|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2008
február 29, VII. Évfolyam 8. szám (összesen 296 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
Kiemelné az embereket a lelki mélységből
Megnyitotta kapuit a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet
Amerikai tájékoztatás az egyházi restitúcióról
Előzetes a Harangszó legújabb számából (2008/5.)
Meghívó az Agnus Rádió 5. születésnapjára
A Biblia. Útmutató a Szentírás tanulmányozásához
Kiemelné az embereket a lelki mélységből
Fotó: A szerző felvétele
Nagy tervekkel érkezett haza szülőfalujába Lukácsy
Szilamér mezőbándi lelkész
Renoválná, majd szórványbentlakássá és kulturális központtá
alakítaná a nemrég visszaszolgáltatott mezőbándi egyházi kultúrházát a
Maros megyei településen decembertől szolgáló Lukácsy Szilamér (képünkön).
A református lelkipásztor ugyanakkor a közeljövőben vendégházat kíván
építeni a parókia udvarán, továbbá karitatív intézmények, ifjúsági ház
létesítését, valamint cigánymissziót is tervez.
A mezőbándi származású Lukácsy Szilamér húsz év erdőcsinádi szolgálat után tért haza a tavalyi év végén, miután a faluban korábban szolgáló lelkész nyugdíjba vonult. Lukácsyt a mezőségi nagyközség reformátusai kérték fel, vállalja el a nagy lélekszámú gyülekezet szolgálatát. "Hosszú ideig dolgoztam Erdőcsinádon, így nem volt könnyű a döntés. A lelkemben mindig ott élt Bánd, és bármit is tettem életem során, állandóan arra gondoltam, ezt vajon, hogy csinálnám, ha otthon lennék. Így érthető, hogy hosszas gondolkodás után végül is a szülőföld hívó szava győzött, és vállaltam a mezőbándi szolgálatot" - ecsetelte az Eklézsiának a lelkész. Mint hangsúlyozta, prioritása "a jelenleg tapasztalható lelki mélységből kiemelni az embereket". Hogy minél közelebb kerüljön híveihez, ellátogat a 2300 lélekszámú gyülekezet tagjaihoz, ismerkedik, beszélget velük.
Lukácsy nagyon sok tervvel érkezett haza szülőfalujába. S úgy tűnik, máris sikerült megvalósítania néhány elképzelését. A vasárnap délelőtti istentiszteleten kívül máris bevezette a délutánit is. Ugyanakkor az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) által szervezett farsangi bálon részt vett a Maros-Mezőség egyházközség fiatalságának nagy része. "Nagyon sok a fiatal a faluban, csak meg kell találni azt az életformát, amely igazi közösséggé kovácsolja őket" - véli a lelkész, aki Erdőcsinádon az ifjúsági központot, a készülő öregek házát, a befejezés előtt álló székelykáli imaházat hagyta maga mögött, hogy Mezőbándon szinte a semmiből elölről kezdje a munkát. Mert, mint hangsúlyozza, hasonló jellegű intézményeket, tevékenységeket akar szülőfalujában is.
Merész elképzelése továbbá a cigánymisszió. Mezőbándon
közel kétezer roma nemzetiségű személyt tartanak nyilván, akiknek többsége
valamikor református vallású volt. Éppen ezért Lukácsy Szilamér egy imaházat
építtetne számukra a romatelepen, és rendszeres istentiszteleteket tartana azok
számára, akik nem jönnek el a bándi templomba. "Bár így is vannak
néhányan, akik látogatják a református igehirdetést, talán közelebb kerülnének
Istenhez, ha saját helyük volna az imádkozásra. Ennek a tervnek a
megvalósítására azért is szükség van, mivel a legnagyobb gyermekáldás a cigány
családokra jellemző, tíz év alatt ezer gyerek született" - indokolja
döntése létjogosultságát a lelkész.
Antal Erika, Ekklézsia, Krónika, 2008-02-29
Fotó: László Tamás
Több mint félszázad után idén esély kínálkozik a Szilágy megyei Nagyilonda község református templomának megmentésére. Az 1903-ban épült templom mára csak árnyéka hajdani pompás önmagának, állaga teljesen leromlott, pattogzik a vakolat, az ablakok hiányoznak, s a tetőszerkezet is alapos felújításra szorul. Az enyészet azonban nem csak kívülről kezdte ki a templomot. Miközben a szószék és a padok még a helyükön vannak, sőt az úgynevezett "úri padok" is, az úrasztalát évekkel ezelőtt ellopták. Kis híján erre a sorsra jutott a templom harangja is, amelyet az elmúlt év folyamán próbáltak meg elemelni a templom tornyából.
