HÍRVIVŐ

 

Az Erdélyi Református Egyházkerület Internetes Hírszolgálata

www.reformatus.ro

 

Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com

Hír beküldése: hirek@reformatus.ro

 

2008 július 25, VII. Évfolyam 30. szám (összesen 318 szám)

 

Előző szám

Legújabb szám

Következő szám

 

 

Tartalomjegyzék

 

Siklódi falunapok

A Kabbala nem kabala

Kövek fognak megszólalni

Megújul a héderfáji református templom

Szószólója szépnek, igaznak

Székely-indiánok a besenyői tónál

Keskeny út a diáktáborban

Elszármazottak napja

Esti tagozat a Református Kollégiumban

Evangelizációs tábor

Jubileumi pedagóguskonferencia

Nemzetközi fúvóstalálkozó Rétyen

Pályázathirdetés iskolalelkészi állás betöltésére

Petôfi-ünnepély Fehéregyházán

Asztaliteniszezhetnek az elítéltek

XVIII. KOINÓNIA TÁBOR

A 2008. június 30-án megrendezett kollégiumi felvételi sikeres pályázói

Felvételi az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégiumba

Madárleány-napok Gyerőmonostoron

Kozma Zsolt: A magyar nyelvű protestáns bibliai teológia könyvészete

 

 

 

Siklódi falunapok

Immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre a siklódi falutalálkozó. 14 órától istentisztelet a Kós Károly által tervezett református templomban, igét hirdet Györgyi Zsolt református segédlelkész. Majd kopjafaállítás, tisztelgés Incze Zoltán templomépítő emléke előtt. Ezt követően kulturális műsorra kerül sor, majd 17 órától néptáncbemutató és 20 órától színdarabos bál zárja a rendezvényt.

Hargita Népe, 2008-07-25

 

 

A Kabbala nem kabala

 

 

Mi és mi nem a Kabbala? - kérdeztük Szász Tibor András református lelkésztől, aki a közszájon is forgó kifejezés szentírási, szellemtörténeti gyökereiről, gyakorlatáról tartott érdekfeszítő előadást a Biblia Évében. Exkluzív interjúnkban több, a nagyközönség számára kevéssé ismert szempontot járunk körül.

- Az ősi, titkos, szóbeli, írott, irodalmi és gyakorlati tudásanyag miként vált elérhetővé?

- A Kabbala héberül hagyomány. Az évszázadok folyamán a zsidó talmu­dista teológiai gondolkodás talaján kristályosodott ki. Az első jelentősebb, szisztematikus ta­nulmányok, köny­vek a 12. szá­zadban, Pro­vence-ban születtek. Összegezve Zo­har címmel je­lent meg. A módszertan arra törekszik, hogy a szavak, fogalmak, és az általuk felkeltett megé­lé­sek révén az e­gyén lelkileg egyesüljön az istenséggel - összhangba hozzák egy el­járás segítségé-vel az emberi és isteni akaratot. Mint ilyen, misztikus irányzat. Úgy fogja fel a szellemvilágot, mint olyan teret, melyben erők, hatalmak koncentrálódnak, hatnak egymásra; ahol az egyén jelen lehet mint szereplő: tudata, megér­té­se, akarata erejével hatással lehet az ottani történésekre. Nem titokzatos, hanem bonyolult, nagy fegyelmet, intelligenciát, sőt intuitív gondolkodást feltételező szellemi konstrukció. Persze, nem kell zseninek lenni, hogy az ember megérthesse. Tanulással, következetességgel vi­szony­lag magas fokig el lehet jutni. Ezért a zsidó hagyományőrző csoportok nagyon komolyan veszik gyermekeik hitbeli oktatását, és ezzel párhuzamosan buzdítják őket a kabba­lista gondolkodásmód elsajátítására.

- Ha egy valláshoz, kultúrához kötött, miért beszélnek annyit róla?

- A középkori világlátás módszerta­nainak kutatásában a csúcsér­tel­mi­sé­giek számára megtermékenyítően hatott az ugyanolyan keretek közt működő más, alternatív séma. Ezzel magyarázható, hogy a Zohárt nagyon hamar, az 1400-as évek második felében lefordítják latinra, és óriási a hatása a reneszánsz gondolkodásra: Pico della Mirandola, Paracelsus, Ro­bert Fludd - a felvilágosodás koráig tartó időszak emblematikus figurái - e talajról indulnak. Bomberg héber bibliakiadása, a Talmud és más alapművek héber-latin kinyom­ta­tása 1517-1523 között egybeesik - nem véletlenül - a lutheri refor­máció fellobbanásával. A Para­cel­sus-tanítvány Pápai Páriz Ferenc, az enyedi kollégiumot alapító professzo­rok, Alstedius és Piscator, de az enciklopédiázó Apáczai mind abban a szel­lemközegben mozogtak, melyben természetszerű volt a kabbalista szempont ismerete. Sőt egyes eleme, mint elfogadott, közismert tény, beépült világlátásukba.

- Mégis okkult és pejoratív értelme van a szónak. . .

- Nem véletlenül. Az 1500-as években ugyanolyan információrobbanás átélői voltak az emberek, mint napjainkban. Az, ami addig egy pár kiváltságos számára volt elérhető technikai, anyagi okok miatt, a nyomda és az írástudás elterjedésével mindenki számára hozzáférhetővé vált. A zsidó közössé­gek­ben egyre szélesebb körben tanították, a módszer kiszivárgott a nem zsi­dó közösségbe. Kellőképpen meg nem értett eszméinek valóságos kiá­ra­dása, a kabbala vulgarizálódásához vezetett. Például: ekkor kerül a köztudatba az abrakadabra varázsszó, a héber ige­tö­vekből összevont kombináció. Az isteni teremtő erő felidézésére szolgált. Mivel egy "mágikus" produkció csúcspontján hangzott el, a piacon komédiázó szemfényvesztő "varázslók" szótárán ke­resz­tül került a közbeszédbe. Persze hatékony amulett­ként árulták mindkét tábor katonái számára a vallásháborúk idején.

- Vallásilag napjainkban elfogadott a kabbala?

