HÍRVIVŐ

 

Az Erdélyi Református Egyházkerület Internetes Hírszolgálata

www.reformatus.ro

 

Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com

Hír beküldése: hirek@reformatus.ro

 

2008 január 11, VII. Évfolyam 1. szám (összesen 289 szám)

 

Előző szám

Legújabb szám

Következő szám

 

 

Tartalomjegyzék

 

Gyászhír - Dr. Fazekas Sándor

Kozma Zsolt: Református hitünk ma

Könyvelés 2008

Köszönőlevél

Új Rendeletet, ami az alapítványok, egyesületek és egyházközségek könyvvitelét szabályozza 2008 január 1-től

Az Üzenet újévi számából

A Harangszó legújabb számából

Meghívó negyedévi lelkészértekezletre

Felvételi az Apafiba

Gólyahír

Gólyahír

Dsida-emlékest Ákosfalván

Wass Albertre emlékeztek Szászrégenben

Száz éve született Wass Albert

Református Család

Hogy szívüket felemelje

Képzés fiatal gazdálkodóknak

Intézményeket kell építeni (Számvetés Benedek Huszár Jánossal, Illyefalva lemondott polgármesterével)

Lókod - A szeretet soha el nem fogy!

 

 

 

Gyászhír - Dr. Fazekas Sándor

 

Szomorúan, de Isten akaratát alázattal elfogadva tudatjuk, hogy

 

 

Dr. Fazekas Sándor

gyermekorvos,

az Erdélyi Református Egyházkerület, a Küküllői Református Egyházmegye

és a Dicsőszentmártoni Református Egyházközség főgondnoka,

a Romániai Református Egyház Zsinatának tagja,

 

drága szerettünk

életének 70. évében, 2008. január 8-án hazatért a mennyei hajlékba.

Életében, orvosi, egyházi és közéleti szolgálatában Krisztus szavának igyekezett eleget tenni: "Légy hív mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját."

Életéért Istennek adunk hálát 2008. január 11-én, a dicsőszentmártoni református templomban 13 órakor kezdődő istentiszteleten.

 

Az elhunyt kívánsága szerint a koszorúmegváltással a dicsőszentmártoni új templom építését támogatjuk.

 

A gyászoló család.

 

 

Kozma Zsolt: Református hitünk ma

 

 

"A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságra való nevelésre" (2Timóteus 3,16). Ez az ige vezet el témánkhoz:

 

Sola Scriptura

Egyedül a Szentírás

1. A Szentírás hitünk zsinórmértéke. Isten egyedüli Kijelentése Jézus Krisztus, Ő a mi üdvösségünk. Ezt egyedül a Szentírásban jelentette ki Isten. A reformáció megindulásának 490. évfordulóján hálát adunk Istennek, hogy olyan elődöket, hitvalló ősöket adott, akik a Szentírást hitünk zsinórmértékévé és életünk központjába tették. Az egyik reformátori iratunkban ezt olvassuk: "Hitbeli dolgokban nem ismerünk el már bírót, csak egyedül Istent, aki a Szentírásban kijelenti, mi az igaz, mi a hamis, mit kell követni, mit kell kerülni." (II. Helvét Hitvallás II. fejezet 3). Miután az egyház meghatározta, hogy melyek azok az iratok, amelyeket a Szentlélek ihletett, miután tehát lezárták a kánont, több olyan irat jelent meg, amelyeket mi reformátusok az üdvösségre nézve nem tartunk irányadónak. Ezeket vagy olvasásra ajánljuk, mint például az egyházatyák iratait, vagy elvetjük, mint a különböző pápai vagy zsinati rendelkezéseket, enciklikákat, bullákat. Az üdvösségre nézve egyedül a Szentírás a zsinórmérték: nem szabad tehát semmit hozzátenni, de belőle elvenni sem (Jelenések könyve 22,18-19).

Ugyanakkor hangsúlyoznunk, kell azt is, hogy a Szentírás nem történelemkönyv, nem földrajzi ismeretek tára, nem a társadalomtudományok forrása, csak az üdvösségre vezető útra tanít, benne minden megvan, ami szükséges, hogy üdvösségre jussunk.

A Szentírás Isten írott Igéje, benne Róla, rólunk van szó, s arról, hogy Ő mit akar tőlünk - ezt Isten egyedül a Szentírásban jelentette ki. Azonban a Szentírás nem csupán Istenről, rólunk és az Ő akaratáról szól, hanem az Ő tulajdon szava, benne Ő maga szól hozzánk. Nem a külső, és nem a belső természetben. A külső természet Isten csodálatos munkája, a teremtett világ az ő dicsőségét hirdeti, s szabad és kell is csodálnom a fűszálat, az óriási tölgyet, a hangyák szorgalmát és a barmok erejét. De Istent, magunkat és az Ő akaratát nem ezekből ismerjük meg, hanem egyedül a Szentírásból. A belső természeten most a lelkiismeretünket értjük. Isten a mi lelkünket a Szentlélek munkája által szólítja meg, a lelkiismeretet veszi igénybe. De a lelkiismeret nem Isten vagy az ember megismerésének a forrása, mert a lelkiismeret becsaphat, elámíthat. Mi reformátusok elvetjük az "és"-eket: nem a Szentírás és a hagyományok, és a természet, és a lelkiismeret. Egyedül a Szentírás.

A Szentírás azért egyedül üdvösségünk forrása, mert Isten Szentlelke ihlette a prófétákat, apostolokat. Külsőleg ugyanolyan nyomtatott könyv, mint a többi: betűk, szavak, mondatok halmaza. De a betűnek a Lélek által lelki jelentése van. Ezért mondja Pál, hogy a betű megöl, a Lélek megelevenít (2Korinthus 3,6). A betű a szombat, a Lélek az örökkévaló ünnep; a betű az eledelektől, a Lélek a bűntől való tartózkodás.

2. A Szentírás életünk zsinórmértéke. A hit akkor igazi, ha meghatározza egész életvitelünket. Hogy milyennek kell lennie a hitből fakadó életnek, azt egyedül a Szentírásból tudjuk meg. Hogyan valósul ez meg?

Először úgy, hogy a héber és görög nyelvű Bibliát lefordították. A humanizmus emberi talaján megindult reformációnak köszönhetjük, hogy ez megjelent a különböző nemzeti nyelveken. A teljes magyar nyelvű Szentírást egy református lelkipásztor, Károli Gáspár (1590-ben) adta először népünk kezébe. Ezzel először a protestáns egyházak szakítottak a latin nyelvvel. Továbbá: a reformátorok érdeme, hogy a Szentírás és annak magyarázata istentiszteletünk középpontjába került. De Isten hűséges gyermekeinek, reformátoraink örököseinek akkor vallhatjuk magunkat, ha egyházunk és személyes életünk középpontjába kerül. Az élet fenntartásához szükséges a táplálkozás, azaz, hogy olvassuk a Szentírást.

Ha egyedül a Szentírás határozza meg hitemet és életemet, ha kedves, naponkénti olvasmányommá válik, akkor elmondhatom mai is: református vagyok.

"Egy a Közbenjáró Isten és ember között, az ember Krisztus Jézus" (1Timóteus 2,5). "Nincs senki másban üdvösség, és nem is adatott az emberek között. . ." (Apostolok Cs. 4,12). Pálnak és Péternek a bizonyságtétele alapján határozhatjuk meg a mai témát:

 

Solus Jesus Christus

Egyedül Jézus Krisztus

A Szentírás egyértelműen azt tanítja, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, Ő az egyedüli Kijelentés. Jézus kérdésére Simon Péter így válaszol: "Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van nálad. És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia" (János ev. 6,68-69). Erről tesz bizonyságot az egész Szentírás: az Ószövetség, mint ígéret, az Újszövetség, mint beteljesedés.

