az Erdélyi Református Egyházkerület internetes hírszolgálata |
||
|
||
Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com Hír beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
||
2006. december 01. - V. évfolyam 48.
szám (összesen 233. szám) |
||
|
||
A tartalomból:
Az
egyházi vezetők is kiállnak Hantz és Kovács mellett
Pályázathirdetés
a lelkészi állás betöltésére - Csíkszereda
Tumorprevenciós
felvilágosító előadások
Erdélyi
professzoré az aranygyűrűs teológiai doktori kitüntetés
Ifjúsági
Találkozó Nagyenyeden
Várom
az Urat - adventi keresztyén zenefesztivál
Cipősdoboznyi
Szeretet Erdélyi gyerekeknek
Hogyan
csatlakozhatunk a Cipősdoboznyi Szeretet Erdélyi Gyerekekért programhoz?
Bocşan
és Szamosközi lemondását követelik - Kivizsgáló bizottság elé rendelték a két
magyar oktatót
Lemondott
a két magyar rektorhelyettes - Összehívják
a magyar tagozat közgyűlését
Szolidaritási
tüntetés lesz Kolozsváron a kirúgott tanárok mellett
BBTE:
Lemondanak a magyar rektorhelyettesek
Menesztették
Hantz Pétert és Kovács Lehelt - Lemond az
egyik magyar rektorhelyettes?
Sokan
támogatják a kizárt oktatókat
Pár
perc kétnyelvűség a BBTE-n - Kalandfilmszerű akciót hajtott végre a BKB
Feljelentette
Hantz Pétert az Egyetem
Tartalmi
beszámoló – Színjátszó találkozó - Marosvásárhely
Pályázati
Felhívás - karácsonyi üdvözlőlap megtervezése
Elkészült
az új leltár program
Timothy
L- Sanford – Muszáj tökéletesnek lennem! … és egyéb paplakbeli tévtanok
Román
nemzeti ünnep a parlamentben: leirredentázták Gardát
Moldva – Szászkút - Síremlékállítás az
utolsó moldvai református lelkésznek
Új
lelkésze van a tordai unitárius egyházközségnek
Japánra
fordítják Wass Albert regényeit
306
éve született Árva Bethlen Kata (1700-1759)
Az
A
Szentírás és Hitvallásaink diktálta erkölcsi alapállásunk értelmében református
egyházunk kötelességének tartja az alapvető emberi jogok, így az anyanyelv
korlátozás nélküli használatának védelmében való síkraszállást és erdélyi
magyar közösségünk minden jogos követelésének pártolását.
A
Babes-Bolyai Tudományegyetem református tanári kara képviseletének a szenátusi ülésen
kinyilvánított véleménye nem egyezik egyházi testületünk álláspontjával. Ezért
Igazgatótanácsunk elhatárolja magát a két magyar oktató kizárását
lehetővé tevő szavazástól és elítéli az önálló magyar egyetemi oktatás
kibontakozását akadályozó ténykedéseket. Egyúttal elmarasztalja a BBTE
református tanári karának képviseletét ezért, a nézeteinknek ellentmondó
megnyilvánulásáért.
Egyúttal
felszólítjuk a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szenátusát, hogy a 20598/2006.
november. 27. számú határozatát gondolja át, Hantz Péter és Kovács Lehel
kizárását vonja vissza, tegye lehetővé a magyar nyelvű táblák kifüggesztését és
az önálló magyar karok megalakulását.
Kolozsvár,
2006. november 30.
Az
EREK Igazgatótanácsa nevében
Dr.
Pap Géza püspök sk
Tonk
István ügyvezető főgondnok sk.
Dr.
Fazekas Sándor főgondnok sk.
Nagy
Ákos főgondnok sk.
Kató
Béla főjegyző sk.
Ötvös
József generális direktor sk.
Antal
Zoltán tanácsos sk.
Bárócz
Huba tanácsos sk.
Geréb
Péter tanácsos sk.
Kántor
Attila tanácsos sk.
Kudor
Pál András tanácsos sk.
Makkai
János tanácsos sk.
Nagy
Károly tanácsos sk.
Dr.
Szász István tanácsos sk.
Szász
Zoltán tanácsos sk.
Szőke
Zoltán tanácsos sk.
Az egyházi vezetők is kiállnak Hantz és Kovács mellett
Közös állásfoglalást fogalmaztak meg az erdélyi egyházfők Babes–Bolyai Tudományegyetem Szenátusának döntéséről, mellyel Hantz Pétert és Kovács Lehelt állásukból elbocsátották. A szöveget Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Dr. Pap Géza református püspök, Tőkés László református püspök, Tempfli József római katolikus püspök, Schönberger Jenő római katolikus püspök, Dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Adorjáni Dezső evangélikus püspök írták alá.
Az egyházi vezetők kijelentik, határozottan támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítására irányuló törekvéseket. Felszólítják az Egyetem vezető tanácsát, hogy diszkriminatív határozatát vonja vissza, ugyanakkor kinyilvánítják, hogy a kizárás okául szolgáló kétnyelvű feliratozás bevezetésével teljes mértékben egyetértenek. „Messzemenő testvéri szolidaritást vállalunk a BBTE tanári karából eltávolított két egyetemi tanárral, akik jogos és békés küzdelmet folytatnak a magyar tanuló ifjúság – Európában honos – esélyegyenlőségéért.” (szerk.)
Erdély Ma - 2006-11-30
Pályázathirdetés a lelkészi állás betöltésére - Csíkszereda
A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegyébe kebelezett C S Í K S Z E R E D A minősített Református Egyházközség presbitériuma pályázatot hirdet a lelkészi állás betöltésére, az alábbiak szerint:
- lélekszám: 2.226 a hozzátartozó 6 szórvánnyal
- templom és parókia jó, új állapotban van
- lelkészi lakás: 5 szoba, konyha, kamra, fürdőszobák (gáz, víz, központi fűtés)
- mezőgazdasági épület, kert nincs
- óvoda, iskola, egyetem a városban
- lelkészi
teendők: a Kánon előírása szerint, valamint vallásoktatás 13 iskolában, börtön
és korházi szolgálat
-
lelkészi javadalmazás: törvényes előírások szerint
- együtt kell dolgoznia Hegyi István jelenlegi lelkipásztorral, összeférhetetlenség esetén 50 napon belül távoznia kell
Pályázati határidő: 2006. december 31.
Pályázatot az alábbi címre kérjük küldeni:
Oficiul Protopopial Reformat
535400 – Cristuru Secuiesc
str. Kriza János, nr. 10. Jud. HR
Kolozsvár, 2006. november 28.
Dr. Pap Géza s.k.
p ü s p ö k
Gyenge János s.k.
előadótanácsos
Tumorprevenciós felvilágosító előadások
A Diakónia Keresztyén Alapítvány Marosvásárhelyi Szervezete támogatásával egészségnevelési program indul be, amelynek keretében Domokos Lajos orvostanhallgató és társai felvilágosító előadást tartanak A daganatos betegségek megelőzése címmel. A mellrák és a méhnyak-daganat megelőzéséről és korai felismeréséről szóló előadás elsősorban nőknek szól.
Az alábbi címre várjuk mindazok jelentkezését, akik a 2007-es év első hónapjaiban gyülekezetükben, közösségükben előadást szerveznének meg: Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ, 540082 Marosvásárhely, Erdő (Padurii) u. 7B, tel: 0265-216997, E-mail: office@bodpeter.ro.
Dr. Ábrám Zoltán
Helyszín: a Kolozsvári Református Teológia díszterme
Időpont: 2006 december 7-én 19:00 óra
A teológia férfi karának, a nagyon sikeres kanadai turnéját követő első fellépése.
Meghívott szólisták:
Kele Brigitta, Stefania Barz, Nagy Zoltan
Emanuel Popescu, Georgescu Maria, Gelu Moldovan
Az alábbi szerzők művei fognak elhangzani:
Donizetti, Rossini, Mozart, Kern, Puccini, Cilea, Catalani
Offenbach, Schubert, Tchaikovsky
Rendező: Brian Johnston (Kanada)
(a belépés díjtalan)
Ifjúsági Találkozó Nagyenyeden
A
tavalyi sikeren felbuzdulva, idén november 25–26-án szervezte meg a Nagyenyeden
a Bethlen Gábor Kollégiumban
Jelenet a Tékozló fiú c. rockoperából
A délutáni szórakozásról Fülöp Szabolcs székelydályai lelkész és harcos csapata gondoskodott. A baranta – hagyományos magyar harcművészet – bemutató fényét tompította, a fényképezést pedig meghiúsította a sűrűn gomolygó köd. Az ősnyomtatványok ábráiból, a hortobágyi csikós szokásokból, népi táncelemekből rekonstruált harci elemek a látvány mellett szellemiségükben is megragadóak. Az egymásnak háttal álló két szkíta íjász verhetetlen és ugyanakkor a bizalom, bajtársiasság, a védelemnyújtás mintaképei. A japán küzdősportok mellett-helyett jó lenne odafigyelni az ősi magyar harctechnikákra is.
“Pogányok vagy istenhívők???” előadásában Fülöp Szabolcs szkíta eredetünk mellett tört pálcát. Legendavilágunkban sok a szkíta elem, a fennmaradt szimbólumok pedig arra utalnak, hogy a magyaroknak Szent István előtt is kapcsolatuk volt a kereszténységgel.
Este Iváncsits Tamás Tékozló fiú c. rockoperáját a kolozsvári belvárosi ifjak mutatták be. Az ifjúsági színjátszó találkozó első díjas produkciója Nagyenyeden is osztatlan sikert aratott, megalapozva az előadást követő buli jó hangulatát.
Takács Ildikó
Nyugati Jelen - 2006-11-28
Várom az Urat - adventi keresztyén zenefesztivál
A „Várom az Urat” – keresztyén zenefesztiválra minden évben az adventi időszakban kerül sor. Az ezelőtt hat évvel megálmodott fesztivált idén több helyszínen is megszervezzük: Kolozsváron - december 2-án, Kézdivásárhelyen – december 7-én, december, Alsócsernátonban – december 8-án és Rettegen – december 9-én.
Az egynapos rendezvény Kolozsváron 2006. december 2-án 14 órakor kezdődik a tóközi UniversT dísztermében. A változatos program garantálja a „várakozás” sokszínűségét és érdekességét. Ifjúsági keresztyén együttesek, valamint amatőr színjátszócsoportok lépnek fel: TörpIKE - TinIKE kórus, Tálentum, Reménység, Kolozsvár-Kolozsmonostori ifi színjátszó csoportja, Shalom Haverah, B-man, Psallite, Szikra, stb.
A szünetekben könyvárusok, karácsonyi ajándéktárgy-készítők standjai várják majd az érdeklődőket (Kóinónia-könyvek, AKSZA-Utcagyerek Missziós Ház standja, TörpIKE – karácsonyi díszek, hűtőmágnesek, Kérügma képeslapok, igekártyák). Az adventi bazárt még színesebbé varázsolja Huszár Szilamér sepsiszentgyörgyi fotóművész képkiállítása.
Az elmúlt évek sikeres együttműködése folytatásaként az Erdélyi IKE az idén is közösen szervezi a fesztivált a Kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészséggel (KEL).
Szeretettel várunk mindenkit, aki osztozni szeretne a közös adventi várakozás és dicsőítés örömében!
Cipősdoboznyi Szeretet Erdélyi gyerekeknek
A Magyar Református Szeretetszolgálat és az Erélyi Református Egyházkerület meghirdeti a Cipősdoboznyi Szeretet Erdélyi gyerekeknek című karácsonyi jótékonysági akcióját.
Az ötlet az „Operation Christmas Child” nemzetközi mozgalom alapján született.
A jótékonysági program gondolata az lenne, hogy családok, gyerekek készítsenek karácsonyi ajándékot a rászoruló gyerekek számára. Az elkészített ajándékokat színes csomagolópapírba öltöztetett cipősdobozokba helyezzék és a legközelebb levő református egyházközséghez juttassák el.
Nem titkolt szándékunk, hogy a program az ajándékozás mellett a szeretet és szolidaritás jelképévé váljon Erdély magyar lakóssága körében.
Bízunk benne, hogy jótékonysági felhívásunk Önnél is támogatásra talál, és összefogásunkkal azok számára, akiknek semmi nem kerül a karácsonyfájuk alá, szeretetteljes, boldog karácsonyt tudunk nyújtani.
További információkért forduljon a programfelelőshöz:
Balázs Attila
Telefon: 0740-239998
e-mail: ciposdoboznyiszeretet@yahoo.com illetve ciposdoboznyiszeretet@reformatus.ro
Hogyan csatlakozhatunk a Cipősdoboznyi Szeretet Erdélyi Gyerekekért programhoz?
Sajnos nem mindenkinek adatik meg, hogy meleg, szeretetteljes, boldog családi körben ünnepelje az év legszebb napját. A világ tele van éhező, nyomorúságos körülmények között tengődő gyermekekkel, akik olyan mindennapi gondokkal küzdenek, mint a szülők, a meleg étel, a ruhanemű vagy az otthon hiánya.
Amennyiben
úgy döntött, hogy részt vesz a Magyar Református Szeretetszolgálat és az
- Igazán nem az számít, mit teszel a dobozba, hanem, hogy milyen szívvel! Az ajándékok mellett kedves színfolt lehet egy-egy személyes apróság.
- Mindenekelőtt gondolja át, hogy ajándékát egy lány vagy inkább egy fiú számára kívánja elkészíteni, s egyben azt is határozza meg, hogy az ajándékot - maximum 14 évesig -milyen korú gyermeknek szánja.
- Ha mindezt eldöntötte, kezdődhet az ajándékok beszerzése, melyek összeállításánál, hasznos segítség lehet a nemzetközi gyakorlat, mely szerint a cipősdoboz ajándékok jellemzően a következő dolgokat tartalmazzák:
a) A jól ápoltság jegyében, szappan, fogkrém, fogkefe, esetleg testápoló vagy más higiéniai termék egy kisebb törölközővel
b) a gyermekek kreativitásának fejlesztése érdekében rajzlapok, kifestő, vízfesték, ecset, színes ceruzák, filctollak vagy kréták.
c) nem romlandó édességek
d) kisebb ruhanemű, pl. bébiknek rugdalózó, nagyobbaknak egy jó meleg sál, sapka, vagy egy pár kesztyű
e) továbbá egy szép könyv vagy kedves játék, amelynek gyermekként Ön is biztosan örülne és ami persze belefér egy cipősdobozba! Mindezeket természetesen, elképzelése szerint kombinálhatja. Fantáziájának csak a doboz mérete szabjon határt!
