|
az Erdélyi Református Egyházkerület internetes hírszolgálata |
||
|
|
||
|
Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com Hír beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2006. november 10. - V. évfolyam 45.
szám (összesen 230. szám) |
||
|
|
||
A tartalomból:
Magyar egyházvezetôk állásfoglalása - Közös
nyilatkozat az autonómia érdekében
Egyházi
állásfoglalás az autonómiáról
Figyelmeztető
félig nyitott/csukott ajtó - 1956-os
emlékművet avattak Kolozsváron
Meghívó
a Teológia hálaünnepére - 2006. november 10-12.
Új
mesteri program a BBTE Református Tanárképző Karán
Hálaadó
istentisztelet Kispetriben
Református
Vendégházak Hatodik Tanácskozása
Bibliai
történetek gyerekeknek
„Megtaláltuk
a Messiást!” – Konfirmációi olvasókönyv
Sólyom
László XVI. Benedek pápánál
A
bűn gyalázata (Megemlékezés Földváron)
Diakóniai
Házat avattak Mérában - Áldozatvállalás
és szolgálat
Új
községi út vezet Kispetribe
"Hazaérkezett"
az egykori miniszterelnök - Gernyeszegen felavatták Bethlen István mellszobrát
Reformációi
ünnepi istentisztelet Tordán - A hazakerült kehelyre és a százéves toronyra
emlékeztek
VI.
Aranyosmenti Kórustalálkozó Aranyosgyéresen
Hagyományos
szüreti bál Kisbácsban - A helybeliek nem lelkesedtek a mulatságért
Dr.
Fábián Lászlóra emlékeztünk
Háromszék
legfiatalosabb kistérsége: Erdővidék
Az
RMDSZ-en kívül is van élet (Emberek a közjóért)
A
kézdimárkosfalvi „különös emlékmű”
Nagygalambfalva
- Katolikus és református köszöntés
A
Csekefalvi Ifjúsági Egylet programjairól
Magyar egyházvezetôk állásfoglalása - Közös nyilatkozat az autonómia érdekében
A Romániában élô magyar nemzeti közösség szolgálatában álló egyházak képviselôiként, a történelmi magyar egyházak vezetôi közös nyilatkozatot fogadtak el az autonómia kérdésében.
A nyilatkozatban, amelyet dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Pap Géza református püspök, Tôkés László református püspök, Tempfli József római katolikus püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Adorjáni Dezsô Zoltán evangélikus püspök írnak alá, aláhúzzák: "Határozottan kiállunk az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatjuk az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét". Ugyanakkor, ezen belül, szintén erkölcsi támogatásukról biztosítják Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét. "Ezért, a törvényes lehetôségeknek megfelelôen, szorgalmazzuk akaratnyilvánító népszavazások kiírását" – olvasható a támogató nyilatkozatban.
A magyar egyházak vezetôi a továbbiakban kinyilvánítják, hogy "közösségi önkormányzatunk megvalósítása érdekében ôszinte párbeszédet és teljes összefogást tartunk szükségesnek – egyházaink részvételével – a polgári és a politikai élet valamennyi szer-vezeti közképviselete, valamint helyi és területi önkormányzataink között".
Hasonlóképpen fontosnak tartják és szorgalmazzák az erdélyi magyarság autonómiaköveteléseinek a romániai politikai életben és nemzetközi téren, az európai fórumokon való egységes kinyilvánítását és képviseletét.
"Meggyôzôdésünk, hogy híveink érdeke és saját autonómiával rendelkezô egyházaink szolgálatának akadálymentes folytatása szinte megköveteli a közösségi önrendelkezés jogának teljes körû birtoklását. Úgy ítéljük, hogy ennek biztosítása egyben egész országunk javát és érdekét szolgálja, a küszöbön álló európai csatlakozás keretei között", olvasható a támogató nyilatkozat végén.
Népújság - 2006-11-08
Egyházi állásfoglalás
az autonómiáról
A történelmi magyar egyházak vezetői, mint a Romániában élő magyar nemzeti közösség szolgálatában álló egyházak képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el az autonómia kérdésében.
A nyilatkozatot a nyolc püspök közül hatan írták alá: Msgr. dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Ft. dr. Pap Géza erdélyi református püspök, Ft. dr. Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, Ft. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Ft. dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök és Ft. Adorjáni Dezső Zoltán ágostai hitvallású zsinatpresbiteri evangélikus lutheránus püspök. Az okmányban aláhúzzák: „Határozottan kiállunk az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatjuk az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét". Az egyházfők ugyanakkor, ezen belül, szintén erkölcsi támogatásukról biztosítják Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét: „Ezért, a törvényes lehetőségeknek megfelelően, szorgalmazzuk akaratnyilvánító népszavazások kiírását", olvasható a támogató nyilatkozatban.
A Szabadság kérdésére Msgr. dr. Jakubinyi elmondta: a magyar történelmi egyházak támogatják híveik, a magyar közösség önrendelkezési igényeit, függetlenül attól, hogy azok melyik politikai vagy érdekvédelmi szervezetben jutnak kifejeződésre.
A magyar egyházak vezetői kinyilvánítják, hogy „közösségi önkormányzatunk megvalósítása érdekében őszinte párbeszédet és teljes összefogást tartunk szükségesnek – egyházaink részvételével – a polgári és a politikai élet valamennyi szervezeti közképviselete, valamint helyi és területi önkormányzataink között".
Hasonlóképpen fontosnak tartják és szorgalmazzák az erdélyi magyarság autonómia követeléseinek az egységes kinyilvánítását és képviseletét mind a romániai politikai életben, mind nemzetközi téren, az európai fórumokon.
„Meggyőződésünk, hogy híveink érdeke és saját autonómiával rendelkező egyházaink szolgálatának akadálymentes folytatása szinte megköveteli a közösségi önrendelkezés jogának teljes körű birtoklását. Úgy ítéljük, hogy ennek biztosítása egyben egész országunk javát és érdekét szolgálja, a küszöbön álló európai csatlakozás keretei között", olvasható az egyházfők által aláírt nyilatkozat végén.
Szabadság - 2006-11-08
Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt
Száznegyvenhármat léptem: ez a hossza
a szobor-sornak. Hírnök, ki megölt
milliók végső tisztelgését hozza,
úgy mentem el rajvonaluk előtt.
Kálvin, Knox, Farel, Béza! S bika-fővel
a hadra kelt hit zord hadnagyai,
a Vilmosok! és Coligny és Cromwell
ők néztek rám - s a szablyás Bocskay!...
(-)
Hiszed, hogy volna olyan-amilyen
magyarság, ha nincs - Kálvin-
Nem hiszem.
Vagy mást mondok: szobádban volna villany,
ha nem lép Giordano Bruno a tűzbe-
Hol kezdődött, hogy atomerő is van,
S holnap rakétán repülsz ki az űrbe-
Övék az érdem, kiket sem a máglya
nem riaszthatott vissza, sem a gálya sem harcaik bukása,
a léptenként fölmeredő „hiába”!
Látták, vagy nem a céljuk,
azt jól látták, hogy nincs visszafelé út;
a múlt, ahogy füst-vetve összeomlott,
úgy lökte őket, mint lőpor az ólmot:
előre! és ők vállalták e sorsot Mondd hát velem, hogy dicsoség reájuk!
1946
A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán október 28-án délelőtt ünnepélyes keretek között felavatták a kommunista rendszer és kiemelten az 1956-os magyar szabadságharc utáni megtorlás áldozatául esett személyek emlékére Bocskai Vince szobrát. Az emlékmű leleplezése után Cseh Áron, Magyarország főkonzulja a Szabadság Hőse című állami kitüntetéseket adott át.
Az ünnepség Adorjáni Zoltán teológiai tanár által tartott áhítattal kezdődött, majd Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök emlékezett a kommunista időben meghurcolt személyekre, a rendszer áldozataira. Őt követte Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök, aki az erdélyi 56-os eseményeket idézte fel. Kovács L. Attila professzor vezetésével a Protestáns Teológiai Intézet és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Vallástanárképző Kara egyesített kórusának szolgálata után Bogdán István színművész Márai Sándor: Mennyből az angyal című versét szavalta el. Ezt követően dr. Pap Géza erdélyi református püspök valamint Tonk István főgondnok leleplezte a Bocskai Vince szobrászművész által készített alkotást.
Az
emlékmű jelképes eszközökkel fejezi ki azt a gondolatot, amit 1956 eszméje
foglal magába. A kompozíció három elemből tevődik össze: egy kőtalapzat, amely
kie
A teológia hátsó udvarán szoborparkot képeztek ki: a frissen felavatott emlékmű foglalja el a központi helyet. Tőle jobbra egy gránit tömb Erzsébet királynő emlékére készült, balra pedig Kecskeméthy Istvánnak, az Intézet egykori rektorának a kopjafája látható.
Az emlékmű leleplezése után áldást mondott Pap Géza református püspök, Rezi Elek, az Unitárius Egyház püspök-helyettese és Köncze Árpád evangélikus-lutheránus esperes. Cseh Áron, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja az 1956-ban hazaszeretetből példát mutató Csiha Kálmánnak és Mózes Árpádnak magyar állami kitüntetést, a Szabadság Hőse emlékérmet nyújtotta át.
A felavatott emlékművet az egyházak, a magyar főkonzulátus valamint magánszemélyek koszorúzták meg.
Figyelmeztető félig
nyitott/csukott ajtó - 1956-os emlékművet avattak Kolozsváron
Az
1956-os magyar forradalom és szabadságharc utáni megtorlás áldozatául esett –
kivégzett, börtönt viselt vagy más módon meghurcolt – protestáns teológiai
tanárok, diákok, lelkipásztorok és egyháztagok tiszteletére emlékművet avattak
szombaton délben a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hátsó udvarán. Az
emlékmű elhelyezése az
Az új emlékmű, egy kialakulóban levő szoborpark központi darabjaként, a szovátai Bocskai Vince szobrászművész alkotása. A kőtalapzaton két, félig nyitott ajtóra emlékeztető bronztábla helyezkedik el, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a zsarnokság megszűnt ugyan, de ha nem ügyelünk, könnyen feltámadhat ismét.
Az avatóünnepséget megnyitó áhítatot Adorjáni Zoltán, a Protestáns Teológiai Intézet Református Karának dékánja celebrálta, utalva az Isten és az ember iránti szeretetből adódó hála kényszerére, a remény beteljesedésére.
Ünnepi megemlékező beszédében Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök a bibliai Nabukodonozornak és későbbi világi diktátor-utódainak esetét említette, akiknek uralkodása idején mindig akadtak előttük meghajolni nem akaró igazi férfiak. A kommunista rendszerben a szamosújvári, jilávai, periplávai, Duna-deltai stb. börtönökben meghurcoltak lelke számára mindig ott lebegett egy láthatatlan ablak, amelyet sosem lehetett bezárni, és amely mindig a Teremtőtől származó reménységgel töltötte el a szenvedőket.
„Amíg nekünk ilyen ablakunk van, addig lesz számunkra egyház és nemzet" – mondta a volt püspök.
Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök szerint a Trianonban megtaposott, majd 1945-ben a vörös birodalomnak odavetett magyar nemzet, amely azelőtt ezer éven keresztül védelmezte Európát, 50 esztendővel ezelőtt kimondta ősi szabadságvágyát. A tisztítóláng Erdélybe is átcsapott, ahol minden magyarban megcsillantotta a reményt. A forradalom bukása után a Szekuritáté révén a román hatalom kegyetlen megtorlása következett. „Hiszem, hogy ez az emlékmű azokra emlékezteti az előtte megállókat, akik Erdélyben megszenvedtek magyarságukért" – jelentette ki a nyugalmazott püspök.