1. A solus Christus a reformátorok központi tanítása, s azt jelentette, hogy az üdvösséget, az örök életet egyedül Ő szerezte meg számunkra, nincs más Megváltó. A reformátorok elvetették az "és"-eket, mintha szükség lenne bármely teremtmény közbenjárására. Ez főleg a szentek imádására, segítségül hívására vonatkozott. A II. Helvét Hitvallásban (V. fejezet 2. 3.) ezt olvassuk Istenről: "Egyedül Őt hívjuk segítségül életünknek minden bajai és viszontagságai között, mégpedig a mi egyedüli Közbenjárónk és Szószólónk Jézus Krisztus által. Azért mi, a dicsőült égi lakókat vagy szenteket sem nem imádjuk, sem nem tiszteljük, sem segítségül nem hívjuk, és őket az Atya előtt a mennyekben szószólóinkként vagy közbenjáróinkként el nem ismerjük." Ugyanez a hitvallás kimondja, hogy kegyes életű elődeinket "nem vetjük meg, róluk kicsinylőleg nem vélekedünk", őket megbecsüljük, erényeiket követjük. A református ember tehát különbséget tesz imádat és megbecsülés között. Isten méltatta Szűz Máriát, hogy testéből adjon életet az Ő Fiának, de őt sem imádjuk. Hasonlóképpen csupán megbecsüljük, de nem imádjuk a Biblia bármely más elhívott, kegyes életű személyét.

Ma nem csupán más egyházak felé kell magunkat elhatárolnunk, de határozottan vissza kell utasítanunk minden emberimádatot, legyenek azok jelentős történelmi személyiségek, vagy a mai élet már-már kultikusan tisztelt, vagy éppen imádott alakjai. Bálványimádásnak minősítjük a politikusok, a film- és sportsztárok tiszteletét, mintha földi és mennyei üdvösségünk tőlük függne.

A Jézus név a zsidó nyelv szerint Üdvözítőt jelent, a görög Krisztus (zsidóul Másiakh = Messiás) Felkentet.

2. Keresztyén jelképeink. Említsünk meg egypár ilyen szimbólumot.

- Mi protestánsok nem vetünk keresztet, templomaink tornyán nincs kereszt, lakásunkban nincs feszület. Ez azért van, mert az ellenreformációban a kereszt jegyében történtek erőszakos, egyházunk elleni támadások. De valljuk, hogy Krisztus kereszten hozott áldozatával történt a megváltásunk. Ezért nem vagyunk "keresztellenesek". Az utak menti keresztfákon látható négy betű: INRI, amely Krisztus keresztje feliratának a rövidítése: Iesus Nazarenus, Rex Iudaeorum, azaz, a názáreti Jézus, a zsidók királya (János ev. 19,19).

- Református embernek a kép- és a szoborimádásról szóló második parancsolat tiltását komolyan kell vennie. Isten Lélek, őt lélekben és igazságban kell imádni (János ev. 4,24). A kép és a szobor mindig torzít és kevesebb, mint ami Isten valójában. A Jézust megjelenítő filmeket is csak magyarázattal fogadhatjuk el.

- Református kiadványokban láthatjuk a XP (görög Khi-Ró) jelet, amely Krisztus nevének első két betűje. A hal az őskeresztyének (titkos) jelképe volt. A görög IKhThÜSz szó halat jelent. A mondatszó - Iészusz Khrisztosz Theu hÜiosz Szótér - jelentése: Jézus Krisztus Isten Fia, Megváltó. E két utolsó szimbólumot csupán emlékeztető jelként használjuk.

Ha elismerem, hogy Jézus Krisztus a világ Megváltója és az én Megváltóm, ha szívből és meggyőződéssel énekelem, hogy "Krisztusom, kívüled nincs kihez járulnom" (386. ének), akkor elmondhatom ma is: református vagyok.

". . . Őt (Krisztust) tette mindenek fölött az anyaszentegyház fejévé" (Efézusi levél 1,22), ". . . Ő a feje a testnek, az egyháznak" (Kolosséi levél 1,18). Ezeknek és más igéknek az alapján fogalmazhatjuk meg a mai előadás címét:

 

Egyetemes egyház

Most nem valamelyik egyházról, a reformátusról, vagy egy másikról lesz szó, hanem az egyetemesről, a minden egyháztestet magában foglaló egyházról, amelyről a Szentírás mindkét szövetsége bizonyságot tesz. Az Újszövetségben az egyház, mint a Főhöz tartozó Krisztus-test áll előttünk. Mibenlétének a megértéséhez öt jelző visz közelebb, az első kettőt az atyák az Apostoli Hitvallásban is megfogalmazták:

- Hiszem az egyetemes egyházat. A hitvallás görög szövegében a katholikosz szó olvasható, s ez a reformátori tanítás szerint nem a római egyházat jelenti, hanem az időben és térben létezőt, amit az egyetemes szóval kell lefordítanunk. Hogy az egyetemesség mit jelent, az világossá válik a Heidelbergi Káté (54. felelet) megfogalmazásából: Isten ezt az egyházat Igéje és Szentlelke által a világ kezdetétől a világ végezetéig, az egész emberi nemzetségből gyűjtötte. Az egyetemesség azt jelenti, hogy az egyháznak idői (a világ kezdetétől, a végezetéig) és téri (az egész emberi nemzetségből) kiterjedése van. S azt is, hogy magába foglal minden Krisztus-hívő felekezetet.

- A keresztyén jelző a Főnek és a testnek a szerves kapcsolatára, a Krisztushoz tartozásra utal. Az első gyülekezet tagjait először Antiókhiában nevezték keresztyéneknek, Krisztus-féléknek (Apostolok Cs. 11,26). Az az egyház keresztyén, amelyik egyedül Krisztust, Isten Fiát ismeri el Megváltónak, s ez a híveket kötelezi a Krisztus szerinti életre.

- Egyedül magyar nyelvünk jelöli az egyházat anyának, abban az értelemben, ahogyan Kálvin beszél róla: "Nincs más út az életre, mint az, ha az egyház mint anya hordoz bennünket méhében, ha ez hoz világra, ha ez táplál, őriz és oltalmaz bennünket." (A keresztyén vallás rendszere IV. 1/4). Az egyház mint anya nevel (vallástanítás), táplál (igehirdetés) és gondoz (lelkigondozás). De Máriának az egyházzal való azonosításáról nincs szó sehol a Bibliában.

- Az egyház szent, így nevezi Pál a helyi gyülekezeteket (Pl. Filippi levél 1,1). A szentség a Szentírásban azt jelenti, hogy Isten a maga számára elkülönítette a hívek közösségét. Az egyház nem az erkölcsileg tökéletesek serege, azon van "szeplő és sömörgőzés" (Efézusi levél 5,27), hanem azért, mert a szent Krisztushoz tartozik.

- Joggal mondhatjuk, hogy az egyház egy, noha több felekezetben, egyháztestben él. Az egység láthatatlan ugyan, de valóságos, mert maga Krisztus is láthatatlan, de valóságos, egy, oszthatatlan. Ma, amikor megújított nyilatkozatban a nem római egyházhoz tartozókat nem ismerik el egyháznak, valljuk, hogy minden Krisztus-hívő közösség egyház. Kálvin azt mondja a római katolikusokról, hogy élő egyház, csak beteg.

Lássunk egypár népességi adatot az egyházról, annak függvényében, hogy a Föld 6 milliárd lakosából 2 milliárd 130 millió (35,5 %) keresztyén van (2001-es adatok).

