|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2008
március 07, VII. Évfolyam 9. szám (összesen 297 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
A bibliaismereti vetélkedő nyertesei
Árapatakon a végvári szerepet vállalni kell (Élő egyház)
Biblia és tankönyv - egy táskában
Érlelődő konfliktus - Temetőgyalázás Egrestőn
Wass Albert szavalóverseny - Ördöngösfüzes
Megüresedett a lelkészi állás Teleken
Irodalmunk örök ékessége a mese
Választható tantárgyként a középiskolás tantervben marad a vallás
Kicsi Amerikából csak a kicsi maradt
Felhívás IKE munkatársképző tanfolyamra
Meghívó jótékonysági koncertre
|
|
ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET - PÜSPÖKI HIVATAL - KOLOZSVÁR 400079 Cluj Napoca, str.
Brătianu nr. 51-53, Tel/Fax: +40-264-597472 E-mail: puspokihivatal@reformatus.ro Ikt.sz.: 80-2008. |
Az Erdélyi Református Egyházkerület
Tiszteletes Lelkipásztori Hivatala és Presbitériuma figyelmébe
Kedves Testvéreim,
A Református Egyház, mindig fontosnak tartotta az egyházi oktatást és nevelést. Évszázadokkal ezelőtt tanodákat, majd református iskolákat, kollégiumokat hozott létre. Ezeket a tanintézeteket a kommunista rendszer 1948-ban átminősítette majd megszüntette.
Isten különös kegyelme, hogy a rendszerváltozás után kialakult politikai körülmények között, az Erdélyi Református Egyházkerületben először a Kolozsvári Református Kollégium indulhatott újra, majd ennek mintájára további öt kollégium nyitotta meg kapuit, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Nagyenyeden.
A felekezeti iskolák az egyház lelki önfenntartásának eszközei. Ezek a tanintézetek egyházunk szellemi műhelyeit képezik, ahol a tanulók és a tanárok számára a hét áhítattal kezdődik. A vallásoktatás mellett lehetőséget biztosítanak a keresztyén erkölcs és a hitbeli meggyőződés megélésére, szervezett formában.
Az iskoláinkban tanító pedagógusok a keresztyén értékrend ápolására és átadására törekednek. Minden kollégiumban iskolalelkész irányítja a diákok, tanárok és más alkalmazottak lelki gondozását.
Egyházkerületünk Igazgatótanácsa nevében szeretettel kérem minden lelkipásztor testvéremet, hogy ajánlja, pártolja és támogassa a gyülekezetekben élő ifjaink református tanintézetekben való továbbtanulását.
2008-03-04
Kolozsvár
Dr. Pap Géza Kiss Tibor
Püspök titkár
A bibliaismereti vetélkedő
nyertesei
A Maros-mezőségi Református Egyházmegye által a hétvégén
szervezett Károli Gáspár bibliaismereti vetélkedő megyei szakaszán 48
tanuló vett részt Marosvásárhelyről, Sáromberkéről, Nagyernyéből
és Mezőbándról. A megmérettetésnek a november 7 negyedben levő
református templom adott otthont. A verseny egyházkerületi szakaszán a következő
hat tanuló képviseli majd az egyházmegyét: V. osztály: Jánosi Hanna
(Nagyernye), 2. Vajda Harmat (N. Balcescu Gimnázium, Marosvásárhely), 3.
Horváth Attila (I. Chinezu Általános Iskola, Marosszentanna). VI. osztály: 1.
Péter Réka (Sáromberke), 2. Schmidt Mátyás (7-es Számú Általános Iskola,
Marosvásárhely), 3. Kiss Konrád Ottó (A. I. Cuza Gimnázium, Marosvásárhely) -
tájékoztatott Mailat Gyöngyi vallástanár.
Népújság, 2008-03-07
Megjelent az Új Kezdet februári száma.
Elérhető a www.reformatus.ro/ujkezdet internetcímen.
Árapatakon a végvári szerepet vállalni kell (Élő egyház)
Székföldje magyarsága is egyre fogy. Most már nem is a
felekezeti megoszlás aránya a fontos, hanem az, hogy megtartó erő legyen
az egyház a fiatalok, a gyermekek számára, s hogy legyen évtizedek múltán is,
aki anyanyelvén hallgathassa az igemagyarázatot. Így van ez Árapatakon is.
A 2002-ben végzett népszámlálás alkalmával a falu 1407 lakosából 328 vallotta magát magyarnak. Kétszer ennyi a román lakosság. A különbséget a cigányság teszi ki (767 személy), aki vállalta nemzetiségét.
- Árapatakon majdnem elmondhatjuk, hogy a református egyház gondja a magyarság gondja is, mert a római katolikusok száma alig harminc, a más protestáns vallásban élőké azonban elenyésző. Szinte hihetetlen, hogy az említett népszámláláskor ötven személy ateistának vallotta magát!
- Mi most háromszáztízen vagyunk - tájékoztatott t. Fülöp László lelkipásztor, akinek a presbitériummal együtt a gyülekezet lelki gondozása mellett az eklézsia ősi templomának mentése-javítása is elsőrendű feladata. - Lassan, de biztosan megy az egyházi visszarendeződés, javainkhoz ragaszkodunk, éltető ereje ez a gyülekezetnek. Templomos, nemzetiségéhez és vallásához ragaszkodó a maradék árapataki magyarság. Itt a végvári szerepet vállalni kell. Tevékeny a presbitérium. Az új gondnokunk Dénes András. Elődöm is részt vett a helyi magyar közművelődésben, magam is követem, követni fogom példáját. Túl vagyunk már az imahéten. Katolikus magyarok is élnek a faluban, és katolikus plébános is hirdetett igét. Föld- és erdővagyonunkat visszaszereztük. Tizenkét hektár szántóterületünk van, mind az egyháztagok használatában. A régi kimutatások szerint hatvan hektár erdőbirtokunk volt. Ebből harminc hektárt visszakaptunk, a többire is igényt tart a gyülekezet. A visszakapott szántókra birtoklevele is van az egyháznak. Visszakaptuk az óvoda épületét, nincsen nagyon leromlott állapotban, jelenleg a helyi tanács bérli, s abban ugyancsak óvoda működik. A parókiánkkal szembeni tömblakás helyén a kántori lak állt. Lebontották annak idején. A terület a magyar egyházé. Mivel azt természetben már nem lehet visszakérni, rajta vagyunk a kárpótlásban részesülők listáján, várjuk a Bukarestből irányított fejleményeket.
