Hírvivő

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának, az Üzenetnek a szerkesztősége riportpályázatot hirdetett, amelynek leadási határideje megváltozott. A május végi határidő június 15-re módosul.

Az érdeklődők eddig még meg nem jelent egyházi tárgyú (az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozó gyülekezetek életéről szóló) riportokkal pályázhatnak, amelyeknek terjedelme nem haladhatja meg a négy gépelt oldalt (max. 8000 jel). A pályázat értékét növeli a témához kötődő minőségi fényképek mellékelése.

A pályázat jeligés. A pályázóknak zárt borítékban kötelezően mellékelniük kell a jelige feloldását (név, cím, telefonszám). A pályázaton bárki részt vehet. Az írást két példányban (elektronikus formában is) a szerkesztőség címére kell eljuttatni.

Érdeklődni a 0264/599800-as telefonszámon vagy az uzenet@reformatus.ro drótpostacímen lehet.

(Cím: Redactia Üzenet, Str. I.C. Bratianu 51- 53., 400079 Cluj)

Díjak: 1. díj 7.000.000 lej,

2. díj 4 000.000 lej,

3. díj 2 000.000 lej.

Beküldési határidő: 2006. június 15.

A beküldött pályaműveket (amelyeket a szerkesztőség érdemesnek tart) az Üzenet folyamatosan fogja közölni. A nyerteseket a szerkesztőség telefonon fogja értesíteni.

IKE Táborok – 2006

VII. IKE Találkozó - 2006. augusztus 3-6, Algyógy

"Megvan az ideje mindennek..."

Programajánlat:

· Reggeli kiscsoportos áhítatok

· Előadások: Keresztyénség és rockzene, Az iszlám, Gyermekkeresztség és felnőttkeresztség, Ha Isten mindenható, miért van szenvedés?, valamint az apokrif iratok, párkapcsolat és magyarságtörténet témakörökben

· Délutáni műhelyek: Da Vinci fórum, vetélkedők, csendsátor, barkács, színjátszókör, sport, éneklés, játékok

· Esti programok: IKE 85. születésnapi megemlékezés, IKE program-bemutatók, vetélkedők, karaoke, filmklub, táncház, társas játékok, stb.

Részvételi díj:

- 30 RON, amennyiben IKE csoport tagja vagy és hozol magaddal sátrat

- 40 RON, ha nem tartozol IKE csoporthoz és nem hozol sátrat magaddal

Jelentkezési határidő: 2006 július 15.

A jelentkezés a 10 RON előleg befizetésével válik véglegessé, amelyet a következő címre várunk postai utalvánnyal:

Tamási Adél - Erdélyi IKE, 400370, Cluj-Napoca, Motilor 84.

Érdeklődni az mkt@ike.ro címen lehet.

*Megjegyzés: amennyiben nem fizettél előleget, a helyszínen kifizetendő részvételi díj összege 5 RON-al emelkedik.

Angol tábor Algyógyon

Az Erdélyi IKE idén is megszervezi immár 5. alkalommal az angol tábort 2006. augusztus 8-13. között Algyógyon. A tábor fő célja az angol nyelv tanítása egy kötetlen játékos környezetben kezdő, közép és haladó csoportokon belül. A színes programot angol anyanyelvű fiatalok és felnőttek fogják vezetni. A tanulás mellett sportolásra, úszásra és esti tábortűzre is lesz majd alkalom.

Várjuk minden konfirmált fiatal jelenkezését az IKE irodán: Erdélyi IKE, 400370 Kolozsvár, Mócok útja 84 vagy e-mailen az ike@ike.ro illetve jagyongy1@yahoo.com címeken lehet.

Résztvételi díj: 50 új lej. A jelentkezés 20 új lej előleg befizetésével történik.

Jelentkezési határidő: 2006. július 24.

Konfirmáltak tábora

Az erdélyi IKE első alkalommal szervezi meg azt az országos ifjúsági tábort 2006. július 3-9. között Algyógyon, melyre szórványban élő, idén konfirmált fiatalokat várunk. A tábor célja lehetőséget nyújtani a fiataloknak aktuális kérdéseik megbeszélésére és sor kerül közösségépítésre, illetve kikapcsolódásra is (úszás és kirándulás).

A tábor különleges vendégei egy Észak-Írországi presbiteriánus gyülekezet kis ifjúsági csoportjának tagjai lesznek, akik hozzájárulnak a szervezéshez.

Résztvételi díj: 25 új lej (a jelentkezéskor ki kell fizetni a teljes összeget).

Jelentkezési határidő: 2006. június 20.

Jelentkezni az erdélyi IKE kolozsvári központi irodáján illetve e-mailen az ike@ike.ro vagy jagyongy1@yahoo.com címeken lehet.

IKE - 2006-05-22

Nemzetközi tudományos konferencia a marosvásárhelyi Bod Péter diakóniai központban

A bukaresti Nemzeti Villamosmérnöki Kutató Intézet (INCDIE ICPE-Cercetări Avansate) szervezésében valamint a Bukaresti Műszaki Egyetem, az International Society of Electrochemistry, a Marosvásárhelyi SAPIENTIA valamint a Román Akadémia központi fizikai kémia kutató intézetének társszervezésében nemzetközi tudományos konferencia zajlott le május 18-20. között a marosvásárhelyi Bod Péter diakóniai központban. A konferencia neve „Study and Control of Corrosion in the Perspective of Sustainable Development of Urban Distribution Grids” röviden URB-CORR – (korrózió az urbanisztikában). A meghirdetett tematikában 7 országból érkezett egyetemi oktatók, kutatók, neves cégek szakemberei mutatták be legfrissebb tanulmányaikat, eredményeiket. Megbeszélték mi a teendő annak érdekében, hogy településeink lakóit kiszolgáló hálózatok (víz, gáz, villamos energia) hosszantartóak és biztonságosak (gázrobbanások nélkül!) legyenek – azaz hosszútávon biztosítsanak megfelelő és biztonságos életkörülményeket a lakosoknak.

Sok érdekes, tudományos előadás és bemutató hangzott el, amiből arra következtethetünk, hogy településeinken a korróziós károsodások és az ezzel járó következmények (gázrobbanások, vízveszteségek és fertőzések, anyagi károk, kábelátütések stb.) megelőzhetőek – ha a szolgáltatók alkalmazzák azokat a modern műszaki megoldásokat, amelyeket a kutatók, fejlesztők kifejlesztettek. Ezek szakszerű alkalmazása esetén a csőhálózatok biztonságos használata elérheti akár a 100 évet is. Ugyancsak megelőzhetőek a nagy anyagi károkkal járó gázrobbanások – melyek sajnos gyakran emberéletet is követelnek, ha a létező hálózatok szakszerűen – a bemutatott módszerekkel – feltárás nélkül diagnosztikáljuk, korróziós állapotát és biztonságosságát időnként felmérjük.

A konferencia részvevői megállapították, hogy találkozásukat a hit, remény és szeretet vezérelte – hiszik, hogy tudásuk által számottevően hozzájárulhatnak településeink lakóinak életszínvonalának az emeléséhez; - remélik, hogy az érdekeltek tudásukra felfigyelnek és azt alkalmazni is fogják; - tudásuk által szeretettel akarnak hozzájárulni embertársaik, gyermekeik, unokáik életkörülményeinek hosszú távú javításához.

A konferenciazáró „mérleg” gyűlést jelenlétével megtisztelte Borbély László településfejlesztési miniszter úr, aki megtekintette a tematikus kiállítást, meghallgatta a konferencián elhangzott dolgozatok főbb következtetéseit és teljes nyíltságot mutatott a tudományos fejlesztés pozitív eredményeinek alkalmazásának terén. Megígérte, hogy tenni fog annak érdekében, hogy ezek bele legyenek foglalva az általa vezetett minisztérium által kiadott műszaki rendelkezésekbe, valamint azt, hogy a minisztérium által kinevezett műszaki terveket felülvizsgáló személyzet továbbképzésében a korróziós védelmek, műszaki megoldások, is teret kapjanak.

A konferencia egy késő éjszakába nyúló bankettel záródott, melyen a bukaresti „Ady Endre” líceum zenetanára, Őllerer Ágnes, által vezetett „Lyceum Consort” régi zene együttes gyermektagjai által nyújtott nívós program emelte a hangulatot. Több résztvevő megállapította: „remélik, hogy ez a tudományos rendezvény nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy a mai szakemberek által épített, alkotott városi hálózatok legalább olyan időállóak legyenek, mint ez a gyönyörű régi (középkori) zene” – de mindjárt azt is hozzátettek, hogy: „ehhez olyan lelkes, aktív, nagy tudású szakemberekre van szükség a szakmában, mint a régi zene területén Őllerer Ágnesnek!

A sikeres konferenciához, a jó hangulathoz, nagymértékben hozzájárultak a „házigazdák” – azaz a Bod Péter diakoniai központ személyzete valamint a marosvásárhelyi SAPIENTIA egyetem dékánja (Hollanda Dénes professzor úr) és ügyintézője (Molnár József). A résztvevők hálás köszönetét kérném, fogadják el!