A doboz lezárása után, kérem tüntessék fel, hogy milyen korú gyereknek szánják az ajándékot.
Balázs Attila programvezető
Bocşan és Szamosközi
lemondását követelik - Kivizsgáló bizottság elé rendelték a két magyar oktatót
Nicolae Bocşannak, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorának és Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének lemondását követelték tegnap Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi tanársegédek. Az állásukból menesztett két magyar oktató tegnap kora este az egyetem Farkas utcai főépülete előtt tartott sajtótájékoztatót. Tegnap tovább özönlöttek szerkesztőségünkbe a magyar nyelvű oktatásért síkra szálló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökével szolidarizáló különböző nyilatkozatok és állásfoglalások.
Hantz Péter és Kovács Lehel arról tájékoztatták a sajtót, hogy tegnap 4 órára meghallgatásra hívta őket a rektorátus gyűléstermébe az úgynevezett kivizsgáló bizottság. Erről a két magyar oktatót külön-külön levélben értesítették, amelyek azonban sem iktatószámmal, sem pecséttel, sem aláírással nem voltak ellátva. Ezért Hantz és Kovács a sajtó jelenlétében levélborítékokkal, írószerekkel és tuspárnával ajándékozta meg a BBTE vezetőségét, amelyek továbbítására az intézmény kapusát kérték meg. A BKB két alelnöke úgy vélte: mivel a kapott értesítők formailag nem feleltek meg a jogi előírásoknak, nem tettek eleget a felszólításnak, s nem jelentek meg a kivizsgáló bizottság előtt.
A magyar oktatók ugyanakkor az egyetem rektorának, Nicoale Bocşannak és Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének a lemondását követelték. Tájékoztatásuk szerint Szamosközi István támogatta az egyetemről való eltávolításukra vonatkozó javaslatot. Különben a két oktató mind erkölcsi, mind stratégiai szempontból jó és határozott lépésnek tekinti a magyar rektorhelyettesek – Nagy László és Salat Levente – lemondását. Hanzt és Kovács beszámoltak arról, hogy egyelőre semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak az elbocsátásukat szentesítő szenátusi határozatról, folyamatosan megtartották óráikat, amit eddig senki nem próbált megakadályozni. A két oktató köszönetet mondott annak a három román tanárnak is, akik a menesztésük ellen szavazott. Elmondták: ha kézhez kapják az írásos felmentésüket, akkor beperelik az egyetem rektorát és magát az intézményt is. Szándékukban áll tovább folytatni az elkezdett akciót, várhatóan jövő hét elejére készülnek el azok a magyar és német nyelvű táblák, amelyeket a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken helyeznek majd el, mondották.
A BBTE kivizsgáló bizottsága csütörtökön este közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe, amely arról tájékoztat: habár előzetesen értesítették Hantz Pétert és Kovács Lehelt, ezek nem jelentek meg az ülésen. A bizottság szerint a két oktató nem is szándékozott a felkérésnek eleget tenni, hiszen egy órával a gyűlés megkezdése után sajtótájékoztatót tartottak, olvashattuk a Radu N. Cătană főkancellár által jegyzett iratban.
Csütörtökön a magyar oktatók és diákok arról számoltak be, hogy egyre több román kolléga és diák szimpatizál a magyar tagozat álláspontjával. Sőt: a román oktatók és kari vezetők körében felháborodást váltott ki a rektornak az a mondata, miszerint a leköszönő két rektorhelyettes nem végezte volna szakszerűen munkáját, hiszen Salat Levente és Nagy László számos olyan területtel foglalkozott, amely nem a magyar tagozattal, hanem az egész egyetem működésével volt összefüggésben.
A BBTE rektora, Nicolae Bocşan tegnap ugyanis közölte: sajnálja a magyar rektorhelyettesek lemondását, de ugyanakkor elmarasztalta szakmai tevékenységüket. A rektor szerint a két magyar tagozatvezető tevékenységét túlságosan beárnyékolta a „más ügyekért" folytatott küzdelmük, ezért munkájukban számos feladatot nem valósítottak meg. Úgy véli: Hantz és Kovács magatartása elfogadhatatlan, és a szenátus döntése a két oktató sorozatos szabálysértése alapján értelmezendő, s nem a véleménynyilvánítás megsértése kapcsán. A BBTE rektorátusa által kibocsátott közlemény hangsúlyozza: az elmúlt években az egyetem vezetőségét az foglalkoztatta, hogy az intézményt a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolják. A BBTE elítéli mind az 1989-et követő román, mind a mostani magyar szélsőséges megnyilvánulásokat, és a kormánytól várja a helyzet megoldását.
Nyílt levelében Salat Levente lemondását azzal indokolta, hogy az események túlléptek azokon a módszereken, amelyekben bízva 2004 márciusában elvállalta a magyar tagozat rektorátusi szintű képviseletét. „Most azoknak az ideje jött el, akik az elmúlt két és fél év során mindent megtettek annak érdekében, hogy az általam választott módszerek eredménytelenek maradjanak. Lemondásom tiltakozás kíván lenni ugyankkor az ellen a vezetési stílus, illetve döntéshozói eljárások ellen, amelyek az utóbbi időben, az egyetemet ért támadások nyomán kialakult hangulatban váltak gyakorlattá a egyetemvezetés legfelsőbb szintjein" – olvasható a nyílt levélben. Kollégája, Nagy László az egyetemvezetés merev viselkedésére hivatkozik, arra a módra, ahogyan az utóbbi időben a rektori hivatal döntéseit meghozta, és nem a BKB – általa nem helyeselt – akcióira. „Az egyetemvezetés és a BKB viszonya olyan, mint egy tanár és egy szemtelen, provokatív viselkedésű gyerek közötti viszony. Egy bölcs tanár tudja, hogyan kezelje az ilyen helyzeteket. Más esetleg felmérgesedik, és hirtelen haragjában egy kiadós pofont ad a gyereknek. És tudjuk jól, ha egy tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket, akkor nem mentség az, hogy az szemtelen volt, vagy sértegette. Ezért döntöttem úgy, hogy egy ilyen, „pofozkodó" egyetemvezetéssel nem tudok tovább együttműködni" – szögezi le.
Az Erdélyi Református Egyházkerület is tiltakozását fejezte ki a két tanársegéd elbocsátása ellen. Közleményében leszögezi: a református egyház kötelességének tartja az alapvető emberi jogok, így az anyanyelv korlátozás nélküli használatának védelmében való síkraszállást és erdélyi magyar közösség minden jogos követelésének pártolását. Hangsúlyozzák: a BBTE református tanári kara képviseletének a szenátusi ülésen kinyilvánított véleménye nem egyezik az Igazgatótanács álláspontjával. Ezért ez elhatárolja magát a két magyar oktató kizárását lehetővé tevő szavazástól és elítéli az önálló magyar egyetemi oktatás kibontakozását akadályozó ténykedéseket. Egyúttal elmarasztalja a BBTE református tanári karának képviseletét a nézeteiknek ellentmondó megnyilvánulásáért. Ugyanakkor felszólítják a BBTE szenátusát, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel kizárását vonja vissza, tegye lehetővé a magyar nyelvű táblák kifüggesztését és az önálló magyar karok megalakulását.
Közös állásfoglalásukban Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József római katolikus püspök, Tőkés László és Pap Géza református püspökök erkölcsileg szintén elítélik a szerintük jogtalan és méltatlan eljárást, és felszólítják az egyetem vezető tanácsát diszkriminatív határozatának visszavonására. Ugyanakkor kinyilvánítják, hogy a kizárás okául szolgáló kétnyelvű feliratozás bevezetésével teljes mértékben egyetértenek. „Messzemenő testvéri szolidaritást vállalunk a BBTE tanári karából eltávolított két egyetemi tanárral, akik jogos és békés küzdelmet folytatnak a magyar tanuló ifjúság – Európában honos – esélyegyenlőségéért. Meggyőződésünk, hogy az egységes Európa tagjaként országunk nem engedheti meg magának az őket és az általuk képviselt ügyet sújtó hátrányos megkülönböztetés alkalmazását" – szögezik le állásfoglalásukban.
Tiltakoznak a BBTE-n történtek ellen az akadémikusok, aktív és nyugalmazott egyetemi tanárok is: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán. Megállapítják, hogy a Victor Babeş és Bolyai Egyetemek egyesítése valójában a Bolyai Egyetem felszámolásával, a magyar nyelvű oktatás fokozatos megszüntetésével volt egyértelmű. Az 1990-es években multikulturálisnak kikiáltott BBTE-n a magyar oktatás tért nyert ugyan, de a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg. Annak ellenére, hogy az egyetemi szenátus kedvező határozatot hozott, azt azóta sem hajtották végre, többnyelvű feliratok nem jelentek meg sem az egyetemi épületeken, sem azok belsejében (az egyes karok, hivatalok, termek stb. jelölésére). A feliratok ügyében kirobbant konfliktus áldatlan állapotokat tükröz, s az a kommunista rendszer súlyos bűne, a Bolyai Egyetem megszüntetése következményének tekinthető, olyan ügy, mely változatlanul orvoslásra vár. Ezt a feszült helyzetet csakis az európai normák szerint, az egyetemi magyar (és német) oktatási vonal autonómiája, tanrendjének újragondolása, a kétnyelvűség minden vonatkozásban való érvényesítése oldhatja meg. A többnyelvű feliratok kifüggesztését Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus hajtotta végre, de mögötte az egyetemi magyar oktatók nagy többségének akarata és az egyetem vezetőségének közel másfél éves határozata áll. A két említett egyetemi oktató munkaszerződésének felbontása semmiképpen sincs arányban az ellenük felhozott kitalált indoklással, azért jogtalannak tartjuk, elítéljük és annak hatályon kívül helyezését kérik.
Schöpflin György, a Fidesz európarlamenti képviselője szerdán az Európai Parlament plénuma előtt tiltakozott a történtek ellen. Emlékeztetett arra, hogy múlt héten a BBTE többnyelvűségét bemutató európai parlamenti kiállítást rendezett Brüsszelben. A két egyetemi tanársegéd elbocsátása azonban komoly kételyeket vet fel e többnyelvűség realitását illetően. A képviselő szerint ugyanis ebben mély ellentmondás fedezhető fel: vagy valóban többnyelvű a BBTE, amely esetben elengedhetetlen a magyar nyelv egyenrangúsága a románnal, vagy nem az, de akkor ne hirdesse magát a többnyelvűség letéteményesének.
P. A. M.
Szabadság – 2006-12-01
Lemondott a két magyar
rektorhelyettes - Összehívják a magyar tagozat közgyűlését
Rendkívüli
ülésen tárgyalt tegnap este a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatvezetőinek
tanácsa. Ennek tagjai mind a kari, mind a tanszéki vezetők. A napirenden a Hantz
Péter és Kovács Lehel tanársegédekkel kapcsolatos helyzet, valamint
az egyetem román vezetőségével szemben előállott kommunikáció-képtelenség
megvitatása volt. A gyűlés elején a két magyar rektorhelyettes, Nagy László
és Salat Levente bejelentette lemondását. Döntését a két tisztségviselő
hivatalosan ma reggel közli az egyetem vezetőségével.
A
résztvevők megegyeztek abban, hogy a dékánhelyettesek és más vezető beosztású
oktatók lemondásáról nem döntenek, ezt az érintettek egyéni megítélésére
bízzák. Azt szeretnék, ha erről mindenki a saját tanszékén belül egyeztetne. A
tömeges lemondást nem javasolják, mivel nem céljuk a magyar oktatás
megbénítása. Azt sem szeretnék, hogy akár a diákok, akár a többi magyar oktató
úgy érezze: cserbenhagyták őket. A korábban leköszönő Egyed Emese után
másodikként Sárkány Kiss Endre biológus docens is lemondott szenátusi
tisztségéről.
Tegnap
az Európai Parlamentben több alkalommal is szóba került a BBTE-botrány. A
magyar EP-képviselők közös nyilatkozatot fogalmaztak, a Moscovici-jelentés
vitájának alkalmából pedig a plénum előtt is szóvá tették az ügyet.
Megalakult
egy öttagú, úgynevezett ideiglenes bizottság. Ennek a hivatalos megbízás
nélküli testületnek feladata a magyar oktatás napi problémáinak a rendezése és
a magyar tagozat közgyűlésének a közeljövőbeni összehívása. A bizottság tagjai:
Benedek József,
Közben
továbbra is számos, Hantz Pétert és Kovács Lehelt támogató
nyilatkozat, állásfoglalás látott napvilágot. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete
elítéli és felháborítónak tartja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének
döntését, amellyel a BKB két alelnökét eltávolította az oktatók sorából.
Közleményében kifejti: az egyetem rektorának és szenátusának magatartása
ellentétben áll a szabad véleménynyilvánítás szellemével, különösen olyan, az
egyetem státusával kapcsolatos kérdésben, mely összhangban áll a
multikulturális intézmény szenátusa által elfogadott programmal. Felkéri az
egyetem vezetőségét, vonja vissza döntését és a két oktató ellen indított
fegyelmi eljárását, bizonyítva a demokratikus szólásszabadság és
véleménynyilvánítás szellemében, hogy az egyetem valóban a toleráns
multikulturalitás intézménye.
A
Kolozs Megyei Tanács RMDSZ frakciójának tagjai is állást foglaltak. A rektor és
a szenátus döntését elítélik, elfogadhatatlannak tartják, a kialakult
helyzetért az egyetem vezetőségét tekintik felelősnek, Hantz Pétert és Kovács
Lehelt pedig szolidaritásukról biztosítják. Nyilatkozatuk leszögezi: a
történtek ismételten igazolják, hogy a romániai magyar közösség igénye az
önálló, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozására nemcsak jogos és
megalapozott, hanem szükségszerű is.