Árapatak már a 14. század elején jelentékeny helység volt, szerepel az 1332-es pápai dézsmák regesztrumában. Volt tehát régi temploma is. Ennek bizonyítéka, hogy a mai, 1665-ben épült templomában freskótöredékek vannak, egyik falába pedig beépítették a falu tehetős családja, Geréb Benedek díszes sírkövét. A lelkész elmondta, hogy a ma is látható freskótöredékek Jánó Mihály művészettörténész szerint az Apostoli karéj egy részletét ábrázolják, s hogy van még olyan falszakasz, amelyen a mészréteg talán más falfestményt is takar. A műemlék templom alapzati részének kiszárítását, szigetelését egymilliárd régi lej állami pénzalapból már tavaly megkezdték, s idén folytatják. Megújul a templom külseje is. Nincs ok aggodalomra, mert a hívek, akár aprómunkásként, segítenek. A gondnok, Molnár Károly, Dénes Gábor, Tök Kálmán presbiterek állandó jelleggel a munkálatoknál vannak, úgyszintén Tök Albert egyháztag is.
Fülöp László tiszteletes véleménye szerint nagyon fontos szerepet játszik a közösség életében, hogy van az egyháznak magyarországi testvérgyülekezete. Szólád község egyházi küldöttsége tavaly Árapatakra látogatott, szőtték-fonták a helyiekkel a baráti-családi kapcsolatokat. Az árapatakiak tizenhat tagú csoportja márciusban, húsvét harmadnapján készül viszonozni a látogatást. Előtte viszont megünneplik március tizenötödikét, és ha a templom javítása véget ér, templomszentelési ünnepséget tartanak.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2008-03-06
Biblia és tankönyv - egy táskában
Hetek óta kitüntetett figyelemmel követik az országos médiaorgánumok az iskolai vallásoktatás jelenlegi, illetve kívánt jövőbeli helyzetét - a témával kapcsolatban internetes fórumokat hoztak létre, de már olyan nyilatkozat is született, melyben egyházi felekezetek képviselői és tanügyi megbízottak foglalnak állást a kötelező vallásoktatásról.
Írásunkban a hittanórák érvényes tanügyi szabályzatát, ennek tervezett jövőbeli formáját, illetve néhány oktatási intézménynek a problémára vonatkozó megoldási javaslatát, módozatát mutatjuk be.
Az érvényes tanügyi törvény szerint ma olyan értelemben kötelező a vallásoktatás, hogy ez a törzsanyag részét képezi, azaz alapértelmezetten kötelező tantárgy, kötelező óraszámmal - nyilatkozta lapunknak Bartolf Hedwig megyei főtanfelügyelő-helyettes, majd hozzátette: akinek viszont más a felfogása, az kérheti gyereke számára az iskola vezetőségénél a vallásórák felfüggesztését. Hasonló esetekben az lenne a törvény szerinti eljárás, hogy ezeknek a gyerekeknek más, alapvetően általános műveltségű tantárgyakat tesznek elérhetővé, mint például a kultúr- vagy az egyháztörténet, de a gyakorlat általában mást mutat. "Az új törvénytervezetben az áll, hogy I-től X. osztályig tennék kötelezővé a hittanoktatást, ám a tanfelügyelőség - Hargita megye iskoláival együtt - javaslatot tett ennek érettségiig történő kiterjesztésére, mivel a szülők, pedagógusok és a gyerekek is a vallásórák megtartása mellett érvelnek" - magyarázta Bartolf, aki szülőként is a vallásórák mellett foglal állást, melyek megfelelően kiegészíthetik az általános műveltségi oktatást.
Vallásórák hiányában jól jön a könyvtár
A Tompa László Általános Iskolában idén egyetlen szülő sem fordult "vallásóra-felmentéssel" a vezetőséghez, de korábban volt rá példa: ekkor - baptista felekezeti hovatartozás esetén - városszinten hoztak létre egy közösséget, és oda jártak a gyerekek, de előfordult az is, hogy a könyvtár "nyújtott menedéket" a diáknak, amikor az iskola könyvtárosa felügyelte a tanuló tevékenységét - említette a megoldási javaslatokat Bakos Levente igazgató. "Valójában az a gond, hogy mindig elszigetelt, egyéni esetekkel találkozunk, és ilyenkor nehezebb egy gyereknek megoldást találni, mint például egy húszfős csoportnak" - magyarázta az igazgató. Az általános iskolában egyébként ma három felekezetű vallásoktatás történik, a katolikus és református vallásórákat hittantanárok, az unitáriust pedig lelkész tanítja. "Ebben a tanévben mintegy 15 diáknál kérték a szülők a vallásórák mellőzését, részben Jehova tanúi hitvallás miatt, részben kényelmi okokból" - nyilatkozta lapunknak Szakács Paál István, a Bányai János Műszaki Kollégium igazgatója. A hittanórák alól felmentett diákoknak a tervek szerint csak a következő tanévtől fognak valamilyen egységes órát tartani, addig - a vallásórák nap eleji vagy nap végi időpontját tekintve - ők egy órával később jönnek reggelente, délután pedig hamarabb hazamennek, de napközben ott a könyvtár. "Nagy diákszámú iskoláknál gondot okoz a vallásórák órarend szerinti egyeztetése a különböző felekezetek miatt. Előfordul, hogy egy katolikus hittanórán 45 diák van jelen, míg az unitáriusoknál csupán hat, ezért kezdeményeztük a vallásórák helyett egyfajta közös erkölcstan tantárgy bevezetését, melynek keretében több vallás alapjait, történelmét mutatnánk be, ám ezt visszautasították" - beszélt az elmúlt évek próbálkozásairól az iskolaigazgató.