Dr. Lingvay József,

Tudományi titkár,

INCDIE ICPE-CA, Bukarest

Harangszóra, gyülekeznek a résztvevők a konferenciaterembe.

Marosvásárhely alpolgármesterének üdvözlő beszédje a megnyitón

Dr. Horvátth Márton lámpalázas – várja, kezdhesse eladását, amihez Mónika harangozza be a résztvevőket

… és kezdődik az előadás …

Az előadásokat kérdések, megjegyzések, viták követték

A konferencia hangulatához nagymértékben hozzájárult a székelyudvarhelyi SelectMetlemplast kft (támogatónk) által öntött és kölcsönadott gyönyörű hangú harang.

Ebédszünet

Őllerer Agnes tanárnő és együttesének egy része

Borbély László miniszter úr a résztvevők körében

Dr. Lingvay József,

Tudományi titkár,

INCDIE ICPE-CA, Bukarest

Könyvespolc

365 bibliai történet

Ára: 5,50 Lej

Tisztelt Olvasók!

Honlapunkon tavaly ősz óta hirdetjük, hogy kapható a 365 bibliai történet, amely bibliai feladattár 20 leckét tartalmaz. Beigértük, hogy 2006 tavaszától kapható lesz az 1-20 leckesorozat. Sajnos csak nagyon drágán tudnák ezt biztositani, erre kevés vevő lenne. Jelenleg kapható még a 41-60, 204-223, 245-264, 265-284, 285-304, 305-324 leckéket tartalmazó iratgüjtő. Egy 20 leckét tartalmazó leckesorozat ára csak 5,50 lej.

Reménységem szerint, jövő hónap végétől kapható lesz a fentieken kívül: 61-80, 81-100(új)!!, és lehet hogy a 101-122 is.

A fent ismertetett feladat-tár, és még egyebek is megvásárolható, vagy megrendelhető telefonon, levélben, villámpostán.

Veres Miklós iratterjesztő

Tel. 0264-592453, 114 mellék

Cím : 400079 K-vár, I.C. Bratianu u. 51-53

e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro

veresmiklos@reformatus.ro

Tallózó

Tömegtüntetés a magyar iskoláért Tordán - A városi tanács mégis tárgyal róla júniusban

Feliratokkal, magyar könyvvel és virággal tüntettek Tordán (Rohonyi D. Iván felvétele)

A tordai önálló magyar iskoláért szervezett vasárnapi tüntetésen egyértelműen bebizonyosodott: nem a politika, hanem a magyar közösség akar önálló magyar iskolát a lelkiismereti és vallásszabadság városában. A délelőtti istentiszteleteket követően közel ezerfős tömeg gyűlt össze a tordai unitárius templom előtt, ahonnan később néma tüntetéssel a polgármesteri hivatal elé vonultak. Ott átadták Torda polgármesterének, Tudor Ştefănienak a nagygyűlés nyilatkozatát. A polgármester megígérte: a városi tanács júniusi ülésén napirendre tűzik az önálló magyar iskola ügyét.

Magyar, román és angol nyelvű feliratokat (Tordai magyar iskolát; Înţelegere/Megértés; Türelmet, ne gyűlölködést; Minority rights; Békés együttélést, ne elnyomást stb.), magyar nyelvű könyvet és egy-egy szál virágot hordozó több száz fős tömeget köszöntött vasárnap délben a tordai unitárius templom előtt Dimény József unitárius lelkész, aki Kiss László tragikus halála óta szolgálja a tordai gyülekezetet. Mint ismeretes, a tordai városi tanács február végi ülésén levették napirendről az önálló magyar iskola ügyében előterjesztett határozat-tervezetet, majd a helyi magyar közösség jelen lévő képviselőit, köztük Kiss László unitárius lelkészt szidalmazták. Az incidenst követően néhány órán belül Kiss László elhunyt. Az iskoláért szervezett vasárnapi tüntetés egyben tisztelgés emléke előtt.

A Szabó Zsombor vezényelte aranyosvidéki kórusok énekét követően a tüntetők csendben vonultak a polgármesteri hivatal elé, ahol általános meglepetésre maga a város polgármestere, Tudor Ştefănie várta a nyilatkozat átvételét.

A városháza előtt Nagy Albert tordai lelkész, református esperes, a Tordai Petőfi Társaság elnöke szólt a tömeghez. Figyelmeztetett a belső, egymás közti feszültségek romboló erejére, ecsetelte az önálló magyar iskola előnyeit, és összegezte a létrehozásáért folytatott küzdelem főbb állomásait. Emlékeztetett az 1997-es első próbálkozásra, és ennek kapcsán a Szabadság akkori tudósítását idézte: „egyetlen magasabb beosztású magyar politikus vagy tanügyi szakember sem jött el a templomban megtartott nagygyűlésre." Május 21-én nem így történt: a tüntetésen jelen volt az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, Eckstein Kovács Péter, két parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente, Kötő József oktatásügyi államtitkár. Ott volt László Attila, a megyei RMDSZ elnöke, illetve a különböző platformok képviselői, a Torda környéki falvak magyar közösségeinek képviselői is, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnökei stb.

Szedilek Lenke jogász, volt városi tanácsos pontokba szedve ismertette azokat a törvényes előírásokat, amelyek lehetővé teszik az önálló magyar iskola létrehozását, majd Nagy Albert felolvasta a nagygyűlés résztvevőinek nyilatkozatát, amelyet a jelenlévők hangos kiáltással fogadtak el. Abban azt kérik: a városi tanács még júniusi ülésén adja elvi beleegyezését az önálló magyar iskola létrehozásához. A nyilatkozatot átnyújtották Tudor Ştefanie polgármesternek, aki elmagyarázta, februárban a városi tanács demokratikus döntése nyomán vették le napirendről az elvi beleegyezést igénylő határozat-tervezetet, annak érdekében, hogy a tanácsosok további információkat szerezhessenek be. A polgármester megígérte: a júniusi tanácsülésen napirendre tűzik a kérdést.

Ezután a tömeg a református templommal szemben álló iskolaépület elé vonult, ahol Orosz Klára elmondta Reményik Sándor Templom és iskola című versét, majd a szülők képviseletében Istvánffy Attila szólalt fel. A 90. zsoltár eléneklését követően a tüntetők elhelyezték virágaikat az iskola bejáratánál.

A tordai református egyház több épületet igényelt és kapott vissza, így a templommal szemben lévőt is, ahol jelenleg a Teodor Murăşanu Iskola működik. A tordai magyarság elképzelése szerint a város több iskolájában szétszórt magyar tagozatos osztályokat összevonnák a református templommal szemben lévő épületben, a román osztályok pedig egy másik épületben tanulhatnának – tájékoztatott Szedilek Lenke. A magyar tagozatos diákok száma meghaladja a háromszázat.

Kötő József oktatásügyi államtitkár a Szabadság kérdésére elmondta: – Az iskolákat a tanfelügyelőség és az önkormányzat működteti, ezért szükséges a városi tanács elvi beleegyezése. Amennyiben ezt sikerül megszerezni, készen áll az iskola létrehozásához szükséges iratcsomag, amit a minisztériumhoz nyújtanak be. Korábbi tapasztalataim azt mondatják velem, ha sikerül a minisztériumhoz eljutni, ott jó esély van kedvező döntésre. Tavaly sikerült létrehozni az önálló magyar iskolát Déván és Szilágysomlyón, az idén ugyanez a cél Tordán és Bánffyhunyadon.

Kerekes Edit

Szabadság - 2006-05-22

Könyvvel és virággal a magyar iskoláért

Mintegy hétszázan tüntettek tegnap Tordán az önálló tanintézményért

„Azt akarom, hogy a három kis unokám magyarul tanuljon, mert ez az anyanyelvük. Emellett tanuljanak meg mindenféle nyelvet, de az iskolát magyarul végezzék” – mondta lapunknak egy idős tordai férfi azon a tegnapi csendes tüntetésen, amelyet a helyi magyar közösség azért szervezett, hogy megmutassa: van igény az önálló, I-XII. osztályos magyar iskola létrehozására a városban.

A több mint hétszáz ember virággal és könyvvel a kezében vonult végig Torda főutcáján, az Aranyosmentéről és Kolozsvárról is nagy számban érkeztek résztvevők. A tüntetők a helyi unitárius templom előtt gyülekeztek, itt Dimény József unitárius lelkész köszöntötte őket, hangsúlyozva: „a mai megmozdulás célja az önálló magyar iskola igénylése és a nemzeti gyűlölködés, a szélsőséges politizálás elutasítása”.

Innen a tömeg levonult a városháza elé; a könyv és virág mellett számos transzparenst emeltek a magasba magyar, román és angol nyelvű feliratokkal: „Békés együttélést, ne elnyomást!”, „Toleranciát!”, „Közösségi jogokat!”, „Türelmet, ne gyűlölködést!” vagy „Tordai magyar iskolát!”. A korzózó tordaiak meglepetéssel szemlélték a felvonulást, egyesek úgy tudták, azért van a tüntetés, hogy ne számolják fel a magyar nyelvű iskolát.

