|
az Erdélyi Református Egyházkerület internetes hírszolgálata |
||
|
|
||
|
Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com Hír beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007. január 26. - VI. évfolyam 3.
szám (összesen 239. szám) |
||
|
|
||
A tartalomból:
Elkészült a könyvelési segédlet az egyházmegyék
számára is
Egyházi
tisztségviselők ünnepélyes beiktatása Kárpátalján
A
marosmezőségi reformátusok nem ódzkodnak a szokatlan újításoktól - Plakáttal az
egyházért
Utolsót
dobbant Bocz-Zoltán Imola szíve
Evangelizációs
napok Szászrégenben
Elmaradt
az aláírás - Dorin Florea sokallja a kormányhatározatban megszabott bérleti
díjat
A
templomot s az iskolát (Egyházában, iskolájában él a nemzet)
Karvezetők
gyakorlati továbbképzése
Evangelizációs
napok Szászrégenben
A
szórvány a nemzet öregkora (A Magyar Kultúra Napja)
Székelyudvarhely,
III Egyházközség
Elkészült a könyvelési segédlet az egyházmegyék számára is
Letölthető az alábbi címen:
Egyházi tisztségviselők ünnepélyes beiktatása Kárpátalján
2007. január 21-én 14 órától kerül sor a Kárpátaljai Református Egyház tisztségviselőinek ünnepélyes beiktatása a beregszászi református templomban Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökének szolgálatával.
Mint arról korábban beszámoltuk, a 2006 novemberében lezárult tisztújítási folyamatban püspökké Zán Fábián Sándor eddigi főjegyzőt, főgondnokká Nagy Béla korábbi világi főjegyzőt, a beregszászi Diakóniai Koordinációs Iroda vezetőjét, lelkészi főjegyzővé Héder János ungvári lelkészt, világi főjegyzővé id. Halász Dezső haranglábi presbitert választották.
Zán Fábián Sándor 1973. július 11-én született a nagyszőlősi járási Ruszka Dolina községben. A Szőlősvégardói Középiskolában érettségizett 1990-ben, s még ebben az esztendőben felvételt nyert a Debreceni Teológiai Akadémia lelkipásztori szakára. Lelkipásztorrá való felszentelése Debrecenben történt 1996. szeptember 18-án. Ez év októberétől lelkipásztorként szolgál a mezővári és a borzsovai református gyülekezetekben, majd 1999 októberétől Borzsován felügyelő lelkészként, Haláboron pedig lelkipásztorként folytatott szolgálatot. Egy évet Németországban töltött. Lelkipásztori szolgálataival párhuzamosan 2000-től a Beregi Egyházmegye Építészeti Bizottságának elnöki teendőit is ellátja, 2002-től pedig a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője, s megalakulásától a KRISZ elnöke. Mindemellett egyházkerületi szinten a Missziói és az Építészeti Bizottságok vezetését is felvállalta, vezető lelkipásztorként pedig a továbbiakban is szolgál a mezővári református gyülekezetben.
Az egyházkerületi választásokkal egy időben az egyházmegyei tisztújítás is lezajlott. A Beregi Egyházmegyét Szántó János esperes irányítja, főgondnokává Molnár Sándort, a beregrákosi gyülekezet főgondnokát választották. Az Ugocsa-Máramarosi Egyházmegye élén továbbra is Seres János esperes áll, ott főgondnokká Petrusinec Vladimirt, a tiszaújlaki gyülekezet presbiterét választották. Az Ungi Egyházmegye esperese ezentúl az édesapját követő Balogh Attila eszenyi és szalókai lelkipásztor lesz, főgondnokká Ungban Bátori József szalókai presbitert választották.
A Kárpátaljai Református Egyházkerület három egyházmegyéből áll: a beregi, a máramaros-ugocsai és az ungi egyházmegye. 1991-től helyreállt az egyházkerületben a zsinat-presbiteri elven alapuló egyházkormányzás, melyet a szovjet érában szüntettek meg. A legfőbb döntéshozó szerv a zsinati tanács. Az egyházmegyéket az esperesek és a megyei gondnokok irányítják.
A Kárpátaljai Református Egyházkerületben a gyülekezetek száma 107, ahol 61 lelkész és segédlelkész teljesít szolgálatot.
További információk a Kárpátaljai Református Egyházról:
A beregszászi református templomban beiktatták és felszentelték a Kárpátaljai Református Egyházkerület új vezetőit és zsinatát. A gyülekezetek presbitériumai a korábbi lelkészi főjegyzőt, Zán Fábián Sándort választották püspökké, a korábbi világi főjegyzőt, Nagy Bélát pedig főgondnokká. A választások eredményeként Héder János ungvári lelkész lett az egyházkerület lelkészi, id. Halász Dezsőt, haranglábi gondnok pedig a világi főjegyzője. Az említett vezetőkkel együtt iktatták be a Kárpátaljai Református Egyház új zsinatát is. A magyar református egyházkerületek küldöttségei mellett számos ukrajnai és külföldi vendég megtisztelte jelenlétével a nagyon sok érdeklődőt vonzó ünnepséget.
A beiktatási istentiszteleten Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke szolgált, aki a 89. zsoltár eléneklése után Lukács evangéliumának nyolcadik fejezetéből olvasta fel a lekciót. Majd így imádkozott: "Istenünk, kegyelmes atyánk! Szabadíts meg a Krisztus Jézus által! Áldunk és magasztalunk tégedet hatalmadért, amely hatalom a mi életünknek megtartója napról napra. Áldunk és magasztalunk téged kegyelmedért, amelyben megmutattad számunkra az igaz élet megszentelődésének útját. Áldunk, amiért gondviselő szeretettel vetted és veszed körül a te népedet, az anyaszentegyházat. Ezzel a gondviselő szeretettel készítettél bennünket most ünnepre, hogy együtt legyünk a kárpátaljai magyar református anyaszentegyház ünnepén, amikor hálát adunk, amikor biztatást, erőt, áldást kérünk, amikor kitárjuk előtted szívünket..." Ünnepi prédikációjában így folytatta: "Ünnepnap, nagy nap ez a mai Kárpátalján. A beszámolók nyilván feljegyzik majd, hányan hány felől, ki mindenki volt itt a beregszászi templomban, hogy tanúja legyen, amikor a Kárpátaljai Református Egyház megújított tiszti kara, püspöke, főgondnoka, zsinati tagjai eskütétellel megerősítik a fentről jött elhívást."
A prédikációt követően Kacsó Géza, az egyházkerületi választási bizottság elnöke kihirdette a tisztújító választások eredményét: Zán Fábián Sándor püspök, Nagy Béla főgondnok, Héder János lelkészi főjegyző, id. Halász Dezső világi főjegyző. Majd sorban elhangzott a 19 zsinati tag neve: Szántó János, Cseresznye Albert, Zsukovszky Miklós, ifj. Halász Dezső, Sipos Géza, dr. Oroszi Pál, dr. Vackó László, Balogh Attila, Bátori József, Nagy István, Kolozsy András, Katkó László, Balogh Sándor, Seres János, Petrosinec Volodimir, Peleskei Béla, Homoki Gábor, Oroszi József, Deák István.