- A Szentírással megegyező és a he­lyes teológiai gondolkodáson belüli irányzatai ma is élnek. Másrészt a kabbala egyes elemei ebből a gondolatkörből kikerültek, és módszerei különféle színtereken hatottak az európai közgondolkodásra - főleg a filozófusok és természettudósok által. Mint minden szellemi irányzatnak, voltak és vannak vadhajtásai. Misztikus felének egy része hamar átcsúszott ezoterikus, sőt okkult térbe. A nagy alapszimbólumok külön hordozón, táblán való megjelenítése és Tarot-kártyaként való hasz­nálata nyitott meg sötét utakat, melyet határozottan elítél minden bibliahű zsidó és keresztyén vallásos irányzat. A New Age hatalmas és színes mocsara is a kabbala egy pár, csábító ékkövével kecsegteti a tudatlanokat, akik óriási pénzeket pengetnek le, hogy valamilyen titkos tanítás, formula által a böl­csességet birtokolhassák. Pedig a lelki felemelkedéshez a kitartás, tudás, buzgalom, és a nagy, szent dolgok előtti alázat bőségesen elegendő.

Molnár Melinda, Udvarhelyi Híradó, 2008-07-24

 

 

Kövek fognak megszólalni

 

 

A milléniumi Magyarország vármegyeházainak épületkövei történelmet mesélnek. Erről győződhetett meg az, ki a Nagyszebeni Református Egyházközség Gyülekezeti termében megtekinthette a Vármegyeházak a XX. század elején kiállítást.

Sokan tekintették meg a tárlatot, gyülekezeti tagok, vendégek, turisták s nem utolsósorban az Octavian Goga Főgimnázium magyar tagozatának diákjai.

A kiállítás szerzője Hatvani Sándor, okleveles vegyészmérnök, aki 32 évet dolgozott a magyar üvegiparban. Önszorgalomból, 12 év alatt, megkereste és lefényképezte az egykori vármegyék székhelyeit. Kitartó vasszorgalmát példázza , hogy a felvételeket a filmek elkobzása miatt többször is meg kellett ismételnie. Nem egyszer a téves információk  vagy felújítási munkálatok jelentettek hátráltató akadályokat.Azonban Hatvani Sándor bebozonyította, hogy ő nem a meghátrálás embere. Értékelendő a kutatómunka, mellyel minden egyes vármegyeházat nemcsak lokalizált, de építéstörténeti adatokat gyűjtött róla, szakszerű építészeti leírást és stíluselemzést nyújtván az érdeklődő számára.

Lakatos László 1999 január 23-án a következőket nyilatkozta:

"Vannak olyan emberek, akik olyat tesznek, amit senki sem vár el tőlük. Mert senki sem várja el egy mérnöktől, aki történetesen nem is kutató, hanem üvegipari szakember-, hogy foglalkozásától olyannyira távol álló téma kösse le figyelmét és szabadidejét, mint a száz évvel ezelőtti területi közigazgatási szervek "otthonai", az állam végrehajtó hatalmának látható megtestesítői, a vármegyeházak? Azok a vármegyeházak, amelyek sokak szemében - gondoljunk Ady Felszállott a pávájára! - a megcsontosodott maradiság, a visszahúzó erők és az önkény jelképei voltak. Volt is igazság ebben, ha az előző századok nemesi vármegyéire gondolunk. Főrend és kurtanemes többé-kevésbé egyetértett abban, hogy a létező társadalmi rend alappillére és legfőbb őre a vármegye.

Függetlenül attól, hogy ki miképpen ítéli meg a vármegyék történelmi szerepét, azt nem lehet elvitatni, hogy múltunk és jelenünk szerves és letagadhatatlan részét képezik.

Hatvani Sándor arra szánta el magát, hogy száz esztendővel vissza visz minket az időben és bemutatja nekünk a milléniumi Magyarország vármegyeházait."

Hadik Sándor az Országos Műemlékvédelmi Hivatal képviseletében azt nyilatkozta, hogy a gazdag anyag-gyűjtés, az igényes fotóanyag és az eddig ilyen szempontból még nem vizsgált tematika indokolja a matéria kiadását könyv formájában. Építészettörténeti, történelmi vonatkozásai predestinálják erre.

Az Octavian Goga Főgimnázium 1-8 osztályos tanulói, akik június 6-án látogatták meg a tárlatot Keresztes Éva, Benedek Edit tanárnők és Mitrica Sanja, Varró Margit tanítónők kíséretében sok érdekességet tudhattak meg a vármegyék történetéről.

 

 

Varró Sándor lelkész a kiállítás bemutatóján elmondta, hogy a várszervezet egy várakon felépülő hatalmi apparátus volt, amellyel az uralkodó a kerületekbe szervezett egész nép felett törvénykező és végrehajtó hatalmat gyakorolt. Gyakorlatilag egy-egy szűkebb területen ellátta az állam funkcióit. Katonai erővel rendelkezett, amely befelé elnyomást gyakorolt, külső támadás esetén védelmet nyújtott a várba menekülőknek. A vármegyei csapat hagyományos létszáma 400 fő, azaz négy század volt, s ennek az ispán volt a parancsnoka. Ennek hatalmáról tanúskodik az is, hogy az ispán a maga embereivel a templombajárást is ellenőriztette, és az istentisztelet alatti mormogást és rendetlenkedést helyben megbüntettette .Emellett hatalmi köre kiterjedt "vásár-napon" a templom mellett tartott vásárra is. Bár csak Szent László alatt került törvénybe, de már előbb is gyakorolhatták, hogy a templom helyett a vásárt látogatót megbüntették. Ebből következik, hogy az ispán, megbízottja révén - ennek a XII. században "vásári billogos" volt a neve - vásári rendtartást is gyakorolt.Ő szedte be a király érdekében az adókat, amiknek az egyharmadát megtarthatta magának, és ő szervezte meg a hadsereget szükség esetén, amiben a hadnagy (maior exercitus)várnagy (maior castri) és a bíráskodásban a királybíró. Lényegében ez volt a királyi vármegye, mely I. István király idejében bontakozott ki, illetve szilárdult meg segítette. Segítségére volt még az ispáni központ katonai parancsnoka.

A fenti szervezettel rendelkező vármegyék mellett a XI. századtól kimutatható egy sajátos feladatkört ellátó vármegyetípus, a határvármegye, élén a határispánnal.