A polgármesteri hivatal előtt nyilatkozatot olvasott fel Nagy Albert református esperes. Eszerint sértő a tordai magyar közösség számára, hogy nem született elvi beleegyezés a magyar iskola létrehozására. „Nyomatékosan kérjük a városi tanács testületét, júniusi ülésén tűzze napirendre azt a határozat-tervezetet, melyet nevünkben Ádámossy Klára és Pataki József tanácsosaink terjesztenek a testület elé” – áll a nyilatkozatban, amelyet a tömeg hangos „igennel” fogadott el.

A dokumentumot a jelen lévő Tudor Stefanie polgármesternek is átnyújtották, aki aláírásával hitelesítette ennek átvételét. Az elöljáró beszédében hangsúlyozta, a demokrácia működésének bizonyítéka ez a megmozdulás is, és ígéretet tett, hogy támogatja a magyar iskola ügyét a városi tanácsban.

Szedilek Lenke jogász, volt tordai városi tanácsos az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata, Románia Alkotmánya és a tanügyi törvény vonatkozó passzusaira hivatkozva megállapította: a tordai magyar iskola létrehozása csak a városi tanács elvi beleegyezésen múlik. „Mi a törvényes feltételeket betartottuk, 800 aláírással és jelenlétünkkel igazoljuk, hogy van igény a magyar nyelvű oktatásra – mondta a jogász, aki szerint a tanulók létszáma is elegendő. – Összeállítottuk a kért iratcsomókat. Május 16-án véglegesen megnyertük a pert a tordai Városi Tanáccsal, és így biztosított az iskola épülete is. Minden megvan az önkormányzat elvi beleegyezésén kívül”.

Kötő József oktatási államtitkár szintén részt vett a demonstráción. Lapunknak elmondta, a helyi önkormányzat elvi beleegyezésére két okból van szükség. „Egyrészt azért, mert a helyi tanácsok az iskolák fenntartói, másrészt azért is, mert az ingatlanban jelenleg működő román tagozatot át kellene helyezni” – fejtette ki az államtitkár. Kötő hozzátette: a helyi önkormányzat elvi beleegyezése után a minisztériumnak is engedélyeznie kell a középiskolai tagozattal is rendelkező intézmény létrehozását.

A tordai magyar gyerekek jelenleg a városban szétszórva tanulnak különböző iskolák magyar tagozatain. Az önálló magyar iskola létrehozására vonatkozó kezdeményezés azt követően kapott új lendületet, hogy a református egyház jelezte: épületet is biztosít a tanintézmény számára. Több hónapos pereskedés után, május 16-án a Legfelsőbb Bíróság határozata értelmében visszakerült az egyház tulajdonába a szóban forgó ingatlan, amelyben jelenleg román iskola működik. A tordai magyaroknak egyébként eltökélt szándékuk: minden vasárnap, istentisztelet után összegyűlnek az épület előtt egy közös imádságra, mindaddig, amíg megvalósul a magyar iskola gondolata.

Februárban tűzték legutoljára a tordai városi tanács napirendjére az önálló tordai magyar iskola kérdését. Ennek a megvitatását elutasította akkor a helyi tanács, az ülésen a PRM-s helyi tanácsosok durván sértegették a magyar képviselőket és a jelenlevőket. A vitának tragikus áldozata volt – Kiss László unitárius lelkész a városi tanács ülése nyomán szívinfarktusban elhunyt. A Kolozs megyei prefektúra és az RMDSZ megyei szervezete kérésére kivizsgálás indult az ügyben, azonban a két PRM-s képviselőt máig sem állították fegyelmi bizottság elé.

Kónya-Hamar Sándor képviselő, EP-megfigyelő annak az elhatározásának adott hangot, hogy a tüntetésről készült videofelvételekből jövő héten Brüsszelben egy vetítést szervez Olli Rehn bővítési biztosnak és José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, „mert Brüsszelben úgy látszik, mintha itt minden rendben lenne. Vannak iskolák, van anyanyelvű oktatás. Nekem az a célom, hogy megmutassam, nincsen minden rendben” – nyomatékosított a képviselő.

Benedek István, Debreczeni Hajnal

Új Magyar Szó - 2006-05-21

A magyargyűlölet ellen tüntettek Tordán

A szervezők adatai szerint több mint hétszáz magyar tüntetett könyvvel és virággal vasárnap délben a Kolozs megyei Tordán a magyar iskoláért, valamint a városi tanácsban (is) tomboló magyargyűlölet ellen, mert ez hiúsítja meg az iskola létrehozását abban az épületben, amelyet a református egyház már két éve visszakapott a román államtól.

A tordai magyar gyerekek három különböző iskolában végzik tanulmányaikat. Nem azért, mintha az egykori magyar városban (1891-ben 11 079 lakosból 2297 volt oláh, 2002-ben 55 887-ből 47 442 találtatott román nemzetiségűnek) három magyar nyelvű tanintézmény működne, hanem azért, mert három román iskolába vannak szétszórva „multikulturális alapon” a megtűrt magyar osztályok. Az egyesítés lehetősége először 2004-ben merült fel, mikor a református egyház visszakapta a kommunizmus idején államosított iskolájának épületeit. Ekkor a Petőfi Társaság nyolcszáz aláírással nyújtotta be a kérést a helyi tanácshoz. A tanács román tagjai bőszen tiltakoztak, s a hangadó nagy-romániások, mint általában, megértésre találtak nemzettársaik körében, így a kérdést levették a napirendről. Különösen heves gyűlölettel támadták az iskola ügyéért szót emelő Kiss Lászlót, s a 35 éves unitárius lelkész az egyik idei ülés után szívroham áldozata lett, maga után hagyva hitvesét és két gyermeküket.

Ebben a helyzetben úgy határoztak a tordai református, unitárius és római katolikus egyházközségek, valamint a Petőfi Társaság, hogy az utcára hívják a helybéli magyarságot, mutassák meg: nem félnek a román elnyomóktól, és nem tágítanak a magyar iskola ügye mellől. A rendezvényhez csatlakozott a népszerűségéből lassan, de biztosan egyre többet veszítő RMDSZ is, néhány magas rangú tisztségviselőt küldve díszelegni. Ott volt Kötő József, a tanügy-minisztérium RMDSZ-es államtitkára, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Eckstein-Kovács Péter szenátor, Máté András képviselő, akárcsak Kónya-Hamar Sándor jelenlegi és Vekov Károly volt képviselő, az ő jelenlétük azonban nem okozott meglepetést.

A tüntetést mise, illetve református és unitárius istentisztelet előzte meg (mindegyik felekezet a saját templomában imádkozott). „Nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” – idézte a Timóteushoz írt második levél hetedik részét Szabó Árpád unitárius püspök igemagyarázata elején. Nemzetünk a történelem során szétszaggattatott, mégis egyben tartja egy belső szervező erő, ez pedig nem más, mint a nemzeti öntudat. Életirányító értékké kell ezt az erőt emelni ifjúságunkban is, és ennek az iskola az egyik leghatékonyabb eszköze, hirdette a lelkész, rámutatva, hogy nemzeti öntudat nélkül meghasonlás, tudathasadás áll be az ifjúság fejében, mint ahogy már el is kezdődött a folyamat. Nem magyar még attól valaki, hogy ezt a nyelvet beszéli, az a magyar, aki küzd, dolgozik és áldozatot vállal a magyarságért; a magyarság nem gazdasági, jogi, hatalmi kérdés, hanem erkölcsi ügy, értékfogalom. Ezt kell megtanítanunk gyermekeinknek, mégpedig azon a nyelven, amelyről a költő azt mondta, úgy beszéljük, mintha imádkoznánk, jelentette ki a szószéken az unitárius püspök.

Az unitárius templom előtt gyülekező közösséget Dimény József unitárius lelkész köszöntötte, leszögezve: a megmozdulás célja az önálló magyar iskola igénylése, a nemzeti gyűlölködés, szélsőséges politizálás elutasítása, a templom előli indulás pedig a Kiss László néhai lelkészre, a magyargyűlölet áldozatára való megemlékezést szolgálja. Emlékeztetett, hogy 438 éve (az 1568. évi országgyűlésen) a világon először Tordán mondták ki a lelkiismereti- és a vallásszabadsághoz való jogot. Az Aranyos vidéki kórusok műsora után a félezresre duzzadt tömeg a főtéren keresztül a polgármesteri hivatal elé vonult. Ott elsőként Nagy Albert református esperes, a Tordai Petőfi Társaság elnöke tartott beszédet. A kommunizmus elvette épületeinket, elsorvasztotta oktatásunkat, mi pedig a változás után cselekvés helyett hagytuk, hogy elhitessék velünk: jó ez így, ne legyenek nagy igényeink, idézte a közelmúltat a lelkész. Félénken meghúzzuk magunkat egyik-másik iskolában, ahol gyermekeink ki vannak szolgáltatva társaik csúfolódásának, a háttérbe szorulásnak, az osztályok megszüntetésének vagy a szellemi elnyomásnak. Rengeteg megaláztatást és megfélemlítést kell elszenvedniük társaik részéről, sokan inkább nem beszélnek Petőfi nyelvén, csak hogy ne bántsák őket, jövőjük bizonytalanság, tanulmányi eredményeik pedig nagyon gyengék. „Ha mi megelégszünk a fennálló állapotokkal, megérdemeljük sorsunkat!” – vonta le a következtetést az esperes.

