Hírvivő

Április 3-5. között folytatta munkálatait a Romániai Református Egyház Zsinata a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban. A zsinat elfogadta végleges formájában a református egyház új kánonja első főrészét és a fegyelmi szabályzatot.

EREk Sajtóosztálya

Pályázathirdetés - Magyarbikal

Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa – Kolozsvár

400079 Cluj Napoca, str I.C.Bratianu nr. 51

Tel: +40-264-592-453, Fax: +40-264-959-104

E-mail: egyhazkerulet@reformatus.ro

Ikt.sz. 629/2006.I.

Nagytiszteletű Esperesi Hivatalnak

Székhelyén

A Kalotaszegi Református Egyházmegyébe kebelezett MAGYARBIKAL Református Egyházközség presbitériuma pályázatot hirdet a lelkészi állás betöltésére, az alábbiak szerint:

· lélekszám: 446

· Bánffyhunyadtól 3 km-re fekszik, Bánffyhunyadhoz tartozó település közigazgatásilag (itt van vasútállomás).

· Lelkészi lakás: 3 szoba, konyha, fürdőszoba, kamra, munkaszoba – központi fűtés fával.

· Gyülekezeti terem külön épület, gyűlésterem, iroda – központi fűtéssel, kiépített padlástér vendégszobákkal.

· Melléképületek: nyári konyha egy szobával, raktárhelyiséggel, disznóól, baromfiudvar, veteményeskert a papilak körül, gyümölcsfák, lelkész rendelkezésére szántóföld a bikali határban.

· Templom padfűtéssel ellátva.

· Van I-IV osztályos iskola helyben, V-VIII, IX-XII osztályos iskola Bánffyhunyadon.

· Van óvoda is (egyházi), álláslehetőség a lelkipásztor feleségének.

· Lelkészi javadalmazás: törvényes előírások szerint, inkább fiatal vagy középkorú lelkésznek, idős, nyugdíj előtt álló lelkipásztornak a gyülekezet nem tudja a fizetést biztosítani.

· Külföldi kapcsolatok: holland, magyar, svájci.

· Német, angol nyelvismeret szükséges, de nem kizáró jellegű.

· Lelkipásztor kötelessége a Kánonban előírtak vállalása, a gyülekezetben való állandó tartózkodás.

Pályázati határidő: 2006. április 30.

Pályázatot az alábbi címre kérjük küldeni:

Oficiul Protopopial Reformat Calata

405400 Huedin

str. Horea nr. 21

jud. Cluj

Tel: +40-264-354-319, E-mail: kalotaszeg@mail.dntcj.ro

Kolozsvár, 2006 március 31.

Dr. Pap Géza püspök s.k.

Gyenge János előadótanácsos s.k.

Erdélyi Magyar Fiatalok Jövőképe

REMÉNYIK SÁNDOR MŰVÉSZ STUDIÓ ALAPÍTVÁNY

EVANGÉLIKUS- LUTHERÁNUS PÜSPÖKSÉG

RO – 400105 KOLOZSVÁR, 21 Decembrie 1989 u, 1 szám

Tel/Fax: + 40 – 264 – 596614, + 40 – 264 – 593897

Email: lutheranph@yahoo.com

MEGHÍVÓ

A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely

szeretettel meghívja a 2006. április11-én du. 7 órakor az

Evangélikus Püspökség Tanácstermében,

(Kossuth L. u, 1 szám)

„Erdélyi Magyar Fiatalok Jövőképe”

vitadélutánra

Moderátor: Dr. Veres Valér, egyetemi adjunktus, KMEI igazgató

Tisztelettel,

Essig József

REMÉNYIK SÁNDOR MŰVÉSZ STÚDIÓ

ALAPÍTVÁNY

Adorjáni Dezső Zoltán

PÜSPÖK

Egy kis statisztika házunk tájáról

- A Hírvivő listájára a mai nap iratkozott fel a 300. listatag – Kiss Jenő teológiai tanár személyében.

Puszta kíváncsiságból megnéztem a 2003-as gyülekezetek felmérésének ide vonatkozó adatait.

2003-ban az egyházkerületünk 229 gyülekezetében volt számítógép, ebből csak 122 gyülekezet számítógépe volt internetre csatlakoztatva.

A lelkészi hivatalok számítógépei tipusok szerint 2003-ban:

386	13,39%
486-P1	53,56%
P2-P3	26,78%
P4	6,28%

WWW.REFORMATUS.RO 2006 márciusi statisztikák:

- A www.reformatus.ro honlapunkat 2006 márciusában 2210-en látogatták. A látogatók leggyakoribb országonkénti lebontása a következő:

- 67,88% Románia

- 21,41% Magyarország

- 1,64% Amerikai Egyesült Államok

- 1,03% Szlovákia

- 1,03% Hollandia

- A legtöbben hétfői nap látogatják honlapunkat.

- A kereső motorok közül a Google oldalán szerepel a honlapunk a leggyakrabban.

- A látogatók valamivel több mint fele Internet Explorer 6-os böngészőt használ, egynegyede pedig Firefox-ot, a többiek Operát, Mozillát, Internet Explorer előbbi verzióit, illetve Netscape-t.

- A látogatók 1,21%-a 640*480-as képernyőfelbontást használ, egyötöde 800*600-as felbontást, a legtöbben (63%) 1024*768-as felbontást, és a maradék 15% ennél nagyobb felbontást.

- A használt operációs rendszerek:

- 77,02% Windows XP

- 12,50% Windows 98

- 6,45% Windows 2000

- 2,42% Windows Me

- 0,81% Unix (Linux)

- 0,40% Windows NT

- 0,40% Macintosh

- 2006 március hónapban a leggyakrabban a következő honlapokról váltottak a mi honlapunkra:

· Direktben 83,27%

· Kereső motorról 5,34%

· erdely.lap.hu 1,27%

· Ismeretlen oldalról 0,96%

· www.kereszteny.hu 0,83%

· church.lutheran.hu 0,79%

· kolozsvar.lap.hu 0,61%

· www.kiralyhagomellek.ro 0,57%

· marosvasarhely.lap.hu 0,35%

· www.marosvasarhely.lap.hu 0,35%

· www.hhrf.org 0,31%

· kolozs-megye.lap.hu 0,31%

· proteo.cj.edu.ro 0,31%

· 72.14.207.104 0,26%

· www.erdely.lap.hu 0,26%

· warc.jalb.de 0,22%

· www.reformiert-online.net 0,22%

· www.lutheran.hu 0,22%

· www.parokia.net 0,22%

· www.kolozsvar.lap.hu 0,22%

Tisztelettel,

Szabó Mihály lp.

Egyházi címtárfrissítés

A lenti címtárfrissítés kérésre a mai napig a következő egyházmegyéktől és intézményektől kaptunk választ (időrendi sorrendben):

Hunyadi Egyházmegye

Sepsi Egyházmegye

Maros-Mezőségi Egyházmegye

Protestáns Teológiai Intézet

Brassói Egyházmegye

Kalotaszegi Egyházmegye

Csak emlékeztetőül: a 2005-ös címtárfrissítés felhívásának a 16 egyházmegyéből csak 9 tett eleget időben !!!

