: 0265-269517 és 0745-610608
- Kolozsvár: Szöllősi Etelka, email: szollosi_eta@freemail.hu , telefon: 0264-433601 és 0742-082701
- Sepsiszentgyörgy: Bocz Rita, email: boczrita@freemail.hu , telefon: 0267-317498, 0721-367921
Munkánkról bővebben is tájékozódhatnak honlapunkon: www.koen.ro
Demeter Irén
Szép ünnepségnek volt tanúja a nagyszámú közösség az árkosi református felekezeti házban. Régi árkosi hagyományt újított fel az a magára találó, lassan éledő közösség, mely biztosan felébred hamupipőke-álmából.
Árkosnak saját népi zenekara, kórusa, fuvószenekara volt, népi színjátszás is virágzott ebben a sepsiszéki kis faluban, az összetartozásnak, összefogásnak köszönhetően vallásfelekezet nélkül, mely még a legnehezebb időkben is tojásból és kürtőskalácsból kultúrotthont épített magának.
A változás után már-már azt hittük, hogy kihalt ez az életrevaló, magára adó árkosiasság, melyet a néptanítók, tiszteletes urak és a faluközösség elindított és fenntartott.
A legnagyobb érvágást a hagyomány, a népi kultúra megőrzésén nem a globalizáció hozta, hanem a falusi értelmiség hiánya, a hagyományos falusi tanító bácsi és tanító néni hiánya és a faluközösségek elfordulása, nemtörődömsége az egyházainktól.
Lelkes, fiatalos papokra vagy inkább tiszteletes urakra volt és van szükségünk, hogy a széthulló, hagyományos székely falut összefogja, és pótolja azt, amit a népbutító rendszer próbált megölni.
Jó volt látni, hallani, hogy a kis óvodás szavalt a nagymamával együtt, hogy nénik és bácsik együtt énekeltek, ki emlékezetből, ki papírról Petőfi Sándor, nemzeti költőnk közkinccsé vált, örök értékű verseiből, dalaiból.
Ma csak Petőfit ünnepeltük, de holnap biztos, sor kerül Aranyra, Adyra, és holnapután Máraira vagy Wass Albertre, ma csak próbálgattuk a közös szavalat, éneklés örömét, hátha-hátha holnap újraalakul a sok évtizeden át működő férfidalárda is, a Duka-hangszerek segítségével a népi vonós is, s megindul a kulturális élet.
Igenis, Árkos élni akar, ifjúságunk sem rosszabb, mint szülei, nagyszülei voltak, csak hiányzik az az erő, mely összefogja, összetartja.
Bíró Zoltán, Árkos
Háromszék, 2007-03-02
Református
Nõszövetségi tudósító
Püsök Sarolta kerületi református nõszövetségi alelnök 2007. február 17-re összehívta a körzeti nõszövetségek vezetõségét tisztújító közgyûlésre, lévén hogy az elnöknõ, Molnár Irma három éve lemondott, és a nõszövetség munkája azóta szünetel. E fontos eseménynek a marosvásárhelyi diakónia egylet adott helyet. A meghívott körzetekbõl 56 lelkes nõszövetségi vezetõtag jelent meg. Gyönyörû alkalom volt az együttgondolkodásra, együtt imádkozásra. Az igét nt. Ötvös József missziói elõadó úr hirdette a szeretetrõl, a vigasztalásról Krisztusban.
Az istentisztelet után az alelnöknõ jelölteket kért az elnöki, alelnöki, jegyzõi és pénztárosi tisztségekre, majd titkos szavazással sor került a vezetõség megválasztására. A kerületi nõszövetség elnöke nt. Gede Mátyás Ildikó, titkára nt. Baconi Szilárdka, alelnöke Borsos Melinda – újonnan választott tagok, jegyzõ Csáki Józsefné, pénztáros Ferenczi Enikõ a régi vezetõségbõl folytatják tisztségüket, valamint négy újonnan választott területi alelnök is bekerült a vezetõségbe. Végre összeállt a csapat, nagy tervekkel a jövõre nézve. A szeretetvendégség alatt a különbözõ körzetekbõl érkezett nõk ismerkedtek, megbeszélték gondjaikat. Mindnyájan megelégedve és sok élménnyel hagytuk el a helyszínt, majd rövid városnézés után tértünk haza otthonaikba.
A gyönyörû
napot, az együttgondolkodási és együtt imádkozási lehetõséget köszönjük
nt. Nagy Kázmérné Nagy Adél körzeti nõszövetségi elnöknõnek, aki
megszervezte és irányította ezt a tevékenységünket. Isten áldását kérjük
életükre és munkájukra, valamint az általa vezetett nõszövetség
munkájára. A résztvevõk nevében,
Balog Irma
ny. ig. tanár, körzeti ref. nõszöv. jegyzõ.
Erdővidék, 2007-03-01
Összefogtak egy mikrobuszért (Komolló)
Reggelente húsz V-VIII. osztályos és tíz középiskolás diák dagasztja a sarat Komollóról Rétyre, de míg a gimnazisták ezzel meg is érkeztek az iskolába, a nagyobbaknak tovább kell jutniuk Sepsiszentgyörgyre. Legtöbbjüknek hét órától kezdődik a tanítás, de ritkán sikerül beérkezniük az első órára, ezért sok a hiányzásuk. Balla Barna református lelkész olykor kisegíti az ingázókat, reggelente családját és annyi diákot visz a megyeközpontba, ahányan be tudnak zsúfolódni az egyébként ötszemélyes gépkocsiba, néha a csomagtartóban is utaznak.
De nem csak ez a falu gondja. Előfordul, hogy idős beteget kell szállítani, nem minden eset sürgősségi, így mentőt ilyenkor nem hívhatnak, de még azoknak is segítség lenne egy szállítóeszköz, akik gyógyszert vásárolni, ügyes-bajos dolgaikat intézni mennek Sepsiszentgyörgyre. Vannak színházkedvelők is Komollón, egy kis busz az utaztatásukat is megoldaná - támasztja alá Balla tiszteletes, hogy miért fogtak neki a támogatók keresésének. Első lépésben egy levelet fogalmaztak meg, amelyben leírják az ingázó diákok nehézségeit, ezt a lelkész hetven címzetthez juttatta el. A napokban többféle felajánlás érkezett a faluba, aminek köszönhetően a református lelkipásztor bízik abban, hogy az említett levélinváziónak valós eredménye is lesz. Felkutatták azt a lehetőséget, is hogy amennyiben uniós országbeli nonprofit szervezet adományozza az egyháznak a járművet, beíratáskor nem kell kifizetni az illetéket, 2000-3000 eurós többletköltségtől mentesülnének.
Hasonló ingázási gondok több tucat háromszéki falut érintenek, de a komollóiak nem csupán iskolabuszra gondolnak a kérdés megoldásában, hanem hiszik, hogy megvalósul a falugondnokság, és akkor egy mikrobusszal és a falu gondnokának a munkája által közelebb kerülnek a városhoz, enyhül a komollóiak elszigeteltségi érzése.
Fekete Réka, Háromszék, 2007-03-01
Szeretnék felújítani az Árpád-kori templomot
1908-beli kutatás eredménye igazolta, hogy a mai felfalusi református egyház tulajdonában levő Árpád-kori templomot mintegy 800 évvel ezelőtt, 1146-1200 között, II. Géza magyar király idejében építették a betelepített szászok. Erre utal a román stílusú szentély. A hajó IV. Béla-kori, erről a falba helyezett téglák tanúskodnak. A templom udvarán levő temetőt pedig Szent László rendelete után kezdték használni. E történelmi műemléket szeretné az egyházközség felújítani. Ez ügyben tettek lépéseket nemrégiben.
