|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007
november 23, VI. Évfolyam 48. szám (összesen 284 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
Megjelent a BIOLKA Református Bibliaolvasó Kalauz program 1.1-es
verziója
Szórványtalálkozó Târgu
Jiu-ban
Énektanulás (14) - 448-ik ének
Pályázati Felhívás -
Karácsonyi üdvözlőlap megtervezése
Montessori Centenáriumi rendezvénysorozat
Küküllőmenti Magyarok Találkozója Balázsfalván
Székelymagyaros - Nincsenek egyedül a szomszéd faluban
Magyarországra küldenék az erdélyi magyarokat
Összefogásra buzdít Tőkés László
Választási csalásoktól tart Tőkés László független
EP-képviselőjelölt
Tőkést támogatják az unitáriusok
Lemondott a baróti RMDSZ elnöke
Körlevél az
Tőkés: lelkiismeretük szerint döntsenek (Népszavazás a választási
rendszerről)
Újabb buzgó RMDSZ-es polgármester akadályozta Tőkés László
kampányát
Provincializmussal vádolja Orbán az RMDSZ-t
Megjelent a BIOLKA Református Bibliaolvasó Kalauz program 1.1-es verziója
Kedves testvérem!
Szeretettel ajánlom figyelmébe az új Református
Bibliaolvasó kalauz programot.
A program hivatalos honlapja: biolka.reformatus.ro.
Tisztelettel,
Szabó Mihály lp.
Református Bibliaolvasó Kalauz
program - Biolka
|
Letöltés |
|
|
Méret |
0,66 MB |
|
Verzió |
1.1 |
|
Kompatibilitás |
tesztelve: Windows 2000, Windows
XP, Windows Vista, valamint wine nevű program
segítségével Linux alatt is |
|
Dátum |
2007. november 21. |
|
Leírás |
A Biolka az Erdélyi Református
Egyházkerület által kiadott ingyenes, internetes bibliaolvasó kalauz program,
mely jelenleg tartalmazza: ˇ a Károli Gáspár bibliafordítását, valamint a Magyar Biblatársulat újfordítású Bibliáját ˇ a Jubileumi Kommentár aznapi magyarázatát ˇ a Bibliaolvasó kalauz magyarázatát ˇ minden napra a Heidelbergi Káté egy kérdését és magyarázatát (minden év január 1-én újrakezdi) ˇ az aznapi éneket ˇ az adatbázisból véletlenszerűen kiválasztott aranymondást ˇ linkeket a kék színű igehelyekhez, két fordításban ˇ választható dátumot ˇ szövegek nagyításához szükséges gombokat ˇ automatikus frissítéseket ˇ
a Windows indulásával egyidejű automatikus
bekapcsolást |
|
Kinézet,
eredeti méretben |
|
|
További
fejlesztési tervek |
Terveink: 1. nagyhetek és ünnepek bejelölése a naptárban 2. beállítások: betűméret lementése(1-7), kedvenc Biblia lementése(Károli/Bibliatársulat), napi bibliaolvasás időpontjának beállítása stb. 3. hangüzenettel való figyelmeztetés 4. natív Linux (+ Mac OS X) verzió (Linux alatt most is használható wine-al) 5. a Biblia, a káté, és az énekeskönyv hangos változatának beépítése 6. internetkapcsolat nélküli változat |
|
A programot írta |
Pap Lőrinc (paplorinc kukac yahoo
pont com)* |
|
A felületet
tervezte |
Bencze László, Firma9 (Laci kukac firma9 pont
com)* |
|
Engedélyezés |
A Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliáját,
valamint a Jubileumi Kommentárt a Kálvin Kiadó engedélyével használtuk fel. |
Szórványtalálkozó Târgu Jiu-ban
November 17-én szombaton
újból együtt voltak a Kárpátokon kívüli olténiai kis magyar közösségek. Ezúttal
Târgu Jiu fogadta a
Krajováról, Motruból, Szlatináról, Râmnicu Vâlcearól, Ocnele Mari-ból, Băbeniből
érkezőket. A régi néphagyományokat felelevenítő esemény az RMDSz Gorj
megyei szervezete és a Râmnicu vâlceai missziói egyházközség szervezésében, az
Eurotrans és a Communitas Alapítványok, valamint a helyi magyar
érdekeltségű magáncégek anyagi támogatásával zajlott.
Sűrű ködben, esőben - havasesőben tette meg kis csoportunk a 130 km-t Râmnicu Vâlcea és Târgu Jiu között. A gyönyörű őszutói tájat a magasabb dombtetőkön már vékony hótakaró borította. Sok kíváncsiskodó kérdés hangzott el az indulás előtt, mert eddig csak Râmnicu Vâlceán szerveztek találkozót az itteni közösségeknek. Idén szeptemberben új lelkész vette át a gyülekezet irányítását, Szántó Sándor személyében, akinek már gazdag tapasztalata volt a szórványközösségek élén, s az első Târgu Jiuban tartott istentisztelet után született meg az ötlet, hogy az évente egyszeri találkozókat kibővítik, s elsőként a Zsil-partiak vállalták a házigazda szerepét.
Az itt élőknek még soha nem volt részük ezen a vidéken élőben szüreti népszokásokat látni. Ehhez szolgáltatta a hangulatot a zetelaki ifjak közössége. A műsort megelőzően az új tiszteletes egységre, istenszeretetre, összetartásra, hitünk és anyanyelvünk megőrzésére, hagyományaink ápolására buzdított. Amint fogalmazott, újból összegyűlt a nagy család, a földrajzi távolságok ellenére, érezzük, hogy együvé tartozunk. Serbanescu Klára RMDSz-elnök köszöntötte a vendégeket a házigazdák nevében, majd Farkas Albert gondnok szólt a jelenlevőkhöz.
A Zetelakáról érkezett népes ifjúsági csoport szüreti szokásokat, énekeket, táncokat mutatott be, majd elkezdődött a szüreti bál. A jelenlevők nagy megelégedéssel fogadták a találkozót, s itt született a döntés, hogy húsvétra Krajova lesz a házigazda.
Szántó Csilla, 2007-11-22
A marosvásárhelyi vártemplomi református egyházközség Jókai (Eminescu) utcai diakóniai otthonának Bocskai-termébe látogatók azt a húsz képet tekinthetik meg, amelyeket Gheorghe David és Erzsébet marosvásárhelyi magángyűjtők adományoztak az otthonnak.
Népújság, 2007-11-23
November 26. és december 2. között evangelizációs hetet tartanak a marosvásárhelyi cserealji református egyházközségben "Te mire vársz?" témakörben. Szolgál Horváth Levente lelkipásztor. Az istentiszteletek hétköznap 18 órától, vasárnap 10, illetve 12 órától kezdődnek.
Népújság, 2007-11-23
Egy erdélyi őrálló emlékére
címmel három egyházmegye lelkipásztorai emlékeznek a november folyamán hirtelen
elhunyt Csiha Kálmán nyugalmazott püspökre.
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere arról a kezdeményezésről ír, amelyet a magyarországi város a december 5-e utáni népszavazás után honosított meg: tiszteletbeli polgári címet adományoznak mindazon határon túli magyaroknak, akik ezt igényelik. A galambodi testvérgyülekezeti kapcsolatról írva a cikkben az együvé tartozás fontosságát hangsúlyozza.
A lapban Ötvös József érdekes riportja Vajdaszentiványra kalauzolja az olvasót, Kovács Gyöngyi pedig Beder Imre kézdivásárhelyi lelkipásztorral beszélget.
Varró Sándor a nagyszebeni ökumeniáról értekezik, Varga László pedig a Halottak napjáról osztja meg véleményét az olvasókkal.
Jelentkezik a Kövess engem ifjúsági rovat, két oldalon pedig egyházkerületi hírek olvashatók, többek között a 15 éves Diaszpóra Alapítvány ünnepségéről valamint a Magyar Református Szeretetszolgálat Kárpát-medencei összefogásáról.
Az Üzenet elérhető pdf formátumban a http://uzenet.reformatus.ro honlapon.
Énektanulás (14) - 448-ik ének
Egyszer egy kíváncsi kislány édesanyja elé állt, és gyermeki őszinteséggel megkérdezte: "én hogyan lettem erre a világra? " Az édesanyja pedig az örök, nagy, isteni titok legszebb megfogalmazásával válaszolt érdeklődő kislányának: "amikor egy férfi és egy nő nagyon szeretik egymást, akkor Isten azt az őszinte szeretetet megáldja, és te ez az isteni áldás vagy nálunk".
Jézus Krisztus fogantatásának és világra érkezésének csodálatos, örök nagy titka fogalmazódik meg a 448-ik ének kezdő sorának tömör költészetében:
"Isten testbe szállt szerelme
Mennyből földre jött öröm".
És minden karácsonyban így érkezik el hozzánk Isten örök nagy titka: "testbe szállt szerelme".
Valahol - talán Luther Mártonnál - egyszer azt olvastam, ha valamilyen katasztrófa miatt a földi élet minden megvalósítása elpusztulna, sőt maga az egyház is eltűnne, de megmaradna a Bibliából egyetlen vers, a Jn 3,16, hogy Isten mennyire szerette ezt a világot, e bibliai vers alapján újra lehetne építeni mindent-mindent, mert az élet alapja: "Isten testbe szállt szerelme".
Gyermekkoromban sokszor zúgolódtam magamban, miért kell annyi verset megtanulni könyv nélkül, hol veszem én majd annak hasznát. Már gyermekeiért aggódó szülő voltam, amikor egyik fiunk játéka eltört, és már nem lehetett vele játszani, Jedden pedig akkor még nem volt olyan finom ragasztó, amivel újjá lehetett volna varázsolni. Apai tehetetlenségem vergődésében gyermekkori emlékezetemből egyszer csak előtört Horváth István jól ismert, sokat szavalt versének sora:
"amit nem kezdhetsz el újra, csak azt szabad megsiratni!"
Fiam könnyes szemeivel rám bámult, és elcsodálkozott, hogy az ő apja milyen okosokat tud mondani.
Bizony, nem egyszer segít ki szorult helyzet megoldásában lelkünk, emlékezetünk, elménk mélyéről előbukkanó vers- vagy éneksor.
Marosvásárhely, 2007 november 21-én
Ötvös József
Pályázati Felhívás - Karácsonyi üdvözlőlap megtervezése
Kérjük, hogy a kísérőlevélben feltétlenül legyen
feltüntetve a pályázó neve, telefonszáma és születési dátuma, illetve, ha
tartozik valamilyen ifjúsági csoporthoz vagy szervezethez, akkor ennek neve.
-
Tehetséges fiatalok felkutatása és motiválása
-
A II. és III. helyezettet úgyszintén értékes jutalmakban részesítjük.
1. Jelen pályázati kiírásra csak saját munkák beküldését
várjuk.
2. A nyertes pályamunkák szerzőivel az Erdélyi IKE
együttműködési szerződést köt a rajz (kép) felhasználását
illetően.
Jaskó Gyöngyi
Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE)
+40 264 598050
+40 744 670769
Montessori Centenáriumi rendezvénysorozat
REFORMÁTUS MONTESSORI ISKOLA
KOLOZSVÁR
Meseriilor (Ipar) utca 20 sz.
Tel.
(00) 40 264 437473 E-mail:
montessorikv@yahoo.co.uk
MEGHÍVÓ
Montessori centenáriumi rendezvénysorozat - Kolozsvár, 2007, november 29-30
Program
2007. november 29, csütörtök
9.30-10.00
Megnyitó beszéd - Sógor Gyöngyi (aligazgató, RMI), Dr. Marcel Căpraru (Asociaţia
Alternative Pedagogice, Drobeta-Turnu Severin)
Helyszín -
Református Montessori Iskola - David Prodan Iskola díszterme, Kolozsvár,
Meseriilor u., 20. sz.
10.30-12.00 Gyakorlati
betekintés a Montessori pedagógiába - nyílt órák a Montessori Iskolában
12.00-13.00 Kávézás,
beszélgetés
16.00-16.30
A Montessori pedagógia
története Romániában - Dr. Marcel Căpraru
(Asociaţia Alternative Pedagogice, Drobeta-Turnu Severin)
Helyszín - Református Kollégium díszterme, M.
Kogăniceanu utca, 16 szám
16.30-17.00
Montessori ma, Magyarországon - Stefán Mariann és Bencsik Lászlóné
(Magyarországi Montessori Egyesület)
Helyszín - Református
Kollégium díszterme
17.00-17.20 Szünet
17.20-18.50 Az
alternatív pedagógiák szerepe a romániai oktatásban - Dr. Kerekes Adelhaida, a
Kolozs Megyei Tanfelügyelőség szaktanfelügyelője
Helyszín - Református Kollégium díszterme
19.00-20.00
Fórumbeszélgetés
az előadókkal
Helyszín - Református
Kollégium díszterme
2007. november 30, péntek
14.00-15.00
Sajtókonferencia
Helyszín: Bánffy
palota
15.00 Happening a
városban- szórólapok osztása, reklám
16.00-18. 00 Montessori
mindenkinek - gyakorlati bemutató,
gyerekekkel,
a nagyközönség részére.