Horkay László, a Kárpátaljai Református Egyházkerület leköszönő püspöke Jeremiás próféta könyve harmadik részének 15. versét olvasta fel, majd letették az esküt és közösen énekeltek a zsinati tagok. Bölcskei Gusztáv püspök úr bemutatta a püspökké választott Zán Fábián Sándort, aki: "1973. július 11-én született, a Nagyszőlősi járás Ruszka-Dolina községében, Zán Sándor és Várnagy Julianna harmadik gyermekeként. Érettségi vizsgáját a Szőlősvégardói Középiskolában tette 1990-ben, és még ugyanebben az esztendőben felvételt nyert a Debreceni Teológiai Akadémia lelkipásztor szakára. 1995-ben tette le az első, majd 96-ban a második lelkészi képesítő vizsgát, mindkét esetben jó eredménnyel. Lelkipásztorrá szentelése 1996 szeptemberében történt, ugyanezen év októberétől szolgált lelkipásztorként a mezővári és a borzsovai gyülekezetekben. 1999 októberétől Borzsován felügyelőlelkészként, Haláboron pedig lelkipásztorként folytatta szolgálatát. 1998 májusában kötött házasságot Fábián Judittal, aki a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán szerzett óvodapedagógusi oklevelet, házasságukat Isten négy gyermekkel áldotta meg (...). 2000-től a lelkipásztori szolgálataival párhuzamosan a Beregi Egyházmegye Építészeti Bizottságának elnöki teendőit is ellátta. 2002-ben pedig a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjévé választották meg. A 2006. évi tisztújítás eredményeképpen pedig püspökké választották, püspöki szolgálata mellett továbbra is marad a mezővári református gyülekezet vezető lelkipásztora."
A bemutatás után a megválasztott püspök Isten és a gyülekezet színe előtt elkötelezte magát a szent szolgálatra, jobb kezét a szívére helyezve ismételte el a püspöki eskü szövegét. Ezt követően egyházunk ősi gyakorlata szerint a vendégpüspökök és esperesek kezüket a fejére téve megáldották az új püspököt.
Zán Fábián Sándor felszentelését követően Bölcskei püspök úr bemutatta a főgondnokká választott Nagy Bélát is: "1954. október 9-én, Beregszászban született. 1972-ben érettségizett a Beregszászi 3. Sz. Középiskolában, majd munkába állt a Beregszászi Konzervgyárban. A nyolcvanas évek elejétől a Beregszászi Református Gyülekezet presbitereként munkálkodott. Ugyanezekben az esztendőkben aktívan részt vállalt bezárt templomok visszaszerzésében. 1989-ben, amikor a bulcsui gyülekezet visszakapta templomát, a gyülekezet gondnokává választották. 1991-től 2002-ig a Beregi Egyházmegye gondnoka volt. 1993-tól mind a mai napig ő a Diakóniai Koordinációs Iroda vezetője az egyházban. A kárpátaljai református gimnáziumok megalakításában és fejlesztésében aktív részt vállalt. 2002-ben a Kárpátaljai Református Egyház világi főjegyzőjévé választotta, 2006-ban pedig főgondnokává." A bemutatást követően Nagy Béla letette hivatali esküjét.
A felszentelt püspök székfoglaló beszédét Pál apostol Efezusiakhoz írt levele negyedik részének 11-16. verséig terjedő igeszakasz felolvasásával kezdte, és hangsúlyozta a hit és a szeretet mindennél fontosabb voltát: "...hirdetem, hogy Jézus Krisztusba vetett hit nélkül elkárhozik az ember, elvész, bárki legyen is. Bármilyen hatalma legyen, bármilyen pozícióban legyen, bármilyen család sarja legyen. A Jézus Krisztusba vetett hit egyedül csak a megtartó hit. Ehhez az igazsághoz fogok ragaszkodni, és ehhez az igazsághoz kell ragaszkodnia a kárpátaljai református lelkipásztoroknak, gondnokoknak, presbitereknek és a legkisebb piciny egyháztagnak is. Kedves testvéreim, ragaszkodnunk kell az igazsághoz mindenkor, akkor is, ha az nem népszerű. Jézushoz hűnek kell bizonyulnunk az élet minden területén. Csak az a nép, és csak az a felekezet marad meg, amely ragaszkodik az igazsághoz, és szeretetben tud élni..." Majd imájában így folytatta: "...Könyörgünk azért, hogy minden időben megfelelő egyensúlyban legyen az egyházunk, hogy tudjuk hirdetni az igazságot és a szeretetet. Egyikkel sem visszaélve, egyiket sem elhanyagolva..."
A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szövetség zenekarának szolgálatát követően Nagy Béla főgondnok beszélt a Kárpátaljai Egyházkerület eredményeiről és terveiről. Ígéretet tett arra, hogy elfogultság nélkül fogja végezni Istentől kapott feladatát. Ezt követően a püspöktársak és képviselőik köszöntötték az immár felszentelt kárpátaljai püspököt. Dr. Szabó István, a Duna-melléki Református Egyházkerület püspöke párhuzamba állította saját egyházkerületének múltját a kárpátaljai egyház mostani sorsával, és felajánlotta egyházkerülete szolidaritását. Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke a kárpátaljai és saját egyházkerülete közelségére, a múltbéli gazdag kapcsolatokra és a jövő együttműködési lehetőségeire hívta fel a figyelmet köszöntésében. Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke két fontos tanáccsal járult hozzá a beiktatott egyházi vezetők előtt tornyosuló feladatok megoldásához: "A Kárpátaljai Református Egyháznak először meg kell teremtenie a törvényes kereteket. Világos egyértelmű törvényeket kell alkotni, ami mindenkire érvényes, s amit mindenkinek be kell tartania. A második nagyon fontos tanácsom: Ennek az új csapatnak nagyon sokat kell munkálkodnia az egyház egységén." Dr. Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke arról a múltbéli időszakról beszélt, amikor a szlovákiai és a kárpátaljai református egyházak egy rövid időre a mostaninál sokkal közelebb kerültek egymáshoz. Beszélt személyes kárpátaljai kötődéseiről, és kijelentette: "Azt szeretném ha többet találkoznánk és gyakrabban szolgálnánk egymás gyülekezeteiben, mert én az elvégzendő munka biztosítékát az Úr Isten segedelme mellett abban látom, hogy a gyülekezetek is teljesen átadják magukat és szolgálatba állnak." Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője megígérte: "Amennyiben szív a szív mellett lesz, akkor mi mindent megteszünk azért, hogy nagyon szép áldások érkezzenek és töltsék be a szíveinket, bárhol is élünk." Köszöntötte a felszentelt püspököt az Ukrajnai Református Egyház képviselője, valamint Majnek Antal, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Milan Sasik, a Kárpátaljai Görög Katolikus Egyházmegye püspöke. Bátky Miklós esperes a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének, Márkus Mihálynak a jókívánságait tolmácsolta. Tamás Bertalan, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Külügyi Irodájának vezetője a Református Világszövetség nevében köszöntötte az egyházkerület beiktatott vezetőit és felolvasta a világszövetség elnökének, dr. Clifton Kirkpatricknak és főtitkárának, dr. Setri Nyominak a levelét, amelyben áldásukat küldték. "Tudván azt, hogy a kárpátaljai testvérek nem könnyű körülmények között végzik szolgálatukat, azért könyörögünk, hogy ezt a szolgálatot férfiak és nők teljes egyetértésben végezzék." Arra kérik Zán püspök urat, munkálkodjék azon, hogy ez elé a szolgálat elé ne gördüljön semmilyen akadály. Végül felolvasta az Amerikai Református Egyház képviselőjének, Duncan Hansonnak köszöntő levelét. Köszöntötte a beiktatott püspököt a három kárpátaljai egyházmegye újonnan választott esperese, Balogh Attila, Seres János és Szántó János, valamint Laborczy Géza evangélikus lelkész. Szili Katalinnak, a Magyar Országgyűlés elnökének nevében Kishegyi Viktória főtanácsadó gratulált.