Szakképzett vallástanárok veszik át az oktatást
Ma már a legtöbb helyen szakképzett vallástanárok tartják az
órákat, felváltva a papok, lelkészek iskolai szolgálatát - mutatja be a
pedagógushelyzetet Bogos Mária vallás-szaktanfelügyelő, akitől
megtudtuk: megyeszerte 120 oktatási intézmény működik, és mindegyikben
megoldják valahogy a vallásórák kérdését. Azt viszont nehéz pontosan
megmondani, hogy hány vallástanár érintett az ügyben, ugyanis gyakorta iskolánként
több felekezetű oktatást szerveznek, esetenként nem vallástanárokkal,
hanem betanító - úgymond katedra nélküli - lelkészekkel.
"Előfordultak olyan esetek, amikor a szülők valóban azt kérték,
hogy gyereküknek ne tartsanak vallásórákat, rendszerint Jehova tanúi
köréből kerültek ki hasonló példák" - beszélt felfüggesztett
vallásórák példáiról a szaktanfelügyelő, hangsúlyozva: a
tanfelügyelőség továbbra is a hittanórák megtartását kezdeményezi.
Bálint István, Udvarhelyi Híradó, 2008-03-05
Március 11-én, kedden 17 órakor ünnepélyes keretek között kerül sor a Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete Backamadaras községi munkapontjának a felszentelésére. A szentgericei református templomban sorra kerülő avatón áhítatot tart Kató Béla főjegyző, alapítványielnök.
Népújság, 2008-03-05
Érlelődő konfliktus - Temetőgyalázás Egrestőn
A Balavásár községhez tartozó Egrestőn sorozatosan meggyalázzák a református temető sírjait. Lovakat kötnek a sírkövekhez, majd virágvázástól ledöntik, a kegyelet virágait ellopják, a fém sírkereteket kirángatják és sárral piszkolják be a betonlapokat. Az önkormányzat, az egyház, a falubeliek egyértelműen a temető szomszédságában lakó romákat okolják, akik nem hajlandók felhagyni "bevett" szokásukkal.
A falu kiáltását kiáltom tovább
- írta levelében Kulcsár Levente helybeli református lelkész, akivel a helyszínen beszélgettünk. - Nem új keletű a romaprobléma Egrestőn. A faluból rendszeresen lopnak: tyúkot, nyulat, a füstölőkből húst, szalonnát, kolbászt, a gabonásból gabonát, lisztet, a mezőről elviszik a termést, a lovakkal rámennek a búzavetésre, szeméttel töltik meg a falut - és sorolhatnám tovább, mondta a lelkész, aki azután fordult hozzánk, hogy a romák utolsó felháborító tettüket véghezvitték.
A temető falu felőli bejáratánál - ahová bokáig érő sárban tapicskolva lehet feljutni - több sírkövet döntöttek le, a beton sírkereteket megrongálták, a vaskerítéseket kicibálták, a betonvázákat a sírok mellé gurították. Amíg a szem ellát, mindenütt a vandalizmus nyomai. - Az egyház többször kérte a polgármesteri hivatalt, a rendőrséget, a csendőrséget, tegyenek valamit, de semmi változás nem történt. Azaz voltak kint a helyszínen, szóba álltak a romákkal és ennyi. Nem hallottunk arról, hogy egyet is közülük előállítottak vagy megbüntettek volna. A több mint 400 roma közül bárki lehet a tettes, de mi a fiatal suhancokra gyanakszunk, akik azzal szórakoznak, hogy a temetőben fociznak és a sírokat tönkreteszik - nyilatkozta a lelkész.
A kerítést is ellopnák
Zsiga Károly, a református egyház gondnoka arra a kérdésünkre, hogy miért nem kerítik be a temetőt, hogy senki ne tudjon a sírok között garázdálkodni, azt a választ adta, hogy attól tartanak, a kerítést is kitépik. Mindegy, hogy betonoszlopokat vagy sasfákat állítanak, azokat is egytől egyik elviszik. - Ha nem is sikerül visszaszorítani a jelenséget, mégis megpróbáljuk, hátha a sajtónyilvánosság segít - mondta a gondnok, aki végigkísért a megrongált sírok között. - Olyan is volt, hogy a sírt megjavították, a betonvázát visszaragasztották, s másnap ismét a földön volt.
Szomorú, ami Egrestőn történik
A polgármesteri hivatalban tudnak a történtekről. A helyszínen járt az alpolgármester, a rendőrség, a csendőrség. Gyűlést is tartottak a romákkal, amelyen részt vett a prefektúra romafelelőse.
- Nagyon szomorú. Átélem a helyzetet, nekem sem tetszene, ha szüleim vagy nagyszüleim sírját meggyaláznák. A romák közel laknak a temetőhöz, s mert nincs bekerítve, a sírok között randalíroznak. Sajnos, a romakérdés kezelhetetlenné válik a faluban, a 778 egrestőiből 320 vallotta magát romának, ők azok, akik ellehetetlenítik a magyar lakosság életét - mondta Máthé János, Balavásár község polgármestere.
Ugyanez a véleménye Gönczi Editnek is, aki úgy látja, hogy csak "missziós" munkával lehetne civilizálni a romákat, amiben az egyháznak is szerepet kellene vállalnia. Bonyodalmas, de meg kell találni a módját. Ha ma kezdenék, már az is nagyon késő lenne - mondta a hazatelepedett nyugdíjas gyógyszerész.
Addig is a hatóságoknak, a rendfenntartóknak lenne a kötelességük megszüntetni a jelenséget, akik nem sokat tettek annak érdekében, hogy felfedjék a tetteseket, s hogy elejét vegyék a kegyeletsértő tetteknek.
Mezey Sarolta, Népújság, 2008-03-05
Wass Albert szavalóverseny - Ördöngösfüzes
|
|
|
Wass Albert írófejedelem születésének 100. és halálának 10. évfordulójára emlékezve az Ördöngösfüzesi Egyházközség és a helyi Kulturális Egyesület március 1-jén megrendezte a II. Wass Albert Regionális Szavalóversenyt, amelyre mintegy harminc diák érkezett Szamosújvárról, Désről, Székről valamint Bálványosváraljáról és természetesen Füzesről. A verseny megkezdése előtt Sükösd Sándor helybeli lelkipásztor, az esemény szervezője szeretettel köszöntötte az ünnepségen megjelent vendégeket, közöttük a Wass Albert munkáit megjelentető két nagy kiadó képviselőit: Turcsány Pétert a Kráter valamint Káli Király Istvánt a Mentor Kiadó részéről.