Helyszín: központ, Bánffy palota
Szervezők:
Református Montessori Iskola Kolozsvár (RMI)
BBTE -Tanárképző Intézet, Kolozsvár
Asociatia Alternative Pedagogice, Drobeta-Turnu Severin (APA)
Magyarországi Montessori Egyesület (MME)
A marosludasi református egyházközség vasárnap a Székelyudvarhely melletti hodgyai református egyházközség énekkarát látja vendégül. A 11 órakor kezdődő istentiszteleten igét hirdet Ballai Zoltán, marosludasi származású református lelkész. A Czirmay Izabella által vezetett ludasi kórus az elmúlt vasárnap ünnepelte megalakulásának 8. évfordulóját.
Népújság, 2007-11-22
A faluba vezető utat csak jóindulattal lehet községi útnak nevezni. A névjelző táblát elhagyva, a szélvédőre tapadt sárfoltok között nézem az ódon házak közé ékelt néhány feljavítottat. A faluban, ahol 47-en élnek, nagyon rég nem járt annyi ember és gépkocsi, mint vasárnap. A központtól keskeny utca ereszkedik le, majd emelkedik a dombra épített kis templom felé, amelynek közvetlen közelében harangláb emlékeztet a múltra. Az udvaron azok hallgatják a 11 órakor kezdődött hálaadó istentiszteletet, akik már nem fértek be a kis templomba.
Unoka lakossága ünnepelt és velük együtt az Erdélyi Református Egyházkerület főtiszteletű püspök-helyettese, Kató Béla, a Marosi Református Egyházmegye nagytiszteletű esperese, Ötvös József, az egyházkerület generális direktora, a Marosi Református Egyházmegye főgondnoka, Kali Ellák. Az unokai gyülekezetet megtisztelték jelenlétükkel az ákosfalvi, magyardellői, magyarfülpösi, magyarrégeni, pókai, pókakeresztúri, sóváradi, szászrégeni, székesi, teremiújfalui, vajdaszentiványi lelkipásztorok. Örömünnep volt a vasárnapi a helybéliek számára, hiszen a templom felújításánál végzett munka összekapcsolta a gyülekezet tagjait és a faluból elszármazottakat. Pápai László helyi református lelkész legszívesebben piros betűkkel írná 2007. november 18-át a historia domusba - az egyházközség jelenkori "történelemkönyvébe". Nagy múltra tekint vissza Unoka. Első okleveles említése 1268-ból származik. Tartozott már Kolozs és Torda vármegyéhez. A templom neogótikus építmény, a helyén fatemplom állt. 1933-ban átépítették, az elődjéből mentették át a kazettás mennyezetet, ami jelentősen emeli a templom értékét. A kazettás mennyezet 1775-ből származik, 1937-ben renoválták, jelenleg újból felújításra szorul.
A templom felújítása 2003-ban vált szükségszerűvé, a bejárattól jobbra és balra függőleges repedés keletkezett, az évek során szélesedett és bármikor számítani lehetett a templom két sarkának leszakadására. Egyértelmű volt, hogy a közösség saját erőből nem képes megjavítani a templomot. Pápai László unokai lelkész támogatást kért a faragói polgármesteri hivataltól - visszautasították. Ezután az egyházkerülethez fordult, ahol megértésre talált, de Franciaországban is. A francia Feyzin testvértelepülésen lépett kapcsolatba a Feyzin Partage Solidarité International alapítvánnyal, amely 3.500 eurót adományozott. A szászrégeniek, magyarrégeniek és az unokaiak 3.780 lejt gyűjtöttek össze. A HEKS svájci alapítvány 7.800 lejjel, az egyházkerület pedig 3.200 lejjel támogatta az épület javítását. Az unokaiak, az elszármazottak sok-sok munkával járultak hozzá mindehhez, emellett biztosították az ünnepi ebédet a kultúrotthonban, és mindent megtettek, hogy ami kell, meglegyen. És meglett.
Ötvös József esperes szívhez szólóan beszélt a kis településhez való kötődéséről: "Büszkén mutatom be vidékemet, nagyon szép világ. Innen származunk, itt vagyunk itthon. A Sár patakának a völgyében a legszebb a sár a világon. A patak Faragótól indul és Marossárpataknál ömlik a Marosba. 11 falu él itt, a 11 faluban a történelem során nyolcban volt református templom, ma hat faluban van református templom és istentisztelet. Négy református lelkész szolgál. Ebben a szép sárvilágban a múltban együtt éltek a jobbágyok és grófok, ezt bizonyítják a feljegyzett viták, hogy kinek van jobb grófja, a marossárpatakiaknak vagy a pókaiak-nak. Végül egy történet. Harminc-negyven éve édesapámmal kaszáltam a Póka és Toldalag közötti határrészen. Egyszer csak farmernadrágos, hátizsákos fiatalok bukkantak fel, és kérdezték: hol van Unoka? Budapesti fiatalok voltak, Kós Károly után kutattak. Meglepődtem, tudtam egy Koós Ferencről, aki Unokáról származott és Bukarestben volt lelkész. Akkor tudtam meg, hogy Kós Károly őseinek egy része innen származik. Ha Budapestről indulnak fiatalok Unokára, akkor az nincs a világ végén. De Unoka lett a reformátusok legészakibb temploma, ahol szól még a zsoltár. Az 1950-es években Nagyercsében volt a reformátusok legnagyobb temploma. Ma már csak az egyetlen református, Nagy Károly bácsi húzza meg a harangot hétvégeken. Tennünk kell valamit, hogy Unoka a reformátusok végvára maradjon".
A felújított templomra végül Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese adta áldását.
Kilyén Attila, Népújság, 2007-11-22
Küküllőmenti Magyarok Találkozója Balázsfalván
Az újonan megalakult "SZÜLŐFÖLDÜNKÉRT" Egyesület szervezésében, 2007 november 17-én megtartottuk Balázsfalván a Küküllőmenti (szórvány) Magyarok Találkozóját, kosaras bál formájában. E találkozón kb. 150 személy volt jelen Fehér megye 5 településéről: Balázsfalváról, Magyarpéterfalváról, Türből, Búzásbocsárdról és Bethlenszentmiklósról, korra való tekintet nélkül. Vendégeinket borral és általunk sütött mézes kürtőskaláccsal vártuk, a jó mulatós magyar zenét pedig Kémenes Lóránt - Lóri Atya - balázsfalvi-türi plébános úr biztosította.
Kellemes meglepetés ért amikor megállapítottuk, hogy az eredetileg előkészített 120 ülőhelyet jócskán meg kellett pótolni, mivel a jelentkezés a vártnál jóval nagyobb volt. Meghívottaink voltak Balázsfalva alpolgármestere és az RMDSZ fehér megyei vezetősége. A találkozó hajnalban ért véget. A résztvevők nagy része ezzel a megjegyzéssel távozott: "ehhez hasonlókat kell még szervezni".
Ezután minden évben meg szeretnénk szervezni e találkozót és biztosak vagyunk abban, hogy Isten segítségével sikerülni is fog. Egyesületünk célja ily módon is megcáfolni, a sajnos tényekre alapozott mondást, "Mi magyarok, legalább tartsunk szét".
Karácsonyi István
A MÚRE 2008 elején szeretné kiadni ÉVKÖNYV-ét, amiben a romániai magyar szerkesztőségek (írott és elektronikus) címtárát is közölni szeretnénk. Külön fejezetet képez az EGYHÁZI SAJTÓ. Kérjük a HÍRVIVŐ-ben népszerűsíteni ezt a lehetőséget azon szerkesztőságek számára akik óhajtják, hogy címtárunkban szerepeljenek.
Szerkesztőség:
Helység (postai irányítószám, utca, szám, bloc, lakrész):
Milyen kiadvány (napi, heti, időszakos, havi stb.):
Terjesztási területe:
Kiadó:
Főszerkesztő:
Felelős szerkesztő/igazgató:
Tel., tel/fax:
e-mail:
honlap:
alapítás év:
----------------------------------------------------
Az egyházi sajtó adatokat az alábbi címre kérem beküldeni:
Tisztelettel,
Szabó Mihály lp
Székelymagyaros - Nincsenek egyedül a szomszéd faluban
A Presbiteri Konferencia őszi rendezvényét november 17-én
tartják Mátisfalva leányegyházában, Székelymagyaroson. A mintegy 90
résztvevő - presbiterek és tíz gyülekezeti elöljáró - Alsóboldogfalva,
Újszékely, Agyagfalva, Bágy, Bögöz, Fiatfalva, Hodgya, Homoródszentmárton,
Mátisfalva, Nagygalambfalva, Patakfalva, Siménfalva, Székelymagyaros
képviseletében vesz részt a tanácskozáson. Az áhítatot Antal Zoltán esperes
tartja, majd
Székelymagyarosról sajnos legtöbbünk csak az árvíz után hallott. Pedig nagy múltú és törekvő egyházközség lelkületét őrzi a helyi közösség. A 19. század közepéig az Agyagfalvi Református Egyházközség filiája volt, közös templommal. A gyülekezet létszáma gyarapodott ekkorra, belső igényből fejlődött és alkotta meg önálló hitéletéhez szükséges infrastruktúráját. Imaházat és parókiát építettek, majd 1906-ban elkezdődött a templomépítés. Önálló lelkipásztora 1974-ig volt a gyülekezetnek. Azóta beszolgáló lelkészek tartják az istentiszteletet. "A gyülekezet elnéptelenedett, az elöregedés itt is meghatározó jelenség, mégis a kis közösség ragaszkodik hitéhez, templomához" - vallja Kelemen Zoltán, Mátisfalva-Székelymagyaros lelkipásztora. Saját kérésük, hogy az egyházmegye fiatal lelkipásztorai, és presbiterei képzési-lelki találkozóját vendégül láthassa Székelymagyaros 125 lelket számláló gyülekezete.
A presbiterek képzésnek leghasznosabb módját - a képzési és
lelki alkalmat -, az elmúlt évek tapasztalatát Ballai Zoltán (Hodgya)
lelkipásztor összegezte: "Nem feltétlenül a mának szól, sokkal inkább a
holnapi napnak, hiszen az a sikeres tervek és bizony néha a kudarcoknak is
helyszíne. De "egymás hite által épülve", egymástól a türelmet és
szeretetet eltanulva, felépülhetünk Isten akarata szerinti lelki házzá. A közös
képzési alkalmak megtanítanak bátorsággal meríteni az örök élet forrásból.
Erősítenek: abban, amit teszünk, nem vagyunk egyedül - hittestvérek a
szomszéd faluban vagy gyülekezetekben -, együtt visszük tovább és hirdetjük a
szeretet evangéliumát és a Mindenható kegyelmét. "
Demény
Attila a kezdetet elevenítette fel
Sokszínű, a zeneszerzői életmű egészét
áttekinteni kívánó rendezvénnyel áldozott Kodály Zoltán emlékének a Romániai
Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera. Péntek este kórushangversenyt
tartottak a Farkas utcai református templomban, ahol öt iskolai kórus - egy
budapesti vendégénekkar és négy helybeli líceum kórusa - a
Kodály-kórusművekből nyújtott ízelítőt
Szombat délelőtt az unitárius püspökség Dávid Ferenc dísztermében tudományos konferenciát tartottak. Délután a helyi komolyzene-kedvelők középgenerációja által jól ismert, a Kossuth rádió egykor népszerű, Játék és muzsika tíz percben műsorának kolozsvári kiadását Magyar Kornél vezette le.
Ezt követően két előadást tartottak szombaton és vasárnap délután a Kolozsvári Magyar Operában. A péntek esti kórushangversenyen zsúfolásig megtelt a Farkas utcai református templom. A résztvevő iskolák diákjai és tanárai izgalommal várták a fellépést. Demény Attila bevezetőjében elmondta: a mostani rendezvénysorozat egy tíz évvel ezelőttinek a folytatása, amelyet szintén a Romániai Magyar Zenetársaság szervezett. "Külön öröm számunkra, hogy az emléknapok első rendezvényén ennyi neves gimnázium kórusa lép fel", közölte, majd felsorolta a résztvevő kórusokat és karnagyaikat: a János Zsigmond Unitárius Kollégium vegyeskara (karnagy: Majó Julianna), a Báthory István Elméleti Líceum leánykara (karnagy: Halmos Katalin), az Apáczai Csere János Elméleti Líceum vegyeskara (karnagy: Szabadi Ildikó), a Budapesti Árpád Gimnázium vegyeskara (karnagy: Orosz Erzsébet) és a Kolozsvári Református Kollégium énekkara (karnagy: Székely Árpád).