Szedilek Lenke, a megmozdulás egyik támogatója az 1918-as Gyulafehérvári Nemzetgyűlés, Románia alkotmánya, a tanügyi törvény és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának vonatkozó passzusait olvasta fel, melyek az anyanyelven való tanuláshoz és az anyanyelvű tanintézményhez való jogot írják elő. „… a feltételeket mi a nyolcszáz aláírással és a jelenlétünkkel igazoljuk. A tanulók létszáma is elegendő. Összeállítottuk a kért ügycsomókat. 2006. május 16-án véglegesen megnyertük a pert a Tordai Városi Tanács ellen, így biztosított az iskola épülete is. Minden megvan a Tordai Városi Tanács elvi beleegyezésén kívül” – ismertette a helyzetet.

A tiltakozó nagygyűlés nyilatkozatot fogadott el, melyben a résztvevők visszautasítanak mindenféle kirekesztő magatartást, mely őket mint magyar közösséget jogaik gyakorlásában korlátozza, tiltakoznak a hangnem ellen, mely Kiss László lelkészt a halálba kergette, leszögezik, hogy nem fogadják el a halogató magatartást, amellyel az ügyet kezelik, és nem riadnak meg a sorozatos megfélemlítésektől; jogos kérésükről nem mondanak le, követelik a Tanács jóváhagyását. A tüntetésen részt vett a település polgármestere is, átvette, majd első meglepetésében a kezébe adott golyóstollal alá is írta a nyilatkozatot, a sajtónak pedig elmondta, személyesen fogja a tanácsban képviselni az ügyet (eddig is ezt nyilatkozta minden alkalommal, a gyakorlatban viszont jelentősen hozzájárult a folytonos halogatáshoz). Továbbá elmagyarázta, milyen olajozottan működik a demokrácia az általa vezetett városban, hiszen, mint a mellékelt ábra is mutatja, lehet tüntetni. A demokrácia azonban azt is jelenti, folytatta, hogy a tanácsnak kell szavaznia a kérdésről, ő nem járhat el önhatalmúlag. „Remélem, az elkövetkezőkben is olyan jól megértjük majd egymást a magyarokkal, mint eddig” – fejezte be rövid, csak a sajtónak címzett szavait.

A megmozdulás utolsó helyszíne a visszakapott, mégis a Teodor Muraºanu nevet viselő iskola udvara volt, itt már hétszáznál több magyar jelent meg. A rövid kulturális műsoron a szülők képviseletében Istvánffy Attila szólalt fel. Elmondta, gyermekeik gyakran súlyos panaszokkal térnek haza az iskolából, gyakran megalázzák és megfélemlítik őket a szünetekben, mert magyarul beszélgetnek egymással, ezek az élmények pedig kitörölhetetlen nyomot hagynak bennük. „Ám mi nem csupán ezért kérjük a magyar iskolát Tordán! Kérjük, mert jogunk van hozzá, jár nekünk! Itt nem magunkat, nem állásainkat vagy más érdekeinket kell előtérbe helyezni, hanem kizárólag a gyermekeket!” – buzdított a felszólaló szülő.

A megmozdulás végén a szervezők az idegenek által megszállt iskolájuk lépcsőjére helyezték virágaikat, és eldöntötték, hogy a tordaiak ezentúl minden vasárnap odavonulnak imádkozni, az ő XV. századi református templomuk és az ő eddigi és majdani iskolájuk elé, egészen addig, amíg birtokba is vehetik, ami az övék.

Bagoly Zsolt

Erdélyi Napló - 2006-05-23

Barátos a gyorsuló időben

Ha ennek a mezőföldi községnek gazdasági súlyát mérné valaki, a végkövetkeztetés az lenne: kell még idő ahhoz, hogy a falu elérje azt a gazdasági szintet, amelyet a múlt század első felében mondhatott magáénak. Orbaitelekkel és Pávával alkot egy községet, és nem kevés erőfeszítéssel zárkózik fel a század üteméhez. Szűkös keretek között is ennek a községnek a legkisebb a költségvetése. Nem könnyű tehát az egész faluközösség kedvére valót, maradandót alkotni a gyorsuló időben. A barátosi ember azonban ráébredt: önerőből, összefogással is lehet lépni előre.

Ki a mocsárból

Ott, ahol a Kovászna vize lelassul, s a Papolci patak is szaporítja, több évszázaddal ezelőtt mocsárvilág terült el, ,,hajdan végeláthatatlan nádas, darvak, vadrécék tanyája” — jegyezte fel Bíbó József néptanító, botanikus. A hagyomány szerint ,,az ősi település is ott volt, ahol a nádas botikát termelt, s hívták a helyet Botmezejének”. Orbán Balázstól tudjuk, hogy ,,ott még kővel kirakott kutak és egy régi templom romjai rejtőznek a gyékény és a káka alatt. A gyakori áradások miatt a falu népe északabbra, magasabb helyre költözött. Templomában barátok imádkoztak, innen ered a falu új neve”.

,,A község vízhálózata századunkban mesterséges beavatkozás révén változást szenvedett — írja Kelemen József barátosi falumonográfiájában. — A húszas évek végén, valamint a következő évtized elején a községtől délre, mintegy 200 méternyire vízárkot ástak. Ebbe vezették bele a Kovászna és a Papolc vizét. Ennek következtében a Kovászna pataka ma már nem érinti a település belterületét. Csak az ún. Vakárok jelzi néhol — ahol még nem töltődött be —, hogy ott még évtizedekkel ezelőtt patak folyt… Lévén a falu határa lapályos, helyenként vizenyős, több helyen végeztek árkolást, csatornázást, melynek haszna mezőgazdasági szempontból eléggé jelentősnek tekinthető.”

Azért a víz az úr

Igen ám, de a történelem itt megismétli önmagát: a falunak, de a községnek sem kegyelmezett a víz, a környék vizes árkait törmelékkel töltötte fel. A világháború utáni új rendszer nem ismerte fel ezeknek célját, nem újíttatta fel — sőt, volt eset, hogy a régi árkot betömették. Így aztán ismét mezőrészeket, zöldséges kerteket ,,vett fel a stagnáló víz”. Hiába fogták később védőgát közé a Kovászna patakát, a falu területét uralták a belvizek. Sok időnek kellett eltelnie, hogy újra terítékre kerüljön a község falvainak leárkolása-lecsapolása.

Nem sok változtatással azt kell tennünk, amit a régiek — pontosított Kerestély Csaba polgármester. — A község két víz között fekszik, s nemcsak itt, hanem Orbaiteleken és Pákéban is sor kerül a munkálatra. A költségek egy részét az árvízveszély elhárítására szánt alapokból fizette a megyei tanács, másik felét — részben — önerőből végezzük. A központi, fő vizes árkokat az önkormányzat, az azokhoz csatlakozó sáncokat pedig a lakók ássák ki. Eleinte még idegenkedtek a lecsapolástól, de most már ők érdeklődnek, hogy mikor végezhetik el a számukra kiszabott árkolást.

Két lecsapolási árokrendszer mélyítésén dolgoznak jelenleg Barátoson. Az egyik a falu keleti feléből indul, és levezeti jelentős mezőrész vizét is. Ez az első ,,belárok”, a vasútállomás irányába tart, összekapcsolódik a temető árkával, mely Cófalva térségében a Feketeügybe ömlő Benkes árkába torkollik. A másik rendszer a falu Nád dűlő felőli részének fölös vizeit, majd a település nyugati részének belvizeit gyűjti össze, s akár az első, a vasúti pályatestet átszelve a Feketeügy felé halad. Mindkét árokrendszer torkolat előtti, hosszú szakaszának kiásása véleményünk szerint meghaladja a helyiek erejét, a munkát a felszereléssel — kortókkal — ellátott vízügynek vagy a talajfeljavító vállalatnak kellene elvégeznie.

Kölnivíz 1961-ből

A régi árokrendszer kitakarításán tíz alkalmazottal Márk András alpolgármester dolgozik. Az egyik híd alól kiszedett hordalékból került elő az 1961-ben használt locsolóüveg, amely azt bizonyítja, hogy azóta senkinek sem fájt az eltömedékelt vizesárok elhanyagolt állapota. Ha szükséges, igénybe veszik a szociális segélyben részesülők munkáját is.

Nagyon fontos ez a munkálat — mondta Márk —, mert a magas vízállás miatt leromlott az udvari kutakban a víz minősége, az ihatósági mutatók a megengedettnél rosszabbak. Máris látszik munkánk eredménye, sok helyen a kertekben-kutakban alább szállt a testvíz szintje. Nem lesz kis munka azt a temérdek hordalékot sem elszállítani, amit az árokrendszerből kitermeltünk.