Kovács
L. Attila professzor vezetésével, a Protestáns Teológiai Intézet és a
Babeş–Bolyai Tudományegyetem Vallástanárképző Karának egyesített kórusa,
valamint Bogdán István színművész szavalata (Márai Sándor: Mennyből az
angyal) fokozta a méltóságteljes ünnepi hangulatot. Az emlékmű leleplezése
után áldást mondott Pap Géza, az
A felavatott emlékművet az egyházak, a főkonzulátus, helyi magyar szervezetek képviselői, magánszemélyek koszorúzták meg. A találkozó a Himnusszal zárult.
Szervezetek képviselői, magánszemélyek koszorúzták meg. A találkozó a Himnusszal zárult.
Ördög I. Béla
Szabadság - 2006-10-30
Hétfőn délután fél ötkor, az RTV 2-es csatornáján jelentkezik a Kolozsvári Területi Stúdió ökumenikus egyházi műsora a Teremtett világ.
Beszámolót láthatnak Mark S. Hanson, a Lutheránus Világszövetség elnökének romániai látogatásáról.
Egy ismertetetőt a Szatmári Római Katolikus Egyház Caritas szervezetének Önkéntes Központjáról.
A búzai református hívek által hozott áldozatnak lehetnek tanúi megtekintve az új templom felszentelése alkalmából készült riportot.
Az Unitárius Püspökség támogatásával nyílt meg a Reménység háza, ahol mozgássérült fiatalok találkozhatnak. Az alapítvány céljairól és a sérült ember kilátásairól szól egy összeállítás.
Árkoson tartották a cigány baptista nők találkozóját. Jelen volt a Női Baptista Világszövetség elnöke, a dél-afrikai Dorothy Selebana is. A riport rávilágít arra, hogyan járulhat hozzá az egyház a cigányok integrálásához.
A műsor szerkesztője Márkus Etelka.
Írásom legelső sorában szeretném megköszönni Istennek, hogy idén is megtarthattuk azt az ifjúsági találkozót, amely már lassan hagyománnyá válik itt nálunk, a kutyfalvi gyülekezetben. Szombatra, 2006 október 28-ára szólottak azok a meghívók, amelyeket öt gyülekezet ifi-csoportjának, és a marosvásárhelyi IKÉ-nek küldtünk ki egy héttel a találkozó előtt. Szerepelt rajta a program, amelynek középpontjában Horváth Hunor harasztosi lelkipásztor előadása állott. Az előadás címe: „A média – modernség vagy veszély?” volt.
Az októberi napsütéstől mélykék egű napok közül az utolsó volt az, amelynek delén gyülekezni kezdtek a fiatalok a kutyfalvi parókia udvarán. Leghamarabb a Harasztosi fiatalok jöttek, 11-en Horváth Hunor lp. és családja társaságában, utána a helyi ifis lányaink érkeztek szendvicset készíteni, majd lassan a többi gyülekezetekből is megjöttek a fiatalok. Buzásbesenyőből négyen, Káposztásszentmiklósról hárman, Teremeújfaluból ketten érkeztek lelkipásztorukkal. Udvarfalváról öt fiatal jött, a marosvásárhelyi és kolozsvári IKÉ-től is jöttek képviselők, akik az énektanulást is vezették. A templomban éneklő fiatalokat a helyi lp. a Mt. 28. 18 versével köszöntötte, átadva a szót az előadónak, aki kötetlen előadásmódjával számíthatott a majdnem színültig telt kicsiny kutyfalvi templom ifjú hallgatóságának érdeklődésére – hiszen a téma aktuális. Mennyire köti le életünket a média – a filmek nézése, a zenehallgatás - vagy más szóval, – mennyit ül egy mai fiatal a számitógép/TV képernyője előtt? – és ha már ott tölti ideje nagy részét - mennyire hasznos számára az, amit tesz ezalatt…?
Ezeket a kérdéseket körüljárva, szinte elröppent az a másfél óra, amelyet követett a parókia udvarán terített asztalok melletti együttlét. A szerény szeretetvendégségről a templomba visszatérve meghallgattuk az IKE szószólóit, akik ismertették aktuális tevékenységeiket, az IKE-karavánt és különböző kolozsvári-, és marosvásárhelyi tevékenységeiket is bemutatták. Végül minden ifi-csoport képviselőjét megajándékozták egy ike-énekeskönyvvel, amelyből az otthoni ifiken majd énekelni lehet. A programban ezt követte a tombola, amelynek 2 fődíját harasztosi fiatalok, harmadik díjat pedig egy besenyői lány vihette haza. A többi résztvevő könyvet nyert a tombolajegyével. A záró imádság után játékot szerveztek az IKÉ-sek, amelyre a kutyfalvi templom előtt került sor. Hiszem, hogy akik itt voltak, jól érezték magukat. S azt is, hogy nekünk – szervezőknek – Isten segítségével sikerült egy kicsit Feléje fordítanunk a résztvevő több mint félszáz erdélyi fiatal tekintetét.
Székely Levente kutyfalvi lp.
2006-10-30
Meghívó a Teológia hálaünnepére - 2006. november 10-12.
A kolozsvári Teológia Bocskai téri épületén 2003-2006 között sok mindent felújítottunk. Mind a 260 ablak új: hő- és hangszigetelt. A pincétől a padlásig minden csatornát és lefolyót kicseréltünk. A tetőteret kivéve minden szinten új a víz-, a fűtés- és a villanyhálózat. A könyvtárban, az első és a második emeleten a számítógépeket strukturált kábelhálózat köti össze. Önálló ellátású vízhálózat épült, tűzvédelmi célból. Az épületet kívül-belül (az udvari homlokzat kivételével) lemeszeltük, kicseréltük a főkaput és a három lépcsőház feljárati ajtaját. A tetemes, ötszázötvenezer euró összegre rúgó kiadás nagyobb része pályázattal elnyert svájci, német és holland egyházi támogatás, 7 %-át pedig önerőből (de nem a gyülekezeti fenntartói járulékokból!) gazdálkodta ki a Teológia.
A felújításért a díszteremben tartandó rendezvényeken adunk hálát Istennek. Ezeknek műsortervét itt közöljük.
Péntek, nov. 10. Tudományos értekezlet
9:00 Áhítat
9:15 Előadás: KOZMA Zsolt: Keresztyén és nemzeti önazonosságunk
Társelőadások: KISS Jenő: A szövetséges nép gyülekezetté lesz; Jan-Andrea BERNHARD: Zürich jelentősége a Károli Biblia létrejöttében
10:45 Szünet
11:15 Megbeszélés
15:15 Előadás: Abraham van de BEEK, "Idegenben is otthon vannak, de minden haza idegen számukra" (Diognétosz-levél 5)
Társelőadások: FAZAKAS Sándor, Az idegen méltósága és/vagy az idegen méltóság, Franz SCHÜLE, Még élünk. Az anyanyelv hatalma és kísértése - svájci szemmel, Andreas HESS, Mi a keresztyén ember pátriája?
17:00 Szünet
17:30 Megbeszélés
18:30 Nyíltszíni vita. Moderátor: Visky Béla
Szombat, nov. 11. Kitüntetések a tanácsülésen
9:00 Áhítat
10:30 Az Intézeti Tanács nyilvános ünnepi ülése
GAAL György és VARGA László tiszteletbeli professzori kitüntetése "A Protestáns Teológiai Intézet barátja" címet kap: Günter TWARDELLA, Wuppertal, Gert de WAARDT, Capelle a.d. Ijssel, Franz SCHÜLE, Zürich, Janny und Hans HOOGEVEEN, Enschede, Hermann SCHÄFER, Osnabrück, Kelet-Európai Alapítvány, Valkenburg és Andreas HESS, Zürich
15:00 Beszámoló a felújítási munkálatokról. Séta a felújított Intézetben
18:00 Zenei est. Kovács László Attila: Kő-Kantáta
Vasárnap, nov. 12. istentisztelet
11:15 Hálaadó istentisztelet. Prédikál: Adorjáni Zoltán dékán
A felsorolt ünnepi alkalmakra ezen értesítés minden olvasóját tisztelettel és szeretettel meghívjuk. Megtiszteltetés lesz, ha volt diákjaink, a református, az unitárius és az evangélikus egyház lelkipásztorai közül minél többen eljönnek az Alma Mater ünnepére. Kérjük, jelentkezzen előre november nyolcadikáig (szerdán déli 12 óráig) a tjuhasz@proteo.hu címen, vagy a 0264-591368-as telefonszámon. Az előre bejelentett résztvevőket pénteken és szombaton ebédre és vacsorára is vendégül látjuk.
Testvéri köszöntéssel,
Kolozsvárt, 2006. november 2.
Juhász Tamás
teológiai tanár, szervező
Új mesteri program a BBTE Református Tanárképző Karán
Kedves Barátaink!
Tisztelettel hozzuk szíves tudomásotokra, hogy a 2007–2008 iskolai évvel kezdődően a BBTE Református Tanárképző Karán új mesteri programot szeretnénk beidítani, az egyházi és világi intézményvezetés készségeinek elsajátítására. A két éves mesteri program alatt szakszerű ismereteket szerezhettek az intézményvezetés minden területére nézve, hiszen a képzés három irányban nyújt majd eligazítást: az iskola, mint intézmény vezetése, egyházi intézmények (gyülekezet?) irányítása, világi intézmények igazgatása (keresztyén erkölcsi alapról). Ez utóbbi, természetesen, azon világi érdeklődőknek szól, akik egyháztól független intézményeket (cégeket) vezetnek.
Mivel akreditált egyetemről van szó, a képzés végén olyan oklevelet szerezhettek, amely mesteri fokozattal elhelyezkedési lehetőséget biztosít bárhol Európa területén, és megfelel azon állami elvárásnak is, amelyet itthon az egyházi intézményvezetők elé is állítanak. Megismerkedhettek a korszerű és szakszerű (EU-s) pályázási lehetőségekkel, intézményvezetési modellekkel, a protestáns etikára épített üzletvezetési alapelvekkel és gyakorlattal.
A tervezett mesteri program beindítására előadást szervezünk (programját lásd alább), amelyre ezennel meghívunk beneteket, és nagy szeretet el is várunk, hogy kóstolót kapjatok a program elvi és gyakorlati részéből. Ez amolyan lustra is lehet a mesteri program jelöltjeit illetően.
Ne feledjétek, várunk november 7-re!
Szeretettel köszönt a Kar nevében
Buzogány Dezső
Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kara
tisztelettel meghívja Önt
2006. november 7-én, 10°° órára
Dr. Alfred JÄGER professzor (Németország)
VEZETÉS ÉS EREDMÉNYESSÉG
EGYHÁZI ÉS VILÁGI
INTÉZMÉNYEKBEN,
az ún. St-Gallen-i management-modell jelentősége
az EU-s csatlakozás
küszöbén
című előadására és annak megbeszélésére!
Dr. Alfred JÄGER a St. Gallen-i Egyetem pénzügyi és
gazdasági szakembereket képző szakán oktatott, néhány éve pedig a Bethel-i Vezetési Kompetencia Centrum mesterképzésének
vezetője, amelyet rendszeres teológiai tanszékvezetőként irányít. Az egyházi és
világi intézményekben való vezetést és gazdálkodást tárgyaló munkái,
management-szemináriumai nemzetközileg is elismert szakemberré tették, néhány
éve egyik ilyen jellegű könyve magyar fordításban is olvasható.