A határvármegyék földrajzi jellegzetessége, hogy végük az ország határával vagy bizonytalan "végeivel" volt azonos, területük pedig felerészben lakott belső területen, felerészben lakatlan vagy-gyéren lakott határvidéken terült el. A gyéren lakott erdővidék völgyeit  gyepű akadályokkal torlaszolták el, és ezeken átjáróul egy-egy kapu (porta) szolgált. A gyepűn kívül eső lakatlan terület volt a gyepűelve.

A parasztvármegye a török hódoltság idején szerveződött meg. Főleg a hadjáratok útvonalán és a peremvidékeken működött, ahol a nemesi vármegye intézményei nem működtek, vagy nem voltak elég hatékonyak. Törvények is segítették működésüket, amik bizonyos esetekben lehetővé tették a jobbágyoknak, hogy leszámoljanak a kóborló és fosztogató katonákkal és szabad hajdúkkal.

A kiegyezés után, 1870-ben végrehajtott reform - többek között - elválasztotta egymástól a bíráskodást és a közigazgatást.

A trianoni békeszerződés súlyosan érintette a vármegyerendszert is: számos vármegye teljes egészében, mások pedig részben az utódállamokhoz kerültek. A Magyarországon maradó vármegyék neve ugyan elvileg változatlan maradt, de több esetben új megyeszékhelyről kellett gondoskodni. 1923-ban részleges átszervezésre került sor, melynek során az ország területén maradt legapróbb megyetöredékeket összevonták egymással vagy más megyékkel. Ezen intézkedések eredményeképp Magyarország 25 megyére oszlott, és ez a beosztás 1938-ig állt fenn.

Az 1950-es megyerendezés során ismét megyéket vontak össze, további határkiigazításokra került sor és több új megyeszékhelyet állapítottak meg, így jött létre a 19 megyés mai megyerendszer.

A történelmi kitekintés után különös érdeklődéssel hallgatta mindenki a szebeni vármegyeház történetét, melynek érdekessége, hogy mai napig az Ispánság (Prefektúra) épülete működik benne.

Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a vármegyeházak képei, története és építészeti leírása egy élő történelemleckét szolgáltattak számunkra. Jézus szavainak igazsága itt is beigazolodott: a kövek is meg tudnak szólani, sőt történelmet tudnak regélni.

Varró Sándor nagyszebeni lelkész

 

----------------------------------------------------------

 

 

Történelmi, kultúr- és építészettörténeti anyag, stíluselemző anyaga szakmai körökben is érdeklődést keltett.

A tárlat a történelmi Magyarország vármegyeházait mutatja be.

Összeállította Hatvani Sándor budapesti okl. mérnök.

A kiállítás megtekinthető 2008.május 15 - július 15 időszakban, naponta 14-17 óra között

Helyszín: Nagyszebeni Református Gyülekezeti terem

 

 

Megújul a héderfáji református templom

A héderfáji református templom fennállásának 250. évfordulója méltó megünneplésére készül idén a helybéli egyház, ez alkalomból különbözô külsô-belsô felújítási munkálatokat végeztek, végeznek. Az épület alatt található fônemesi kripta renoválása már megtörtént.

A földesúri család által kialakított sírboltra épült rá a templom 1758-ban, építtetôi az idôsb és ifjabb Bethlen Sámuel grófok. Stílusát falusi barokként határozzák meg, ami fôleg az oszlopfôknél hangsúlyos - tudtuk meg Nagy Csaba helybéli református lelkésztôl.

Elmondta, hogy több éve készülnek az idei ünnepségre, a javítási munkálatok a kriptánál kezdôdtek, majd a templom tetôszerkezetét is felújították, illetve az esôvíz-elvezetô rendszert alakították ki. Nemrégiben elkészült az építmény külsô-belsô vakolatának kiigazítása, soron következik a festés, illetve újra cserélik a hajópadlót. Eddig 130 ezer lejre tehetô az elvégzett munkálatok összköltsége, amelyet részben a művelôdésügyi minisztériumnál megpályázott összegbôl, részben a megyei tanács támogatásából, illetve helyi adományokból fedeztek.

Nagy Csaba lelkész elmondta, Sándor József faragászt bízták meg azzal, hogy az egykori földesúri címereket, amelyek lámpatestként szolgálnak majd az oszlopfôkön, elkészítse. A faragott munkákat, amelyek között megtalálható az Iktári Bethlen, a Keresztes, a Barnabási, a Wesselényi és a Teleki arisztokrata családok címere, illetve a haranglábat ábrázoló Héderfája címere is, egyelôre a gyűlésteremben helyezték el, amíg a templom hátralevô belsô munkálataival elkészülnek.

- A 250. fennállási évfordulót szeptember 7-én, falutalálkozó keretében ünnepeljük meg, ez alkalomból a hédervári (Magyarország), az eberhati (Szlovákia) és a zwartebroeki (Hollandia) testvértelepülésekrôl is fogadunk vendégeket. Vendégszerepel majd a dicsôszentmártoni Sipos Domokos kórus, továbbá ünnepi műsorral készülnek a helybéli iskolások is - vázolta a programot a lelkész.

(berekméri), Népújság, 2008-07-25

 

 

Szószólója szépnek, igaznak

 

Ezzel a címmel jelentetett meg a Mentor kiadó Fábián Tibor tollából egy karcsú és gondolatgazdag kötetet. Időszerűségét az is erősíti, hogy 2008-at Wass Albert évévé nyilvánították az író hívei.

A borító jobb oldalán felsejlő portré és az alcím - Beszélgetések Wass Albertről - egyértelművé teszik a könyv tárgyát. Időszerűségét az is erősíti, hogy 2008-at Wass Albert évévé nyilvánították az író hívei. Napjaink legolvasottabb, legtöbbet dicsért és támadott írója ezelőtt száz évvel született, és tíz éve távozott az élők sorából, így méltán nevezik ezt az évet Wass Albert évének. Magyarországon és az író szűkebb hazájában, Erdélyben ez évben számos helyszínen és változatos formában róják le kegyeletüket, fejezik ki tiszteletüket emléke előtt.