Utólag panaszkodtak a lelkésztársak, hogy hibás vagy elavult adatok szerepeltek az Útjelzőben, azonban sajnos ugyanaz a helyzet lesz az idén is, ha időben - április 10-ig – nem küldik be az egyházmegyék a frissített adatokat.

Kérem a tisztelt lelkésztársakat, segítsék az egyházmegyék tisztviselőit, hogy friss, hiteles adatok kerüljenek az új címtárba!

Az elmúlt héten több lelkipásztor testvér nekem küldték be emailen a gyülekezete adatait …. Kérem az illetékes egyházmegyének küldeni. Az egyházmegye majd az összesített táblázatot küldje el április 10-ig.

------------------------------------------------------------------------------------

Tisztelt Esperes Úr!

Az Erdélyi Református Egyházkerület adattárának és az Útjelző címtárának frissítése érdekében tisztelettel kérjük, hogy a csatolt táblázatot legkésőbb április 10-ig töltse ki és drótpostán küldje vissza egyházkerületünknek a misi@reformatus.ro címre.

Köszönettel, tisztelettel

Somogyi Botond és Szabó Mihály

Általános jövedelmi adója 2%-a

Kedves Testvérünk!

Az adótörvény (Codul fiscal) értelmében minden román állampolgár általános jövedelmi adójának (impozit pe venit global) 2%-át felajánlhatja nonprofit szervezeteknek: alapítványoknak, egyesületeknek, szervezeteknek.

A törvény jelenleg azonban nem teszi lehetővé azt, hogy az állampolgárok az adó 2%-át egyházaknak ajánlják fel. Szeretettel kérjük Egyházkerületünk adófizető híveit, hogy szeretetszolgálati (diakóniai), missziói és oktatási tevékenységeink támogatása céljából ez évi adónyilatkozatában (Declaraţie de venit global), amelyet 2006. május 15-ig adhat le a pénzügyi hivataloknál (Administraţia Finanţelor Publice), az Egyházkerületünk védnöksége alatt működő DIAKÓNIA ALAPÍTVÁNY alábbi adatait tüntesse fel (a hátlapon megadott szabály szerint).

FUNDAŢIA CREŞTINĂ DIAKONIA

Cod fiscal: 13817694

Cod bancar IBAN: RO 30BRDE 130SV082 04631300

Banca Română de Dezvoltare Cluj

Felajánlását előre is köszönjük!

Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében

dr. Pap Géza - püspök

Tonk István - ügyvezető főgondnok

Miért éljünk ezen jogunkkal?

Adójának 2%-át nem az állam feneketlen zsákja nyeli el, enyhítheti vele református egyházunk gondjait, hiszen most Önön múlik, hogy a közpénz - bár kicsiny, de mégis meghatározott része - a központi államkassza helyett egyházunkhoz jusson.

Mit kell tennie?

1. Töltse ki az adóbevallási nyilatkozat (Declaraţie de venit global) H pont, 2-es alpontját Egyházkerületünk DIAKÓNIAI ALAPÍTVÁNYa túloldalon megadott adataival az alábbiak szerint, valamint az A pontot a saját adataival.

2. A DIAKÓNIAI ALAPÍTVÁNY javára átutalt összeget nem kell megnevezni (a pénzügyi hatóság kiszámolja), tehát az 2%-os összeget tartalmazó kocka üresen marad.

3. Május 15-ig juttassa el személyesen vagy postán a kitöltött adóbevallási nyilatkozatot a helyi pénzügyi hatósághoz.

4. Ha Ön egy munkáltatónál alkalmazottként dolgozik, akkor Önnek nem küldik haza az adóbevallási nyilatkozatot, azt Ön a helyi pénzügyi hatóságtól kell kérje, kitöltse és leadja.

Könyvespolc

Bibliai Atlasz

A Bibliai Atlasz ára: 35 Lej, megrendelhető, megvásárolható Iratterjesztésünknél.

Húsvéti képeslapok

Húsvéti képeslapok 0.30 Lejes (3.000 régi lej) áron megrendelhetők, megvásárolhatók Iratterjesztésünknél.

Bibliajelzők

Tisztelettel ajánlom szíves figyelmükbe az Iratterjesztésünknél kapható bibliajelzőket. Ár: 0,20 Lej

A fenti bibliajelzők megvásárolhatók, vagy megrendelhetők levélben, telefonon, villámpostán.

Minimális rendelés: 10 Lej.

100 Lej fölötti rendelésnél 10% kedvezmény.

Veres Miklós iratterjesztő

Tel. 0264-592453, 114 mellék

e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro

veresmiklos@reformatus.ro

Tallózó

Helyet kaphat a tordai önálló magyar iskola

– Az unitárius egyház egykori tulajdonában közel 60 hektár földterület volt, amelynek visszaszolgáltatására nem sok remény mutatkozik – tudtuk meg Fodor Béla gondnoktól. A Posta- réten ellenben közel 40 áras belterület van, amelyet egykor az egyház adományként kapott, ezt jogi úton igyekeznek visszaszerezni. A telken épület is áll, amelynek ellenben nincs telekkönyve, sorsa bizonytalan, ezért még nem is tárgyalnak az esetleges kihasználási módokról.

Az ótordai református egyházközség képviseletében Nagy Albert lelkész tájékoztatott: a restitúciós bizottság tavaly áprilisi határozata alapján két iskolaépület és a mozi épülete került vissza az egyház tulajdonába. A templom melletti iskolaépület kapcsán fellebbezett a városháza. Májusban a legfelsőbb bíróság elé kerül az ügy, minthogy első fokon a református egyháznak ítélték az épületet, a „piros iskola" ügyében nem fellebbezett az önkormányzat.

A mozi a 30-as években épült, nagyon rossz állapotban van. A parkettet, a kályhákat széthordták, újra kell majd építeni az egész tetőzetet, a falakat. A közösség elsődleges célja a templom renoválása, a moziépület kijavítása jövőre marad, oda magyar közösségi központot létesítenének, amelynek szociális vonatkozásai is lennének – ismertette a távlati terveket a lelkész. A „piros iskola" a 20-as években épült, tulajdonképpen az iskolát kiszolgáló épületként, tornateremként. Jelenleg a Teodor Murăşanu iskola működik a két iskolaépületben, amelynek évfolyamonként mindössze egy magyar osztálya van. Amint mindkét iskolaépület sorsa maradéktalanul tisztázódik, kétségtelenül az önálló tordai magyar iskola létrehozása lesz az elsődleges feladat.

Szabadság - 2006-04-03

Tekintélyes „református"vagyon Nagyenyeden

– A visszaadott épületek közül legfontosabb számunkra a Bethlen Gábor Kollégium épületegyüttese – hangsúlyozza Kónya Tibor iskolalelkész. – A kollégium udvarán kilenc nagyobb épület áll, amelyekben tanítás folyik, illetve egy-egy lakás- és konviktusépület. Ezekből három épületet visszakaptunk: a kollégium főépületét, az elemi iskola épületét és a fiúinternátusnak otthont adó épületet, ahogy az enyediek ismerik: a bagolyvárat. Hat épületet nem kaptunk vissza: az óvodát, a Kós Károly tervezte laboratórium-épületet, a tornacsarnok épületét, a kis kórház épületét, a konviktus épületét és egy tanári lakásépületet. Az említett épületek visszaadása eljárásbeli akadályok miatt késik. A tornacsarnokot a 90-es években javítani szándékozták, ekkor telekelték az állam nevére, különálló épületként. Ezért bizonyításra szorult, hogy a tornaterem valóban 1896-ban épült és nem a kilencvenes években. A szükséges iratok a birtokunkban vannak.