Előadása az egyházi
intézmények vezetői számára tájékoztatást ad arról, hogy a klasszikus teológiai
diszciplína, a kybernetika (egyházi
vezetéstan), milyen formában születik újjá manapság, a világi intézmények
vezetői pedig betekintést nyerhetnek az ún. St-Gallen-i
management-modell elméletébe és gyakorlatába. Az előadáshoz kapcsolódó
csoportbeszélgetések a modell egyes elemeinek a kipróbálását is lehetővé
teszik.
Az előadás és a
műhelyek reflektálhatnak majd azon kihívásokra is, amelyeket Romániának az
Európai Unióhoz való csatlakozása állít világi és egyházi intézmények vezetői
elé.
PROGRAM
|
Az előadás helye: BBTE – Schumann terem (az egyetem Farkas utcai főépülete mellett, a Piramis bejárata előtt). |
||
|
|
||
|
930-10°° |
Érkezés,
regisztráció |
|
|
10°°-11°° |
Megnyító Dr. Molnár
János professzor, a Kar dékánja |
|
|
Előadás: „Vezetés
és eredményesség egyházi és világi intézményekben, az ún. St-Gallen-i
management-modell jelentősége az EU-s csatlakozás küszöbén” Fordítás: Dr. Hézser Gábor Munkafeladatok
kiscsoportoknak |
||
|
11°°-1115 |
Szünet |
|
|
1115 - 1215 |
Kiscsoportos munka / A résztvevők, munkaterületük szerint, kiscsoportot alkotnak. Csoportvezetők: - Dr. Jäger, Bethel / Balogh Barnabás - Dr. Fruttus Levente, pszichológus, Károli Gáspár Református Egyetem Budapest/ Nagykörös / N.N. - Dr. Hézser Gábor, Bethel / Drd. Bakk-Miklósi Kinga, pszichológus, BBTE |
|
|
1215-1230 |
Szünet |
|
|
1230-1345 |
Plénum: Rövid
beszámoló a kiscsoportos munkáról Prof. Jäger hozzászólása |
|
|
1345 |
Zárszó |
Dr. Molnár Jnos professzor, a Kar dékánja |
|
JELENTKEZÉSI LAP
DR. Alfred JÄGER professzor (Németország) „VEZETÉS
ÉS EREDMÉNYESSÉG EGYHÁZI ÉS VILÁGI INTÉZMÉNYEKBEN, az
un. St. Gallen-i management-modell jelentősége
az EU-s csatlakozás küszöbén” című előadására és annak megbeszélésére 2006. november 7-én, 10°° órakor A BBTE – Schumann terem |
|||||
|
JELENTKEZÉS: E-mailen: Gáspár Éva titkárnőnél [eva.gaspar@yahoo.com] Telefonon/Faxon: 0264-590-723 ugyancsak Gáspár Évánál |
|||||
|
NÉV: |
|
||||
|
LAKCÍM: |
Város: |
Irányítószám: |
|||
|
Utca, hsz. |
|||||
|
Foglalkozás, munkahely: |
|
||||
|
|
|||||
|
Telefon: |
|
||||
|
E-mail: |
|
||||
|
RÉSZVÉTELI IGAZOLÁST kérek |
igen |
nem |
|
||
|
Dátum............................................. Aláírás............................................. |
|||||
|
RÉSZVÉTELI DÍJ: nincs |
|||||
Hálaadó istentisztelet Kispetriben
November 5-én a kispetri református templomban hálaadó istentiszteletre kerül sor abból az alkalomból, hogy elkészült a Kispetrit Váralmással összekötő út, amely több évtizedig járhatatlan volt. Az ünnepségen igét hirdet a Kalotaszegi Egyházmegye esperese, Ferencz László körösfői lelkipásztor.
Református Vendégházak Hatodik Tanácskozása
A Református Vendégházak Köre 2001. novemberében tartotta alakuló ülését.
Célunk egy olyan munkaközösség
kialakítása, amelynek keretében az Erdélyben és Partiumban működő református
vendégházak vezetői, illetve ez egyházi turizmusban tevékenykedő (tevékenykedni
akaró) személyek együttműködve, szorosabb kapcsolatot tartva, információkat,
tapasztalatot cserélve egymás munkáját segítsék.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt a
Református Vendégházak Hatodik Tanácskozására,
amelyre 2006. november 15. – 16. között kerül sor a Bethlen Kata Diakóniai Központban.
Cím: 40007 Kolozsvár, Ponorului u. 1.
Program:
2006. november 15, szerda
14,00 – 16,00 Ebéd
16,00 – 19,00 Tanácskozás
Tapasztalatok az egyházi vendéglátásban – vitafórum, értékelő, tervező műhely,
Szervezeti kérdések
19,00 – vacsora, kötetlen beszélgetés
2006. november 16, szerda
8,00 – 10,00 Reggeli
10,00 – 11,30 Előadás Mit várnak a magyarországi turisták az erdélyi vendéglátoktól?
dr. Biró Gáspár igazgató – Magyar Köztársaság Főkonzulátusa, Turizmus részleg
11,00 – 11,45 Kávészünet
11,00 – 13,00 Megbeszélés
13,00 – 15,00 Ebéd
15,00 – Eltávozás
Részvételi díj: 30 RON (+20 RON szállást igénylők részére). A tagsági díjat kifizető tagok számára ingyenes a részvétel.
Részvételi szándékukat legkésőbb 2006. november 5-ig jelezzék telefonon, faxon (0264–440.510) vagy e-mailen ( bethlenkata@yahoo.com ).
Kovács Attila
Református Vendégházak Köre
Bethlen Kata Diakóniai Központ, Kolozsvár
Tel: 0264-440.510, 0740-033.073
Bibliai történetek gyerekeknek
Ár: 25,00 RON
„Megtaláltuk a Messiást!” – Konfirmációi olvasókönyv
Ár: 7,00 RON
Ár: 12,50 RON
A fenti könyvek mindegyike,
megvásárolható és megrendelhető, Egyházkerületünk
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Sólyom László XVI. Benedek pápánál
A protokoll által előírtnál kétszerte hosszabb, mintegy félórás négyszemközti megbeszélést folytatott Sólyom László köztársasági elnök tegnap XVI. Benedek pápával. A köztársasági elnök egy XVI. századi könyvritkaságot vitt ajándékba a katolikus egyházfőnek, aki pápai éremsorozattal viszonozta azt.
Az államfő jó hangulatúnak és gyümölcsözőnek nevezte a beszélgetést, amely tolmács nélkül, németül folyt. Sólyom László szeretné fenntartani a hagyományosan jó magyar-vatikáni kapcsolatokat. A magyar államfő szóba hozta a vatikáni államtitkárnál a nagy arányban katolikus, határon túli magyarok lelki gondozásának kérdését. Azt kérte, hogy ha a határon túli magyar püspökök nyugdíjba mennek, vagy más módon megüresedik a helyük, magyar püspököt nevezzenek ki a helyükre. Különösen fontosnak nevezte azt, hogy Szlovákiában még inkább legyen igazi magyar püspök, mert pillanatnyilag csak egy van, aki magyarul is jól beszél. Fontosnak nevezte azt is, hogy magyar nyelvű papot kapjanak a csángók. Felvetette azt az egyházban is régóta ismert jogi megoldást, amely szerint nem csak területi alapon lehet egyházat szervezni, hanem személyi elv alapján is, és ahogy például m-ködnek tábori lelkészek vagy vendégmunkásokkal, bevándorlókkal foglalkozó lelkészek, úgy magyar püspököket lehetne kinevezni a szórványban élő magyarok részére is. Ez - mint mondta - nem talált elutasításra, sőt, rendkívüli érdeklődést váltott ki. A vatikáni államtitkárral folytatott megbeszélésen szó volt a magyar belpolitikai helyzetről is.
Háromszék - 2006-11-06
A bűn gyalázata (Megemlékezés Földváron)
Hetedik alkalommal tartottak megemlékezést a barcaföldvári fogolytábor magyar áldozatainak emlékműegyüttesénél november 4-én, a nemzeti gyásznapon. A cudar időjárás, hóvihar ellenére is összegyűlt kereken negyven személy a Hidvég és Földvár közötti emlékhelyen, ahol 1944-45 között több mint hatezer ember raboskodott, s szemtanúk vallomása szerint közülük mintegy ezren odavesztek. Az emlékmű talapzatánál tíz koszorút helyeztek el, elsőként a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének képviselői.
Nagy János hidvégi református lelkész köszöntőjét követően elődje, Ungvári Barna András uzoni lelkipásztor, az emlékmű és a megemlékezések ötletgazdája, a rendezvény főszónoka tematikus beszédei sorát ezúttal a fogoly orvosokra való emlékezéssel folytatta. Pap Béla és Víg Gábor egykoron a nehéz körülmények között is igyekezett enyhíteni fogolytársai szenvedésén. Bálint László, Brassó-gyárvárosi református lelkipásztor a Példabeszédek könyvéből idézett: „az igazság felmagasztalja a nemzetet, a bűn pedig gyalázatára van a népeknek”. Az -56-os magyarországi forradalom jubileumán az igéből párhuzamot vont az anyaországi eseményekkel, továbbá egy rokona, egykori földvári fogoly, a feldobolyi Bács Lajos visszaemlékezéseiből elevenített fel részleteket. Máthé Sándor Brassó-óvárosi unitárius lekipásztor áhítatát Ézsaiás próféta könyvéből választott igére építette. Az emlékezés lángjai jelképekké válnak, a szabadság oltárán meghozott áldozat jelképeivé, mondotta, hozzátéve: a mártírok üzenete: az emberi méltóságba, a jövő reményébe vetett hit. Máthé Vilmos a brassói Szent Kereszt felmagasztalása plébánia papja, címzetes esperes, szentszéki tanácsos imájában az elhunytakért, majd az élőkért könyörgött. Az Úr imádsága, a magyar és a székely himnusz eléneklése, valamint a koszorúzás után az átfagyott emlékezőknek a hidvégi református parókia gyülekezeti termében berendezett emlékszobában jólesett a székely köményes.
Szekeres Attila
Háromszék - 2006-11-06
Diakóniai Házat avattak Mérában - Áldozatvállalás és szolgálat
Népes közönség előtt avatták fel Mérában azt a létesítményt, amelyben a közeljövőben önálló otthont kap a már eddig is roppant eredményesen működő diakóniai tevékenység: a gyerekekkel, illetve a felnőttekkel való szociális foglalkozás. A befektetés értéke 200 000 euró.
A badeni Diakonisches Werk szervezet – amely több tízezer munkatárssal és önkéntessel működik – több éve segíti a mérai közösséget gondjaik megoldásában. Se a földrajzi távolság – több mint 1500 km –, se a nyelvi különbözőség nem szabott gátat a segítő szándék megvalósulásának. – Az Úrhoz közeliek vagyunk, ha emberekről gondoskodunk! Az Úr szándéka vezérelte a badeni gyülekezetet, hogy összegyűjtsék a ház megépítéséhez szükséges összeget – tudtuk meg Jürgen Rollin és Holger Emde badeni vendégektől.
Kovács István diakóniai tanácsos az egyházközség nevében szólt az egybegyűltekhez: – Ez az épület a mi szívünkben már rég készen áll, habár ténylegesen még van elvégezni való munka. A szeretetszolgálatot szüntelenül művelnünk kell, soha nem szabad befejezni – hangsúlyozta.