Végül Zán Fábián Sándor püspök úr megköszönt minden igeverset, áldást és jókívánságot. A gyülekezet fennhangon elmondta az Úrtól tanult imádságot, majd elénekelte nemzeti himnuszunkat, és végül az új püspök áldásával térhettek haza, minden bizonnyal hitükben gazdagabban.
Kérdésünkre válaszolva, hogy miért tartotta fontosnak, hogy ő iktassa be a Kárpátaljai Református Egyház püspökét, Bölcskei Gusztáv püspök úr elmondta: "Általában egy egyházkerület püspökének a beiktatásán mindig egy testvér egyházkerület püspöke hirdeti az igét. Továbbá mi nem csak beszélünk a Magyar Református Egyház egységéről, ezt igazolja szerintem az is, hogy minden magyarországi egyházkerület képviselői itt vannak. A másik ok egy személyes vonatkozás: most először fordult elő, hogy olyan valakit iktattunk be püspöknek, aki a tanítványom volt. Ebből látszik, hogy ő még fiatal, én pedig már nem tartozom a fiatalok közé. Tehát azt hiszem, hogy ez a személyes és az egyház összetartozását kifejező vonás közül mindkettő azt húzta alá, hogy itt a helyünk, és hiszem, hogy ez az alkalom valóban egy nagyon szép kifejezése volt annak, ami a természetes vágyunk és óhajunk, hogy a Magyar Református Egyház a természetes szétszakítottságán tudjon felülemelkedni."
A meghívott vendégek az ünnepi istentiszteletet követően az Arany Páva vendéglőbe állófogadásra voltak hivatalosak, ahol a magyar kormány képviselője, Kárpátalja megye és a Beregszászi járás, valamint a magyar társadalmi szervezetek és a nőszövetség vezetői folytatták a köszöntések sorát.
Még kapható Fali, Asztali és Kártyanaptár valamint Bibliaolvasó kalauz.
Ára: 5 RON
Ára: 0,10 RON
Ára: 5 RON
A fenti könyvek mindegyike,
megvásárolható és megrendelhetõ, Egyházkerületünk
Veres Miklós iratterjesztõ
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
Fölösleges püspöki látogatás
Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea az utolsó pillanatban elutasította annak a szerződésnek az aláírását, melynek értelmében a városháza átadta volna az Erdélyi Református Egyházkerületnek (EREK) a Bolyai Farkas Gimnázium épületét. Az elöljáró utolsó pillanatban hozott döntéséről a Vásárhelyre tartó Pap Géza püspök már csak a város határában értesült. Bár az önkormányzat még decemberben döntött a kormány által visszaszolgáltatott egykori református kollégium sorsáról, a polgármester helyettesétől, Csegzi Sándortól is megtagadta az aláírás jogát. Így a csütörtök délelőtt fél 11-re tervezett szerződés-aláírás helyett a felek nem a közjegyzőnél, hanem déli 12-kor a városházán találkoztak. „Örülök, hogy megismerkedhettem a püspök úrral, akivel nagyon kedves beszélgetést folytattam” - jellemezte kedélyesen a zárt ajtók mögötti tárgyalást a polgármester, akinek felemelt hangja viszont több ízben is kiszűrődött a két ajtóval és egy előszobával elválasztott irodából. Amikor a konkrétumokról kérdeztük, Florea határozottan kijelentette, hogy ő elfogadja a restitúciót, de nem ért egyet a házbér fizetését szabályozó kormányrendelettel. „Az történt, ami rendszeresen történni szokott: a kabinet úgy hozta meg a döntését, hogy minket meg sem kérdezett” - méltatlankodott Dorin Florea a 2006/1886-os kormányrendeletre utalva. Ez úgy szabályozza az egyházaknak visszaszolgáltatott épületek jogi helyzetét, hogy azok - amennyiben megőrzik az épület rendeltetését - nem kötelesek ingatlanadót fizetni. Ugyanakkor településkategóriákra lebontva megállapítja a fizetendő házbér mértékét, eszerint Marosvásárhelyen 7 lej az épület, és 2,5 lej a terület négyzetméterének bére. Florea szerint akár nyomban is alá lehetett volna írni a szerződést, amennyiben az egyház nem ragaszkodik a kormányrendelet által megszabott házbérhez. „Havi egy eurót vagyok hajlandó adni négyzetméterenként, többet nem” - jelentette ki lapunknak a polgármester.
„Florea úr szerint a kormányrendelet romba dönti a város költségvetését. Szerintem akár jó, akár nem, a kormányrendeletet alkalmazni kell. Mi nem kérünk egy fillérrel se többet, mint amennyit a törvény megszab” - mondta el a találkozó után az EREK püspöke, Pap Géza. A felek abban állapodtak meg, hogy az önkormányzat megfogalmazza a házbérre vonatkozó javaslatát, ezt pedig a püspökség megvitatja.
A Református Kollégium ügyét az egymástól teljesen eltérő adatok is bonyolítják. Az egyházkerület topográfiai felmérése szerint a polgármesteri hivatalnak jóval nagyobb felületre kellene bért fizetnie, mint amennyi a városháza nyilvántartásában szerepel. Pap Géza szerint az eltérés jelentős, hisz a Florea által bemutatott okiratokban a területnek mindössze kétharmada szerepel. A 2006-ban az egyházmegye nevére telekelt ingatlan visszaszolgáltatását Marosvásárhely polgármestere még 2005-ben megpróbálta megakadályozni. Akkor a tanácsosok nevében, de a tudtuk nélkül megtámadta a restitúciót elrendelő kormányrendeletet. Pap Gézának azzal magyarázta gesztusát, hogy polgármesterként neki „kutya kötelessége” megvédeni a város vagyonát.
Szucher Ervin - Krónika - 2007-01-26
Utolsót dobbant Bocz-Zoltán Imola szíve
Utolsót dobbant csütörtökön a baróti Bocz-Zoltán Imola szíve. Az alig hétéves, súlyos beteg székelyföldi kislány sorsát a sajtó révén hosszú hónapokon keresztül ezrek követték aggodalommal: életének megmentésért az utóbbi másfél évben példátlan módon fogtak össze erdélyi és anyaországi társadalmi, civil és egyházi szervezetek, magánszemélyek.
Imola tavaly nyáron, Miskolcon esett át nehéz műtéten, azóta utógondozása folyt. A kislány állapota tavaly januártól folyamatosan romlott, vérében a rákos sejtek elszaporodtak, állandó kórházi kezelésre és szakfelügyeletre volt szüksége.
Bocz-Zoltán Imola nevéhez fűződik a jótékonysági koncertekből, előadásokból álló Összefogás Napja, amelyet először 2005. december 20-án tartottak meg Erdővidéken. A siker nyomán a szervezők eldöntötték: minden december 20-án Összefogás Napját tartanak, amelynek bevételét a támogatásra szoruló személyeknek, szervezeteknek adják.
Erdély Ma - 2007-01-26
Evangelizációs napok Szászrégenben
Január 25-e és 28-a között evangelizációs napokat szervez a Radnótfájai Református Egyházközség, amelynek meghívottja d. dr. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök. Az istentiszteletekre csütörtökön, pénteken és szombaton délután fél öttől a radnótfájai református templomban, délután 6 órától a Radnótfájai úti, épülő templomban (imaház) kerül sor. Vasárnap a megszokott program szerint tartják az úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteletet.