A Mentor kiadó és vezetője, Káli Király István 1996 óta jelenteti meg Wass Albert könyveit - s ahogy e kötetből megtudjuk - 2008 júniusáig 43 kötetet adtak ki, összesen 540.000 példányban, ami egyedülálló teljesítmény a mai körülmények között, amikor sokan a "Gutenberg galaxis" közelgő halálát jósolják.

A kiadó Fábián Tibor kötetének megjelentetésével, amit egyébként a Communitas Alapítvány támogatott, a Wass Albert-emlékév megünneplését is szolgálja.

A könyv szerzője újságíró, jelenleg a Harangszó című református gyülekezeti lap főszerkesztője, korábban az Erdélyi Napló és a Reggeli Újság munkatársa, e két lapban megjelent huszonkilenc Wass Alberttel kapcsolatos interjúját szerkesztette egybe ebben a kötetben.

A beszélgetéseket két fejezetben csoportosította. Az első fejezet Az író címmel Wass Albert alkotói portréját rajzolja meg, neves irodalomtörténészekkel, nyelvészekkel, írókkal, publicistákkal, történészekkel, tanárokkal, lelkészekkel, műfordítókkal, kiadóval folytatott beszélgetések során. Az ember című fejezetben viszont az író fiaival, fogadott lányával, unokáival, dédunokájával készült interjúkkal hozza emberközelbe a nagy alkotót.

Fábián Tibor vérbeli riporter, aki megtalálja a legjobb és leghitelesebb interjúalanyokat, céltudatos, jól átgondolt kérdéseket tesz fel nekik. Nem a saját prekoncepcióját erőlteti rájuk, hanem valóban az interjúalany véleményére, ítéletére, állásfoglalásra kíváncsi. Ezzel is az olvasót szolgálja.

A könyv értékét külön emeli a jól átgondolt szerkesztés, a neves nyilatkozók közreműködése, a Czegei Wass Huba, az író híres fia által írt tartalmas előszó, a hátsó borítón olvasható Jókai Anna-idézet a „Wass Albert-reneszánsz”-ról. Jó szívvel ajánljuk Fábián Tibor könyvét mindazoknak, akik szeretik, óhajtják, akarják a "szépet, jót és igazat".

Kupán Árpád

 

 

Székely-indiánok a besenyői tónál

 

 

Székely-indiánok lepték el a Besenyői tó partját a hónap első felében. Két törzs, a varjak és a sziúk verték fel tippijüket a csendesen fodrozó tó tükre mellett. Az ottlét célja a hagyományos táborozástól eltérően az volt, hogy a fiatal, szinte zöldfülűnek mondható székely-indián csemeték megtanuljanak együtt élni a természettel és a természetben előforduló sok és kedves csodával, az állatokkal, az emberekkel, a nehézségekkel, a kihívásokkal, a természet erőivel, a viharokkal és a napsütéssel.

A táborban a Csernátonból, Eresztevényből, és Ikafalváról származó gyerekek mellett az Adj, Király, Katonát ifjúsági csoportos vetélkedő díjazottjai is részt vettek. A törzsfőnökök megválasztása után a sziú és varjú törzs is kijelölte a törzs területének határait, majd befogták a törzsenkénti tíz-tíz lovat, amit a tábor egész ideje alatt őrizniük kellett éjjel és nappal egyaránt. Nem csak a lovak, de még a harcosok is többször törzset cseréltek, annak függvényében, hogy melyik törzs volt éberebb, ügyesebb. A tomahawk többször előkerült a földből, de egyik törzsnek sem sikerült végérvényesen győzelmet aratnia a másik törzs felett, mert a hadiszerencse felváltva, hol a sziúknak, hol a varjaknak kedvezett.

A táborhely megismerése után rövid portyákat tettek a harcosok a környéken. Először a Besenyői tóval barátkoztak meg, majd a közelben lévő, - a környéken élő székelyek által az Óriás pincetetőn felállított - emlékmű együttest látogatták meg. Itt egy Gáspár névre hallgató székely ember vendégelte meg az elfáradt sziú és varjú harcosokat sonkával, kaláccsal és nem tüzes, de az indián gyomor számára sokkal kedvesebb borvízzel. A portya utáni napokban a Besenyői tóba mostuk bele jókedvünket. A tó másik oldalán élő besenyők házait felfedezve azonnal elfogott a kíváncsiság és elhatároztuk, hogy hamarosan meglátogatjuk őket. Az egyik törzs a tó jobb, a másik a bal oldalánál kerülve ért be a faluba, ahol barátságos fehérek fogadtak minket. A faluról minden fontos adatot megtudva visszaballagtunk tippijeinkhez.

Ottlétünk vége felé sor került az indián tudást felmérő próbára is, amikor a törzs tagjai felváltva, két derék fa közé felerősített kötélpályán kellett áthaladjanak, majd a törzsfőnököt és a sámánt kellet hordágyon cipelniük. A botegyensúlyozás és a kukoricaszem dobálás mellett mozgócélpontra való vadászás is szerepelt a felmérőn, de ez utóbbin minden harcos zöldfülűnek bizonyult.

Táborunkat több székely ember is támogatta. A szomszéd falu, Maksa vezetői: Oláh-Badi Álmos polgármester, és Oláh-Badi András alpolgármester, valamint Csorba Nándor ikafalvi, és Kölcze Gáspár sepsiszentgyörgyi lakosok. Az ők és több szülő segítsége mellett megköszönjük a Communitas Alapítvány támogatását is és mindnyájuk munkásságára Isten áldását kérjük.

 

 

Az oktatói szándék helyett az öregebb indiánok, Fürge Sáska, Zöld Lepke és Sánta Vipera, - akik egyáltalán nem vén indiánok - a nevelésre helyezték a hangsúlyt. Hogy kiben milyen nyomot hagyott ez az egy hét, azt nem lehet lemérni, egy biztos, hogy minden székely indián megtanulta azt, hogy az indián legfőbb tulajdonsága a becsület, valamint azt, hogy bármi történjék is velünk; bárhol, bármikor és bármilyen helyzetben is vagyunk, mindig van egy jó megoldás. Mindannyiunk feladata az, hogy erre rátaláljunk.

Bardócz Csaba lp.

 

 

Keskeny út a diáktáborban

Itt mindenki feltalálja magát. Van, aki azért jött, mert mindig is érdekelte a művészet, itt pedig lehetőség van az alkotásra. Aki filmvetítésen és előadáson vett részt, furcsálkodva konstatálhatta, hogy párkapcsolatról így is lehet beszélni. Ez a Keskeny út fesztiválmissziós sátor.