Az énekkarokat hallgatva beigazolódott ama Kodály-idézet igazsága, miszerint: "zene nélkül lehet élni, de nem érdemes". Olyan hangokat hallottunk, amelyeket áthatott a zene szépségébe vetett hit, s akik szívesen, jókedvűen énekeltek. Tiszta, muzikális előadásmódjuk hallatán a hallgatóság szíve örömmel és hálával telítődött, s el is felejthettük az énekkarok teljesítményeinek apró különbségeit. Végezetül az öt kórus Székely Árpád vezényletével A magyarokhoz című kórusművet adta elő, majd a Himnusz eléneklésével zárult a hangverseny.
Illesse tehát dicséret a fiatal kórustagokat és karnagyaikat egyaránt, akik nem sajnálták a fáradtságot, és tudásuk legjavát nyújtották, hogy Kolozsvár méltóképpen emlékezzen Kodály Zoltánra és gazdag életművére.
Nagy-Hintós Diana, Szabadság, 2007-11-19
Kedves Lelkipásztor Úr,
Érdeklődésébe ajánlom az Új Református Korálkönyv alapján orgonán lejátszott és elénekelt (első verszak) CD sorozatot.
Felhasznalható kántor hiányában akár a templomban Istentiszteletek vagy Bibiaórák alkalmával.
Részletes információ a www.reformatusenekek.com honlapon.
Kedves Lelkipásztor Testvéreim!
Tisztelt Presbitériumok!
Szeretettel köszöntök mindenkit a Református Mentő Misszió munkatársi csapata nevében, a Jakab apostol levele 2. része 13. versével: "dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen."
Irántunk való szeretetéből Isten alapot adott nekünk arra, hogy dicsekedjünk az Ő ítéletével szemben: Fia váltsághalálában tanúsított nagy irgalmasságát. "Dicsekedve vallja lelkem jóvoltát az Úrnak. . . "
Istennek irgalmasságával úgy dicsekedhetünk, ha továbbadjuk. Amint sokan tudják, a Református Mentő Misszió a szenvedélybetegek (alkohol-, kábítószer-, játék- és egyéb függőségekben szenvedők) és azok hozzátartozói felé szolgál.
Szolgálata eddigi szakaszán sok gyülekezet fogadta a Missziót, lehetőséget adva a bemutatkozásra és támogatva szolgálatunkat anyagiakkal de imádsággal is.
Szeretnénk, hogy szolgálatunk minél szélesebb körben ismert legyen, hiszen az alkoholizmus ártalmai kivétel nélkül mindenütt ismertek, és terjedőben a kábítószer-, gyógyszer- és játékfüggőség.
Továbbra is igényeljük lelkipásztor tertvéreink és gyülekezeteik együttműködését és támogatását!
A RMM részéről felajánljuk:
- Meghívásra bemutatjuk szolgálatunkat istentiszteleti vagy más, megegyezés szerinti alkalmon, igehirdetéssel, orvosi, pszichológiai előadással, szabadult szenvedélybeteg bizonyságtételével.
- Tanintézetekben prevenciós jellegű előadásokat tartunk.
- Információs anyagot adunk (elérhetőségeinket tartalmazó szórólapokat, szakkönyveket)
- Érdeklődő személyek, csoportok (előre egyeztetett) látogatását fogadjuk a magyarózdi Drogterápiás Otthonban. Szeretettel hívunk!
A gyülekezetek és a lelkipásztorok részéről kérjük:
- Segítsenek, hogy a szolgálatunkkal kapcsolatos információ eljusson a szenvedélybetegekhez és családtagjaikhoz.
- A segítséget kereső szenveélybetegeket, családtagokat irányítsák hozzánk.
- Hordozzák imádságban szolgálatunkat.
- Lehetőség szerint támogassák munkánkat pénz- vagy természetbeni adományokkal (javaslat: egyéni adományok, jövedelemadó 2%-a, évenként egy perselypénz, tartós élelmiszer, zöldség a Drogterápiás Otthonnak).
Kelt Marosvásárhelyen, 2007 november 22.-én
Szolgatársi tisztelettel,
Adorján Kálmán, lp.
RMM
KÖNYVESPOLC
Ár: 0,10 Lej darabja
A fenti könyvek, termékek mindegyike, megvásárolható és
megrendelhető, egyházkerületünk
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
EGYHÁZ ÉS POLITIKA
Az utóbbi időben megint előtérbe került ez a kérdés, mely úgy vetődött fel, hogy politizálhat-é az egyház? Ismeretes, hogy a kommunista időkben az állampárt felelete egyértelmű és világos volt: az egyház ne űzzön önálló politikát, hanem vonuljon a templom falai közé és foglalkozzon a maga sajátos vallási dolgaival. Ha mégis politizálni akar akkor tegye ezt "a szocializmus és világbéke épitésének előmozditására" - s akik erre hajlandók voltak ehhez minden segítséget meg is kaptak a pártállamtól.
A rendszerváltás hajnalán az egyházak azt remélték, hogy lehull kezükről ez a béklyó is és legalább nemzetpolitikai kérdésekben hallathatják szavukat. Csakhamar kiderült a nagyreményű rendszerváltásból csupán egy kártékony rendszermódositás sikeredett, s a látszólag vesztes régi rendszer erői támaszkodva a megőrzött gazdasági, média hatalmukra és hálózati kapcsolatukra kaméleoni színváltozással mint szocialista, demokrata és liberális pártformációk jelentek meg mint az új politikai palettán és a hatalmat megkaparintva folytatták ott, ahol abbahagyták. - annyi különbséggel, hogy most már nem a megbukott keleti, hanem az új nyugati hatalmak hűséges és skrupulózus nélküli kiszolgálóivá lettek.
Kedvenc szórakozásukat, az egyházak megfolytását is tovább folytathatták, most ugyan nem a kommunista-ateista ideológia, hanem a kozmopolita-ateista eszmék alapján.
Megkezdődött az egyházak visszaszorítása templom falai közé, s rászorítása, hogy hagyjanak fel a politizálással. mivel ez - szerintük - összeegyezhetetlen a vallási-hitélettel, s egyébként is ennek művelése a politikai osztály privilégiuma. Valóban pártpolitizálás méltatlan az egyházhoz, mert híveit megosztja. Igen ám, de ezzel együtt egyfüst alatt at követelni, hogy az egyház hagyjon fel a nemzetpolitizálással is - ez már az egyház küldetésének egyik lényeges szegmensét érinti.
Az egyháznak minden korban egyik feladata és szolgálata volt védeni annak a népnek esszenciális érdekeit amelyből vétetett s amelynek szolgálatára hívatott. Gondoljunk csak korunk nagy egyházi vezetőire egy Mindszenty Józsefre, egy Márton Áronra, egy Ravasz Lászlóra vagy egy Ordass Lajosra. Mindegyiküknek biblikus, hitvallásos és meghatározott nemzetpolitikája volt, s amellett a végsőkig kiálltak, meghurcoltatást, börtön, szenvedést és félreállitást is vállalva. Miért voltak ők nagyok, s azok ma is? Konzervatívságból? Hazafiasságból? Makacsságból? Nem, hanem mindenek előtt hitükből fakadó nemzetük sorsa iránt érzett felelőségükből azaz nemzetpolitikájukból.
Lássuk most már ennek teológiai alapjait.
A próféták népük élő lelkiismeretei voltak s a nemzetpolitika elkötelezettjei. Míg a papok feladata templom oltára körüli szolgálat volt s a nép tanitása a mózesi törvényekre, tehát a vallási élet fenntartása. Eközben a próféták ontották dörgedelmes itéleteiket Ámóstól Dámnielig amikor népük hűtlenségét tapasztalták vallásuk, saját népük és Istenük íránt. Nem szüntek meg figyelmeztetni a népet, hogy amennyiben nem tartják meg Istennel való szövetségüket akkor ennek vége elkerülhetetlenűl népük végső pusztulása lesz. A próféták népük védelmében felemelték szavukat az elnyomó asszir majd a babilóniai birodalom ellen, nem kimélve Egyiptomot s a környező népeket sem, megjósolva azok isteni itélet által való elpusztulását. (Pld. Ézs. 13,17,18,21,27; Jer.45-50). A próféták itélete - mint mindig - ma is áll minden népet, nemzeti kisebbségeket elnyomó, kizsákmányoló és jogfosztó hatalmak ellen bárhol, s bármilyen politikai rendszerben történjék is ez. A prófétak bátorító szava ma is bíztatás és bátorítás minden elnyomott kisnépnek és nemzeti kissebbségnek, hogy tragikus helyzetük nem tart örökké, s hogy eljön a szabadulás órája.
A hellénizmus újabb veszedelmet jelentett a zsidóságnak (Kr.e. 300-Kr.u.300). Ez újfajta, ám sokkal veszedelmesebb ellenség volt: a szellemet, a lelket és a vallást támadta meg. A hellénizmus kozmopolitizálni akarta az akkor ismert világ népeit. Mindenki görög lehet - tehát legyen is görög. Felejtsék el barbár nyelvüket, vetkezzék le osi szokásaikat, hagyják el ósdi törvényeiket, nojjenek ki törzsi vallasaikból, vegyék át a korszerű, modern divatot az öltözködésben, az épikezésben kövessék a nagyszerű görög stílust. Summázva: veszitsék el a népek nemzeti identitásukat, kulturájukat, vallásukat s olvadjanak be a a nagy hellén társadalomba. Ennek a mozgalomnak a zsidóságot fenyegető halálos veszélyét látták meg a nép szellemi vezetői - a törvenytudók, az írástudók és a papok - s igyekeztek minden megtenni, hogy népük hagyományát, vallását és identitását megőrizzék - tehát népüket megmentsék a hellénizmus nagy kohójában való megsemmisüléstől. Nem véletlen, hogy ebben a korban keletkezett például Dániel könyve az Ótestamentum legfiatalabb könyve valamikor az Kr.e. a II.-ik században a makkabeusi szabadságharc körüli időkben. Dániel és három társa tántoríthatatlan hűsége hitükhöz és vallásukhoz (1-6 részek) követésre buzdító példa lett a hellénizmus kisértése, veszedelme, a pogány uralkodók kényszeritései közepette. A 7-12 részek pedig melyek a világbirodalmak bukásáról jövendölnek a politikai elnyomás alatt vergődő népnek a reménységét volt hivatva táplálni: az elnyomó birodalmak ideje meg van számlálva s azoknak bukása közel van. Dániel könyve nem más mint vallási traktátus amelynek célja az egzisztenciális fenyegetettségben élő népben a hitet, a lelket tartani s az atyák vallásához való ragaszkodást s Jahvehhoz való töretlen hűséget. Ezeknek a fényében érthetjük meg a makkabeusi szabadságharc kitörését és sikerét, aminek következménye az volt, hogy a zsidó nép több mint száz évig szabadságban élhetett a Hasmóneus dinasztia uralkodói alatt. Ez az időszak Kr.e. 63-ban ért véget amikor Pompeius római generális a római birodalom fennhatóságát terjesztette ki a zsidó állam fölé. Nem véletlen az sem, hogy Jézus idejében Dániel könyve volt a legnépszerübb prófétai könyv: belőle bátoritást és bíztatást kapott az idegen uralom alatt élő kicsiny nép. Dánel könyve ma is érvenyes üzenetet hordoz minden leigázott vagy kisebbségi sorban élő és létében veszélyeztetett népcsoportnak. Ez pedig a következő: Ha egy idegen uralom alatt levő népcsoport fenn akar maradni akkor meg kell őriznie minden áron identitását, önazonosságát, vallását még akkor is, ha ezért egzisztenciális veszélybe kerülne, mert sajátos jellegük feladása menthetetlenül önmagukról való lemondást jelentene azaz saját halálos itéletük aláírását. Ez pedig azt jelenti, hogy vállalják a nyomtalanul való eltünést beolvadás révén az őket uraló többségi népbe, annak nyelvébe, szokásaiba, vallásába, erkölcsébe, kulturájába és vérébe. Mindez pedig teológiailag nem más mint nyilt lázadás egy isteni predestinációs akarat ellen amely sajátos módon teremtett és alakitott ki minden népet, kiszabva útját, sorsát és küldetését, amelyet vállalnia kell azon elszakitott csoportjainak is melyek idegen népek között kisebbségi sorban kénytelenek élni.