A Kós Károly tervezte épület és az óvodaépület más topográfiai szám alatt szerepel, mint az épületegyüttes többi része, feltételezzük, hogy ezért maradt ki az első fordulóból. A konviktus esete hasonló: más helyrajzi szám alatt szerepel, emiatt egy későbbi időpontra marad a visszaszolgáltatása. A kiskórház ugyanezen helyrajzi szám alatt szerepel.

A visszaszolgáltatott lakások helyzete a következő: a Bethlen Gábor utca két szám alatti emeletes épület – az egyes szám alatt álló kollégiumi főépülettel szemközt – esetében nem tudjuk az egészet használni, mert az egykori bérlők egyike perel. Kereskedelmi helyiséget bérelt a polgármesteri hivataltól és pereli az egyházközséget, az egyházközség másodfokon megnyerte a pert, nem tudni, hogy harmadfokon lesz-e folytatása az ügynek. A többi bérlők – kereskedelmi egységek és magánlakók – szerződés alapján bért fizetnek.

A Bethlen utca hármas szám alatti tanári lakás visszaadására várunk, az ötös szám alatti emeletes ingatlan tanári lakás volt, ezt ugyancsak „bérlőkkel együtt" kaptuk vissza, akik fizetnek, egyetlen lakással van most folyamatban a bérleti szerződés rendezése. A hetes szám alatt álló tanári lakásnál vannak a legnagyobb gondok: ez a leginkább elhanyagolt, tönkretett ingatlan. Sok bérlő van, egy kivételével itt is sikerült szerződést kötni. A kilenc szám alatti szintén problémás ingatlan: az udvarban két lakásra nem hajlandók megkötni a bérleti szerződést, valószínűleg új lakók érkeznek helyükbe. A tizenegy szám alatti épületet nem kaptuk vissza, a tizenhárom szám alatti négy lakosztályból áll, ezek közül kettővel kötöttünk szerződést, a lakosztályok egyikét eladták, ezt pereljük, ahogy a tizenegy szám alatti ingatlant is. A hat és nyolc szám alatti ingatlanokra megérkezett a végzés, a polgármesteri hivatal ellenben még nem adta át azokat, a jogásznő hiányzására vonatkozva. Rövidesen számítunk ezek átvételére.

A Magyar utca, most Transilvaniei utca 42. szám alatti ingatlan egykor az iskola nyomdája volt. Ezen a telken két épület áll, mindkettőt visszakaptuk, ezekben is bérlőink laknak, bár a nyomda melléképületének egyik lakója pereli az egyházközséget. Állítja: a mostani református egyházközség nem jogutódja a Bethlen Gábor Kollégiumnak, a per folyamatban van.

Az egyházközség pert indít azon lakók ellen, akik nem hajlandók bérszerződést kötni, akár kilakoltatásig menően is, ellenben ez rendkívül hosszadalmas eljárás, bonyolult folyamat, amit igyekeztünk elkerülni.

A továbbiakban az az elképzelés, hogy a bérekből a reményeink szerint egyházi iskolává visszaalakuló Bethlen Gábor Kollégiumot színvonalasan fenntartsuk. Minden bizonnyal a rossz állapotban levő épületrészeket saját költségen javítjuk majd fel, a kereskedelmi helyiségként szolgálókat azonban megpróbáljuk a bérlővel felújíttatni már most, a bérből leszámítva a befektetés összegét.

Három év és négy hónap van még hátra, ami alatt a lakóknak kötelező módon itt kell maradniuk, vannak olyan bérlők, akik ezen az időszakon túl nem számíthatnak a szerződés megújítására, ezt már közöltük is velük. Ezekben a lakásokban muszáj felújításokat eszközölni, a többiekben maradhatnak a bérlők, amennyiben betartják a szerződés feltételeit, és megfelelően karbantartják az épületeket.

A visszaigényelt, de még vissza nem adott épületekhez tartoznak az Avram Iancu utcai lakóingatlanok, a Ion Creangă utcában ugyancsak két épület van, az egyik vesztett ügy, minthogy már eladták, a másik a sportpálya és a hozzátartozó stadion.

A Nagyenyed környéki településeken is számos ingatlan várományosa az egyházközség, ilyen például Csombordon az iskola épületegyüttese, az egykori Kemény-kastély telkén, kastélyostól, parkostól. Továbbá szántók, erdők és mezőgazdasági jellegű területek visszaszolgáltatását várjuk.

Az ingatlanokon kívül ingóságok is visszajutottak, illetve remélhetőleg nemsokára visszajut az egyházkerülethez a Bethlen Gábor Kollégium könyvtára, a Természetrajzi Múzeum, Közép-Európa első számú természetrajzi múzeuma, a Történelmi Múzeum, ennek az épületnek is várományosa az egyházközség. A régi épületekkel, pincékkel együtt értékes hordókat is elvettek, ezek visszaszerzésében is reménykedünk. Az összes ügy lezárása ellenben hosszú éveket vehet igénybe, a visszaszolgáltató bizottság igencsak lassú ritmusú működése miatt.

Az ingatlanok mindegyikét felértékelték, a polgármesteri hivatal leltárjában szereplő értékek azonban gyakran pontatlanok, 99 százalékukat szükséges újraértékelni. Összesítést emiatt nem végeztünk, de kétségtelenül óriási értékekről van szó – talán ezért is lassú a visszaszolgáltatás folyamata – zárta az iskolalelkész.

Szabadság - 2006-04-03

Nagy utazóink (1.)

Sorozatunkban olyan erdélyi magyar személyiségeket mutatunk be, akik kiérdemelték a világutazóknak járó kiváló tiszteletet, kezdve Szenci Molnár Alberten a népapostolnak számító Balázs Ferencig.