Vajda Domokos református lelkész elmondta, felvette a kapcsolatot Keresztes Géza műépítésszel, műemlékszakértővel, akinek segítségével összeállítják majd azt a dokumentációt, aminek alapján elkészülhet a felújítási terv. Igen komplex vizsgálatokat kell végezni, hiszen talajtani, régészeti, épületerősségi, művészettörténeti tanulmányokat kell végezni. A romtemplom még tartogathat meglepetéseket, mert néhány nappal ezelőtt, amikor az épület alapját vizsgálták, az árokból emberi csontok kerültek elő. Még nem lehet megítélni, mennyibe kerül majd a felújítás, az épület állagmegőrzése. Dénes József, a Felfalusi Általános Iskola igazgatója az RMDSZ által nemrég Szászrégenben szervezett lakossági fórumon szóvá tette a templomjavítási szándékot. Borbély László, a találkozón jelen levő, területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter is megígérte, ha elkészül a terv és a munkálatok költségvetése, megpróbál segíteni. A megyei tanács nemrég különített el költségvetéséből egy bizonyos összeget, amelyre templomjavítási kiadások fedezésére lehet majd pályázni. Mindkét lehetőséggel szeretnének próbálkozni.
– Idegenforgalmi látványosságként, érdekességként is megpróbáljuk majd "értékesíteni" a templomot, ehhez azonban az kell, hogy a környéket is tegye rendbe a helyi tanács – mondta lapunknak Vajda Domokos lelkipásztor.
A helyi önkormányzat támogatja a romtemplom felújítását - tudtuk meg Páll Dénes alpolgármestertől. Igaz, szűk a költségvetés, anyagiakban nem sokat ígérhetnek. A templom közvetlen szomszédságába piacot akart létesíteni a helyi tanács, ez esetben ennek más rendeltetést kell találni. Azonban nagyon nehéz rendet teremteni, hiszen az itt lakók közül sokan nem értékelik, hogy egy ilyen templom van a faluban. Az alpolgármester elmondta, a Szászrégen - Maroshévíz közötti főútra háromnyelvű táblát helyeznek ki, ami jelzi a romtemplomot, hiszen ez nem közvetlenül az út mentén van. S a környék szépítésére is gondolnak. Korábban kitakarították a Maros partját, illetve a közeli árterületet.
– Az ügyintézésben, a dokumentációk, engedélyek beszerzésében személyesen segítem majd a református tiszteletest, hiszen valójában a község büszkesége kell legyen egy ilyen épített örökség - mondta az alpolgármester.
Ahogy az időjárás megengedi, a régészeti kutatást is megkezdik a szakemberek, s remélhetőleg ezáltal többet is megtudhatunk megyénk egyik legrégibb templomáról.
(vajda), Népújság, 2007-03-01
A régi Vásárhely egy kis darabja tűnt el vele - Elhunyt Molnár János evangélikus lelkész
1921. január 29-én született Diósgyőrben, majd Miskolcon nevelkedett, ahol a református gimnáziumban érettségizett. Édesapjától örökölt vitézi címe a katonai pályára vonzotta, de oda szóló ösztöndíj híján a Soproni Evangélikus Teológiára iratkozott be. Élete alakulásában Isten akaratát látta, s hagyta magát továbbra is Istentől vezettetni. 1943-ban Túróczy Zoltán nyíregyházi püspök lelkésszé szentelte, s először a felvidéki Jolsvát, majd Kolozsvárt, utána pedig Marosvásárhelyt jelölte ki szolgálati helyéül, ahova 1944. augusztus 23-án érkezett meg. Miután a város hadszíntérré változott, egy időre még visszarendelték Nyíregyházára, ahol püspöke felajánlotta, hogy a dél-szabolcsi missziói körzetben maradhat, de azt is megkérdezte tőle, hajlandó-e Marosvásárhelyre visszamenni, akkor is, ha esetleg országhatár kerülne közéjük? Molnár János hagyta magát Istentől vezettetni, s válasza egyértelmű "Igen!" lett. Így került vissza 1945. március 1-jén a városba – és március 6-án lezárták a határt! Akkoriban sokan kérdezték tőle, miért éppen akkor jön, amikor mindenki megy? – "A nyájnak éppen most van szüksége a pásztorra!" – mondta, s úgy érezte, hogy vitézi címének bibliai töltetet adott az igei biztatás: "Te pedig a munkának terhét hordozzad, mint Jézus Krisztus jó vitéze!"
Így kezdte meg 52 évig tartó marosvásárhelyi szolgálatát Molnár János. Hamarosan megismerte élete párját, a régi erdélyi főnemesi családból származó Béldi Máriát, akivel 1946-ban kötött házasságot. Sorban születtek gyermekeik: János, Péter, Pál, András, Mária és Tamás. Mellettük leltek otthonra a parókián a kilakoltatott Béldi szülők ugyanúgy, mint egy árván maradt román kisfiú, vagy kényszerlakhelyes családok szeretetre vágyó gyermekei. Nyaranta Szalárd és Palotailva váltak sokak számára életre szóló élmények színtereivé, ahol az esti tábortüzek mellett Molnár János nemcsak az igei üzenetet, de népdalkincsünk és irodalmunk gyöngyszemeit is generációk egész sorának örökítette át. Csodálatra méltó volt egész lényéből sugárzó szeretete, mindenki felé áradó jósága! Molnár János egy Marosvásárhellyel összenőtt fogalom lett. Egy mára már letűnt kor értékrendjét és embertípusát képviselte. Sokan tisztelték őt, még az idegenek is, és elismeréssel szóltak róla ellenségei.
Sokszor megakadályozták, hogy külföldre utazzon, és sokszor felszólították, hogy menjen, de végleg, családostul! Ha őt és feleségét nem is, de gyermekeit – sok ezer más vásárhelyihez hasonlóan – sikerült kiutálni és elüldözni a szülőföldről. Hat gyermeke, tizenöt unokája és nyolc dédunokája hetedhét országba szétszórtan őrzi azt, amit együtt és összerakva egykor még úgy hívtak, hogy a "régi Vásárhely".
Február 21-én hetedhét országból összesereglettek az eltávozottak. Nem visszajöttek – csak temetni jöttek, Molnár Jánost, aki egész életét hivatása szerint élte azok között, kikhez küldetett. Köszönjük Istennek, hogy élete nem volt hiábavaló, s hogy nemzedékek őrzik, viszik s adják tovább mindazt, amit tőle kaptak. Köszönjük Istennek, hogy eddig nekünk ajándékozta ezt a csodálatos embert!
Isten adjon neki megérdemelt nyugalmat, örök békességet!
Isten adjon nekünk Vele való boldog viszontlátást!
Népújság, 2007-03-01
Az Erdélyi Református Egyházkerület szerint az RMDSZ-nek megtisztulásra volna szüksége
Egyre növekszik Tőkés
László nyilvános támogatottsága 
Növekszik azon intézmények és szervezetek száma, amelyek állást foglalnak Tőkés László független európai parlamenti képviselő mellett: az elmúlt héten a Fidesz Magyar Polgári Párt (melynek elnöke az Európai Néppárt alelnöke is) és a református után az unitárius egyház is kiállt az autonomista szervezetek jelöltje mellett. Az RMDSZ a hírek szerint folytatja zsaroláson és megfélemlítésen alapuló aláírásgyűjtését, de még ily módon sem sikerült két hét alatt összegyűjtenie az induláshoz szükséges kézjegyeket (a legutóbbi híradások szerint százötvenezernél tartanak). Tőkés László aláírásainak több mint fele van meg, keddi sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt kampányfőnök ötvenötezres számról beszélt.