Jézus Krisztus személye körül is vita folyik arról, hogy ő mennyiben volt politikus egyéniség. Vannak akik ezt tagadják, mondván, hogy őt az emberiség megváltása érdeklete és nem a politika. A helyzet azonban sokkal árnyaltabb. Nyilvánvaló, hogy korának történelmi eseményei hatással voltak Jézus messiási öntudatának fejlődésére. Mint minden korabeli zsidó Jézus is tisztán látta és fájlalta népe leigázott, kizsákmányolt, rabságban tartott állapotát, és nagyon is tudatában volt népe türelmetlen és égő messiás-váradalmának Ő is mint kortársai szembe találta magát a nagy kérdéssel: hogyan lehetne népe helyzetén változtatni? A szabadulást ő is mint kortársai egy Istentől küldött Messiás - egy új Mózes, egy új Dávid, egy új Júdás Makkabeus - megjelenésében vélte megvalósithatónak, aki egy új, nagy mozgalomnak az élére áll s győzelemre vezeti Isten népét. Végül is hosszú, titkos és misztikus fejlődés folyamán Jézus elérkezett annak felismeréséhez, hogy ő a megígért és Istentől küldött Messiás. Messiási mivolta elkendőzésével Jézust egy napig sem fogadták volna el kortársai.
Jézusnak tisztáznia kellett, hogy milyen típusu messiás legyen. Ez történt meg megkisértése idején, a negyven napos böjt alatt a pusztában (Máté 4:1-10). Három messiási típus jelent meg elotte kisértés formájában: a köveket kenyérré változtató messias; a népet ámulatba ejtő, hihetelen mutatványok által muködő messiás; végül megjelent előtte a politikai messiás képe. Jézus elvetette ezeket s döntött egy újtípusu lelki-spiritualis messiás mellett.
Ez azt jelentette, hogy Jézus változtatott a messiási módszeren. Eddigelé - s azóta is- a messiások "kívülről befelé" dolgoztak, azaz mindig előbb kívülről, fizikailag akartak szabaddá tenni egy népet vagy népcsoportot: megszabaditani az elnyomóktól, rabtartóktól, rajtuk uralkodóktól és kizsákmányoloktól. Azt feltételezték, hogy a politikailag szabaddá tett nép aztán majd belülről - lelkileg is szabaddá teszi magát. Minden régi és új forradalom és szabadságharc ezt a modellt követte - és legtöbbje kudarcban végződött, mert a politikai szabadságot nem tudta követni a lelkileg szabaddá válás. Mindig pont a forditottja történt: lelki emelkedés helyett lelki és erkölcsi romlás következett, ami aztán aláásta a megszerzett szabadságot. Ezen az úton a szabadság anarchiává züllött ami a nép vagy népcsoport végső pusztulásának biztos előjele volt.
Jézus módszere más volt. Ő előbb lelkileg akarta megszabaditani népét a bűn megkötöző és romboló hatalmától. Tudván azt, hogy egy belülről, lelkileg szabaddá tett nepét nem lehet sokáig külső rabságban tartani, mert az elobb-utóbb kivívja politikai függetlenségét is, s meg is tudja őrizni azt. Ez új módszert volt, s teljesen új messiási koncepció. Jézus üzenete is a megtérés volt - a keresztelőjánosi és prófétai üzenet egyenes folytatása, de ő tovább ment volna - a külső szabadságig.
Jézus előre megsejtette azt, hogy a nép nem fogja az ő messiási eszméjét elfogadni és csalódottan el fogja vetni. Igy őreá szenvedés és halál fog várni.
Jézus népe messiása - szabaditója akart lenni. Azonban teológiája, terve és módszere egészen más volt mint az előtte volt vagy az utánna feltünt messiásoknak. Nem lehetett kétséges előtte, hogy a lelki felszabadulás után el fog következni a politikai szabadulás ideje is. Ám népe nem értette ezt és elvetette őt és vele együtt ezt a fajta megoldást. Egy leigázott kis nép, vagy idegen uralom alatt élő népcsoport fennmaradásához, túléléséhez Jézus szabaditási módszerét alkalmazi, azt követni döntő fontosságu. Itt lesz nyilvánvaló az Egyház elsődleges és sajátos szolgálata. Ez abban nyilvánul meg, hogy minden külső elnyomás, sanyarú sors, megvetett állapota ellenére az a nép belülről szabad lehet. Ez az Egyház hűséges és tiszta igehirdetése által történhet meg, amely felszabadít a bűnöktől, eloszlatja a reménytelenséget; ébren tartja a hitet egy jobb jövő felől; segít elhordozni a mindennapi élet keresztjeit, amelyeket mások raknak vállukra; hitet ad és táplál az általános hitetlenség idején; tartja az erkölcsi gerincet az emberekben egy alapjában véve erkölcstelen világban; útat kinál akkor amikor nincs más út; élettel bíztat amikor az élet már-már kihunyóban van; az igazságot tartja ébren egy világban melyben igazságtalanság uralkodik; belső, lelki szabadságot teremt a kúlsőleg rabságban és elnyomásban élő emberekben.
Krisztusnak ez az útja a túlélésnek és a megmaradásnak az útja minden korok minden elnyomott népe vagy népcsoportja számára. A történelem számos példát szolgáltat erre. Mi lett volna a magyarságból a török idők másfél évszázada alatt, ha a reformált egyház papjai nem gyüjtötték volna egybe az erdökbe, mocsarakba, lápos vidékekre menekült embereket s nem öntötték volna beléjük lelket? Bizonyára már régen eltünk volna. Mi történt volna a magyarsággal a német elnyomás négy évszázada alatt, ha az Egyház papjai nem a nemzeti nyelven hirdetik az igét? Már régen elnémetesedett volna. Mi törtent volna a trianon utáni elszakitott magyarsággal az utódállamokban, ha az Egyház nem gyüjtötte volna őket össze a templomban mint utolsó védőbástyában? Már régen beolvadtak volna a többségi nemzetbe. Egy lelkében szabad nép nem lehet sokáig rab: a belső szabadság megteremti a külsőt is.
Ha Jézusnak politikai céljai is voltak népe életére nézve - túl a közvetlen belső, lelki szabadság elérésén, mintegy második lépésként - miért nincsenek ezek nyomatékosan feljegyezve az evangéliumokban? Az erről való hallgatásanak komoly okai lehettek. Az egyik ok politikai. Jézus maga sem beszélt erről nyíltan, mert ez túl veszélyes lehetett volna. Előtte volt Keresztelő János tragikus példája, aki Heródest nyiltan kritizálta erkölcstelenségéért, amiért Jánosnak fejét vették (Máté ll: l-l2). A római uralom alá kerül népek tagjai részérél a legenyhébb kritika is főbenjáró bűnnek számitott. Ellenfelei szerették volna ha Jézus nyiltan szólna a rómaiak ellen. Ha ezt megtette volna könnyü lett volna őt végleg elhallgattatni s Keresztelő János sorsára juttatni. Törbecsaló volt az adópénzről felvetett kérdés: "Szabad-e a császárnak adót fizetni? " (Máté 22:l7). Ha Jézus azt feleli, hogy nem szabad - a rómaiak tudtára hozva o már másnak börtönben ült volna lázitás vádjával. Ha Jézus azt feleli, hogy szabad adót fizetni - úgy a római elnyómok barátjának vádjával elveszitette volna a nép szimpátiáját - a nép árulójának tekintették volna. Ám Jézus diplomatikus felelettel kivágta magát, s vádolni nem tudták ellenfelei. Végül is sikerült poilitikai vádakat felhozni ellene Pilátus, a római helytartó előtt, hogy a népet félrevezeti, tiltja a császár adójának fizetését, s ő magát király Krisztusnak mondja (Lukács 23: 2). Ez megpecsételte Jézus sorsát.
A másik ok teológiai volt. Az evangeliumok irói a maguk teológiai felfogása szerint szerkesztették munkájukat és eszerint csoportositották Jézus életének eseményeit, mondásait. Az evangéliumok írásának idopontjában veszélyes lett volna a fejlődő keresztyén egyházra - amelyet keletkezésétől fogva mindig is üldöztek - további anyagot szolgáltatni még komolyabb üldözésehez azzal, hogy Jézus politikai célját - népe felszabaditását - nyiltan emlegetik. Ilyen okok miatt kezdődött el Jézus politikai üzenetének elspiritualizálása. Igy állt össze Krisztusnak máig is használatos képe, aki kizárólag az emberek lelki szabaddá tételével törődik, aki megváltás révén megszabadítja őket a bűntől és annak kárhozatos következményeitől.
A csonka Krisztus-kép azt eredményezte, hogy a keresztyén teológia lemondott a politika dimenziójáról. Igaz, hogy keresztyén császárok és királyok uralkodtak a keresztyén népek felett évezredeken át. Ám ezeknek vajmi kevés köze volt a teológia principumaihoz, legfejebb annyi, hogy "Isten kegyelméből" uralkodtak Uralkodásuk elvei messze estek a keresztyén teológiától, de közel voltak Machiavelli nézeteihez.
Jézusnak - mint minden zsidó kortársának bizonyosan voltak határozott politikai nézetei. Ezekről azonban nyiltan nem beszélhetett a maga küldetése és mozgalmának veszélyeztetettsége nélkül. Ám közvete, képekben, hasonlatokba és példázatokban - tehát burkoltan - azonban beszélt ezekrol. Azt a technikát használta amit a diktaturák ellenfelei is használtak korunkban: olyan képeket, hasonlatokat és példázatokat, melynek két értelme volt - egy direkt és egy indirekt.
A legrégibb evangélium a Márk írása szerintiben Jézus magát csupán mint "Embernek fiát" nevezte meg (pld. Márk 8:38) s nem mint Messiást, aki valójában volt mert ez azonnali veszéllyel járt volna önmagára és mozgalmára. Az "Embernek fia" megnevezés kivülállóknak hétköznapi kifejezés volt, melyben nem volt semmi veszélyes. Azonban a zsidóknak az "Embernek fia" név apokaliptikus jelentéssel bírt Dániel könyve értelmében (7:13). Az is Jézus óvatosságára utal, hogy Cézárea Filippinél - tehát római fennhatóság alatt nem álló területen kérdezi meg tanitványait: "Ti kinek mondotok engem? " Itt hangzik el Péter válasza: "Te vagy a Krisztus" - "és rájuk parancsolt, hogy senkinek ne beszéljenek róla" (Márk 8: 29-30).
Politikai célzatu Jézusnak az a mondása amiben panaszolva mondja: "A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania" (Lukács 9:58). E mondás direkt - elsődleges - értelme Jézus figyelmeztetése hontalanságáról egy tanitványának jelentkező embernek. Ám a mondásnak indirekt - rejtett politikai értelme is van. A rókákkal itt az állitólag vörös haju Heródesre (vö v.32), családjára és udvaroncaira céloz, az égi madarakkal pedig a vele titkosan szövetseges főpapokra és római hadijelvényre a sasra.
Egy másik mondásában Jézus óvja övéit: "Vigyázzatok, óvakodjatok a a farizeusok és a Heródes kovászától" (Márk 8:l5). A kivülállóknak ez a mondás nem hordozott semmiféle veszedelmes gondolatot. Az is lehet, hogy e rébuszos mondásnak talán valamiféle liturgikus értelmet tulajdonitottak. Ámde a zsidóknak, akik járatosak voltak a rabbinus irodalom kifejezéseiben a kovász a romlás, s az ördögi szimbóluma volt. Ezek Jézus mondását úgy érthették, hogy óvakodniuk kell a farizeusok lélekrombolásától s Heródes életrombolásától. Jézus ezeket a figyelmeztetéseket nem mondhatta el direkt - nyílt beszédben súlyos következmények nélkül.
Jézusnak például az Irgalmas Samaritánusról mondott példázata is tartalmaz ilyen kettős üzenetet (Lukács 10:30-35). Az elsődleges - direkt üzenet az ami a felszinen van: segiteni kell az áldozatul esett felebaráton; időt, energiárt, anyagiakat nem kimélve meg kell menteni a szerencsétlenül járt embert. Keresztyén nemzedékek korokon át igy értelmezeték - és helyesen e példázat üzenetét. Ebből fakadt a keresztyén szeretetszolgálat intézménye. Ám van ennek a példazatnak egy indirekt, mélyebben fekvő szimbólikus, rejtett üzenete is, amit a korabeli zsidó hallgatóság megértett, de rejtve maradt minden, e közösségen kivüálló idegen előtt. Ez pedig a következő: a kirabolt, majdnem halálra vert, vérző, az út porában tehetetlenül vergődő áldozat nem más mint maga a zsidó nép amely az elkerülhetetlen végét, a halálát várja. A rablók, akik kifosztották, s halálra sebezték nem mások mint a római hóditók. Az áldozatot látó s amellett közömbösen elhaladó pap és lévita nem más mint a nép vezetői: a papok és a klerikusok akiknek kötelessége lett volna segitséget nyujtani, de ezt nem tették. Értették ezt Jézus ellenfele is, de nem tudtak ellene belőle vádat kovácsolni Jézus ellen, mert Jézus nem nevezte meg expressis verbis sem a népet, sem a rómaikat csupán a klerikusokat marasztalta el, de ez a rómaiak előtt nem volt főbenjáró bűn.