Szenci Molnár Albert, az „örök magyar vándordeák”, a fáradhatatlan európai utazó, református pap, filozófus, nyelvtudós, zsoltárfordító, egyházi író, 1574-ben született Szencen. Ősei Székelyföldről kerültek Pozsonyba. Ő volt az első magyar, aki külhoni szellemi tevékenységének teljes egészét arra fordította, hogy a magyarságot és a magyar anyanyelvet megismertesse, a magyar anyanyelvű kultúrát kiművelje. Bejárta szinte az egész Európát. Az elsők között volt, aki a külföldi utazásainak főbb állomásairól, benyomásairól jegyzetszerű naplót vezetett, latin és magyar nyelven. Naplójában Szenci Molnár Albert több mint 515 helységet nevez meg, ahol megfordult. Mint vándordiák Svájcon át bejárta Itáliát is. De akadnak nagyváro-sok, ahol többször is járt. Frankfurtban 13-szor, Bécsben 9-szer, Heidelbergben 19-szer volt. Íme időrendben utazásainak főbb állomásai: 1590-től Wittenbergben, 1592-ben Heidelbergben, 1593-tól 1596-ig Strassburgban élt, azután Róma, Velence következett, majd 1597-től 1599-ig Heidelbergben tanult. Egy ideig Szencen tartózkodott és bejárta a Felvidéket. 1600-tól Herbornban tanult. 1601-ben korrektor volt Frankfurtban, 1602-ben Ambergben házitanító. 1603-ban Altdorfban írni kezdte latin– magyar és magyar–latin szótárát. 1604-ben Nürnbergbe utazott, hogy szótárát kinyomassa. Bebizonyította, hogy a magyar nyelv egyetlen más nyelvnél sem alábbvaló, egyenrangú a többi európai nyelvvel. Prágában a Rudolf királynak ajánlott munkát személyesen adta át az uralkodónak, az udvarban megismerkedett a neves csillagásszal, Keplerrel is. 1605-től Altdorfban, 1607-től Marburgban, 1609-től Oppenheimben élt Móric hesseni fejedelem pártfogoltjaként. 1610-ben Hannauban kiadja a magyar nyelv első teljes nyelvtani rendszerezését. 1612-től Rohoncon udvari pap volt gr. Batthyány Ferenc dunántúli főkapitánynál. 1614-ben rövid ideig Komáromban pap. 1614-ben beutazta Erdélyt, 1615-ben visszament Németországba, Ambergben segédtanító lett. 1615-től Oppenheimben kántor és iskolamester, 1619-től Heidelbergben, 1622-től Hanauban lakott. 1624-ben hazament Kassára, ahol Bethlen Gábor gondoskodott ellátásáról, s így kizárólag tudományos és írói tevékenységének élhetett. 1626-tól haláláig Kolozsvár adott otthont Szenczi Molnár Albertnek. Sírja a házsongárdi temetőben a mai napig is látható.

Összeállította M. Cs.

Erdélyi Napló - 2006-04-04

Zöld erdő zúgásán

Erdővidékhez tartozik-e Bölön? A múlt hét péntek óta a szó legszorosabb értelmében is erdővidéki település, hisz itt alakult meg ünnepélyes keretek között a Baróti Magánerdészet III. számú kerülete, kirendeltsége. A jelenlevők örömére sok volt a zöld ruhás erdész szakember, számos közülük nagyon fiatal és helybeli. A székházavató ünnepséget jeles személyiségek is megtisztelték: Puskás Bálint szenátor, Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke, akit ide kötnek gyerekkori emlékei, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a területi RMDSZ elnöke, utóbbiak Bölön község díszpolgárai. Az ünnepséget megelőző tereferén vetődött fel, hogy vajon Erdővidékhez tartozik-e Bölön község. A helybeli idősek ezen csak elmosolyodtak, hisz ezt még nem vitatta el tőlük eddig senki. Kriza püspök Nagyajtán vetette papírra emlékezetes strófáit: ,,Erdővidék az én hazám…” Ha fel Barótig s el Baconig erdővidékinek mondja magát itt a nép, hogyne lehetne a Nagyajtával szomszédos Bölön — etnikai és más szempontokból is — Erdővidék része?! Kapóra jött, hogy egy bölönpataki román anyanyelvű roma, sorsukról lévén szó, azt állította: ,,az erdővidéki cigányok közül mi vagyunk a legdolgosabb fajta”. Március 31. óta még igazabb a biztos felelet, mert a Baróti Magánerdészet magánerdőbirtokának fele a most megalakult kirendeltség területén található, s ennek a nagy kiterjedésű erdőbirtoknak ezután innen, földrajzi közelségből irányítják sorsát, törvények szerinti kezelését.

Az ember a fákra gondolt

,,Mennyi szeretettel ültették. Hogy árnyéka legyen a jövendőnek alattuk. Hogy gyökeret eresszenek a tanya dombjába, s gyökerükkel ott tartsák a családot, unokákat és dédunokákat, az egyszerű sorsban, a békés, szép életben. És hogy így látta a szemei előtt a fákat, elgondolkozott. Mire megnőnek, lombot eresztenek, eltelik az idő munkával, rendre, s az idővel együtt a világ is, ez a zaklatott, békétlen, szomorú világ, és a fákkal együtt másik világ nő fel. Aki majd abban a világban él s jár ezek alatt a fák alatt, az békés, szabad és boldog ember lesz megint, mint amilyenek a régiek voltak, akik olyan fáról szedhették a gyümölcsöt, s olyan fák árnyékában pihentek, mint apáink, amit apáink ültettek, s nagyapáink, küzdelmes időkben mindig, s arra gondol, hogy majd akik az elültetett fa gyümölcséből esznek, s árnyékában járnak, leszüretelik a küzdelmek árát, amit őseink vívtak a világgal. Így van ez, gondolta, egy nemzedék ültet fát, gondolatot, hogy sok nemzedéknek ne legyen gondja ezzel, s hogy aki azután jön, készen kapjon otthont, hazát, árnyékos kertet, termő gyümölcsöst… De milyen lehetett az élete annak, aki a dombot kopáron lelte, s mit érezhetett, amikor beültette fákkal? Fákkal, melyekről tudta, hogy túlélik őt, s a rügyekre akasztott gondolatot fölemelik magasra, átmentik később nemzedékeknek.”

Wass Albert sorait hallgatta a megnyitón a közönség, miközben peregtek a vetítővásznon Tana Anna Máriának és Bartha Pál Csabának a bölöni erdőt megörökítő téli és kora tavaszi színes videofelvételei, melyeket Balázsi Dénes mérnök segítségével készítettek. Mint kisgyermek az édesanyjához, úgy simult ezekhez a nyugtató zene és a bölöni gyermekek vallásos-énekes számai fiatal református lelkipásztoruk, t. Fancsal Zsolt vezetésével. Az ünnepség abban a kijavított és korszerűsített volt téeszszékházban zajlott, amelyet a községi tanács önerőből vásárolt vissza. Ebben az épületben kapott székhelyet-irodát a magánerdészet III. kerülete. Egy idős bölöni ember meghatódottsággal követte az ünnepi pillanatot, s őszinteséggel vallotta be, hogy annyi küzdelem és harc után, amit a falu vívott erdővagyonának visszajuttatásáért, még most is alig hiszi, hogy mindez valósággá lett.

Hatezer hektár egy régióban

Egyed Csaba, a Baróti Magánerdészet igazgató-főmérnöke beszédében keserűen emlékezett azokra az évekre, amikor a diktatúra uralta az erdőgazdálkodást, s elmondta, számára végtelen elégtétel az, hogy megérhette az erdővagyon igazságos, de nem kis harcot igénylő tulajdonjogi rendezését.