A kemping hátsó fertályán változatos, egész napot kitöltő programajánlattal várja az érdeklődőket a tusványosi Keskeny út ökumenikus fesztiválmissziós sátor.

"Az érdeklődés függvényében fél tizenkettőtől éjjel egy-két óráig is elhúzódhat a program. Ebben az időintervallumban mindenki találhat magának valami személyeset, hiszen erről szól az egész ittlétünk" - mutatja be a helyszínt Csíki Kinga, aki évek óta szervezője a missziós sátor rendezvényeinek.

Előadások, üdítő, zsíros kenyér

Mindennap egy adott téma köré épül, a foglalkozást rendhagyó áhítattal vezetik be. Ezt követik a meghívottak előadásai. Idén Koncsag László csíkszeredai börtönlelkész is meghívott: Öntsünk tiszta vizet a tiszta pohárba címmel tart előadást a Da Vinci-kód kapcsán kialakult tévhitek és téveszmék tisztázása végett. Csütörtökön Schád László magyarországi pszichológus a kapcsolat, szerelem, szexualitás témakörökben Párkapcsolatban élni egyenlő felnőttnek lenni címmel tartott előadást és beszélgetést. A délutáni program kézműves-foglalkozásból áll, ami nemcsak alkotásra ad lehetőséget, de személyes beszélgetések, viták is kialakulnak. Este énekelni, gitározni lehet, majd üdítő és zsíros kenyér mellett megbeszélni az együtt megnézett filmet, ami szintén a napi előadás témájához kapcsolódik. Újdonságként szombaton láthatatlan színházzal várják az érdeklődőket.

Nem "trendi" a kapcsolatteremtés

"Már negyedik éve három hétvégés képzéssel készülünk a fesztiválos tevékenységre" - mondja Csiki Kinga. A képzést Schád László pszichológus és a szintén Magyarországról érkezett Pócza Edit szociális munkás tartja. Kérdésünkre, hogy miért tartja fontosnak ezt a tevékenységet, Schád elmondta, kortárs segítőknek képezik a fiatalokat, olyanoknak, akik pozitív mintát tudnak mutatni, nemet mondanak a drogra, és igyekeznek közösséget építeni. "A segítő beszélgetés technikájával mindenkit megtanítunk beszélgetni azokkal, akiknek erre igényük van. Ebben benne foglaltatik a pozitív befolyásolás, a csapatépítés és a támogatószolgálat is" - világosított fel a szakember.

Pócza Edit azt látja problematikusnak, hogy a mai, nagyon individualista társadalomban a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés nem működik. Nem "trendi" együtt elérni valamit, mindenki egyedül akar érvényesülni, igény azonban lenne a csoportos együttlétre. "Nem tudják a fiatalok megfogalmazni, hogy mit akarnak. Ebben kell nekik segíteni, aztán a megnevezett szükségletekre megtalálni a választ" - mutatott rá.

A Keskeny út tevékenységét Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) jelenlegi elnöke kezdeményezte négy éve. Bardócz azóta folyamatosan kézben is tartja a szervezést. Mint kifejtette, szükségét látja, hogy a keresztyén értékek ilyen fesztiválokon is képviselve legyenek. "A négyéves és öt helyszínes tapasztalat azt mutatja, hogy van igény ilyesmire. Beépült a köztudatba, hagyománya van, és viszszajárnak az emberek" - ecsetelte. Mint elmondta, ideje és lehetősége szerint igyekszik minél jobban megszervezni az alkalmakat. Közben az is kiderült: rengeteg elfoglaltsága mellett Bardócz két fesztiválos szereplés között tartja meg az esküvőjét. A sátor "szellemi atyjától" még megtudtuk, a nyaralók további fesztiválokon: a Félszigeten, az EMI-táborban és különböző városnapokon is megtalálják a Keskeny út sátrat.

Fodor Enikő, Krónika, 2008-07-23

 

 

Elszármazottak napja

 

A múlt hét végén tartották Ördöngösfüzesen az elszármazottak napját a református egyházközség presbitériuma, a Szülőfalva Alapítvány és a helyi Kulturális Egyesület szervezésében.

A református templomban megtartott istentiszteleten Sükösd Sándor helyi lelkész hirdetett igét, majd Mihály Ferenc a 33 éves kazettás mennyezettről tartott vetítettképes előadást. A rendezvény a tisztaszoba, valamint a népszerű állattani- és szórványmúzeum látogatásával folytatódott. Az utóbbiban Lapohos András nyugdíjas tanár ismertette a mezőségi népművészet kincseit és értékeit magába foglaló gazdag gyűjteményt. Ezt követően a kultúrotthonban helyi néphagyományokat mutatott be a tánccsoport és a népdalénekesek, valamint Kallós Zoltán néprajzkutató tartott érdekes előadást. A találkozó táncmulatsággal zárult.

E.Cs., Szabadság, 2008-07-23

 

 

Esti tagozat a Református Kollégiumban

A 2008-2009-es tanévtôl ún. "csökkentett látogatású" IX., valamint esti tagozatú XI. osztályok indulnak a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban.

Az érdeklôdôk A Bolyai Líceummal egy épületben működô Református Kollégium titkárságán iratkozhatnak be és kapnak részletes felvilágosítást július 24-25- én 9 és 13 óra között.

Szükséges iratok:

- születési bizonyítvány és személyazonossági igazolvány fénymásolata

- az eddig elvégzett tanulmányokról az elôzô iskola által kibocsátott igazolás

- anyakönyvi kivonat (foaie matricola)

- orvosi igazolás

Népújság, 2008-07-24

 

 

Evangelizációs tábor

A vajnafalvi és zabolai református egyházközségek július 28. és augusztus 2. között vakációs bibliahetet, illetve evangelizációs tábort szerveznek a zabolai Csipkésben, ahol bármilyen felekezetű gyermek részt vehet. A vallásos program esténként néptánctanulással, film megtekintésével és tábortűzzel bővül.