Sárosi Arthúr orvos, a Diakóniai Keresztyén Alapítvány elnöke visszaemlékezett az 1996-os évre, amikor először volt Mérában a Református Misszió munkatársaként. Ezt követően két orvos járt rendszeresen a faluba, 1998-ban pedig megnyílt az azóta is létező orvosi rendelő, amelynek működéséről Dr. Nica Ileana-Györgyi számolt be. – A faluban 1100 személy veszi rendszeresen igénybe a rendelőt. A háziorvosi teendők kiegészülnek orvosságszállítással, háromévente pedig méhnyakrákszűrést is végzünk – mondotta az orvosnő.
Tóth Kinga Melinda szociális munkás részletesen bemutatta az alapítvány tevékenységét, amely magába foglal idős- és beteggondozást, közösségfejlesztést, szociális, illetve gyermekprogramokat. Vinczi Zsuzsa az önkéntestoborzó és a helybeli roma közösséget segítő projektekről tájékoztatott. Varga György iskolaigazgató az iskolakerülés felszámolását célzó tevékenység fontosságát emelte ki. Tőtszegi Tekla tanár, etnográfus a mérai falunapokról beszélt, amely összefogásra serkentette a helybelieket. Mezei Csaba református lelkipásztor kifejtette: – Nem volt hiábavaló a tíz évvel ezelőtt elkezdett tevékenység. Ez idő alatt mindenki meggyőződhetett arról, hogy a diakóniai tevékenység egyaránt áldozatvállalás, szolgálat és érték – mondta.
Az avató a népviseletbe öltözött fiatalok színes néptáncával zárult.
N.-H. D.
Szabadság - 2006-11-06
Új községi út vezet Kispetribe
Nem csupán turisztikai jelentősége van a tegnap felavatott, Kispetrit Váralmással összekötő községi útnak, hanem jelentősen megkönnyíti majd a kalotaszegi falu lakóinak az életét is. A hozzávetőleg 150 lelket számláló, 90 százalékban magyar többségű település ugyanis meglehetősen elzárt és nehezen megközelíthető, ami az elmúlt időszakban tragédiához is vezetett: egy személy életét vesztette, mivel az orvos nem tudott idejében eljutni a beteghez a járhatatlan utak miatt – mondta az avató ünnepségen tartott beszédében Debreczeni Pál helyi tanácsos, RMDSZ-elnök.
Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke is megtisztelte jelenlétével az útavató ünnepséget, amelyen a falu apraja-nagyja részt vett. – Ez a kis közösség, amely a nehézségek ellenére is hűen megőrizte nyelvét, hagyományait, megérdemelte, hogy összekössék a világgal. Kívánom, hogy minél többen járhassanak ezen az úton, népesedjünk, fejlődjünk – fogalmazott a képviselő, akinek a későbbiekben díszpolgárságot ajánlottak fel, és ő további támogatásáról biztosította a községet.
Újvári Jenő, Váralmás község polgármestere a Szabadságnak elmondta: Váralmás a megye legnagyobb területű községe, mintegy 60 kilométernyi községi utat kell az önkormányzatnak karbantartania, ez megyei segítség nélkül lehetetlen. Jelen munkálatot egy milliárd lejes befektetéssel sikerült megvalósítani. Az útavatón jelen volt továbbá Csóka Tibor, a megyei tanács alelnöke és Végh Sándor alprefektus is.
A falu református templomában Ferencz László kalotaszegi esperes hirdetett igét, majd a helybeli református lelkész, Hover Zsolt köszöntötte a jelenlevőket. Elmondta: Kispetri lakossága az 1960-as években 900 lelket számlált, azóta sajnos megfogyatkoztak, az ünnepek azonban egybegyűjtik a helyieket és a hazalátogatókat – mutatott rá.
Az ünnepség záró momentumaként a kalotaszegi egyházmegye vándor zászlóját vette át a kispetrii nőszövetség Nagypetritől – a vendégek és a zászló további őrzői is kis műsorral: verssel, énekkel mutatkoztak be.
A szinte falunapi rangú esemény a falu művelődési házában tartott közös ebéddel zárult, a további sikerek, fejlődés, ugyanakkor a megmaradás reményében.
-f-
Szabadság - 2006-11-06
Az egyházi megújulás 490. évfordulóján a sepsiszentgyörgyi vártemplomban esti istentiszteleten emlékmusorral idézték fel az erdélyi és háromszéki reformációt, újraszentelték az egyházközség harmincöt és fél éves számuzetésbol hazakerült, mukincs értéku ezüst úrvacsorai kelyhét.
Kettos ünnep volt a vártemplomban: emlékeztek oseinkre, akiknek köszönjük, hogy megorizhettük nemzetiségünket, vallásunkat, hogy ma is anyanyelven olvashatjuk a mindig örök és mindig idoszeru mondanivalót hordozó Szentírást. Semper reformati volt a mottója a közös ünnepi zenés-irodalmi összeállításnak, amelyet az ikések, a noszövetség, az elso- és másodéves kátésok mutattak be. Reményik Sándor és Illyés Gyula bibliafordításról és reformációról szóló verseit hallottuk, s felidézték a reformáció történetét Luthertol és Kálvintól Méliusz Juhász Péteren és a nagy református fejedelmeken át a háromszéki eseményekig. Errol, valamint a hazakerült úrvacsorai kehely rövid históriájáról t. Dezso András vártemplomi lelkipásztor tartott eloadást.
T. Dezso András elmondta, hogy a Daczó János által 1693-ban adományozott úrvacsorai kelyhet 1971. március 24-én vitték el a Bukaresti Történelmi Múzeumba. Közel hároméves harcába került az egyházközségnek, a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak a kehely visszaszerzése, Albert Álmos polgármester és Markó Béla miniszterelnök-helyettes közbenjárására is szükség volt. Dezso tiszteletes példaképként állította a gyülekezet elé a szentgyörgyi Daczó famíliát, melynek tagjai évszázadokon át jótevoi, segítoi, patrónusai voltak az osi eklézsiának.
Ettol az évtol kezdve a visszaszerzett kehelybol - újra hagyományosan, mert régebb is ez volt a konfirmáló ifjak úrvacsorai kelyhe - szolgáltatják majd ismét számukra a Jézus Krisztus vérét jelképezo úrvacsorai bort.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék - 2006-11-03
Egy éve született a KÉVE, a székely- mezőségi református gyülekezetek hetilapja. Nemrégiben újabb települések csatlakoztak e kistérségi kezdeményezéshez, így mára már tizennyolc faluközösség és gyülekezet fórumává nőtte ki magát a tizenkét oldalasra bővült újság.
Mivel a lap szerkesztői, szerzői lelkipásztorok, nem véletlen, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítanak az igehirdetés és gyülekezetépítés közösségformáló szerepének. Ezt bizonyította az a rendezvény is, melyre október 31-én, a reformáció ünnepén került sor Marosszentkirályon. A Kéve-térség lelkipásztorai nyílt beszélgetést folytattak a meghívott atyafiakkal: gyülekezeti gondnokokkal, nőszövetségi tagokkal, polgármesterekkel, a közösségek véleményformáló közszereplőivel.
Első hallásra úgy tűnt, a fórumbeszélgetés témája csupán egy felekezet belső teológiai kérdése. De az őszintén megnyíló fiatal lelkipásztorok – sokszor egymásnak ellentmondó véleményükkel – a jelen levő laikusokat is szóra serkentették. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkipásztor, a Kéve felelős szerkesztője jó érzékkel moderálta az általa felvezetett vitát. Látva a jelenlevők aktív érdeklődését, talán nem lenne haszontalan más időpontban – nemcsak ünnepi alkalmakkor – újból összegyűjteni a térség szószólóit, hogy más, e közösséget és ezen belül egyéni sorsokat érintő kérdésekről elbeszélgessenek.
Sokat, sokszor siratjuk a szórványba csúszó mezőségi falvakat. Temetjük a kihaló gyülekezeteket. Az irány talán megfordítható lenne. Csak őszintén kell beszélnünk, nemcsak hitbéli kérdéseinkről. A Veress László házigazda lelkipásztor és a marosszentkirályi gyülekezet által rendezett szeretetvendégségen erről is szó esett. Talán nem utoljára.
(karácsonyi)
Népújság - 2006-11-02
"Hazaérkezett" az egykori miniszterelnök - Gernyeszegen felavatták Bethlen István mellszobrát
Magyarország első miniszterelnökének, az erdélyi születésű gróf Bethlen Istvánnak a mellszobrát leplezték le szombat délben egykori szülőfalujában, Gernyeszegen. Három huszáregyenruhás férfi és két fiatal "őrizte" Vlaskó János szobrászművész alkotását, míg beszédek hangzottak el a templomkertben.
A szobor leleplezését megelőzően ünnepi istentiszteleten vettek részt a meghívottak: a budavári önkormányzat küldöttei, a felvidéki küldöttség, a hollandiai küldöttség, helyi közéleti és politikai személyek, nemes családok leszármazottai. Veress Róbert gernyeszegi református lelkipásztor kiemelte: Bethlen István példakép kell legyen mindenkinek erkölcsszeretete, népszeretete, igazságszeretete, hite miatt elsősorban. Halálának 60. évfordulóján méltó megemlékezés ez az esemény. Szász Attila, a Görgényi Református Egyházmegye esperese szerint nem egyszerű ünnepi eseményről, de történelmi jelentőségű pillanatról beszélhetünk, hiszen sosem a jelen állít szobrot a méltóságoknak, nevezetes személyiségeknek, hanem mindig az útókor, úgy amint a gernyeszegiek is tették.
"Hazaérkezett az egykori miniszterelnök" – fogalmazott Incze Jenő, helyi polgármester, a Bethlen mellszobor leleplezése előtt. Ez áll a szobor alapzatán is, hazaérkezett Bethlen István, aki 1874-ben született Gernyeszegen, 1946-ban halt meg Moszkvában.
Vekov Károly egyetemi tanár történelmi előadásában elhangzott, Bethlen 1921–1931 között a budavári Sándor palotában tevékenykedett miniszterelnökként, politikájának értékvédő szerepe volt.
A határokon átívelő eseményen jelenlévő budavári önkormányzat polgármestere, dr. nagy Gábor Tamás beszédében kiemelte egy államférfi életműve, személyisége előtt hajtunk fejet. "Nem gondoltam volna, hogy szülőfalujában hamarabb állítanak neki szobrot, mint a Sándor palotában" – mondta, hozzátéve, reméli, hamarosan a budaváriak is helyben tiszteleghetnek az egykori miniszterelnök emlékműve előtt.
Az ünnepi felszólalásokat követően koszorúzásra, csendes fejhajtásra járultak a jelenlévők a szobor elé. Először Bethlen Anikó és Bethlen Farkas, a Bethlen fejedelmi család jelenlévő leszármazottai helyeztek el koszorút, majd a szobor alkotója is fejet hajtott műve előtt.
A helyi Teleki-kastélynál tett közös séta is szerepelt a programban, a vendégeknek három lovas-huszár mutatta a templomtól oda vezető utat.
Berekméri Ildikó
Népújság - 2006-10-30
2006. október 31-én, az esti istentisztelet alkalmával a reformációra, valamint az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek a dési református templomban.