Turcsány Péter rövid előadást is tartott az íróról. Elmondta többek között, hogy az erdélyi író hagyatékát egyre többen próbálják terjeszteni az anyaországban is: több előadássorozat méltatta Wass Albert életét, munkásságát, néhány városban szobrot emeltek, Koltay Gábor a közelmúltban filmet készített az íróról.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A verseny két kategóriában zajlott: az 5-6. valamint a 7-8. osztályosok számára. A diákok két szabadon választott verset szavaltak. A verseny kiegészült I-IV. osztályosok részére rendezett rajzversennyel, melynek témája Wass Albert: Tókirály és Szille című meséje volt. A meséről készült rajzokat a tanulók postán küldték be. A zsűri a következő tanulókat díjazta:
1. díj: Filep Beáta, 2. díj: Karsai Judit, 3. díj: Szováti Renáta (mindhárman szamosújvári ötödikesek). Dicséretben részesült Fülöp Loránd (5. o., Szamosújvár) és Lengyel Zsuzsa (6.o., Szék)
1. díj: Muresan Anna Karina (8. o. - Dés), 2 díj: Szabó Gitta (7. o.) 3. díj: Fülöp Arabella (8. o.) - mindketten Bálványosváraljáról. Dicséretben részesültek: Szász Dávid, Kerekes Szilárd (Dés), Szabó Enikő, Székely Zsuzsa (Szék), valamint Joó Emese (Bálványosváralja). Illesse dicséret nem csak a szervezőket, hanem a támogatókat (Szülőföld Alap, valamint a Mentor és a Kráter Kiadó) és a magyar szakos tanárokat is, akik felkészítették tanítványaikat a versenyre: Márkosi Klárát, Fülöp Mónikát, Csoboth Orsolyát, Tárkány Margitot és Sallai Zsuzsát.
|
|
|
A díjkiosztás előtt könyvbemutatóra is sor került: Vida Erika a marosvásárhelyi Mentor kiadó részéről bemutatta Magyari Zoltán: Tetűbőr belezna című könyvét, amely Kisláposi András bácsi és Hideg Anna néni által elmondott ördöngösfüzesi népmeséket tartalmaz.
SB
Megüresedett a lelkészi állás Teleken
Egészségi okok miatt távozott az orbaiteleki
egyházközségből t. Bencze Bulcsú, fiatal lelkipásztorunk és fiatal
kántorunk is. Lelkész és énekvezér nélkül maradt az egyházközség -
tájékoztatott Józsa Ferenc gondnok.
- Ez számunkra nagy gond, mert 566 református lelket tartunk számon, s az állandó egyházi szolgálatra nagy szüksége van a faluközösségnek. Régi lelkészünk több százmilió lej értékű pályázatot nyert. Ittléte alatt sikerült megjavíttatnuk a kántori lakot, korszerűsítettük a lelkészi lakást, most is folytatjuk annak felújítását, megújíttattuk a harangtornyot." Telekre a szomszédos Páké lelkipásztora, t. Isán Antal szolgál be, és felesége végzi az énekvezéri szolgálatot. Túl vannak már az egytemes imahéten. Pályázatot hirdettek a lekészi állásra, s ha nem jelentkezik senki, az állás betöltése a püspökségre marad.
(kisgyörgy), Háromszék, 2008-03-04
Székelykeresztúron a történelmi egyházak közösségeinek hagyományos rendezvénye, az Imádkozó Nők Napja március 5-én 18 órakor kezdődik a református templomban.
Bevezető gondolatokat Antal Erzsébet, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye Nőszövetségének elnöke mond. Az ökumenikus áhítaton Isten Igéjét református, unitárius és katolikus lelkipásztorok hirdetik, az imafüzért szintén mindhárom felekezet nőszövetségének tagjai vezetik, és közreműködik a helyi dalárda.
Március 5-én, szerdán 17 órától a szombatfalvi Közösségi Házban az idősek klubtalálkozóját tartják, az idős kor küldetése témával.
Csütörtökönként 17 órától a Bocskai István Közösségi Ház nemrég elkészült ifjúsági termébe várják a konfirmált, 18 év alatti ifjakat. Barabási Domokos lelkésszel az őket érintő kérdésekről csoportfoglalkozás keretében beszélgetnek.
A hónap első csütörtökén este 7-10 óra között szentségimádást tartanak a Szent Miklós-plébániatemplomban. Ezalkalommal a 23 órai szentmise elmarad.
Idén március 7-e a Keresztyén Nők Ökumenikus Világimanapja, amelynek keretében évente kiemelten foglalkoznak egy közösség életével, idén Guyanával. Városunkban a Bethlen-negyedi református templomban 17 órakor kezdődik az . Pénteki lapszámunkban bemutatjuk a nap tematikáját és az olvasókörzetünk e napon szervezett istentiszteleti rendjét.
Március 9-én a belvárosi református templomban kerül sor a helyi református kórusok hagyományos találkozójára. A 10 órakor kezdődő istentiszteleten Berde László lelkipásztor hirdeti Isten Igéjét.
Udvarhelyi Híradó, 2008-03-03
Irodalmunk örök ékessége a mese
A Dr. Juhász András Gyülekezeti Központ nagytermében került sor Nagyapó mesefája címmel a másodikosok mesemondó versenyének megyei szakaszára.
Harmincnégy mesemondó kisdiák érkezett a rendezvényre, hogy a mesék birodalmába kalauzolja a jelenlevőket.
Habakuk-báb, Cseke Tünde tanítónő személyében, elvezette a gyerekeket Tavasztündér birodalmába.
A versenyző gyerekek örömmel segítettek Tavasztündérnek, akit Pázsint Györgyi tanítónő személyében ismertünk meg. Mire mindegyik mesemondó előadta a maga meséjét, Tavasztündér kertje megtelt hóvirággal, ibolyával, tulipánnal és nárcisszal. A hangulatot még varázslatosabbá tette Bitai Júlia tanítónő és Szász Emese egyetemi hallgató furulyakísérete.