Tegnap
a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő székelyudvarhelyi
polgármester azt nyilatkozta, hogy felkéri Hantz Pétert és Kovács Lehelt,
legyenek az általa vezetett szervezet jelöltjei a tavaszi europarlamenti
választásokon. A két tanársegéd azonnal elhatárolódott az ajánlattól.
Kifejtették: a felkérés meggondolatlan és önkényes, ezáltal Szász Jenő
politikai síkra kívánja terelni a romániai magyar felsőoktatás ügyében
körvonalazódó nemzeti egységet. Hozzáteszik: egyikük sem kíván politikai
pályára lépni, sem az európarlamenti választásokon indulni.
Ercsey-Ravasz Ferenc – Szabadság - 2006-11-30
A napoca-kolozsvári BB-rektor kirúgni szándékszik Hantz Pétert. Munkaviszonyának fölbontását kezdeményezi. HP szereti szaván fogni a rektor uramat. Hantzúrozott: játékos kedvvel, de komoly arccal kiszegezte az egyetem területén a már létező román nyelvűek mellé a magyar táblákat. Megbocsáthatatlan. Nem várta be a hivatal ünnepélyes csigarohamát. Nem győzte kivárni, míg kegy gyakoroltatik a felsőbbség által.
A maga kezébe vette a közösség sorsát, ami ugyébár már nagyon hasonlít a forradalomhoz. A palotaforradalomhoz - ha a hatalmasság begyepesedett gyepűjéről tekintünk alá. Hantz kicsúszott a szokvány és szabvány zsalui közül. Kitért a birkák béketűréséből. Kilépett a táncrendből. Önállosította magát. Autonóm módon cselekedett. Nem hallgatott a józan gyávaságra.
Cselekedete azért rettentő, mert ezzel felhívta a figyelmet az egyetem kettősségére. Eredeti állapotára, amit pedig oly jó lenne elfelejteni. Elkezdte az egyenjogúsítást formálissá, láthatóvá, olvashatóvá tenni. Megkezdte az egyetemhez való egyenlő jog visszahódítását.
Megfordítani igyekszik a csöndes élvetemettetést. Jogérvényesítése harsány lett. Életet lehelt a holt betűnek született döntésbe. Visszafújta a port azok arcába, akik bőven hintik szinte századéve, hinteni akarják holnap is arcunkba. (Míg sóval hinthetik be nyomunkat...)
Prüszkölnek a visszafútt portól, pertől, ékezetes betűktől. Ha kétnyelvű a felirat, akkor elsikkad a foglalás, a győzelem kizárólagossága. A kisebbségi jelenlét a szimbolikus cselekvések sorában veszedelmes utat nyit meg. Az otthonosság érzetét kelti a csendre intettek között, ott, hol csak a multikulturált nacionalizmusnak szabad otthon lennie. A maradék tűrjön, bólintson, hallgasson. Vigyorogjon. Tapsoljon. Legyen jófiú.
Hogy ne járjunk leszegett fejjel, HP ugyanis nem a földre szegzett ki táblákat, nem sírjeleket készített. Az egyetem jellegét vette komolyan. Midőn a rektor és uszálya egyetlen táblát szögezne ki szívből magyarul: Pofa be!
Sebestyén Mihály - www.maszol.ro - 2006-11-29
Szolidaritási tüntetés lesz Kolozsváron a kirúgott tanárok mellett
Gyertyás tüntetés a Bolyai Egyetemért 2005 őszén
A Babes-Bolyai Tudományegyetemről elbocsájtott két oktatóval szolidarizáló tüntetésre kerül sor Kolozsváron. Bár a Polgármesteri Hivatalnál a tüntetést az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) jelentették be, azt több ifjúsági szervezet közösen szervezi. Az EMI azt szeretné, ha minél többen felvállalnák azokat a célokat, amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság hirdet, és amelyek megvalósítása során Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusokat az egyetem vezetése kirúgta állásukból.
A tüntetésre december 7-én, csütörtökön délután 5 órakor a Farkas utcában kerül sor.
Erdély Ma - 2006-11-29
BBTE: Lemondanak a magyar rektorhelyettesek
Salat Levente
Csütörtökön benyújtja lemondását Salat Levente és Nagy László, jelentették be a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tanszékvezetői szerda délutáni tanácskozásán. Az egyetem két rektorhelyettese helyébe egy öttagú bizottságot jelöltek ki. A többi tisztséget illetően az a javaslat született, hogy – bár minden tanszék maga dönt a kérdésben – a tisztségviselők maradjanak a helyükön, mivel a folyó ügyeket továbbra is intézni kell. A magyar oktatók az ellen tiltakoznak, hogy az egyetem szenátusa menesztette az önálló Bolyai-egyetem visszaállításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két vezetőjét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt.
Tőkés
László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke az elbocsátott
tanárok esetét „csendes tisztogatásnak” minősítette. Tőkés szerint a magyar
történelmi egyházak püspökei közös tiltakozó dokumentum elfogadására készülnek.
Tőkés elítélte, hogy a Hantzékat kizáró szenátusi döntést megszavazta a római
katolikus teológia kart képviselő Marton József dékán, illetve a protestáns
teológia kart képviselő Buzogány Dezső is. Mint arról beszámoltunk, a botrányt
kiváltó szenátusi ülésen a református, illetve a római katolikus hittudományi
kar képviselőin kívül Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke is
megszavazta Nicolae Bocsan rektor javaslatát. A kolozsvári Szabadság napilap
szerint Jakubinyi György érsek, illetve Papp Géza, az
Bocsan szerdán – törvényesnek nevezve – újfent kiállt a szenátus döntése mellett, és azzal vádolta Hantzot és Kovácsot, hogy „imázsromboló” tevékenységük miatt az elmúlt időszakban csökkent az egyetemre felvételiző magyar diákok száma. Szakmailag nem teljesítő, szélsőségeseknek nevezve az oktatókat Bocsan hozzátette: eltávolításuknak nincsenek etnikai vonatkozásai, ugyanakkor elítélte az ügyben általa észlelt politikai nyomásgyakorlást.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke tegnap kijelentette: a párttá alakuló szervezet Hantz Pétert és Kovács Lehelt jelölné európai parlamenti képviselőnek. A BBTE két eltávolított oktatója azonnal elhatárolódott Szász Jenő „meggondolatlan és önkényes” kijelentésétől. Kijelentették, Szász ezzel politikai síkra kívánja terelni a romániai magyar felsőoktatás ügyében körvonalazódó nemzeti egységet. Leszögezték: nem kívánnak politikai pályára lépni.
Az RMDSZ operatív tanácsa úgy véli, a vezetőségnek már rég hatályba kellett volna léptetnie az egyetem többnyelvűségére vonatkozó döntéseit, ugyanakkor létre kellett volna hoznia a magyar oktatók és diákok számára egyenlő esélyeket biztosító önálló magyar karokat és tanszékeket. „Ezúttal még egyszer bebizonyosodott, hogy teljes mértékben indokolt a magyar nyelvű állami felsőoktatás igénye, beleértve az önálló intézményekhez való jogot” – áll a közleményben. Az RMDSZ szolidaritásáról biztosította Hantz Pétert és Kovács Lehelt.
Európa is odafigyel
Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő kezdeményezni fogja, hogy kinevezését követően Leonard Orban soknyelvűségért felelős európai biztos haladéktalanul vizsgálja ki a kizárt oktatók ügyét, és ha ez nem vezet eredményre kezdeményezi, hogy a történtekkel az Európai Parlament plenáris ülése foglalkozzék. Megítélése szerint a BBTE többnyelvűségének szerepelnie kell a soron következő magyar–román közös kormányülés napirendjén is. Leonard Orban a Magyar Rádiónak szerdán azt mondta, hogy a kérdés az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, de hivatalba lépése után megvizsgálja majd, hogy milyen hatásköre van ezen a téren az európai közösségnek. Arra a kérdésre, hogy kinevezése után hivatalos felkérésre kivizsgálja-e a BBTE-n a többnyelvűség miatt kirobbant botrányt, Orban úgy válaszolt, hogy ha szükség lesz rá, meghozza a megfelelő döntéseket.
Az EP néppárti frakciójának magyar képviselői is felháborodással vették tudomásul a két oktató elbocsátását, és felszólították az egyetem szenátusát, hogy helyezzék vissza állásukba az elbocsátott oktatókat és tegyenek konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy a háromnyelvűség tükröződjék az egyetemi élet mindennapjaiban. Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdélyi magyar közösség oktatási jogait az államilag finanszírozott önálló magyar egyetemek biztosíthatják.
Utcai tüntetést szerveznek
Közben a BBTE-ről elbocsátott két oktatóval szolidarizáló tüntetést szerveznek Kolozsváron december 7-én a Farkas utcában. Bár a megmozdulást a polgármesteri hivatalnál az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) jelentették be, azt több ifjúsági szervezet közösen szervezi. A Transindex portál indította aláírásgyűjtési akció keretében szerda délutánig több mint 2500, a világ különböző pontján élő személy követelte a tanárok visszafogadását.
Kelemen Tamás, Krónika - 2006-11-29
Fotó: Biró István
A
BBTE két magyar rektorhelyettese is lemondhat Hantz és Kovács menesztése miatt.
Lemondását fontolgatja a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két magyar rektorhelyettese, Nagy László és Salat Levente az egyetemen kialakult feszült helyzet következtében. Az egyetem magyar tanárai szolidaritást vállaltak a hétfőn kirúgott két magyar oktatóval, és a vezetői tisztségeikről való lemondást fontolgatják. Hantz Péter és Kovács Lehel hétfői menesztése tiltakozáshullámot váltott ki a politikai és civil szférában is
Rendkívüli szenátusi ülést követelnek
“Még nem döntöttünk, de mindketten a lemondásunkat fontolgatjuk” – közölte lapunkkal Nagy László. A BBTE rektorhelyettese elmondta, a gondolat nem a táblaügy következtében merült fel, hanem Salat Leventével közösen így tiltakoznának Nicolae Bocşan rektor vezetési módszerei ellen. Nagy László szerint a csúcsvezetés kifogásolt módszereit példázza az a döntéshozási forma, amelyet a rektor hétfőn Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusokkal szemben alkalmazott. “A napokban megbeszéljük esetleges lemondásunkat a magyar tagozat vezetőtanácsával, és ha a többség úgy látja jónak, azonnal távozunk tisztségünkből” – magyarázta Nagy László.
Nagy László és Salat Levente egyébként még hétfő este eljuttatta írásos tiltakozását a rektorhoz. A dokumentumban helytelenítik annak módját, ahogy a BBTE vezetősége kezelte a magyar táblák kifüggesztését kezdeményező oktatók ügyét. Úgy vélik, a vezetőség több eljárási hibát is elkövetett: a két oktató munkaszerződésének felbontására vonatkozó javaslatot előzetesen nem mutatták be a szenátusban, és a szabályzat ellenére nem konzultáltak a magyar tagozat képviselőivel. A szavazáskor nem számolták össze a tartózkodásokat, így az eredmény sem egyértelmű; a két rektorhelyettes ezért rendkívüli szenátusi ülés összehívását követeli.
Egyed Emese már lemondott
A Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője, Egyed Emese kedd délután már lemondott szenátusi tagságáról. Bakk Miklós, a Politikatudományi Tanszék magyar tagozatának vezetője lapunkkal közölte, amennyiben a szenátusi döntést nem vonják vissza, ő is lemond tanszékvezetői címéről.
A BBTE két magyar rektorhelyettese is lemondhat Hantz és Kovács menesztése miatt
Tiltakozáshullám a kizárás ellen
Folytatás az 1. oldalról A szenátusi döntés elleni tiltakozás azon formája, hogy a magyar vezetők váljanak meg minden egyetemi tisztségüktől, tegnap délután merült fel lehetőségként a magyar oktatók között. Arról azonban, hogy ezt testületileg vagy egyenként tegyék meg, nem született döntés. Az intézet magyar tanárai ugyanakkor közös nyilatkozatban vállalnak szolidaritást két menesztett kollégájukkal, a dokumentumot tegnap délutánra már több mint hetven oktató írta alá. A nyilatkozatot aláírók elfogadhatatlannak tartják az 1959 óta példátlan eljárást. “A jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálják. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal” – áll a nyilatkozatban.
A Matematikai és Informatikai Kar magyar tagozata kollégájuk, Kovács Lehel menesztése ellen lépett fel. “Diktatorikusnak, visszaélőnek, szakmaiságában hiányosnak, méltóságon alulinak és hamis érveken alapulónak” tartják a BBTE vezetőségének módszereit. Kétségbe vonják a kizárás törvényességét is, mivel a fegyelmi megrovás csak azután alkalmazható, hogy a tetteket kivizsgálták, az érintetteket meghallgatták és a tényeket ellenőrizték. A kar 20 oktatójának aláírásával ellátott dokumentumban a kizárás törvénytelenné nyilvánítását kérik.
Hasonlóan jártak el a Fizikai Kar oktatói is; tiltakozó levelük szerint – bár nem értenek egyet Hantz Péter tetteivel – a munkaszerződés felbontása nem illeszkedik az egyetem demokratikus hagyományaiba.
Civil és politikai felháborodás
Jogszerűtlennek nevezte a két oktató kizárását Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Az RMDSZ elnöke szerint a két oktató politikai okokból való eltávolítása azt bizonyítja, hogy igen komoly gondok merültek fel a BBTE vezetésének mentalitásával kapcsolatban. Markó az önálló magyar karok létrehozásának megakadályozásával és a kétnyelvű feliratok hiányával is elégedetlen.
Nyilatkozatban fejezték ki felháborodásukat az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői is. “Tiltakozunk a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen, és felkérjük a Babeş-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét” – áll az Eckstein-Kovács Péter szenátor, illetve Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők által aláírt dokumentumban.
“Megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatókat, a kommunizmus idején diktatórikus módon megszüntetett Bolyai Tudományegyetem helyreállításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szenátusa önkényesen eltávolította állásukból” – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásában. Az EMNT állásfoglalásában kifejti, az oktatók eltávolítása híven tükrözi a BBTE kirakati multikulturalizmusát, ennek révén pedig a romániai kisebbségpolitika kétarcúságát. Tőkés László EMNT-elnök és Szilágyi Zsolt alelnök az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, hogy azonnali hatállyal indítson kivizsgálást a BBTE-n tapasztalható etnikai-nyelvi hátrányos megkülönböztetés, illetve az ebből fakadó megfélemlítő intézkedések ügyében.