Népújság - 2007-01-26
Elmaradt az aláírás - Dorin Florea sokallja a kormányhatározatban megszabott bérleti díjat
Tegnap hiába utazott Marosvásárhelyre Pap Géza, Erdély református püspöke. Az előzetes megegyezés alapján látogatásának célja az lett volna, hogy Csegzi Sándor alpolgármesterrel aláírják a püspökség tulajdonába átkerült Bolyai Farkas Főgimnázium átadási-átvételi jegyzőkönyvét valamint az öt évre szóló bérleti szerződést az épület használatára.
Útban Marosvásárhely felé azonban értesítették a püspököt, hogy Dorin Florea nem írta alá Csegzi Sándor alpolgármester felhatalmazását a szerződéskötésre. Pap Géza másfél órát várakozott, hogy találkozzon a polgármesterrel, akivel több mint egyórás beszélgetést folytattak. Mint kiderült, a polgármester azt kifogásolta, hogy a vonatkozó (2006. évi 1886-os) kormányhatározat túl nagy összeget ír elő az egyházaknak visszaszolgáltatott épületek bérlői számára, amit nem hajlandó elfogadni.
- Az egyetlen problémát a bérleti díj képezi, a szerződés aláírása ellen egyébként nincs kifogásom. Sajnos, a kormány ezúttal is a fejünk fölött döntött, anélkül, hogy erről konzultált volna a helyhatóságokkal és az egyházakkal - nyilatkozta a sajtónak. - Egyébként nagyon kedves beszélgetés volt, amelynek során tisztáztuk azokat a pontatlanságokat és rosszindulatú nyilatkozatokat, amelyeket a Népújságban nekem tulajdonítottak az iskola rendeltetésével kapcsolatosan - nyilatkozta Dorin Florea, anélkül, hogy pontosította volna lapunk állítólagosan rosszindulatú írásait. Mi magunk a megjegyzést a polgármester krónikus Népújság-fóbiájának tulajdonítjuk.
- Abban maradtunk, hogy a mai (a tegnap délután tartott) tanácsülésen a költségvetés függvényében javaslatot teszek a bérleti díjra, azt a püspök úr bemutatja az igazgatótanácsnak, és ha jóváhagyják, aláírhatjuk a szerződést - tette hozzá. - Amikor az idei költségvetést elkészítették, még nem lehetett tudni, hogy a kormány a duplájára emeli (a négyzetméterenkénti egy euró helyett kettőre) a bérleti díjat - tette hozzá Dorin Florea, aki szerint egyetértettek abban, hogy mind a püspökség, mind az önkormányzat tervei az iskola javát szolgálják.
A sajtó kérdésére Pap Géza, Erdély református püspöke elmondta, hogy egy jól előkészített szerződéskötésre indult, ehelyett azonban a polgármester arról tájékoztatta, hogy nem ért egyet a kormány döntésével.
- Én úgy értelmezem, hogy ez a határozat mindkét félre nézve kötelező, s a kormány nem véletlenül jelölte meg pontos számokban a bérleti díjat… Mi csak azt kérjük, amit a törvény előír, nem többet és nem kevesebbet. A polgármesteri hivataltól befolyó összeget pedig teljes egészében az iskola mûködésére, felújítására és az oktatás minőségének javítására szeretnénk fordítani.
A baj az, hogy most már mindenki másképpen számol - tette hozzá a püspök, aki szerint az egyház szakértővel mérette fel a nevére betelekelt épületet, a hivatal nyilvántartásában azonban a harmadával kevesebb négyzetméter szerepel.
A kérdésre, hogy beszéltek-e arról, hogy a polgármester miért hátráltatta fölösleges perekkel (a Marosvásárhelyen mûködő Táblabíróság a 2006. évi 53-as határozattal hozta meg a végleges döntést) az épület visszaszolgáltatását, a püspöktől megtudtuk, hogy Dorin Florea törvényes kötelességének érezte a város vagyonának a védelmét.
A püspökségnek az iskolával kapcsolatos terveiről Pap Géza azt nyilatkozta, hogy a világi és egyházi oktatás ugyanúgy fog mûködni, mint eddig, a Református Kollégiumot érintő elképzelésekről pedig a felekezeti iskolákra vonatkozó törvény megjelenése után döntenek.
Ami a polgármesteri hivatallal való tárgyalásokat illeti, várják az írásbeli ajánlatot, amit a püspökség igazgatótanácsában fognak megbeszélni.
Bár a szerződéskötést, ami a tegnap elmaradt, törvény szabályozza, s 2006. december 19-i 428-as határozatában ez ügyben a marosvásárhelyi tanács is egyértelmû döntést hozott, Dorin Florea a jelek szerint egyiket sem akarja betartani.
(bodolai) - Népújság - 2007-01-26
Tordán a három református templom közül kettőben tartanak imahetet: az újtordai és az ótordai egyházkerület tagjai gazdagodhatnak nap mint nap lelkiekben.
Vincze Csongor újtordai református lelkipásztor elmondta, hétfőn a tordai unitárius lelkipásztor, Józsa Lajos, kedden Péntek András Kolozsmonostori segédlelkész, szerdán Szilágyi Imre aranyosgyéresi lelkész hirdetett igét, csütörtökön Szöllösy János a kolozsvári hidelvi-, pénteken Lőrincz Tibor József nyugalmazott újtordai-, szombaton Kónya Albert aranyospolyáni lelkész, míg vasárnap jómaga fog igét hirdetni.
Nagy Albert ótordai református lelkésztől megtudtuk, január 22 és 28 között az ótordai gyülekezetben délutánonként Kolozs, Maros, Hargita és Kovászna megyei református lelkészek hirdetnek igét: hétfőn Jakab István volt Galambodról, kedden Fancsal Zsolt Bölönből, szerdán Márton Csaba Jeddről, csütörtökön pedig Kürti Tamás Maroscsúcsról, pénteken Barabási Endre Alsóboldogfalváról, szombaton Bíró Halmágyi Sándor Szentmihályról és vasárnap dr. Visky S. Béla, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem vallástanár-képző fakultásának tanára hirdet majd igét. Mindkét egyházközségben vasárnap úrvacsoravételre is sor kerül.
Ladányi Emese Kinga - Szabadság - 2007-01-25
Bálint Tibor íróra emlékeznek január 28-án, vasárnap a hidelvei református templomban (Horea út 53.), a délelőtt 10 órakor kezdődő istentiszteleten. Igét hirdet és az íróra emlékezik barátja, Demeter József szászrégeni lelkipásztor. Közreműködik a gyülekezet kórusa Felházi Lenke vezetésével és Sebesi Karen Attila színművész. A gyülekezeti otthonba rövid műsor után szeretetvendégségre várják a megjelenőket.
Szabadság - 2007-01-25
A templomot s az iskolát (Egyházában, iskolájában él a nemzet)
Mondhatná-e valaki, hogy közhely ez a Reményik-idézetet? Székelyszáldoboson sem az, hiszen a református székelymagyar faluban egyre számosabb a román anyanyelvű, cigány nemzetiségű lakosság. Nem célunk megjósolni, mi lesz itt fél évszázad múlva, de tény, a megmaradásnak több fészke is van: a család, a templom és az iskola.
Állják a sarat
Ezt éreztük, amikor a 670 lelket számláló református egyházközség megyebírója, Benkő Imre megszólalt. Természetes, hogy tőle nem a lelki gondozás, hanem az anyagiak és a mindennapi feladatok felől érdeklődtünk.
A tavaly modernizáltuk a paplak konyháját - kezdte beszámolóját. - Az anyagi támogatás szerény volt, s így elmondhatjuk, hogy a munkálatot a gyülekezet önerejébol álltuk. Holland testvérgyülekezetünk is segített, de adományát a bankban fiaztatjuk, mert 2007-re újabb számításaink vannak.