A példázatbeli irgalmas samaritánus: Jézus - efelől mindig is megvolt az egyetértes a teológusok között. Ő volt az aki szerte járt vígasztalt, bíztatott és jót cselekedett: bűnt bocsátott, lelkeket tisztitott és betegeket gyógyitott. Ám ő nemcsak az egyes, szolgálatára szoruló embereken segített. Jézus egész népét akarta szolgálni, a rabságban, kizsákmányolásban levőt, a kifosztottat és halálra szántat. Ő népe felszabaditasára törekedett a maga választotta úton és módon azaz "belüről kifelé" szabaddá tenni népét lelkében. Bűneikből való megtérés, ujjászületés és megszentelődés által alkalmassá, késszé tenni népét arra, hogy Isten közvetlenül beavatkozzon mellettük a külső, politikai szabadság és függetlenség visszanyerése érdekében. Mindez a lelki előkeszület azért kellett volna, hogy más formában megismétlődhessen az ami Mózes idejében történt: az Egyiptomból való csodás szabadulás és az ígéret földjének Kanaánnak isteni segítséggel való birtokba-vevése. Jézus teológiájában népe bűnei olyan akadályt képeztek aminek eltisztitása nélkül Isten nem fogja megsegíteni népét politikai függetlensége visszaszerzésében. Népe bűne akadályozza az isteni beavatkozást, szabaditását. Jézus ebben a próféták és Keresztelő János teológiáját követte. Népe végül is elvetette a jézusi útat és modellt - nem akart megtérni. Jézus ezt látva vállalta a legvégső áldozatot: önmagát mint népe bűneiért való engesztelő áldozatot - a kereszten való szenvedését és halálát ajánlotta fel Istennek váltságul. Ám népe ezt sem fogadta el - nem tért meg - és az egek kapui zárva maradtak: nem szálltak le Isten seregei a választott nép megszabaditására. Jézus messiási működésével szembeni negativ magatartásukban bizonyára meghatározó volt a makkabeusi szabadságharc sikerének emléke, amelyet nem előzött meg semmiféle vallási megtérés a próféták felfogása és értelmezése szerint. A nép és a hamis messiások ezt a makkabeusi huszárvágást akarták megismételni - megtérés és lelki megtisztulás nélkül - s az eredmény minden új lázadás esetében nemzeti tragédia volt : 70, és l35-ben.
Jézus követőinek - az Egyház népének - a Mester példája kötelező erejü. Népe és nemzete iránti elkötelezettség nélkül az Egyház vagy kultikus közösséggé degradálódik, amely tévesen azt hiszi, hogy egy folytonosan és állandóan bemutatott formális liturgia-istentisztelet az amit Isten kíván. Vagy egy olyan vallási társasággá amely fő céljának önmagát teszi meg s fő tevékenységét tagjai valláserkölcsi tökéletességre való csiszolásában véli megtalálni. Ebben az esetben az Egyház egy önmaga körül forgó, befelé néző vallásos közösséggé deformálódik, amelynek nincs semmiféle felelőssége a kivülállók, a saját népe és nemzete felé. Mindkét esetben az Egyház inkább nevezhető egy mai Qumráni Szektának mint Jézus Krisztus Egyházának. A Magyar Református Egyház közel ötszázéve történelme folyamán mindig nemzeti és nem pátpolitikát űzött. Soha nem ment el közömbösen áldozatul esett népe mellett mint a példázatbeli pap és lévita, hanem az Irgalmas Samaritánus példája nyomán mindent megtett és megtesz a sok sebből vérző nemzete szenvedéseinek enyhítésére.
Ami a magyar egyházakat illeti, elmondható, hogy mindig igyekeztek a krisztusi példát követni és népük mellé állni a szükség, baj és nemzeti tragédiák idején. Ezt tették a távoli multban a népük megmaradásáért és identitásának megőrzéséért, s ez a fajta szolgálatuk folytatódott a lezárult évszázadban is. Az I. világháború utáni trianoni békediktátum sokkjából az egyházak segitették magához térni a népet. Ez a sokk a történelmi ország kétharmad részének elvesztése és 3.5 millió magyarnak kisebbségi sorba döntése, idegen uralom alá való hajtása nyomán következett be. A csonkaországban a két világháború közti időben az egyházak megerősödtek lelkiekben és anyagiakban és szervezeteikben. Lelki ébredés indult meg, amely teljességre a II.világháború elvesztése és a szovjet megszállas kezdeti éveiben jutott tetőpontjára. Ez gondviselésszerű volt mert felkészitette az egyházakat a militáns ateista kommunizmus hitet, engedelmességet és a néphez való hűséget megpróbáló hosszú évtizedeire. Ebben a periódusban az Egyház a megszegényedés, az üldözés idejét élte és a megsemmisülés felé vezető útat járta. De még így is hű maradt küldetéséhez: hirdette az ígét, mely által vigasztalást, bátoritást és reményt tudott ébreszteni, életben tartani és erősiteni népében.
Az elszakitott területeken élő egyházak igen fontos szolgálatot végeztek és végeznek a nemzeti kisebbségbe került magyarság lelki erősitésében, kulturája és identitása megtartásában. A többségi nép által lenézett, kifosztott, másodrendü állampolgárrá degradált, ellenségként kezelt és felszámolásra ítélt magyar nemzeti kisebbségnek utolsó védőbástyájaként az Egyház maradt meg. Ha Egyháza nem lett volna az utódállamokban levő magyar kisebbség már régen megsemmisült volna: nyomtalanul beolvadt volna az őt uraló többségi nemzetbe. Erdélyben az Egyház nem csak ezt a fontos magyarságmentő szolgálatot végezte, hanem a szikra ami lángra lobbantotta a kommunista rendszert megdöntő forradalmat Romániában a temesvári református gyülekezetből pattant ki 1989 végén.
A fentiekből levonható néhány megszívlelendő tanulság:
1. Nyivánvaló, hogy az egyház akár az ótestamentumi, akár az újtestamentumi el egészen történelme viszontagságain át a mai napig mindig pozitív és nélkülözhetetlen nemzetpolitikát folytatott mint küldetésének egyik esszenciális részét.
2. Pártpolitikát mint olyat az egyház nem űzhet annak megosztó volta miatt.
3. A pártok politikájától azonban elvárja, hogy az szükségképpen hordozzon egy egészséges nemzetpolitikát, mely nem agresszív más népcsoportok iránt, csupán megvédi azt ami neki adatott és kűzd az illegálisan elvett javai visszaszerzéséért.
4. Olyan pártformációktól elhatárolódik melyeknek nincs határozott vagy csak vacilláló nemzetpolitikája van.
5. Az egyház tradicionális és következetes nemzetpolitikája révén az egzisztenciájában veszélyeztetett őshonos kisebbsége Istentől küldött védőbástyájává vált történelme folyamán s ezt a munkáját folytatni kívánja megalkuvás és elvtelen kompromisszumok nélkül.
6. Az Egyház igyekszik megvédi fiataljait idegenajku, más kulturkörhöz kötődő és nemzetünket nem szerető fiatalokkal való házasságtól - a beolvadás veszélyét elkerülendő.
7. Az egyház buzditja népét temploma, iskolái és kultúrintézményei fentartása érdekében.
"Dőltömre Tökmag Jankók lesnek
Úgy szeretnék gyáván kihúnyni
S meg kell maradnom Herkulesnek"
ADY
Évek óta, lépten-nyomon azt hallom, hogy Tőkés László jobban tenné, ha a szószékben maradna és nem mászna belé a politikába, mert ez nem illik egy paphoz. Talán ez az egyetlen dolog, amiben egyetért a piros, a sárga, a kék, a narancssárga és a zöld politikus. Így aztán nem csoda, hogy az alsómucsajröcsögei napszámos is ebben a témában tart kiselőadást szomszédasszonyának a kerekeskútnál. Azt azonban sokkal ritkábban hallani, hogy Kovács Jánosnak, a frissen végzett fiatal művészettörténésznek semmi keresnivalója egy bárpult mögött, vagy egy multinacionális bevásárlóközpont sikátoraiban, ahol polcfeltöltői minőségben igyekszik az igényes vásárló mindennapi E-szükségletét a lehető legesztétikusabb módon kielégíteni. Legyen az a bolt Kolozsváron, Madridban, Ditróban vagy Detroitban.
Kockás tarisznyát, vagy éppenséggel aktatáskát cipelő egyszeri útitársaimtól sem hallottam soha a vonaton, hogy ugyanbiza mit keres Cristian Tabără a televízióban miközben pap, vagy Sergiu Nicolaescu a parlamentben, akinek rendezőként az ország ügyes-bajos dolgai helyett filmeket kéne rendezni. Nem beszélve Markó Béláról, aki nyilván jobban tudja forgatni a tollat, mint a köpönyeget, mivel elsősorban költő, méghozzá nem is akármilyen, hiszen saját (vagyon)bevallása szerint nemrégiben akkora honoráriumot kapott a még meg sem született verseiért, amelyből egy pályát tévesztett paraszt tucatnyi szavazót nevelhetne fel egy pályát tévesztett kisebbség boldog jövője érdekében.
Becali urat még meg sem említettük, aki Tőkéshez hasonlóan pásztor (igaz, nem lelki, hanem csak juhi), ennek ellenére a romániai szavazók jelentős részének esze ágában sincs visszaküldeni őt a legelőre, elvégre számukra ő a "Fény Harcosa", aki azért szállt le közénk a Jóisten kegyelméből, hogy csináljon nekünk egy olyan országot, mint a szent nap ottan az égen fenn . . . böö . . . !
Végül, de elsősorban, ott van Szuper Bösze (nem
összetévesztendő a szuper-böszmével!) aki "polgári" foglalkozását
tekintve tengerész, bár mostanában legfeljebb annyi köze van a vízhez, hogy jó
pap módjára prédikálja azt, miközben bort iszik és vezet. Autót, országot,
mikor mit. Éppen csak ipari áramot nem.
A sort persze folytathatnák a Nagy Suszterisszimusz talpnyalóival, az egykori Szeku népet nyomorító tisztjeivel, a besúgókkal, a tömeggyilkosokkal, akiket kilencvenhárom éves korukban nyilván utolér majd az igazságszolgáltatás valamely ötcsillagos életfogytiglani szolgáltatása.
S ha már a papoknál tartunk, abban azért egyezzünk meg, hogy a legboldogabb, sőt túlontúl boldog, végül pedig megboldogult Teoctist pátriárkának is jelentős politikai szerep jutott az ántivilágban.
Mindazonáltal azoknak, akik Tőkés László politikai szerepvállalását olyan gyermeteg érvekkel utasítják vissza, mint például az, hogy ő történetesen püspök, azt üzenem, hogy igazuk van. A politika az elvtelenek, élősködők, álszentek, hazudozók elit klubja, akik pozíciójukat többnyire saját meggazdagodásukra használják fel. (Akik ezért a kijelentésemért be akarnak perelni, természetesen mindnyájan kivételek.) Egy ilyen klubban egy püspöknek nyilván semmi keresnivalója.
Tőkésnek, mivel főállásban ő is ember, akadnak
bőven hibái. De mind közül a legnagyobb "hibája" az, hogy 1989
decemberében egy fejjel kimagaslott a tömegből.
Ezt a fejet a romániai magyar kisebbség felülről szerveződött, majd "jobbhíjánszavazatokkal" megerősödött "legitim" szervezetének minden igyekezete ellenére még nem sikerült levágni. Ezt Pista bácsitól hallottam a buszon, aki szófogadó jó paraszt módjára minimálbérből potenciális szavazókat nevel nemzete boldog jövője érdekében annak ellenére, hogy nagyon is jól tudja: a tulipán gyökere voltaképpen egy hagyma.
Vincze Gyula, Szabadság, 2007-11-23
Magyarországra küldenék az erdélyi magyarokat
A közvélemény-kutatások szerint legnépszerűbb romániai párt, a Demokrata Párt (PD) egyik parlamenti képviselője felkérte a romániai magyarokat, hogy "Markó Bélával és Tőkés Lászlóval az élen távozzanak Magyarországra, ha nem hajlandók tiszteletben tartani Románia alkotmányát".
Daniel Buda a Ziua de Cluj című tekintélyes erdélyi napilapnak nyilatkozott. A honatya Tőkés Lászlónak arra a kijelentésére reagált, miszerint a határmódosítással szemben az autonómia jelent alternatívát. Hozzátette: úgy gondolja, hogy "a románok nem fogják sokáig tűrni az ilyen magatartást, az alkotmányos kisiklásokat".
A Traian Basescu államfőt támogató PD és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közötti viszony azt követően romlott meg fokozatosan, hogy a demokraták nem támogatták a kisebbségi törvénytervezetet a parlamentben. Az európai parlamenti választásokat megelőző kampány hevében azonban még ellenségesebbé vált ez a kapcsolat, ugyanis Emil Boc, a PD elnöke Marosvásárhelyen kijelentette: ha pártja hatalomra kerül, akkor az RMDSZ végérvényesen ellenzékbe kerül.