Az egyházak megoszlása (millióban) A protestáns egyházak megoszlása

Római katolikus 1030 48 % Református 75 millió

Protestáns 326 16 % Evangélikus 70 millió

Görögkeleti (ort.) 215 10 % Unitárius 10 millió

Anglikán 69 3 % Baptista 60 millió

Más keresztyének 383 18 % Metodista 15 millió

Egyházhoz nem tart. 107 5 % Pünkösdista 40 millió

Összesen 2130 100 % Egyéb protestánsok 56 millió

Összesen 326 millió

Ha hiszem, hogy ennek a seregnek én is élő tagja vagyok, és mindörökké az maradok (Heidelbergi Káté 54. felelet), akkor elmondhatom: én is református vagyok.

 

"Azt tartjuk, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül" (Római levél 3,28). "Az igaz ember hitből él" (Római levél 1,17). Ezeknek, és több más igének a kapcsán fogalmaztuk meg a mai előadás címét:

 

Sola fide

Egyedül a hit

1. Hit által igazulunk meg Isten előtt. Egyszer majd meg kell állnunk Isten ítélőszéke előtt, be kell mutatnunk életünket. De naponként is szembenézünk a kérdéssel: mit adhatunk Istennek, ami kedves előtte? Semmit. De Isten valamit nekünk tulajdonít: a hitet.

A reformátori tanítás, hogy egyedül hit által igazulhatunk meg, azt jelenti, hogy az embernek ki kell zárnia mindent, amiről azt véli, hogy érdem lehet.

Jócselekedeteinkkel nem kérkedhetünk, azért sem, mert a mérlegen a rosszak többet nyomnak. Különben is, a mi jócselekedeteinkbe belevegyül az érdemszerzés, az, hogy ezekkel tetszelgünk magunk és mások előtt, nemegyszer, hogy viszonzást várunk az emberektől.

A böjtöt, az aszkétikus életmódot sem tekinthetjük fizetőeszköznek.

Ma már különös, de a 16. században megtörtént, hogy az egyház bűnbocsátó cédulákat árult, amelyekről azt tartotta, hogy ezekkel meg lehet vásárolni az üdvösséget. A reformátorok, főképpen Luther Márton és mások, ez ellen is felemelték szavukat.

Istennek az üdvösségért semmit sem adhatok, de Ő nekünk tulajdonítja a hitet.

2. A Heidelbergi Káté (21. felelet) az igaz hitről azt mondja, hogy az biztos ismeret, azaz meggyőződés, hogy Isten beszéde, amelyet a Szentírásban kijelentett, igaz. Továbbá, hogy az igaz hit szívbeli bizodalom, azaz életem rábízása Istenre. E kettőhöz tegyük hozzá, hogy feltétlen engedelmesség, amely a biztos ismeretből és a szívbeli bizodalomból származik. Legjobb példa Ábrahám, akit Isten elküldött, hogy letelepedjék Kánaánban. Ő igaznak tartotta Isten szavát, bízott abban, hogy ott lakhelyet talál és azonnal engedelmeskedett, elindult az Isten által megjelölt helyre. Erről azt olvassuk, hogy hitt Ábrahám, és ezt neki Isten igazságul tulajdonította (1Mózes 12,1-6 és 15,6).

3. Szemléltessük ezt három hasonlattal. A hit kar, amelyet felnyújtok Isten felé, hogy Krisztusba fogózva az Atya kegyelmét elfogadjam. A hit szem, amellyel másképp látom Istent, magamat, a világot, a mostani életet és az örök életet. A hit gyökér, amelyet Istenbe eresztek, és tőle szívom életem táplálékát. De a kar semmit sem ér, ha nincs benne erő, de ha a látóideg meggyengül, világtalan maradok, ha a gyökér elszárad, a fa elkorhad. Az, hogy templomba járok, hogy fenntartói járulékot fizetek, sőt még az is, hogy imádkozom, csak akkor ér valamit, ha teljes meggyőződéssel, hittel teszem.

4. A hit minőségéről még három dolgot kell elmondanunk. Először azt, hogy a hit nem állandósult állapot, hanem viszonyulás. A legerősebb hitű ember sem mondhatja el magáról, hogy mindig, minden körülmények között egyformán hisz. A hitnek vannak apályai és dagályai. A hit ingázás Isten és önmagam között, Isten és a világ között. Figyeljünk fel arra, hogy mit mondott egy Jézus által meggyógyított gyermek apja: "Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek!" (Márk ev. 9,24). Másodszor: a hit többlet. Lehet, hogy találkozunk olyan, a hiten kívüliekkel, akik maradiaknak tekintenek minket, és nemegyszer természettudományos ismereteikre hivatkoznak. Válaszunk: mi is rendelkezünk ezekkel az ismeretekkel, de mi többet tudunk, azt, hogy az egész világ, a maga természeti törvényeivel, Isten kezében van. Ez a mi többletünk, ezzel vagyunk mi gazdagabbak, mint ti. Kell tudnunk - harmadszor -, hogy mi a hit haszna. Pál azt mondja, hogy az igaz ember hitből él (Római levél 1,17). Van egy éléskamránk, abba gyűjtjük és tartogatjuk a táplálékot. Amikor éhesek vagyunk, akkor kinyitjuk a kamra ajtóját és megterítjük az asztalt. Hitünk mindenkor lelki eledel, de a nagy nyomorúságban, amikor erőt kellene valahonnan nyernünk, akkor kérjük Istent (kinyitjuk a kamra ajtóját), és ő megajándékoz a hittel. Mert a hit Isten ajándéka.

Ha a hit hozzákapcsol Istenhez Krisztus által, ha belé vetem bizalmamat, ha átjárja egész életemet, akkor mondhatom el magamról, hogy hívő református vagyok.

"Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való hit által" (Római levél 3,24). Ez az ige visszautal két előző témánkra: a Jézus Krisztusba vetett hitre, és jelöli a mai élőadás címét:

 

Sola gratia

Egyedül a kegyelem

1. Kegyelmet kegyelemért vettünk Istentől Krisztus által - ezt olvassuk a János evangéliuma elején (1,16). Nemcsak hogy a kegyelmet nem tudjuk kiérdemelni, de még magyarázni, megérteni sem tudjuk. Ennek egyik oka, hogy nem értjük meg és nem ismerjük fel a bűnt. Pedig a bűn és a kegyelem úgy tartoznak össze, mint Isten és az ember. Csak az, aki eljut a bűntudat és a kiszolgáltatottság mélységéig, kezdi megérteni és értékelni Isten kegyelmét. Ami egyenként minket illet: fel kell ismernem a bűnt, s csak ebből a mélységből felnézve láthatom és tapasztalhatom meg a kegyelmet. Bár a párhuzam nem teljes, próbáljuk megérteni a következő példából. A bűnös várja, hogy végrehajtsák rajta a halálos ítéletet, s akkor, amikor lemondott minden segítségről, megkapja a felmentést, a kegyelmet. Ezt a kegyelmet hirdette ki Isten a kereszten szenvedett Jézus Krisztus által. Amit pedig megnyertünk, az a földi életnél is több: örök élet, üdvösség.

2. Ingyen kegyelem. A bűn megbontja az emberi lélek egyensúlyát, s ezt mindenki helyre akarja állítani, úgy is mondhatjuk, hogy igazat akar adni önmagának, az igazságot keresi. Egy szerzetes, cellájában vergődött, s a nagy kérdése az volt, miképpen találhat egy igazságos Istent. Kínozta, gyötörte magát, de lelki egyensúlyát, a maga igazságát nem nyerte meg. Ez az önmarcangoló ember Luther Márton volt. A Római levelet olvasva jutott a felismerésre: rá van utalva a kegyelemre, egyedül az ingyen kegyelem rendezheti a viszonyt Istennel és önmagával. A kegyelmet kegyelemért azt jelenti, hogy magában Isten lényében kegyelem van, és ez kiárad az emberre.