A program elindítását 1993-ban a holland KOEN Alapítvány tette lehetővé anyagi és lelki támogatással. Azóta a Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány az erdélyi és a Királyhágó-melléki egyházkerületekben évente megtartja a bibliahetet. A vajnafalvi református gyülekezetben mindeddig Kis Dávid Napok címmel tartották az evangelizációs programot, mely jó alkalom arra, hogy olyan gyermekek ismerhessék meg az evangéliumot, akik még soha nem hallottak róla. Akik pedig már ismerik, hívő társaikkal találkozhatnak, így láthatják, hogy nincsenek egyedül. A gyülekezeti tagok számára a program jó mozgatórugó, hisz sok ember közreműködésére van szükség. A közösség, a városnegyed lakói számára pozitív töltetű esemény az evangelizációs tábor, főleg hogy különböző felekezetű egyházak működnek együtt. Amint Bukovinszky Cs. Miklós, a gyülekezet lelkipásztora elmondta: a tábort előkészítő szülői értekezlet ma 18 órakor lesz a gyülekezeti teremben, erről egyébként már iskolaidőben is szó volt, a gyermekek vallásfüzetébe bejegyezték.

Bodor János, Háromszék, 2008-07-23

 

 

Jubileumi pedagóguskonferencia

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Tanárképző Intézete szombaton 9 órai kezdettel a Kolozsvári Református Kollégium (M. Kogălniceanu/Farkas u. 16. szám) dísztermében pedagógusoknak szervez konferenciát.

Előad: Pásztor Gabriella OM, Roth Mária és Kovács Zoltán BBTE, Knausz Imre pedagógus és Vajda Zsuzsanna pszichológus Miskolcról, valamint Bárdossy Ildikó pedagógus Pécsről. Az előadások témái: A romániai oktatáspolitika néhány vonatkozása; Műveltség és kompetencia, avagy mire való az iskola? Az elveszett gyerekkor nyomában; Nevelés és felnevelkedés az ezredfordulón; Tudás és iskola; Az iskolai siker szociális tényezői; A fejlesztő értékelés. A délutáni kerekasztal- megbeszélésen a pedagógusok tízperces beszámolót tarthatnak valamilyen érdekes oktatási tapasztalatukról, a legérdekesebb beszámolót díjazzák.

Hargita Népe, 2008-07-23

 

 

Nemzetközi fúvóstalálkozó Rétyen

 

 

Immár harmadik éve nem a Tavirózsa motel közelében, hanem a község Sport és Kulturális Központjának szabadtéri színpadán mutatkoznak be a zenekarok. Vasárnap a lengyeltóti Brass Band Fúvósegyesület, a rétyi Antos János Iskola és a sepsiszentgyörgyi Tanulók Klubjának gyermek fúvósegyüttese, a barátosi Ferenc Ernő Református Fúvósegyesület, a mezőhegyesi ifjúsági fúvószenekar, a rétyi Kováts András Fúvósegyesü­let zenekara, a siófoki Fúvósegyesület, a csíkmadarasi fúvószenekar, az uzoni Atlantisz Fúvószenekar és a makói fúvószenekar lépett fel.

A rétyi Kováts András Fúvósegyesület július 18. és 20. között tizenhetedik alkalommal szervezte meg a fúvósok nemzetközi találkozóját, melyen idén kilenc hazai és magyarországi fúvószenekar és pár mazsorettcsoport lépett színpadra.

Tegnap a makói, siófoki és mezőhegyesi zenekarok vendéglátóikkal együtt Há­romszék nevezetességeit tekintették meg, este pedig közös búcsúbulin vettek részt az Antos János Általános Iskola udvarán. A három magyarországi zenekar szombaton Sepsiszentgyörgyön is felvonult és hangversenyezett, Kézdivásárhelyen a mezőhegyesiek léptek színpadra.

Iochom István, Háromszék, 2008-07-21

 

 

Pályázathirdetés iskolalelkészi állás betöltésére

 

A Kolozsvári Református Kollégium Vezetőtanácsa pályázatot hirdet az iskolalelkészi állás betöltésére.

 

Pályázhatnak:

- pedagógiai szakképesítéssel (modullal), esetleg idegen nyelvismerettel is rendelkező lelkészek.

 

Szükséges iratok: a 2007. évi 1. jogszabály 25. paragrafusa szerint

 

Feladatköre:

- a bentlakási hitélet irányítója

- tanítás és lelki gondozás - (egész napos program és hétvégek)

- a kollégiumi gyülekezet hitéletének megszervezése és irányítása

- kapcsolattartás a szülői közösséggel és egyházi testületeinkkel

- pályázatok folyamatos figyelése és kitöltése

- testvériskolai kapcsolatok ápolása

- nyári táborok szervezése

- kollégiumi IKE tevékenységek irányítása

 

Javadalmazása a törvényes előírások szerint történik.

 

A pályázatokat az iskola székhelyére, Liceul Teologic Reformat Cluj, Str. M. Kogălniceanu Nr.16, kérjük behozni. Ezt követően "Az iskolalelkész kinevezésének metodológiája" szerint fogunk eljárni.

 

Érdeklődni a következő telefonszámon lehet: 0264-430653.

 

Pályázati határidő: 2008 augusztus 25.

 

Kolozsvár, 2008. július 22.

Dr. Pap Géza s.k.

p ü s p ö k

 

Gyenge János s.k.

előadótanácsos

 

 

Petôfi-ünnepély Fehéregyházán

A Petôfi Sándor Művelôdési Egyesület (PSME) és a fehéregyházi RMDSZ Petôfi- ünnepélyt szervez Fehéregyházán, július 27-én. A rendezvény 9.30 órakor koszorúzással kezdôdik az Ispán-kútnál, 10 órától ünnepi istentiszteletet tartanak a református templomban. Igét hirdet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. 11.30 órakor a Múzeumkertben folytatódik az ünnepség, koszorúzással az emlékműnél és a Petôfi-szobornál.

A vendégeket Nagy Judith PSME alelnök köszönti, ünnepi beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke, Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere, Tamási Károly, helyi RMDSZ-elnök és PSME vezetôségi tag. Szavalnak Székely Tímea, Tamási Szidónia-Beáta és Gábos Csilla. A programban szerepel még az Emôdy Dániel- emléktábla-avatás, a segesvári református egyházkerület kórusának ünnepi műsora, a segesvári Kikerics néptáncegyüttes műsora, majd a rendezvény népünnepéllyel zárul.