Igét hirdetett Gudor Lajos esperes, aki rendhagyó módon nem a reformációi megszokott igéket magyarázta, hanem a Királyok I. könyve, 21:1–3 része alapján az atyai örökség megőrzéséről beszélt. Az igehirdetést a megemlékező ünnepség követte, amelyet Gáspár Károly segédlelkész nyitott meg bevezető beszédével a reformációról és a forradalomról. A megemlékezésen a Megyes Lajos Ifjúsági Bibliakör tagjai, a konfirmációra készülő fiatalok, valamint a gyülekezet vegyeskara szolgált énekkel és szavalattal. Boér Timea Baja Mihály – Október 31. című versét, Borzási Krisztina Soós Ferenc – A reformáció ünnepén című versét szavalta el, majd elhangzott a Miatyánk megzenésített változata. Muresan Anna Karina Péter Miklós – Hivatás, Füleki Szidónia Balla Endre- Vallatás, Gudor Éva Márai Sándor – Mennyből az angyal című versét szavalta el, ezt követően a vegyeskar énekelte el a Térj magadhoz drága Sion-t. Füleki Orsolya és Székely Boglárka szavalata után Gáspár Károly segédlelkész beszéde és áldása zárta a megemlékezést.
Balogh Endre
Szabadság - 2006-11-02
A Szilágy megyei Váralmás 12 km-re északkeletre fekszik Bánffyhunyadtól.
A falut 1249-ben, várát 1370-ben említik először. (A XVI. század elején János király, 1551-ben Castaldo ostromolta. 1602-ben Basta a magát megadó őrséget felkoncoltatta.)
1658-ban a tatárok foglalták el, majd felgyújtották, azóta évről évre rongálódik. Egykor Dezsővárának is nevezték, valószínűleg építtetőjéről, Almásmelléki Györk fiáról, Dezsőről. 1910-ben 1779, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1992-ben társközségeivel együtt 3136 lakosából 1881 román, 1118 magyar és 129 cigány lakost számlált. Nyolc falu tartozik Váralmáshoz, köztük Kispetri is.
Váralmást már évek óta szinte járhatatlan földút köti össze a kihalófélben levő Kispetrivel. A 8 km-es út megjavítása nemcsak a falu számára lenne fontos, hiszen amellett, hogy összekötné a kevesebb, mint 150 lelket számláló kis kalotaszegi települést a községközponttal, fellendíthetné a faluturizmust is, ugyanis az út a vár közvetlen közelében halad el, amelynek 20 méteres öreg tornya mindig odavonzotta a kirándulókat. Emellett a Kispetriben hétvégi házzal rendelkező kolozsváriak is nagyon örülnének az útjavításnak, mivel télvíz idején a Nagypetri bekötőút kaptatója legtöbbször nem járható.
Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-szenátor nemrég találkozott kispetri lakóival, s komoly ígéretet tett a váralmási út megjavítására, amit valóra is váltott. A út elkészülte alkalomból november 5-én, vasárnap a helyiek útavató ünnepséget rendeznek. Az új, járható útnak köszönhetően Almás felől is megközelíthetővé vált a vár, Kispetrin keresztül pedig a Kós Károly-féle Varjúvár.
Vasárnap 13.00 órakor Seres Dénes RMDSZ-képviselő ünnepélyes keretek között átadja az utat a falu képviselőjének, Debreczeni Pálnak, majd népviseletbe öltözött leányok kürtőskaláccsal és itallal kínálják végig a résztvevőket. 13.15 órakor Ferencz László kalotaszegi esperes igét hirdet a helybeli református templomban. Ezt követően Hover Zsolt, helyi református lelkész a házigazdák nevében köszönti a meghívottakat. 14.00 órakor a Nagypetri gyülekezet átadja a kalotaszegi egyházmegye nőszövetsége vándorzászlóját, amit ünnepi ebéd követ. A szervezők mindenkit szeretettel várnak.
Immár második éve, amióta Ambrus András fiatal református lelkész a faluban szolgál, hogy egy vasárnapon azok is a templom padjaiban ülnek, akikhez évközben haza kell járnia igét hirdetni. Az év talán utolsó őszi napján, ezúttal október 29-én a beteg, idős református emberek mellett az unitárius, katolikus, ortodox vagy hivő kideieket autóval szállítják a templomba.
A mostani istentisztelet különösen megható volt, mivel igét Bóné Lajos lelkész hirdetett, akit a kideiek a mai napig hálával emlegetnek. Bóné Lajos 1952–1974 között előbb mint negyedéves teológus növendék, majd lelkész hirdette az igét Kidében. Akárcsak elődje, a komoly hitéletet alapul véve hivatásának tekintette a közösség formálását is. Hagyományőrzés, énekkar, színjátszó csoport óvódástól idősekig, minden korosztály problémáinak megtanácskozása, gazdasági újdonságok megismertetése – mind, mind a lelkipásztor és tanítónő felesége céltudatos, önfeláldozó munkája volt. Nem csoda, hogy ezek után a szószékről el-elcsukló hangon szólt az ismerős arcokhoz.
Emlékezik és emlékeztet Bóné Lajos: valamikor ez a kis templom tele volt gyerekekkel , fiatalokkal, idősekkel. Az akkori fiatalok közül Érsek Lídia presbiter köszöntötte a szeretett lelkészt. A templomban majdnem minden rá emlékeztet – mondta. A varrottasok, a faragott csillár. a templom előtt hatalmasra nőtt fenyőfák. Csákány Ágnes Szeresd az öregeket című verssel köszöntötte az egybegyűlteket.
Ambrus András lelkész köszönetnyilvánításában kiemelte, hogy kidének a XX. század első felében Bonczidai Dezső, a második felében Bóné Lajos két olyan lelkipásztora volt, akik kezük nyomát otthagyták a kidei közösségen.
Bóné Lajos felelevenítette nagybátyja és példaképe, Bonczidai Dezső munkásságát halálának 60. évfordulója alkalmából, majd a templomból kijövet koszorút helyeztek el sírján.
Lukács Éva
Szabadság - 2006-11-01
Reformációi ünnepi istentisztelet Tordán - A hazakerült
kehelyre és a százéves toronyra emlékeztek
Megünnepelték az évszázados templomot
Október utolsó vasárnapja különleges volt az ótordai reformátusok életében: a délelőtt sorra kerülő istentiszteleten a hívek kezükbe vehették azt az 1697-ben készült ezüst kelyhet, amelyet 1971-ben a Nemzeti Történelmi Múzeum elvitetett a fővárosba, ugyanakkor megünnepelték a templomtorony megépítésének 100 éves évfordulóját.
Az ünnepi alkalmon dr. Kiss Jenő teológiai tanár hirdetett igét, hangsúlyozva a reformáció fontosságát a hívek életében, majd beszélt a történelmi gyökerekről, otthonról, jelenről és múltról egyaránt. Az istentiszteletet a Brian Johnson karnagy irányítása alatt lévő kolozsvári Teológiai Intézet Kórusának magyar és angol nyelvű darabjai, Kovácsovszky Jolán énekes Mozart és Händel műveinek részletei, Orosz Klára szavalata és Kiss Csilla orgonajátéka tette színesebbé.
Nagy Albert ótordai református lelkipásztor köszöntötte a tiszteletbeli meghívottakat: Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnökét, Máté András Levente parlamenti képviselőt, Székely István megyei és Ádámosy Klára, valamint Pataki József helyi RMDSZ tanácsosokat.
Nagy beszélt a háromszáz évvel ezelőtti dán zsoldos csapatok által lemészárolt tordaiakról és az 1706-ban lerombolt gótikus templomról, amelyet később neobarokk stílusban újraépítettek. Megemlékezett az 1658-as tatárpusztításról, az 1705-ös dán seregek által véghezvitt mészárlásokról és a világháborúk tordai vonatkozású atrocitásairól. – A reformációi ünnep alkalmával megemlékezünk arról is, hogy mi mindenen ment keresztül az ótordai templom és a gyülekezet. Hálát adunk a száz évvel ezelőtt felépített 64 méter magas toronyért és az 1697-ben készült, nemrég hazakerült kehelyért. Isten segítségével mindig sikerült megújítanunk templomunkat, ámde magunknak kell élő kövekké formálódnunk, és lelki házzá lennünk – fejtette ki a lelkipásztor.
Ezek után Szedilek Lenke tordai jogtanácsos számolt be a kehely átvevésének és hazahozatalának körülményeiről. Az 1697-ben készült kelyhet háromszáz éves születésnapján a múzeum még egy úrvacsorai szertartásra sem akarta hazaadni. Szerencsére az RMDSZ-képviselők, de nem utolsó sorban Isten segítségével, a kehely ma itthon van – mondotta.
Szaniszló Miklós nyugalmazott történelemtanár ismertette a templomtorony, a harang és az óra történetét. Mesélt az 1865-ben a piactérre kidőlt egykori toronyról, az iskolaudvaron haranglábra állított harangokról, az építés pénzgyűjtésének körülményeiről, Király József építészmesterről, s nem feledkezett meg az 1906-ban felépült templomtorony gömbjéről sem. Megtudtuk, a gömbben Orbán Balázs Torda város és környéke című könyvének egy példánya van, egyéb dokumentumok és imák is el voltak helyezve. „Ezek a kövek emlékezetek lesznek a fiaknak mindörökké" – áll a gömbbe elhelyezett ima szövegében.
Az úrvacsorai ágendázást és a jegyek kiszolgáltatását nemzeti imánk közös eléneklése zárta.
A XVII. századi 18 cm magas, tömény ezüstből készült, helyenként aranyozott, Románia nemzeti kincsének nyilvánított kegytárgyat az istentisztelet után mindenki kézbe vehette és megcsodálhatta.
Ladányi Emese Kinga
Szabadság - 2006-10-31
VI. Aranyosmenti Kórustalálkozó Aranyosgyéresen
Az aranyosgyéresi református egyházközség és az Aranyosgyéresi Református Vegyes Kar idén hatodik alkalommal szervezte meg a már hagyományossá vált Aranyosmenti Kórustalálkozót. Az idei alkalom azért is volt különlegesebb, mert a kórus búcsúzott Szabó Zsombor karnagytól, aki hamarosan Nagyenyedre költözik.
A rendezvény szombat délelőtt 10 órakor kezdődött a helybeli református templomban, Szilágyi Imre lelkipásztor igehirdetésével.
Az ünnepi istentisztelet után a kórusok hangversenye következett. Köszöntőbeszédet mondott még Deák József, a kórus elnöke, Ioan Vasinca polgármester, Guttman Emese és Guttman Mihály a Romániai Magyar Dalosszövetség részéről, Nyitrai János, a John Paget Kulturális Egylet elnöke és Szabó Zsombor karnagy.
Elsőként az Aranyosegerbegyi „Árvalányhaj" Vegyes Kar mutatta be programját Balázs Győző Balázs karnagy irányításával. Őket követte a Nagyenyedi Egyházmegyei Kamarakórus, akik Fórika Éva karnagy segítségével Várnai Ferenc, Maróthi György és Berkesi Sándor műveket adtak elő. Ezek után, szintén Balázs Győző Balázs karnagy felügyelete alatt a 130 éves múlttal rendelkező Tordai Magyar Dalkör programja következett. Ok Mason-, Varga- és Fasang-művekkel színesítették az előadást.
A műsort az Aranyosgyéresi és Tordaszentmihályi Vegyes Karok zárták. Az összevont kórus hangadójuk, Szabó Zsombor irányítása alatt Gárdonyi-, Kodály-, Erkel-, valamint Szabó Zsombor-műveket adtak elő.