Az ember próbálja tisztázni magát önmaga előtt, a vallásos ember Isten előtt is. Ez a tisztázás a következő kísérleteket jelentheti:

Nyugtatgatjuk magunkat, hogy "mindenki így csinálja", azaz a világ erkölcseihez mérjük magunkat, de végül is ez nem más, mint a közerkölcstelenségre történő hivatkozás.

A magunk bűnét összehasonlítjuk a másokéval, s persze mindig akad valaki, aki nagyobb bűnt követett el, mint mi, akinek aztán a tükrében mi tisztábbaknak tűnünk.

A körülményekkel megmagyarázzuk bűneinket, a társadalomra, az emberekre fogjuk, addig, amíg magunkat bűntelennek érezzük. Ez tulajdonképpen "könyvelési trükk", mert vagy kiradírozzuk, vagy egyszerűen az adósság oldaláról átírjuk a másikra. Nehéz helyzetünkben (jön az ellenőr!) egyedül a kegyelem adhat felmentést. Erre is vonatkozik az, amit János apostol ír: szívünk vádol minket, de Isten nagyobb a mi szívünknél (János első levele 3,20).

3. Bűntudat és bűnbocsánat. A bűn adósság, tartozunk Istennek, mint a példázatbeli gonosz szolga, akinek tízezer talentumot kellett volna fizetnie, de ezt a király elengedte, megkegyelmezett neki (Máté ev. 18,21-35). Hogy megnyerjük az igazságos Istent, hogy kegyelmében részesüljünk, ahhoz emberileg három nehéz lépést kell tennünk. Először is, érezni kell a kiszolgáltatottságot, rászorultságot, utána meg kell indulni, és el kell jutni lelkiismeret-furdalás érzéséig, majd meg kell érkezni az őszinte bűnbánatig. Ehhez önvizsgálat és sok imádkozás kell. Ekkor ragyog ránk bűneink sötétjében a kegyelem fénye.

4. Az igazi bűnbánat. A bűntudattal legalább két baj van. Először az, ami bűnös természetünkből következik, hogy tudniillik, legtöbbször nem a magunkéra, hanem a másik ember bűnére gondolunk. Nem szabad kitérnünk az elől, amit Nátán mondott Dávidnak: te vagy az az ember (2Sámuel 12,7). Másodszor, hajlamosak vagyunk, hogy úgynevezett nagy bűnökre gondoljunk, s ezzel a mi "kis" bűneink alól felmentsük magunkat.

Ha naponként elismerem és bevallom rászorultságomat, ha bízom abban, hogy Krisztusért Isten kegyelme rám is kiárad és felmentést ad, akkor mondhatom el: református vagyok.

"Nem nekünk, Uram, nem nekünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget. . ." (Zsolt 115,1). ". . . mindent Isten dicsőségére műveljetek!" (1Korinthus 10,31). Ebben a két igében majdnem benne van a mai előadás címe, amely mintegy összefoglalja az előző ötöt:

 

Soli Deo gloria

Egyedül Istené a dicsőség

1. Idézzük reformátorunkat, Kálvin Jánost: A világ Isten dicsőségének színtere (theatrum gloriae Dei). Isten teremtett világában akkor van (akkor lesz) összhang, ha minden Isten dicsőségét hirdeti. Az anyagi világ is, amelyről a zsoltáros azt mondja, hogy az egek hirdetik, beszélik Isten dicsőségét (19,2; 97,6). Az angyalok sokasága is ezt énekli a bethlehemi mezőkön: "Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek. . ." (Lukács ev. 2,14). Ebbe a harmóniába kell bekapcsolódnia az embernek, ahogyan a zsoltáros többször is felszólít: Dicsérjétek az Urat! (Pl. 150,1), s Pál is ösztönöz: mindent Isten dicsőségére műveljetek! (1Korinthus 10,31).

2. Az ember Isten dicsőségének a fényében. Az ószövetségi szent írók Isten dicsőségét fény-, füst-, vagy ködjelenséggel szemléltették. Mózes arcán Isten dicsőségének a fénye tükröződött (2Mózes 34,29-35), a sátor felszentelésénél Isten dicsősége ködben, illetve füstben jelent meg (2Mózes 40,34-35; 1Királyok 8,11). Az Újszövetségben azt olvassuk, hogy Jézus Krisztus Isten dicsőségének a visszatükröződése (Zsidókhoz írt levél 1,3). Ez kötelezés is, hogy mint Krisztus-félék ezt a dicsőséget tükrözzük vissza.

A keresztyén gyülekezet szóban dicsőíti Istent, amikor az istentiszteleten énekel, imádkozik, amikor otthon az Úr imája végén őszintén elmondja, hogy Övé az ország, a hatalom és a dicsőség. De - a már elhangzott Pál-i idézetnek megfelelően - mindent Isten dicsőségére kell cselekednünk, azaz egész magatartásunkkal Istent kell dicsőítenünk. Ez pedig nem csupán az istentiszteleti, vagy az imádkozási alkalmakra vonatkozik, hanem teljes életünkre, s alázatot, előtte való leborulást és hálát jelent.

3. Dicsőségemet másoknak nem adom - ezt mondja Isten, s ezek a "mások" a bálványok (Ézs 42,8). Dicsőíteni Istent egész élettel - ez pozitív megfogalmazása a reformátori jelmondatnak, azonban a reformátorok gondolkozásában elhatárolódást is jelentett. Nem szabad másnak dicsőséget adni.

A 16. század előtti egyházban a szenteket mintegy kiemelték a bűnös emberek közül, dicsőítették őket, imádkoztak hozzájuk, közbenjárásukért könyörögtek. A reformátorok vallották, hogy sem a Biblia, sem az egyház történetének istenfélő emberei nem szentek, dicsőségadás nem illeti őket. Egyedül Istené a dicsőség. Mi, protestánsok elismerjük, hogy ezek Istennek kegyes életű gyermekei, példájukat követhetjük is, de tudnunk kell, hogy ők ugyanolyan emberek voltak, mint mi. Ez vonatkozik a reformátorokra, hitvalló őseinkre is, akiket meg kell becsülnünk, akikről most, reformáció ünnepére készülve, megemlékezünk.

Ennek a kizárólagos mondatnak van egy mára szóló üzenete. Sztárokat nevelő és megjelenítő korban élünk, akiket legtöbbször még példaképeknek sem tekinthetünk, annál kevésbé dicsőíthetjük őket. Világunk tele van rendkívüli teljesítményeket nyújtó színészekkel, színésznőkkel, sportolókkal. Ott vannak falragaszainkon, képernyőinken, újságaink címoldalán. Pedig ők nem istenek, nem félistenek, hanem bálványok. Mi tettük őket azzá, amikor gyermekeink szemét rájuk irányítottuk, vagy legalábbis nem óvtuk őket attól, hogy hatalmukba kerüljenek. Sokszor a dicsőítés élettelen tárgyaknak, vagy korjelenségeknek szól. Nem ellenezzük a számítógépet, hisszük, hogy a műszaki fejlődés is Isten eszköze, de azt igen, hogy időnk jó (rossz) részét azzal töltjük, hogy belebámulnak az élettelen képernyőbe. Nem bűn szeretni valamelyik sportot, de azzá válik, ha a lelátókon félőrültekként siratjuk "csillagjaink" vereségét, vagy dicsőítjük győzelmét. Ezzel szemben idézzük ismét a zsoltáros szavait: Nem nekünk, Uram, nem nekünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget. . . (115,1).