A harang viszont leesett, és megsebesítette a tolvajokat. A templomot mindenképp megmenteni kívánó Erdélyi Református Egyházkerület illetékesei ekkor döntöttek úgy, hogy ideiglenesen a Kolozs megyei Kozárvárra szállítják a harangot.
Fogy a gyülekezet
A Zsibótól 42 kilométerre északkeletre, Déstől 40 kilométerre északnyugatra, a Szamos jobb partján fekvő Nagyilonda közigazgatásilag ugyan Szilágy megyéhez tartozik, a gyülekezet azonban nem a Királyhágómelléki, hanem az Erdélyi Református Egyházkerület fennhatósága alatt áll. A település ugyanis a trianoni békediktátumig Szolnok-Doboka vármegye nagyilondai járásának székhelye volt.
A községet 1467-ben említették először mai nevén. 1910-ben 1167 lakosából 661 román és 445 magyar volt. A 2002-es népszámlálás adatai azonban lényeges elrománosodásról tesznek tanúbizonyságot: Ilonda és a hozzá tartozó 11 település 2589 lakosából 2325 román, 244 roma, 17 magyar, 2 ukrán és 1 német nemzetiségű volt.
A helyzet ma még szomorúbb. Nyeste Csaba református lelkész - aki hat éve végez szórványmissziói szolgálatot az ilondai gyülekezetben - arról tájékoztatott: míg 2002-ben is csupán hat református tagja volt a gyülekezetnek, mára öten maradtak. A gyülekezetre az elöregedés jellemző, esküvőre, keresztelőre nincs is remény. A lelkész havonta egy alkalommal jár ki vasárnap délutáni istentiszteletre, amelyeket évek óta családi házaknál tartanak.
Remény a megújulásra
A közösségnek nincs sem gondnoka, sem presbitériuma. A templomhoz hasonlóan pusztulásra ítélt parókiának a második világháború óta nincs állandó lakója. Ezért is döntöttek 2002-ben a leromlott állagú ingatlan eladása mellett. A paplak megmentése mellett szállt azonban ekkor síkra Oláh József. A Kolozs megyei Kisbács lelkésze 49 évre kötött haszonbérleti szerződést a parókiára, s egyúttal arra is ígéretet tett, hogy idővel a templomot is feljavítják. Oláh Józseftől megtudtuk, hogy potom áron kívánták értékesíteni az ingatlant, az összegből legfeljebb 38 éven át lehetett volna állni a szórványmisszió szolgálatot ellátó lelkész útiköltségét. A kisbácsiak viszont 49 évre vállalták a lelkész utazásával járó költségek fedezését.
A parókiában és a hozzá tartozó 50 áras kertben üdülőközpontot terveznek a kisbácsiak. "Amikor megláttam, hogy mennyire lepusztult állapotban van az épület, azt mondtam, 10 évbe telik, amíg teljesen felújítjuk" - mondta Oláh József tiszteletes. Az első lépéseken már túlvannak: öt év alatt mintegy 60 ezer lejes ráfordítással sikerült fürdőszobát kialakítani, rendbe tették a konyhát és két szobát. A kertben filagóriát alakítottak ki, ami étkezésre, asztaliteniszezésre, sakkozásra egyaránt alkalmas. A belső feljavításokkal párhuzamosan zajlik a külső falak rehabilitálása is. Március elején tervezik a hőszigetelő nyílászárók felszerelését a parókia mind a hét szobájában. Ifjúsági és diáktáborokat már néhány éve szerveznek ott, igaz, egyelőre csak nyáron fogadhatja a parókia a fiatalokat.
Templom és temetkezési kápolna
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor már idén nyáron
hozzáláthatnak a templom felújításához is, két héttel ezelőtt nyújtották
be a kormánytámogatást igénylő kérelmet a Szilágy Megyei Tanácshoz. Oláh
József ígéretet kapott a megyei önkormányzattól, hogy amint elfogadják az
állami költségvetést, lehetőség nyílik a kért 85 ezer lejes támogatás
odaítélésére. Ebből a tetőszerkezetet szeretnék teljesen felújítani.
