HÍRVIVŐ

 

Az Erdélyi Református Egyházkerület Internetes Hírszolgálata

www.reformatus.ro

 

Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com

Hír beküldése: hirek@reformatus.ro

 

2008 január 25, VII. Évfolyam 3. szám (összesen 291 szám)

 

Előző szám

Legújabb szám

Következő szám

 

 

Tartalomjegyzék

 

Pályázathirdetés - Szék

Köszönet az erdélyi református egyházkerület gyülekezeteinek

Wass Albert-előadóest

Ha van hit és bizalom, akkor jön az erő és a kitartás is

Tőkés László ausztráliai útjáról - A céltudatos egyházépítés hiányzó szándéka

Székelykeresztúr - Templomról templomra

Ajánló

Imahét Szászrégenben

Egyetemes imahét Sepsiszentgyörgyön

Felvételi az Apafiba

Backamadarasi Kiss Gergely

A Sepsi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei 1728-1790

 

 

 

Pályázathirdetés - Szék

 

AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET IGAZGATÓTANÁCSA - KOLOZSVÁR

92/2008.I.

 

Nagytiszteletű Esperesi Hivatalnak

 

Székhelyén

 

A Dési Református Egyházmegyébe kebelezett S Z É k i Református Egyházközség presbitériuma pályázatot hirdet a lelkészi állás betöltésére, az alábbiak szerint:

 

- lélekszám: 1.760 - minősített egyházközség

- műemléktemploma halaszthatatlanul javításra szorul

- lelkészi lakás: jó állapotban, 4 szoba, konyha, fürdőszoba, víz, gáz, telefon, Internet kapcsolat

- a lelkész használatában 40 ár zöldséges

- a községben van VIII osztályos magyar iskola

- fekvése: Kolozsvártól 42 km, Szamosújvártól 12 km

- lelkészi javadalmazás: törvényes előírások szerint

 

Pályázatot az alábbi címre kérjük küldeni:

Oficiul Protopopial Reformat

405200 - Dej

str. Nicolae Iorga nr. 6.

Jud. Cluj

Pályázati határidő: 2008. február 22.

 

Kolozsvár, 2008. január 22.

 

Dr. Pap Géza s.k.

p ü s p ö k

 

Gyenge János s.k.

előadótanácsos

 

 

Köszönet az erdélyi református egyházkerület gyülekezeteinek

A Nagyszebeni Református Egyházközség Közgyűlése ismételten kifejezi hálás köszönetét az Erdélyi Református Egyházkerület adakozó lelkületű gyülekezetei irányába, melyek adományaikkal támogatták a nagyszebeni református templom feljavítását.

A templomjavítás közös összefogás eredményeként valósulhatott meg és magába foglalta a tetőszerkezet javításától kezdődően, a cserepezet kicserélését, a fő- és mellékhomlokzatok renoválását, a kőelemek restaurálását, rézcsatornázat készítését, a belső rész szellőző vakolattal való ellátását, falfestését, padlozat javarésze cseréjét, új fűtésrendszer és villanyhálozat megvalósítását.

Nagy gonddal alakítottuk ki a belső kiállító teret, mely biztosította a felületet a Kárpát-medencei Magyar Református Egyházak bemutatkozására a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés alkalmával, fényképes dokumentáció bemutatása révén. Ez a templompadok 1,20 méterrel való megrövidítését jelentette ugyan, de előnyei tagadhatatlanok a falszáradás szemszögéből is illetve a padok kétoldali megközelíthetősége szempontjából.

Boldogok vagyunk, hogy a Báró Bánfy Farkas által vásárolt telken megépült és 1786 november 26-án felszentelt templomunk újra visszanyerte méltó kinézetét, hiszen a legutolsó javítások 1951-52 és 1963-64-ben eszközlöttek.

Bár két év alatt a hívek adományai közel 10 000 lejt tettek ki, a nagymérvű javításhoz ez messzemenően nem volt elég. Ezért illesse köszenet és övezze tisztelet mindazokat, akik átérezték helyzetünk nehézségét és erőfeszítéseink nagyságát, segítvén rajtunk lehetőségeikhez mérteni adományaikkal.