Népújság, 2008-07-22 

 

 

Asztaliteniszezhetnek az elítéltek

Pingpongasztalt, labdákat és ütoket ajándékozott a marosvásárhelyi börtön elítéltjeinek a hollandiai, leideni De Bakkerij Diakóniai Központ küldöttsége. A 16 tagú holland csoport tegnap látogatott el a börtönbe, ahol tájékozódott a fogvatartási feltételekrôl, beszélgetett az elítéltekkel. Jövôre bokszkesztyűket hoznak, legalábbis ezt kérték a sportoló kedvű fiatal elítéltek.

A marosvásárhelyi börtönben jelenleg 586 elítélt raboskodik, közülük mindössze 2 kiskorú. Tizenkét évvel ezelôtt 1200 elítéltet tartottak fogva, az elmúlt években jelentôsen csökkent a számuk, javultak a börtönfeltételek - mondta a Jacqueline Schonwater vezette holland csoportnak Habalau Mihai, a börtön ideiglenes parancsnoka. A gond az, hogy a börtönnek korlátozottak a terjeszkedési lehetôségei, hiszen a város központjában található 64 ári területen és csak függôleges irányba bôvülhet. Amit lehetett, felépítettek, átszervezték az épületet, emletet húztak. A parancsnok röviden a fogvatartási rendszerrôl is beszámolt, valamint arról, hogy milyen sportolási, tanulási és munkalehetôségeik vannak az elítélteknek. Jelenleg 18 elítélt asztalosmesterséget tanul, vannak köztük ügyes kezűek, tavaly 2 osztályt indítottak, idén is várhatóan ugyanennyit, így mintegy 40 fogvatartott végezheti iskoláit a börtönben, 30 elítélt pedig a börtön farmján dolgozik. A sportolás talán a legkedveltebb idôtöltés: naponta 20 elítélt él e lehetôséggel. Tornaterem, erôgépek, asztalitenisz - a fogvatartottak látható módon örülnek annak, hogy testmozgást végezhetnek. Túljelentkezés van - mondja kérdésünkre a börtönigazgató, éppen ezért jól fog egy harmadik pingpongasztal és a hozzá járó felszerelés.

Lôrincz István református lekész tolmácsolásával zajlott a beszélgetés a kis kápolnában, majd a könyvtárban az elítéltekkel. A holland fiatalok betekintést nyertek az elítéltek mindennapi életébe, és ígérték, jövôben is eljönnek. Kérdésükre, hogy mivel támogassák az elítélteket, a válasz: bokszkesztyű kellene. Bokszzsákok vannak, de nincs kesztyű - mondta az egyik elítélt. A pingpongasztalt még tegnap délelôtt kipróbálták, több meccset is lejátszottak, jövôre talán bokszolni fognak.

A De Bakkerij Diakóniai Központ 7-8 éve áll kapcsolatban a Vártemplomi Diakóniai Központtal, támogatásukkal épült fel az idôsotthon az Eminescu utcában. Hármasfaluval is szoros a kapcsolatuk, itt házakat építenek rászorulóknak. Évente több holland fiatal érkezik a Jacqueline Schonwater vezette küldöttséggel, segítenek az itteni közösségnek.

Antalfi Imola, Népújság, 2008-07-22 

 

 

XVIII. KOINÓNIA TÁBOR

 

XVIII. KOINÓNIA TÁBOR

Hidegszamos, 2008. július 28 - augusztus 3.

A nyelv megszelidítése

"A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató." (Jak 3,17)

 

Kedves Barátaink!

 

Jakab apostol tanítása a beszédről a bűnbeesést váratlan és meglepő módon nyelvi kérdésként írja le. A nyelv, ez a "parányi" testrész, nem pusztán az emberek közötti kommunikáció, vagy Isten megszólításának az ágense, ennél sokkal több: magának az emberi mivoltnak az esszenciája. A nyelv kormányrúd, tűz, valamiféle formátlan, minden felemésztő gonosz hatalom, amely maga is megemésztődik az utolsó ítélet lángjaiban. Az apostoli metafórákat, aligha kétséges, prófétai indulat hatja át, azé a gyülekezetvezetőé, aki gátat kívánna szabni a közösséget létében veszélyeztető tűzvésznek, és ez ahhoz hasonlatos, ahogyan a préritűzet csendesítették le olvasmányaink bölcs és folyamatos fenyegetésben élő indiánjai, tüzet gyújtva a tűz elé, hogy az éghetőtől megtisztult föld menedéket nyújthasson embernek és állatnak.

A nyelvet senki nem tudja megszelidíteni, írja nagy lendülettel a szelídek evangéliumi boldogságára is utaló Jakab, - hanem csak a nyelv, folytathatnánk; a beszédet pedig csak a beszéd szelidídheti meg, hiszen mi más volna az apostoli levél, mint tűzgyújtással megfékezett tűz, - végéremehetetlen bölcsességű, tüneményes spirituális homeopátia. Mint aki az ítélet tüzét gyújtja meg az átok tüze előtt, a gyógyszerré átalakított kígyóméreggel hatástalanítaná a nyelv "halálos mérgét", hogy megtisztuljon a gyülekezet, és az olajfa olajbogyót, a fügefa fügét, a szőlő pedig szőlőt teremjen. Meglepő érvelés, ismét, a (hívő) ember betegségének azt látni, hogy a teremtettség szerinti termés helyett valami másra, a máséra vágyunk, ami termésként semmivel sem rosszabb (szőlő, olajbogyó,füge), csak éppen nem arra oltatott be az ág, pusztít tehát, miközben magának is pusztulnia kell.

A nyelv elvadulásának egyik legbizarabb 20. századi prófétája, Antonin Artaud az élmény és kifejezés, a konkrét és elvont, a beszéd és az élet, a szándék és a jelentés között meghúzódó óriási, feneketlen mélységű szakadékban látta az európai kultúra elkerülhetetlen széthullásának az okát, és a gondolat és kifejezés egyesítését tűzi ki célul valóban prófétákra emlékeztető, fehéren izzó őrülettel. A "felfogás" vagy a "megértés" nem feltétlenül "megélés", mondja, a művészet valódi funkciójára utalva egyszersmind.