- Gondoljuk, nem titkosak ezek a tervek.
- Nem. Cserepet akarunk vásárolni, és teljesen felújítani a templom tetőzetét. Mindenképp megkezdjük, de nem kizárt, hogy csak 2008-ban fejezzük be. Ez a presbitérium akarata. Ezt a magyar történelmi egyházat mi tartjuk fenn, bár van cigány is a faluban, ők ilyen-olyan hiten vannak, nem ismerek olyant, aki fizetné az egyházfenntartást.
- Visszakapta-e az egyház a vagyonát?
- Igen, azt a tíz hektárt. Több földvagyonunk volt, s arra is benyújtottuk igényünket, reméljük, hogy megkapjuk. Erdőbirtoka a kántortanítónak volt, de erre mi is, és érdekes módon az iskola is számot tart, mert a rektor kántor és tanító is volt.
Magyar és kálvinista becsületére válik ennek az anyaegyháznak, hogy áldozott a vargyasi leányegyházközség templomára is. Most a holland segítséggel felépült új templom, melyet Makovecz Imre tervezett, Vargyas idegenforgalmi látnivalója is.
Hogy lesz ebből integrálódás?
Tókos Jenőt, a Benkő József Általános Iskola igazgatóját csak telefonon tudtuk elérni, de a száldobosi iskola fűtött, meleg és világos osztálytermeibe sikerült bepillantanunk. A régi épület főjavítását most végezték el tanügyi pénzalapból. Falburkolat került az osztályokba, kicserélték az asztalosmunkát, központi fűtést szereltek, korszerű illemhelyet és kézmosót építettek. Az igazgató közlése szerint az óvodások és iskolások hetven százaléka román anyanyelvű cigány gyerek. „Nincs mit tenni - mondták a faluban -, ezeket integrálni kell!” Nem lesz könnyű. Anyanyelvükhöz nagyon ragaszkodnak. Kovács József helytörténész adataiból tudtuk meg, hogy a XIX. században egy Fogaras-földi román cigány patkolókovács családot hozatott Bardocra az ottani Bartha család. A falu bírója nem adott letelepedési engedélyt, így kerültek Száldobosra. Az ottani bíró csak a felső faluvégén engedte letelepedni őket, itt ma népes romatelep van. A száldobosi cigányok egytől egyig román nemzetiségűnek vallották magukat a 2002-es népszámláláskor, egyetlen egy sem romának. Mivel román nemzetiségűek nem élnek Száldoboson, a 876 roma a falu összlakosságának (1780) 49,2 százalékát tette ki akkor. 1954-ben 12 roma család élt itt, 1977-ben 228 lelket tartottak nyilván, s jelen pillanatban lélekszámuk meghaladja az ezret. Jelenleg százhúsz cigányasszony terhes Száldoboson. A romák zöme pünkösdista vallású, prédikátoruk helyben lakik, képviseletük is van a bardoci önkormányzatban. Sokak bosszúságára nem a görögkeletiek közösségét szaporítják, mint valaha. Soraikban gyökeret vert a nyomor, s csak néhány tehetősebb család van, amely Magyarországon keresett-kapott munkát, viselkedésükön, lakásukon látni ezt. Nemzetiségtudatuk? Ha egyik Morar nevet visel, akkor a másik Molnár ugyanabban a családban, s ha az egyik Vékony, a másik Subtirel… Lesz itt tennivalója az önkormányzatnak, s az uniónak is, míg integrálni tudja ezt a népréteget.
Új óvodát építenek
Hat terem és egy tanácskozó lesz majd abban a kétszintes épületben, melyet a jelenlegi iskola közvetlen közelében építenek fel - tájékoztatott Kolumbán Sándor bardoci alpolgármester. Az önkormányzat megvásárolta a területet, a tervet egy kolozsvári cég készíti, s a helyiek remélik, hogy még idén felépül. A jelenlegi óvoda ugyanis a református egyház tulajdonát képező épületben muködik, melyet visszakapott, szerződéses alapon 2008-ig használhatja a helyi tanács.
Kisgyörgy Zoltán - Háromszék - 2007-01-25
A szászrégeni református egyházközségbe január 7-14. között Demeter József református lelkipásztor vendéglelkészeket hívott meg minden délutánra, akik két helyen tartottak istentiszteletet. Az Eszter imaházban délután 16 órától, míg a szászrégeni református templomban 17 órától. Az imahéten a következő lelkészek hirdették az igét: Kántor Attila esperes Marosvásárhelyről, Lukácsy Szilamér erdőcsinádi, Szabó Andor mezőmadarasi, Dobos Loránd szászrégeni segédlelkész, Komáromi István nagyernyei, Porkoláb Levente sáromberki, Nagy Sándor mezőfelei, Dénes Katinka marosvásárhelyi, Szabadi úti segédlelkész.
Az imahét napjain nagy volt az érdeklődés, mindkét helyszínen megteltek a padok, a szép igemagyarázatok lekötötték a hívek figyelmét. Lélekben gazdagodtunk, valósággal felfrissülve távoztunk. Demeter József a vendéglelkészeknek kérdéseket tett fel, hogy mi is képet alkothassunk, milyen gyülekezetekből érkeztek. Főleg arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen jövőt vetítenek a gyülekezetek elé. Kiderült, hogy az említett településeken nagy létszámú gyülekezetek vannak, a templomlátogatás azonban 12-20 százalék körül van.
Jenei Árpád, Szászrégen - Népújság - 2007-01-24
Hangulatos előadóestet tartottak a BBTE Vallástanárképző Kar Zenepedagógia
tanszékének diákjai Mozart és kortársai címmel szombat este a Farkas
utcai református templomban.
A kívülálló számára meglepő, hogy milyen sokrétű zenei képzésben részesülnek
e kar hallgatói: a karéneklés mellett orgonát, furulyát és éneket is tanulnak.
A félévzáró hangverseny tehát jó alkalom arra, hogy a közönség előtt is
bemutassák azt, amit elsajátítottak. Persze, nem felejthetjük el, hogy a
fellépő fiatalok egyrésze nem végzett zeneiskolát, és az is előfordul, hogy
zenei alapjaikat az itteni oktatás képezi. Ezért a túl szigorú bírálat nem
helyénvaló.
Egyértelművé vált, hogy az ilyen fellépésekkor a karéneklésre kell alapozni.
A Windhager-Geréd Erzsébet által vezetett énekkar pozitívumai: az érthető
szövegmondás, az árnyalt dinamika és a muzikalitás ízléses produkciót
eredményezett. Bár a templomban felcsendülő furulyahármas kissé szokatlannak
tűnhetett, teljesítményük jónak nevezhető. A hallgatók orgona- és
zongorajátékán azonban érződött az iskolás jelleg, némi bizonytalankodás.
Erőpróba volt a fiatal hangok számára az énekes szólórészek előadása is.
Kellemes meglepetésként ért a Mozart-vonósnégyesrészletek előadása, ám a
műsorfüzetben „elfelejtették" feltüntetni, hogy a fellépők között akadt
zeneiskolás és zeneakadémiai hallgató is.
Minden fellépés megmérettetés. Elmondható: eredményes félévet zár a kar,
amelyhez a felkészítő tanárok: Kirkósa Júlia (ének), Tóth-Guttman Emese
(orgona), Majó Zoltán (furulya) és az orgonakíséretet ellátó dr. Kovács László
Attila is hozzájárult.