Természetesen a meséket nemcsak Habakuk és Tavasztündér hallgatta figyelmesen, hanem a zsűri tagjai is: Bárdosi Ilona nyugdíjas tanító néni, László Edit, a marosvásárhelyi rádió gyermekműsorának szerkesztője és riportere, Barta Anna magyar szakos tanárnő az Alexandru Ioan Cuza Gimnáziumból, Barabási Hajnalka óvónő- színésznő a 14-es óvodából, Rupics Zsuzsanna tanítónő az Unirea Gimnáziumból.
Míg a zsűri elvonult, a mesemondókat a Habakuk bábcsoport ajándékozta meg két bábmesével. A bábcsoport vezetője, Barta Julianna és állandó segítőtársa, Cseke Tünde tanítónő szívesen készítették fel a gyermekeket, és vettek részt ezen a rendezvényen.
A zsűri elnöke, Bárdosi Ilona tanító néni pozitívan értékelte a gyerekek előadásmódját. További meseolvasásra biztatta őket, hogy az irodalom e gyöngyszeme még sokáig ékeskedjen. Majd Fejes Réka szaktanfelügyelő ismertette a nyertesek névsorát.
A legszebb virágot az első díjas Tőkés Attila keltette életre, aki a Romulus Guga Gimnázium diákja és A kenyér íze című mesét adta elő. Tanítónője Harmath Erzsébet. A második díjat Az okos Zsuzsi című mesével Vita Henrietta vitte el, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból érkezett, tanítónője Szitay Tünde-Klára. A harmadik helyre a szászrégeni Portik Sándor Szilárd, a szászrégeni Petru Maior Iskolaközpont diákja került a Házasodik a daru című mesével. Tanítónő Kiss-Miki Melinda.
A rádió díját Jánosi Mária, a Bolyai Farkas líceum tanulója vihette haza A pösze királylány című mese előadásáért. Tanítónő Szitay Tünde Klára.
Dicséretben részesültek: a nagyernyei Szőcs Dávid - tanítónő Jenei Szenner Emőke, a nyárádremetei Csiszár Bernadett Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola - tanítónője Kakus Margit, Cseke Brigitta a Dacia Gimnáziumból - tanítónők Simon Kerekes Csilla és Molnár Hajnal, Dósa Bea Boglárka a szovátai 2-es számú Általános Iskolából - tanító Ferenczy Károly, Péter Panna Dorottya a Dacia Gimnáziumból - tanítónő Szakács Judith, Marton Endre Csíkfalváról - tanítónője Balogh Tünde, Kuri Dániel erdőszentgyörgyi iskolaközpontból - tanítónő Bakó Erzsébet, Nagy Eszter a dicsőszentmártoni Traian Gimnáziumból - tanítónője Szász Irén.
Köszönetet mondunk mindazoknak akik támogatták a rendezvényt, az Alexandru Ioan Cuza Gimnázium vezetőségének és a Hoppá, valamint a Kreatív kiadóknak, amelyek az ajándékkönyveket biztosították a díjazottak részére.
Külön köszönet illeti a Szabadi úti református egyház lelkészét, Szász Zoltánt, aki mindig díjmentesen biztosítja a hasonló rendezvények helyszínét, és könyvvel ajándékozza meg a részt vevő tanulókat, tanítókat.
A szervező tanítónők nevében: Pázsint Györgyi
Népújság, 2008-03-04
Választható tantárgyként a középiskolás tantervben marad a vallás
Választható tantárgyként a középiskolás tantervben marad a vallás. Ezt azután jelentették be, hogy a szaktárca képviselői tárgyalásokat folytattak a román ortodox egyház és más felekezetek elöljáróival.
Mihaela Suiciu miniszteri tanácsos szerint a középiskolások esetében tizenhat éves korig a szülők döntik el, az után maguk a diákok, hogy igényelik-e a vallásórákat, illetve hogy milyen felekezet óráira járnak. Az oktatási tárca képviselői hangsúlyozták, hogy a vallásórákat elutasító diákokat nem részesítik megrovásban, döntésük pedig nem befolyásolja tanulmányi eredményeiket, számukra általános műveltségi órákat ajánlanak fel.
Az új oktatási törvénytervezet szerint eredetileg nem szerepelt a vallási oktatás a középiskolai tantervben, az ortodox egyház és számos civil szervezet nyomására azonban a tárca módosított álláspontján.
Háromszék, 2008-03-01
"Épp ezért a születésnap ne csak ünnep legyen, hanem annak a tudatosítása is, hogy mindenkinek tovább kell adnia a hírt, a lehetőséget, a rádió hallgatásának örömét" - ezekkel a gondolatokkal köszöntötte nt. Oláh József esperes az ötödik születésnapját ünneplő Agnus Rádiót a március 1-jei rendezvényen. A Báthory-líceum dísztermében több tucatnyi érdeklődő gyűlt össze, lelkes kicsik és nagyok, a rádió régi hívei, barátai és támogatói. A reneszánsz hangulatú szülinap sok meglepetéssel szolgált, színpompás ruhákban, igényes produkciókban lehetett gyönyörködni, finom falatokat kóstolgatni. A legkisebbek örömére Demeter Ferenc és Vincze László adott elő fergeteges bábjátékot, Mátyás király és a kolozsvári bíró történetét elevenítve fel, miközben a nagyobbak vetítettképes előadást hallgathattak meg az erdélyi reneszánsz koráról, Kovács Zsolt művészettörténész jóvoltából. A kolozsvári alsóvárosi református egyházközség vegyeskara mellett több iskolai csoport és kórus is fellépett, a rádió munkatársai pedig a múlt tapasztalatait és a jövőbeni terveket osztották meg közönségükkel. Adorjáni László igazgató el árulta: több éves kívánságnak tesznek eleget hamarosan, hiszen sikerült elérni, hogy átvehessék a Kossuth Rádió bizonyos műsorait, így hamarosan azok is hallgathatók lesznek az Agnus hullámhosszán, a 88,3 fm-en.
S. B. Á., Szabadság, 2008-03-03
Kicsi Amerikából csak a kicsi maradt
Mielőtt Hargita megye legkisebb falujába térnénk, megállunk tájékozódni a községközpontban, Felsőboldogfalván - Sándorfalva, avagy a falusiak szerint helyesen Sándortelke Felsőboldogfalva községhez tartozik, 8 kilométerre, eldugottan húzódik meg a bágyi vár nyugati előterében. A falucska a világ vége is lehetne, innen már csak a határ..., de az élet nem állt meg itt.