Közös MIT-Miért állásfoglalás
Közös állásfoglalásban lépett fel a BBTE intézkedése ellen a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért). “A román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturálisnak álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. Az egyetem vezetősége részéről külföldön tovább folyik a félretájékoztatás, valamint alárendeltségi viszonyt tartanak fenn a román és a magyar oktatók között” – fogalmazták meg az ifjúsági szervezetek vezetői, akik a döntés visszavonására szólítják fel az egyetem vezetőségét. Állásfoglalásukban leszögezték: ha erre nem kerül sor, minden rendelkezésükre álló törvényes eszközt felhasználnak a tiltakozáshoz.
Felkerült, lekerült, sokba került?
(Rohonyi
D. Iván felvétele)
Lemondott
szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és
Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult – szerinte
kilátástalan – helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk
Miklós, ma jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli
szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel
tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. Az elmúlt napokban-órákban
a magyar oktatók a vezetőtisztséget viselő kollégáik tömeges lemondását
fontolgatták, döntés azonban nem született. A hétfői szavazáson résztvevő
magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását
az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar
képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a
magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak
egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett.
A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a
Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. Tegnap számos személyiség,
politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kirekesztése
ellen.
Az egyetem
magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között
tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói
közül Nagy László és Salat Levente (rektorhelyettesek), Benedek
József, Egyed Emese,
A
harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta
példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával
összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást
vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.
Külön
tiltakozást juttatott el szerkesztőségünkbe a Fizika Kar magyar oktatási
vonala. Ebben kifejtik: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter)
radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem
tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és
véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet
sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig – amely nem
tartja be az ilyen esetben előírt lépéseket – árt az egyetem arculatának,
táplálja a sajtóban megjelent gyakran alaptalan bírálatokat – szögezik le a
közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektorhelyettes, Néda Zoltán,
egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János
előadótanár, dékánhelyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi
Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra
Melinda-Katalin tanársegéd.
Az egyetem
tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon.
Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE
rektori hivatalának postaládájába.
Tiltakozás
és szolidaritás a méltánytalan döntés ellen
Az RMDSZ
Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozik a szenátus döntése ellen.
Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar
Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezik: a két adjunktus
tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami
beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem
rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges
ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális
intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti
képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik
a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani
tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét.
A szövetség
europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen
Attila ma az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kie
A Magyar
Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös
állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az
egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott
keretek között etnikai diszkriminációt folytat. Az egyetem döntése
kedvezőtlenül hat a BBTE-n tanuló magyar és román diákok viszonyára, akárcsak
az ott tanító tanárokéra – fogalmaz a két magyar ifjúsági szervezet.
A MIT és a
MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi
magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében,
hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse.
A Magyar
Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési frakciója Oktatási és Kulturális
Munkacsoportjának vezetője, Tatai-Tóth András közleményében kifejti: a
kizárt oktatók a magyar oktatás nyelvi egyenlőségének védelmében, egyébként az
egyetem programjával összhangban léptek fel, ez pedig példaértékűnek
tekinthető. A magyar országgyűlési képviselő csatlakozik mindazokhoz, akik
szolidaritásukról biztosították őket.
Rejtélyek, furcsaságok, egyházi megütközés
Lapunk
kérdésére Kovács Lehel elmondta: a híresztelésekkel ellentétben még nem kapta
kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá
egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság,
amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem
pecsét, sem aláírás nem látható.
Hantz
Péter körül még ennél is nehezebben magyarázható események zajlanak. A
menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó
személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja.
Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen
Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene.
A
teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az
illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek
kérdésünkre elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet,
Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután
sem óhajtja közölni a sajtóval.
Hasonló
választ kaptunk Pap Gézától, az
Egyedül
Tőkés László Királyhágómelléki református püspök nyilatkozott érdemben. Mint
fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns
Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték
Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy
mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik
megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan
támogatását. – Ez az a szint, ahol már nem politikáról, hanem erkölcsről van
szó, ezért az egyház képviselőit még nagyobb felelősség terheli – hangsúlyozta
a püspök.
Ercsey-Ravasz Ferenc
Szabadság - 2006-11-29
Menesztették Hantz Pétert
és Kovács Lehelt - Lemond az egyik magyar rektorhelyettes?
|
|
Az egyetem vezetősége megtorolta „az agresszivitást"
(Rohonyi D. Iván felvételei)
Tegnap
délelőtt ülésezett a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. A napirendi
pontok között szerepelt Nicolae Bocşan rektor javaslata, hogy a Bolyai
Kezdeményező Bizottság (BKB) két tagját, Kovács Lehel és Hantz Péter
tanársegédeket zárják ki az egyetemről, bontsák fel munkaszerződésüket. A
testület – a magyar oktatók egy részének tiltakozása ellenére – rövid vita
után, kilenc ellenszavazattal (közülük egy román oktatóé) elfogadta a
javaslatot. Mindezt több résztvevő is megerősítette, az egyetem
szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye viszont azt állítja: a magyar oktatók
többsége, az összes román és német tanárok, valamint a judaisztika kar
képviselői is megszavazták a kirekesztést. Az indoklás címszavakban: fizikai
agresszió és szélsőséges magatartás. Mint ismeretes, múlt héten szerdán Hantz
Péter kétnyelvűsítő partizánakciót hajtott végre: az egyetem három épületében
magyar nyelvű feliratokat függesztett ki. Meg nem erősített hírek szerint a
szenátusi döntés nyomán, tiltakozásképpen az egyik magyar rektorhelyettes
lemond tisztségéről. Kérdésünkre Salat Levente kijelentette: ezt sem cáfolni,
sem megerősíteni nem tudja.
Tegnap
délben a szenátusi ülés végét váró néhány újságíró körül ismét fellobbant az
utóbbi hetekre jellemző őrségi-szóvivői magatartás. Kapusok, az adminisztratív
személyzet több tagja rajzott elő, írásos engedélyeket firtattak. Hamarosan
előkerült Cristina Nistor szóvivő is, aki a Szabadság munkatársának nyakba
akasztható, állítólag egész évre érvényes akkreditálási igazolványáról –
amelyet az általa jelenleg vezetett iroda bocsátott ki – kijelentette: sohase
látott még ilyet. Nem tudhatni, az időközben megérkezett nagyobb
újságíróhadnak, vagy a szenátusi ülés befejezésének tulajdonítható-e, de tény,
hogy a személyzet hirtelen megenyhült. Az Aula Magna-ból kifelé sorjázó oktatók
zöme gyorsan elrohant.
A
kérdésekre először Salat Levente rektorhelyettes válaszolt, kifejtve: a magyar
oktatók nem értenek egyet a döntéssel, és úgy vélik, ha az egyetem teljesítette
volna a többnyelvű feliratozásra vonatkozó régebbi kéréseiket, nem következett
volna be mindez.
A
szenátus hivatalos álláspontját Paul Serban Agachi rektorhelyettes ismertette.
Tájékoztatása szerint a két menesztett tanársegéd ellen a következő vádak miatt
indult eljárás: az intézmény és az ország elleni hazugságok folyamatos
terjesztése, a rektori hivatal figyelmeztetése dacára, illetve az Európai Unió
(EU) szellemiségével összeegyeztethetetlenül, etnikai konfliktusok gerjesztése.
Továbbá sértő minősítések hangoztatása az egyetem tanárai (gyógyíthatatlan
nacionalisták) és az EU képviselői (szűk felfogás) ellen, valamint a
jellegzetesen szélsőséges cselekedetnek tekinthető egyetem javai elleni fizikai
agresszió, amelynek ügyében a rendőrség vizsgálatot folytat.
A
rektor-helyettes által felolvasott szenátusi közlemény leszögezi: a döntésnél
figyelembe vették az egyetem igazgatótanácsának november 22-i határozatát,
miszerint kizárják az intézményből mindazokat, akik fizikai agressziót követnek
el, és szélsőségesen viselkednek. Hozzáteszik: ebben az ügyben tanácskoztak a
karok és a különböző struktúrák képviselőivel, akik jelezték a két tanársegéd
propagandájának és akcióinak törvénytelen, mélységesen ártalmas voltát.
Az
üggyel kapcsolatosan a Szabadság kérdésére Kovács Lehel elmondta: az eljárás
több ponton szabályellenes és támadható: az ülésvezető csak az ellenszavazatok
számára volt kíváncsi, pedig meglehet, hogy sokan tartózkodtak volna – akár a
döntő többség is. Más szempont, hogy egy ilyen döntéshez szükséges az egyetem
etikai bizottságának a véleménye, amit azonban nem kértek ki. Mint ismeretes,
Hantz Pétert a bizottság legutóbb elmarasztalta, Kovács Lehelt viszont
felmentette. A tanársegéd kijelentette: amint a döntést kézhez kapják, azonnal
pert indítanak. Ebben az esetben a végrehajtást minden bizonnyal felfüggesztik.
Az
esettel kapcsolatosan – még a szenátusi ülés előtt – tanácskoztak a magyar
oktatók képviselői. Elfogadtak egy nyilatkozatot, amely mindamellett, hogy
felsorolja a többnyelvűségre irányuló törekvések, javaslatok és döntések
történetét, leszögezi: a különleges akciókért az elkövetőké a felelősség, de az
ügy lényegét tekintve mégis az egyetem vezetőségéé. A magyar oktatók azt
javasolják, ne foganatosítsanak olyan döntéseket, amely a BKB-tagok
munkaszerződésének felbontásához vezetnek. Bírálják a túlzott biztonsági
intézkedéseket, az adminisztratív személyzet akcióit, és követelik, hogy
szűnjön meg a helyzet egyoldalú bemutatása.
Az
RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila külföldön értesült a
történtekről. Lapunk kérdésére elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy ilyesmi megtörténhetett.
A szövetség keretében működő Nemzetépítő Platform szintén a BKB oldalán foglalt
állást. Közleményükben kifejtik: sajnálatos, hogy az egyetem nem az okot, hanem
az okozatot kívánja megszüntetni, amivel csak még jobban elmélyíti a feszült
helyzetet.
A
szenátusi ülés után közvetlenül nyitották meg a Hegyalja (Plopilor) utcai,
úgynevezett egyetemi vendéglő mellett azt a BBTE multikulturális jellegét
reklámozó kiállítást, amelyet Brüsszelben is megszemlélhettek az érdeklődők Az
akció hihetetlenül rövid volt: délben megnyitották, és egy órakor már zárt ajtó
fogadta a látogatókat. Újságírói érdeklődésre beengedtek ugyan, de a kiállított
szórólapok tömegéből (amelyek a BBTE többnyelvűségét, multikulturális jellegét
részletezik) nem hozhattunk el egyetlen példányt sem. Egyedül a kezünkbe
nyomott mappa árulkodik azok tartalmáról: a borítón az egyetem neve román,
magyar, német és angol nyelven is olvasható.
Tabajdi
Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője felháborítónak
tartja, és a leghatározottabban elítéli, hogy Hantz Pétert és Kovács Lehelt, a
BKB tagjait eltávolították a BBTE-ről. Úgy véli: Hantz Pétert és Kovács Lehelt
szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolni képtelenség, amikor a BKB
tagjai mindössze az egyetem egy már érvényben lévő határozatának kívántak
érvényt szerezni.
Tabajdi
felszólítja az Egyetem Szenátusát, hogy vegye vissza a két oktatót, és kérte a
kormányfő, Călin-Popescu Tăriceanu és Markó Béla RMDSZ-elnök,
miniszterelnök-helyettes határozott fellépését. Tabajdi igen rossz jelnek
tartja, ha az ország ilyen magaviseletről tesz tanúságot, miközben Románia
biztosa a többnyelvűségért lesz felelős.
Ercsey-Ravasz Ferenc
Szabadság - 2006-11-28
Fotó: Biró István
Kirúgta
a BBTE szenátusa Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust – Magyar oktatók is
megszavazták a döntést.
Kelemen Tamás Kizárták a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnöke munkaszerződésének felbontásáról tegnap döntött az egyetem szenátusa. Nicolae Bocşan rektor a testület ülésén még a pénteken ismertetett napirendi pontok megvitatása előtt, előzetes bejelentés nélkül bocsátotta szavazásra a kérdést, szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolva a két magyar oktatót.
Ugyanakkor a voksoláskor nem számlálták össze a tartózkodókat, így nem lehet tudni, hogy a mintegy száz jelenlevő közül hányan nem kívántak véleményt nyilvánítani. Miközben a rektori hivatal közleménye szerint a javaslat ellen mindössze kilencen szavaztak, mellette pedig a román és a német vonal, a judaisztikai kar valamennyi képviselője, valamint a magyar vonalat képviselők többsége, a Krónika értesülései szerint a szankciót tulajdonképpen három magyar egyetemi tanár támogatta. A BBTE vezetősége szerint a munkaszerződés felbontását az indokolja, hogy a két oktató „folyamatosan hazug információkat terjeszt az egyetemről és Romániáról, etnikumok közötti ellenségeskedést szít, az Európai Unió értékrendje ellen bujtogat”. Sőt azt is Hantzék szemére vetik, hogy „becsületsértő módon" javíthatatlan nacionalistáknak nevezték az egyetem néhány oktatóját, ugyanakkor – szélsőségesekre jellemzően – „fizikai agressziót” is alkalmaztak a BBTE javai ellen, amit jelenleg a rendőrség vizsgál.
A BBTE rektora azt követően folyamodott az adjunktusok eltávolításához, hogy a múlt héten Hantz Péter az egyetem több épületében elhelyezett mintegy 30 magyar feliratot. A termek, irodák elnevezésének magyar nyelvű megfelelőjével, vagy a „Dohányozni tilos” szöveggel ellátott táblákat azonban néhány órán belül az egyetem vezetősége eltávolíttatta, és a „magyar szélsőségesség megnyilvánulásának” nevezte az akciót. Sőt a rektori hivatal a rendőrségen is feljelentette a táblákat elhelyező oktatót; Raluca Seucan, a kolozsvári kapitányság szóvivője lapunknak megerősítette: a rendőrség a panasz nyomán közrendháborítással és rongálás gyanújával indított vizsgálatot Hantz Péter ügyében.