Ladányi Emese Kinga
Szabadság - 2006-10-31
Hagyományos szüreti bál Kisbácsban - A helybeliek nem
lelkesedtek a mulatságért
A hagyományokhoz híven szentmisével
kezdődött a kisbácsiak szüreti bálja szombaton. A helybeli római katolikus
templomban Kovács Árpád plébános celebrált szentmisét, majd a díszes
ruhába öltözött csőszök átvonultak a helyi református templomba, ahol
meghallgatták Oláh József esperes igehirdetését.
Este a szüreti mulatság a helyi kultúrotthonban folytatódott. Márton Elek alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, akik a csőszök táncában, énekeiben gyönyörködhettek. Id. Deák Ferenc, a helyi RMDSZ elnöke nagyon örült a népes közönségnek, ám fájlalta, hogy éppen a kisbácsi lakosok maradtak távol. Az elnök elmondta: elsősorban a szülőket terheli a felelősség azért, hogy nem buzdítják hagyományápolásra a gyermekeket, és a közösségi rendezvényeken való részvétel helyett a kézenfekvőbb tévénézést választják.
A kisbácsiak szüreti mulatságán részt vett László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke és Máté András Levente parlamenti képviselő.
A szüreti bálban tombolát is szerveztek, a főnyeremény két budapesti út volt. Az őszi terményeket – köztük persze szőlőt is – tartalmazó kosarat szokás szerint elárverezték, az idén 700 ezer lejért kelt el. A hajnalig tartó mulatságban a Cilikáé zenekar szórakoztatta a közönséget.
Dézsi Boróka
Szabadság - 2006-10-30
Az
A beérkezett javaslatok – a gyülekezetek, az egyházak és szórványtalálkozókon tett ajánlatok – alapján született döntés szerint az idei Czelder Márton-díjat és a vele járó 800 svájci frankot Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztornak ítélték. Hűséges lelki szolgálata az Olt-völgyi reformátusok körében kezdődött, a nagy római katolikus tengerben, ahol Hegyi István meg- és összetartó ereje volt az ottani református magyaroknak, sajátos hitbeli értékük őrzője. Először Csíkszentmártonban, majd Csíkszeredában és a hozzá tartozó szórványban munkálkodott, és őrzi ma is a magyar református nyájat, és a vallások közötti békességet. Jenei Tamás díjalapító alelnök elmondta: a lelkipásztorok közül sokan kezdik szolgálatukat szórvány gyülekezetben, majd legtöbben a nehézségektől meghátrálva menekülnek. A díj alapításával és átadásával olyan lelkipásztorok munkáját támogatják és próbálják ösztönözni, akik legalább hét évet szórvány gyülekezetben tevékenykedtek.
A Földes Károly-díjat az idén Mircse György, siménfalvi tiszteletbeli gondnok vehette át, hűséges szolgálata elismeréseként és a Szőke-Nyikó menti református szórványmagyarság hitének megőrzéséért tett szolgálatáért. Jenei Tamás, Pap Géza, az Erdélyi Egyházkerület református püspöke és Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke által aláírt oklevél szerint Mircse György a gyülekezetének hűséges védelmezője, a múlt és jelen szorgalmas őrizője, a jövő féltője és a lelkipásztor igaz munkatársaként szolgált, segítette a küszködő székely népet. Ezen tevékenységéhez méltóan vehette át a gyülekezet előtt is a megérdemelt jutalmat. A hagyományokhoz híven az idén is a díjazott lelkipásztor adta áldását az ünneplő gyülekezetre.
Czelder Márton (1833–1889) református lelkész, misszionárius, egyházi író, szerkesztő volt. Tizenöt éves sárospataki diákként részt vett a szabadságharcban, két ízben is megsebesült. Később Nagyrozvágyon segédtanító, pappá szentelésének esztendejében, 1857-ben losonci segédlelkész. 1860-ban Románia délkeleti övezetébe, az akkor Moldva-Oláhországnak nevezett régióba ment, a kivándorolt magyarok körébe. Ott tíz év alatt egyházak és iskolák egész sorát szervezte meg (Piteşti, Ploieşti, Szászkút, Galaţi, Brăila, Călăraşi, Focşani, Craiova stb.), templomokat és iskolákat építtetett. 1865-ben veszedelmes emigránsként körözték az osztrák birodalomban. 1871-ben hazatért, és felsőbányai, majd 1884-ben kecskeméti lelkész lett. Állásából szabálytalanságok miatt 1889-ben a konventi bíróság elmozdította. Az ítéletet nem fellebbezte meg, öt hónap múlva meghalt.
Földes Károly, a mérai tanító fia, 1891-ben született, elsőként ismerte fel a nemzet pusztulásának fokozott veszélyét. A szórványban Mezőújlakon és nagyon sok környező településen szolgált, Mezőújlakon iskolát teremtett. Ő az elindítója a szórványmissziónak, a Ki a Mezőségre! irányzatnak. Börtönben is ült, majd Szatmárnémetiben hunyt el 1968-ban.
V. J.
Szabadság - 2006-10-30
Megemlékezés az iskolában és az ‘56-os emlékműnél
1956 október 23… erre a napra és a
forradalom hőseire emlékeztek milliók idén is október 23-án. Az emlékezés
napján Erdővidék majdnem minden falujában ünnepi műsorral készültek kicsik és
nagyok egyaránt. Hétfőn délben a Baróti Szabó Dávid középiskola udvarán
kezdődött a megemlékezés
A megemlékezés az ‘56-os emlékműnél
folytatódott, ahol Demeter Zoltán köszöntötte a jelenlevőket, valamint az
egyetlen jelen levő ‘56-os politikai foglyot, Oláh Jánost is. A Szózat
felcsendülése után
Előadássorozat a városi Művelődési Házban
Vasárnap este az 1956-os eseményekre emlékezve a Művelődési Ház nagytermében Varga László nyugalmazott református lelkész a magyar nemzet történetét ismertette a Honfoglalás korától napjainkig. Az események felsorolása által bemutatta a történelmi okokat és okozatokat, valamint a sikereket és katasztrófákat úgy, hogy azok részben a nemzeti balszerencsét, részben pedig az elért eredményeket, dicsőséget tüntették fel.
Hétfőn este Kékesi-Keresztes Lujza
magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő, valamint László Judit zenetanárnő
ünnepi műsort állítottak össze, közösen a dabasi vendégekkel. A színvonalas előadás
témája: A magyar történelem hullámvölgyei irodalomban, zenében, táncban. Az
előadás László Judit fohászával kezdődött, majd Kékesi-Keresztes Lujza nyitotta
meg az estet, miután Varga László méltatta az eseményt. Kőszegi Margó dabasi
történelem szakos tanárnő vezette be az első képet, majd a korszakokat rövid
magyarázatokkal kötötte össze Kancsár Krisztián történész zenei
közreműködésével. A műsort színesebbé tették korabeli énekeket énekelve
és táncolva a Zathureczky, a Gyöngyharmat, a Rozmaring kórusok, a Kájoni
Consort régizene együttes, a Nevesincs Baráti Kör, az Erdővidék
néptáncegyüttes, valamint az Áldos Egyesület. A Baróti Szabó Dávid középiskola
diákjai gyönyörű verseket szavaltak, Kékesi-Keresztes Lujza, Czibak Emília és
Csog Orsolya összeállításában. László Judit az ünnepély után köszönetet mondott
mindenkinek, aki hozzájárult az előadás minőségéhez, külön megköszönte a dabasi
vendégek közreműködését és hozzájárulásukat a közös emlékezéshez. A műsor végén
az emlékezők közösen énekelték el nemzeti imáinkat, majd a kegyelet gyertyáit
elhelyezték az 1956-os emlékműnél.
Pál Anikó
Erdővidék - 2006-10-28
Dr.
Fábián Lászlóra emlékeztünk
A dr. Fábián László Egyesület és az
Erdővidék hetilap szerkesztősége emlékünnepséget szervezett az egyesület
névadója emlékére, halálának 50. évfordulója alkalmából. Dr. Fábián Lászlónak a
két világháború közötti időszakban jelentős, meghatározó szerepe volt
Erdővidéken. Ügyvéd, politikus, több mint 29 évig az erdővidéki sajtó
főszerkesztője, és közel fél évszázadon át Erdővidék politikai, gazdasági,
valamint művelődési fejlődésének meghatározó személyisége emléke előtt
tisztelegtünk október 21-én, szombaton. 1874. április 26-án született
Bodosban, és 1956. július 2-án hunyt el. Utolsó lakhelyén, Baróton a Kossuth
Lajos utca, 165 szám alatt – itt most egykori házvezetőnője, Dávid Karolina,
Lina néni él – gyülekeztek mindazok, akik rá emlékeztek ezen a napon, a ház
falára emléktáblát helyezett el a nevét viselő egyesület és az Erdővidék
szerkesztősége. Az emléktáblán látható rézkarc plakett, Dr. Fábián László
portréja, Elekes Zoltán marosvásárhelyi tanár munkáját dicséri, a márványtáblát
és a betűket Szabó Imre helybéli kőfaragó véste. Az ünnepséget Antal István, az
egyesület elnöke, az Erdővidék hetilap igazgatója nyitotta meg. Köszöntötte az
egybegyűlteket, és dr. Fábián Lászlóról, tevékenységéről szólt. Az emléktábla
leleplezése után a temetőkertben megkoszorúztuk e kiváló egyéniség sírját –
koszorút helyeztek el a dr. Fábián László Egyesület és az Erdővidék hetilap
szerkesztősége, Márton Árpád parlamenti képviselő, valamint a Rebeka család,
amely Lina néni gondját viseli – majd id. Antal István nyugalmazott református
lelkipásztor mondott imát.
A megemlékezés a városi művelődési ház kistermében előadássorozattal folytatódott, ahol jeles meghívottaink – Kónya Ádám, Ambrus Attila, Márton Árpád és Benedek Huszár János – színvonalas előadásán vettünk részt. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója dr. Fábián László közéleti szerepét hangsúlyozta, 29 év munkásságát, amikor nagy szerepet vállalt a közösség hétköznapi életében, ezzel is hozzájárulva Erdővidék fejlődéséhez. Budapesten elvégzi a jogi egyetemet, és vasúti osztályvezetőként kap állást. Már ott tartózkodása idején jelentős szerepet vállal a közéletben, különösen olyankor, mikor erdélyi vagy székelyföldi vonatkozások kerülnek napirendre.
Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője. Összekötötte az ügyvéd szerepét az újságíró tevékenységével. Egy lap akkor vállalja fel a közösség ügyeit, ha azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a közösséget érintik– hangsúlyozta a MÚRE elnöke. Fábián László a ‘30-as években nagyon jól érezte, akkor lesz a legeredményesebb tevékenysége, ha a nagypolitika bonyolultságát lefordítja, megpróbálja közvetíteni az egyszerű, hétköznapi emberek felé úgy, hogy ők is megértsék, mi történik a világpolitikában, és érezzék annak hatását magukra nézve. Beszédének zárógondolatában a helyi sajtó fontosságát elemezte. Akárcsak Fábián László idejében, ma is a helyi sajtóból értesülnek a vidéki, hétköznapi emberek.
Márton Árpád, parlamenti képviselő elmondta: nincs új a nap alatt, hiszen régi írásokat tanulmányozva felfedezte, hogy 80 évvel ezelőtt is ugyanazokkal a problémákkal küszködtek Erdővidéken, mint napjainkban. Dr. Fábián László egykori írásaiban olyan aktuálisnak mondható gondokról írt, mint az alacsony nyugdíjak, a rossz utak, és az autonómia kérdéskörét sem kerülte el. Politikusként fontosnak tartotta értesíteni a közösséget olyan dolgokról, melyeket ő maga fontosnak tartott, az új közigazgatási törvényről cikksorozatot írt, részletesen beszámolt a választásokról és a földtörvényről.