Sándorfalva hivatalos tudnivalóit a községközpontból szedegetjük össze, Felsőboldogfalva polgármestere, Sándor József segít, hogy minél többet tudjunk lejegyezni, és ezt az olvasóknak továbbadni. Látni fogják, hogy néhol az ismeretek közt eltérések vannak.
Negyven házszám, negyvenkét ember
Rögtön a falu nevének magyarázásával kezdjük, hiszen a Sándorfalva és Sándortelke elnevezéssel is találkozhat az utazó: a polgármester szerint a bécsi döntés után (a második bécsi döntés, 1940. augusztus 29. és 30. - szerző megj.), a "magyar világban", azaz 1940 és 1944 között Sándortelkének nevezték a falut, lakott területe 154.000 négyzetméter. Az 1567-es népszámláláskor nyolc kapu létezett, az 1614-esnél már 12 kapu - 1786-ban a lakosság összlétszáma 102. 1851-52 között építik a templomot kőből és téglából református felekezetűek számára. Megtudjuk még, hogy ma is zömével reformátusok lakják a falucskát, csupán néhány személy más felekezetű. Sándorfalván 21 gazdaságot számlálnak, 42 személyt, 40 házszámot, az átlagéletkor pedig 65 év. Sándor József szerint az elszigeteltség, a kedvezőtlen feltételek miatt még a múlt rezsim idején sokan felköltöztek Székelyudvarhelyre. Mivel az út is járhatatlan volt, csak föld, csak sár, a fiatal generáció a kilencvenes évek elején is inkább a várost választotta. Néhány évvel ezelőtt, vagyis 2000-ben a községi önkormányzat Telekfalva és Sándorfalva között 2,2 km hosszan lekövezte az utat, majd 2001-2004 között egy Sapard-pályázat segítségével - a megye első nyertes Sapard-pályázata volt - aszfaltutat húztak a Patakfalva és Kénos közti eltérőtől Telekfalva felé. Ez az út viszont nem visz be Sándorfalvára. A polgármesteri hivatalban úgy tudják, nincs autó a faluban.
Se templom, se iskola
Sándorfalvának, Sándortelkének volt iskolája 2002-2006 között (korábban is, de a régi, templom melletti épületet lebontották), egy magánházban működött, viszont az alacsony gyereklétszám miatt megszüntették. Ma egyetlen VII. osztályos kislány, Bálint Gyöngyike jár iskolába, ő is Felsőboldogfalvára. A Telekfalván működő elemiben és az óvodában egy sándorfalvi gyerek sincs. Mert nincs ekkora gyerek Sándorfalván. Az alcím megtévesztő lehet, mert aki ismerős ezen a tájon, a Szurdok-patak völgyében, tudja, van a sándorfalviaknak templomuk. Van, de már két éve nem használják, mivel romos állapota miatt veszélyes arra, aki benne jár, és lassan azokra is, akik mellette laknak. Istentiszteletet a Szabó Márton megyebíró (falufelelős, gondnok) udvarán lévő kis kék házban tartanak. Mire kiérünk Sándorfalvára, már vár bennünket Bara László, aki egyébként Felsőboldogfalván tanácsos. A kultúrház mellett találkozunk, innen indulunk a templomhoz, ahol csatlakozik hozzánk a 77 éves Márton bácsi. A harangláb az első, ami szemet szúr, úgy néz ki, mintha használhatatlan lenne. Ám kiderül, hogy vasárnaponként innen még harangoznak, sőt Bara László csak annyit mond: az még jó, gyermekkoromban is ilyen volt! A telekfalvi református lelkész, a hétfalusi származású Juhász Ábel jár át istentiszteletet tartani és temetni. Decemberben, karácsony környékén volt utoljára temetés. A templomban korhadó fa illata, por, törmelékek. A régi harmónium, amit még ki tudja, mikor Budapesten készítettek, teljesen néma. Állunk hárman, és szomorkodunk az állapoton. Két beszélgetőtársam azt mondja, javíthatatlan az épület, nem éri meg a befektetést. Vagyis így mondták a szakemberek, amikor a lelkésszel itt jártak, toldják meg a mondatot. Márton bácsi és Bara László úgy tudják, a valamikori iskola épületének helyére terveztek nemrég egy új templomot, mert ez a régi bontásra való... "Ezeket a mi asszonyaink varrták!" - mutat aztán Szabó Márton a padokon kifeszített varrottasokra. Elolvasom az oltár kendőjére varrt feliratot: Isten az én erősségem. Ő benne bízom én. (2. Sámuel 22.3). A felirat jövőbe mutat, tudom. Bezárjuk az ajtót, a kulcsok helyükre kerülnek. A szomszédos házból egy férfi tisztálni indul a kúthoz, és elmenőben mondja, félnek, hogy a házukra omlik a templom. Mind tartanak ettől, Márton bácsi is, akinek két háznyira innen a bennvalója.
"Kicsi Amerika"
Míg járjuk a falut, a felsőboldogfalvi polgármesteri hivatalban hallott mondat visszacseng fülembe, hogy itt valamikor jómódú emberek laktak, sokan szász vidéken dolgoztak, és jól éltek. Kérdem is Márton bácsit, de ő nem tud arról, hogy a szászokhoz jártak volna nagyapáik, azt viszont bizton állítja, a kollektivizálás előtt 30, 40 fogat hajtott ki a határra. Mint mondja, a kollektív megalakulásakor 88 munkaerő volt, ennyi ember dolgozott - a faluból a kollektivizálással tűntek el a nagy magántulajdonok. Eljutunk végül Orbán Mózeshez is, akiről tudni kell, hogy idős kora ellenére - 83 éves lesz március 8-án - még mindig bajlódik a község földpapírjaival. Sokáig falufelelős volt, illetve a község képviselőjeként dolgozott. Ő mondja, hogy baj volt, ha egy-egy portáról azidőn két-három fogat nem hajtott ki, mert ez egy kicsi Amerika volt. És akkor Sándorfalva vagy Sándortelke? - tettük föl a kérdést utoljára neki, mert előtte Bara Lászlót is, Márton bácsit is megkérdeztük erről. A válasz egybehangzó: Sándortelke. Mózsi bácsi mondja el a legendát, miszerint valamikor egy Sándor nevű legény megpihent a mai közkútnál, megállt enni. Ő telepedett ide le, azért Sándortelke az igazi neve a falunak, s ők ezt is tartják. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az új tábla, ami tavasszal a kultúrotthonra kerül.