Kívánunk az Erdélyi Református Egyházkerület minden gyülekezetének, a gyülekezetek lelkipásztorainak, presbiteriumainak és hithű híveinek sok áldást az új esztendőben. Építsük az Isten templomát és a lélek templomát imádsággal, hittel, adakozó szívvel az Úr jókedvének esztendejében.

 

Nagyszeben, 2008.01. 20.

Köszönettel és szeretettel,

A Nagyszebeni Egyházközség Közgyűlésének nevében,

Varró Sándor lelkipásztor,

Orth István főgondnok,

Hunyadi István gondnok

 

 

Templomjavítás

 

Parókiajavítás

 

A templom homlokzatán levő kőurnák restaurálása

 

Templompadok megrövidítése, új szélek készíttetése

 

Villanyáramos padfűtés beszerelése

 

Villanyszerelés

 

A felújítás utáni első keresztelő: Varró Júlia Imola megkeresztelése

 

 

Wass Albert-előadóest

Az EMKE Maros megyei szervezete január 30-án, szerdán 19 órától a Kultúrpalota kistermében a Magyar Kultúra Napja tiszteletére, valamint Wass Albert születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából ünnepséget szervez, amelyen Simó József előadóművész, a magyarországi Czegei Wass Alapítvány elnöke Maradnak az igazak című előadóestjére kerül sor. Az est meghívottja Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, közreműködője Ábrám Noémi.

A Diakónia Keresztyén Alapítvány és a helyi közösségek szervező munkájának köszönhetően a Wass Albert-előadóestet a megye több településén is megtekinthetik az érdeklődők az alábbi program szerint: január 29-én, kedden 17 órától Székesen a református egyház imatermében és 19 órától Nagyernyében a kultúrotthonban, január 30-án 16,30 órától Pókában a református templomban, január 31-én, csütörtökön 17 órától Nyárádszeredában a kultúrotthonban és 19 órától Backamadarason a református egyház imatermében.

Az EMKE Maros megyei szervezetének a sajtószolgálata

 

 

Ha van hit és bizalom, akkor jön az erő és a kitartás is

Születésnapi beszélgetés Székely Árpáddal, a református kollégium igazgatójával

 

Székely Árpád: a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Örökség-díja talán a legnagyobb elégtétel volt számomra

 

- Elégedetten gondolok vissza az elmúlt ötven esztendőre, mert úgy érzem megtapasztaltam mindent, amit egy magával békében élő ember megtapasztalhat. Elég hullámzó életutam volt eddig, de sikerült megtalálnom azt, amire vágytam. Sosem elégedhetünk meg önmagunkkal, mert valami mindig kell, hogy ösztönözzön a továbblépéshez, de amikor az ember elér egy ilyen életkort, elég érett ahhoz, hogy kerek következtetést vonjon le magáról. Úgy gondolom, volt célja velem Istennek.

- Torda mellett, Szentmihályon nevelkedett. Hogyan emlékszik vissza szülőfalujára?

- Falum becsületes neve Alsófelsőszentmihály. Innen indultam, és valamilyen szinten most is oda tartozom. Kolozsváron élek ugyan, de ragaszkodom a faluhoz. Egyszerű földműves családból származom. Szüleim hétköznapi emberek voltak, de pártfogolták a továbbtanulást. Becsületre, lelkiismeretességre neveltek. Kötődésem az egyházhoz szintén gyermekkoromból ered. Mindazt, amit elértem, nagyban köszönhetem a szülői nevelésnek és a falubeli református lelkésznek.

- Korán, még gyermekként került Kolozsvárra. Hogy következett be ilyen hamar ez a változás?

- Tehetségkutatás révén figyelt fel rám Demény Piroska jeles kolozsvári zenepedagógus, aki Szentmihályon járt. A helyi tiszteletes asszony ajánlatára hallgatott meg és hozott Kolozsvárra a zeneiskolába. Másodikos voltam akkor, nyolcévesen szakadtam el a szülői háztól. Csellón, majd fúvós hangszereken tanultam. Miután kijártam a zeneiskolát és leérettségiztem, sikeresen felvételiztem a Zeneakadémiára. A konzervatóriumi évek alatt fejleszthettem magam a leghatékonyabban, hálás lehetek tanáraimnak. Sokat tanultam tőlük.

- Ekkor már kórust is vezetett?