Jöjjetek a találkozások, a beszéd és a közösség táborába, szó szót kövessen, és előzze meg a Szó a szót.

A mihamarabbi bejelentkezéseket a következő címre kérjük:

 

A szervezők nevében:

Horváth Zoltán

Visky András

Visky Péter

A Tábor Programja itt elérhető!

 

 

A 2008. június 30-án megrendezett kollégiumi felvételi sikeres pályázói

 

Lányok:

Pakot Ágnes

Jári Enikő

André Orsolya

Horváth Ida

Gyöngyössy Szende

Illyés Zsuzsa

Szabó Orsolya

Sebestyén Emese

Kovács Emese

Horváth Linda

Kiss Kató

Kovács Aranka Melinda

Nagy Enikő (Szatmár)

Katona Derzsi-Emőke

Dombi Tünde

Bogyor Beáta

Gyerkó Zsuzsanna

Török Beáta

Pál Erika

 

Fiúk:

Szilágyi István

Gábor Lajos

Török Tamás

Zsigmond István

Bán Attila

Sófalvi Szabolcs

Fancsali János

Almási István

Gábos István

 

Magyarországi cserediákok:

Ilyefalvi Emese

Pukánszky Mariann

Kiss Kornélia

 

Az Apafi Kollégium vezetősége

 

 

Felvételi az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégiumba

Az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium 10 helyet hirdet első évesek számára. A jelentkezőknek szakmai önéletrajzot kell beküldeniük július 26-ig az apafi@reformatus.ro email címre. Az önéletrajznak kötelező módon tartalmaznia kell az illető vallását, líceumi átlagát, érettségi eredményét, illetve egyetemi bejutási átlagát (amennyiben ezt már az illető személy tudja). Július 27-én értesítjük azokat, akiknek az önéletrajzát megfelelőnek találtuk. Az írásbeli fordulóra (esszé) augusztus 1-én reggel 9 órakor kerül sor. Ezt követi egy rövid interjú.

Az Apafi Kollégium vezetősége

 

 

Madárleány-napok Gyerőmonostoron

Első ízben rendeztek falunapokat idén július 12-13-án a kalotaszegi magyargyerőmonostoron, "madárleány-napok" címszó alatt. A rendezvény a templom falában látható domborműről kapta a nevét, amely ezzel az elnevezéssel került a köztudatba. Ez a dombormű egy női alakot ábrázol, melynek alsó teste madárlábakban végződik, mellein két kígyót szoptat, a kezeivel tartja őket lábának karmaival pedig a farkukra tapos. A rendezvénysorozat szombaton reggel 10 órakor istentisztelettel kezdődött, ahol a helybéli lelkész, Hover Zsolt hirdette az igét. Utána egy meglepetés következett: a gyülekezet köszöntötte a 82 éves Bálint Árpád tanító bácsit, aki 1950 óta lelkes tagja a monostori gyülekezetnek. Ezután Makkai János festőművész bemutatta az általa készített egyházközségi címert, amelyben - a református pelikán mellett - megtalálható az említett madárleány is.

A népes gyülekezet: helybeliek, elszármazottak és meghívottak eztán megtekinthették Sisa Bála író, történész "A madárlány Erdélybe repült" című könyvéből készült vetített képes előadást, majd a szerző dedikálta a könyvét. Ezt követően a "Debreczeni Márton" tájházat és a "Mesterségek házát" tekintették meg a látogatók.

A régi parókia udvarán terített asztal várta a vendégeket, nagy üstökben főtt a bográcsgulyás, amit a gyülekezet asszonyai szorgalmasan hordtak az asztalokra; rég nem látott ismerősök köszöntötték egymást, sőt, a jó ebéd után egypár nóta is elhangzott, a szép idő csak növelte a résztvevők jó hangulatát.

A program délután 17 órakor ismét vetített képes könyvbemutatóval folytatódott, ezúttal Horváth Zoltán György író ismertette a kalotaszegi középkori templomokról irt könyvét. Eztán a régi parókia udvarán folytatódott a műsor: a bánffyhunyadi iskolások tánccsoportja lépett fel kalotaszegi táncokkal.

Az est fénypontja Szabó Anna mesemondó és népdalénekes műsora volt, aki gyímesi és székely mesékkel szórakoztatta a közönséget. Bálint Árpád tanító bácsi is bemutatta mesemondó tudását, végül újra felhangzott a nótaszó, de már egy népi zenekar kíséretével. Közben új vendégek érkeztek a pápai Református Teológia diákcsoportja, főtiszteletű Márkis Mihály püspök úr vezetésével. A vasárnap reggeli istentiszteleten püspök úr hirdette a „hit, remény, szeretet” igéjét, felejthetetlen prédikációval szívéig hatolva a népes gyülekezetnek. A fiatal teológusok csapata pedig a „”békesség jegyében” színvonalas műsorral lepte meg a hallgatóságot.

Istentisztelet után a régi parókia termeibe vonult a gyülekezet, ahol Gudor Mátyás festményeiből nyílt kiállítást tekinthették meg, amelyet Makkai Réka művészettörténész méltatott.

Délután, a falu bejáratánál lévő lapályon gyűlt össze ismét a közönség, ahol dr. Demartin Lajos és a sztánai lovasok honfoglalás-kori lovasbemutatót tartottak.

Jó volt találkozni, jó volt együtt lenni, ismerősök és ismeretlenek, de kultúrában, nyelvben, hitben megegyezők. Felejthetetlen napok voltak; köszönet érte elsősorban a szervezőknek és minden közreműködőnek. Isten áldása legyen mindnyájuk életén!

Sinkó Kalló Katalin

 

 

KÖNYVESPOLC

 

 

Kozma Zsolt: A magyar nyelvű protestáns bibliai teológia könyvészete

 

 

280 odal

160*240 mm

 

 

A fenti könyvek, termékek mindegyike, megvásárolható és megrendelhető, egyházkerületünk Iratterjesztésénél és egyházkerületünk Biblos könyvesboltjában is.

Veres Miklós iratterjesztő

Tel. 0264-592453, 114 mellék

Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53

e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro

        veresmiklos@reformatus.ro

        konyvesbolt@reformatus.ro

Yahoo messenger: mickeyver

Skype: veresmiki1974