A kisbácsi lelkész derűlátó, szerinte a pályázat elbírálásakor döntő
tényező lehet, hogy az is szerepel tervezetben: a templomot a feljavítást
követően temetkezési kápolnaként is lehetne használni. Európai uniós
követelmény ugyanis, hogy minden faluban kötelező temetkezési kápolnát
kialakítani. Nagyilondán egyelőre nincs, és a helyi önkormányzat terveiben
nem is szerepel egy ilyen helyiség kialakítása.
Bálint Eszter, Püsök Annamária
Ekklézsia, Krónika, 2008-02-29
A hitről, a vallásról valamint a keresztyénségről
szól Ötvös József missziói előadó vezércikke az Üzenet márciusi számában.
Péter Miklós egyetemi tanár a Czika Tihamér által írt egyházellenes
cikksorozatra reagál Egy vitát nem tűrő szerző "vitaindító"
cikkének margójára címmel.
A lapban interjú olvasható Dr. Gegesi Tiborral, a kolozsvári Farkas utcai gyülekezet tiszteletbeli presbiterével. Érdekes riportot közöl a lap Gernyeszegről, ahol januárban a templomkertből ellopták Bethlen István szobrát.
A Szentírás emberei sorozatban Lőrincz István Arimáthiai Józsefről ír. A hírek között pedig megismerkedhetünk az ausztráliai Magyar reformátusok életének egy szeletével.
A tisztelt olvasó két érdekfeszítő jegyzetet is talál a lapban: az egyiket Fábián Tibor jegyzi Hátbadámadás a nyelv eszközeivel, a másikat Somogyi Botond A kaméleon címmel.
Megnyitotta kapuit a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet
A kettős nemzeti hovatartozás
elfogadásá szorgalmazzák
Tegnap hivatalosan is megnyitotta kapuit a Kisebbségkutató
Intézet (ISPMN) Kolozsváron. A parlament már 2001-ben elfogadta azt a törvényt,
amely elrendeli az intézet létesítését, ám csak tavaly utalták ki az
elindításához, működéséhez szükséges összegeket. Horváth István elnök
kifejtette: a fő célkitűzés összefogni az eddig szétszórtan, és az
esetleges finanszírozás függvényében tevékenykedő szakembereket,
megteremteni a tevékenységükhöz szükséges intézményes hátteret, a szakmai
kommunikációt. Reményeik szerint a politikum is figyelembe veszi a
kutatóintézet munkájának eredményeit. A központot azért hozták létre
Kolozsváron, mivel a Babeş-Bolyai Tudományegyetem vonzáskörében egyre több
a kisebbségkutatással foglalkozó szakember. Az intézet munkatársainak tevékenysége
nem szorítkozik a romániai magyarságra. Tervezik, hogy a közeljövőben a
Bukarestben működő Interetnikus Kapcsolatok Ügyosztályához fordulnak
a kettős önazonosság bevezetése érdekében.
"Már a kilencvenes években elkezdődött a nemzeti
kisebbségekkel, elsősorban a romániai magyarsággal, és az interetnikus
kapcsolatokkal foglalkozó kutatás, ám ezek esetlegesek voltak. Az
ezredfordulóra a figyelem a roma közösségek irányába fordult", magyarázta
Horváth István szociológus, az intézet elnöke. "Jelenleg 31 alkalmazottja
van az intézetnek, és további hat szakembert szándékszunk alkalmazni. A
terepmunkához a saját szakembereink mellett igénybe vesszük a
közvélemény-kutató intézetek szolgáltatásait is. Kutatásaink eredményeit
jelentésekbe foglaljuk, ezt pedig térítésmentesen bocsátjuk majd a kutatók,
tudósok, tanárok rendelkezésére. Terveink szerint havonta egy-két értesítő
kiadványt is közzé teszünk. A legfontosabb, hogy a működéshez
megfelelő infrastruktúrát biztosítsuk, ezért ingyenes dokumentációs központot
kívánunk felállítani. Adatbázisunk és fényképarchívumunk is lesz, előbb
azonban rendeznünk kell a szerzői jogdíj kérdéskörét", tájékoztatott
a szakember.