 

Székely Árpád elsősorban karnagynak tartja magát, kórusa rövid idő alatt híressé vált

 

- Hogyne! A karvezetést már középiskolában elkezdtem, zeneakadémiai hallgatóként több kórust is vezettem. Együtt dolgoztam a Kereskedelmi Líceum lánykórusával, az Emil Racoviţa iskola gyermekkórusával, vezettem a Közgazdasági Egyetem vegyeskarát és a Gyógyszerészeti Egyetem lánykórusát.

- Hol helyezkedett el a konzervatóriumi tanulmányok befejezése után?

- Petrozsényba helyeztek ki zenetanárnak az 1-es iskolába. 1982-től 1990-ig éltem a bányavidéken. Itt vezettem az iskolai gyermekkórust, a Kereskedelmi Líceum lánykórusát, a Bányamérnöki Egyetem fiúkórusát és a Tanügyi Szakszervezeti Női kórust. Elvállaltam a petrilai bányászkórus vezetését is. A Freamătul Adâncului nevet viselte a kórus, rengeteg kellemes élmény köt hozzájuk. A lelkességük, a lendületük egyedülálló volt. 1984-ben kötöttem házasságot, néhány év múlva elváltam. 1990-ben jöttem vissza Kolozsvárra.

- Ekkor indult újra a Református Kollégium.

- Igen, itt pályázat útján zenetanárként alkalmaztak. Az Erdélyi Református Egyházkerület akkori vezetősége, élen Csiha Kálmán püspökkel és Székely József generális direktorral fontosnak látta a református oktatás újraszervezését. Sikerült megteremteni a megfelelő hátteret, és újraindulhatott a Kolozsvári Református Kollégium. Ekkor Székely József marosvécsi lelkész és esperes volt a kinevezett igazgató. Gyülekezete és hivatása nem tette lehetővé, hogy igazgató maradjon, így a vezetői állást még abban az évben rám ruházták.

- Tizenhét év "igazgatás" után hogy érzi: mi vezette, mi adott erőt?

- Eleinte kételkedtem a kollégium jövőjében, aztán egyre elszántabbá váltam, amikor láttam, hogy munkánknak eredménye van. Bíztam Istenben, a segítségében. Hajtott előre a megszállottságom. Úgy érzem, tettem a kötelességemet. A kollégium volt növendékei tudnak igazán véleményt mondani arról, hogy milyen irányba mozdítottam az intézményt. Azt hiszem, az eredmények önmagukért beszélnek, szerintem igenis volt értelme a közös munkának.

- Mit jelent az Ön számára a kórus?

- A kórus volt az, amit első perctől vállaltam, és amiben a legjobban bíztam. Éreztem: ha van valami, amire a legalkalmasabb vagyok, az a kórusvezetés. Kemény munka árán már 1990-ben, a reformáció ünnepén felléptünk a teológián, és rövid időn belül elismert kórussá váltunk Kolozsvár-szerte. Amerikai, hollandiai, németországi, szlovákiai, magyarországi és hazai turnék követték egymást. Munkám során a kollégium kórusára lehetek a legbüszkébb, úgy érzem.

- Az önfeledt mesélésből arra következtetek, hogy elsősorban karnagynak tartja magát, nem pedig igazgatónak.

- Egyértelműen!

- Beszélhetünk-e felfedezettekről?

- Vannak szólisták, operaénekesek, akiket segítettem pályájuk kezdetén, akiket, mondhatni én indítottam el. Szilágyi János, Gáspár Enikő, Széll Emőke, Varvari Gabriella, Pataki Adorján, Maneszes Márton, Rigmányi István, Boldizsár István, Nagy Zoltán neve ismerős az operáért rajongók körében. Többen közülük itt, Kolozsváron operaénekesek, vagy tagjai az opera kórusának. Ebben is meglátszik a befektetett munka eredménye, amely a kórusban való éneklésnek is köszönhető.

- Tavaly a kollégium elnyerte a Magyar Örökség-díjat. Mindannyian meghatódva álltunk a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, amikor átvettük az elismerést, és énekelhettünk a kórussal. Mit érzett, amikor kézbe vehette a díszoklevelet?

- Valamit, ami bizonyítja, hogy eredményes a múlt, sikeres a jelen, és ami a Kolozsvári Református Kollégium számára büszke jövőt jósol. Talán a legnagyobb elégtétel volt számomra. Kimondhatatlan élményt jelentett ott állni az Akadémia dísztermében, és érezni, hogy figyelnek ránk. Ezt a díjat a civil szféra ajánlására kaphatják intézmények vagy olyan magánszemélyek, akik sokat tettek a magyar kultúráért.