„Markó meg az erdélyi közélet megtisztulására figyeljen”
„Biztosítani szeretnénk Elnök Urat, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége nem fog beleszólni a márciusban esedékes RMDSZ-tisztújításba, de amennyiben Elnök Úr következetes maradna előző kijelentéseihez és nemcsak az EU-parlamenti választások esetében, de az RMDSZ csúcsvezetésének megválasztásában is a fiatalítást és az erkölcsi megtisztulást szorgalmazná, azzal messzemenően egyetértenénk” - írja Markó Bélához címzett nyílt levelében Pap Géza, az Erdélyi Reformárus Egyházkerület püspöke. A levél válasz az RMDSZ elnökének azon megnyilatkozásaira, melyekben zsarolásnak nevezte az egyházkerület felkérését, hogy ne osszák meg a magyarságot az EP-választás alkalmával (is), és tegye az SZKT az RMDSZ-lista második helyére Tőkés Lászlót.
Mint hírül adtuk, az RMDSZ több vezetője is zsarolásnak nevezte az egyházkerület felkérését, Markó Béla a múlt szombati SZKT-ülésen pedig gúnyos megjegyzések és burkolt fenyegetőzések kíséretében azt üzente a reformátusoknak: inkább közösségünk lelki nyomorúságával foglalkozzanak, hiszen az RMDSZ sem szól bele abba, hogy ki legyen az egyház püspöke. A pártelnök arról nem mondott véleményt, hogy régebben az RMDSZ-re való szavazásra szólították fel a gyülekezetet egyes érsekek és lelkészek.
Az Erdélyi Református Egyházkerület teljes egészében idézi azt a 2003-ban elfogadott határozatát, melyben megtiltja lelkészeinek a fizetett politikai szerepvállalást, valószínűleg azzal a céllal, hogy segítsen Markónak tisztába jönni az egyház álláspontjával, hiszen az SZKT-n derült ki, hogy az RMDSZ elnöke négy éve tévesen úgy tudja, hogy a reformátusok nem mondhatnak véleményt az erdélyi magyarság sorskérdéseiben.
Unitáriusok: Tőkés a legalkalmasabb a brüsszeli képviseletre
„Tőkés Lászlót éppen a közélet iránti prófétai elkötelezettség és a következetesség – amelyet mind a kommunista diktatúrában, mind pedig a rendszerváltás utáni időkben bizonyított - teszi a legalkalmasabbá arra, hogy az Európai Parlamentben egyházi és nemzeti közösségünk valós érdekeit képviselje” - áll az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének nyilatkozatában. Az ULOSZ választmánya, élét véve a kommunizmusban begyakorolt RMDSZ-retorikának, első mondatában leszögezi: az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége mindig is szorgalmazta a lelkészek közéleti szerepvállalását, majd azzal a felhívással fordul lelkészeihez és híveihez, hogy aláírásukkal támogassák Tőkés Lászlót, és szavazzanak rá a választáson.
Az aláírók (Kovács István elnök és Csete Árpád titkár) igen határozott hangnemben szembesítik az RMDSZ vezetését eddigi magatartásával, határozottan elutasítják azt, hogy „nemzeti közösségünk valós érdekeinek nemzetközi képviselete helyett a klientúra-építés, illetve egy szűk érdekcsoport hatalmi törekvése bontakozik ki”, de kitérnek az RMDSZ vezetőinek azon kijelentéseire is, melyek szerint Tőkés a múltat képviselné, márpedig nem azt kell Brüsszelbe vinni. „A múlt átkos hangját mi sokkal inkább véljük felfedezni az RMDSZ csúcsvezetőinek egyházellenességében, a lelkészeket és egyházi elöljáróságokat durván kioktató hangnemében. E magatartás a nacionál-kommunista idők parancsuralmi retorikájára emlékeztetve a lelkészeket kitiltaná a közéletből, és csak annyi mozgásteret engedélyezne számukra, hogy az önhatalmukkal törődő politikusok által megalázott és kilátástalanságba sodort emberek lelki gondozását elvégezzék, majd utolsó útjukra kísérjék őket” - üzenik Markónak az unitáriusok.
A magyarországi kormány „nem kíván beavatkozni”
Levelet írtak a magyar kormányhoz a Tőkés Lászlót támogató szervezetek, melyben tiltakoznak az RMDSZ által alkalmazott zsarolás és félrevezetés ellen. Az aláírók azt kívánják szóvá tenni, hogy az RMDSZ-irodákban csak akkor adják ki (a magyar állam által kiutalt) oktatási-nevelési támogatásokért folyamodó űrlapokat, ha az emberek aláírják az RMDSZ aláírásgyűjtő ívét, mondta el Szilágyi Zsolt egy sajtótájékoztatón. Kolozs, Hargita, Szatmár és Bihar megyéből érkeztek a gyakorlatot alátámasztó lakossági bejelentések, mutatott rá Szilágyi, felszólítva Kelemen Hunort, az RMDSZ kampányfőnökét, számoljon el a támogatásra szánt pénzekkel: „Nyilatkozzék arról, hogy a 20 ezer forintos összeg a szövetség aláírásért cserébe osztogatott saját pénze, politikai megvásárlásra szánt fejkvóta, avagy a magyar kormány költségvetéséből származó, a határon túli magyar diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatás.”
Az RMDSZ szerint természetesen nincs szó semmiféle árukapcsolásról, az „ellenfelek” diverziója az, hogy Székelyudvarhelyen, Gyergyóditróban, Kézdivásárhelyen és más településeken aláíratták az RMDSZ tisztségviselői az RMDSZ-irodában az RMDSZ által kiadott űrlapért cserébe az RMDSZ listáját, adott hangot a hivatalos álláspontnak Kovács Péter kampányfőnök és a MIÉRT elnökhelyettese.
„Budapestről nem kívánunk beavatkozni az erdélyi szervezetek egymás közti viszonyába, a politikai szerepvállalásukba pedig még áttételesen sem” - jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikájáért felelős államtitkár. Hozzátette: ha visszaéléseket tapasztalnak, lépni fognak.
„Teljes mellszélességgel” támogatja Tőkést a Fidesz is
„Teljes mellszélességgel” támogatja Tőkés Lászlót az európai parlamenti választáson való indulásában a Fidesz, jelentette ki Orbán Viktor Fidesz-elnök, az Európai Néppárt alelnöke szerdán, miután megbeszélést folytatott Tőkéssel az Országházban. A pártelnök sajnálkozott afölött, hogy nem sikerült az RMDSZ-listát az egész erdélyi magyarság számára elfogadhatóvá tenni, de ha már így alakult, Tőkést támogatják, mert ő az, aki „kellő elszántsággal” tudja az erdélyi magyarság autonómiaigényét képviselni Brüsszelben.
A Fidesz döntésére Markó Béla kijelentette, hogy Orbán Viktornak fogalma sincs, mit jelent az EP-választás az erdélyi magyarság szempontjából, és igencsak nehezményezte, hogy pártelnök kollégája nem kérdezte meg tőle, mit kellene nyilatkoznia ez ügyben.