Ha lemondok minden teremtmény dicsőítéséről, ha számmal és egész életemmel a Szentháromság Istent dicsőítem, akkor mondhatom el: református vagyok.

Forrás: www.reformatus.hu

 

 

Könyvelés 2008

Beke Tivadar kollegánk elkészítette a 2008-as könyvelési segédletet. Elérhető a www.reformatus.ro/weberek/konyveles internetcímen. Néhány napon belül ugyanitt elérhető lesz a királyhágómelléki gyülekezetek számára is használható könyvelési segédlet.

A lelkipásztor kollégák nevében köszönöm Beke Tivadarnak a több éves kitartó munkáját, amivel megkönnyítette a gyülekezetek és egyházmegyék könyvelési, leltári és egyéb adminisztrációs muunkáját.

Szabó Mihály lp.

 

 

Köszönőlevél

 

Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége

 

Tiszteletes

Beke Tivadar István

lelkipásztor úrnak

Zabola

 

Kedves Testvérünk!

 

Tudomásunkra jutott, hogy már több éve szorgalmasan foglalkozol a gyülekezeti nyilvántartásokat segítő számítógépes programok készítésével. Számba vettük, hogy megjelent már a költségvetési nyomtatvány, leltári nyomtatvány, lelkészi jelentés és a gyülekezeti könyvelési program, melyek mind hatékonyabbá teszik a szolgálatot, hiszen kiegészítői a mindenek előtt való állandó igei szolgálatnak. Nyilvántartásaink ugyanis nem önmagukért vannak, hanem azok által válik lehetővé a gyülekezeti munkánk megörökítése a jövő nemzedékek számára is, korunk egyre fejlődő technikai lehetőségeivel.

Megtudtuk azt is, hogy ennek a munkának az alapja a megfelelő szoftverek kitartó és dicséretes egyéni tanulása, ami sok szempontból egyre szükségesebbé válik a mindennapi élet minden területén.

Mindezekért Egyházkerületi Elnökségünk elismerését és köszönetét szeretnénk kifejezni.

Isten áldja meg életedet és szolgálatodat, hogy munkádat úgy a gyülekezetben, mint a közegyház érdekében sikeresen végezhessed.

 

Szolgatársi szeretettel:

 

Kolozsvár, 2008. január 10-én

 

           Dr. Pap Géza                                                     Tonk István

               püspök                                               egyházkerületi főgondnok

 

 

Új Rendeletet, ami az alapítványok, egyesületek és egyházközségek könyvvitelét szabályozza 2008 január 1-től

ORDIN nr. 1.969 din 9 noiembrie 2007

privind aprobarea reglementarilor contabile pentru persoanele juridice fara scop patrimonial

EMITENT: MINISTERUL ECONOMIEI SI FINANTELOR

PUBLICAT IN: MONITORUL OFICIAL nr. 846 din 10 decembrie 2007

 

Elérhető a www.reformatus.ro/weberek/programok.htm internetcímen

Szabó Mihály lp.

 

 

Az Üzenet újévi számából

Meglehet, vannak most olyanok, akik elégedetten zárják le az elmúlt esztendőt: csodálatos alkalmak, beteljesült vágyak vannak mögöttük, olyanok, amelyek feledtetik az átélt kellemetlenségeket, és amelyek mellett eltörpülnek a kisebb csődök és bosszúságok. Magabiztosan néznek előre: terveik, elképzeléseik vannak, és bíznak abban, hogy az újesztendőben ezek ismét megvalósulnak. Nem kevesen lehetnek olyanok, akik minden örömük, sikerük mögött Isten vezetését érzik, és most ezt mondták: milyen jó az Isten!      

De nem kevesen lehetnek azok sem, akik könnyes szemmel tekintenek vissza az elmúlt esztendőre: veszteségek, fájdalmak érték őket, s ezért így fakadtak ki: Isten milyen kegyetlen! Most pedig abban reménykednek, hogy a múló idő enyhülést hoz. Vannak, akik felsóhajtanak: csakhogy vége van! Mások remegve gondolnak arra: elmúlt 365 nap. Lesz-e még egyáltalán újabb 365? - kezdi Megújuló esztendő-megújuló hit című vezércikkét Veress László az Üzenet újévi számában.

A Wass Albert-évre való tekintettel interjú olvasható Takaró Mihály irodalom-történésszel az erdélyi író munkásságáról. A beszélgetés címe is sokatmondó: Aki Wasst olvas, egy kicsit jobb magyar lesz.

A lap két presbitertalálkozóról is részletes beszámolót közöl valamint megtudhatjuk, hogy a Dési Egyházmegyéhez tartozó Rettegen a múlt év végén új gyülekezeti házat avattak.

Érdekes jegyzetet közöl Fábián Tibor (Gugyerák és a zászló), Somogyi Botond főszerkesztő pedig Lesz-e egység az új évben? címmel arról értekezik, hogy az idén megvalósul-e az erdélyi magyar egység.

http://uzenet.reformatus.ro

 

 

A Harangszó legújabb számából

A koltó-katalini társegyházközség tavalyi esztendejéről számol be címoldalas összeállításában, a Harangszó idei 1-2. összevont, 16 oldalas lapszáma. A három évtizede ott szolgáló Varga Károly lelkipásztorral készült interjúban, a koltói nemzedékek példás együttéléséről és az egyházukért áldozatot is szívesen hozó emberekről is szó esik.

"A második Ádám által visszanyert lehetőségünk lett, hogy csak is Vele és Benne építkezhessünk, akár előlről is, akár a romokat kiküszöbölve és új lendülettel" - írja vezércikkében Csűry István helyettes püspök.

A Harangszó közli az idei egyetemes imahét programját, valamint tudósításokat Szilágybagosról, Nagyszántóról, a várad-újvárosi rendkívüli egyházkerületi közgyűlésről, Biharpüspökiből, Hadadnádasdról és Misztótfaluból. A Romániai Református Egyház zsinatának legutóbbi üléséről Bibza István nyilatkozik.

A lap megújulása óta eltelt néhány hónapot Fábián Tibor felelős szerkesztő értékeli. A vallástanárképzés kezdeteiről, Péter Miklós sorozatának első részét közli a Harangszó. Két oldalas külmissziói kitekintéssel is jelentkezik a lap, a Kínában élő ujgurok életéről.

A Harangszóban ezúttal is megtalálhatók a már megszokott rovatok: a Presbiter, a Böngészde, a Mozaik, az Ország, világ és a Hírvivő.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kéthetente megjelenő gyülekezeti lapja megvásárolható és megrendelhető a lelkészi hivatalokban.

 

 

Meghívó negyedévi lelkészértekezletre

Kedves Szolgatársunk!

Szeretettel meghívlak a 2008 január 15-én, kedden de. 10-tól az egyházmegye esperesi hivatalában tartandó negyedévi lelkészértekezletre. A bibliaórai szolgálatot Móra László, kajántói lp. végzi. Értekezletünk témája: "Üdvbizonyosság!? Mit tanítunk és vallunk az üdvösségről." A témához a bevezetőt Mezei Csaba mérai lp. tartja.

Szeretettel várunk!

Kolozsvár, 2008 január 9-én

Tisztelettel:

Mezei Csaba, ért. elnök

 

 

Felvételi az Apafiba

Az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium felvételit hirdet 5 fiú, illetve két lány helyre.

Az írásbeli pályázatok beküldési határideje: január 30. 12. 00 óra.

A jelentkezőknek szakmai (táblázatos) önéletrajzot kell beküldeniük az apafi@reformatus.ro email címre, amely kötelezően tartalmazza a következő adatokat: név, vallás, lakcím, beszélt nyelvek, egyetem, év, kar, szakmai tevékenység, illetve civilszférai tapasztalat.