— 2002 novemberében alakítottuk az erdőtulajdonosok Erdővidék nevet viselő szövetségét, hogy egy magánerdészet létrehozása által zökkenőmentesen végezhessük munkánkat, szolgálhassuk azokat, akiké az erdő — kezdett beszédébe Egyed mérnök. — Bölön akkor is az elsők között válaszolt a kihívásra, két közülettel, a közbirtokossággal és a magánerdő-tulajdonosok társulásával belépett szövetségünkbe és erdészetünkbe. Célkitűzésünk, hogy a tulajdonjogot minél teljesebben és igazságosabban vissza tudjuk állítani, minél jobban és hamarabb ki tudjuk szolgálni a tagságot, rend és fegyelem legyen az erdőgazdálkodás terén. A birtokba helyezés megtörtént a helyi közbirtokosság esetében. Ez teszi ki a hozzánk tartozó erdőrészek hatvan százalékát. Fontos számunkra, hogy a tulajdonosok tudják, hogyan kell gazdálkodni ezzel a vagyonnal. Sok a teendő, és egyre terjeszkedik a mi mikrorégiónk, mert most már az Olt túlsó oldaláról is hozzánk jelentkezett be az ürmösi közbirtokosság, az ottani tanács erdős legelőjével, az ágostonfalvi ortodox egyház is. Hargita megye területén is egy kb. 3000 hektáros területet kell gondoznunk Homoródalmás térségében, az ottani unitárius egyház is hozzánk jelentkezett be. Még vannak, akik igénybe akarják venni szolgáltatásainkat. Pénzalapokra tettünk szert, s ezekből megteremtettük azt a logisztikai bázist, aminek alapján el lehet látni ezt a komplex munkakört. Úgy próbáljuk elkészíttetni a legelők üzemterveit, hogy azokat hozzáférhető áron tudja igénybe venni bármelyik birtokossági forma. Sajnos, nem látok teljes politikai akaratot még a jelenlegi kormánynál sem, hogy ezt a folyamatot maradék nélkül bevégezhessük. A minap jöttünk haza Gyulafehérvárról az Erdőrendtartó Országos Egyesület országos konferenciájáról és évi közgyűléséről. Az érdekeket annyira nem tudtuk egyeztetni, hogy bepereljük az erdészeti minisztériumot, amely olyan, a helyzetet visszajátszó törvényeket kezdett kihozni, melyekbe nem tudtunk beleegyezni. Elsősorban rajtunk akarják elverni a port, nyilván, azután következnének a tulajdonosok is. Jelzéseket kaptunk már jó két hónappal ezelőtt, s ezek be is bizonyosodtak. Már megjelent egy olyan miniszteri határozat, amely nagyon hátrányos helyzetbe hozza ezeket a magánerdő-tulajdonossági formákat.

A bölöni megnyitón jelen voltak a környék közbirtokosságainak és magánerdő-társulásainak képviselői Barótról, Köpecről, Nagyajtáról, akiknek érdekeltségük van ebben a régióban. Egyed Csaba bemutatta a jelenlevőknek Balázsi Dénes fiatal mérnök kollégáját, a megalakított erdőkerület leendő vezetőjét.

— Örvendek, hogy engem bíztak meg ezzel a felelős munkával — nyilatkozta Balázsi Dénes —, és az a meggyőződésem, hogy nekem és a velem dolgozó kollégáknak sikerül majd megszolgálnunk azt a bizalmat, amit a bölöni önkormányzat és a tulajdonosok közössége mutatott irányunkban.

Egyed Csaba érdeklődésünkre elmondta, hogy a magánerdészet I. számú kerületét Bardoc központtal alakították meg, és hogy a II. számú körülhatárolása is folyamatban, s ez a terjeszkedés a jelenlegi erdőbirtok gyarapodását igényli. Antal Jenő nyugalmazott erdésztechnikus, a baróti erdő-közbirtokosság elnöke egy erdőt ábrázoló akvarellel ajándékozta meg az új kerületet. Alkotója Makó András volt baróti képzőművész-tanár, jelenleg paksi lakos. Ezután került sor az épület bejáratánál felállított faragott cégtábla leleplezésére. A nemzetiszín szalagot Egyed és Balázsi mérnökök vágták el, áldást mondott t. Fancsal Zsolt bölöni református lelkipásztor.

— Régi vágyam teljesült most nekem — mondta Sikó Imre polgármester. — A bölönieknek sokat kellett utazgatniuk Barótra, Olasztelekre. Így most operatív módon juthatnak majd tanácshoz, papírokhoz, engedélyekhez. Érdekes, hogy sokszor a két erdészmérnököt is összetévesztették, mert mind a kettő Csaba névre hallgat. Az állami erdészet mérnöke Bálint Csaba, a magánerdészeté Egyed Csaba.

Erdővidéki termék

Az alakuló rendezvény keretében meglátogatták a helyi közbirtokosság mellékgazdaságát, ahol Sikó Endre elnök kalauzolta a vendégeket. Az elmélet próbája a gyakorlat. Egy hold területen működik a gazdaság. Itt vannak a gépi felszerelések, a javítóműhelyek és az új gatter. Valódi tapasztalatcsere alakult ki, hisz a jelen levő meghívottak is azért küszködnek, hogy mellékgazdaság segítségével gyarapíthassák pénzalapjaikat, csak a gömbfával, tűzifával — a jelenlegi alacsony árak miatt — nem tudnak a jövedelmezőség útjára lépni. A riporter meglepetése akkor volt a legnagyobb, amikor megtudta, hogy a gatter szalagfűrésze olyannyira hazai gyártmány, hogy azt Erdővidéken, pontosabban Bardocon készítette — megrendelésre — a Delnei Kft. 218 millió lejbe került két évvel ezelőtt, hosszabbított sínnel s a hozzá tartozó felszerelésekkel.

— Létkérdés volt nálunk ez a gatter, ezzel állítjuk elő a fűrészárut, és az is fontos, hogy munkahelyeket tudtunk ezzel is teremteni — tájékoztatott Sikó. — Jelenleg tizenegy munkással dolgozunk. Vannak elképzeléseink a fejlesztésre vonatkozóan, például koporsók gyártása. A félkész áru mellett más termékek gyártását is be akarjuk vezetni. Nem kezdtük még meg egyiket sem, mert időnk legnagyobb részét még a mellékgazdaság és a piac keresése köti le. Erdőbirtokunk szinte 1000 hektár kiterjedésű, és az utolsó törvény értelmében még 80 hektárt igényeltünk vissza. Erre már letettük a papírformaságokat. Várjuk, hogy az állami erdészet adja át a területet. Tűzifát is tudtunk adni a tulajdonosoknak. Ezeknek a száma jelenleg 502.

Pataknak is van köze

Alexe Drăgantól, a bölöni helyi tanács roma nemzetiségű képviselőjétől kérdeztük, milyen problémák adódnak a zömében romák lakta, 1400 lelket számláló Bölönpatakon, hisz e települést három oldalról erdő határolja.

— Nálunk kettős a kérdés — mondotta. — Vannak olyan állandó bölönpataki lakosok — Kurta Áron, Bokor Miklós, Ajtán János, Ajtán Mihály —, akiknek van erdőbirtokuk. A roma lakosságnak nincsen erdeje, de el kell mondani, hogy sok köze van az erdőhöz, mert az szezonjellegű munkahelyet is biztosít számukra. Az erdészet elsősorban őket hívja az ott elvégzendő fizikai munkára, csemeteültetésre stb. Az erdei gyümölcsök, a gomba begyűjtése is megélhetési lehetőséget nyújt számukra. Az a száraz ág, aminek gyűjtését nem tiltja a törvény, sok szegény család részére tüzelőanyag. Évente felkészítik a romákat az erdőtüzek elleni védekezésre, szabályokra. Nem is történt eddig semmilyen nagyobb erdőtűz. Mindenki tudja, hogy a bölönpataki romák szeretnek dolgozni, pünkösdista vallásuk segíti abban, hogy jobban beilleszkedjenek a társadalomba.