Az infrastruktúra kiépítése — a belvíz és az ivóvíz kérdése is ehhez tartozik — lassabban halad, mint ahogy a gyorsuló századelő megkívánná. Remény van azonban arra, hogy még ebben az évben elkészítik Barátos ivóvízrendszerének megvalósíthatósági tanulmányát. Jó ivóvízre azonban az egész községnek szüksége van. Orbaiteleken a Nyílás nevű helyen is megkezdték a lecsapolást. Az önkormányzat egy, már meghirdetett programra is pályázik, amely anyagiakkal segíti a települések mezei útjainak feljavítását, híd- és pallórendszereinek megépítését.

Napi gondok tengerében

A megyei tanács által megszabott helyi feladatok között még számosnak a kivitelezése jelent gondot. Ilyen a Telek felé tartó aszfalt javítása, illetve a Feketeügy falu felőli védőgátjának a megerősítése. Vizet akarnak bevezetni a pákéi iskolába, illemhelyet és kézmosót építeni. Fel kell javítani a falu közvilágítási hálózatát, és itt is megkezdeni a belvizektől sújtott területek lecsapolását. A vasúttársaság dolga lenne az állomás rendezése, de mert a gaz felvette, a polgármester vállalta, hogy rendezi környezetét. Egyébként a romladozó állomásépületen anyanyelvünkön is feltüntették Barátos nevét. Megtudtuk, hogy a helybeli kultúrotthonnal, annak berendezésével is gond van. Ezt, mint az egykori neves Barátosi Balogh família kúriájából átalakított felekezeti iskolát, majd kultúrházat, visszakapta a református gyülekezet, de az önkormányzat és az egyházvezetés között még nem született végleges és törvény szerinti megállapodás.

Bekopogtattunk a központi iskolába is. Érdeklődtünk, mi oldódott meg a régi gondok tömkelegéből?

Beder Győző igazgató elmondta, hogy majdnem semmi. A református egyház ígérte, hogy holland testvérgyülekezet révén fűtőtestekhez jutnak. A fával működő kazánt már két éve megvásárolták. Tervezik az 1884-ben épült régi iskola tatarozását, de sem erre, sem pedig a teleki elemi iskola bővítésére nincs pénz. Utóbbi faluban egyébként oly mértékű a szaporulat, hogy jövő tanévben akár három tanerős is lehet a Horváth Károly székely vértanú nevét viselő kis intézmény.

A révben is áll hajó

Barátoson három asztalosműhely és fűrészárugyár folytatja az egykori ,,deszkagyári” hagyományt. A falu vasútállomását iparvágányú vasút kötötte össze Kommandó és Papolc térségével. Egyik üzem 1975-től harcol a piacért, a másik kettő a rendszerváltás utáni idők vívmánya. A régi asztalosműhely 1975-ben indult — tudtuk meg főmérnökétől, Paizs Tibortól. Volt időszak, amikor sikeresen működött, 75 munkásnak adott kenyeret. A rendszerváltás után kiesett a volt kisipari termelőszövetkezetek központi vezetésének kegyeiből, így Paizs mérnök ,,privatizálta”, bérbe vette a megyei képviselettől.

— Többnyire gőzölt bükkfából bútorokat és gyermekjátékokat gyártunk egy magyarországi és egy német cég számára — mondta. — Piacunk egyelőre biztosnak mutatkozik. Munkásaink létszáma most tizenhét. Gond, hogy nem tisztázott annak a területnek a tulajdonjoga, ahol az üzem fekszik, pedig a megyei képviselet tudtommal 99 évre bérbe vette, s annak ellenében a tulajdonos más területet kapott.

A területet igénylő Beder Huba elmondta, hogy idáig kérésére semmilyen választ nem kapott a helyi földosztó bizottságtól.

Barátos gazdasági potenciálját növeli a rendszerváltás után megalakult Márk Kft. A tejfeldolgozó üzem és farm jelen pillanatban az európai normákhoz történő igazodással van elfoglalva, s már rábólintottak hagyományos termékeire is.

Sikeresen működőnek mondható a helybeli szarvasmarhatartók egyesülete. Gazda József mérnök, az 53 tagot számláló egyesület elnöke éppen a tej után járó támogatás bonyolult járandóságait számolgatta, amikor az eredmények felől érdeklődtünk. Tavaly októbertől a helyi tanácstól bérelt épületben majdnem teljesen önerőből az európai normáknak megfelelő tejbegyűjtő központot rendeztek be, s a közel 200 fejőstehén után jelenleg napi 1500 liter tejet értékesítenek a brassói székhelyű Prodlact feldolgozónál. Két esztendőre kötöttek szerződést versenytárgyalás nyomán.

— Munkánkban, tiszteletes Bóné Barna lelkészünk közbenjárására maximális támogatásban részesített a moordrechti holland gyülekezet, ahonnan fejőgépeket és más felszerelést kaptunk. Ennek révén tudtunk beszerezni hűtőtankot és elektronikus tejminőség-ellenőrző berendezést a csarnokba. Tagságunk nevében ezt ez alkalommal is megköszönöm — mondta Gazda mérnök.

Barátoson már nincs egyesületi tag, aki ne beszélne elégtétellel arról, hogy az egyesület révén könnyebben és olcsóbban jut olyan előnyökhöz, mint például a takarmányozáshoz szükséges búzakorpa vagy állati gyógyszerek.

Látogatásunk alkalmával Bóné Barna tiszteletes elmondta, hogy újabb géprakomány érkezett a testvérgyülekezettől. A lelkipásztor egyébként megtalálta azt a testvériséget ápoló módozatot, amely nemcsak az anyagi, hanem a lelki-hittestvéri és vallásközösségi kapcsolatok révén élő tud lenni és maradni. Nem egy alkalommal tartanak például azonos bibliai textus alapján istentiszteleteket Moordrechtben és Barátoson. Ez a külön és mégis együtt imádkozás igen szép és bensőséges gyakorlat.

A barátosi hangulatot, falu- és templombélit olykor a helybeli Ferencz Ernő Református Fúvós Egyesület zenekara teszi ünnepivé. Elnökül lelkészüket választották, s miként azt idős Kelemen István, a zenekar legidősebb tagja elmondta, nemrég öt új hangszert kaptak ajándékba a holland gyülekezettől, és június 4-én egy dicsőszentmártoni találkozón zenélnek, képviselik Barátost és egyházát. A zenekar négy év múlva ünnepli fennállásának centenáriumát.

Kisgyörgy Zoltán

Háromszék - 2006-05-23

XV. Bárdos Lajos – Nagy István Kórusfesztivál

A Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület az idén tizenötödik alkalommal rendezi meg a Bárdos Lajos – Nagy István Kórusfesztivált. Kovács András karnagyot egy kis beharangozóra kértük fel.

– Az első tizenegyet a budapesti Bárdos Lajos Zenei Hetek Alapítvány rendezvénysorozatának részeként, 2003-tól önállóan, a Marosvásárhelyi Filharmónia segítségével, a kórusmozgalmat önzetlenül támogató Vasile Cazan karnagy-igazgató patronálásával szervezzük. Anyagi támogatója idei fesztiválunknak is a Communitas Alapítvány, mely kezdetektől értékeli és segíti rendezvényünket.

Mivel a tizenöt kerek szám, úgy érzem, megérdemel rendezvényünk egy rövid visszatekintést. Ez idő alatt harmincnyolc hangversenyen fellépett hetvennyolc énekkar, ez kórusonként átlagban harminc énekest számítva is 2346 dalos. A Kodály–Bárdos–Nagy István szellemében szervezett kórusfesztivál nem verseny, hanem ünnepe akar lenni azoknak az amatőr énekegyütteseknek, melyek különböző művészi fokon, de mind nagy szeretettel és odaadással művelik a kórusmuzsikát. Úgy érzem, bátran kijelenthetem, hogy az évek folyamán fesztiválunk ünnepévé és várva várt fórumává vált kórusainknak.

– Népszerűsége lassan, de fokozatosan nőtt.

– A kórusmuzsika a zenének egy olyan műfaja, mely semmi máshoz nem hasonlítható. Külön világ. Talán csak az érti és szereti igazán, aki műveli is – ezért kellene növelni évről évre az együttesek számát. Sajnos, az egyházakon kívül más, világi, gazdasági vagy politikai fórum még nem fedezte fel a kóruséneklés közösségformáló, ízlésnevelő erejét, hagyományőrző szerepét. Pedig mennyivel színesebb lenne a paletta, ha mondjuk, nagyobb vállalatok, intézmények, egyetemek patronálnának kórusokat.

– Kiket várnak az idei fesztiválra?