Szabadság
– 2007-01-23
Karvezetők gyakorlati továbbképzése
A karvezetők gyakorlati továbbképzését szerdán, január 24-én, du. 4 órakor
tartják a Kisbácsi Református Egyházközség tanácstermében!
Január 25-én este 7 órától a Cserealji Református Egyházközség vendége Sófalvi Magdolna óvónő, aki bemutatja Csicseriborsó címû játékkönyvét. A bemutatón óvodás gyermekek csoportja a kötet anyagából nyújt ízelítőt.
Január 25-28. között evangelizációs napokat szervez a Radnótfáji Református
Egyházközség, amelynek meghívottja d. dr. Csiha Kálmán nyugalmazott református
püspök. Az istentiszteletekre csütörtökön, pénteken és szombaton délután fél
öttől a radnótfájai református templomban, délután hat órától a Radnótfájai
úti, épülő templomban (imaház) kerül sor. Január 28-án, vasárnap a megszokott
program szerint tartják az úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteletet.
Az oltszemi Mikó-kastély homlokán levo emléktábláról idézzük a címet. Akkor egy megújulni akaró kor küszöbét jelölte ezzel az építteto Mikó Miklós. Úgy érezzük, most ismét idoszeru: többévi csendes vegetálás után, ha lassan is, de ráállott a település az 1989 utáni korszak áldozatot, munkát és kitartást követelo útjára. Nem kis köze volt ehhez a községközpont Bodok önkormányzatának, a falu községi képviseletének, egyházának, közösségének.
Nem fél tégla
Nem Fodor István bodoki polgármesterrel, hanem a helybeliekkel vesszük leltárba, mit sikerült közösen megvalósítani Oltszemen néhány év alatt. Most nem azt kérdi az oltszemi ember, hogy mire használja fel adóját az önkormányzat, hanem azt, hogy az új objektumokat ugyan bizony milyen és mennyi pénzbol valósították meg. Ezekre gondoltunk, amikor egyfajta nyitásról beszéltünk ebben a faluban.
Elkészült az ivóvízhálózat kivitelezési terve, és februárban sor kerül arra a versenytárgyalásra is, amelyen eldol, melyik szakvállalat vezeti be a zaláni Rókalikak nevu helyrol a forrásvizet a faluba. Néhány éve muködik Oltszemen a tanács által felújított épületben a diakóniai központ, s megépült nem kis erofeszítés révén a híd az Olt folyón. Sokan nem hitték, hogy itt új iskola is lesz, miként az is áldás volt a falu számára, hogy a Dimény Kft. rendezte a faluközpont képét, vállalkozást, új munkahelyeket teremtett, s az önkormányzat segítségével Oltszem ma madárbarát falunak mondhatja magát. A faluszépítés koronája volt az emlékpark, ahol az utókor leróhatja kegyeletét azok elott, akik életüket szentelték a haza szabadságáért. S ha minden az elképzelések szerint halad, s ha megvalósulhat A borvíz útja program kissé módosított változata, újra olyan lenne az oltszemi kastély mögötti csendes és festoi környezet, mint valamikor a Mikó grófok idejében. Megépülne Szentjánosban a megálmodott mofetta, s a már nem muködo malomban vízikerekes malommúzeum, panzió kapna helyet…
Gondokból sem fogynak ki
Határozottan állította ezt Dimény Gábor, Oltszem egyik képviseloje a bodoki helyi tanácsban.
Itt van az új kényelmes iskolánk - mondta -, s most megszületett egy olyan elképzelés is, hogy az épület mögötti üres telken sportpályát kellene építeni, olyant, ami multifunkcionális. Valami modern mu gyepszonyegest, amolyan euronormás kézilabdapályát…
Dimény Gábor vezeto beosztást foglal el a helyi erdo-közbirtokosság választmányában is. Szerinte a birtokosság dolga nem kimondottan sajtóba kívánkozik, de ha közügyrol van szó, szívesen válaszol. Elmondta: tét, hogy maradéktalanul visszaszerezzék azt az erdovagyont, ami annak idején az osöké volt. Közel négyszáz hektárnyi területet visszaszereznek a szomszédos községek (Bodok, Málnás és Nagybacon) területén. A baconi részrol jobbára legelot kapnak vissza, Bodoktól már visszakapták részüket, Málnáson az oltszemi területbol egyéneknek erdot mértek ki, de ígéretet kaptak, hogy ezt kiegyenlítik. Megegyezés született, hogy más terület ellenében azt az útszakaszt is átengedik Málnás községnek, ahol a Zalánpatak felé tartó összeköto utat építteti az ottani önkormányzat.
- Van nekünk egy álmunk - mondja Dimény Gábor. - Ha már annyi borvíz, gyógyvíz, mofettagáz van ennek a falunak az altalajában, jó volna, ha megszülethetne itt a betegek, öregek gyógyulására egy piheno-gyógyövezet a Szentjános nevu mezorészen.
A püspök neve kötelez
Meleg, csend és tisztaság a falu vadonatúj iskolájában. Tanévkezdéskor avatták, s homlokán ott látni az író és jeles erdélyi református püspök, Makkai Sándor nevét. Egy óvóno és két tanítóno készíti fel itt a gyermekeket arra, hogy vagy Bodokon, vagy Málnáson folytathassák tanulmányaikat a felsobb osztályokban. Dimény Éva iskolafelelos osztályában például roma gyerek a legjobb tanuló, s a huszonnyolc iskolásból huszonketto roma. Timike és Ildike jó táncosok - magyarázta a cigány vajda -, Florika jó énekes. Gyöngyi, egy fiatalasszony, a legszebben énekli Oltszemen a magyar nótákat! Az óvodában fordított az arány: huszonkilenc gyerekbol csak kilenc roma. Felfelé ívelo a magyarság lélekszáma is - tudtuk meg. Néhány év múlva nem kell a szüloknek más iskolába vinniük I-IV. osztályos gyereküket azzal az indokkal, hogy a roma tanulók miatt alacsonyabb Oltszemen az oktató-nevelo munka szintje. Makkai püspök szelleme kötelezi elsosorban a pedagógusokat: a maximumot adják kisgyereknek, tanulónak egyaránt.
Makkai püspök neve a falu kálvinista eklézsiájában is kötelez mindenkit: lelkészt, presbitériumot és a noszövetséget egyaránt. Erre t. Egyed Sándor, az 518 lelket számláló gyülekezet lelkipásztora is rábólintott, akitol az egyházgondok felol érdeklodtünk. A tavaly nyáron megszépült a református kultúrház elotti térség, ide épült Oltszem emlékparkja. Ebben az évben a kultúrotthonon a sor - jelezte a lelkész. Elvégzik az épület belso javítását, s bár az egyház önerobol áll mindent, a parókia fedélzetén is meg akarják forgatni a cserepeket. 2007 a testvérgyülekezeti kapcsolatok erosítésének éve is lesz. A tavasszal fogadják a székelykövesdi hívek képviseletét, de kinéz egy magyarországi kirándulás is: a miskolc-tetemvári gyülekezet vendégeiként látogatnak Magyarhonba. Az oltszemi romák zöme - ha gyakorolja vallását, ha nem - református és magyar.
Kapaszkodnának, ha lenne, amibe
Nem a legutóbbi népszámlás (2002) adatait kell néznie annak, aki Oltszem magyar anyanyelvu cigányságának pontos lélekszámát akarja megtudni, hanem Dima Géza 53 éves cigány vajdát kell megkérdezni, mert nincsen olyan romákkal kapcsolatos kérdés, hogy arra o pontos feleletet ne tudna adni. O tartja a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal, értesíti-szervezi közmunkára a szociális segélyben részesülo romaságot. Nos, az említett népszámláláskor minden oltszemi cigány magyarnak vallotta magát!