Bagoly Zsolt, Erdélyi Napló, 2007-02-27
Még el sem kezdődött az európai parlamenti választási kampány, az aláírásgyűjtési hercehurcában máris harci helyzet alakult ki. Napirenden a kölcsönös vádaskodás, egymás lejáratása, az elmúlt hetekben az ötletek igen gazdag tárházával szembesültünk.
Az aláírásgyűjtési versenyfutás nagyon sok mocskot hozott a felszínre. Kiderült, semmilyen eszköz nem szent, semmi nem túl drága, bármilyen módszer bevethető. Az első hírek, melyek szerint az oktatási támogatáshoz szükséges nyomtatványok kiadását az RMDSZ-es lista aláírásától tették függővé, sokfelé felháborodást váltottak ki. Volt, aki jogai tudatában vissza merte utasítani, másoknak nem volt bátorságuk tiltakozni. Cáfolatok, tiltakozások, helyesbítések jelentek meg, ám az akció folytatódott, kötelező jellegéből veszített, de a listák maradtak, s minden bizonnyal, beigazolódott, hogy aki szívességért tér be egy irodába, az nehezen utasítja vissza a tőle kért viszontszívességet. A szinte naponta jelentkező panaszosok beszámoltak postásról, aki csak aláírás fejében adta ki a nyugdíjat, tejbegyűjtőkről, akik szintén csak kézjegyért vették át a frissen kifejt tejet. S az aláírások gyűlnek, sikertörténetként jelentik az újabb és újabb támogató ezrek jegyzékbe vételét. Másfél hét után az RMDSZ már 130 000 aláírásról számolt be. Csodálkozni nem kell, hisz hatalmas fizetett apparátussal, s bizony sokszor nemtelen eszközökkel dolgoztak. Már első héten példát statuáltak, és Kolozs megyében kizárták azokat a tanácstagokat, akik Tőkésnek írtak alá, és a legutolsó településen is kiosztották a feladatot, aki a szövetség színeiben nyert tisztséget, onnan kap fizetést, annak most meg kell dolgoznia a kiváltságért.
A másik oldalon lassabban, nehézkesebben halad a munka, kevés az önkéntes, aki ingyen hajlandó házról házra járni, ám ennek ellenére ott is gyűlnek a támogatások. Vádak természetesen velük kapcsolatban is megfogalmazódtak. A református egyházat emlegetik, amelynek némely papjai felvilágosítás nélkül íratják alá híveikkel a Tőkést támogató íveket, no meg a népszavazást, amely során a kérdezőbiztosok nem csak az autonómiáról gyűjtenek szavazatot. Egymást túllicitálva nyilatkoztak az RMDSZ-es politikusok, csatolt áruról, az emberek megtévesztéséről szónokoltak. Közben pedig itt, Sepsiszentgyörgyön, ahol az első héten igen szigorúan betartották a két ügy különválasztását, a szavazóbiztosok a polgárok állandó szemrehányásával találkoztak, számon kérték tőlük, miért nem írhatják alá a Tőkést támogató ívet is. Többen egyértelműen megfogalmazták: Tőkés László és az autonómia számukra összekapcsolódik, és természetes, ha az önrendelkezést akarják, akkor az ezt következetesen vállaló Tőkést is támogatják.
Pozitív kampányt ígér az RMDSZ, ám az eddig történtek ennek ellentmondanak. A Tőkés indulását követő első napokban megfogalmazott cinikus s olykor nagyon durva vádaskodás kicsit alábbhagyott, a lakosság körében kiváltott ellenérzés észhez térítette a fő nyilatkozókat, és ma már egyre gyakrabban hallani, hogy elismerik korábbi érdemeit. Igaz, továbbra is hangoztatják, hogy a múltat képviseli, egy modern európai társadalomban nem érvényesülhet retorikája, érvrendszere. Az RMDSZ céljairól, terveiről egyelőre szinte semmit nem tudni, a fiatal, dinamikus csapat ígéretén túl programjuk ismeretlen.
Tőkés László független jelöltként való indulása felborzolta a kedélyeket, de meg is pezsdítette igen elszürkült politikai életünket. Az RMDSZ orrol a váratlan vetélytárs megjelenése miatt, az erdélyi magyar társadalom igen jelentős része azonban határozottan örül a versenyhelyzetnek, hogy végre számára is megadatik a választás lehetősége. A csak egységben tudunk eredményesek lenni retorika ma is érvényes, ám ez a kényszeregység sokak számára kényelmetlenné vált, az egyre központosítottabbá, diktatórikusabbá vált RMDSZ pedig lassan, de biztosan veszíti el hitelét.
Farkas Réka, Háromszék, 2007-02-28
Az erdélyi magyarság képviseletét vállalja (Tőkés László Sepsiszentgyörgyön)
Az egész romániai magyarságot szeretném képviselni Brüsszelben, Markó Bélától Szász Jenőig, az RMDSZ-től a Magyar Polgári Szövetségig, az egyházak, a civil szféra, az önkormányzatok képviseletére vállalkozom - hangsúlyozta tegnap Sepsiszentgyörgyön Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, aki független jelöltként kíván indulni a májusi romániai EP-választásokon. Hat polgári szervezet felkérésére vállalta a megmérettetést, és ebből a szempontból nem tekinti magát függetlennek.
Tegnap délelőtt a Sepsi református egyházmegye lelkészeivel találkozott, délután a szemerjai református templomban vett részt lakossági fórumon (felvételünk). Sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, hogy a református lelkészi státus nem jelenti kötelező támogatását, minden pap maga dönti el, hogy ki mellé áll. Kiemelte: kötelességének érzi az egyházak érdekeinek képviseletét az EP-ben, és Európának is szüksége van arra, hogy visszataláljon gyökereihez.
Tőkés László köszönetet mondott mindazoknak, akik aláírásukkal támogatták, támogatják jelölését, és azoknak is, akik segítenek a kézjegyek összegyűjtésében. Külön kiemelte Erdővidéket, ahol a vállalt háromezernél szinte másfélszer több aláírást összesítettek már. Innen indult útjára az autonómiáról szóló népszavazás is, ezt a püspök kiemelt fontosságú kérdésnek nevezte, megfogalmazása szerint <<a nemzetpolitika kulcskérdése az autonómia, Székelyföld területi autonómiája>>. <<A szó szoros értelmében nem az RMDSZ ellen indulok. A szövetséget nem szabad összetéveszteni annak vezet-ivel>> - hangsúlyozta.
<<Jól állunk, de nem nagyon jól. Arra kérek mindenkit, hogy erősítsen bennünket>> - mondotta Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke. Pontos adatokkal nem szolgálhatott, ezeket a hét második felében összesítik, de ha az aláírásgyűjtés jelenlegi ütemben halad, sikerül az induláshoz szükséges 100 000 támogatásnál többet összegyűjteniük. Meglátása szerint erre mindenképpen szükség van, mert számolniuk kell a gáncsoskodással, és biztosak benne, hogy megpróbálják megakadályozni Tőkés indulását. Beszélt arról, hogyan próbálták az RMDSZ-esek megtéveszteni a polgárokat, és felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ-listát aláírók egy tulipános jelvényt támogatnak, míg Tőkés László hívei egy hiteles, karizmatikus személyiség Brüsszelbe jutását segítik. Újságírói kérdésre elmondták, az EMNT végig kiállt egy közös erdélyi lista állítása mellett, több párbeszédkísérlet történt, ám az RMDSZ vezetői <<nem hallgattak az észérvekre>>, egységbontással ők vádolhatóak, nem Tőkés László.
Farkas Réka, Háromszék, 2007-02-28
– Püspök úr, Ön úgy döntött, hogy független jelöltként indul az európai parlamenti választásokon. Melyek a legfontosabb pontjai az Ön programjának?