A PD elnöke Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt is élesen támadta, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ-szel kötött "testvérszövetsége megalázza Romániát és az összes románt". Konkrétan azért marasztalta el a kormányfőt, mert nem mondott semmit az RMDSZ-es minisztereknek, amikor egy nyilvános rendezvényen a magyar himnuszt énekelték.
Boc utalt Gyurcsány Ferencnek a múlt heti harmadik román-magyar együttes kormányülés alkalmából elhangzott nyilatkozatára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a magyar miniszterelnök Romániába jön, és tanácsokat ad arról, hogy ki hogyan szavazzon a kisebbségi törvénytervezetről. Hangsúlyozta: a demokraták a jogszabályról nem változtatták meg álláspontjukat sem akkor, amikor a kormányban voltak, sem akkor, amikor az ellenzék padsorait foglalták el.
Gyurcsány a múlt szerdán kijelentette: Budapestről úgy látszik, hogy a kormánykoalícióban maradt liberális párt és az RMDSZ további is nyitott e témában, de a demokraták álláspontja változott, s ez sajnálatos módon akadályokat gördít a törvény elfogadása elé.
Boc az autonómiával kapcsolatos magyarországi és romániai magyar nyilatkozatokat illetően megismételte: a PD soha nem fog az alkotmány előírásairól tárgyalni az RMDSZ-szel, ugyanis az alaptörvény rendelkezéseit tiszteletben kell tartani.
Duna TV, 2007-11-22
Összefogásra buzdít Tőkés
László
Udvarhelyszék: Nem fért be a Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselőjelölt kampányrendezvényére kíváncsi tömeg kedden este a székelyudvarhelyi Művelődési Ház nagytermébe, sokan a koncertteremben, illetve az előcsarnokban elhelyezett kivetítőkön követték az eseményeket.
A gálaestként meghirdetett
rendezvényt Balázs Ferenc nyitotta meg, a Korál zenekar egykori frontembere
legismertebb dalai közül énekelt el néhányat. A rocklegenda után Sasvári Sándor
lépett színpadra, aki a Jézus Krisztus Szupersztár és a Hair egy-egy
betétdalát, valamint néhány saját számát adta elő.
A politikusok közül elsőként Szász Jenő állt mikrofon elé, arra buzdítva a megjelenteket, hogy "a posztkommunista struktúrákba betagozódott" RMDSZ helyett november 25-én szavazzanak a független erdélyi magyar jelöltre. "Tőkés László az erdélyi magyarság számára az, aki Orbán Viktor a magyarországi és kárpát-medencei magyarságnak" - jelentette ki a székelyudvarhelyi polgármester. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az Erdélyi Nemzeti Tanács alelnöke azt fejtegette, hogy az RMDSZ-es honatyai státus nem összeegyeztethetetlen az autonómia és Tőkés László támogatásával. "A megalkuvó politika nem visz semmire. Csak a határozott politizálás, az a fajta határozottság, amely Tőkés Lászlót jellemzi" - tette hozzá Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
"Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke színpadra lépését "Viktor! " "Viktor! " skandálás és hosszas taps fogadta. Az anyaországi politikus hangsúlyozta, az autonómia a legfontosabb magyar ügy a 21. században, amely nélkül nemcsak a nemzeti megmaradás, de a jólét is elképzelhetetlen. A szónok igazi szellemi, lelki vezetőként jellemezte Tőkést, aki a nemzeti összefogás magasabb rendű szempontját képviseli majd Brüsszelben. "Figyelnek önökre a Délvidékről, a Felvidékről és Kárpátaljáról is. Tőkés László nemcsak az erdélyi magyarság, hanem a teljes Kárpát-medencei magyarság szószólója lesz" - mondta Orbán Viktor.
Tőkés László a székelységnek a magyar történelemben játszott fontos szerepének hangsúlyozásával kezdte beszédét, majd kifejtette, a Székelyföldnek az egész erdélyi magyarság számára meghatározó szerepe van. "Erdély ügyében nemzeti összefogásra, nemzetpolitikai ökuméniára van szükség" - összegezte mondandóját Tőkés László.
A szónoklatokat követően Szabó Csilla egy megzenésített Reményik Sándor-verset adott elő, majd a megjelentek együtt énekelték el a Himnuszt és a Székely Himnuszt.
Visszatérés a történelem főutcájára
Szász Jenő tegnap állófogadást adott Tőkés László és Orbán Viktor tiszteletére a városháza Szent István Termében. A mintegy 150 meghívottat Orbán Viktor bátorította, tartsanak ki, amíg a polgári erők visszatérnek a történelem főutcájára. Tőkés László elmondta, a Partiumban olyan mérvű a közösségek romlása, hogy ott már elképzelhetetlen egy ilyen családias rendezvény egy polgármester szervezésében. A püspök asztali áldást mondott, majd a meghívottak hozzáláttak a Gastro Art Szakácsok és Cukrászok Egyesülete által készített ételremekek elfogyasztásához.
Máréfalvi motorzúgás
Udvarhelyről Csíkszeredába tartva Tőkés László és Orbán Viktor megkoszorúzta a máréfalvi világháborús emlékművet. A független képviselőjelölt kampánystábja szerint a helyi RMDSZ-es polgármester mindent megtett ennek megakadályozására: lakattal záratta be az emlékműhöz vezető kaput, a másik bejáratot pedig építőanyaggal torlaszoltatta el. A sebtében odahordatott betontéglákat a vendégeket fogadó máréfalviak eltávolították, a kisiskolások által bemutatott rövid műsort azonban így is megkísérelték megzavarni egy közelben várakozó erőgép segítségével, amelynek motorját folyamatosan járatták az ünnepség alatt. A helybéliek a stáb tagjainak elmondták: nem spontán akcióról volt szó, Dávid Lajos polgármester utasítására már előző este is emberek járták a falut, megkísérelve lebeszélni a máréfalviakat Tőkés és Orbán fogadásáról. Máréfalva polgármestere tegnap nem kívánt nyilatkozni lapunknak az esetről.
Krónika, 2007-11-22
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Több RMDSZ-es képviselő is részt vett Tőkés László
kampányrendezvényein.
Minden bizonnyal elszámoltatásra számíthatnak azok az RMDSZ-es képviselők, akik részt vállaltak az erdélyi magyar ellenzék által versenybe állított Tőkés László választási kampányában. Erről Kovács Péter kampányfőnök-helyettes, az RMDSZ ügyvezető alelnöke nyilatkozott a Krónikának. Hozzátette azonban, ez csak a saját véleménye, a szövetség egyelőre a kampányra koncentrál.
Az európai parlamenti mandátumra jelölt püspök egyes
kampányrendezvényein Toró T. Tibor, Temes megyei, Antal Árpád András
alsó-háromszéki, Tamás Sándor felső-háromszéki és Garda Dezső gyergyói
képviselő vett részt. Toró T. Tibor, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
(EMNT) alelnöki tisztségét is betölti, székelyudvarhelyi kampánybeszédében
kijelentette, számára természetes és magától értetődő a Tőkés László melletti
kiállás. "Ajánlom mindenkinek, volt és jelenlegi RMDSZ-tagoknak, akik a
pártegységet nem tévesztik össze a nemzeti egységgel, hogy derűsen, jó
szívvel álljanak Tőkés László mellé. Higgyék el, jó társaságba keverednek. Aki
Tőkés László mellé áll, a magyar ügy mellé áll" - idézi közleményében Toró
beszédét Tőkés László kampánystábja.
Az RMDSZ aradi kongresszusán
elfogadott alapszabálya egyébként a 139. cikkelyben rögzíti: "a
szövetséggel szembeni kötelezettség megszegésének minősül, ha egy tag vagy
tisztségviselő helyhatósági vagy parlamenti választások során az RMDSZ
jelöltjeivel szemben indul, támogatja az ellenjelölteket, vagy az RMDSZ
jelöltjeinek nem támogatására buzdít. . ."Az alapszabály 135. cikkelye szerint
a parlamenti képviselők, szenátorok elleni szankciókról a Szövetségi Állandó
Tanács (SZÁT) előterjesztése alapján a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT)
dönt, a szankciók skálája pedig a figyelmeztetéstől a kizárásig terjed.
Toró T. Tibor kérdésünkre
kijelentette, nem az RMDSZ ellen, hanem Tőkés László mellett szólalt fel
Székelyudvarhelyen. "Amikor 2000-ben és 2004-ben parlamenti
mandátumot szereztem, mindenki tudta, hogy a Tőkés László által képviselt
értékrendnek vagyok a követője. Azt hiszem, akkor lettem volna hűtlen a
választóimhoz, ha most mást képviselnék. Azt tartom természetellenesnek, ha
valaki a Tőkés László melletti kiállást valami elleni fellépésnek tekinti" -
állapította meg. Valószínűnek tartotta, hogy az RMDSZ kizárja soraiból
azokat, akik "a szigorú és szűk pártvonalat" nem tudják követni. "Állok
elébe - jelentette ki Toró. - De én abban reménykedem, hogy a választások után
lesz tér azoknak is, akik a megegyezést sürgetik."
Sajtótájékoztatón magyarázta
el Antal Árpád András képviselő is, hogy miért kísérte végig Tőkés Lászlót és a
vele tartó Orbán Viktort a háromszéki kampánykörútján. Kijelentette, ha a
magyarok az országos átlagnál nagyobb arányban mennek el szavazni, van esély
arra, hogy mind az RMDSZ-lista, mind Tőkés László bejusson. Úgy vélte, az
nyitná meg a leginkább a magyarság összefogása felé az utat, ha Tőkés László és
az RMDSZ jelöltjei is mandátumhoz jutnának.
Bűn-e a jelenlét?
Tamás Sándor képviselő, az
RMDSZ felső-háromszéki szervezetének a kampányfőnöke Tőkés László
kézdivásárhelyi kampányrendezvényén vett részt. Kampánybeszédében Tőkés László
is megemlítette, legutóbb 1997-ben álltak Orbán Viktorral, Németh Zsolttal és
Tamás Sándorral együtt a város református templomában és főterén. "Kampányokon
innen vagy túl vannak emberi kötődések, barátságok amelyek túlnőnek a napi
politikai vívódásokon, és reményeim szerint túl is élik ezeket" -
nyilatkozta a Krónikának Tamás Sándor. Kijelentette, nem tart attól, hogy
felelnie kellene az RMDSZ fórumai előtt pusztán azért, mert részt vett Tőkés
László kampányrendezvényén. Megítélése szerint az egyszerű jelenléte nem
jelenti azt, hogy a szövetség ellen fordult volna.
Garda Dezső
Gyergyószentmiklóson vett részt Tőkés László fórumán. Amikor a rendezvénnyel
kapcsolatos álláspontját kértük, idegesen kérdezett vissza: "Kinek a
megbízásából beszél? A Márton Árpád frakcióvezetőéből?" Hozzátette, ő az autonómiáról szervezett
lakossági fórumon vett részt az RMDSZ több tisztségviselőjével együtt.
Megítélése szerint a fórum nem volt kampányrendezvény, jelenléte pedig
egyáltalán nem értelmezhető úgy, hogy az RMDSZ ellen kampányolt volna. "Tőkés
püspök urat tisztelem, nagyra becsülöm azért, amit 1989-ben tett. És azt
gondolom, rossz helyzetbe kerülünk, ha visszatérünk a régi pártutasításos
rendszerhez - jegyezte meg Garda Dezső. - Mindenkinek lehet önálló véleménye,
lehet lelkiismerete. Most is azt vallom, hogy a magyarság egységére van szükség".
Előbb a kampány, azután a
számonkérés
Márton Árpád
frakcióvezetőtől azt kérdeztük, hogyan ítéli meg a frakciótársai részvételét a
Tőkés-kampányban, és készül-e szankciókat alkalmazni a renitensek ellen. "Provokatív
kérdésekre nem válaszolok" - jött a szűkszavú válasz.
"Én
nem tudnék aludni az olyan emberek helyében, akik egyik nap
RMDSZ-kampányrendezvényen, a másik nap pedig RMDSZ-ellenes kampányrendezvényen
vesznek részt" - jelentette ki a Krónika kérdésére Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese.
Megjegyezte, legfőképpen Garda Dezsőre gondol. Hozzátette azonban, megérzése
szerint nem különösebben befolyásolja az RMDSZ-kampány hatékonyságát az a tény,
hogy egyes képviselők Tőkés László kampányrendezvényein is jelen vannak. "Olyan
emberekről van szó, akiket a tömegek nem ismernek. Márpedig ha egy, a tömeg
számára ismeretlen képviselő elmond egy kampányszöveget, az olyan, mintha egy
önkéntes mondta volna el" - jegyezte meg Kovács Péter. Hozzátette,
Toró Tibor és Garda Dezső csak a saját régiójában ismert a választók előtt.