Id. Antal István, nyugalmazott református lelkipásztor e jeles személyiség egyházhoz való viszonyulását vázolta. Felhívta figyelmünket arra, hogy Fábián László közéleti és politikai tevékenysége mellett az egyházat sem hanyagolta. Főgondnoka volt az Erdővidéki Református Egyházmegyének, és aktívan részt vett a tanácsülések határozatainak meghozatalában, mind emellett egyházakról, rendezvényekről, felekezeti különbségektől függetlenül tudósított.
Benedek Huszár János, Illyefalva polgármestere, valamint az 1997-ben újraindított Erdővidék hetilap főszerkesztője Fábián László közösség–nevelő tevékenységét méltatta. Elmondta, a két világháború közötti erdélyi magyarság politikai szervezetei ugyanazokkal a gondokkal voltak elfoglalva, mint manapság. Fábián László szemléletében, politikusi habitusában továbbélésre találunk, ha a mai politikai életet követjük. Erdővidéket illetően fontos, hogy térségben gondolkodjunk, ne külön településekben, hiszen ahogy a nevében is benne van, ez olyan földrajzi egységet képez, amely feloszthatatlan. Benedek szerint nagyon fontos, hogy az itt élők táplálják, átadják az erdővidéki öntudatot.
Az előadásokból körvonalazódott az a tevélkeny életpálya, amelyet a Dr. Fábián László Egyesület és az Erdővidék hetilap szerkesztősége követendő példának tekint, hiszen kár lenne, hogy egy ilyen meghatározó személyiség munkássága és szellemisége feledésbe merüljön.
Erdővidék - 2006-10-28
Háromszék
legfiatalosabb kistérsége: Erdővidék
A Kovászna Megyei Művelődési Központ 2006-ot az Ifjúság Évének nyilvánította. Az ifjúsági csoportok, szervezetek megerősödése, az ifjúsági programkínálat bővítése céljából meghirdette a Háromszék legfiatalosabb települése című megyei vetélkedőt. A vetélkedőre tavaly december 16-ig lehetett benevezni kistelepülés, nagytelepülés és város kategóriában.
Erdővidékről két csoport nevezett be a megyei vetélkedőre: Bölön a nagytelepülés, Kisbacon a kistelepülés kategóriában. A verseny 9 hónapot tartott, minden hónap 25-éig kötelező volt benyújtani a következő hónap részletes eseménynaptárát. Az értékelés a beküldött beszámolók alapján történt. Pontokat lehetett szerezni programokra, alkalmi és rendszeres rendezvényekre, benyújtott pályázatokra, forrásszerzésre, kiadványokra és gyűjteményekre. A szervezők sok szempontot figyelembe vettek az értékelés során, így pontot lehetett gyűjteni az adott rendezvény médiában való megjelenésére, a rendezvényt hirdető plakátokra, a kiválasztott célcsoportra, a rendezvény jellegére, ezen kívül bónuszpontok is jártak azokra a programokra, amelyekről időben beérkezett a részletes fényképekkel tűzdelt beszámoló Péter Orsolyához, a verseny megyei koordinátorához.
A vetélkedőn elnyerhető díj
településenként egy-egy ifjúsági szolgáltató iroda felszerelése a szükséges
eszközökkel, valamint a hozzá járó működési költségek fedezése. Az ifjúsági
irodát a nyertes szervezetnek legalább három évig kell működtetnie az előzetesen
elfogadott három éves működési terv szerint. A vetélkedő eredménye azonban
ennél jóval értékesebb egy-egy településen: új programok kerültek
megvalósításra, helyi közösségek, intézmények fogtak össze, megtanultak
együttműködni, az ifjúság kipróbálta hogyan tudja megszervezni magát, kialakult
a közös cél érdekében cselekvés módszertana, érthetővé váltak az egyébként még
idegenül hangzó fogalmak: stratégiaalkotás, projektmenedzsment.
Az eredményhirdetésre az Őszi Közművelődési Napok zárórendezvényén került sor a sepsiszentgyörgyi Gábor Áron teremben. A fesztív eredményhirdetésen a feszültséget fokozandó, elsődleges statisztikai elemzések következtetéseit közölték a szervezők (a verseny keretében január elejétől szeptember végéig több mint 700 ifjúsági program valósult meg Háromszéken), bemutatták a csapatok pontjainak alakulását különböző periódusokra bontva, majd a zsúfolásig telt terem nézőközönsége megtekinthette a vetélkedőbe benevezett 9 csapatról készült kisfilmet.
Végül sor került a csapatok rangsorolására. Város kategóriában a sepsiszentgyörgyi Turulmadár csapata lett a győztes, általuk vált Sepsiszentgyörgy Háromszék legfiatalosabb városává. Az erdővidéki csapatok abszolút győzelmet arattak a megyei vetélkedőn: Bölön lett Háromszék legfiatalosabb nagytelepülése a Bölöni Ifjúsági Csoport által, Kisbacon Háromszék legfiatalosabb kistelepülése a Bodvaj Egyesület révén! Jó érzés volt végignézni a Gábor Áron teremben és megállapítani, hogy legalább 50, Erdővidéken lakó vagy Erdővidékről elszármazott az erdővidékiekért szurkol. Az öröm mérhetetlen volt az este, a két település ifjúsági szervezői és a szurkolók azon túl, hogy saját településükért örültek, büszkék voltak arra, hogy három díjból kettőt Erdővidékre hozhattak. Vajon lehetett volna-e fokozni ezt az örömet, ha Barót város ifjai is indulnak a versenyen? Vajon lehetett volna-e teljes erdővidéki győzelmet aratni mindhárom kategóriában? A kérdés nyilván nem csak a siker, illetve a díj szempontjából fontos. Ami igazán lényeges: vajon a vetélkedőbe való benevezés hozzáadott értéke lehetett volna-e a baróti, közvetve az egész erdővidéki ifjúsági élet felpezsdítése?
Benedek H. Márta
Erdővidék - 2006-10-28
Az RMDSZ-en kívül is van élet (Emberek a közjóért)
Ikafalva mai református temploma és fából készült haranglába 1875-ben épült. Régi várfalakkal körülvett templomának nyomai a Papok hegyén még ma is láthatóak. Az alig háromszáz lelket számláló kis faluban öt éve rendkívül lelkes és tevékeny fiatal református lelkész szolgálja egyházát és Ikafalva népét. Sánta Imre lelkészi és népnevelői teendői mellett a Kézdiszéki Székely Tanács elnöki tisztségét is ellátja. Vele beszélgettünk minap az ikafalvi parókián.
- Városon születtem - kezdi vallomását Sánta Imre lelkész -, Sepsiszentgyörgyön nőttem fel, majd tizenöt évesen belecsöppentem a kolozsvári nagyvárosi életbe, ahol nyolc évig éltem. A teológia elvégzése után visszakerültem szülővárosomba, majd egy féléves kanadai missziós szolgálat következett. Lényegében Kanadából érkeztem e kis faluba, ahol immár több mint öt éve szolgálok. Jó három esztendő kellett ahhoz, hogy megszokjam az itteni életformát. Szinte négy évig egyedül éltem, feleségem egyetemista volt, de egy esztendeje együtt lakunk a parókián. Egy kozmopolita embernek bele kellett rázódnia a vidéki életbe. Habár mint mondottam, öt éve folyamatosan itt lakom, nem élem a kimondottan falusi életformát, én világéletemben örökmozgó típus voltam és vagyok, nem tudok sokáig egy helyben ülni, gyakran járok Kézdivásárhelyre vagy Sepsiszentgyörgyre. Hétköznapjaim elég sok szabad időt biztosítanak, és mivel nagy felelősséget érzek nem csak gyülekezetem, hanem tágabb értelemben népem iránt, a székely tanács tevékenységében is szerepet vállaltam, hiszen meggyőződésem, hitvallásom, hogy a bennünket megtartó egyetlen lehetoség Székelyföld területi autonómiája. Én azt vallom, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet.
- Hogyan fogadták az ikafalviak? Milyen gondok merülnek fel?
- A falusi emberekkel igyekeztem a legjobb kapcsolatot kialakítani. Mindig megértésre is találtam, úgy érzem, hogy a falu népe befogadott. Híveim száma kétszáz. A lakosság száma, sajnos, folyamatosan csökken, minden esztendőben többet temetek, mint keresztelek. Az öt év alatt egyetlen évben volt fele-fele az arány. Egyre kevesebb a gyermek, jelenleg csupán hárman fognak konfirmálni. És az is tény, hogy csak minden második évben konfirmálunk. Az iskolában is kevés a gyermek, viszont örvendetes tény, hogy az óvodában kezd nőni a létszám. Habár az ipar összeomlott, nem költöztek haza tömegesen az ikafalviak, nyáron itt élnek, de télre visszamennek a panellakásaikba. A fiatal házasok ellenben helyben maradnak, itt próbálnak megélhetést teremteni. A falu el is van öregedve, hiszen a diktatúra halálra ítélte a kis települést. Nálunk a legnagyobb gond az út. A jelentéktelen kavicsozáson kívül más nem történt. Az aszfaltozással Csernáton végéig jutottak el, ott megálltak, mert elfogyott a pénz. Miért nem kezdték az aszfaltozást Ikafalva határában Csernáton irányába? Zsebkendonyi földeken gazdálkodnak, nehéz az ikafalviak zömének az élete. Mindenkinek elege van a társulásból, de a kivezető út a társulás lenne, hogy munkájuk jövedelmezőbb legyen. A csernátoni tanács, sajnos, mostohagyermekként kezeli a falut, ígéretekből nem szenvedünk hiányt. Közelebbi terveink között a templom tatarozása szerepel, hiszen a legutóbbi földrengés nyomai még mindig láthatóak. Az idei szilvesztert, akárcsak az előző években, az ikafalvi ifjúsággal közösen fogjuk megszervezni a hollandok segítségével felújított és az egyház tulajdonába visszakerült muvelődési otthonban.
Iochom István
Háromszék - 2006-10-31
Az elmúlt esztendőben a helyi önkormányzat nem egy alkalommal került olyan helyzetbe, hogy azt hitték, nem tudnak eleget tenni a választók elvárásainak. Nyomasztó a pénzhiány. Látogatásunk idejére mintha sok minden megváltozott volna a Feketeügy menti községben.
Régi álmuk - mondta Sánta Gyula polgármester -, hogy a 12-es műútból leágazó, a településen átvezető és végül a kökösi hídnál a 11-es műútra rátérő szakaszt aszfaltburkolattal borítsák, mert különösen az ortodox templom és a Gábor Áron-emlékmu közötti makadámút mindig gondot okozott, most is felette kátyús.
- Végre aláírtuk a szerződést a Saparddal erre a 41 milliárdos befektetésre - mondta a polgármester. - Most a versenytárgyalás következik, de ez újdonság, mert egy csomagban licitálunk a tervezetekre és a kivitelezésre is. Tavasz kezdetén nemcsak az említett szakasz, hanem a központot a vasúti megállóval összekötő rész is új burkolatot kap. A hozzánk tartozó Bácsteleknek hamarabb tudtunk örömet szerezni. Nem kis erőfeszítéssel és kökösi vállalkozók, üzletemberek segítségével sikerült teljesen feljavítani, brassói mészkőzúzalékkal beteríteni Bácstelek eléggé hosszú főutcáját a Feketeügy hídjától a falu széléig.