- Hogyan tovább?

- Elég volt már az igazgatásból, kicsit nyugodtabb mindennapokra vágyom, de a munkámat továbbra is lelkiismeretesen szeretném végezni. Amíg nem jön el a váltás ideje, tovább hajt a vágy, hogy a diákokból embereket neveljünk a tanárkollégákkal. Végre sikerült megszerezni az engedélyt az 1. és 5. osztály indítására, munka tehát van. Maradjon meg a hit, a bizalom, akkor majd jön az erő és kitartás is.

Kovács Hont Imre, Szabadság, 2008-01-25

 

 

Tőkés László ausztráliai útjáról - A céltudatos egyházépítés hiányzó szándéka

Európai parlamenti képviselővé való megválasztatása után - rendhagyó módon - Tőkés László püspök első külföldi útja Ausztráliába vezetett. 2007. december 12-2008. január 10. között, családjával együtt az Ausztráliai Magyar Református Egyház egy régi meghívásának tett eleget: Advent, Karácsony, Óév és Újév alkalmából "ünnepi legátusként" hirdette Isten igéjét az ország főbb református, illetve magyar központjában, és tartott nemzetpolitikai tárgyú előadásokat Sydneyben, Canberrában, Adelaide-ben, Brisbane-ben, Gold Coaston és Melbourne-ben. Utazása során vendége volt a négy önálló magyar református egyházközségnek, melyeknek élén - kivétel nélkül - fiatal erdélyi lelkipásztorok állnak, Péterffy Kund, Szabó Attila, Kovács Lőrinc és Dézsi Csaba személyében. Az előadásokra helybéli magyar házakban, klubokban és gyülekezeti otthonokban került sor, népes és lelkes hallgatóság részvételével.

Püspökünket canberrai rezidenciáján látta vendégül Csaba Gábor magyarországi nagykövet, és tiszteletére fogadást adott Világos István melbourne-i tiszteletbeli konzul. Az istentiszteleteken és a különféle rendezvényeken alkalma nyílt találkozni a magyar testvéregyházak papjaival és híveivel, valamint a polgári szervezetek és egyesületek képviselőivel. Canberrában látogatást tett Bruno Julien nagykövetnél, az Európai Bizottság Ausztráliai és Új-Zélandi Delegációjának vezetőjénél.

Az ausztráliai magyarság lélekszáma nehezen megállapítható. A magyar egyházakhoz és egyesületekhez tartozók létszáma messze alatta marad a statisztikai adatoknak. Az Ausztráliai Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban mintegy 67 ezren vallották magukat magyar eredetűeknek. Közülük viszont már csupán 21 500 személy vallotta, hogy otthon magyarul beszélnek.

Mindemellett, vagy talán éppen ennek ellenére, ausztráliai egyházi és polgári közösségeinket az anyanyelvükhöz, hitükhöz és kultúrájukhoz való erőteljes ragaszkodás, valamint a szülőhazájukhoz és nemzetükhöz való szoros kötődés jellemzi. Református lelkipásztoraink szintén ebben a szellemben végzik elkötelezett szolgálatukat. Az utóbbi években a magyar katolikusok egyházi élete is megerősödött, mivel három új pap érkezett szolgálatukra - szintén Erdélyből.

Református Egyházunk kizárólag Melbourne-ben rendelkezik önálló templommal és saját parókiával. Megerősödése érdekében változatlanul fontos volna szolgálatának az átfogó intézményesülése, valamennyi központi helyszínen templom és lelkészi lakás biztosítása. Sydney-i gyülekezet életében jelentős előrelépésnek számít, hogy tavaly saját parókiát vásároltak. Sajnos azonban szétszórtságban élő reformátusságból hiányzik a kellő erő és szándék a további céltudatos egyházépítéshez.

Ausztráliai magyarságunk és egyházaink viszonylagos gyengesége a gyors asszimiláció mellett elsősorban megosztottságuknak, másfelől pedig az anyaország és a - hazai - anyaegyházak "távolságtartásának" tulajdonítható. Idegenbe szakadt magyar testvéreink minden bizonnyal több figyelmet és gondoskodást érdemelnének szülőhazájuktól, a Magyar Köztársaság kormányától.