A kampányfőnök-helyettes
kérdésünkre elmondta, személy szerint nem az "úgynevezett rossz fiúkra" neheztel,
hanem azokra az RMDSZ-es tisztségviselőkre, akik passzivitásukkal rontják a
szövetség választási esélyeit. Megjegyezte, egyelőre a kampányra koncentrálnak,
minden energiájukat arra fordítják, hogy sikeres legyen a szövetség választási
szereplése. Kovács Péter hangsúlyozta, mindez csupán a személyes véleménye, a
szövetség testületei minden bizonnyal a választások után fognak ezzel a
kérdéssel foglalkozni.
Gazda Árpád, Krónika, 2007-11-23
Választási csalásoktól tart Tőkés László független EP-képviselőjelölt
Lapzártakor még tartott Kolozsváron a
Győzelem mozi nagytermében az a közéleti fórum, amelyen Tőkés László
püspökkel, független európai parlamenti jelölttel találkozhattak a
választópolgárok. Az esemény díszvendége Gál Kinga európai parlamenti képviselő
volt, házigazda Csép Sándor, moderátor Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke.
"Én biztosan bejutok, az RMDSZ nem biztos. Kétszer akkora esélyem van, mint bármelyik pártnak" - jelentette ki tegnap Tőkés László püspök, független európai parlamenti képviselőjelölt a november 25-i választások eredményét előrevetítve. Tőkés László és kampánystábja három nappal a vasárnapi európai parlamenti választások előtt Kolozsváron tartotta meg utolsó, kampányt kiértékelő sajtótájékoztatóját. Amint azt Szilágyi Zsolt kampányfőnök elmondta, a korteskedés során 110 helyszínre sikerült eljutni, és több mint 30 ezer választópolgárral találkozni. Tájékoztatása szerint a kampány összességében sikeresnek ítélhető meg, hiszen Székelyföldön például zsúfolásig telt termek fogadták a független jelöltet, mindez pedig azt bizonyítja, hogy a magyarok támogatják a Tőkés László által képviselt értékrendet. Szilágyi úgy vélte, hogy az RMDSZ megpróbálta átvenni az ellenzék programját és kampányüzenetét, és korábbi ígérete ellenére negatív kampányt folytatott. Felhívta a figyelmet azokra az esetekre, amelyek során az RMDSZ akadályokat próbált gördíteni a kampányrendezvényeik elé.
Ugyanakkor Tőkés László és stábja felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a román jogszabályok szerint Romániában független jelölt nem állíthat választási bizottsági tagokat. Értesüléseik szerint fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy a többségében magyarlakta településeken, ahol csak az RMDSZ állít urnabiztosokat, megkísérlik érvényteleníteni a Tőkés Lászlóra leadott szavazatokat, illetve a távolmaradók nevében az RMDSZ-re pecsételnek. Bihar megyében például a független megfigyelő szervezet akkreditálását is megakadályozták. Szilágyi Zsolt arra kérte a választókat, hogy vasárnap menjenek el szavazni, és amennyiben visszaéléseket tapasztalnak, jelentsék a 0259-431090 és a 0267-318180 telefonszámokon.
Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő arról számolt be, hogy kollégái közül többen felszólították, valljon színt, miért kampányol a Tőkés oldalán. Mint fogalmazott, köztudottan a Tőkés László által képviselt értékrendnek a híve, és ott áll, ahol a helye van. A politikus közölte: világos jelzést kapott arra vonatkozóan, hogy kizárhatják az RMDSZ frakcióból. Hasonlóan "fekete listára" kerülhet Garda Dezső és Antal Árpád RMDSZ-es képviselők is, mivel részt vettek Tőkés kampányrendezvényén. Szerinte azért, hogy nem jött létre megegyezés az RMDSZ és az ellenzék között, mind a két fél felelős. Toró hangsúlyozta, nekik az elvek egy részéről, az RMDSZ-nek pedig monopóliumáról kellett volna lemondani.
Tőkés László felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy az RMDSZ visszaélve hatalmával a kormány pénzét osztogatva próbál voksokat szerezni. Hasonlóképpen próbálja megosztani az RMDSZ a testvéregyházakat, illetve az egyházakat belülről.
A MIT nevében Sándor Krisztina elnök fejezte ki tiltakozását az ellen, hogy az RMDSZ a zsarolás és a megfélemlítés módszereihez folyamodik.
Szabadság, 2007-11-23
A Bákó megyei Csík faluból Lőrinc Celesztin nyílt
levelet írt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerdai csíkfalusi
látogatásáról, amelyet a civil szervezetek internetes honlapján tett közzé.
Levelét az ő sajátos csángómagyar nyelvezete okán (is) eredeti formájában
közöljük.
"Ma dél közben Markó Béla RMDSZ elnöke itt járt Csíkfaluban, mikor meghallotom a hírt akkar nekem egy nagy meglepetés volt. Meg érdeklődtem hogy miljen alkalomval van itt Markó Béla Csíkfaluban. Személyesen beszéltem neha embervál és azt mondták hogy azt kérte Markó Béla hogy vasárnap a helybelijek szavazák meg a RMDSZ képviselőit a Európa Párlámentben. Én azt szeretem lenne hollani, hogy mikor lesz Csíkfaluban egy ingyenes mikrobusz a gyerekeknek, melyikek tanulnak szomszéd falukban, azt is szeretem lenne hollani, hogy mikor lesz a faluban egy beteggondozó, és mikor lesznek a faluban jó utak, hogy én is ki tudjak menni bármikor a tolókocsimval. Kedves olvasók ezek Csíkfalunak a problémái, ezeket kell meg oldani, és azt ajálom azoknak, akik mi nevünkbe beszélnek és hírnevet kaptak utánunk, hogy nem csak a magyar oktatásval oldjuk meg a csángóknak a helyzetiket, hanem azakval is, amit én leírtom. Jól laktam a fórumokval, ahól mindig a csángókról beszélnek de én itt a falumban semmi konkrét dolgat nem látok. "
Háromszék, 2007-11-23
Felháborítónak találom az RMDSZ új jelszavát: mi az, hogy
Új honfoglalás? Hát mentünk mi el innen, hogy újra el kell foglalnunk ezeréves
honunkat?
Az autonómia szavát pedig nyugodtan törölhetik, mert a mindenkori román kormány soha nem akar hallani róla: tavasszal a liberális kormányfő Markó Béla akkori helyettesével az oldalán jelentette ki, hogy semmiféle autonómia nem lesz Romániában. . . A módosított alkotmányt az RMDSZ is aláírta. Miért? Ez a magatartás egyébként nem új: a kolozsvári magyar egyetemet 1959-ben zárták be - ott voltam, egy magyar lány kérte, hogy egyesítsék a román főiskolával. Azóta sincs önálló felsőoktatásunk. A sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanyáról is évekig fújták, hogy nem lesz: és lassacskán 850 egyenruhást hoztak családostól, de még bő kétszázzal bővítik is a létszámot. Addig politizált rendesen az RMDSZ, amíg ellenzékben volt. Mikor beállt a kormányba, azt mondták, a mérleg nyelve lesz - hát nyelvnek nyelv, de csak a kormány hátsó felénél. . . Még az első kormányzásuk idején kijelentették, hogy kilépnek, ha Székelyudvarhelyen a csereháti intézményt nem tudják visszaszerezni az ortodox apácáktól: most is ott vannak. . . Nem tetszik nekem az a kádári gyakorlat sem, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van: hát miért kellett megszüntetni a tiszteletbeli elnöki rangot? És ha a püspök úrnak folyton azt mondják, hogy a pap ne politizáljon, Sógor Csabának miért szabad? Mert az ő emberük? Tőkés egész életében mutatott fel valamit, érezni rajta, hogy nem köpönyegforgató. . . Összegyűjtöttünk félmillió aláírást a tanügyi törvény módosítására, de gyermekeink azóta is románul tanulják a történelmet, földrajzot. . . Az aradi Szabadság-szobrot is kampányolásra használták fel. A magyarnyelv-használat állítólagos jogával nem érünk semmit, minden hivatalos papírt románul kell beadni. Magyarnak születtem, de bozgor voltam az iskolában, a katonaságnál, s néhol azóta is - tényleg az vagyok, hazátlan, hiszen az anyaország is megtagadott. Román azonban nem tudok lenni, noha jól összeférek az ismerőseimmel. Valamikor RMDSZ-tag voltam, de ma már blöffnek tartok minden RMDSZ-szöveget. Mit foglalunk vissza mi? Az eresztevényi Pincetetőt, azt!
Berekméri Mihály, Sepsiszentgyörgy
Talán az RMDSZ vezetősége most sem a szeg fejére
ütött, hanem mellé, amikor az EP-választás előestéjén kampányában ismét
előhozta az autonómia kérdését.
Hisz egy évvel ezelőtt, amikor Székelyföldön véleménynyilvánítás zajlott Székelyföld autonómiája érdekében, ő állította, hogy a téma most nem időszerű, erre egy hosszú távú tervet kell kidolgozni, mert nem egyszerű kérdés; és lám, egy év után, választásra készülve, ismét napirendre került. Nem tudom, meddig fog még tartani ez a hosszú távú terv tizenhét év után, de annyi bizonyos, hogy minden negyedik évben választások előtt ezt a "trombitahangot" halljuk, bár sajnos mind halkabban szól a választók számára; a mézespogácsa kezdett keserűvé válni.
Már közel két éve az erdélyi magyarok véleménye az volt, hogy valami nem megy jól, az RMDSZ vezetősége és a civil szervezetek között párbeszédre lenne szükség, hisz a magyarság rohamosan kezdett megoszlani - a román politikai pártok örömére. Ha ez a választás nem is annyira életbe vágó - mert akárki kerülne az EP-be (ha bekerül), nehéz dolga lenne Brüsszelben -, bajos lenne olyan eredményeket kivívni a magyarság számára, amiket tizenhét évi demokrácia és annyi évi kormányzás után nem sikerült elérni. Ha ez a hazudozás továbbra is fennmarad, és a jövő évi választásokig nem vergődnek zöld ágra a politikusok, keserves sorsa lesz a magyarságnak. Az MPSZ már közölte, hogy az EP-választás után ismét szeretne az RMDSZ-szel tárgyalni, de sajnos már sokat hallottuk, sokszor reménykedtünk, és szomorúan tapasztaltuk, hogy ha nagy nehézségek után sikerült is összehozni egy kerekasztal-beszélgetést, az eredménye semmi. Egyszerű magyar emberként más honfitársaimmal együtt nem tudunk magyarázatot adni arra, hogy mi az, amiért magyar magyarral nem tud közös nevezőre jutni: hatalom, meggazdagodás, gőgösség lenne? Ideje lenne már tiszta vizet önteni a pohárba.
Ifjaink ezer kilométeres kerékpártúrán vettek részt Európában azért, hogy óhajukat, egy önálló magyar egyetem létrehozását kezdeményezzék, de vajon megérte-e a fáradalmuk, amikor itthon saját honfitársaik, vezető politikusaink nem akarják? Most, a választás előestéjén az autonómiával ez a régi álmunk is előhozódott, de a liberális Bogdan Olteanu kormánytárs, a képviselőház elnöke cinikusan felelt: "ilyen nem volt benne a kormányprogramban, erről szó sem lehet". Kérdem én: milyen programja lehetett az RMDSZ-nek 2004-ben, amikor együttesen állították össze a kormány programját a következő négy évre? Azt szokták mondani, a kihagyott helyzetek megbosszulják magukat, egyetem helyett fogunk kapni román nyelvű óvodát, heti egy óra anyanyelvű oktatást. Így kell nekünk!
Megj.: Több ízben és általában mindig hangsúlyozom azt a kifejezést, hogy "RMDSZ-vezetőség", ugyanis a szervezet egésze nem azonos vele.
Lőrincz Béla, Sepsiszentgyörgy, 2007-11-23
Tőkést támogatják az
unitáriusok
Tőkés László támogatására szólítja fel lelkészeit és híveit az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége (ULOSZ).
"Meggyőződésünk, hogy általa Erdélynek és a Kárpát-medencei magyarságnak megfelelő képviselője lesz az Európai Parlamentben. Egyéni politikai meggyőződésüket tiszteletben tartva buzdítjuk minden unitárius és más felekezetű embertársunkat a választáson való részvételre" - áll tegnap kiadott nyilatkozatukban. Az ULOSZ véleményt nyilvánít Albert Álmos polgármester hét elején megfogalmazott vádjaival kapcsolatban is. Sepsiszentgyörgy városvezetője kifogásolta, hogy Kovács István unitárius lelkész a templom udvarán adott helyet Tőkés László kampányrendezvényének, illetve azt, hogy az unitárius egyház nem határolódott el a politikától. "Meggyőződésünk, hogy népszolgáló egyházaink templomainak, intézményeinek és tagjainak nyitottaknak kell lenniük nemzeti érdekeink iránt. A lelkészeknek Isten és ember szolgálatában álló lelki vezetőkként, a közélet lelkiismereteként mindenkori kötelességük közösségi ügyeink mellett kiállni. Elvárjuk, hogy politikusaink és önkormányzati vezetőink a közéleti szerepvállalás jogát soha ne vitassák el lelkészeinktől, történelmi egyházainkkal való viszonyukban pedig az egyenrangú együttműködés lehetőségeit keressék, mert az elmúlt tizenhét évben igen sokszor csak szavazótömegként és zsarolható eszközként tekintettek ránk" - áll az ULOSZ nyilatkozatában.