A BBTE 117 tagú szenátusának 20 magyar tagja van, rajtuk kívül tíz diákszenátor is képviseli a magyar tagozatot. A Krónika megtudta: a Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítását célzó rektori javaslatot megszavazták a tudományegyetemhez tartozó református és római-katolikus fakultások képviselői, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar képviselője kérdésünkre megerősítette támogató voksát. „Az intézkedést adminisztratív lépésnek tekintem, amelyhez nem kapcsolódik a magyar feliratok ügye. Nem is értem, miért volt szükség a szenátus támogatására” – magyarázta döntését Buzogány Dezső.
A teológiai professzor kifejtette: nem szavazta volna meg a rektori javaslatot, ha az intézkedés a magyar feliratok ellen irányult volna. „Biztosan nem az ellen történt, mert ez esetben a karunkon lévő magyar feliratokat évekkel ezelőtt el kellett volna távolítaniuk. Ez a mai napig nem történt meg, és biztos vagyok benne, hogy a következőkben sem kerül rá sor” – magyarázta lapunknak Buzogány Dezső, aki egyéni kezdeményezésnek tekinti két kollégája korábbi akcióját, amelyhez nem szerezték meg a magyar tagozat testületi támogatását. Hozzátette: a lépésük kiváltotta reakció várható volt, amellyel szerinte bizonyosan ők is számoltak. Marton József, a Római Katolikus Hittudományi Kar dékánja megkeresésünkre ingerülten válaszolt, „bolondságnak” minősítette a szenátusi voksát firtató kérdésünket, majd „Nem szavaztam meg!” felkiáltással lecsapta a telefonkagylót. Szamosközi István, a pszichológiai kar dékánhelyettese a Krónika megkeresésére visszahívást kért, később azonban már nem válaszolt a hívásunkra.
„Kriptokommunista beidegződések”
„Váratlanul ért bennünket az egyetem rektorának napirend előtti javaslata, ugyanis véleményünket előzetesen nem kérték ki” – tájékoztatta lapunkat Nagy László. A rektorhelyettes közölte, nem értenek egyet az oktatók menesztésével, mivel a lépés nem vezet jóra a magyar nyelvű feliratok kérdésében, ám árt az oktatási intézmény megítélésének. A rektorhelyettes hozzátette: írásban készülnek tiltakozni az egyetem vezetőségénél a menesztés ellen. Kifogásolják a menesztésükről szóló döntés procedúráját az érintettek is, mivel ügyüket tudomásuk szerint előbb az etikai bizottságnak kellett volna kivizsgálnia, majd a munkatörvénykönyv alapján alkalmazni a büntetéseket. „A vezetőség halmozza a bakikat, kirúgásunk egyszerűen butaság. Ellenben nem csodálkozom, hiszen a szenátus tagjainak többsége kriptokommunista beidegződésű. Eltávolításunk dacára folytatjuk az önálló Bolyai-egyetem visszaállítását célzó harcunkat, amelynek kifejezetten jót tett a szenátus döntése” – állapította meg Hantz Péter. Határozottan elítélte a két oktató eltávolítását Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának vezetője, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke. „Képtelenség szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolni a BKB tagjait, amikor mindössze az egyetem egy, már érvényben lévő határozatának kívántak érvényt szerezni, és az uralkodó tarthatatlan helyzetre akartak rávilágítani” – szögezte le Tabajdi, felszólítva a BBTE szenátusát: vegye vissza Hantzot és Kovácsot. Különben Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke tegnap közölte: ha az egyetem szenátusa nem semmisíti meg döntését, a szervezet tiltakozó akcióba fog.
Magyar állásfoglalás felirat-ügyben
Eközben a BBTE magyar tagozatának képviselői tegnap állásfoglalást közöltek a magyar feliratozás ügyében. Emlékeztetnek: az egyetem igazgatótanácsának 2005 októberében született, a BBTE helyiségeinek feliratozásáról rendelkező határozata nyomán a karok elkészítették valamennyi tanterem és iroda feliratának listáját, amelyet a magyar nyelvű általános nyelvészeti tanszék szakértői ellenőriztek. „A feliratozásnak 2006. január 10-ig kellett volna befejeződnie, ám az egyetem vezetősége halogatja ennek végrehajtását” – áll a Salat Levente rektorhelyettes által aláírt dokumentumban. A magyar oktatók szerint a feliratozást célzó, a megszokottól eltérő akciók felelőssége személyesen azoké, akik ezekben részt vesznek, de a halogatások következményeinek felelőssége az egyetem vezetőségéé. „Egyes oktatók egyéni tüntető kezdeményezése, mellyel egy sok éve halogatott problémát akarnak megoldani, nem igazolhatja az egyetemi határozatok érvényesítésének további elnapolását” – szerepel a dokumentumban, amely felkéri az Akadémiai Tanácsot és a rektori értekezletet: vessenek véget azoknak az értelmezéseknek, miszerint a többnyelvű feliratok problémája és a magyar tagozat autonómiájának kérdései ellentétesek volnának az egyetem vezetőségének a minőség javítását célzó igyekezetével.
Sokan támogatják a kizárt oktatókat
A Duna Televízió Világunk című műsorában Kolozsvárt kapcsolták, ahol Hantz Péter és Kovács Lehel, a Babes-Bolyai Egyetem két kizárt oktatója válaszolt a kérdésekre.
Mucsányi János műsorvezető: Milyen lehetőségük van most az egyetemen belül ezzel kapcsolatban?
Hantz Péter egyetemi adjunktus: Úgy gondoljuk, hogy egyedi helyzet alakult ki. Nem csak a magyar oktatók sorakoztak fel egy emberként mögöttünk, nem csak a magyar politika sorakozott föl teljes egységben mögöttünk. Nagyon sok román kollegánk, illetőleg román diák fejezte ki szolidaritását azzal kapcsolatban, hogy az egyetemre igen is ki kell tenni a magyar feliratokat. Ezt a helyzetet most messzemenően ki kell használnunk.
Nézzük
a számokat! A szenátusnak hány magyar tagja van, és hányan szavaztak önök
mellett?
Kovács Lehel egyetemi tanár: Tudtommal a szenátusnak tizennégy magyar tagja van. A mai ülésen összesen kilencen szavaztak a rektorátus határozata ellen. Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tartózkodók száma nem volt megkérdezve. Az ellenszavazatokkal kezdték, majd azt mondták, hogy a többiek mindnyájan mellette vannak.
- Ez azt jelenti, hogy öt magyar oktató nem tudni, hogy miként szavazott? Lehet, hogy önök ellen szavaztak-e?
Hantz Péter: Tudomásom szerint nem, mert nem volt jelen az összes magyar oktató. Csak három magyar oktató szavazott a határozat mellett. Szamosközi István az akadémiai tanács alelnöke. Őt nem kell bemutatni, mert mindannyian tudjuk, hogy a román hadsereg melyik részéről érkezett. Valamint a teológiai karoknak egyes képviselői. A többi magyar kolléga mind mellettünk szavazott.
- Akik önök mellett állnak, azoknak mi a véleményük arról, hogy egy ilyen egyetem zökkenőmentesen bekerülhet-e az EU-ba?
Kovács Lehel: Nem, egy ilyen egyetem, és egy ilyen mentalitás általában nem kerülhet be az Európai Unióba. Sürgősen paradigmaváltásra, sürgősen mentalitásváltásra lenne szükség ahhoz, hogy az Unióban jól működjenek ilyen típusú intézmények.
Hantz
Péter: Azt gondolnám, hogy ez a paradigmaváltás, ez a mentalitásváltás
lényegében meg is történt, csak néhány vezető ragaszkodik az avítt
nacionalizmusához.
- Csak tudja, ilyenkor a vezetőt, egy ilyen szenátusi döntés után
meglehetősen nehéz elválasztatni az egyetem többi meghatározó oktatójától.
Hantz Péter: Sokat mond az a tény, ahogy a magyar oktatók kiadtak egy nyilatkozatot, melyet a magyar oktatók kilencven százaléka aláírásával támogatta. Amelyben kiállnak amellett, hogy kellenek a magyar feliratok az egyetemen, kifejtik azt, hogy a helyzetért egyedül az egyetem rektorátusa a felelős és azt is, hogy minket ne próbáljanak semmiféle adminisztratív szankciókkal súlytani.
Duna Tv - 2006-11-28
Pár perc
kétnyelvűség a BBTE-n - Kalandfilmszerű akciót hajtott végre a BKB
Kötélhúzás
egy többnyelvű tábla körül. Hantz Péter, egy kapus és ... valakik (Rohonyi
D. Iván felvétele)
Néhány nappal ezelőtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) bejelentette, hogy önerőből fog érvényt szerezni a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tavaly májusi szenátusi döntésének, és „valamikor" a saját költségén kifüggeszti a magyar nyelvű feliratokat az egyetem Farkas utcai főépületében. A hírt közlő Kovács Lehel tanársegéd azt is megjegyezte: tudomása van arról, hogy a BBTE vezetősége megkísérli megakadályozni a tervet. A BKB tartotta a szavát, és tegnap délelőtt megtörtént a feliratok kifüggesztése. Kovács Lehelnek viszont igaza volt: az akciót végrehajtó Hantz Péter komoly akadályokba ütközött, a feliratok kihelyezését nagyrészt fizikailag meggátolták, ahol pedig sikerült kifüggeszteni, ott pár perc múlva eltávolították, néhol összetörték őket. A sajtó képviselőit nem engedték be.
Mindig némi csodálattal szemlélem azt, amikor rendkívül értelmes emberek, diplomásak, elismert tudósok összeülnek, és együttes erővel hoznak egy rettenetesen buta döntést. Minél többen vannak, annál butábbat. Jellegzetes eset a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szenátusa, amely tegnapi hisztérikus, diktatórikus, értelmetlen és erőszakos fellépésével szavatolta a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak a győzelmet. A magyar nyelvű feliratok ugyan mindössze percekig álltak a helyükön, ennek ellenére a BKB világraszóló, harsogó és maradéktalan diadalt aratott. Az akció nyomán ugyanis a teljes kolozsvári sajtó – és általa a közvélemény – tanúja volt annak az elkeseredettségnek, amellyel az intézmény, ha kell erőszakkal, ha kell hazugsággal, de megvédi a saját dogmáit.
Ha engedik, hogy Hantz Péter kiragassza a táblákat, ha beengedik a sajtót, hogy az egész akciót lefilmezze, lefényképezze és dokumentálja, majd egy óra múlva csendben leszedik a táblákat, egy tizede ekkora botrány sem lett volna. A bezárt ajtókkal, a makacs elutasítással viszont hosszú időre biztosították maguknak a sajtó ellenszenvét, és maguk ellen fordították a semleges újságírókat, sőt, részben azokat is, akik eddig nekik adtak igazat és Hantzékat bírálták.
Az egyetem szóvivője mosolyogva állította, hogy a sajtónak (mint ahogyan az normális és törvényes) szabad bejárása van az egyetem épületébe. Két perccel később (akárcsak öt perccel azelőtt) az odaparancsolt cerberus elállta az újságírók útját.
Ennyi erővel azt is állíthatta volna, hogy rubinpiros a szemem, vagy hogy két fejem van.
De hát mi másra lehetett volna számítani: az akció lejártával Hantz Péter megmutatta azokat a szórólapokat, amelyeket az egyetem külföldön terjeszt, és amelyben fehéren-feketén az áll, hogy a kisebbségek nyelvei jelen vannak az egyetemen.
Ha valaki még kételkedett volna benne, most már egyértelmű: a BBTE multikulturalitása egyetlen dologban merül ki, abban, hogy ezt a multikulturalitást széltében-hosszában hangoztatja. Nagyon élveztem a szóvivő szóhasználatát: „…valakik törvénytelen akciót kezdeményeztek…". Ismeretes, hogy az egyetem szenátusa tavaly májusban elfogadta a többnyelvű feliratokról szóló döntést, négy hónapos végrehajtási határidővel, csak éppen azóta sem tett ennek eleget. És akkor mi az a törvény, aminek a magyar feliratok ellentmondanak? A vezetőség nem akarása? Mikor emelték azt törvényerőre?
Elárulok valamit: az első perctől kezdve nyilvánvaló volt, hogy a valódi multikulturalitásért, az önálló karokért, a Bolyai Egyetemért folyó harcnak egyetlen veszélye van, egyetlen mód, amellyel (mint már volt rá példa) megbuktathatják az ügyet: ha agyonhallgatják azt, ha szőnyeg alá seperik a kérdést.
És ezt most már ki merem mondani, le merem írni, ugyanis ez a veszély mint olyan megszűnt. A BBTE vezetősége napnál világosabban bebizonyította, hogy erre képtelen, hogy minden ragyogó koponya, titulus és hírnév dacára nem képes arra, hogy értelmes döntéseket hozzon. Ezt a vezetőséget nyugodtan lehet provokálni: a lehető legbutább módon fog reagálni. Lehet partizánakciókat kezdeményezni: hazugsággal, erőszakkal, paranoid kapkodással fog válaszolni. És ami talán a legfontosabb: egész komoly hangerővel lehet hangoztatni az igazságot, mert a túloldalon az értelmes érvek elfogytak, csak a lökdösődés, az ajtók bezárása, és a mosolygós mesemondó néni maradt, aki állítja, hogy az ajtó nyitva van. Sőt: a szó szoros értelmében kényszerhelyzetben vannak: ha Hantz Pétert kirúgják, vagy bármi módon fellépnek ellene, mártírt faragnak belőle, ez is nekik árt, és a BKB ügyének használ. Egy út van csupán: le kell ülni tárgyalni, a kéréseket és igényeket meghallgatni. Minden egyéb lépés rossz. És ez a helyzet a BKB nagy győzelme. A magyar nyelvű táblák eltűntek ugyan, de cserében beállt ez a nem remélt állapot, úgyhogy Hantz Péternek én ma csak gratulálni tudok. Furán csinálta, nem a megszokott módszerekkel, talán kissé vulgárisan, olykor már-már szabálytalanul, mondhatni: fizikus módra, de okosan csinálta, és ami a legfontosabb: megcsinálta.