– Mivel még bizonytalan, hogy sikerül-e indulnom, hiszen most folyik az aláírásgyűjtés, nincs egy, a fejemből kipattant, írásos formában rögzített végleges program. Viszont kézenfekvőek annak a programnak az elemei, amely adott esetben, a szükséges számú aláírás begyűjtése után és az indulás lehetősége esetén összeáll. Ennek nyilvánvaló, hogy kulcspontja a háromszintű autonómia rendszer, egészében véve a közösségi önkormányzat rendszere, hiszen ez egyik sarkalatos kérdése a mi közösségi kisebbségi létünknek. Azt is mondhatnám egy távoli analógia alapján, hogy amiképpen a román nemzetstratégiának meghatározó, alkotmányban rögzített sarkpontja az egységes román nemzetállam, akképpen – hangsúlyozom: távoli analógiaként, funkcióját tekintve – a közösségi autonómia minden létfontosságú problémánknak a kiindulópontja és kulcskérdése. Nos, ez állna a középpontban. Lényegében azonban nem másra vállalkoznék, mint az RMDSZ-ben rögzített programnak a képviseletére. Ez az érdekessége ennek a történetnek, hogy úgy érzem, nekem kellene képviselnem azt, amit az RMDSZ nem képviselt egyáltalán, vagy nagyon gyengén képviselt, vagy időlegesen képviselt: az autonómiát.
– Az RMDSZ EP-listáján lévő jelöltekben eszerint Ön nem látja annak garanciáját, hogy ők ugyanezt tudnák Brüsszelben képviselni?
– Tizennyolc évi tapasztalatunk azt mutatja, hogy nincs garanciája. Az előbb három jelzőt használtam, hogy hogyan képviselte az RMDSZ az autonómiát ebben az időszakban. Véleményem szerint elsikkadt az autonómia – egészében véve. Amikor képviselte, akkor még nem tudott célra jutni ez az ügy, amikor pedig kellett volna, akkor már nem képviselte, sőt, az utóbbi időben már csak kampánycélokra használta. Példának okáért a 2004-es választásokon, amikor az „Együtt az autonómiáért" kampányprogramot közreadta. Tehát örömmel mondhatom, hogy én egy RMDSZ-programot képviselek. Amolyan reformátori szellemben, vagyis hogy vissza kell menni a gyökerekhez, ahogyan ezt felvállaltuk a kolozsvári Szent Mihály-templomban 1992-ben vagy a brassói RMDSZ-kongresszuson 1993-ban. Tulajdonképpen azon a minőségi szinten kellene képviselnünk az autonómiát.
– A közösség sok tagja attól tart, hogy a szembenállás miatt senki nem jut majd be az Európai Parlamentbe. Talán még nincs késő ahhoz, hogy a szükséges egység helyreálljon. Ön szerint erre lenne lehetőség?
– Elvben nem zárható ki a lehetőség, viszont nem sok bizakodásra jogosít fel az RMDSZ-szel való párbeszéd november 3-i kezdete óta eltelt időszakban tapasztalt RMDSZ-magatartás. Végeredményben ők elvetéltek egy lehetőséget, teljes alázattal mondom. Háromszor is volt komoly találkozásunk a felek között, olyan megszólalások hangzottak el, mint Sólyom László, vagy Csoóri Sándor és köre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a volt államelnök vagy az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezeknek a megnyilatkozásoknak figyelmeztető erejük volt. Én úgy érzem, rajta tartom a kezem az erdélyi magyarság pulzusán, s úgy érzem nagy igény mutatkozott meg az összefogás iránt. Kár volt nem meghallani ez a jelzést. Erdélyben a legtöbb ember örvendett, amikor látta a közeledést, tehát ezt nem kellett volna elszalasztanunk. Nagyon sajnálom, de úgy érzem, nem rajtam múlott ennek az alakalomnak az elszalasztása. S ha az emberek attól aggódnak, hogy ez a különállás rovásunkra lesz, akkor nyilván meg kell ennek a felelőseit keresni. Közkeletű sportnyelvből vett képpel élve, egy csapat nem mondhatja, hogy csak akkor vállalja a megméretkezést, ha a másik csapatot diszkvalifikálják. Akkor nyilván megnyeri a meccset. De ha ez a csapat elveszti a meccset, akkor magára vessen, mert nem jól mérte fel az erőviszonyokat. A felelősségáthárításnak minden formáját szeretném elhárítani, magára vessen az RMDSZ – pontosabban: az RMDSZ hivatalosságai, mert éles különbséget kell tennünk az Operatív Tanács és az RMDSZ tagsága között –, tehát magukra vessenek az RMDSZ hivatalosai, mert úgy látszik, hogy nincs akkora támogatottságuk, mint amilyenre számítottak, és mint amilyennel dicsekednek. Meg vagyok győződve, hogy indulni tudok a választásokon. S nem az RMDSZ ellen indulok – velük akartam indulni –, hanem azokért a célokért, amelyeket képviselek.
– Azzal, hogy Ön független jelöltként, de több egyház támogatásával indul, tulajdonképpen precedens kreálódhat az egyház és a politika viszonyában. Olyan vélemények is vannak, hogyha esetleg mégis létrejönne valamiféle kompromisszum, az a jelen helyzetben úgy teremtene precedenst, hogy mivel a kiegyezés egyházi nyomásra történt, ezentúl az egyházak beleszólhatnak bármilyen más politikai jelöltállításba, rangsorolásba. Mások azt állítják, hogy ez tulajdonképpen a jobb és baloldalra történő teljes, magyarországi mintára történő szétszakadásnak a kórjele. Ön ezt hogyan látja?
– El kell vonatkoztatni attól, hogy egyház, vagy nem egyház áll a másik állásponton. A romániai magyar politika rákfenéje az, hogy nincs alternatíva. Tehát alternatíva-képződésről beszélhetünk, úgy ahogy 2003-ban Szatmárnémetiben szerencsétlen módon, de szükségszerűen alternatívát képeztünk az autonómia mozgalom oldalán. Észre kell venniük az RMDSZ főnökeinek, hogy amennyiben nem biztosítanak lehetőséget a plurális demokrácia körülményei között természetes és magától értetődő alternatíva képződésére, sőt lerúgják a pályáról a már képződő, 54 ezer aláírást összegyűjtő politikai alternatívát, akkor az élet, mint a forrás a földből, kibújik. Az élet megteremti az alternatívát: valahol kijön ez, mint a forrásból a víz. Nem lehet a forrást eldugni, a víz valahol úgyis utat talál magának. Sajnos, ilyen furcsa posztkommunista helyzetben az egyháznak kell olyan funkciót magára vállalnia, amely amúgy nem tartozik a hivatási- és hatáskörébe, de az egyház nyújthat politikai segélyt a civil társadalomnak, mint ahogyan nyújthat, teszem azt, diakóniai, szociális segélyt is. Ez éppen hogy liberális felfogás, tehát még a liberális ellenvetések körébe is beillik. Ha erre van szükség, az egyház még ezt is vállalja, anélkül, hogy hűtlen lenne a saját eredendő hivatásához.
– Esetleg szétszakadhatnak táborokra az adott egyház hívei is... A különböző egyházakban ugyanis léteznek ilyen vagy olyan opciójú hívek, akiknek adott esetben lelkiismereti problémát okozhat, hogy például másra szavaznának a szívük szerint, s másra bíztatja őket az egyházuk. Ez viszont visszahathat az egyházakra is. Nem így látja?