Egyházi viszonylatban ugyanez mondható el. A Magyarországi Református Egyháznak intézményes módon kellene gondjába vennie a nyugati diaszpórát. A Magyar Reformátusok Világszövetségének és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatának utóbbi időben történt, mesterséges leépítése szintén kedvezőtlenül hat tengerentúli egyházainkra. Dézsi Csaba lelkészi és Csutoros Csaba presbiteri elnökök maguk is sajnálatukat fejezték ki a Kárpát-medencei egyházi kapcsolatok meggyengüléséért - amit önmagában nem képes ellensúlyozni Erdélyi Géza egyetemes zsinati elnök tavalyi, Tőkés László világszövetségi elnök mostani vagy Bölcskei Gusztáv zsinati elnök megelőző ausztráliai látogatása.

Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő ausztráliai szolgálati útjának állomásain átadta az óhazában élők testvéri köszöntését. Hitet tett amellett, hogy - amint Makkai Sándor, Erdély nagy püspöke fogalmazott egykor: a magyarság ügye és jövője számunkra elsőrenden nem politikai, hanem erkölcsi kérdés. Mind Kis-Magyarországon, mind az utódállamokban egy nemzetpolitikai áttörésre van szükség, melynek nyomán a nemzeti erőknek össze kellene fogniuk az egyetemes magyarság felemelkedése érdekében.

A határok feletti nemzetegyesítés nem korlátozódhat a Kárpát-medencére. A nemzeti integrációnak nem csupán Európát, hanem az egész világ magyarságát magába kell foglalnia. A kommunista diktatúra időszakában a nyugati diaszpóra számarányát meghaladó mértékű szerepet játszott a nemzeti gondolat és a magyar szabadságtudat ébren tartása terén. Az emigráció magyarságának ezt a hivatást továbbra is vállalnia kell. A cselekvő helytállás erkölcsisége és a nemzeti szolidaritás vállalása ma is összekapcsol bennünket, áll a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Külügyi és Ökumenikus Ügyosztálya szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.

Erdélyi Napló, 2008-01-16

 

 

Székelykeresztúr - Templomról templomra

Hetedik éve tartják együtt a református, katolikus és unitárius közösségek az Imahetet.

Ma este 6 órakor Fiat­fal­ván kezdődik az imafüzér. A kialakult rend szerint alkalmanként két-két lelkész szolgál. Ma a szentbeszédet Ko­vács Péter plébános mondja, az i­ma­szol­gá­la­tot Pál János unitárius lelkész végzi. Ked­den a római katolikus temp­lomban Is­ten igéjét Szombatfalvi Jó­zsef u­ni­tárius esperes hirdeti, az i­mát Medve Jó­zsef református lelkész mondja. Szer­dán a református kö­zösségben Páll At­tila Csaba református lelkész és Varró A­mália unitárius se­gédlelkész szolgál. Csütörtökön az u­nitárius templomban Bart­ha Alpár u­ni­tárius, illetve Demeter Je­nő református segédlelkész szolgálatával tartják az ö­kumenikus áhítatot. A betfalvi isten­tisz­telet igehirdetője Antal Zoltán es­peres, és Lakatos Sándor vezeti a záró imát.

Udvarhelyi Híradó, 2008-01-21

 

 

Ajánló

Alsósófalván az istentiszteletek este 6 órakor kezdődnek. Igehirdető református lelkipásztorok: 21-én Kelemen Zoltán Mátisfalváról, 22-én Kászoni Szilárd Székelyudvarhelyről, 23-án Pitó Zsolt Bágyból, 25-én Gede Ildikó Székelyudvarhelyről, 26-án Kányádi György Nagygalambfalváról és 26-án Bekő István Székelyudvarhelyről - mondta el Tímár Zsolt lelkész.