A felvételiről bővebb információ a http://apafi.reformatus.ro címen olvasható.

 

 

Gólyahír

Örömmel tudatjuk mindenkivel, hogy 2007. december 28-án, este háromnegyed hatkor megszületett lányunk, Panna. Hála Istennek könnyű szülés volt, a baba szép nagy: 4 kg és 57 cm. Mindketten jól vannak.

Isten iránti hálával,

Hankó-Nagy Alpár és Ica.

 

 

Gólyahír

Örömmel tudatjuk, hogy hozzánk december 11-én megjött az angyal, és elhozta István fiúnkat, méretei (voltak akkor) 4300 g, 53 cm.

Isten gazdag áldásával teljes boldog új évet mindenkinek!

Szeretettel,

Pakulárék

 

 

Dsida-emlékest Ákosfalván

Az ákosfalvi református templomban január 16-án, szerdán 18 órától Dsida Jenô- emlékünnepély lesz a költô születésének (tavaly) 100., halálának (idén) 70. évfordulója alkalmából. Az üdvösség társammá szegôdött címmel a költôt bemutatja és verseibôl szaval Mester Zoltán, a szovátai Bernády Közművelôdési Egylet elnöke.

Népújság, 2008-01-11

 

 

Wass Albertre emlékeztek Szászrégenben

A csillagok járása változó

Wass Albert születésének 100., halálának 10. évfordulója alkalmából szervezett kedden emlékestet a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság. Az esemény iránt akkora volt az érdeklődés, hogy helyszűke miatt az egyház DIO Házából a közönség a templomba kellett átvonuljon.

A helyszínváltoztatást megelőzően Böjte Lídia főszervező elmondta, hogy az első irodalmi estet, amelyet Wass Albertnek és munkásságának szenteltek, ugyancsak Szászrégenben szervezték meg 1997-ben. Azóta nem múlnak el évek anélkül, hogy a helikoni írói közösség marosvécsi találkozóin ne esne szó a költő- íróról. Szellemisége tovább él a Maros völgyében (de nem csak ott), hiszen Wass Albert legtöbb művében e táj embereinek állít emléket, tette hozzá a tanárnő.

A felszólalást ifj. Kovács János zongorajátéka követte, a XI.-es tanuló Bartók-darabokkal nyűgözte le a közönséget.

A református templomban Kilyén Ilka színművésznő nyújtott ízelítőt Wass Albert verseiből, prózájából. Az író, költő életútját Antal Rozália magyar szakos tanárnő ismertette. Kiemelte, "nincs még egy írónk, aki erősebben kötődött volna és többet írt volna szülőhazájáról".

Ezt erősítette meg előadásában Nagy Pál irodalomtörténész is, aki Wass Albert erdélyiségéről szólt a jelenlévőkhöz. Többek között arról beszélt, hogy kényszerű hontalanságának kezdetén, az árvaság magányában is az író minden gondolata Erdélyhez kapcsolódott.

- Mikesi sors jutott neki hazájában, ahol üldözött és kitaszított volt. Bizonyíték erre a "rengeteg" életmű: versekben, regényekben, prózákban és főleg jelentős önéletrajzi vallomásaiban tett hitet Erdély iránt érzett szerelméről - mondta Nagy Pál irodalomtörténész, az író szavait idézve: "Honából kivert harcos maradtam. . . Azért az Erdélyért, amelyről tudtam, hogy már nem lehet az enyém soha. . ."

Berekméri Ildikó, Népújság, 2008-01-10

 

 

Száz éve született Wass Albert

(1908. január 8. - 1998. február 17.)

 

 

1950-es évek, USA

 

Élete hátralevő részét emigrációban tölti. Nevét feketelistára teszi a kommunista hatalom. A magyar olvasók nem tudják, hogy 1945-1950 között Németországban megjelent műveit öt (!) nyelvre fordítják. Amerikában újraépíti irodalmi elhivatását. Termékeny író, aki 90 éves koráig ír, ötven könyvet ad ki magyarul és angolul. A hanyatlás végnapjaiban mégsem érzi magát sikeresnek. Hányattatott sorsa nem szűnik meg halálával. Szellemi örökségét mesterségesen szított ellentmondások kontextusában vallatják és kiforgatják. Soha nem vallott nézeteket sütnek rá. Kérlelhetetlen gyűlölői a háborús bűnösség hamis vádja alól nem akarják feloldozni. Mindezek ellenére, Wass Albert az egyik legnépszerűbb 20. századi magyar író. Műveit olvassák, gondolatait idézik, írásait színpadra viszik és filmesítik. Tiszteletére egyre több városban szobrot emelnek.

A nevét viselő irodalmi körök határon innen és túl, a világon mindenütt megemlékeznek róla születése 100. és halála 10. évfordulóján. Hátrahagyott kéziratait fiai sorban megjelentetik. A kiadott könyvek hasznát apjuk végakarata szerint erdélyi jótékonyságra fordítják.

Hagyatéka felbecsülhetetlen érték, mely egy szebb, jobb és emberségesebb világot idéz. Mintha csak életéről vallana, a világégésben írt egyik levelében ez áll: "Nem voltunk mi hősök, csatázó félistenek: emberek voltunk csupán, akik állottunk, amikor állani kellett, ott, ahol kellett és egy tapodtat sem jobbra, vagy balra attól. Mentünk, amikor menni kellett és pontosan tudtuk, hova megyünk s miért. Nem volt sok kérdeznivalónk, nyugtalan lázak gyötörtek, s egészen elfeledtük, hogy az életnek idehaza mennyi sok csínja-bínja van. Szép volt, emberhez és magyarhoz méltó. . ." (Tábori posta, 1944)

Küldetését egy életrajzi írásában így foglalja össze: "Írónak rendelt az Úr, mégpedig abból a fajtából, akinek nem szórakoztatás a feladata, nem is a világ szépségeinek dicsérete, hanem mindössze nemzetének szolgálata. Ezt tettem, ezt végeztem, jól-rosszul, legjobb tudásom szerint. Hídépítő igyekeztem lenni. Hidat próbáltam verni múlt és jövendő között a rendelkezésemre álló jelen felhasználásával. Életem egyetlen feladatának nemzetem megmentését ismertem föl. Ezt pedig úgy láttam megvalósíthatónak, ha egybefogom a szétszórtságban még megmaradt erőket egyetlen cél szolgálatára: megismertetni a világgal a magyar nemzetben rejlő értékeket, lehámozni nemzetemről azt, amit az ellenséges propaganda az utolsó évszázad során rákent. Ennek az egyetlen célnak a szolgálatára állítottam be egész életemet. Megtettem a magamét s a többi már nem az én gondom. Nemzetemen még az Úristen sem segíthet, ha hamarosan nem ébred magára. De akár magára ébred, akár nem, én már nem leszek itt, hogy elsirassam, vagy együtt örvendezzek az örvendezőkkel egy megrendítően szép és csodálatos föltámadáson, amit csak az Úristen adhat meg, mert más reménységre lehetőségem sincsen. És ez jól is van így. Legyen velünk az Úristen kegyelme!" (Búcsúszó)

Szabadság, 2008-01-08

 

 

Református Család

Évi négy-hat alkalommal 6250 példányban jelenik meg a Re­for­mátus Család című lap, amely­nek tulajdonosa az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége. Tonk Istvánné felelős szerkesztőt kérdeztük:

- Talán minden régi folyóirat történe­té­ben három szakasz különíthető el: volt, megszűnt, és újraindult. Lapunk 1946-ig létezett, 1946-1992 decemberéig megszűnt, majd ekkor újraindult, Csiha Kálmánné ügyszereteté­ből. Történetéhez hozzátartozik, hogy 1992-től évente 4 szám jelent meg 16 oldallal, 2001-től 6 szám 20 oldalban. Közben változott a "ruhája" is, a "külszín" is más lett. Nem teológiai fogalmak fejtegetésének ad helyet; fő célunk az olvasmányosság, az általá­nos műveltség gazdagítása. A lap ve­zércikke mindig olyan reflexió, mely­nek üzenetével a református hit erő­sö­dik, gazdagodik, vagy alkalomadtán elgondolkoztat. Az üzenethez kapcso­l­ódó Irodalmi visszhang rovatban vers vagy kapcsolódó próza kerül.