Ercsey-Ravasz Ferenc
Szabadság - 2006-11-23
Feljelentette Hantz Pétert az Egyetem
Feljelentést tett a rendőrségen Hantz Péter ellen a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szóvivőjét a BBTE vezetősége minősített közrendháborítással és rongálással vádolja. Cristina Nistor, a BBTE szóvivője a Szabadságnak elmondta, hogy már szerdán késő délután eljuttatták a feljelentést a rendőrséghez. A feljelentés tényét a rendőrség is megerősítette. Ebben azt kérik a nyomozóktól, hogy vizsgálják ki a történteket.
Amint ismeretes, szerdán, a BKB korábbi ígéretéhez hűen, Hantz Péter az egyetem Kémia és Bölcsészettudomány Karának, valamint a rektorátusnak otthont adó épületek folyosóin több magyar nyelvű táblát szerelt fel. Az akció kezdeményezői nem rendelkeztek sem az egyetem vezetőségétől kapott, sem egyéb hatósági engedéllyel.
A feliratok ügye szóba került a magyar tagozatvezetés szerda esti ülésén is. Nagy László rektorhelyettes a Szabadságnak elmondta, hogy a dékánhelyettesekkel, tagozat- és tanszékvezetőkkel tartandó tanácskozást Salat Levente, a szerdai eseményektől függetlenül, már egy héttel korábban összehívta. Ennek ellenére a megbeszélésen természetesen a feliratok ügye is szóba került.
Nagy László szerint a résztvevők többségének álláspontja szerint a dolgok azért fajultak ide, mert az egyetem román vezetősége a halogatás taktikáját alkalmazta a magyar feliratok ügyében. – Mindannyian egyetértünk abban, hogy a magyar nyelvű táblákat fel kellett volna már szerelni ezelőtt egy évvel, de legalább néhány hónappal ezelőtt – mondta Nagy László.
A BKB megnyilvánulásával kapcsolatban nem alakult ki egyértelmű álláspont – tette hozzá a rektorhelyettes, hiszen volt, aki egyértelműen elítélte a kezdeményezést, de akadt olyan magyar vezető oktató is, aki közölte, hogy ezt nem teheti meg.
A BBTE vezetősége panaszt emelt a rendőrségen Hantz Péter ellen. Amint azt Raluca Şeucantól, a Kolozs Megyei Rendőrség sajtószóvivőjétől megtudtuk, a panaszt tegnap délelőtt iktatták, és abban minősített közrendháborítással és rongálással vádolják a magyar oktatót. A szóvivő elmondta: a feljelentést a rendőrség kivizsgálja, annak megállapítása végett, hogy a vádak megalapozottak-e vagy sem. Ezt követően derül majd ki, hogy szükséges-e további lépéseket tenni az ügyben.
Amennyiben az ellenőrzés az egyetem vezetőségének ad igazat, Hantz Pétert pénzbírsággal sújthatják.
Nem hivatalos források szerint az egyetem vezetősége az egész táblaragasztási akciót gyorsan múló gondnak tartja, amelyről két napig cikkezik a sajtó, és azután elfelejtik. Kétessé vált viszont Hantz Péter egyetemi karrierje. Ő maga úgy tudja, hogy szerdán délben, amikor ülésezett a szenátus, és Nicolae Bocsan rektor a menesztését kérte, a kezdeti kudarc ellenére később mégis megszavazták a javaslatot. A Szabadság kérdésére Nagy László rektorhelyettes ezt nem cáfolta és nem erősítette meg. „Nem tudok semmit, nem nyilatkozom" – jelentette ki.
Szintén az akció napján, este, üléseztek a magyar tanszékvezetők, és természetesen a táblaragasztás, illetve Hantz ügye is terítékre került. Az ott elhangzottakról Sárkány Kiss Endre docenst kérdeztük, aki elmondta: a magyar oktatók a rektorok véleményével nem értettek egyet, és néhány napon belül hivatalos közleményt bocsátanak ki erről. Ezt megelőzően sem ő, sem kollégái nem kívánják az üggyel kapcsolatos álláspontjukat hangoztatni.
Szabadság
2006-11-24
Pályázati Felhívás -
karácsonyi üdvözlőlap megtervezése
Pályázat kiírója: Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (Erdélyi IKE)
Pályázat tárgya: a téli évszakkal
vagy a karácsonnyal összefüggő rajzok, képek beküldése. A pályázatra szánt
rajzokat és képeket kizárólag elektronikus formában, min. 1024x768, 72 dpi
méretben és TIF formátumban kérjük eljuttatni az Erdélyi IKE email címére (ike@ike.ro).
Kérjük, hogy a kísérőlevélben feltétlenül legyen feltüntetve a pályázó neve,
telefonszáma és születési dátuma, illetve, ha tartozik valamilyen ifjúsági
csoporthoz vagy szervezethez, akkor ennek neve.
Pályázat célja: · Az Erdélyi IKE 2006-os karácsonyi üdvözlőlapjának
elkészítése
Tehetséges fiatalok felkutatása és
motiválása
Pályázhatnak: 16 éven felüliek
Beküldési határidő: 2006. december 8. du. 15 óra
Díjazás:
Az I. helyezett rajza (képe)
az Erdélyi IKE 2006-os karácsonyi üdvözlőlapjaként lesz népszerűsítve, a
nyertes pedig értékes könyvjutalomban is részesül.
A II. és III. helyezettek
úgyszintén értékes könyvjutalmakban részesülnek.
A
pályázat lezárását követő 5 napon belül a nyertes pályázókat a megadott
elérhetőségeiken értesítjük.
Megjegyzés:
1.
Jelen pályázati kiírásra csak saját munkák beküldését várjuk.
2.
A nyertes pályamunkák szerzőivel az Erdélyi IKE együttműködési szerződést köt a
rajz (kép) felhasználását illetően.
Elkészült az új leltár program
Tisztelt
kollégák,
Beke
Tivadar lp. elkészítette az új leltár programot.
Letölthető
a www.weberek.xhost.ro honlap
„Programok” címszava alatt.
- direkt cím: http://weberek.xhost.ro/leltar.rar
Szabó Mihály
Ár: 13,00 RON
Timothy L- Sanford – Muszáj tökéletesnek lennem! … és egyéb paplakbeli tévtanok
Ár: 13,00 RON
A fenti könyvek mindegyike,
megvásárolható és megrendelhetõ, Egyházkerületünk
Veres Miklós iratterjesztõ
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Román nemzeti ünnep a parlamentben: leirredentázták Gardát
Belefojtották a szót az RMDSZ-es Garda Dezsőbe, aki Románia nemzeti ünnepe alkalmából az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt ígéreteket kérte számon a román politikusokon.
December 1-je alkalmával ünnepi ülést tartott a parlament két háza tegnap. Ezt követően a honatyák folytatták volna a költségvetési törvény vitáját, a szenátorok és a képviselők azonban tömegesen távoztak, szó sem lehetett a munkálatok folytatásáról.
Nicolae Văcăroiu emlékeztett: 1918-ban a román közéleti és politikai elit részt vállalt az egységes Európa újjászületésében, és azóta is ezen ideál megvalósításáért küzdenek. Traian Băsescu államfő kijelentette: jövőtől december 1-je mellett május 9-e, Európa Napja is ünnepnap lesz a románok számára. – December elseje és május 9-e a nemzeti eszme kiteljesedésének ünnepe, amely egyúttal a jólét és a demokratikus Európához való felzárkózást is jelenti – mondta Călin Popescu Tăriceanu kormányfő, aki egészésgügyi okokra hivatkozva hamarosan távozott az ülésről. – Ahogy 1918-ban, most is nagy tervekre van szükség. Január 1-jétől Románia visszatér a civilizált országok közé! – hangoztatta Mircea Geoană szociáldemokrata elnök. Majd C.V. Tudor emelkedett szólásra, aki eldicsekedett legújabb szerzeményével, egy karórával, amely állítólag Mihail Kogălniceanué volt.
Garda Dezső arról beszélt, hogy a magyar közösség hitt az 1918-as gyulafehérvári ígéretekben, de az elmúlt 88 évben a román kormányok nacionalista politikája diszkriminálta a romániai kisebbségeket. Emlékeztetett: a Trianonban aláírt békeszerződésben Románia elismerte a magyarok jogát az autonómiához. Válaszként a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői kórusban kiabálták „Soha, soha", és az „irredenta" beszéd befejezését követelték. Az RMDSZ-képviselő viszont folytatta mondanivalóját bírálva a kormányt a kisebbségi törvény ellehetetlenítéséért. A BBTE-ügyet már nem sikerült felemelegetni, mivel Nicolae Văcăroiu félbeszakította a szónoklatot azzal, hogy Románia nemzeti ünnepére gyűltek össze, követelte, hogy az autonómiára vonatkozó politikai nyilatkozatokat halasszák máskorra.
Szabadság - http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/lap.php?datum=20061201#E14E23
Moldva – Szászkút - Síremlékállítás az utolsó moldvai református lelkésznek
Elfelejtett múlt, megváltozott jelen
Én a szászkúti egyházzal csakis a
jövőmet vesztettem el – vallja az utolsó moldvai református lelkipásztor
1897-ben. Egy magára maradt, elnéptelenedett gyülekezet utolsó pásztora
próbálta menteni a menthetőt, majd maga is belefáradt, és lemondott egyházi
szolgálatáról. Erejével és küzdelmével együtt fogyott el a református egyház
Szászkúton. Az
Vetési László református lelkész, a
Diaszpóra Alapítvány elnöke elmondta:
– Az erdélyi szórvány lelkészek az
1995-ös algyógyi találkozón döntötték el, hogy szerény emléket állítanak Dobay
György (1856–1925) volt szászkúti lévita lelkész, és a többi méltatlanul
elfeledett lelkész emlékének. Az ötlet megszületett, folyamatosan dokumentálódtunk
– Sipos Gábor egyházkerületi főlevéltáros jóvoltából két levél is előkerült: az
egyik 1897-ből, amelyben Dobay feltárja a gyülekezet nehéz helyzetét, és saját
kilátástalanágát, egyben benyújtja lemondását. A másikban pedig Bartalus János
akkori esperes ír a moldvai helyzetről, Dobay viselt dolgairól – nem túl
hízelgően.
A sírállítás költségeire már akkor
gyűjteni kezdtünk, és Toroczkay Rudolf kolozsvári vállalkozó adományából
elkészült egy egyszerű sírkereszt is. A Szászkútra való kiszállás után
felvettük a kapcsolatot a karácsonykői református lelkésznővel, Szakács
Ilonával, és rátaláltunk Dobay Szászkúton élő unokájára, a kilencven éves
Lénárd (Pap) Jánosra – mondta el Vetési László.
Az elmúlt évtizedben a református
egyház képviseletében többen is megfordultak Szászkúton, sokan elbeszélgettek
Lénárd Jánossal, de az ellentmondásosnak tűnő, titkokkal teli legendákból már
alig lehet kiigazodni. A visszaemlékezések homályosak, de Lénárd Jánost –
bizonyságképpen – mindenki csak Pap Jánosként ismeri a faluban. A volt
tiszteletes unokája és családja még mindig ott él a valamiképpen elörökölt
egyházi birtokon, de a hajdani templomra, iskolára, gyülekezeti házra és
temetőre már semmi sem emlékeztet. Elfelejtett múlt a megváltozott jelennel
együtt. A közben ortodoxszá és katolikussá lett rokonok még meg tudták mutatni
Dobay sírhelyét, melyet semmi sem jelez, autógumik, abroncsok hevernek rajta, a
gazdasági udvaron fekszik. A rokonokkal való egyeztetés után már csak a helyi
paptól, a lelki hatalomtól kellett engedélyt kérni a síremlék felállítására.
Hosszas vita után végül kiegyeztek, hogy a keresztet a kerítés tövébe fel lehet
állítani, mert az már közterület és abba a helyi egyház sem szólhat bele. A
keresztre Simó Ádám gyergyószentmiklósi tanár írta rá a feliratot, majd a
vendégek neki fogtak ásni, betont kavarni és önteni. Az igét Jenei Tamás
belmissziói előadó hirdette, majd ezt Lénárd János lánya kérésére külön románul
is el kellett mondani. Ezután ifj. Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztor
beszélt szászkúti útjairól, emlékeiről. A beszédek végén a lelkészek egyenként
megáldották a keresztet, majd a Himnusz és a Boldogasszony Anyánk
katolikus himnusz eléneklése után az ünnepség koszorúzással, és helyi szokás
szerint „pomána" kínálással fejeződött be.
V. J.
Szabadság - 2006-11-29
(4)
Dr. Hermán M. János visszaemlékezése egy kommunista időkbeli templomavatóra
Mielőtt népes családjával Hollandiába menekült volna, még kísérletezett a maradással?
– Magamban hármas gyapjút tettem 1983 májusában: egy magyarabb megyébe, vidékre költözünk, ahol a Szeku talán nem annyira vérszomjas. Talán Hollandiába is mehetünk, de ha nem, Újősben folytatjuk az egyenlőtlen küzdelmet. A tavaszi hónapokban valamiért annyit zaklattak, bántottak, hogy bicska vagy egy kézbevaló szerszám nélkül el sem indultam hazulról. Az építkezéseket azért folytattuk, negyven gyümölcsfát ültettünk, vallásórákat, katechizációkat csak azért is folyamatosan tartottunk, és még egy-egy egyháztörténeti tanulmányt is írtam. A bekerült írásom miatt 1983 végén bezúzták a megjelenés előtt álló Református Szemlét, legalábbis így hallottam. Különösképpen örvendeztünk, ha egy-egy békés napunk volt. Hosszú lenne elsorolni, hogy a kenyér- és a tűzifavásárláson kezdve hány helyzetben szabotáltak. A petróleum, a benzin literenkénti koldulása vagy egy születési bizonyítvány beszerzése felért egy vesszőfutással. A párttagok egy részét ellenünk heccelték, a gyülekezetet megpróbálták elidegeníteni tőlünk. Akivel beszélgettünk, azt elővették. Szerettük volna megindítani a magyar óvodát, nemcsak a mi családunkban volt öt gyermek, aláírásokat gyűjtöttünk, levelet írtunk a megyéhez, de ennek is csak bőrkabátos számonkérés lett a vége. Csupán annyit értünk el, hogy Mariuca óvónő, a többségében magyar gyermekekből álló csoportnak egy-két magyar dalocskát is tanított…
Mentünk volna Medgyesre, akárhova, de sehová nem hívtak, mindenütt irtóztak attól, hogy meghurcolt lelkésszel terheljék magukat. Antal József lelkész barátom segített volna Etédre, de az sem sikerült. Kalotaszeg is szóba került, egyszer Inaktelkén is jártunk parókiát nézni.