A Bethlen-negyedi református temp­lomban az áhítatokat hétköznap 18 órakor tartják. Vasárnap Geréb László református lelkész (Patakfalva) vendégszolgálatával kezdődött az Imahét, és 29-én, a vasárnapi istentiszteleteken Berde László helyi lelkész gondolataival zárják az imaláncot. Igehirdető református lelkészek ma: Szász Tibor András (Felsősófalva) és kedden Bekő István (Székelyudvarhely). Szerdán Kedei Mózes unitárius esperes (Székelyudvarhely) szolgálata után a Balázs Ferenc Vegyeskar énekel. Csütörtökön, valamint pénteken Barabási Domokos (Ócfalva) és Páll Attila-Csaba (Fiatfalva) református lelkész, szombaton pedig Antal Zoltán esperes Székelykeresztúrról lesz a gyülekezet vendége. A liturgia után alkalmanként a vendéglel­kipásztor bemutatja szolgálati helyének közösségi életét.

A Bocskai István Közösségi Házban esténként 6 órakor kezdődik az imaheti liturgikus együttlét. Ma Nagy Sándor szentegyházi református lelkész szolgál.

Parajdon hétköznapokon este 6 óra­kor kezdődnek az imaheti istentisz­teletek. Minden alkalommal a vallásórás gyermekek kezdik: egy igeszakaszt, majd ezzel kapcsolatos elmélkedést olvasnak fel. Imádság és kö­zös ének zárja a legkisebb gyü­le­kezeti tagok imanapi bevezetőjét - tudtuk meg Kántor Csaba lelkésztől. Vasárnap úrvacsoraosztásos istentiszteleten adnak hálát az imahét közösségi alkalmaiért. Igehirdető református lelkipásztorok a hét során: ma Bíró Sándor (Gyergyó­szent­miklós), kedden Baczoni Sándor (Szováta), szerdán Bekő István (Székelyudvarhely), csütörtökön Ballai Zoltán (Hodgya), pénteken Szász Tibor András (Felsősófalva) és szombaton Nagy Sándor (Szentegyháza).

Patakfalván a nyitó és záró napon az istentiszteletet a helyi református lelkész, Geréb László tartja. Igehirdető református lelkipásztorok: január 21-én Tüzes Ferenc (Olasztelek); 22-én László Lehel (Nagysolymos); 23-án: Fejős Gabriella és Kászoni Szilárd (Székelyudvarhely). 24-én Rüsz Domokos unitárius lelkész (Székelyudvarhely), 25-én Keresztes Zoltán plébános (Miklósvár) és 26-án Juhász Ábel református lelkész (Telekfalva) hirdeti Isten igéjét.

Szerdán 11 órától a Bocskai István Közösségi Házban az ünnepek utáni első baba-mamaklub összejövetelére szeretettel várják, akik már bekap­csolódtak tevékenységeikbe, és nyitott szívvel az újonnan érkezőket is.

Udvarhelyi Híradó, 2008-01-21

 

 

Imahét Szászrégenben

A szászrégeni református templomban január 6-13. között egyetemes imahetet tartottak minden délután 5 órától. Az imahetet Dobos Lóránt segédlelkész szervezte meg. Meghívott igehirdetôk a 2006-ban végzett lelkipásztorok voltak. Részt vettek: Gáspár Károly dési, Varga Szilárd józsefházai, Dávid István márkodi, Szász András nagyteremi, Nagy Attila maroshévízi, Iszlai K. Zsolt kóródszentmártoni, Kelemen Árpád marosvásárhelyi lelkészek.

Az imahét estjein egyházunk négy kórusa énekelt, a nôszövetség, a vegyes, az ifjúsági és a gyerek (furulyás) kórusok Gagyi Béla, Banga Gáspár karnagyok vezényletével.

Minden igehirdetésen szép számban vettek részt a hívek. A fiatal lelkipásztorok szívhez szólóan, bátran, hittel és buzgósággal hirdették az igét, amit kis emléktárggyal honorált Dobos Lóránt lelkipásztor. Az imahét vasárnap úrvacsoraosztással zárult.

Népújság, 2008-01-22

 

 

Egyetemes imahét Sepsiszentgyörgyön

Az állomási Szent Benedek-templomban kezdődött péntek délután az egyetemes imahét, melynek ez évi mottója a szentpáli buzdítás: "Szüntelenül imádkozzatok!"