A zöldasztalnál ki-ki elő tudta adni mondandóját. A disputák kikerekedő végkövetkeztetése emígy foglaltatott össze: nem volt könnyű az erdők ügyében megtett tizenhat esztendős út, de megérte.

Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán

Háromszék - 2006-04-04

Zenés Áhítat

ZENÉS ÁHÍTATOT rendez Gárdonyi Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából a Protestáns Teológiai Intézet közösen a Református Kollégiummal és a BBTE Református Vallástanárképző Karának Zenepedagógiai Tanszékével. A rendezvényre április 6-án, csütörtökön este 7 órakor kerül sor a Farkas utcai református templomban. Igét hirdet: Sípos Dávid teológiai hallgató. Előadást tart dr. Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója. Utána egyházi kórusműveket és orgonadarabokat adnak elő Gárdonyi Zoltán alkotásaiból. Közreműködik a Protestáns Teológiai Intézet és a BBTE Református Vallásképző Kar zeneszakos hallgatóinak vegyes kara (vezényel dr. Kovács László Attila), a Református Kollégium énekkara (vezényel dr. Székely Árpád), orgonán játszik dr. Kovács László Attila és Geréb Miklós.

Szabadság - 2006-04-05

„Nézd, vége van a télnek, itt az éneklés ideje"

Gyermekzsivajtól hangos a szamosújvári Zakariás-ház udvara. Egyszerű hajlék, mint a többi, és mégis más. Hétköznapjait éli itt egy közösség, a református egyház. Konyha, étkezde, napközi, szórványbentlakás működik benne. Néhány lépésnyire épül a modern görög katolikus katedrális, kék kupolája feloldja a tömbházak egyformaságát. Egy utcával lejjebb csinos barokk ház. A kiskapu kő oldalán látszik a mezuza (jobb ajtófélfára kicsiny tokban odaerősített pergamen-tekercs) helye. Hét évtizede óvoda volt itt, Európa eme szögletében. Az öreg kövön ott maradt a jel. Jól működő közösségek tűntek el fájó módon Armenopolisból. Maradtak az ódon boltíves házak, amelyek még hallották az örmény és jiddis beszédet. Lehet jobbak és különbek voltak, mint mi, mégis fakuló emlékük maradt csupán és a temető. Talán velünk ez nem ismétlődik meg.

Tizenhat éve újult erővel megkezdődött a munka, a koldulás, mert a változás a református egyházat, akárcsak a többit, mérhetetlen szegénységben találta. Ha akkor nem nyújtjuk ki kezünket a kegyelmes Isten felé – és nem mozgósít bennünket, megértő embereket –, a régi állapotban lennénk. Hiszen a jogtalanul elorozott anyagi javainkból eddigelé semmit sem kaptunk vissza. Épület, erdő, földterület visszaszolgáltatása „folyamatban" van.

Gyermekkezek kapcsolódnak össze étkezés előtt és száll az ének-imádság az Élet Ura felé: „Ki asztalt terítesz az égi madárnak, Teríts asztalt, teríts, szegénynek s árvának!" Szamosújvári és mezőségi gyermekek. Reformátusok, görög, római és örmény katolikusok, ortodoxok, adventisták. Összeköti őket a közös sors: szüleik itt élő, javarészt szegény emberek, akik még itt maradtak. A gyermekeket szemlélve, az őket körülvevő felnőttek szorgoskodó szeretetét látva, valahonnan a mélyből előtör egy régen tanult bibliai aranymondás: „Mert íme a tél elmúlt, az eső elmúlt, elment. Virágok láttatnak a földön, az éneklésnek ideje eljött."

Az alábbi sorok mezőségi virágokról szólnak, amelyeknek virulniuk kell. Azok beszélnek róluk, akik ápolják, nevelik, szeretik őket.

Láttuk a nyakukban lógó kulcsot

Kiss Zsuzsanna tanítónő, nőszövetségi elnöknő így látja: német és svájci segítséggel megépült a szamosújvári református egyház részére egy modern gyülekezeti ház, az Emmaus, amely alkalmat adott a közösségi tevékenységek bővítésére.

Ismerve az elmaradottságban élő szórványfalvak gyermekeinek helyzetét, foglalkozni kezdtünk egy nyári szórványtábor megszervezésével, ami nem kis feladat elé állította az egyházat. Elsősorban a gyermekek elhelyezése, meg az anyagi háttér volt a gond. 1997-ben megnyílt az első ilyen tábor. Tizenegy falu 41 gyermekét helyeztük el helybeli családoknál, akiknek a gyermekei szintén részt vettek a tábor életében. Tehát 84 gyermeket 16 pedagógus foglalkoztatott 12 napon át, a szülők, a lelkipásztor-család és a nőszövetség segítségével. Akkor döbbentünk rá, hogy mennyi mindent nem tudunk ezekről a gyerekekről. Így hát olyan programot állítottunk össze, ami a legmegfelelőbb legyen nekik: elsősorban az anyanyelv használata, a vallási nevelés, az alapvető higiénia ismertetése és gyakorlása. És természetesen változatos szórakozás: vers, mese, ének, játékok, vetítés, kirándulás, táncest, előadások növényekről, állatokról, történelmi személyekről, tábortűz, álarcosbál stb. Látva a gyermekek lelkesedését és a változást, ami a kétheti gondoskodás eredménye volt, igazolva láttuk Tompa László szavait: „Fogjatok kezet, s a kelő napot / Kezdjétek úgy, mint frissen fürdetett, / Tudatlan kisdedek! (...) S ne féljetek."

Tudatosodott bennünk, hogy sok-sok meleg kézfogás kéne ezeknek a gyermekeknek, s akkor ők is megnyílnának a világ felé, mert az ő szűk kis világukból nem tudnak egyedül kivergődni. Így hát, miután értékeltük a tábor munkáját, elhatároztuk, hogy a következő években is folytatjuk. 1998-ban 53 gyerekkel, 15 pedagógussal június 22-től július elsejéig, 1999-ben 85 gyerekkel, 17 pedagógussal július elsejétől július 10-ig, 2000-ben 68 gyerekkel, 14 pedagógussal július 10–július 20. között, 2001-ben 62 gyerek, 15 pedagógus, július 10 – július 20. között. Ezekre több helyről kaptunk anyagi támogatást: az Iskola Alapítványtól, a Püspöki Hivataltól, a Dési Egyházmegyétől és a hívektől. A mindenkori tábortűznél a szamosújvári cserkészcsapat volt segítségünkre.

Sajnos az anyagiakból kifogyva nem folytathattuk tovább ezt a kellemes és hasznos tevékenységet, ami maradandó élményt nyújtott az elszigeteltségben élő gyermekeknek.

Időközben már beindítottunk egy állandó foglalkoztatást a helyi gyermekek részére, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Az ötletet az adta, hogy láttuk a nyakukban lógó kulcsot. Akkor világossá vált, hogy ezek a gyerekek szülői felügyelet nélkül vannak egész nap, s ha senki sem figyel rájuk, utcagyerekekké válnak. Tehát ide olyanok jelentkezhettek, ahol mindkét szülő dolgozott, és többnyire magukra vannak; vegyesházasság esetén, ha valamelyik szülő nem tudta otthon segíteni a gyerekét, vagy roma család gyermekei, ahol anyagi nehézségek voltak, vagy egyszerűen nem jártak iskolába.