Kiss Tamás tudományos titkár, szociológus a magyarság
demográfiai kilátásairól értekezett. "Az általunk kidolgozott tanulmány
szerint a magyarság száma csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben. Most
1,4 milliós lélekszámú magyar közösségről beszélhetünk, ez a szám 2022-re
1,1 millióra, 2032-ben pedig egymillióra csökken. A csökkenés okai köztudottak:
a termékenységi mutató 1,3 gyerek/nő a 2,1 helyett, magas a halandóság és
a migráció aránya is. A romániai magyarság csökkenésével párhuzamosan a
románság létszáma is apad: 2022-re alig 18 millió lesz a román
nemzetiségűek száma. A népességcsökkenés egyik következménye a korfa
romlása: a 65 éven felüli generáció aránya 16,2%-ról 23%-ra emelkedik 2032-ben,
a 0-19 évesek körében ez a tendencia fordított lesz, 21,6%-ról 17,2%-ra csökken
majd", hangsúlyozta Kiss Tamás, majd kitért a vegyes házasságok kérdéskörére
is. Az ilyen házastársi kapcsolatból származó gyerekeknek mindössze 33
százaléka vallja magát magyarnak, a többiek asszimilálódnak a többségi román
nemzethez. "A román és a magyar politikai elit feladata, hogy megoldást
találjon a népességcsökkenésre", vélekedett a szociológus.
A kisebbségkutató intézetbeli szakemberek tevékenysége nem
szorítkozik a romániai magyarságra: foglalkoznak majd a romákkal, örményekkel,
s ezenkívül a Romániába frissen bevándorló népcsoportokkal - a törökökkel
például. "Elképzelhető, hogy a közeljövőben a Bukarestben
működő Interetnikus Kapcsolatok Ügyosztályához fordulunk a
kettős önazonosság bevezetése céljából. Európában elég gyakran
előfordult ugyanis, hogy az emberek vegyes etnikumúnak mondták magukat.
Amennyiben itt is sikerül elfogadtatni a kettős önazonosságot, akkor a
következő népszámláláskor ezt a kritériumot is tanulmányozhatnák. Például
a 2001-es magyarországi népszámláláskor már rákérdeztek arra, hogy vállalja-e
az illető a két etnikumhoz való tartozást", közölték a szakemberek.
Március közepéig a kolozsvári kisebbségkutató intézet
munkatársai elkészítenének egy, a vegyes identitásra vonatkozó jelentést.
Horváth István reméli, hogy a politika is fogékonyan viszonyul majd az általuk
kidolgozott jelentésekben foglaltakhoz, s ezáltal pozitív elmozdulás következik
be a nemzeti kisebbségek kérdéskörének megközelítési módjában. Elmondta: a
kétnyelvűségről szóló tanácskozást szerveznek Csíkszeredában, amelyen
szó kerül majd a román nyelv oktatásáról azokban az osztályokban, ahol valamely
nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek tanulnak. Ha van jó szándék, akkor a
politika is figyelembe veszi az intézet által szolgáltatott, tudományosan
megalapozott véleményeket.
Az intézet idei költségvetése 4,6 millió lej. Ebből
nyolcvan százalékot biztosítanak a központi költségvetésből, húsz
százalékot pedig az intézet kell hogy összeszedjen. Horváth Istvánnak és
szakembergárdájának már vannak erre vonatkozó ötletei: különböző
képzéseket, nyári tanfolyamokat szerveznek, illetve cégek megrendelésére
végeznek majd kutatásokat.
Nagy-Hintós Diana, Szabadság, 2008-02-29
- Viccesen hangzik ugyan, de tény, hogy Koszovó
függetlenségét az RMDSZ hamarabb elismerte, mint az Amerikai Egyesült Államok.
Hogyan kerültetek egyáltalán oda Antal képviselővel?
- Antal Árpád oda készült, és felhívott, hogy nem tartanék-e
vele. Több okból is azonnal igent mondtam: egyrészt sohasem jártam még Koszovóban,
így a kíváncsiság is hajtott, másrészt sohasem vettem még részt egy állam
függetlenségének a kikiáltásán, tehát mindenképpen úgy éreztem, nem hagyhatom
ki ezt a lehetőséget.
- Koszovóból egyenesen Brüsszelbe mentél, miközben a
román parlamentben kitört a botrány, a honatyák az RMDSZ-politikusokon kívül
egyöntetűen elutasították a függetlenségi kiáltványt. Hogyan látszik
mindez az EP-ből?
- Azóta sokkal árnyaltabb lett a helyzet, annak ellenére, hogy
a szerb elnök "hálalátogatást" tett Bukarestben. A román védelmi
államtitkár is engedékenyebb nyilatkozatokat tett, a védelmi miniszter pedig
egyenesen azt mondta, rendfentartó erőket fognak a térségbe küldeni.