A Történelmi személyiségek cím alatt kiváló egyéniségekre emlékezünk, akik a magyarság életében jelentős szerepet játszottak: történelemben, irodalomban egyaránt. Itt mutatjuk be Erdély nagyasszonyait is, akik sokban különböztek egymástól, de mégis összekötötte őket mély hitük. A nagy ünnepekre a gyermekeknek külön lappal bővítjük a Református Csalá­dot, amit kivághat, hajtogathat, vagy kifesthet a gyermek. Az Aksza Gyer­mek­otthon lapját ünnepekkor csa­tol­juk. Közmondás-, szólásmagyarázatot is közzéteszünk, és egy-egy nép­szo­kást elevenítünk fel. Időről-idő­re kulturális híreket is népszerű­sí­tünk. A két­havonkénti megjelenés miatt csak ar­ról számolhatunk be, ami meg­történt - kulturális rendez­vé­nyek­ről prog­ra­mot nem közölhe­tünk.Tudjuk, hogy nemzetünk megú­ju­lása a családokon múlik. Isten se­gít­sen bennünket, hogy ezt a megú­ju­lást szolgálni tudjuk - vallja a felelős szerkesztő.

Molnár Melinda, Udvarhelyi Híradó, 2008-01-07

 

 

Hogy szívüket felemelje

A homoródszentmártoni református gyülekezet 1997-től testvérkapcsolatot ápol a hollandiai Monster közösségével. Minden évben szilveszter tájékán eljön egy fiatalokból álló küldöttség, hogy személyesen adja át a falu legkisebbjeinek a cipős­do­bozokba csomagolt hollandiai ajándékot - tudtuk meg Be­reczki Orbán Zsolt helybeli lel­kipásztortól, aki meghívott az ünnepélyes találkozóra is.

A település reformátusainak lélekszáma alig haladja meg a száz főt, és hatvan százalékuk nyugdíjas. Szórvány­tá­mo­ga­tás­sal se tudják biztosítani ön­álló létüket. Reményteljes a gye­rekek jelenléte a közösségben, és a velük végzett tevékenység a lelkész számára is megerősítő. Aki több környékbeli szórványgyülekezetet is gondoz: Lövéte, Városfalva, Homoródszentpéter és Szent­pál, Oklánd református kisközösségeit, és a a lokódi Kiss Rozália Ökumenikus Öregotthonban is havonta tart istentiszteletet.

A parókia épületének belte­rét korszerűsítve megőrizték külsejének helyi építkezési jegyeit. Nyitott kapujú ház a templom szomszédságában. Télen a gyülekezeti házban - amely egykor kántori lakás volt, és szintén a hollandiai testvérgyülekezet anyagi és kétkezi segítségével alakult mai formájára - tartják az istentiszteleteket. Minden ülőhely megtelt a különböző felekezetű helybéli gyerekekkel. Többen szülői-nagyszülői kísérettel érkeztek. Mindenkit vártak az ajándékok, aki egyházhoz tartozik. Vígan duruzsolt a fáskályha, miközben a vendéglátók legkisebbjei bemutatták karácsonyi és újévköszöntő műsorukat. Demeter Henrietta hatodik osztályos még csak, de mintha több évtizedes gyakorlata lenne, úgy dallamozta a Mos­tan kinyílt. . . kezdetű, sokdíszítésű, hajlítású, lélekbe markoló, régi énekünket.

Lánykák, fiúk korosztály szerint kaphatták meg a várva-várt és gonddal készített testvéri ajándékokat. Egyetlen szabály volt: csak otthon bonthatták ki. Így a közös éneklés, köszönet alatt ritmust doboltak a csomagolóanyagon, és húrként pendítették a szalagokat, zsinegeket. Igaz, fél szemmel belepillanthattunk a legkíváncsibbak csomagocskáiba. Bizonyosságul: akik ma a szünidő után óvodába, iskolába indultak, felújított eszköztárral kezdik a tanulást. Vendégszemmel is jó volt látnunk az ajándékozó szeretet örömeit, és azt is, a leghátrányosabb kisebbségiek legkisebbjei is fontosak az egyházközségeknek, ha odatartozónak érzik magukat.

Molnár Melinda, Udvarhelyi Híradó, 2008-01-07

 

 

Képzés fiatal gazdálkodóknak

 

Gyakorlati oktatás az illyefalvi tangazdaságban

 

Az illyefalvi LAM Alapítvány idén is meghirdette gazdaképző tanfolyamait - tájékoztatott Orbán Miklós programfelelős. Három szakterületen - növénytermesztés, agroturisztika és állattenyésztés - olyan államilag is elismert felnőttképzést biztosítanak, amely elsősorban a vidéken élő és gazdálkodó fiataloknak nyújt ismereteket, gyakorlati tapasztalatot, függetlenül attól, hogy saját gazdaságukban vagy a szülőkkel együtt gazdálkodnak. De életkortól, nemtől, lakhelytől függetlenül bárki jelentkezhet bármelyik képzési programra.

 

A képzés felépítése modulrendszerű, tartalma gyakorlatcentrikus, megvalósítása pedig rugalmasan illeszkedik a munkaadók konkrét elvárásaihoz, illetve a hallgatók személyiségéhez, előzetes ismereteihez. A résztvevőknek teljes ellátottságú tangazdaság, mezőgépészeti és lakatossági tanműhely, az oktatás céljára is felszerelt tankonyha és étkezde, az agroturisztikai szak gyakorlati képzését is szolgáló, huszonnyolc férőhelyes, összkomfortos bentlakás áll rendelkezésükre. Az akkreditált képzések jogszabály által előírt időtartama szakonként 360 óra, amiből 240 óra gyakorlati, 120 óra pedig elméleti.

A LAM Alapítvány tizenhat éve szervez hallgatói számára négy hónapos mezőgazdasági gyakorlatot Svájcban parasztgazdaságokban, illetve négy éve szervez hat hónapos gyakorlatot Bajorországban agroturisztikai panziókban. A külföldi gyakorlat kiegészítő része az Illyefalván kapott képzésnek. A tizenhat év alatt összesen 2326-an vettek részt különböző képzési formákon, ebből 556-an végezték el a gazdaképző, 150-en pedig gazdasszonyképző tanfolyamot. Külföldi gyakorlaton összesen 445-en vettek részt - tudtuk meg a programfelelőstől.

Az idei tanfolyamokra január 20-ig lehet jelentkezni az alapítvány székhelyén (Illyefalva, Fő út 222. sz., telefon: 0267-314974, e-mail: lamsa@zappmobile.ro , honlap: www.lamilieni.ro ).

Ferencz Csaba. Háromszék, 2008-01-07

 

 

Intézményeket kell építeni (Számvetés Benedek Huszár Jánossal, Illyefalva lemondott polgármesterével)

 

 

Benedek Huszár János, aki független jelöltként került Illyefalva polgármesteri székébe 2004-ben, fél évvel mandátuma lejárta előtt lemondott tisztségéről, s még nagyobb fába vágta fejszéjét: a Sepsi kistérség kialakítását célzó projekt menedzsere ez év elejétől. Arról kérdeztük, mit hagy maga után.