– Ebben az esetben nem hiszem ezt. Legfeljebb olyan minimális következménnyel számolhatunk, mint az MSZP [Magyar Szocialista Párt – szerk. megj.] hívő tagozatának a kérdése Magyarországon. Ez nem bír különösebb jelentőséggel. Másfelől szintén az RMDSZ vezetősége felel azért, hogy egy olyan kényszerhelyzetet idéz elő, amely már-már a szkizofrénia határán álló lelkiismereti kényszerbe taszítja az egész magyarságot. Mert ha tudom a jót, akkor csak azért ne válasszam a jót, mert az egyháznak ez nem tartozik a hatáskörébe, ez ésszerűtlen. Aki teheti, tegyen jót!
– Politikai radikalizálódás tanúi vagyunk Romániában is. A minap a Nagy-Románia Párt például azt javasolta, hogy az Afganisztánból hazahívandó katonákat, akik terroristaellenes harcban lettek kiképezve, küldjék a Székelyföldre, hogy az ottani „irredenta" mozgalmakkal elbánjanak. Ilyen kontextusban felmerül a kérdés, hogy bármit is lehetne tenni Brüsszelben a háromszintű autonómiáért, ahogyan azt Ön állítja, végül azt csak a bukaresti parlamentnek kell majd jóváhagynia, mert a romániai magyarság eddig ezt az utat járta...
– ... Ez magától értetődik...
– ...Milyen perspektívát lát tehát Ön a konkrét autonómiára ebben az esetben, főképpen miután a román sajtóban olyan fejtegetések jelennek meg, miszerint a Székelyföld nem bírja eltartani magát, számokkal bizonyítják, hogy többet osztanak oda vissza, mint amennyit onnan befizetnek a költségvetésbe. Sőt olyan vélemény is elhangzott, hogy az autonómia nem azt jelenti, hogy a Székelyföld a más pénzét ossza be. Ilyen körülmények között milyen konkrét lehetőséget lát arra, hogy – akár brüsszeli segítséggel is – Bukarestet rá lehessen venni az autonómia statútumok megszavazására?
– Ez utóbbira válaszolok először: ez butaság! Miután leszegényítették a Székelyföldet, felróják neki, hogy központi pénzeket kell visszaosztani. Élő példa Katalónia és Dél-Tirol, amelyek az illető országnak, vagyis Spanyolországnak és Olaszországnak a leggazdagabb régiójává nőtték ki magukat, s éppen az autonómiának köszönhetően. Tehát Székelyföldet nem kell félteni, ez csak propagandisztikus érv a román politikum részéről. Ami pedig a kérdés érdemi részét illeti: Romániának választania kell. Vagy leül a magyarokkal erről tárgyalni, bármiről tárgyalni, vagy az integráció keretei közé nem tud beilleszkedni. Olyan nincs egy demokratikus országban, hogy milliók akarnak valamit, vagy százezrek nyilvánítják ki akaratukat, s nem tesznek semmit. Nem beszélek most a népszavazásról, mert azt sokat blamálják, de ott van az ötszáz ezer tanügyi tárgyú aláírás. Ezt nem teheti meg egy demokratikus ország, hogy semmibe vesz és elsüllyeszt félmillió aláírást! Románia, ha Európában akar maradni, előbb-utóbb le kell ülnie a magyarokkal tárgyalni. Mint ahogyan a kilencvenes években legalább három kongresszus elfogadta a javaslatomra, hogy átfogó román–magyar kerekasztal keretében rendezzük a román–magyar viszonyt. Ha ehhez támogatást adna Budapest, Brüsszel, ezt követelné az RMDSZ és a magyarság, holtbiztos, hogy leülnének a románok, és az EU-csatlakozási tárgyalások mintájára, fejezetenként tárgyalnánk meg, hogy az egyes dolgokban mire van szükség. Amúgy egyházi téren is ezt javasolom – s ez egy analógia –, hogy ahogyan a magyar kormány állam- és egyházközi szerződést kötött az egyes egyházakkal, itt is ilyen szerződésekben szabályozzuk az állam és az egyház kapcsolatát. De ha erre nincs politikai akarat, ha ezt nem követeljük viszonylag hosszú ideig, akkor ebből nyilván nem lesz semmi. Csak ránk sütik, például rám, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra vagy az autonomistákra, hogy mi fantaszták vagyunk. Holott nem vagyunk fantaszták, hanem éppen az RMDSZ részéről elvárható összefogás hiányzik ahhoz, hogy ezeket a távlati stratégiai céljainkat el tudjuk érni. Így esélyünk sincsen rá.
– Egyházi emberként nem tart attól, hogy a kilépés a politika porondjára rossz döntés, rossz lépés lehet, hiszen a politika felőrölheti az embert?
– Nézze, 1989-ben mindenki elfogadta, hogy politikailag elkötelezetten cselekedtem. Nyilvánvaló, hogy az egyházi és a politikai szerep éles szembeállítása egyfelől egy szűkkeblű egyháziasság velejárója, másfelől a kommunista propaganda eszköze volt. Annak idején azt mondta a szekus főnök: „Nu te băga în politică, părinte!", azaz hogy ne ártsam bele magam a politikába. Pap László, a volt püspököm is azt mondta: – Tiszteletes úr, legyen objektív! Ne politizáljon! Prédikáljon, imádkozzon! – Szó szerint ezt mondta. Nyilvánvaló, hogy nem tetszett a kommunistáknak, nem tetszik a posztkommunistáknak, és bizonyos irányzatoknak sem, amelyek a francia forradalom óta letudták az egyházat. Nem tetszik nekik, hogy az egyház állást foglaljon politikai kérdésekben. Számomra azonban ez erkölcsi kérdés. Makkai Sándor értelmében, aki azt mondta, hogy „a magyarság kérdése az én számomra nem politikai, hanem erkölcsi kérdés". Számomra is erkölcsi kérdés, ezért a kényszerhelyzet adta szükségből vállalnám a brüsszeli képviseletet a jelen helyzetben.
Tibori Szabó Zoltán, Szabadság, 2007-02-28
Befogadta Tőkés László református püspököt az RMDSZ Temes megyei szervezete, miután az egyházfő kiiratkozott a szövetség Kolozs megyei szervezetéből. Tőkés azt követően kérte felvételét a bánsági szervezetbe, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetősége kizárt két egeresi tanácsost. Ők megtagadták, hogy aláírásokat gyűjtsenek az európai parlamenti választáson induló RMDSZ-jelölteknek. A püspök szerint az RMDSZ-vezetői durván megsértették a demokratikus normákat és a lelkiismereti szabadságot.
Szabadság, 2007-02-28
Böjtfő nagyhete a marosvásárhelyi cserealji református gyülekezetben evangelizációs hét is volt. A böjti időszakra való hangolódást az igehirdető Lupták György kiskőrösi lelkész, a marosvásárhelyi evangélikus egyház testvérgyülekezetének lelkésze teremtette meg, aki estéről estére közvetlen hangon tolmácsolta hallgatóságának a Jelenések Könyvéből vett verseket. A gyülekezet ilyen irányú igényére mi sem jobb bizonyíték, hogy a templomban nem maradtak foghíjas padok.
A kórusok fellépése ünnepi alkalmakkor már megszokottá vált, több egyházi és világi kórus előadásával ismerkedhettek meg Cserealján, azonban gospelt még egyik sem énekelt. Éppen ezért újdonságszámba menő élményt jelentett az a vidám, életörömöt, amerikai templomi hangulatot sugárzó ének, amelyet a kiskőrösi Gospel Sasok nevű együttes nyújtott a szombat esti és vasárnap délelőtti istentiszteleteken. A 26 tagú énekegyüttest maga a lelkész vezeti - akinek a teológiai mellett zenei végzettsége is van -, az együttesben elektromos orgonán játszik.