Már 1997-ben 29 gyermekkel és 2 pedagógussal indult a foglalkozás. Imádsággal, énekkel kezdtük a napot. Elvégeztük a házi feladatokat, megtanultuk a leckéket, tornásztunk, majd ebédeltek a gyerekek, s innen mentek iskolába. Újszerű volt ez a foglalkozás gyermeknek, tanárnak egyaránt, de a szeretettel végzett közös munka szép eredményeket hozott. A gyermekek önbizalma erősödött, fokozatosan rászoktattuk őket a helyes tanulásra, időbeosztásra, a közösségi élethez való alkalmazkodásra. Érezték ennek előnyeit és szépségeit. Egyszóval pozitív visszajelzéseket kaptunk a szülőktől, s a következő évben a gyermekek létszáma megnőtt. Egyben a gondunk is, mert a szülők hozzájárulása messzemenően nem fedezte a költségeket. Tehát az anyagi gondok megoldását az egyház vállalta magára, annál is inkább, mert évről-évre nőtt a gyermekek száma és voltak olyanok, akik részlegesen, vagy egyáltalán nem fizettek (félárvák, romák, kevés fizetéssel rendelkező, több gyerekes családok).

Az 1998/1999-es iskolai évben a Bonchidán és Melegföldváron végzett IV. osztályos gyermekek szülei Kabai Ferenc tiszteletes segítségét kérték, hogy magyar nyelven folytathassák az V-VIII. osztályt. Így a gyermekek létszáma 51-re emelkedett, bentlakást kellett biztosítani, és még egy pedagógust alkalmazni.

Felmérve a szórványban élő magyar gyermekek helyzetét, akik iskola hiányában nem tanulhatnak anyanyelvükön, ifjú Kabai Ferenc tiszteletes felkereste a Szamosújvár körzetéhez tartozó szórványfalvakat, és összeírta azokat a gyerekeket, akik ősztől bentlakásra szorulnak.

Így szaporodott a számuk 62-re a gyekei, feketelaki, noszolyi, kisiklódi, kispulyoni gyermekekkel. Közben egy régebben megvett, lerobbant házat Sitta Frfr. Von Eckardstein segítségével felújított a református egyház. Így lehetőség nyílt a bentlakás bővítésére, tanulószoba, ebédlő, konyha, egyéb szükséges helyiségek biztosítására. A fenntartás anyagi terhe továbbra is a református egyház gondja maradt. Természetesen az alkalmazottak száma is nőtt.

Ennek a szép és nemes feladatnak a teljesítését nem az anyagi juttatások irányították, hanem a segíteni akarás. Az elkövetkező években a létszám egyre gyarapodott, mivel a környező falvak első és ötödik osztályába lépő gyermekei folyamatosan igényelték az anyanyelven való tanulást. 2002-ben 86 református, katolikus, ortodox, adventista és roma gyerek kapott itt ellátást, amiből 44 a bentlakást is igényelte.

Ekkor már a TÉKA Alapítvány is vállalt bentlakó gyermekeket. 2003-ban 95-en kérték a segítségünket, olyanok is, akik román anyanyelven tanultak. Ebből 48 bentlakó volt, 5 középiskolás – bentlakás hiányában – itt kosztozott. 48-an teljes ellátást kaptak, 42 gyerek ebédet és foglalkozást igényelt (napközis). Ettől az évtől folyamatosan érkeztek a válaszúti szórványközpontból a IV. osztályt végzett gyerekek. 2004-ben 92 gyermekkel kezdtük az évet, amiből 45 V–VIII. osztályos gyerek a TÉKA-házban kapott szállást, de ebédlő hiányában továbbra is itt kosztoztak naponta ötször.

A szülők anyagi hozzájárulása jövedelmük szerint volt megállapítva, még a gyermekek élelmezését sem fedezte. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden gyermek ösztöndíjban részesült a református egyház részéről.

Istennek legyen hála, elkészült a TÉKA Alapítvány étkezdéje. Örömmel adtuk át 2006 januárjától az ott alvó gyermekek teljes gondozását. Jelenleg a református egyház 49 gyermekről gondoskodik (étkeztet, altat, nevel, egészségével törődik).

Kevesebb lett a teher, de nem szűntek meg továbbra sem az anyagi gondok. Minden nehézség mellett szívesen és odaadással végezzük a mindennapi feladatot, mert fontosnak tartjuk az anyanyelvünkhöz, vallásunkhoz, kultúránkhoz való ragaszkodásunkat, mert ezek biztosítják számunkra a megmaradást. „...mutasd, mutasd meg, hogy tiéd az erő, bátorság, az ész, hogy a jövő magad vagy, és a jövő nem hal meg soha." (Szilágyi Domokos)

Célunk, hogy gyermekeinket hitben neveljük

Gyönös Gizella nevelőnő:

Ennek a programnak a fontossága számomra már akkor tudatosodott, amikor évekkel ezelőtt ingáztam és a kislányom ide járt a napközibe. Ez nagy segítség volt számomra, mivel tudtam, hogy gondját viselik, míg távol vagyok, sőt meleg ételt kap és tanul. Egyszóval olyan felügyelet alatt van, amit megfizetni nem lehet. Akkoriban még nem volt bentlakás, csak a napközis program működött.

Már ötödik éve dolgozom itt, nem gondoltam, hogy annyi munkával jár, de egyben ilyen sok örömmel. Ez nem egyszerű napközis program, ez egy komplex foglalkozás, ahol a gyermekek nemcsak írnak és tanulnak, hanem gondozásban, nevelésben, oktatásban és nagyon sok szeretetben van részük.

Nagy Sarolta tanárnő:

Jelenleg a bentlakásban 22 alsó és felső tagozatos diák tartózkodik. Délutánonként a bentlakás differenciált oktatást biztosít szaktanárok irányításával. Mivel a bentlakó gyerekek egy része vizsga előtt áll, minden feltétel megadatik, hogy külön felkészítésben részesüljenek. A nevelők az iskolai követelményeken kívül hangsúlyt fektetnek a lelki és erkölcsi nevelésre is.

Nyilvánvaló, hogy egyik fontos célkitűzése az intézménynek az életre való felkészítés, az, hogy innen kikerülve a fiatalok bármilyen körülmények között is megállhassák helyüket a mindennapi gondok közepette.

Tudván, hogy a serdülőkor igen kritikus időszak a gyermekek életében, amely során számos probléma merülhet fel, a bentlakó gyermekek és az oktatók pszichológiai felvilágosításban is részesültek.

Teutsch Ildikó óvónő:

A református egyház megvalósításai közé sorolható a Halacska vasárnapi óvoda és a Kismamakör beindítása. Mindkettő népszerű, és a közösség érdekeit szolgálja. Célunk, hogy gyermekeinket hitben neveljük pici, zsenge kortól, hogy Krisztus követői legyenek.