Ft. Hajdu János szentszéki tanácsos, főesperes köszöntötte az egybegyűlteket, aki megemlítette, hogy 1980-ban tartották az első egyetemes imahetet az anglikán egyházban. Ma már kétmilliárdan imádkoznak a földkerekségen a keresztények egységéért és a világ békéjéért. Bancea Gábor református lelkipásztor igehirdeté­sében hangsúlyozta az egyéni, szívből jövő, alázatos imádkozás fontosságát, mely közösségi imává lényegül. Veress Emőke szavalata és a Sipos Zoltán karnagy vezette Pro musica kórus tette ünnepélyesebbé az estét. Az idei egyetemes imahéten összegyűlt adományokat a 32 éves, kétgyerekes Bedő Erzsébet (aki periférikus izom- és idegsorvadásban szenved) megsegítésére fordítják. (Józsa)

Háromszék, 2008-01-22

 

 

Felvételi az Apafiba

Az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium felvételit hirdet 5 fiú, illetve két lány helyre.

Az írásbeli pályázatok beküldési határideje: január 30. 12. 00 óra.

A jelentkezőknek szakmai (táblázatos) önéletrajzot kell beküldeniük az apafi@reformatus.ro email címre, amely kötelezően tartalmazza a következő adatokat: név, vallás, lakcím, beszélt nyelvek, egyetem, év, kar, szakmai tevékenység, illetve civilszférai tapasztalat.

A felvételiről bővebb információ a http://apafi.reformatus.ro címen olvasható.

 

 

KÖNYVESPOLC

 

 

Backamadarasi Kiss Gergely

 

 

Előszó

Amikor Backamadarasi Kiss Gergely munkásságát választottam doktori tézisem témájául, még nem tudtam, hogy valójában ki is volt ő igazán. Ismereteim róla eléggé hiányosak, és mint utólag kiderült, pontatlanok is voltak. A kutatás során viszont minden apró mozaik lassan a helyére került és egy olyan ember személyisége bontakozott ki előttem aki leleményességével és gyakorlatiasságával az Istentől kapott talentumok hű sáfárának bizonyult. Meggyőződésem, hogy munkásságának ismerete nélkül a 18. század második felének erdélyi református iskola- és liturgiatörténete hiányos lenne. Az erdélyi református egyháztörténet-írás Backamadarasi Kiss Gergely személyét és munkásságát eléggé mostohán kezelte, annak ellenére, hogy a székelyudvarhelyi gimnázium rektoraként és az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjeként komoly érdemeket mutatott fel, amelyek megbecsülést szereztek neki nemcsak a 18. század második felének erdélyi református egyházában, de később is (gyakorlati javaslatai és elvi meglátásai ma is aktuálisak).

A székelyudvarhelyi gimnázium rektoraként kifejtett iskolaszervező tevékenységéért sokan és sokszor nevezték őt a kollégium második alapítójának, hiszen azzal, hogy a nagyenyedi kollégium partikulájaként működő kisvárosi iskolában nagyszabású reformokat foganatosított, megtette az első lépést az iskola kollégiummá szervezése felé.

Backamadarasi mindössze két évig volt az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. E megbízatás idejére esik legjelentősebb megvalósítása: a népiskolák reformja. Nagy hatású tervezetében sikerült egyensúlyba hozni a II. József-féle felvilágosult modern oktatáspolitikát és az eléggé jól működő hagyományos erdélyi református oktatást, és úgy alkalmazni az erre vonatkozó császári rendeleteket, hogy az évszázados hagyományra visszatekintő erdélyi református oktatás, zúzódásokkal ugyan, de túlélte a rekatolizációt. Főjegyzőként vett részt az erdélyi református egyház liturgia-reformjában is. 1786-ban a saját meglátásaival kiegészített liturgiatervezete elnyerte a Főkonzisztórium tetszését, és őt bízták meg az Erdélyi Református Egyházkerület számára készítendő teljes istentiszteleti rendtartás kidolgozásával. Megbízatását hűséggel és fáradhatatlan kitartással sikerült elvégeznie, de munkájának jól megérdemelt gyümölcsét korai halála miatt nem élvezhette. A könyv, amit kezében tart az olvasó, Kiss Gergely életét és munkás-

ságának egyik igen jelentős részét mutatja be, természetesen a teljesség igénye nélkül. A témával való alaposabb ismerkedés során derült ki, hogy a róla írt tanulmányok, megemlékezések túlnyomó többsége pontatlan, vagy hibás adatokat tartalmaz. Ezért szükségesnek tartottam a Backamadarasi életével és munkásságával kapcsolatos művek kritikai áttekintését is elvégezni, és igyekeztem kiszűrni azon írásokat, amelyek az idők folyamán újabb félreértésekhez vezettek.