A vendégek jártak már Erdélyben, mindenhol sikerrel léptek fel.
(mezey), Népújság, 2007-02-28
Ünnepelt a Hidelvei Földészek énekkara
Fennállásának 125. évfordulójára emlékezett a Hidelvei Földész énekkar. Az ünnepi eseményre meghívták a Kerekdombi Református Egyházközség vegyes karát (karnagy: Jankó Anna), a Hidelvei Református vegyeskart (karnagy: Felházi Lenke) és a Bethlen Gábor Földész énekkart (karnagy: Radovics József). Az ünnepelt énekkart Gombár Árpád vezette.
Szöllősi János hidelvei lelkipásztor köszöntőjében kifejtette: a hidelvei földészek már a XVI. században külön csoportot képeztek, tehát múltjuk nem csupán erre a 125, hanem több száz évre visszamenőleg számítható. Szilágyi Károly énekkari jegyző vázolta az énekkar történetét. Az énekszámok és a szavalatok elhangzása után kiosztották az ünnepelt énekkar tagjainak az emlékalbumokat, a résztvevő kórusok pedig emléklapokat kaptak. Szöllősi János egy 1911-ben készült fényképet adományozott a Hidelvei Földészek Kalandos Társulatának, amelyen az akkori dalos társak örökíttettek meg. Az ünnepséget a Himnusz eléneklése és szeretetvendégség zárta.
N.-H. D., Szabadság, 2007-02-27
Szalagavató a Bethlen Kollégiumban
A költöző madarak izgalma szállta meg hét végén a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot. Száznál több diákját nagykorúsította a vén alma mater, négy osztály útra indulását jelzi ismét a kitűzött kék-fehér szalag. A könnyes búcsút pedig minden évben a szalagavató izgalma, a XI. osztályosok ajándékműsora és az ünnepélyes Bethlen-bál előzi meg.
Körbetáncolják a tornatermet a búcsúzó diákok
Ez még a nevetés, mókázás napja. A Gergely Éva köszöntője és Demény Ágnes szavalata keltette meghatottságot hamar feloldotta a XI. A-s lányok fiúszíveket dobogtató tánca. A diákok gondjait-bajait, egy nehéz iskolai nap történéseit a XI. B rendkívüli időutazása szemléltette. A XI. A-sok a diákok s tanárok nem kis derültségére verses találós kérdésekkel jellemezték végzős társaikat. A képzősök pedig a délutáni szappanopera-nézés körüli bonyodalmakat, az órára menés vagy nem menés, valamint az égető szerelmi kapcsolatok nagy kérdéseit boncolgatták. De nagykorúsításuk ünnepén azért minden diák kapott szép éneket, szavalatot és virágszálat is.
Az iskola tanárainak, nevelőinek nevében Szőcs Ildikó igazgatónő köszöntötte a végzősöket. Biztató, meleg szavai diákokhoz, szülőkhöz egyaránt szóltak. Bármerre is sodorja őket az élet, ezek a gyerekek soha nem lesznek egyedül, hiszen életük végéig a Bethlen Gábor Kollégium 350 éves közösségéhez fognak tartozni.
Ezt a nagy közösséget idézte a Bethlen-bál is, ahol a málladozó vakolatú tornatermet 16 keringőző pár táncolta körbe idén is. Az iskola egykori diákjainak, a mindig jelentkező vén diákoknak a gyerekei, unokái csillogó ruhákban, ragyogó arccal, méltóságteljesen táncolva, rótták le tiszteletüket egy polgári kisváros történelmet formáló iskolája előtt.
Takács Ildikó, Nyugati Jelen, 2007-02-26
Nyílt forráskód a német külügyminisztériumban
Jelentős megtakarításokat ért el el az elmúlt öt esztendőben a német külügyminisztérium azáltal, hogy számítógépeiken nyílt forráskódú programokat alkalmaztak.
"2002 januárja óta az az egyértelmű stratégiánk, hogy ahol csak lehet és ésszerű, nyílt forráskódú szoftvereket használjunk" - jelentette ki Rolf Schuster, a német külügyminisztérium informatikai rendszereiért felelős vezető. A minisztériumban jelenleg már csak a különálló munkaállomásokon van Windows operációs rendszer. A szakember szerint a fő céljuk az, hogy minél több licencköltséget meg tudjanak spórolni és ne essenek "a Microsoft által kínált termékfrissítési csapdába".
A program mindenesetre jelentős eredményeket könyvelhetett el, hiszen az eltelt öt év alatt a külügyminisztérium költi a legkevesebb pénzt informatikai kiadásokra. 2005-ben az intézményben az informatikai költségek diplomatánként 1190 eurót tettek ki. Más német minisztériumokban ez az összeg a dupláját vagy még többet, akár az 5000 eurót is elérte. Pedig a külügyminisztérium munkáját számos körülmény jelentősen nehezíti, így például a hivatal számítógépeinek 80 százaléka külföldön, követségeken, konzulátusokon és más képviseleteken található.
Linuxot és más nyílt forráskódú szoftvereket 2001 óta használnak a német külügyminisztériumban. Akkor kezdődött az a projekt, amelynek keretében a helyi hivatalok és a 230 külföldi kirendeltség számítógépeit összekötötték egy belső hálózattal. "100 millió eurós programnak indult, de végül csupán 17 millió eurót kaptunk. Emiatt minden lehetséges dolgon spórolnunk kellett" - emlékezett vissza Rolf Schuster.
A szervereken, sőt 300-400 laptopon is Linux (főleg Debian) fut, a biztonságról a német Szövetségi Információtechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) által kifejlesztett Biztonságos IntraNetwork Architektúra gondoskodik. A kommunikációt GPRS, UMTS, WLAN, LAN, valamint műholdas rendszerekkel valósítják meg. Az első számú irodai szoftvercsomag pedig az Open Office. "Nekünk az adófizetők véleményét kell szem előtt tartanunk. Képzésre nincs szükség, egy 20 perces gyorstalpaló tanfolyam elegendő ahhoz, hogy a munkatársak megtanulják kezelni a programokat" - emelte ki Rolf Schuster.
Németországban egyre több minisztériumban és hivatalban használnak nyílt forráskódú programokat. A német gazdasági minisztériumban a Firefox az alapértelmezett böngésző, a BSI-nél az Open Office-t alkalmazzák irodai szoftvercsomagként. S hogy miért választották a német hatóságok ezeket az alkalmazásokat? Nos, elsősorban a megbízhatóságuk, a stabil működésük, az olcsóságuk (gyakorlatilag nincsenek licencköltségek), a forráskódokhoz való hosszú távú hozzáférhetőség és a gyors hibajavítás lehetősége miatt.
Megjelent a holografikus lemez
Megjelent az adattárolási rendszerek legújabb generációja, a holografikus lemez, amely véget vethet a HD DVD - Blu Ray formátumháborúnak, még mielőtt eldőlne a párviadal.
Az InPhase - a tranzisztort, a lézert és több más forradalmi újítást kifejlesztő Bell Labs leányvállalata - és a Hitachi-Maxell japán szórakoztató elektronikai cég által közösen kifejlesztett, Tapestry Disc elnevezésű, 13 centiméter átmérőjű, 3,5 milliméter vastag átlátszó lemez a három dimenziós technológiának köszönhetően 64 DVD-nyi adat hordozására alkalmas, és sokkal nagyobb adatátviteli sebességre képes, mint előző generációs társai.