Kicsinyeink a vasárnapi óvodában bibliai történeteket, imádságokat sajátítanak el játékos formában. Élmény volt számunkra a téli jelmezbál megszervezése, amit a Kismamakörrel egybekötve tartottunk. Vannak olyan ünnepeink is, amelyeket nem lármával várunk, hanem csendes örömmel. Ilyen volt a karácsonyi ünnepély, mikor egy kis betlehemes játékot adtunk elő. Az egyetemes imahét folyamán is műsort mutattak be kicsinyeink szüleik örömére.

Jelenleg az évzáróra készülünk, a Noé bárkája című bibliai történetet elevenítjük meg. Ami a Kismamakör munkáját illeti, Dezső Réka tiszteletes asszony mindent megtesz, hogy a fiatal anyák az együttlétek alkalmával jól érezzék magukat, és hasznosan töltsék az időt.

Mindezekért dicsőség és hála az Örökkévalónak, aki elfogadja szolgálatunkat minden emberi gyengeségével együtt! Illesse köszönet mindazokat, akik eddig támogattak.

A presbitérium és a nőszövetség éveken át tartó hűséges munkáját nagyon szépen köszönjük.

Szeretnénk ezután is dolgozni, gyermekeket segíteni, mint eddig. Minden nagylelkű támogatást bárhonnan örömmel fogadunk.

Kabai Ferenc

Szabadság - 2006-04-05

Perújrafelvételt kérnek az 1990-es etnikai konfliktus ügyében

[ 2006-04-06 ]

Fotóval: http://erdely.ma/hirek.php?id=16779

Az 1990-es marosvásárhelyi események kapcsán perújrafelvételt kért az Igazságügyi Minisztériumtól a Pro Európa Liga emberjogi szervezet, mivel azt gyanítják, hogy összefüggés van a véres konfliktus és a Román Hírszerző Szolgálat megalakulása között.

Haller István, a marosvásárhelyi székhelyű szervezet emberjogi irodájának a vezetője tegnap egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Smaranda Enache vezette intézmény kérni fogja az Igazságügyi Minisztériumtól a kivizsgálások folytatását. Jelezte, a kérés megtagadása esetében az üggyel a romániai nagykövetségekhez fordulnak

Haller a kezdeményezést azzal indokolta, hogy léteznek olyan szemtanúk, akik megkeresték őt, és arról tájékoztatták, hogy a véres konfliktust megelőző napokban Virgil Măgureanu, a verekedés után frissen létrehozott Román Hírszerző Szolgálat igazgatója Marosvásárhelyen járt. Haller a perújrafelvétel mellett azzal érvelt, hogy ha a bányászjárások, vagy az 1989-es forradalom esetében ez megtörténhetett, akkor az etnikai konfliktus kapcsán is születhet ilyen döntés. - Csak így tudhatunk meg többet arról, hogyan alakították át az egykori Szekuritátét hírszerző szolgálattá - mondta Haller István.

A történtek kiprovokálásának feltételezését egyebek között az a tény táplálja, hogy a Görgény-völgyéből március 19-én buszokkal hoztak be a városba románokat. Ők a város utcáin randalírozva szétverték az RMDSZ helyei szervezetének székházát, és a többtucatnyi személlyel együtt oda bezárkózott Sütő Andrást súlyosan bántalmazták, aminek következtében az író elvesztette fél szemét. Másnap a történtek miatt aggódó helyi magyarok az utcára vonultak, így a még Marosvásárhelyen tartózkodó románok és a magyar lakosság csoportja a főtéren hosszas farkasszemezés után összecsapott. A történtek után a román igazságszolgáltatás csak magyar és roma nemzetiségű személyeket ítélt el.

http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/lap.php?datum=20060406#E14E21

Barátosi hírhalom

A miniszterelnöki kabinet mellett működő, egyházi ingatlanokat visszaszolgáltató bizottság jóváhagyta a barátosi kultúrotthon visszaadását a helybeli református gyülekezetnek. Az épület átadására egy hónapon belül sort kerítenek. Amint Kerestély Csaba polgármester elmondta: rendeltetése nem változik, ugyanis megállapodást írnak alá az egyházzal, az épületet még öt évig művelődési házként kell működtetni.

Megvalósíthatósági tanulmányt készítenek a községközpont vízhálózatának kiépítésére. A vizet vagy helyből (mély kutakat fúrnának), vagy Kovászáról, az ISPA-program keretében bővítendő vízhálózatból vezetnék. A beruházás költségeit a megyei tanács fogja fizetni.

A helyi tanács legutóbbi ülésén egyebek mellett arról született döntés, hogy a forgóalapból központi fűtést szerelnek a községházán. A polgármester szerint a költségek öt év alatt megtérülnek.

Napról napra romlik a vasúti társaság által felhagyott állomásépület állaga, amelyen már sem ajtó, sem ablak, csak a román helységnévtábla és a vandalizmus nyomai látszanak. Az önkormányzat átvenné az épületet, jelezte is e szándékát, most várják a Brassói Területi Vasút-igazgatóság válaszát. Addig is szociális munkásokkal kitakarítják a megállót.

Mélyítik, takarítják a belvizeket levezető községi árkokat, sáncokat. A kovásznai Consac Kft. egyik munkacsoportja jelenleg a Vasút utcában dolgozik, kicserélik a magángazdaságok előtti bejárati átereszek cementkarikáit is. A polgármester elmondta: a belvizek levezetésére a közterületeken elvégeztetik az önkormányzatra háruló munkálatokat. Ennyi viszont nem elég, ugyanis a gazdaságokon és magánportákon áthaladó vízlevezető árkokat is ki kell mélyíteni és takarítani, ha azt akarják, hogy a falut ne vegye fel a belvíz.

A helybeli Haladás labdarúgócsapat a középmezőnyben fejezte be a bajnokság őszi fordulóját, ám a tavaszi fordulóra nincs anyagi fedezete, így nem folytatják a bajnokságot. Amint Nagy Csaba, a csapat egyik veteránja elmondta: eddig Táncos Szabolcs és részben a tanács is támogatta a csapatot, de utóbbi idén nem mutatott hajlandóságot a további támogatásra, így tavalyról még maradt annyi pénzük, amiből a cukrászdában megtarthatják a barátosi futball torát.

A község elöljárói panaszkodnak, hogy már nem tudják, kihez forduljanak, milyen hatóságnál emeljék fel szavukat a villanyáram-szolgáltató ellen. A bejelentetlen árammegszakítások ugyanis elég gyakoriak, s attól tartanak, hogy az iskola informatikatermében tönkremennek a közel egymilliárd lejt érő számítógépek.

Bodor János

Háromszék - 2006-04-06

„Csinálj végre valami mást!”

LOVAS ANDRÁS Budapest-gazdagréti református lelkipásztor tart előadás-sorozatot „Csinálj végre valami mást!” címmel a Genézius Társaság meghívására április 6–8 között. Az április 6-án, ma este fél nyolckor kezdődő rendezvénysorozat első részének címe Az egészen más, helyszíne a Mátyás Ház nagyterme. Az előadó – aki egy lakótelepen új gyülekezetet alapított – az ifjúság problémáiról fog beszélni, az identitáskeresés, a „jobb élet” keresésének útjairól. Az előadás-sorozat folytatására április 7-én, pénteken kerül sor, A mássá lett, majd április 8-án, szombaton A felemás címmel, ugyanazon a helyszínen.

Szabadság - 2006-04-06