Építészeti értékű a kökösi önkormányzat székháza, a XX. század első évében építette a Papp Dezső sepsiszentgyörgyi építész vezette építőcsoport Lécfalvi Gyárfás Győző Sepsiszentgyörgy város királyi főmérnöke tervei alapján. Nos, ennek az épületnek a részleges felújítását folytatták ebben az évben. A költségvetés-kiegészítésből teljesen újracserepezték, a padlózat kicserélésén és a meszelésen volna a sor. Úgy tervezik, a decemberi hagyományos nagykorúsítási ünnepségre e munkákat befejezik. S mivel szándékukban áll 2007-ben a tetőteret is beépíteni, a nagyterem mennyezetének megerősítését úgy próbálják megoldani, hogy karzatot építenek a mennyezet megerősítésére, s egyben növelnék a terem befogadóképességét. A kiadásokat a helyi költségvetésbol állnák.
Meglátogattuk a helybeli Gábor Áron I-VIII. osztályos iskolát is. Császár Lajos igazgatótanár elmondta, a központi alapokból folytatott épületjavító munkálatokat karácsonyra befejezik. A karbantartó mester bemutatta, hogy belső termeket-szobákat választottak le, fiúknak és lányoknak, valamint a tanítók-tanárok számára belső vécé és kézmosó épül, beszerelik a fával működő kazánt, a központi futést, kiépül az iskola szennyvízhálózata. Ezzel párhuzamosan elvégzik a legszükségesebb munkát a bácsteleki elemi iskolánál.
Léptek a testvéri-baráti kapcsolatok terén is a kökösiek. Múlt szombaton fogadták a Veszprém megyei Olaszfalu önkormányzatának és iskolájának tizenöt tagú küldöttségét, s többek között arról is tárgyaltak, hogy Dobollópatakon a tanács tulajdonában levő, egy hektár kiterjedésű festői tisztáson faházikókat építsenek közös erővel, s ott alakítsák ki a két település iskolai nyári táborozóhelyét. Azt is meghányták-vetették, miként tudna a testvértelepülés segíteni a kökösi unitárius templom mellett épült szociális ház bebútorozásában. Itt szállásolnák el árvíz esetén a mentésre ide érkezőket, s máskor vendégfogadásra alkalmas helye lehetne az önkormányzatnak. A magyar vendégeket Sánta Gyula polgármester és t. Kovács Levente helybeli református lelkipásztor köszöntötte és fogadta az imaházban. Az olaszfalusiak Magyarhonból hozott koszorút helyeztek el Plugor Sándor képzőművész kökösi síremlékénél, részt vettek a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum névadó és szoboravató ünnepségén, ismerkedtek Kökös épített örökségével. A községi könyvtárnak könyveket, a Gábor Áron-iskolának pedig CD-ket hoztak ajándékba a vendégek.
Kisgyörgy Zoltán
2006-11-02
A kézdimárkosfalvi „különös emlékmű”
Falábakon néma harang, döntött kopjasor a megcsonkított millenniumi fenyők alkotta körben, ezt látja, aki a márkosfalvi református templom előtt elhalad. S mivel most teljesen feljavították az Észak-Mezőföldet átszelő műutat, már a külföldi autóbuszok is bemerészkednek kuriózumot látni. Egyik csoport éppen a bemutatásra kerülő különös emlékműre csodálkozott rá, s a jelzőt félszáz turista használta. Egy másik magyarországi kiránduló csoport meg egyöntetűen úgy vélte, a hatolykai fából ácsolt, 1668-ból való harangláb Közép-Európai unikum!
Tamás Ottó márkosfalvi református lelkipásztort kértük, hogy szóljon róla.
- Tervezése és kivitelezése a csernátoni származású Kászoni Róbert képzőművész nevéhez fűződik. Egy haranglábon álló néma harang, amit granulált márványból öntött a művész, majd lecsiszolta. Az sem titok, hogy ezt a fajta megoldást anyagiak miatt választotta, de az is kecsegtető volt számára, hogy néma harangot álmodott az állványra. A meg nem szólaló harangnak nagyon sok jelentése van, de ezt én nem szeretném taglalni, éppen mert a művésznek, aki egyébként bútorrestaurátor és szobrász, az volt a kérése, bízzuk az értelmezést a látogatóra, a nézőre.
- A harangláb mellett öt, megdőlten földbe helyezett faragott fejfa - kopja - áll, ugyanis mi öt márkosfalvi hősi halottról tudunk, aki az 1848-49-béli magyar szabadságharcban vesztette életét. Az ő emlékükre állítottuk ezeket a kopjafákat. Faragott végződésük érdekes, ezeknek is mondanivalójuk van. Megtudhatjuk belőlük, hogy milyen rangot viseltek például a harcban, hogy idősek vagy fiatalok voltak-e a hősök.
- Miért helyezték megdőlve a földbe?
- A megdőlt kopjafa a vesztett csata szimbóluma, a győzelem után merőlegesen, egyenesen szúrták a földbe a kopját a harcosok.
A lelkipásztor elmondta, az elkövetkező időszakban arra is alkalmat kerítenek, hogy összeállítsák a két világháború hősi halottainak névsorát, és nekik is méltó emléket állítsanak. A lelkész házaspár a pedagógusok segítségével s nagyszámú gyereksereg részvételével emlékműsort állított össze az aradi vértanúk napján, látogatásunk alkalmával az öregek hagyományos vasárnapjára készültek.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék - 2006-11-02
Nagygalambfalva - Katolikus és református köszöntés
Borbély Gábor pápai prelátus, nyugalmazott esperes magánkezdeményezéséből helyreállított ház-kápolnát szenteltek fel a hét végén Nagygalambfalván, a Malomszer utcában. A felszentelést a dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes, Potyó Ferenc érseki helynök, Böjte Csaba és ferences szerzetesek, Kovács Péter székelykeresztúri plébános koncelebrálásával tartott szentmise keretében tartották.
Megáldották az udvaron felállított keresztet, a haranglábat és harangot, valamint az épület falán elhelyezett emléktáblákat. Ezt követően a Keresztfa nevet viselő dombon ökumenikus szertartás keretében Antal Zoltán székelykeresztúri református esperes és Kányádi György Attila helyi lelkipásztor is megáldotta a négy méter magas keresztet. Ünnepi beszédet mondott Gyerkó Levente polgármester.
Kányádi Sándor szülőfalujában kevesebb mint félszáz római katolikus él. Egyháztörténelmi jelentőségű kápolnaszentelésükhöz – melyet a missziók vasárnapján tartottak – csatlakozott a helyi református gyülekezet, valamint székelykeresztúri katolikusok csoportja és környékbeliek.
A szentelési rítust követően a szabadtéri szentmise keretében Jakubinyi érsek megáldotta az udvari keresztet, a haranglábat és megkondította az új kisharangot.
Az épület falán az egyik emléktábla Árpád-házi Szent Erzsébethez, az új imahely patrónusához fogalmaz fohászt. A másik, a falu neves ferences szülöttje P. László Miklós Polikárp (1849–1910), Erdély ferences tartományfőnöke előtt tiszteleg, akiről Böjte Csaba emlékezett. A harmadik, a falu politikai áldozatainak és a meghurcoltaknak állít emléket.
A Keresztfa tetején felállított kereszt mellé parkolót is kialakítottak jelentős, felekezet-független összefogással. Jelképen túli megállásnyi hely, ha betekintünk a magaslatról a két Galambfalvára. A rá írt jelentős történelmi fordulók emlékeztetnek: első írásos említésükre, Nándorfehérvárra, az 1848–49-es eseményekre és ’56-ra. A galamb a bibliai és helynévtörténeti legendát jeleníti. És hogy együtt jelenik meg a kereszten a református és katolikus köszönés? Távolba szóló üzenet: múltunk a kereszt és jövőnk – a közös Európában, avagy kis falvainkban – szintén ezen áll.
A szentmisén közreműködött a székelykeresztúri római katolikus egyházközség kórusa. A keresztmegáldáson a két galambfalvi református egyházközség kórusai mellett az egri Sziki Gábort és Juditot hallgatták az ünneplők.
Molnár Melinda
2006-10-31 – Hargita Népe
A Csekefalvi Ifjúsági Egylet programjairól
Szeptemberben a Vargyas-szoros barlangjainak megtekintésére szervezett kirándulást a Csekefalvi Ifjúsági Egyesület. A túra vezetésére Borbély Árpád szentábrahámi tanárt kértük fel. A karsztvidékkel való ismerkedést az Alsó vízkapunál kezdtük, majd a meder mellett elindultunk északra. Egyik társunk térképpel a kezében sorra azonosította a helyszíneket, Kőcsűr, Félsziget, Nagy Kőgörgeteg, Hotel Spilans, Gala-tornya, Lócsűr. Megálltunk a Csend Birodalmában, és egy perc néma csenddel adóztunk Dénes István emléktáblája előtt, a tavaly elhunyt híres barlangász emlékének. Mivel az idő megengedte – Brassó felé vettük az irányt, ahol a Cenkről megcsodáltuk a várost.
Október 14-én a Siposkő oldalában meghúzódó Súgó-barlangba látogattunk. Útba ejtettük azokat a nevezetes helyeket, amelyek mellett nem szabad csak úgy elsuhanni: Agyagfalvi emlékmű, Hármaskereszt, a Siculicidium emlékműve. E helyeken rövid és pontos tájékoztatást kaptunk a nevezetességekről. A Súgó-barlanghoz érve, Szitakötő vezetésével nemsokára bejutottunk a barlangba. Mától már mindannyiunk számára ismerősen csengenek az Öltöző, Felfedezők terme, Hangterem, Buzogányterem, Örvényterem, Ödönterem, Zeneterem és a bennük található mészkőképződmények állat- és mesevilági alakok nevei. A barlangászás után egy kis kitérőt tettünk a Békási-szorosba. A tanár úr itt elemében volt, neve volt minden sziklának, falnak, repedésnek. A szoros végén újra beültünk a kisbuszba, hadd kapaszkodjon vissza velünk a Gyilkos-tóhoz. A tó történetét is megismerhettük. Utunk a Bucsin-tetőn, Parajdon keresztül vezetett hazáig.
A Csekefalvi Ifjúsági Egyesület 2006. október 8-án az elmúlt évben felállított kopjafánál rótta le kegyeletét az aradi vértanúk áldozatvállalása előtt. Az ünnepség az iskola előtti térre érkező, zászlóval felvonuló egyesületi tagok felsorakozásával kezdődött. A 80–90 résztvevő meghallgatta a Himnuszt, melyet az egyesület keretében működő fúvószenekar fiataljai játszottak el.
Székelykeresztúr város polgármestere, Benyovszky Lajos emlékbeszéde veretes szavakkal idézte fel a vértanúk kitartását, áldozatát.
Nagy Éva szavalata és néhány, alkalomhoz illő szabadságharcos dal meghallgatása után Vajda Domokos református lelkész, egyesületi vezető köszönte meg a jelenlétet és buzdító szavakkal szólt az ifjúsághoz. Az ünnepségen jelenlevők a művelődési házban kötetlen beszélgetésen vettek részt.
Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik a Csekefalvi Ifjúsági Egyesület 2006. évi programjait támogatták: Hargita Megye Tanácsa, Communitas Alapítvány, Illyés Közalapítvány, Községi Tanács.
Vajda Csaba, Vajda Lehel Koppány,
Csekefalva
2006-11-01 – Hargita Népe