– Először hallhatjuk a jászberényi kórust Magyarországról, az Apáczai Csere János Gimnázium vegyes karát Kolozsvárról, a tordaszentlászlói vegyes kart, itthonról pedig három fiatal együttest, a Celebrate ifjúsági kórust, a Szabadság utcai református templom Ifjúsági Kórusát és a Művészeti Líceum Primavera gyermekkórusát. Örömünkre elfogadta meghívásunkat a ortodox katedrális Tropar kórusa, és reményeink szerint hallhatjuk majd a Laudate Domini adventista kórust is . A szervező Nagy István Ifjúsági Vegyes Karon kívül fellépnek még a hűségesek, a szervezésbe is besegítő Alsóvárosi Református Templom Kórusa, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria és a Laudate Domini Kórus, a vártemplom Musica Humana női kara és Psalmus vegyes kara.

– Már csak a helyszín és az időpont hiányzik...

– Szeretettel várjuk a kórusmuzsika kedvelőit május 27-én, szombaton és 28-án, vasárnap 18 órakor a Kultúrpalota nagytermébe. A belépés ingyenes.

B. D.

Népújság - 2006-05-23

Folytatódó imalánc - Ima a magyar egyetemért Budapesten…

Az önálló magyar Bolyai Egyetemért Erdély-szerte megszervezett imalánchoz ökumenikus áhítattal Budapest is csatlakozott. Az Egyesült Magyar Ifjúság kezdeményezésére a Szent István Bazilika Szent Jobb kápolnájában összegyűlt híveket a római katolikus, a görög katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház papjai és lelkészei a keresztény magyar államot megalapító uralkodó örökségének ápolására és a mindenkori határoktól független nemzeti együvé tartozás tudatosítására szólították föl. Isten szolgái közösségeink megerősítésére hívták föl a megjelenteket, és rámutattak az anyanyelven való tanulás fontosságára az értelmiség képzésében. Az összejövetelen Takács Veronika, az EMI tagja elszavalta Reményik Sándor Templom és iskola című költeményét. Az ökumenikus áhítat a Himnusz közös eléneklésével zárult. Az eseményről a Duna Televízió Élő egyház című műsora is beszámolt.

Á. B.

Erdélyi Napló - 2006-05-23

… és Marosvásárhelyen is

Vásárhelyen a Vártemplom volt az ökumenikus imaest színhelye. Több mint háromszázan jöttek el a magyar egyetemért imádkozni. Az imaestet Körtesi Sándor Gábor, a marosvásárhelyi EMI elnöke nyitotta meg.

Elmondta, a 2006-os esztendő a Nemzeti Ökumenikus Imaév jegyében zajlik, amelyet a nemzet lelki megújulása céljából hirdettek meg. Azért van szükség most a legszentebb fegyverre, az imára – fejtegette a szónok –, mert a magyar diákok és egyetemi hallgatók a mai napig nem kapták meg az őket megillető jogok legalapvetőbbikét: az anyanyelven való tanulás jogát. Szavait a MIFIKE zenecsoport fellépése követte, majd Kovács Szabolcs református lelkipásztor vette át a szót.

Az általa választott igével („aki nincs ellenünk, mellettünk van”) arra célzott, hogy nagy felelősség nehezedik ifjúságunk vállára. Jézus a tökéletességek embere, mondta, hiszen Ő soha nem végzett félmunkát. Nemcsak a keresztig ment el, hanem tökéletességre vitte az áldozatot. Ha mi örökösei vagyunk ezen a földön, akkor a mi feladatunk is a tökéletességre való igyekvés életünk minden területén. Azonban hogy ezt megtehessük, ismeretekre van szükségünk. Amikor egy területet elönt az árvíz, a legnagyobb igény a tiszta vízre van, érvelt a lelkész.

Az igehirdetőt a Református Kollégium kórusa követte, majd imát mondott Kecskés Csaba unitárius lelkész, Fejér Annamária katolikus vallású egyetemi hallgató, végül Papp Noémi evangélikus lelkésznő a Miatyánkot mondta el.

Az imádságok után Molnár Ildikó egyetemi hallgató elszavalta Reményik Sándor Templom és iskola című versét. Ez után Kovács András vezetésével a Nagy István kórus bűvölte el a jelenlevőket.

Az ökumenikus imaestet a magyar és a székely himnusz eléneklése zárta.

Körtesi Sándor

Erdélyi Napló - 2006-05-23

Filmvetítés - Szép város Kolozsvár

A kolozsvári EMI Mesél a Magyar Kolozsvár című helytörténeti sorozatának második részeként levetítik Csép Sándor újságíró Szép város Kolozsvár című videokalauzát. A várost bemutató ötvenperces film eredetijét 1993-ban adták ki, nemrég pedig újrafilmezték az eredeti hanganyag felhasználásával. A filmvetítést rövid beszélgetés követi a film forgatásáról, illetve Kolozsvár arculatváltozásáról a videokalauz első változata és tizenhárom évvel későbbi újraalkotása között. Időpont: május 30. 19 óra; helyszín: Protestáns Teológia, Bocskai tér 13.

Erdélyi Napló - 2006-05-23

Rendhagyó történelemóra - A Magyar Szent Korona története

Május 12-én Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Ifjak és a helytörténeti kör szervezésében tartotta A Magyar Szent Korona című előadását Kincses Kálmán református lelkész. A megyei könyvtár Gábor Áron termét megtöltő mintegy százfős, jórészt fiatalokból álló közönség színvonalas, több mint két órás előadásnak volt részese. Kincses Kálmán a kivetített képanyag segítségével cáfolt meg széles körben elterjedt téves elméleteket.

Kincses elmondta: A történelemben nincs még egy nép, amely akkora jelentőséget tulajdonított volna koronájának, mint a magyarság a Szent Koronának. A magyarság csak azt fogadta el megkoronázott királynak, akit a Szent Koronával koronáztak meg. Ezért a Szent Korona az évszázadok során nagyon sok viszontagságon ment keresztül. Vetélytársak, ellenkirályok többször ellopták, elásták, hogy magukat megkoronáztathassák, vagy a jogos uralkodó megkoronázását megakadályozzák. A Magyar Szent Korona ugyanis a királytól elvonatkoztatott személyiség volt, ő birtokolta az országot és a nemzeti vagyont. Továbbá a Szent Korona az államhatalom alanya volt, az ő nevében gyakorolta a hatalmat az alkotmány értelmében a király, s neki maga a király is alá volt rendelve. Ezen eszmei uralkodói rend a századok során, a szabadságjogok küzdelmeiben kiművelődött közjog megtestesítője volt.

A Papp Gábor – Pásztori-Kupán István – Kincses Kálmán hármas által felállított elmélet megcáfolja a Szent Koronára vonatkozó hivatalos akadémiai álláspontot, a hármak korabeli hiteles dokumentumokból magyarázzák a jelképeket.

A történelmünk iránt érdeklődők május 19-én a megyei könyvtárban vehetnek részt a következő előadáson.

Nemes Előd

Erdélyi Napló - 2006-05-23

Sikeresen szerepelt az asszonykórus

A Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár asszonykórusa sok sikeres fellépéssel öregbítette már eddig is városunk nyugdíjasklubjának hírnevét mind belföldön, mind külföldön. Ez a lelkes csoport részt vett a nyugdíjasok III. kórustalálkozóján Kézdivásárhelyen, ahol szintén sikerrel szerepelt. A Hargita Megyei Művelődési Központ finanszírozta az udvarhelyi csoport költségeit, a kézdivásárhelyi kórustalálkozót pedig a helyi Maassluis nyugdíjasklub szervezte. A Kézdivásárhely főterén lévő Vigadó nagytermében hat kórus lépett fel: a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb római katolikus templom énekkara, a nagybaconi nyugdíjasklub Őszicsokor dalcsoportja, a kézdivásárhelyi nyugdíjasklub Rozmaring énekkara, a kézdivásárhelyi kantai római katolikus templom énekkara és a székelyudvarhelyi nyugdíjasklub asszonykórusa, melyet Deák Szidónia zenetanárnő vezényelt, Enyed Károly kísért elektromos orgonán és Hadnagy Kamilla zenetanárnő tanított be. A telt ház előtt zajlott rendezvényen asszonykórusunk repertoárjában Seprődi János-, Bartók Béla-, Szőnyi Erzsébet- és Bárdos Lajos-kórusművek szerepeltek. A találkozó egyik fénypontját nyugdíjasaink meglepetése jelentette, ugyanis műsoron kívül fellépett még népdalokkal Kovács Anikó, Bíró Erzsébet és Pál Rozália, valamint szavalt Gajewszky Erdély Klára, több szavalóverseny díjazottja. A kórusfesztivált a helyi nyugdíjasklub Rozmaring énekkara zárta, majd beszédet mondott Finta Béla elnök, akit tapssal jutalmazott a közönség. Az udvarhelyiek a házigazdáknak egy díszes kerámiavázát és virágot nyújtottak át, az udvarhelyi asszonykórus szereplését pedig a kézdiek emlékplakettel, emléklappal és virággal jutalmazták.