– Végül hát mégis az útlevélkérésre szánta el magát…
– Valamikor a nyár közepén kértem az útlevelet, s bár mozgósítottam a somkeréki kurátor főnöki ismerősét, mégsem adtam sok esélyt a hollandiai családlátogatásra. Feleségem akkor már két éve nem járt otthon, legalább illett megpróbálnom az engedély kérését. Korábban négyszer már megjártam a Nyugatot, becsületemet megőriztem, soha senkit nem jelentettem magamon kívül. Ez egy kötelező úti protokollbeszámolója volt a hazatérőknek, és amit én ezekben elkövettem, az az olvasmányos semmitmondás mintatanításához szolgálhat. Például részletesen írtam nekik a tiszta külföldi vonatokról, egy papagájról stb. Ezeket az útleírásokat az esperesi hivatal kérte két napon belül, de nyilvánvaló volt, hogy onnan a szolgálatos belsős még aznap továbbította.
– Akkoriban a külföldi látogatókat is, ha nem is fel-, de be kellett jelenteni a rendőrségen. Pontosabban a milícián…
– Ezt átkozott túlzásnak tartottam, a totalitárius rendszer hisztérikus megnyilvánulását láttam ebben a gyakorlatban. Emiatt is zaklattak, de mindenkor kijelentettem, hogy ez lelkiismeretem ellen való szokás és mutassák meg, hogy hol van ez a jelentési kötelezettség törvénybe foglalva. Egy fenyegetőző Ene nevű kapitányféle erre azzal rukkolt elő Besztercén, hogy Kínában és a népi Koreában ez már régi szabály stb. Ilyenkor eszembe jutott az édesapám dörmögése: fiam, amíg a hátunkon fát nem vágnak, kibírjuk! Néha volt időnk beszélgetni és apámnak elmondtam a kihallgatásokat, neki is fájt, hogy hová züllött „a román demokrácia”, ő is elmondta nekem a meghurcoltatásait.
– Aztán útra keltek. Nem tudták, mikor térhetnek haza ismét.
– Szakadt meg a szívem, amikor útra keltünk. A szüleimnek úgy fejeztem be a személyesen átadott búcsúlevelet, hogy abban a hitben lépünk az egyiptomi útra: vissza is térünk, amikor lehet… Addig pedig a vér vízzé ne váljon… Öt sima fehér parittyakövet óhajtottam keresni, mint Dávid, hogy parittyázhassam a „modern” Góliátot. Katedrát kívántam a száműze-tésben, helyzetet akartam teremteni az otthon maradottakért. Annak idején 1956-ban egy palack benzin képezte az esélyt egy ellenséges tankkal szemben. Küzdelmi feltétel, hogy a kurázsi nem nélkülözheti a stratégiát és a megfelelő eszközökre is szükség van…
– Tőkés Istvánnak szólt a tervéről, hogy elhagyja az országot?
– Elmondhattam volna, hogy esetleg nem jövünk haza, de akkor helyben megerőtlenítettem volna a prédikációt. Az ő álláspontja közismert volt: nem kell elmenni! De akkor még semmi sem dőlt el, útlevél még nem volt a kezünkben. Csak azt tudtam, hogy betegségemből – nyaki gerincsérv – szerettem volna gyógyulni, védekezni, tiltakozni, értelmesen szolgálni, hitem szerint megélni a békét. Mindenesetre édesapai, lelki gondozói megérzésével látta, hogy bajban vagyunk. A két istentisztelet között karon fogott és körbesétáltuk a templomot, a nagy gyümölcsöskertet. Megmutattam neki a vértanú lelkész, Szalma János sírját, akinek 1849-ben sarlóval vágták le a fejét. A falu lakosságának egy része elmenekült, ő helyben maradt az öregekkel, és az életével fizetett. István bácsi akkor azt mondta, olyan idők is jönnek, amikor már nem tehetnek azt, amit akarnak, és nem pusztíthatnak el minket értelmetlenül.
Ez a séta volt életem egyik kitüntetése, a megbecsülés jele. Komolyan vette az életünket, együtt bíztunk az Úrban a templomon kívül is. István bácsi korábban is okos figyelmeztetésekkel segített. Házasságkötésünk előtt találkoztam Kolozsváron a holland Hebe Kohlbrugge asszonnyal. Ezt valaki látta és jelentést adott be a püspökségre. István bácsi még aznap beszélt Dobri Janó bácsival, hogy mire készüljek fel, ha az Alexa/Hojnerészku-féle irodába rendelnek.
Édesapám irányába tett mentéséről is tudok, ő elkövette azt a nyíltszívűséget, hogy a Deák Ferenc utcában F. Lajos, R. K. és „lulu” társaságában a mezőségi magyar iskolák bezárása felett búslakodott. Hát nem feljelentették?! Tőkés István bácsi ekkor gyorsan találkozót beszélt meg valami ürüggyel apámmal és meghagyta neki, hogy az életben azzal a hárommal többet soha ne álljon szóba.
Így volt, rég volt, 23 éve volt ezen a nyáron az újősi templomszentelésnek, és adassék meg most az alkalom, hogy bocsánatot kérjek István bácsitól, hogy arról az egyről, az esetleges menekülésünkről neki nem beszéltem a szabad ég alatt. Semmilyen okom nem volt rá, hogy elhallgassam a visszavonulási tervet, mert az csak menet közben alakult ki. Erről csak Juhász András barátommal egyeztettünk, aki mindenkor testvériesen bánt velünk. Elejétől kezdve tisztában voltam azzal, hogy Erdély elhagyását nemcsak mi, hanem a család és a barátok, a hívek százai, még ha tudat alatt is, évekig fogják, fogjuk búsulni. Sikerült az Egyházban maradnom, Frízland-ban szolgálnom, a hollandiai Székelyföldön, és ez némi elégtételt jelentett. Legalább hét évünkbe tellett, amíg egészségileg rendbe jöttem. Biztos, hogy a drága feleségem segítsége nélkül elpusztultam volna. Hannie, ahányszor csak tehette hazalátogatott, Erzsébet nénit és István bácsit is felkereste. Így tudtam meg tőle, máskor pedig Ferencz László unokatestvérem csatornáin keresztül, hogy István bácsi kényszernyugdíjazásától sem riadtak vissza, és azt, hogy rendeleteikkel országosan bilincsbe akarták verni az igehirdetést. Elképesztő volt a Lászlóék üldöztetése is, de könnyekig megható volt az is, hogy István bácsi és a nagy család nem hagyta magára Lászlót!
– Most újra itthon beszélgetünk, és az idők is más fordulatot vettek.
– Hála Istennek! De ki a megmondhatója, hogy a csausesz-kánus szisztematizálók már a nyolcvanas években, amikor itt-ott parasztlázadások, gyári- meg bányásztüntetések voltak, nem követték volna el ugyanazt a tisztogatási forgatókönyvet Erdélyben, mint a kilencvenes évek elején a szerbiai vérebek? Temesvár 1989 decemberében mindenképpen abba az irányba mutatott. Jó, hogy túléltük azt a gyilkos rendszert. Az Úr hadakozott érettünk! Hiszem, hogy eljön az az idő is, amikor az utódállamok rosszemlékű irodáiban immáron barátságosan érdeklődnek az ezer év bibliai és magyar történelmi jelentősége felől, és azt ismét tisztelettel fogják tanítani a felekezeti iskoláinkban és talán még Európában is. Olykor úgy tűnik: földrészünkön elmúlóban vannak azok az indulatok, amikor még a prédikációkat vagy a rövidhullámon sugárzó rádióállomásokat hallgatók is kollektív büntetést vagy egyéni üldöztetést szenvedtek… A jegenyefák nem nőttek az égig, az Isten nyila sújtott körbe és hatását a politikusok ideiglenesen úgy fordították le, hogy glasznoszty meg peresztrojka…
(Vége)
Fábián Tibor
Erdélyi Napló - 2006-11-28
A Református Híradó – a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye Gyülekezeti Lapja, márciusban ünnepelte kétéves fennállását, 33. száma a napokban jelent meg. Nem új keletű az egyházmegyei, havonta megjelenő gyülekezeti lap. Amíg be nem tiltották, a II. világháború előtt két ilyen jellegű is napvilágot látott: a Nagy Lajos és Márk Mihály szerkesztette Harangszó, később pedig a Dávid Gyula által szerkesztett Református Gyülekezeti Élet. A lap kiadótulajdonosa a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye. Terjesztése az egyházmegye lelkészi hivatalain keresztül történik, a megjelenés hónapjában, Hargita megye szinte egész területén. Jelenleg 3000 példányban jut el az olvasókhoz a kétszínű, 8 oldalas újság. Néhányan a lelkipásztorok közül saját zsebükből fizetik ki a közösségeikben ingyen terjesztett kiadványt. Lapunk olvasótábora az Egyházmegye 34000 gyülekezeti tagjából kerül ki, ugyanakkor – visszajelzések alapján – sok más felekezetű atyafi is olvassa. Úgy érezzük, a mai világban szükség van – Pál apostol szavaival élve – egymást hitben erősíteni, támogatni. Az erős a gyengét. Ehhez a munkához pedig nem e földi ismeret, nem oklevelek sokasága szükséges, hanem szilárd hit, bizodalom Istennek velünk való tervében. Emberek, akik hűek, vállalják és állják a harcot. Akiknek fáj, hogy templomaink vészesen konganak, hogy gyermekeink egyre zavarosabban látják közös jövendőnket. Munkatársaink – lelkipásztorok és gyülekezeti tagok – ezeket az igényeket akarták és akarják kielégíteni.
Ballai Zoltán
Udvarhelyi Híradó - 2006-11-27
Múlt pénteken az Erdõvidéki Közművelõdési Napok keretében sor került Erdõvidék Múzeumának felavatására, valamint a tervbe vett új múzeumépület alapkövének elhelyezésére és megáldására.
A pénteken délután négy órakor a helyszínen ünneplõket Hoffmann Edit, a Gaál Mózes Közművelõdési Egyesület tagja köszöntötte, majd az egyesület elnöke, Demeter László szólt a jelenlevõkhöz. Elmondta, Erdõvidéknek régi vágya, hogy újra múzeuma legyen. Újra azért, mert Baróton Kászoni Gáspárnak köszönhetõen Baróti Tájmúzeum néven már működött intézmény, mely 1984-ben zárta be kapuit.
A Gaál Mózes Közművelõdési Egyesület évek óta mindent megtett azért, hogy lehetõség legyen újra múzeumot működtetni, ennek érdekében a Székely Nemzeti Múzeummal valamint a baróti polgármesteri hivatallal kötött partnerségi szerzõdést. Demeter László elmondta, a most felavatásra kerülõ épület kezdetnek megfelel, azonban több helyiségre lenne szükség az intézmény megfelelõ működéséhez, ezért idõvel bõvíteni fogják. Reményét fejezte ki, hogy sikerül a múzeumot élõ intézménnyé tenni rendezvényekkel, idõszakos kiállításokkal, és általa jobban megismerhetjük múltunkat. A múlt és jelen ismerete nélkül pedig jövõben utat hitünk nem lelhet.
Dr. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke örömét fejezte ki, hogy együtt dolgozhatott a múzeum létrehozóival. Elmondta, olyan örökség örökösei vagyunk, melynek ápolása kötelességünk, ebben Erdõvidék Múzeumának fontos szerepe van. Arra kért, vigyázzunk múltunkra, hogy azt a fiatalok is megismerhessék, és legyenek büszkék Erdõvidékre.
Klárik Attila, Markó Béla miniszterelnök-helyettes művelõdési tanácsosa köszöntõbeszédében kiemelte Erdõvidék nagyjainak nélkülözhetetlen munkásságát, ennek szerepét. Elmondta, az új életre az erdõvidéki magyarságnak egyetlen esélye az értékmegõrzés. Erdõvidék hiányát érezte ennek az intézménynek, ezért teremtette újjá, legyen ez a példa követendõ.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum megbízott igazgatója a múzeum létrehozását az almási barlanghoz kapcsolódó népmondával hozta összefüggésbe. Annak idején õseink a tatárjáráskor oda menekültek, és furfanggal, összefogással képesek voltak túljárni az ellenség eszén, és ezáltal megmenekülni a veszedelemtõl. A múzeum létrehozása is csak összefogással, közös erõvel sikerülhetett. Elmondta, mindenkinek magáénak kell éreznie ezt az intézményt ahhoz, hogy élhessen, fennmaradhasson.
Egyed Ákos akadémikus, az egyesület tiszteletbeli elnöke gróf Mikó Imre szavaival figyelmeztetett, megmaradásunk feltétele a történelmi alap megõrzése. Ez vonatkozik tárgyi és szellemi eszközökre, de mindenekelõtt az anyaföld tiszteletére. Erdõvidéknek sajátos múltja van, minden településnek sajátos foglalkozása volt. Ebbe a múltba kapaszkodva, onnan öntudatot, erõt merítve próbáljunk jövõképet kialakítani.
Nagy István, Barót város polgármestere örömét fejezte ki, hogy létrejöhetett a múzeum, elismerte, nincsen csillagászati költségvetése az önkormányzatnak, de abból is ki kell szorítaniuk a szükségeset a múzeum javára.
Az intézmény avatószalagát dr. Egyed Ákos akadémikus, dr. Demeter János megyei tanácselnök és Nagy István polgármester vágták el.
A múzeumot Tóth József plébános szentelte meg, aki arra kért, úgy éljünk a jelenben, hogy ezzel jövõnket biztosítsuk.
A résztvevõk ezt követõen megtekinthették a Kászoni Gáspár baróti órásmester hazaszállított gyűjteményébõl, valamint erdõvidéki magánszemélyek adományából rendezett kiállítást.