Az újfajta lemez és a hozzá való meghajtó első példányait a Daily Tech cikke szerint már ki is szállították a megrendelőknek, többek között a Lockheed Martin hadiipari óriásvállalatnak és a Turner Broadcasting System médiakonszernnek, amely például a CNN hírtelevíziót működteti, míg az EE Times arról számolt be, hogy a sorozatgyártás már a nyár folyamán megkezdődik.
Nem véletlen, hogy az első ügyfelek nagyvállalatok, hiszen az új technológia egyelőre igen költséges: egy lemez harmincötezer forintnak megfelelő összegbe kerül, egy holodiszk-író berendezés pedig átszámítva csaknem négymillió forintot kóstál. Később az árak gyors ütemű csökkenésével lehet számolni, a korábbi adattárolási technológiához képest pedig a fajlagos költségek már most messze a legalacsonyabbak. A memóriakapacitás és a költségtényező együttes hatása miatt várható, hogy a Tapestry Disc éveken belül kiüti a nyeregből a jelenleg piacvezető adattárolási rendszereket.
Az úgynevezett holografikus technológia alapja, hogy az eddigi kétdimenziós adattárolási eljárás helyett a harmadik dimenziót is kihasználja, azaz nem csak a tároló anyag felületére, hanem több rétegben annak belsejébe égetnek adatokat. Egyszerre több rétegre lehet rögzíteni vagy olvasni, ami jelentősen növeli az adatátviteli teljesítményt. Az új technológiával készült lemezeket 10 millió alkalommal lehet használni, élettartamát pedig 50 évre becsülik.
A 300 gigabyte kapacitású, egyszer írható lemezeket a hírek szerint 1,6 terabyte memóriával bíró újabbak követik még ebben az évben a megfelelő meghajtóval együtt, amelyet egyelőre még nem lehet beépíteni a személyi számítógépekbe. Többször írható holodiszkkel pedig már 2008-ban előrukkolnak a fejlesztők, és minden bizonnyal hamarosan vetélytársak is jelentkeznek a holografikus eljárással operáló adattárolók most formálódó piacán.
2007. február 28. 09:23, Szerda - Forrás: MTI
A nyílt forráskódú böngésző harmadik generációja a webalkalmazásokra és új funkciókra koncentrál, de nyomokban egy kis Firefox 4.0-t is tartalmaz majd. Utóbbi JavaScript 2 támogatással készül.
A Mozilla Alapítvány terveiről Mike Schroepfer, fejlesztésért felelős alelnök beszélt a napokban egy interjúban, amelyben első alkalommal ejtett el némi információt a szintén körvonalazódó negyedik verzióról. A harmadik generáció már ez utóbbi figyelembevételével készül, megalapozva a tervezett kibővítést. Jön a webalkalmazások hatékonyabb támogatása, az offline funkciók megjelenése, valamint - egy kis külső segítséggel - a különböző levelezőszolgáltatások kiegészítése.
Schroepfer az egyik legérdekesebb lehetőségként a levelek késleltetett továbbítását említette meg, amely elsősorban az internet időleges hiányát hivatott kiküszöbölni. Ez lehetővé teszi majd a különböző webszolgáltatásokon (tehát nem a levelezőklienseken) frissen megírt elektronikus levelek eltárolását és automatikus továbbítását abban a pillanatban, ahogy ismét felkapcsolódunk a világhálóra. Ez a funkció jelenleg a szintén nyílt Zimbra esetében elérhető, de a Google és a Microsoft közreműködésével a Gmail és a Hotmail is beállhat a körbe. A böngésző oldalán a megfelelő adatok helyi tárolását kell megoldani, ezt követően minden akadály elhárulhat a webszolgáltatások ilyen irányú kibővítése elől.
A könyvjelzők, az előzmények és a helyi gyorsítótár fejlesztését szolgálja egy SQL Lite adatbázis megjelenése, amely lehetővé teszi a gyors és hatékony kereséseket ezen opciókon belül. A gyorsítótárban akár képekre, vagy bizonyos szövegrészletekre is rákereshetünk, a találatoknál pedig természetesen a teljes helyben tárolt oldalt is megtekinthetjük.
A fejlesztők nagy hangsúlyt fektetnek a szabványok támogatására, a gyorsaságra, valamint az erőforrások hatékonyabb felhasználására. A böngészőt sok kritika érte nagy erőforrásigénye miatt, ezt most a különböző kiegészítők számának csökkentésével valamint egységes kódrészletek közzétételével igyekeznek orvosolni. Mindez azt jelenti, hogy a központi letöltőoldalon kevesebb kiegészítést ajánlanak a kezdő felhasználók figyelmébe, a fejlesztők pedig hozzáférhetnek a közös kódrészletekhez, amelyek megkönnyítik a kiegészítők elkészítését.
A Firefox 4.0-ról szólva az alelnök egyetlen részletet
árult el: a negyedik generáció eszerint támogatni fogja az egyelőre szintén
fejlesztés alatt álló JavaScript 2 nyelvet. Ez utóbbi a nagy sebességű
webalkalmazások megírásának leegyszerűsítését hivatott megoldani, megkönnyítve
a kevesebb tapasztalattal rendelkező fejlesztők munkáját.
Valós idejű adatokkal bővül a Google Maps
A keresőcég népszerű szolgáltatása valós idejű közlekedési információkkal bővül, egyelőre néhány tucat amerikai nagyváros forgalmáról nyújtva friss adatokat az érdeklődőknek, akik így elkerülhetik a nagyobb dugókat.
A cég saját blogjának bejegyzése szerint a Google Maps harmincnál is több nagyváros esetében szolgáltat az eddiginél több információt. Ennek legnagyobb előnye, hogy a felhasználók valósidejű adatokat kapnak a metropoliszok fő útvonalainak forgalmáról, elkerülve ezzel a problémás útszakaszokat, fontos időt takarítva meg az utazás során. A legfontosabb autópályák figyelését a jövőben a kisebb forgalmú utak monitorozása egészítheti ki.
Az internetes térképen eltérő színekkel jelzik a
legforgalmasabb autópályák telítettségét, az esetleges torlódásokat,
fennakadásokat. A zöld szín itt a folyamatos haladást jelenti, a sárga kisebb
torlódást, a piros pedig jelentős forgalomlassulásokat, dugókat jelez. Az
adatokat már most is több forrás szállítja, úgy mint kihelyezett szenzorok,
monitorok, illetve a taxitársaságok központjai. Abban az esetben, ha nincs
elegendő információ az adott szakaszról, a térkép színezése szürkére vált.
Hasonló szolgáltatást egyébként a Yahoo is működtet, a Google tehát most kénytelen lemondani az úttörő szerepről. A konkurenst azonban a közelmúltban több kritika érte, mivel nehezebb értelmezni a színkódokat, valamint a különböző szimbólumokat, amelyek a kisebb-nagyobb baleseteket hivatottak jelezni. A Google kizárólag a forgalmat, illetve annak folyamatosságát méri, ám népszerűsége folytán ezen a területen is gyorsan átveheti az első helyet. Ami a jövőre vonatkozó terveket illeti, a szolgáltatást szeretnék kiterjeszteni a főutakra, ezt követően pedig a kevésbé forgalmas útvonalakra is.
Arról egyelőre nincs szó, hogy az Egyesült Államokon kívül is elérhetővé válna az új funkció.