F. B. Z

Udvarhelyi Híradó - 2006-05-25

Névadó ünnepség Erdőcsinádon

Erdőcsinád is azon települések közé zárkózott fel, amelyek nevet adtak általános iskolájuknak. A faluban már az 1600-as években folyt oktatás, azonban a magyar nyelvű betűvetést, olvasást az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1860-ban kezdték el, amikor népiskolák létesültek Erdély-szerte. Az I–VIII. osztályos általános iskola az egykori patrónus, Szutsáki Ferenc nevét vette fel.

Az ünnepségen jelen volt Incze Jenő, Gernyeszeg község polgármestere, Simon János megyei tanácsos, tanfelügyelő és Szepessy Ibolya, a központi iskola igazgatója.

Iskolaünnep áldozócsütörtökön

A falu közössége hat éve készül arra, hogy nevet adjon ősi iskolájának, a nagy napra tegnap, áldozócsütörtökön került sor. A gyülekezet, az iskola pedagógusai, a gyerekek, a meghívottak a templomban kezdték e jeles nap rendezvénysorozatát, ahol Lukácsy Szilamér helybeli református lelkész hirdetett igét. Mondanivalójának vezérfonala az egyház és az iskola elválaszthatatlanságára épült, kidomborítva, hogy e két intézmény évszázadok óta szoros együttműködésben oktatta és nevelte a falvak gyerekeit azért, hogy a szülőföldön vagy bárhol a világon emberként, jó szakemberként, értelmiségiként megállják a helyüket. Bár az emberek mindig szomjazták a tudást, az iskolának ma még nagyobb szerepe van, mint máskor, hiszen a tudás megmaradást, hatalmat és megélhetést jelent népünknek. Ezért a legeldugottabb falvakban sem szabad lemondani arról, hogy a gyerekeket anyanyelvükön olyan ismeretanyaggal ruházzák fel, amellyel nekivághatnak az életnek. – Nekünk, akik idén ünnepeljük a marosvásárhelyi schola particula fennállásának 450. évfordulóját, s akiknek évszázadokon át jól kiépített oktatási hálózatunk volt, ma küzdenünk kell, hogy ismét saját óvodáink, iskoláink és egyetemeink legyenek. Ezért is nagy öröm, hogy nevet adhatunk iskolánknak. Öröm, mert a miénk, ahol nagyszerű emberek nőttek fel – mondta a lelkész.

Az istentiszteleten elhangzottakhoz kapcsolódva Nagy Ildikó, a Haza a magasban vetélkedő nyertese szavalta el Reményik Sándor Templom és iskola című költeményét.

Iskolatámogatás mint életcél

A helybeliek tudják, ki volt a névadó, mert jól működő alapítvány is viseli a nevét, azonban az idegen számára ismeretlenül hangzik Szutsáki Ferenc neve. A népének felemelkedését támogató előd a tizennyolcadik század elején, 1723-ban született a Kolozs megyei Szucsákon. Szüleitől örökölte az erdőcsinádi, magyarfelfalui, kisillyei és nagyszederjesi birtokokat. Úgy tartják számon, mint az erdőcsinádi református eklézsia patrónusát, aki 1771-től Maros-Torda vármegye főispánja volt. Vagyonából sokat adományozott iskola- és templomépítésre. Körülbelül 60-70 erdélyi iskolát – köztük a marosvásárhelyi Református Kollégiumot – és templomot támogatott, az iskolamesterek, kántorok, tanítók fizetését saját adományával pótolta. Évente 20 tanulni vágyó fiatalnak biztosított ösztöndíjat. Ő alapította az úgynevezett árvaszéket, amely az árva gyerekek nevelését vállalta fel. Gyereke nem volt, vagyonának legnagyobb részét Erdély kulturális fellendítésére szánta. Az erdőcsinádiak ezért döntöttek úgy, hogy az utókor annyival tartozik neki, hogy iskolájuk az ő nevét viselje.

A névtáblát Incze Jenő polgármester leplezte le, majd az iskolát Lukácsy Szilamér áldotta meg. A névadó életpályájáról Kovács Károly tanár beszélt.

Az ünnepi beszédek, az ünnepi műsor a helybeli művelődési otthonban folytatódtak. Felszólalt Béres Éva, az iskola igazgatója, aki elmondta, bár félreeső helyen van, pedagógusként a csinádi iskolát sem ő, sem pedagógustársai nem hagyják cserben, s továbbra is vállalják a munkát. Simon János tanfelügyelő azt emelte ki, hogy bár megpróbálták palackba zárni a szellemiséget, a szellemet, megölni nem tudták. A tanügy eltávolodott az egyháztól, azonban beigazolódott, a teljes értékű, kiegyensúlyozott emberek neveléséhez a kettőnek együtt kell működnie. A felszólalók között volt még Csegezi László nyugalmazott tanító, aki az iskola múltjáról beszélt az 1870-es évekig visszamenően.

A környék egyetlen magyar nyelvű nyolcosztályos iskolájának jövője a gyereklétszámtól függ, küzdeni kell érte, hogy ez a tényező ne sodorja veszélybe a felső tagozat megszűnését, hiszen akkor az ötszáz lelkes település mostani ünnepe kíméletlenül beárnyékolódik.

Mezey Sarolta

Népújság - 2006-05-26

XV. Bárdos Lajos – Nagy István Kórusfesztivál

A Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület az idén tizenötödik alkalommal rendezi meg a Bárdos Lajos – Nagy István Kórusfesztivált. Fellép a fesztiválon a jászberényi Vasas Vegyes Kar (Magyarország), a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium vegyes kara, a tordaszentlászlói vegyes kar, a Celebrate ifjúsági énekkar, a Szabadság utcai református templom Ifjúsági Kórusa, a Művészeti Líceum Primavera gyermekkórusa. Elfogadta a meghívást az ortodox katedrális Tropar kórusa is, és valószínűleg fellép a Laudate Domini adventista énekkar is. A közönség hallhatja az Alsóvárosi Református Templom Kórusát, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria és a Laudate Dominum kórusokat, a vártemplom Musica Humana női karát és Psalmus vegyes karát is. A fesztiválra szombaton és vasárnap 18 órától kerül sor, a belépés ingyenes. A jászberényi és marosszentgyörgyi énekkarok szombaton a székelyföldi Nyikómalomfalvára látogatnak, ahol az árvízkárosultakon segítettek-segítenek.

Népújság - 2006-05-26

Zenés Vasárnap

ZENÉS VASÁRNAPOT rendez a Mákófalvi Református Egyházközség május 28-án, vasárnap de. 11 órától, orgonájának 100 éves, és a templom építésének 140 éves évfordulója alkalmából. Az rendezvény ünnepi, zenés istentisztelettel kezdődik, amelyen Imre István Zoltán mákófalvi lelkész hirdeti az igét. Az ünnepségre meghívott vendégek: a Kolozsvári Református Kollégium kórusa Székely Árpád vezényletével, az Adorjáni-lányok, Bognár Noémi, és természetesen a helybéli IKE tagjai, akik Both Sándor helybeli kántor irányításával ifjúsági énekeket és verseket adnak elő.

A zenés műsorok mellett a kalotaszegi magyar falu közel 800 éves múltjáról, az egyházi élet alakulásáról, a 140 éves templomról és a 100 éves orgonáról is szó lesz. A rendezvényt a Mákófalvi Nőszövetség által készített szeretetvendégség zárja. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Szabadság - 2006-05-26

Magyar egyházak képviselőivel találkozott Boc

Tegnap délelőtt rendhagyó megbeszélésre került sor a kolozsvári városházán. Emil Boc polgármester és dr. Adrian Iancu városi főépítész a történelmi magyar egyházak helyi vezetőivel, valamint gondnokaival és jogi szakértőivel tárgyalt azokról a kérdésekről, amelyek az egyházak számára jelenleg a legfontosabbak. Az Erdélyi Református Egyházkerület küldöttségét dr. Pap Géza püspök vezette, a Római Katolikus Egyház részéről dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus volt jelen, az Unitárius Egyház kéréseit pedig a dr. Szabó Árpád püspök által vezetett küldöttség tolmácsolta. A városi tanácsosok közül László Attila, Somogyi Gyula és Molnos Lajos volt jelen, de Boros János alpolgármester, és az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba is részt vett a találkozón. A megbeszélések során előtérbe kerültek azok a kérdések, amelyek az egyházak szempontjából sürgősek, ennek ellenére évek óta húzódnak megoldatlanul. Az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, László Attila lapunknak elmondta, hogy a több mint egy óráig tartó, barátságos hangulatú tárgyalás során sikerült megegyezni azokban a konkrét lépésekben és határidőkben, amelyeket mindkét fél szükségesnek tart.

A Brassai Sámuel Elméleti Líceumnak otthont adó ingatlan kérdése évek óta húzódik. Az épület az unitárius egyház tulajdona, az Országos Restitúciós Bizottság részéről minden szükséges beleegyezés megtörtént, ennek ellenére mindmáig nem írták alá a várossal a bérleti szerződést. Az unitárius egyház tanácsosa, Mikó Lőrinc szerint ez azért lenne fontos, hogy az iskola szabályos keretek között működhessen az épületben, és nem utolsósorban, hogy bért fizessen az egyháznak az ingatlanhasználatért. A megbeszélés során a felek megegyeztek abban, hogy a szerződést legtöbb tíz napon belül aláírják. Ennek következtében az is lehetséges lesz, hogy a város pénzt utaljon ki az ingatlan karbantartására-javítására. Ez minden állami iskola esetében a város kötelessége, a helyzetet ez esetben bonyolítja az a tény, hogy az épület magántulajdon, de a tanács megteheti azt, hogy pénzt utal ki az egyház támogatására, amiből az fedezi majd a költségeket.