Az intézmény udvarán dr. Demeter János helyezte el a tervezett új múzeum alapkövét, melyet Nagy Károly erdõvidéki református esperes áldott meg, hangsúlyozva, csak az a ház áll meg, melyet nem homokra, hanem kõsziklára építenek, ez a kõszikla pedig nem más, mint Isten.
A Gaál Mózes Közművelõdési Egyesület elnöke, Demeter László adta át az Erdõvidék Múzeumának Alapító Tagja okleveleket.
Demeter Zoltán, az egyesület titkára záróbeszédében hangsúlyozta az erdõvidéki öntudat erõsítésének fontosságát, melyet a múzeum tevékenysége is hivatott szolgálni. "Erdõvidék Múzeuma minden erdõvidéki polgáré kíván lenni, mindezért kívánatos, hogy minél több erdõvidéki magánszemély, civil szervezet, önkormányzat, illetve más intézmény érezze sajátjának és támogassa azt bõvítési, kiteljesítési törekvésében."
Az ünnepi alkalmat a Kájoni Consort régizene együttes méltóképp zárta ünnepi koncertjével.
Szász Réka
Erdővidéh - 2006-11-27
A délután 6 órai istentisztelet után a cserealji református templom tanácstermében megtartják a szokásos Cserealji csütörtök elnevezésű rendezvényt. Meghívott: Bende Sándor, a marosvásárhelyi református temető gondnoka, aki a temető adminisztrációjáról, szabályzatáról beszél az érdeklődőknek.
Népújság - 2006-11-28
OLYAN TEHETSÉGES GYERMEKEKET KERESNEK a Csemete Református óvodához tartozó Csemete Zeneóvoda kis- és nagycsoportjába, akik szeretnek közösen játszani és zenélni, akik meg szeretnének ismerkedni hangszerekkel, és szakavatott tanárok segítségével belekóstolnának a lelket gyönyörködtető zenélésbe. A zenei világ felfedezésének örömére az érdeklődőket november 30-án, csütörtökön du. 5 órától várja Nisztor Krisztina és Maksay Júlia zenetanárnő.
Szabadság - 2006-11-28
Új lelkésze van a tordai unitárius egyházközségnek
A tordai unitárius templomban
lelkésziktatóra került sor vasárnap délután. Mint ismeretes, Kiss László
tragikus halálát követően, a tordai unitáriusok lelkipásztor nélkül maradtak.
Az ünnepélyes iktatást követően a tordai unitárius gyülekezet új lelki
irányítóra talált Józsa István Lajos személyében.
Az ünnepi együttlétet Farkas Dénes
unitárius esperes nyitotta meg. Beszédében rámutatott, hogy a lelkészség nem
könnyű, de gyönyörű munka. Megemlítette a tordaiak nagy vágyát, az önálló
magyar iskolát, és reményét fejezte ki, hogy Józsa új oszlop lesz e célért
folyó harcban.
Bálint Benczédi Ferenc
egyházközségi főjegyző felolvasta a kinevező iratot, amelynek központi témája a
lelkészek által felvállalt Isten- és emberszolgálat, az evangélium vallása és
vállalása, az Istenbe vetett bizalom és a hivatástudat köré csoportosult.
Józsa köszöntő prédikációjának
alapgondolatát Jeremiás próféta első könyvének néhány versére alapozta. Ennek
kapcsán beszélt a próféta, a valaki nevében és nem önmagáért szóló ember fontos
szerepéről, az elhívás fontosságáról, hűségről és elkötelezettségről.
– Szívem-lelkem tele van az új kezdet
buzgóságával. Tudom azt, hogy az ügy fontos. Noha számunk egyre csökken, a szív
és a szellem erejével kell pótolnunk sorainkat. Megélhetést kell teremtenünk
magunk, gyermekeink, unokáink számára. Tudom azt, hogy ha Isten ideteremtett,
terve van velünk! – jelentette ki határozottan az új lelkész. Józsa éberségre,
buzgóságra és hűségre szólította fel gyülekezetét és az egész tordai
magyarságot. Elmondta, nem szeretné, ha a magyar öngyilkos néppé válna, aki
elfelejtvén hitét, történelmét, múltját, életcélját, a semmibe vész.
Dr. Szabó Árpád püspök szószéki
prédikációjában a lélekmentés diadaláról, valamint a közösség-, egyház- és
nemzetépítésről beszélt. Azt kívánta az új lelkésznek, hogy szolgálatában
mindig lássa szemével, hallja fülével és érezze szívével, hogy soha sincs
egyedül, hogy Isten mindig vele van. Ezek után áldást kért Istentől a
gyülekezet és a lelkész frigyére. Ezt követően Farkas Dénes átadta az új
lelkipásztornak az eddig az úrasztalán levő templomkulcsot, bibliát, kelyhet és
egyházközségi pecsétet. A tordai egyházközség nevében Fodor Béla főgondnok,
a Kolozs-Tordai egyházkör részéről Bálint Benczédi Ferenc, az Országos
Unitárius Nőszövetség nevében pedig dr. Szabó Árpádné kívánt neki és
családjának kitartást, elkötelezettséget és sikeres esztendőket. Az új lelkészt
Benedek Sándor esperes és dr. Rezi Jenő főjegyző is köszöntötte.
A tordai református és katolikus egyházak nevében Nagy Albert
lelkipásztor, illetve György Ferenc plébános köszöntötte Józsát. Míg
Nagy Albert az egység, a közös cselekedetek és lépések fontosságáról beszélt,
addig György Ferenc a lelki egyház felépítésének szükségességét hangsúlyozta.
A meghitt együttlét Reményik Sándor
Templom és iskola költeményének elszavalásával és Nemzeti Imánk közös
éneklésével zárult.
Ladányi Emese Kinga
Szabadság - 2006-11-28
Japánra fordítják Wass Albert regényeit
Ryosuke Eto, Wass Albert japán fordítója örökre Magyarországon marad.
Hogyan került Magyarországra?
– A magyar néprajz és a néptánc iránti érdeklődésem révén már 1991 óta többször tartózkodtam Magyarországon huzamosan. Japánban dolgoztam, összeszedtem a pénzt, és úgy jöttem Magyarországra. A néptáncot és a magyar néprajzot tanulmányoztam. 2004-ben úgy döntöttem, hogy munkahelyet keresek itt és örökre itt maradok. Tavaly február óta Esztergomban, a Suzuki gyárban dolgozom.
– Hol találkozott először Wass Albert írásaival és mi ragadta meg bennük?
– 2004-ben Magyarországon barátaim és ismerőseim ajánlatára kezdtem olvasni Adjátok vissza a hegyeimet! című könyvét. A stílusa nagyon tetszett. Rövid mondatok sorából áll, és a ritmusa olyan, mint egy versé. Esemény leírásához gyakran beilleszti a természet leírását, és ezzel változatossá teszi műveit. Ez nekem nagyon szimpatikus, mert a japán szépirodalomban is gyakran használják. És maga a természetleírás nagyon szép.
– Fordítja az Adjátok vissza a hegyeimet! regényt és tervbe vette a Funtineli boszorkány japánra ültetését is. Miért tartja fontosnak, hogy honfitársai is olvashassák Wass Albertet?
– Egyrészt a művészet szempontjából érdemes bemutatni az író művét. Véleményem szerint Wass műve a világirodalom közkincséhez tartozik. Másrészt nagy dolognak tartom, hogy ilyen rövid idő alatt ennyire népszerű lett, és rengetegen olvassák a műveit Magyarországon. Emiatt nem elfogadható, hogy egy ilyen népszerű íróról semmit nem tudnak a japánok. Harmadrészt a történelem ismertetésére érdemes bemutatni. Japánban ugyanis nem nagyon tudnak a volt kelet-európai országok sorsáról.
– Mi az, ami a legfőképpen érdekelheti majd honfitársait egy-egy Wass műben?
– Az Adjátok vissza a hegyeimet! című könyv Észak-Erdély szempontjából írja le a második világháborút. Szerintem idáig nem volt ilyen szempontból megrajzolt háborús regény. Ezért érdekelheti az embereket. A funtineli boszorkányt még nem olvastam végig, ezért erre nem tudok válaszolni.
– Egyébként mennyire ismert a magyar irodalom a japán könyvbarátok előtt?
– Sajnos azt kell mondanom, hogy nagyon keveset tudnak róla. Idáig kevés magyar műnek jelent meg a fordítása. Például én japánul ezeket a könyveket olvastam: Petőfi és Ady válogatott verseit, Karinthy Ferenctől a Budapesti tavaszt, Konrád Györgytől a Látogatót, Keszi Imre Elíziumát és Kertész Imre Sorstalanságát. Ezen kívül van még néhány kiadás ugyan, de ezeket régen adták ki, és már nem kaphatók. Szóval keveset tudnak a honfitársaim a magyar irodalomról, de azt hiszem, változni fog a helyzet. Mostanában egyre szorosabb a kapcsolat Japán és Magyarország között, főleg a közgazdaság szempontjából. Úgy olvastam, hogy Magyarországon mintegy 100 japán cég működik. Sok japán ember dolgozik itt, és kint Japánban is sokan vannak, akik magyarokkal dolgoznak. Így Magyarország már nem egy ismeretlen ország számunkra. Gondolom, hamarosan egymás kultúrájának a jobb megismerése is bekövetkezik.
– Az Adjátok vissza a hegyeimet! japán fordítása mikor jelenik meg?
– A fordítás még nincs kész. Most végezzük a kéziraton a harmadik javítást. Nemrég megkértem egy japán fordítót és egy egyetemi tanárt, hogy ellenőrizzék, lektorálják a fordítást. Ez az első alkalom, hogy szépirodalmat fordítok, így gondosan szeretném végigcsinálni.
– Idén nyáron részt vett egy háromnapos Wass Albert teljesítménytúrán Erdélyben. Milyen élményekkel gazdagodott?
– Azokat a helységeket láttam, ahol a történet játszódik. Például voltam a Belcsuj tisztáson, ahol a főhős lakott a feleségével, Anikóval. Végiggyalogoltunk a „pláj”-on, gyönyörű volt onnan a kilátás. Így még pontosabban tudom elképzelni a történetet.
– Milyen különbségeket lát az erdélyi és a magyarországi magyarok között?
– Régóta úgy vélem, hogy az erdélyi magyarok sokkal toleránsabbak más népek iránt. Ott könnyebben tudok megismerkedni és mélyebb kapcsolatokat kialakítani, mint Magyar-országon.
– Önnek személyesen mi tetszik leginkább Wass írásművészetében?
– A természet leírása. Szép hasonlatokat és metaforákat használ. Az ilyen mondatokat nagyon nehéz lefordítani, sokáig is töröm a fejem rajtuk. De szerintem éppen ez a legérdekesebb része a fordításnak. Egyébként úgy érzem, az író stílusa az egyik kedvenc japán íróm, Miyazawa Kenji stílusához hasonlít bizonyos szempontból. Vallásos buddhista volt, és ő is misszionárius életet élt. A halála után ismerték el műveit. Sokan szeretjük.
Fábián Tibor, Erdélyi Napló
306 éve született Árva Bethlen Kata (1700-1759)
"Isten az Ő egyházának védelmére nemcsak erős férfiakat, hanem gyenge nőket is felhasznál."
Árva Bethlen Kata - ahogy ő nevezte magát - 1700. november 25-én született Bonyhán, Bethlen Sámuel, Küküllő vármegye főispánja, Marosszék főkapitánya lányaként. Anyja Borsai Nagy Borbála volt, aki nyolc gyerekkel ajándékozta meg férjét, akik közül hárman kisgyerekkorban meghaltak. Kata 7. gyermekként született. 8 évesen elveszítette apját, anyja férjhez ment a vagyonos gróf Haller Istvánhoz, Erdély főkormányzójához, akinek szintén voltak gyermekei.
Apjától örökölte a református vallás és a magyar közművelődés iránti hűséget. Bonyhai ősei között találjuk Bethlen Eleket, Erdélyország kancellárját, az 1545-ben épült bonyhai kastély urát, gr. Bethlen Farkast. A család tagjai Küküllő vármegye főispánjai, az enyedi kollégium patrónusai, világi gondnokai voltak.
Az öntudatos, református hitében erős, törékeny lányt édesanyja 17 éves korában férjhez adja a katolikus gróf Haller Lászlóhoz, mostohatestvéréhez. Férjének környezete nem tudta elviselni Kata puritán hitét, mindent elkövettek, hogy áttérítsék a római katolikus hitre. Férje kétévi házasság után tífuszban meghalt, a család a férj halála után sem hagyott fel az üldözéssel, erőszakkal elszakítják tőle gyermekeit.
A megkínzott nő 1722-ben férjhez megy másodszor is, gróf Teleki Józsefhez, Teleki Mihály kancellár fiához. Második házasságából született három gyermeke korán elhunyt, majd 1732-ben férje is meghalt. Ettől kezdve lett igazán árva. Az olthévízi, sorostélyi, fogarasi udvarházában élt. Élete utolsó napjait betegsége és a Telekiekkel vívott peres ügyei keserítették meg.
A sok oldalról ért támadásokban az ártatlan asszony egyetlen vigasztalása az, hogy egyházáért, népéért áldozhat. Éli Krisztusa tanítását: bőkezűen támogatta a skólákat, udvarában a lányok úrihímzéses terítőket (úrasztali) varrnak, amelyekkel sok református gyülekezetet megajándékozott.
Magyar bibliotékájában összegyűjtötte a magyar írók műveit, csodálatos, nagy értékű könyvtárát még életében a nagyenyedi kollégiumnak ajándékozta. Kiterjedt levelezést folytatott kora nagyasszonyaival.
Szenvedéseiben, fájdalmában legfőbb vigasztalója udvari papja, Bod Péter volt, a hűséges igehirdető, tanító, aki hat éven át szolgált udvarában.
Ránk hagyott irodalmi művei: Védelmező erős paizs (Szeben, 1759). Imádságos könyv, mely 16 csodálatos imát tartalmaz. Önéletírása (Kolozsvár, 1762) egyéni sorsát írja le lenyűgöző művészi erővel.
Árva Bethlen Kata szelleme hatott a ma
Londonban élő gróf Bethlen Fruzsina Katalinra, aki jogos örököse a bonyhai
kastélynak és uradalmi vagyonának, amit felajánlott az
Fodor Sándor S.
Népújság - 2006-11-27