"Sándortelke falu"
Míg a kultúrház felé sétálunk vissza, ahol bejöttünk, Bara Eliza nénivel találkozunk, aki a patakra viszi a ruhákat tisztálni. Csak azt teszi, amit hajdanán az asszonyoktól tanult, de most jeges a mart, nehezen megy a tisztálás. Aztán fönnebb, egy udvarban juhokat nyírnak. De nem nyírógéppel, hanem ollóval! Az élet itt - bármennyire is nagy a csend, kevés a mozgás - nem állt meg, a gazdák tejtermelésből, néhányan pedig újabban juhtenyésztésből élnek. Kiderült, kocsi is van a faluban, egy középkorú férfi azzal jár be Udvarhelyre dolgozni, a másik kocsi pedig egy nyugdíjas hölgyé. A sors fintora, hogy buszjárat nélkül az egyedüli iskolás kislányt egyik autós sem tudja beszállítani az iskolába. Nem talál az időpont. Telekfalváról iskolabusszal jár a gyerek tanodába, odáig meg eljut valahogy. Elérkezünk a kultúrházig, ahol a homlokzaton egy tábla áll, a következő felirattal: Sándortelke falu. Az új táblán is Sándortelke. Bara Lászlóval bemegyünk a kultúrházba, ahol napjainkban gyűlést, tort szoktak tartani, de az udvarhelyi Vitéz lelkek is szívesen jönnek ide. Egy 1960-ból itt felejtett díszlet is hirdeti a vidéki színjátszás egykori "virágos" múltját.
A falu vonzásába lassan visszakerül egy-két elszármazott, felújítja az ősi házat, vagy épít, ilyen is van. De jön idegen is, megvásárol egy portát, tatarozza, aztán hétvégi, nyári lakként használja. Nem drága, néhány tíz milliót kóstál egy javításra, netán bontásra ítélt ház.
Tervek az új templomról
Juhász Ábel református lelkész igazít el a templom körüli bizonytalanságban. Megtudjuk, először javíttatni akarták az istenházát, de kiderült, mivel a domb, amire épült, vizenyős talajú, vasbeton oszlopokkal lehetne megerősíteni a talapzatot, a szakemberek milliárdos beruházást számoltak. Ekkora összegből viszont lehet újat építeni, mondta a lelkész, és főként biztonságosabb területre, így jött szóba a régi iskola területe, mely az egyház tulajdona. Épült volna templom, tanterem. Egy sepsiszentgyörgyi tervező által 2004 végére elkészültek a tervek, csakhogy a restitúciós bizottság még nem döntött a visszaszolgáltatásról. Ez húzódik már évek óta, tudtuk meg a lelkésztől, aki elmondta, a püspökséghez is fordultak segítségért, de eddig eredménytelenül. Juhász Ábeltől tudjuk, 34 református él a faluban, az egyetlen cigánycsalád nincs megkeresztelkedve. A falu "átjáróház", mondta még, egy-egy gazdaságot fogadott munkások vezetnek, állandóan cserélődnek, ők viszont nincsenek nyilvántartva a lelkészi hivatalnál.
Sándor vitéz telke
Az 1800-as években egy Sándor nevű vitéz megállt pihenni
a mai közkútnál. Ellenben a hagyomány szerint a bágyi vár védői
alapították, és a várkapitány Sándor nevű fiának birtoka volt.
Barabás Blanka, Udvarhelyi Híradó, 2008-02-29
A 15 éves Mentor Kiadó ünnepli szerzőit
A TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY MESTEREI
2008
Kolozsváron, március 6-án 18 órától az Erdélyi Múzeum Egyesület dísztermében
Marosvásárhelyen, március 7-én 18 órától a Kultúrpalota kistermében
Meghívottaink,
Szász Zoltán, az MTA Történeti Intézete Tudományos Tanácsának társelnöke,
Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója,
Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület alelnöke,
valamint a Mentor Kiadó szerzői
Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke,
Pál-Antal Sándor, Sebestyén Mihály, Szabó Miklós,
Tófalvi Zoltán, Tüdős S. Kinga
nyílt vitát tartanak "A történelem forrásai, történelemírás és könyvkiadás" címmel.
Bemutatásra kerül a Mentor kiadó két új történelmi forráskötete
Székely Székek a 18. században I. - Marosszék 1701-1722 között, sajtó alá rendezte Pál-Antal Sándor
Erdélyi Testamentumok
III. - Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei 1600-1660, sajtó alá rendezte Tüdős S. Kinga
Tisztelettel ajánljuk figyelmébe az Erdélyi IKE Munkatársképző tanfolyamára való felhívást. A felhívás elsősorban fiataloknak szól, akik már tevékenykednek valamilyen szinten, vagy tevékenykedni szeretnének gyülekezeti ifjúsági vagy gyerekmunkában.
A munkatársképző (MKT) tanfolyam az alapvető képzésen túl lehetőséget nyújt a különböző gyülekezeti ifjúsági csoportokban tevékenykedő fiataloknak a találkozásra, közös éneklésre, együtt-munkálkodásra, illetve tapasztalat-cserére.
Tisztelettel kérjük a lelkipásztor urat, hogy népszerűsítse e programot a gyülekezet fiataljai között.
Köszönettel, a Munkatársképző tanfolyam szervező csapata nevében,
Jaskó Gyöngyi Irodavezető
Erdélyi IKE
Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület
Tel: +40 264 598050
Mobil: +40 744 670769
Email: ike@ike.ro
Honlap: www.ike.ro
Felhívás IKE munkatársképző tanfolyamra
A MunkatársKépző Tanfolyam
alapvető képzést nyújt a helyi IKE csoportokban tevékenykedő fiataloknak
a vezetés, közösségfejlesztés, valamint
ifjúsági- és gyerekemunka témaköreiben.