Odakint a román liberális kollégáim Renate Weberrel az élen szembehelyezkedtek
a hivatalos hazai állásponttal Koszovó ügyében. A nyugati politikusok körében
nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget a román kormány véleményének, a
legtöbb parlamenti felszólalásból pedig azt szűrhettük le, hogy üdvözlik a
függetlenséget. Fő szempontjaik a rend, a békés átrendeződés és az,
hogy a térségben biztosítva legyenek az egyéni és közösségi jogok a kisebbségek
számára. Az EP többsége azt szeretné, ha nemcsak Koszovó, hanem az egész
Nyugat-Balkán minél hamarabb bekapcsolódna az európai vérkeringésbe.
- A múlt hét első fele a hazai sajtóban a
nyilatkozatháború jegyében zajlott, hasonlóan élénk volt a reakció Brüsszelben
is?
- Olvastuk a román kollégák véleményeit, s mi is megtettük a
magunk nyilatkozatait, külön-külön.
Tételesen nem ismételném el a kérdéssel kapcsolatos
véleményemet, de annyit hozzátennék, ha már viccesen kezdtük a beszélgetést: ha
a román politikum zsigerből elutasítja Koszovó függetlenségét, könnyen
megtörténhetne, hogy az unió azon fele, amelyik egyetért az elszakadással, és
elsajátítaná a politizálás balkáni hangnemét, betartana Romániának. Az is
nevetséges, hogy egyes hangok, ellenvéleménye miatt, ki akarják záratni az RMDSZ-t
a kormányzásból. Én legalábbis nem tudok arról, hogy az elmúlt időszakban
változott volna Románia külpolitikai irányvonala, vagyis, hogy a
Washington-London-Bukarest tengely helyett inkább a Belgrád-Bukarest-Moszkva
erővonalhoz szeretne csatlakozni.
- Élénk vita tárgya az is, hogy vonható-e párhuzam
Erdély és Koszovó között?
- Nyilvánvalóan vannak hasonlóságok. A legfontosabb talán
mégis a figyelmeztetés: Koszovó függetlenné válásának folyamatát tulajdonképpen
Szerbia indította el azzal, hogy megcsúfolta az albán közösség emberi és
kisebbségi jogait. Ez lett az eredmény. Az a vendéglői felirat, amely
nemrégen még a kutyáknak és az albánoknak megtiltotta a belépést az étterembe,
csak a jéghegy csúcsa. Ottjártunkkor a vendéglős egy mondatban foglalta össze
az általános hangulatot mondván: hatszáz éve várjuk a függetlenség kikiáltását.
A párhuzamoknál maradva, az ügy pikantériája az, hogy ez az elszakadás a
szerbek Trianonjaként is érrtelmezhető. A szerb kontinuitás elmélete a
térségben a maga néhány évszázados feket lyukával, vagy fehér foltjával éppen
úgy sántít, mint a románoké a történelmi Magyarország területén. Nincs egy
csont, cserépdarab, vagy írásos emlék ami alátámasztaná az íróasztalnál
szerkesztett történelmet.
- Amint már említettük, a román parlamentben az RMDSZ
teljesen elszigetelődött a Koszovót illető véleményével, de hogyan
vélekedett a csúcsvezetőség Antal és Sógor, minek is nevezzük, partizán
akciójáról?
- Én nem tartanám sem partizán, sem kamikázé akciónak.
Személyesen semmilyen szemrehányást nem kaptam a szövetségtől, de
elhangzott az a vád, hogy a belső ellenzék ismét kész helyzetbe kergette a
szervezetet. Ha hárítani szeretnék azt mondanám: Porcsalmi Bálint
ügyvezető személyében volt egy olyan tagja is a küldöttségnek, akit
ugyancsak nehéz lenne ellenzékiséggel vádolni.
- Ha már itt tartunk, hogyan halad az erdélyi
autonómia ügye a nemzetközi porondon?