A dolgozat első fejezetében Kiss Gergely életrajzának nyitott kérdéseit próbáltam meg tisztázni, hiszen a pontos életrajz ismerete megkerülhetetlen munkásságának értékelésekor.

A második nagy fejezetben Backamadarasinak a székelyudvarhelyi gimnázium rektoraként tett azon erőfeszítését mutatom be, amellyel elsősorban az oktatás hatékonyságát próbálta emelni és a diákság életkörülményeit igyekezett javítani. Reformjai távolabbi célt szolgáltak: a nagyenyedi kollégium partikulájaként működő székelyudvarhelyi gimnáziumot kollégiummá akarta szervezni. Ez irányba tett lépései (új iskolaépület, az osztályok számának növelése, a köztanítók marasztása, második tanári állás megszervezése stb.) életében nem értek be, de erőfeszítése nem volt hiábavaló. Halála utána gimnáziumba már két állandó professzort neveztek ki, s ezzel az utolsó akadály is elhárulta gimnáziumnak kollégiummá minősítése elől.

A harmadik fejezetben Kiss Gergely közegyházi munkásságának három vetületét ismertetem: a kollégiumok tantervének egységesítését, a népiskolák reformját és főjegyzővé választását.

A negyedik és egyben utolsó fejezetben két munkáját mutatom be és elemzem: a kátémagyarázatot és az Egyházkerület megbízásából összeállított istentiszteleti rendtartást. A kéziratban maradt kátémagyarázat ismertetésében Kiss teológiai meggyőződésének tisztázása vezérelt. Az ágenda ismertetésénél, tekintettel az 1780-as években zajló liturgiai reform hiányos adataira, szükségesnek láttam a reform történetének részletes ismertetését is. A Backamadarasi-féle ágenda történetének felvezetésén és elemzésén túl igyekeztem rámutatnia szakirodalom tarthatatlan megállapításaira. S mivel az 1788-ban Győrött kiadott Agenda nem tekinthető teljes egészében az ő munkájának, és a liturgiatörténet téves következtetései éppen a publikált ágendának tulajdonítható, a függelékben közlöm Kiss Gergely egyetlen, 1786-ból fennmaradt kéziratos ágendáját.

A dolgozat megírása során két munkamódszert alkalmaztam: az oknyomozót és a leírót. Az előbbit akkor, amikor az események között összefüggéseket kerestem, és amikor a pontosításra, tisztázásra váró kérdéseket taglaltam. A leíró történetírás módszerét pedig akkor részesítettem előnyben, amikor a szakirodalom előtt ismeretlen események bemutatását végeztem el.

Dolgozatom nem a teljesség igényével készült. Helyszűke miatt kimaradtak Backamadarasi Kiss Gergely munkásságának olyan fontos területei mint a székelyudvarhelyi templomépítés, a helyi felekezetközi konfliktusok megoldására tett erőfeszítése, a gimnázium diákjainak megmentése a Habsburg katonáskodástól, vagy főjegyzői munkásságának teljes bemutatása.

Végül szeretnék köszönetet mondani mindenekelőtt feleségemnek, aki a tanulmányozás idejére önzetlenül átvállalta három gyermekünk nevelésének minden nehézségét, továbbá Fekete Csabának, Baráth Bélának, Sípos Gábornak és mindazoknak, akik a dolgozat írása idején mellettem álltak, bátorítottak és fontos útbaigazításokkal láttak el. Külön köszönettel tartozom Hörcsik Richárd témavezető professzoromnak és Buzogány Dezsőnek, akik jelentős szakmai tanácsokkal irányították munkámat.

Kolozsvárott, 2005 januárjában

 

Ár: 20 lej

 

 

A Sepsi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei 1728-1790

 

 

Ár: 25 lej

 

 

A fenti könyvek, termékek mindegyike, megvásárolható és megrendelhető, egyházkerületünk Iratterjesztésénél és egyházkerületünk Biblos könyvesboltjában is.

Veres Miklós iratterjesztő

Tel. 0264-592453, 114 mellék

Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53

e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro

        veresmiklos@reformatus.ro

        konyvesbolt@reformatus.ro

Yahoo messenger: mickeyver

Skype: veresmiki1974