A visszaszolgáltatások akadozását illetően a tárgyalók megegyeztek abban, hogy végre elfogadják az egyházak által már több éve felkínált segítséget, az épületek jogi-társadalmi helyzetének tisztázásában. Az Országos Restitúciós Bizottság ugyanis minden esetben kéri, hogy tájékoztassák a visszaszolgáltatandó épület jogi helyzetéről, állapotáról, lakhatóságáról. A város sokszor hiányos, vagy téves adatokat küld, de az egyházak pontosíthatnak, nekik erről részletes kimutatásuk van. A visszaszolgáltatások kálváriája sokszor azért húzódik évekig, mert a számvevőszék arra kötelezi az önkormányzatot, hogy minden esetben fellebbezze meg az egyházaknak kedvező döntést.

Emil Boc polgármester most beleegyezett abba, hogy ésszerű esetekben, ha lehet, lemond a fellebbezésről, a számvevőszék kérdésére pedig azzal érvel: nem hajlandó további hiábavaló perköltséget fizetni. Ahol az egyházi tulajdonban levő ingatlanok felújításra várnak, ott az egyházak felvállalják a szakértői vélemények elkészítésének anyagi fedezetét, ugyanakkor a város az érintett egyházakat is bevonja a restaurációs bizottságba.

A római katolikus egyháznak sikerült olyan helyzetet teremtenie, amelynek eredményeképpen a Szentegyház utca 2-es és 4-es szám alatt végre kivitelezhetők lesznek az Agapé vendéglő bővítési munkálatai. A városi főépítész kérdésére dr. Czirják Árpád prelátus közölte a hírt: már megvásárolták a szükséges berendezéseket, így hamarosan leszerelhetik a szóban forgó vendéglőnek otthont adó épület falairól a kifogásolt berendezéseket: a légkondicionáló rendszer külső egységeit.

A résztvevők megegyeztek abban, hogy az ehhez hasonló tárgyalásokat rendszeresítik, az egyházak és az önkormányzat képviselői kéthavonta találkozni fognak. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba arra kérte Emil Boc polgármestert: teremtsen rendet az intézményben, vegye rá a hivatal alkalmazottait, hogy a különböző eljárásoknál tartsák be a törvényes határidőket. Felajánlotta: ha a városgazda úgy gondolja, hogy a késlekedések mögött politikai indok húzódik, szívesen szóvá teszi az ügyet Bukarestben, akár a kormánykoalíció legmagasabb köreiben is.

Ercsey-Ravasz Ferenc

Szabadság - 2006-05-25

Több közművelődés, kevesebb koncert (Barót-Napok)

A május 26-28. között tartandó Barót-napok más lesz, mint az eddigiek. Mint Lászlóné Varga Judit társszervezőtől megtudtuk, leginkább a sokakat érdeklő művelődési programokra helyezték a hangsúlyt, a barótiak számára kevésbé ismert zenekarok azonban elmaradnak.

A három napig tartó városünnep műsorából kiemelkedik a Könyves emberek találkozója, amelyen olyan alkotók vallanak magukról, akiknek életét és munkásságát baróti kötődésük is meghatározta. Hasonlóképpen nagyszámú érdeklődőre számítanak a marosvásárhelyi Nemzeti Színház előadásán, Maksa Zoltán fellépésén és a Kolozsvári Magyar Opera művészeinek operettestjén. A gyermekeknek és fiataloknak bábszínház-előadást, kézműves-foglalkozást tartanak, de ha az újjávarázsolt játszóterek erejétől szabadulni tudnak (hivatalos átadásukra szombat délelőtt kerül sor), Kelekótya- és Baki-koncerten is énekelhetnek, tapsolhatnak.

(hecser)

Háromszék - 2006-05-24

A Bolyai Egyetem nem szűnt meg, jogilag ma is létezik

Pontosítást kér a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól, és az Alkotmánybíróságnál is kész alkotmányossági kifogást emelni a tanügyi törvény ellen, amennyiben a közeljövőben nem változtatják meg a kisebbségi diákokat diszkrimináló jogszabályt – jelentette be kolozsvári sajtótájékoztatóján a kezdeményezőbizottság. A diszkriminációellenes tanács május 5-i határozatában megalapozottnak ítélte a BKB kifogásait a magyar tanulók román nyelvű oktatását illetően. Mint ismeretes, a bizottság azt kifogásolta, hogy a magyar diákok hátrányban vannak román társaikkal szemben, mivel anyanyelvként tanulják a román nyelvet, ugyanakkor a képességi és érettségi vizsgákon is a román anyanyelvű diákokkal azonos elbírálásban részesülnek. Habár a tanács felkérte az oktatási minisztériumot, találja meg a módját a diszkrimináció kiküszöbölésére, a BKB azt kéri az Asztalos Csaba vezette diszkriminációellenes tanácstól, hogy szabjon meg pontos határidőt a minisztériumnak. Ugyanakkor a BKB tagjai azt állítják, hogy a magyar egyetem újraindítását ellenző Andrei Marga volt rektor kiszolgálta a kommunista rendszert.

„Az oktatási minisztériumot írásban kérjük fel, hogy tartsa be az Országos Diszkriminációellenes Tanács javaslatait. Amennyiben nem kapunk választ, pert indítunk az intézmény ellen, ugyanakkor az Alkotmánybíróság véleményét is kikérjük a tanügyi törvény rendelkezései kapcsán – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Hantz Péter, a BKB alelnöke. – Amennyiben az Alkotmánybíróság elutasítja kifogásainkat, a strasbourgi emberi jogi bizottsághoz fordulunk.”

Kása: jogilag még létezik a Bolyai Egyetem

A BKB ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) ma sincs alapító okirata. Amikor újabb szakokat akkreditáltatnak, a szaktárcának elküldött dokumentumokhoz mindig a Ferdinánd Egyetem 1920-as alapítólevelét csatolják. „A Bolyai Egyetem nem szűnt meg, nincs semmilyen hivatalos dokumentum a Babeş Egyetemmel való összeolvasztásról, ennek következtében úgy véljük, a Bolyai Egyetem jogilag még létezik” – mondta Kása Zoltán, a matematika-informatika kar nemrég lemondott dékánhelyettese a BKB tájékoztatóján. Kása hozzátette: jogászaik és történészeik vizsgálják ezt a kérdést, az eredmény függvényében döntenek arról, tesznek-e jogi lépéseket az ügyben.

Számon kérik Andrei Marga múltját

A kezdeményező bizottság ugyanakkor Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsa elnökének múltjára is kitért sajtótájékoztatóján. A Frankfurter Allgemaine Zeitung című német lapban a napokban megjelent írás ugyanis azt állítja Margáról, hogy korábban Nicolae Ceauşescu diktátort dicsőítette, kommunista funkcionárius volt, valamint rádiócenzorként is tevékenykedett. A BKB szerint ezeket a vádakat alátámasztják az egyetem vezetőjének a Viaţa Studenţească lapban az 1970-es években megjelent írásai, melyeket a Kommunista Diákok Egyesületeinek Szövetsége kolozsvári elnökeként írt alá. A BKB mellékelte fénymásolt újságcikkekben – melyekben néhány Ceauşescu-idézet is található – Marga a diákszervezetek működéséről, a forradalmi szellemről írt. A Pártmunka című lapban ugyanakkor Az anyagi javak teremtői között cikkben egyebek között „pártunk és államunk politikáját népszerűsítő, komplex, tudományos diákbrigádok” tevékenységéről számol be Andrei Marga. A BKB állítja: tanúk is igazolhatják, hogy az egyetem akadémiai tanácsának elnöke az egyetem Visszhang nevű román és magyar nyelven sugárzó rádiójánál cenzorként tevékenykedett. „Ezek mind tények, akárcsak az, hogy most Andrei Marga a magyar felsőoktatás fejlődése és a Bolyai Egyetem létrejötte ellen tevékenykedik” – vélekedik Hantz Péter.

Perrel fenyegetőzik a BBTE

Az egyetem közleményben utasította vissza az „alaptalan és rágalmazó” vádakat, egyben arra figyelmeztette a BKB-t, hogy a rágalmazások pereskedéshez vezethetnek. A közleményben megfogalmazottak szerint: „a folyamatos rágalmazás már meghaladja az elviselhetőség határát”. A dokumentum újra felhívja a figyelmet az egyetem multikulturális jellegére, Andrei Margával kapcsolatosan pedig azt pontosítja: az akadémiai tanács elnökének meghatározó szerepe volt a tudományegyetem multikulturális profiljának kialakításában.

Krónika - 2006-05-25