- Vannak, akik ezt egyik napról a másikra akarják
megvalósítani, az RMDSZ-t gyakran éri vád azért, mert csak beszél az
autonómiáról, és sokan elítélik az apró lépések politikájáért is. Vannak
azonban jelzésértékű megnyilvánulások: Băsescu elnök, persze nem
tudni szívből vagy színből, de támogatja a magyar diákok román
oktatásának változtatását. Az autonómiát mindenhol hasonlóképpen vívták ki a
kisebbségek: volt egy parlamenti képviseletük, amelyik nap mint nap megküzdött
a többség merevségével rosszindulatával, és volt egy civil szféra amelyik akár
erőszakos eszközökhöz is folyamodott, és nem utolsó sorban az egyház,
amelyik végezte a maga dolgát. A bajok ott kezdődnek, amikor azt várják el
tőlünk, hogy ezeket a szerepeket felcseréljük: a parlamenterektől
azt, hogy kardlapozzanak, a civilektől pedig a törvényalkotást. Ez így nm
működik. Mindenkinek megvan a maga hely és feladata. A közösségi jogok
eléréséhez nem csak összefogásra van szükség, hanem rengeteg időre és
türelemre.
Jakab Lőrinc, Erdélyi Napló, 2008-02-27
Amerikai tájékoztatás az egyházi
restitúcióról
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának akadályoztatásáról tájékoztatta David Rodearmelt, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma vallásszabadságot monitorizáló ügyosztályának vezetőjét Washingtonban Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi előadótanácsosa.
Antal kifejtette, sok száz ingatlanuk kényszerű hiányában az erdélyi magyar történelmi egyházak csak nagy nehézségek árán tudják ellátni hitéleti-társadalmi szolgálatukat, és a vallásszabadsághoz kötődő jogok folyamatos megsértésével kell szembesülniük. Az előadótanácsos elismeréssel szólt az Egyesült Államok Kongresszusának a romániai egyházi javak restitúcióját sürgető határozatáról, amely elindította a visszaszolgáltatási folyamatot. Ez azonban elakadt, és Románia EU-tagsága dacára egyre húzódik az egyházi javak restitúciója, hívta fel az amerikai politikus figyelmét az előadótanácsos.
www.kronika.ro, 2008. február 25
Előzetes a Harangszó legújabb számából (2008/5.)
Több, mint háromszáz oldalnyi levél, mintegy harminc látványos tiltakozó akció, imatüntetések, éhségsztrájkok, őrizetbevétel - még távirati stílusban is hosszan lehetne sorolni a Lorántffy-sportpálya körül kialakult több, mint három évig tartó etnikai, vallási konfliktus krónikáját.
A Harangszó 5. számának címoldalas összefoglalójában Csűry István helyettes püspök, Antal János külügyi előadó-tanácsos, Szabó Zsuzsanna, a váradi református gimnázium igazgatója és Nagy József Barna, váradi EMI-elnök elemzi a történteket.
"Szent a Biblia, mert az ember nyomorúságának sötét háttere előtt Isten dicsősége fényesen felragyog" - írja Mi a Biblia? című vezércikkében Bányai László. Szintén a Szentírás a témája a Hiszem és vallom rovatnak, a Heidelbergi Káté 19. kérdése kapcsán, valamint a Hírvivő is kitér a Biblia évére.
A lapban bemutatkozik a hegyközcsatári gyülekezet nőszövetsége, valamint interjú olvasható Tóth Andrással, a Szilágysomlyói Egyházmegye Presbiteri Szövetségének elnökével.
A Harangszó közli Jókai Anna: Ima - virágvasárnap alkonyán című versét és Jókai Mór korabeli tudósítását a 160 évvel ezelőtti március 15.-ről, illetve tartalmas olvasnivalóval jelentkeznek a megszokott rovatok is.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kéthetente megjelenő gyülekezeti lapja megvásárolható és megrendelhető a lelkészi hivatalokban.
Szeretettel várjuk szerzőink, tudósítóink, külmunkatársaink, olvasóink beszámolóit, írásait, híreit és rövid szöveggel kísért fotóit, villámlevélben (harangszo@yahoo.com és fabitibor@gmail.com) vagy postán (Harangszó, 410001, Oradea, str. Moscovei nr 14).
Köszönettel: a szerkesztőség.
Meghívó az Agnus Rádió 5. születésnapjára
Gyülekezetek számára úrvacsorai kelyhek készítésével és
restaurálásával foglalkozom (finom ezüstből). Érdeklődni telefonon lehet
a 0264/433241-es telefonszámon lehet.
Imrei Imre ötvösmester, Kolozsvár
KÖNYVESPOLC
A Biblia. Útmutató a Szentírás tanulmányozásához
Ár: 8 Lej.
A fenti könyvek, termékek mindegyike, megvásárolható és
megrendelhető, egyházkerületünk
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