- Kérem, mi pontosan 188-an vagyunk a faluvégi telepen - tájékoztat a vajda -, s ha sikerült volna Fodor polgármester, elnök úr terve, lehet, hogy sok család innen tiszta új szociális lakásokban lakna. Arról volt szó ugyanis, hogy azoknak a családoknak, melyek rendezett családi körülmények között élnek, valamilyen Kolozsváron muködo romaprogram építési pénzalapot biztosítana. Sajnos, éppen a kolozsvári irodán múlott, hogy ebbol nem lett valóság. De az elnök úr megígérte, és megújította a pályázatot. Sok család nagyon gyenge burdéban él, s nálunkfelé nagy a hideg, húz lefelé a huzat az Olt völgyén. Tudja ezt az elnök úr, s engedélyünk van arra, hogy nyírfákat vágjunk ki az Iskola nevu részrol: a fával futeni tudunk, s az ágakból seprut köt a nép, az Olt mellol levágott csigolyából kasokat, mert ha hiszi, ha nem, többségünk sepruk és kosarak árából pótolja a szociális segélyt vagy éppen a semmit! Nem sok az, mert itthon három lej egy sepru, hat-hét lej egy vékáskosár. Még a legjobb, ha pityókát vagy valami élelmiszert ad érte a vevo. Van úgy, hogy marad számunkra is csomag, ami az egyházon keresztül szokott jönni. Szerintem az a roma, aki kepét is fizet, megérdemli, hogy csomagot kapjon, sokszor még a másik nyomorult is. A szociális segélyrol nem panaszkodhatunk, mert eddig rendesen kaptuk, nem maradt el vele a polgármesteri hivatal. Oda járunk dolgozni, amit kér a polgármester, azt végezzük. Az egyszer biztos, hogy hasznunkat vette mindenütt. Itt, Oltszemen például mi bontottuk le a régi iskolát. Állom a szavam, hogy az oltszemi cigány nem lop. Tizennyolcadik esztendeje mindenkit tudok, hogy hol jár, és mit csinál, követem oket. Arra kérjük az elnök urat, hogy ha lehetosége lesz, valamilyen faanyaggal segítse azokat, akiknek hideg, rozoga a lakása, mert a telet nem eszi meg a farkas.
Az oltszemi elemi iskola tanulóinak nagy százaléka magyar cigány gyerek. A felsosök Málnáson tanulnak, s éppen látogatásunk napján indult meg az iskolabusz. Nem kell többet széllel, esovel és hóval szemben gyalogolnia kilométereket a tanulni vágyó oltszemi magyar és magyar roma tanulónak. Valóság az, hogy szukösen élnek. Drága az élelmiszer. Elismert, hogy dolgozni szeretnek, s belolük telik ki - nyáron-osszel - az oltszemi gazdák napszámos-társadalma. Az még hoz valamit a cigány konyhára, ha sok egyebet nem, legalább a nélkülözhetetlen alapélelmet, a pityókát. Magyarországra az sem jár most kereskedni innen, aki azt már megkóstolta. Lassan lezárulnak a kapuk. Sokan kevés pénzzel, mások pénz nélkül jöttek haza az anyaországból. Aki ott dolgozott, annak itthon a tanács nem adott szociális segélyt. Sem ott, sem itt - mondták. „Megbánkódtak”, s maradtak a hazaival. Most van néhány ügyes, fiatal, sokgyermekes roma, aki megkísérelné dolgozni „Magyarban”. A közel félszázból egyetlen fiatal oltszemi roma, Kozák Géza dolgozik munkakönyvvel a málnásfürdoi borvíztöltonél.
Távozásunkkor, kora délután hangos még az út menti cigány negyed. Nem
panaszkodunk, nem rossz emberek az oltszemi magyarok - mondták visszafogottan.
Sokszor utánuk élünk, de ne adja az Úristen, hogy egyszer megkóstolják, milyen
keseru a cigány sors!
A szórvány a nemzet öregkora (A
Magyar Kultúra Napja)
Ha figyelembe vesszük, hogy Himnuszunk költoje, Kölcsey Ferenc is szórványban, a mára már magyarok nélkül maradt Szodemeteren született, hát a Magyar Kultúra Napja kicsit a kultúra veszélyének napja is - jelentette ki Vetési László. A Kiket adott az erdélyi szórvány az egyetemes magyarságnak címu vetített képes eloadásában a szórványügyekkel foglalkozó református lelkész virtuális zarándoklatra vitte hallgatóságát, olyan helyekre, hol most alig vagy egyáltalán nem élnek magyarok, de ott születtek, éltek vagy haltak meg nemzetünk nagyjai közül számosan. A magyar kultúrtörténet eme emlékhelyeinek egy része már elpusztult, java részük az enyészet útját járja, vagy idegen tulajdonba kerülve végképp elvész a nemzet számára.
Marosillye. Bethlen Gábor fejedelem szülohelye. A falu magyar lakosainak
száma: nulla. Római katolikus temploma, református temploma elárvult,
használatlan. Déva. Dávid Ferenc vallásalapító rabságának és elhalálozásának
helye: romok. Egykor vár volt. Zajkány. Hunyadi János gyozelmes csatájának
helyszíne. Az emlékmu lerombolva. A piski csata emlékmuve szintúgy. Alkenyér. Magyar
lakosok száma: nulla. A kenyérmezoi csata emlékmuvén román nyelvu felirat
méltatja Paul Chinezul érdemeit. Ez Kinizsi Pál lenne. Alsócsóra. Nincs magyar
lakosa. Barcsay Ábrahám költo kúriájában ma a községháza székel, kriptáját
kifosztották. Alvinc. Martinuzzi Fráter György barát kastélya romokban. Kemény
Zsigmond író szüloháza viszonylag jó állapotban. De csak azért, mert nemrég
költözött ki belole az iskola. Magyarigen. Felsocsernátoni Bod Péter lelkész,
történetíró muködésének, halálának helyszíne. Még vagy nyolc magyar él a
faluban. Hol a 187 magyar honfinak síremléke csak azért maradhatott meg épen és
sértetlenül, mert a rendorség udvarán áll. Ompolygyepun - hol ma már nem él
magyar - az 1848-as emlékmu csak azért élte túl a viharos 20. századot, mert
nincs rajta magyar felirat. Csombord. Példája annak, hogyan számolódik fel a
magyar oktatás. Az egykori nagynevu gazdasági iskolának helyet adó
Kemény-kastélyt most árverezi a helyi tanács. Bonchida. Bánffy Miklós író,
külügyminiszter szülohelye. Talán az egyetlen szerencsés muemlékmentési példa.
Érmindszent. Ady Endre szülofaluja. Két tucatnyi magyar, ha él még ott. Csucsa.
Szintén Ady Endre. Hol a költore már semmi nem emlékeztet. Legalábbis magyar
nyelven olvashatóan. Zsibó. Wesselényi Miklós báró szülohelye. Kastélya
pionírházként muködött, ma ifjúsági házként használják. Kerlés, Cserhalom. A
Szent László király körül kialakult legendakör szülohelye. Magyarok: nulla.
Cege. A Wass család kastélyát lerombolták, csak egy kis kúria maradt. Romos az
is. A család sírjait feldúlták. Vasasszentgothárd, még mindig Wass Albert.