 

- Kérjük, vonja meg az eltelt időszak mérlegét.

- Gyakorlatilag a nulláról kezdtük. A községházán volt két öreg számítógép. Most minden egyes munkatársnak számítógépe van internet-hozzáféréssel, a hivatalban van telefonközpont, fénymásoló. Tehát, ami a hivatal saját munkáját érinti, azzal rendben vagyunk. Hatékony fiatalítás ment végbe, a munkatársak fele huszon-, harmincéves, többen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, mások menet közben végzik az egyetemet. Szakemberek tekintetében nem állunk rosszul. Ami a községet érinti, költségvetésünk 2004-től 2007-ig megháromszorozódott...

- Minek következtében nőtt ilyen mértékben a költségvetés?

- Egyrészt az elosztási rendszer megváltozása miatt, másrészt hozzájárult a helyi jövedelmek hathatós növelése - úgy, hogy jelentős terhet nem róttunk ki a lakosságra -, emellett Románia általános gazdasági fellendülése maga után vonta a sokszorosan kiegészített költségvetést, és legnagyobb részt pályázatainknak köszönhetően.

- Akkor lássuk a pályázatokat!

- 2004-ben és 2005-ben független polgármester és vegyes tanács lévén nagyon kevés költségvetés-kiegészítést kaptunk, a megyében a legkisebb összegeket. Ennek ellenére szűkös anyagi forrásainkból olyan megvalósításaink voltak, amelyek a bizalmat megerősítették irányunkban. Ezért 2006-ban és 2007-ben a megyei tanács és minisztériumok részéről már semmi diszkriminációt nem tapasztaltunk. Már 2005-ben saját költségvetésünkből több mint 300 millió lejre készítettünk terveket és megvalósíthatósági tanulmányokat. Az volt a stratégiánk, hogy ha van időben letett és jó szakmai színvonalon elkészített terv, azt nem lehet megkerülni. Éppen ezért már 2006 tavaszán olyan munkálatokba fogtunk minisztériumi finanszírozással, amelyekre 2005-ben készítettük el a terveket. Ez azt bizonyította, hogy a szakmaiság egyre fontosabb szerepet kap ebben az országban is. A legnagyobb és legszebb megvalósításokat pályázatok útján értük el.

- Melyek ezek?

- Már 2004-ben, mandátumom elején nyertes Phare-pályázatot tudhattunk magunkénak: a községháza informatikai rendszerének és az önkormányzat költségvetésének hatékonnyá tétele, melyet a megyéből egyedüliként mi nyertünk el. A többi pályázatra vagyunk igazán büszkék. Részt vettünk egy Sapard-pályázaton az erdei utak felújítására. Emellett a községi utak aszfaltozásával nagyon jól haladunk, nyár közepére az utolsó községi utat is leaszfaltozzuk. Részt vettünk a 7-es kormányrendelet programjában, minden adott, tavasszal fogunk hozzá Illyefalva és Aldoboly teljes vízhálózatának felújításához és bővítéséhez. Az iskolákat alapvetően fel tudtuk újítani, most már nincs olyan tanintézményünk, ahol ne lenne hideg és meleg víz, valamint öblíthető vécé bent, az épületben. Az illyefalvi napközit bővítettük, s el kell mondanom, van olyan gyerek, akit a szülei Sepsiszentgyörgyről hoznak ki az illyefalvi napközibe. Jelentős, hogy megnyertünk egy campusépítési projektet. Az egyedüli székelyföldi község vagyunk, ahol campus épül, s ez az egyetlen zöldmezős campusberuházás Székelyföldön. Érté­ke 6,14 millió euró. A Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskola költözik ki ide.

- Mit fog ez jelenteni Illyefalva életében?

- Mi, illyefalviak ezt nagy szeretettel várjuk, és magunkra vállaltuk annak a terhét, hogy az infrastrukturális beruházást megvalósítsuk, egyrészt saját lehetőségeinkből, másrészt főleg kormánypénzen. Nem csak diákokra, hanem tanárokra is szükségünk van, tizennyolc szolgálati lakást készítünk el, és fiatal oktatókat szeretnénk letelepíteni. Ez a legfontosabb beruházás, mert intézményépítés, nem egyszerű mérnöki munka, mint az infrastruktúra-tervezés. Azt hiszem, hogy Székelyföldnek leginkább intézményekre van szüksége, és az intézményi autonómia által tudja megvalósítani a saját területi autonómiáját. Hiszek egy székelyföldi munkamegosztásban, s ez ennek része. Ha Illyefalván megvannak a körülmények, hogy mezőgazdasági szakközépiskolát lehessen működtetni, akkor ezt itt kell működtetni. Ez nagyon-nagyon meghatározó lesz a község életében. Gondoljunk bele, egy ezerlelkes településre megérkezik háromszáz-négyszáz gyerek, ebből száz bentlakásban fog lakni.

- Mi az, ami nem sikerült...

- Olyan nincs, csak olyan, ami később valósul meg. Az említett három nagyobb projekt a község lakója számára még nem látszik. A campus tavasszal kezd épülni, és 2009 szeptemberében kell indulnia. A vízvezetés szintén tavasszal kezdődik. Az erdei utak korszerűsítésére nemrég írtuk alá a kivitelezési szerződést, az is tavasszal indul. Akkor lesznek ezek látványosak. Az én polgármesteri feladatom az volt, hogy ezeket előkészítsem. Örülök, hogy megnyert projektek, aláírt szerződések vannak, a beszerzés megtörtént, a pénz rendelkezésre áll.

- S a következő polgármester learatja a babérokat...

- A megvalósításokat nem kell személyhez kötni, én örvendek, hogy előkészíthettem ezeket. A három és fél év mérlege több mint kilencmillió euró elnyert pénz, ennek hetven százalékát ezután költik el, de mind le van szerződve.

Szekeres Attila, Háromszék, 2008-01-05

 

 

Lókod - A szeretet soha el nem fogy!

Második alkalommal ajándékozták meg újévet köszöntően karácsonyi műsorukkal a lókodi Kiss Rozália Ökumenikus Öregotthon lakóit a homoródszentmártoni református egyházközség legkisebbjei. Bereczki Orbán Zsolt lelkipásztor havonta szolgál az öregotthonban, és az év végi istentiszteletre elkísérték a hollandiai Monster testvérgyülekezet fiataljai is.

Három személyautóval érkeztek a gyermek előadók az öregotthon udvarára. Libbentek a függönyök a szobák ablakán, és mosolyogva integettek az idősek unokakorú vendégeiknek, akik közül a legkisebb négyéves, és a legidősebb sincs tizennégy. "A szeretet soha el nem fogy!" - harsogta kórusban a gyermeknép. És hogy mennyire elhitték a hallgatók az értük hangzó strófákat - akik közül többen kerekes székben, járókerettel vagy ápolói segítséggel juthattak le az ebédlőbe? A gyermekhangok őszinte jókívánságai szemmel láthatóan mélyen érintették az időseket, és szólásra indították végül az otthon lakói nevében Kovács Sándort. Elfogultan, képzeletbeli nagyszülőként köszönte a látogatást, a vendégszereplést, a lelki megnyugvást mindazok nevében, akiknek idős korukra nem adatik meg mindez családjuk körében. Hangsúlyozva: bár a szeretet évenként ünnepelhető kijelölt ideje elmúlik, a figyelmes, simogató szeretet állandó, amely odaadásban, időráfordítással és jelenléttel kinyilvánítható, mint a jelen alkalom is volt.

Molnár Melinda, Háromszék, 2008-01-04