2008-ban
országos munkatársképző tanfolyamot tervezünk.
Szeretettel várjuk olyan 16-22
éves fiatalok jelentkezését, akik késztetést éreznek a gyülekezeten belüli
önkéntes munka vállalására, keresztyén ifjúsági csoportok létrehozására,
vezetésére.
Általános tudnivalók:
A tanfolyam három hétvégi
szemináriumból, egy táborból és
gyakorlati tevékenységből tevődik össze.
Tervezett időpontok:
I. Szeminárium: 2008.
március
II. Szeminárium: 2008. április
III. Szeminárium: 2008.
május
IV. Tábor: 2008.
nyara
V. Gyakorlat: megegyezés
szerint
A jelentkezéshez szükséges:
ˇ
önéletrajz
ˇ
indoklás:
szándéknyilatkozat (mit szeretnél itt tanulni és hogyan használod fel a közösség/
gyülekezet javára)
ˇ
lelkészi ajánlólevél
Jelentkezési
határidő: 2008. március 15.
A tanfolyam részvételi díja: 60 RON.
További információért bizalommal forduljanak Kató Kata szakosztályvezetőhöz (0746-457819) vagy az IKE iroda munkatársaihoz az ike@ike.ro e-mail címen vagy a 0264-598050 telefonszámon.
Meghívó jótékonysági koncertre
ROMÁNIA BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM Magyar Tagozat tagozatvezető
rektorhelyettes belső szám,
rektorhelyettes: 2120; titkárság és
curriculum iroda: 5105, 5111 rektorhelyettes mobil
tel.: 0741 23 58 59; rektorh. e mail : mtivadar@staff.ubbcluj.ro
cím: Str. Mihail Kogălniceanu, nr. 1, 400084
Cluj-Napoca
Tel. (00) 40 - 264 - 40.53.00*; + belső
Tisztelt kollegák!
Amint arról Pál Zoltán kollegánk már írt nekünk, a Földrajz Karon tanuló Salat Zsuzsát leukémiával diagnosztizálták, és sürgősen csontvelő-átültetésre szorul. A műtétet Marosvásárhelyen végzik, ez és az utókezelés több tízezer euróba kerül. Amikor a hírt megkaptam, támadt az ötletem, hogy a magyar tagozat fogjon össze, és előadóművészetben tehetséges csoportjaink lépjenek fel egy jótékonysági előadáson. Nos, ez megvalósul, mert dr. Péter Éva és Dr. Windhager Geréd Erzsébet tanárnők szervezésében fellépnek a Református Tanárképző Karhoz tartozó kórusaink és más meghívottak is.
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata összefog, és a koncertre, minden csatornát kihasználva meghívom a kolozsvári polgárokat, jöjjenek el, és adakozzanak tehetőségük szerint.
Meghívom önöket is erre a fellépésre, 2008 március 7-én, pénteken, 18 órára, a
Farkas utcai református templomba.
rektorhelyettes
Műsor:
Fellépnek:
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kamarakórusa
Vezényel: Windhager Geréd Erzsébet
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának Kórusa
Vezényel: Péter Éva
Köpeczi Kirkósa Júlia - ének
Majó Zoltán - blockflöte
Windhager Geréd Erzsébet - orgona
Bognár Noémi - orgona
Műsoron: M. Duruflé, Kodály Zoltán, S. Rachmaninov, G. P. Palestrina, J. S. Bach, Gárdonyi Zoltán, H. Walter művei.
KÖNYVESPOLC
Hugenottáknak nevezzük a reformáció idejében a Kálvin által
fémjelzett franciaországi evangéliumi mozgalmat. Mivel hitüket a katolikus
Franciaországban nem tűrték meg, közel 200 000-en hagyták el hazájukat a
16. század közepétől a 18. század végéig. A többieket régi vallásukhoz
való visszatérésre kényszerítették.
A hugenották a régi és az új világ számos országába mentek.
Ők maguk, utódaik és követőik sok helyen befolyást gyakoroltak a
szellemi, gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésre a befogadó országokban.
Egyházukban kezdettől fogva az önigazgatás és az együttes döntés elvét
gyakorolták. A hugenották történelme lényeges alkotórésze a reformáció
történelmének. Igaz és öntudatos keresztyének története. A könyv tükrözi a
hugenottákkal és Kálvinnal kapcsolatos kutatási eredményeket. A mű
elsődleges célja alapvető ismereteknek a megosztása. A könyv
elsősorban egy széles, történelmi-egyházi érdeklődésű olvasói
körhöz fordul, de a vallásban jártas és egyháztól távoli olvasókhoz is. A
számos személyre, helységre, dologra és történelmi eseményre való utalás,
valamint a részletezés a megértést hivatottak könnyíteni és a hugenották
történetét színesíteni. Ezenfelül segítséget nyújthatnak további irodalom
olvasásához.
(Részlet a műből)
Ár: 31 lej
A Szentlélek működik körünkben. De gyakran nem vesszük
észre őt, holott tudjuk: embereket vezérel a hitre, megerősíti
őket a szeretetben, támogatja az imádságban. A Lélek Isten ereje, amely
elevenen tartja istentiszteleteinket. Inspirációja nélkül egyháza, a benne élő gyülekezetek
és emberek elveszítenék életerejüket és kisugárzásukat. Működése nélkül az
egyház nem kelt volna életre. (...)
Korunknak nyilvánvalóan nem az a hiányossága, hogy a Lélek
kevéssé fúj, hanem az, hogy elveszítettük a Lélek észlelésének képességét.
Jelenlétének tudata nem határozott. Ehhez bizonyára hozzájárult a Lélek
sajátossága is. Oly nehezen lehet megragadni. Isten Lelkét éppúgy nem lehet
tapinthatóan felismerni, ahogyan a szelet sem, hanem csak nyomait és hatásait
lehet észrevenni. Ehhez társul, hogy a Szentháromság harmadik személyeként a "Szentlélek"
sokkal "homályosabb", és őt sokkal nehezebben lehet elképzelni,
mint az Atya Istent és Fiát, Jézus Krisztust.
(Részlet a műből)
Ár: 19 lej
Ár: 2 lej
A fenti könyvek, termékek mindegyike, megvásárolható és
megrendelhető, egyházkerületünk
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