Magyarok száma: nulla... Mi, az anyaország és a tömbmagyarság annak árán
maradtunk meg, hogy ok, a szórvány felszámolódtak - vonta le a szomorú
következtetést Vetési László. Érintolegesen csak, hiszen az egy külön értekezés
témája lenne, beszélt a tömbmagyarság szórványmento feladatáról is: az
összefogásról, a testvértelepülési kapcsolatok fontosságáról. A kiaknázatlan
lehetoségrol. Hiszen nehéz feladat cselekvéssé változtatni az indulatokat,
vágyakat. Még akkor is, ha a Mikes Kelement parafrazáló kijelentéssel - Csak
akkor szeretheted a Székelyföldet, ha nem felejted a szórványt! - teljességgel
egyetértenek mindazok, kiknek módjukban állna és lehetoségük lenne a
cselekvésre. Ezekrol, e szomorú tapasztalatokról talán máskor - jegyezte meg a
lelkész. A Magyar Kultúra Napjára maradjon csak a kultúrtörténeti barangolás.
Az eloadáson részt vevo érdeklodokben pedig az érlelodo terv: útra indulni,
felkeresni veszendo emlékhelyeinket. És nem felejteni.
Székelyudvarhely, III Egyházközség
A Betlenfalva Református Egyházközségben az imaheti istentiszteletek minden nap 18 órakor kezdődnek. Szolgáló vendéglelkipásztorok: hétfőn Gáll Zoltán, unitárius lelkész – (Gyepes). Keddtől református lelkipásztorok hirdetnek igét: Bereczki Zsolt (Homoródszentmárton); szerda: Ballai Zoltán (Hodgyal); csütörtök: Csifó Dénes (Kányád); péntek: Pitó Zsolt (Bágy); Szombat: Kászoni Szilárd (Székelyudvarhely Református Diákotthon).
Hétfőn és csütörtökön a Bethlen Gábor dalárda kórusműveket ad elő.
Alkalmanként verset mond: Incze Zoltánné, református lelkésznő Ferenc Viola
és Feleki Ibolya tanárnők.
Udvarhelyi
Híradó, Hit-Vallás oldal - 2007. január 22.
A Belváros Református Egyházközség az elmúlt hét során tartotta az egyetemes imahetet. Szívmelengető, közösségépítő jellegzetessége: azokat a lelkipásztorok hallgathatták, akik városunkhoz kötődnek. Szolgált Tímár Erika és Zsolt (Alsósófalva), Baracsi Leventéné (Arad), Tatár Tibor (Sóvárad), Incze Attila (Kisgalambfalva) valamint Sándor István (Bodos) lelkipásztor.
Estéről estére szép számban összegyűlt az egyházközség imára, zenehallgatásra. Közreműködtek a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium kórusai, a zeneiskola tanárai.
Pénteken Sándor István kiemelte: az Ige tiszta tükrében szemléljünk minden életbeli mulandóságot, és bajainkkal a legáldottabb orvoshoz, Istenhez forduljunk. Az imahét alkalom, hogy más nyomorát felismerve, segítséget kérve, hálával tudjunk tovább bizakodni.
Kinek mit jelentett a közösségi ima? Gede Ildikó lelkipásztor: több mint két évtizede az egységhét rendezvényei teremtik a legkedvezőbb alkalmat, hogy találkozzanak lelkipásztortársaikkal közös igeszolgálat és beszélgetés keretében. Az egyházközség lelkileg másképp kezdi az évet, ha januárban egy héten át közösségi célokért imádkozik
Sándor István, egy kisebb gyülekezet elöljárója: lelki örömmel élte meg a
nagyobb imádkozó, éneklő közösség jelenlétét. Vallja, hazajött. Itt született,
érettségizett; édesapja egy évig segédlelkész volt a belvárosban. A Sándor
lányok nagymamájukat és a résztvevőket furulyajátékukkal ajándékozták meg. A
résztvevők öröme: Isten egyetlen imádságot sem hagy válasz nélkül.
Megjelent:
Udvarhelyi Híradó, Hit-Vallás oldal - 2007. január 22.
Az ökumenikus imahetet Székelykeresztúr református, unitárius és római katolikus közösségei hat éve sajátosan és lelkesítően élik, amelynek az évek során kialakult szokás-, és menetrendje van.
Mától kezdődően minden este 6 órától egy-egy templomban a település lelkipásztorai részvételével ökumenikus istentiszteletet tartanak, amelynek keretében – a közöttük az évek során kialakult sorrend szerint - két-két lelkész szolgál.
„Hétfõn Fiatfalván, kedden a keresztúri katolikus templomban, szerdán ugyanitt a református templomban, csütörtökön az unitárius istenházában, és pénteken a
betfalvi református templomokban leszünk.” – tájékoztatta szerkesztőségünket Antal Zoltán református esperes.
Alkalmanként több mint ötszázan élik együtt át a közösségi szintű ökumenét.
Az ünnepélyes imaheti liturgikus alkalmat követően, minden este
szeretetvendégséget tartanak a résztvevők számára. A tea és a kalács mellett
folyó beszélgetések a különbözõ felekezetűek között,
élõvé teszik az ökumenét Keresztúron, és évről-évre hitben és egységben
gyarapszik mindhárom felekezet közössége.
Megjelent:
Udvarhelyi Híradó, Hit-Vallás oldal - 2007. január 22.
A minap megkérdeztek: milyen érzésekkel érkezem az imahét közösségi rendezvényére? Bár ott, akkor válaszoltam, tovább munkál bennem a kérdés, és a sorjázó válaszok.
A jézusi ígéret bizonyossága, mely szerint „ahol ketten vagy hárman az én nevemben összejönnek, ott vagyok”, kisebb közösségben is megsokszorozza a reményt.
Az ökumenikus imahéten mérhetetlen minőségben és mennyiségben jelenvaló a kérő, köszönő, áldó fohász, amely a keresztény egységtörekvést felemeli olyan magasságba, ahol már nem küzdünk a szavakkal.
Sok töprengés, törődés hívja életre évről évre az imahét rendezvényeit. És kiemelten egy olyan szükség – idén a dél-afrikai közösség ínsége –, amely sokmillió keresztény tekintetét fordítja magasabbra hétköznapi, kis fájásaink szemléléséről.
Amikor beülök egy egyházközség célirányos imaalkalmára, bízvást hiszem: közösségi kérelmünkben saját befelé fordulásom is egy cseppnyi kegyelem forrása lesz. És kegyelemcseppekből áradat lehet, amely oda ér, ahová szántuk.
A héten a legkisebb imaház csengettyűje, a templomok harangja, a bazilikák haragzúgása egyként közös imára hív. Vendéglelkipásztorok érkeznek igeszolgálatra. Katolikus közösségeink minden szentmisén egyetemes könyörgésben, és zárókönyörgésbe foglalva imádkoznak a keresztény egységtörekvésekért.
De egyházközségeink nőszövetségei, kórusai, a taizéi imacsoportok, a cserkészek, kórházpasztorációban tevékenykedő lelkipásztoraink, egyházi iskoláink tanárai, együtt gondolkodó munkaközösségek; vegyes felekezetű családok és baráti közösségek, csoportok; a felelős lelkipásztorok, imahéten kívül is egységtörekvéseket szolgálnak.
Ennek reményével állítottuk össze e heti Hit-Vallásunkat is.
Ha a fohászt olvassa, szánja a gondolatnyi időt oda, ahol közösségeink lelki
egységében töredezettséget érez. Az ima, sajátságos lehetőségével, felemeli
reményünket a szeretet-közösségbe.
Megjelent:
Udvarhelyi Híradó, Hit-Vallás oldal - 2007. január 22.