Háromszék, 2007-11-23
Lemondott a baróti RMDSZ elnöke
Bár megválasztása óta csak egy szűk év telt el, lemondott
tisztségéről az RMDSZ baróti szervezetének elnöke, dr. Ágoston István.
Az Erdővidék regionális hetilapban Komolyan veszik a megújulást címmel közölt, az elmúlt évi tevékenységet elemző írásában a baróti elnök úgy fogalmaz, hogy a szövetség lendületben tartása érdekében látja szükségesnek a stafétabot átadását egy új vezetőnek. Bár időpontot nem közöl, sejteni engedi, hogy a tisztújító közgyűlésre rövid időn belül sor kerül.
Ágoston szerint a csapatmunkának és a megye politikai, önkormányzati vezetőivel ápolt jó viszonynak köszönhetően sikerült elérniük, hogy az elszigetelt és peremvidékre szorult Barót ismét a figyelem középpontjába kerüljön. Sikerként könyveli el a 131-es megyei út, illetve az annak részét képező Kossuth Lajos utca korszerűsítésének befejezését, hogy a város sikeresen pályázott ivóvízhálózatának és szennyvízcsatornájának felújítására, illetve részben magukénak érzi azt is, hogy a Baróti Szabó Dávid Középiskola bekerült az iskolanegyed építését lehetővé tevő országos programba. A negatívumok közt Ágoston a szövetség és a Nagy István polgármester közötti ellentét elmérgesedését említi.
Ágoston véleménye szerint az ellentétnek köszönhető, hogy a falvak önállósulási kísérlete eredménytelen maradt, hogy nem rendeződött a millenniumi emlékmű helyzete, s hogy nem valósult meg A borvíz útja pályázat baróti része. Elítélte a Nagy István és a katolikus egyház év eleji konfliktusát a diákdombi iskola kérdésében, és azt is, hogy a pályázati lehetőségek helyett a városfejlesztést a költségvetés kárára felvett kölcsönnel akarta megoldani. Fogalmazása szerint e sikertelenségekben jelentős szerepet játszott az is, hogy az RMDSZ színeiben tisztségbe került helyi képviselők egy része hamar elfordult a szövetségtől, s többet nem kívánt részt venni a közös munkában. A frakció tagjainak etikátlan hozzáállása nyilvánvalóvá tette, hogy nem lehet csak a tulipán jegyében alkalomszerűen összeállított listákkal eredményt elérni. A csapatnak, az együttműködő embereknek, valamint az általuk képviselt ajánlatnak vagy tervnek kell döntőnek lennie. Ágoston e mondata jelzésértékűként tartható számon, hiszen nyilvánvalóvá tette, hogy az elkövetkezőkben másként állítják majd össze a helyhatósági választásokon indulók listáját.
Az RMDSZ helyi szervezetének jövőjével kapcsolatban Ágoston István reményét fejezte ki, hogy a választóival őszinteségen alapuló kapcsolatot tartó csapat hitelesebbé és eredményesebbé tudja tenni a szervezetet, s így a politikai célok egybeesnek majd a város érdekeivel.
Hecser László, Háromszék, 2007-11-23
Körlevél az
Az
1. Meggyőződésünkké vált, hogy erdélyi magyar népünk megmaradásának egyik esélye és feltétele az egységes fellépés a mindnyájunkat érintő kérdésekben. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy az általunk több ízben is szorgalmazott egység az európai parlamenti jelölések esetében nem jött létre.
2. Meglátásunk szerint a jelenleg kialakult helyzetben az európai parlamenti képviseletre csak akkor van esélyünk, ha minél nagyobb létszámban veszünk részt a szavazáson, ezért arra kérjük a református egyház tagjait és minden erdélyi magyar embert, hogy a november 25-i szavazásra feltétlenül menjen el, és ösztönözzön, buzdítson másokat is erre.
3. Kérjük, hogy ezen, az erdélyi magyar nép jövője szempontjából nagyon fontos eseményen arra adják szavazatukat, aki tiszta lelkiismeretük és őszinte megítélésük szerint a legalkalmasabb arra, hogy hitelesen képviselje közös ügyeinket az Európai Parlamentben.
Az
Pap Géza Tonk István
Püspök ügyvezető főgondnok
Fotó: Boda Gergely
Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is közösen kampányolt Tőkés László és Orbán Viktor.
Szűkösnek bizonyult tegnap délután a marosvásárhelyi Ifjúsági Ház Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelölt kampányrendezvényén, ahová Orbán Viktor Fidesz-elnökkel érkezett. A Tőkés előtt felszólalók ugyanolyan meggyőződéssel támogatták a független jelöltet, amilyen vehemenciával ostorozták a hazai és anyaországi magyarság hatalmon lévő vezetőit.
A hangot Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd adta meg,
aki "tizennyolc évvel ezelőtt vállalta el a kilakoltatással
fenyegetett temesvári lelkipásztor jogi képviseletét, amikor a vele egy irodában
dolgozó Frunda György elutasította". Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács
elnöke hangsúlyozta: Tőkés László a teljes romániai magyarságot, sőt
az ország és Európa többi kisebbségét is tisztességesen képviselné.
Frunda-ellenes megnyilvánulásba torkolt Szász Jenő, a Magyar Polgári
Szövetség (MPSZ) elnökének beszéde is. "A felejtés ellenszere az
emlékezés" - figyelmeztette az egybegyűlteket Szász, aki szerint a
választóknak kötelességük emlékezni arra, hogy 1989 decemberében miként
nyilvánult meg Tőkés és miként Frunda. Az RMDSZ csúcsvezetőségének
nyilatkozataira reagálva Orbán Viktor nevetségesnek tartotta a személyét
illető afféle támadásokat, miszerint beavatkozik az erdélyi magyarság
belügyeibe. "Egyesek szerint amit én teszek, nem segítség, nem kiállás,
nem mankó, hanem egyenesen belügyekbe való beavatkozás. Karikatúraszagú az
egész - nyugtázta Orbán. - Mindaddig, amíg célunk a magyar nemzet határokon
átívelő egyesítése, egyfolytában be fogunk avatkozni egymás ügyeibe!
" Orbán szerint Tőkésnek nincs szüksége arra, hogy ő mellette
kampányoljon - nem a püspök, hanem az általa képviselt ügy mellett emel szót.
Sepsiszentgyörgyön az ökumenizmus jegyében zajlott hétfőn este a kampányrendezvény, ahol közel 5000 érdeklődő gyűlt össze. Az unitárius templomdombon beszélő református püspököt a katolikus templomkertből tapsolták meg. A tömeg tapssal fogadta Tőkés Lászlót, Orbán Viktort és kíséretüket. Üdvrivalgás tört ki Szilágyi Zsolt kampányfőnök bejelentésére, miszerint a legutolsó belső közvélemény-kutatás szerint "a biztos szavazók körében Tőkés közel 10 százalékkal vezet a pártlistával szemben". Kovács István házigazda unitárius lelkész felszólalásában Albert Álmos polgármestert bírálta. "Nem kis nyomás nehezedett rám, amikor a város polgármestere közpénzekből fizetett újsághirdetésekben személyeskedő, rágalmazó írást tett közzé" - mondta. "Le vele! " - kiáltotta válaszul a tömeg. Orbán Viktor és Tőkés László is az autonómia kivívásának szükségességéről szólt. A Fidesz-elnök kijelentette: "az erdélyi magyarság az autonómia nélkül nem tud boldogulni", és felszólította a jelenlévőket: "olyan embert küldjenek Brüsszelbe, aki szívén hordozza az autonómia ügyét". Tőkés az RMDSZ 12 pontos nyilatkozata kapcsán kijelentette: "Az RMDSZ pontosan annak megvalósítását mulasztotta el, amivel most választásokat akar nyerni". A püspök a román választókhoz román nyelven szólt.
Kovács Zsolt, Szucher Ervin - Krónika, 2007-11-22
A Szent Korona Szövetség Érdemrend Keresztjét adományozta Tőkés László püspöknek a Szent Korona Szövetség országos elnöksége.
A kitüntetést tiszteletük, elismerésük, bizalmuk és reményük jelképeként értékelik, úgy vélik, a közelgő EP-választásokon, félretéve vélt és valós ellentéteket, az erdélyi magyarságnak egy olyan személybe kell fektetnie bizalmát, "akit anyagi javakkal, megfélemlítéssel vagy mással nemzetünk érdekétől eltántorítani nem lehet". A Szent Korona Szövetség országos elnöksége úgy értékeli, az egyetlen ilyen személyiség Tőkés László, "aki Temesvár hőseként nemzetközi tekintélyt is szerzett, s Brüsszelben a legtöbbet tehet ügyünkért".
Háromszék, 2007-11-22
Tőkés: lelkiismeretük szerint
döntsenek (Népszavazás a választási rendszerről)
A választópolgárok lelkiismeretére kell bízni, hogyan válaszolnak majd a november 25-ei népszavazás kérdésére - nyilatkozta a Háromszék kérdésére Tőkés László királyhágó-melléki református püspök.
Mint ismeretes, a szavazóknak arra kell válaszolniuk, hogy egyetértenek-e a kétfordulós, többségi választási rendszer bevezetésével, amelynek keretében valamennyi honatyát névre szólóan, egyéni kerületben kellene megválasztani. Az elv nemes és megszívlelendő, ám a rendszer bevezetése hátrányos lehet a magyarság képviselete számára - fejtette ki Tőkés. Mint mondta, az ideális az lenne, ha ezt a rendszert ötvöznék azzal az elvvel, amelyet 2004-ben Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt ismertetett, miszerint valamennyi kisebbség számára hivatalból számbeli arányának megfelelő helyet kellene biztosítani a parlamentben. Tőkés egyúttal destruktívnak nevezte az RMDSZ viszonyulását a kérdéshez, hogy bojkottra szólítja fel a magyarságot. "Már régen be kellett volna nyújtaniuk egy olyan módosító javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a magyarság számbeli arányának megfelelő képviseletet biztosítsanak" - fűzte hozzá.
Farcádi Botond, Háromszék, 2007-11-22
Újabb buzgó RMDSZ-es polgármester akadályozta Tőkés László kampányát
Székelyudvarhelyről Csíkszeredába tartva Tőkés László és Orbán Viktor megkoszorúzta a máréfalvi világháborús emlékművet. A független képviselőjelölt kampánystábja szerint a helyi RMDSZ-es polgármester mindent megtett ennek megakadályozására: lakattal záratta be az emlékműhöz vezető kaput, a másik bejáratot pedig építőanyaggal torlaszoltatta el. A sebtében odahordatott betontéglákat a vendégeket fogadó máréfalviak eltávolították, a kisiskolások által bemutatott rövid műsort azonban így is megkísérelték megzavarni egy közelben várakozó erőgép segítségével, amelynek motorját folyamatosan járatták az ünnepség alatt.
A helybéliek a stáb tagjainak elmondták: nem spontán akcióról volt szó, Dávid Lajos polgármester utasítására már előző este is emberek járták a falut, megkísérelve lebeszélni a máréfalviakat Tőkés és Orbán fogadásáról. Máréfalva polgármestere tegnap nem kívánt nyilatkozni lapunknak az esetről.
www.kronika.ro, 2007-11-21
Provincializmussal vádolja Orbán
az RMDSZ-t
Provincializmusnak minősítette Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök az RMDSZ-es politikusok ellene irányuló támadásait. Mint ismeretes, a szövetség vezetői azután támadták Orbánt, hogy a Fidesz elnöke Tőkés Lászlóval közösen kampányolt.
"Románia európai parlamenti képviselőket választ, akik Brüsszelben olyan törvények megalkotásában vesznek részt, amelyek uniós állampolgárként engem is érintenek" - fejtette ki Orbán Viktor a sepsiszentgyörgyi kampányrendezvényt követő sajtótájékoztatón. Majd hozzátette: éppen ezért minősül provincializmusnak az, hogy a magyarok ügyeibe való beavatkozással vádolják a szövetség vezetői. "Nagylelkűségre, szélesebb látókörre lenne szükség" - fogalmazott Orbán. Tőkés László az opportunista politizálás ellen emelt szót, ugyanakkor nagyon európainak nevezte, hogy az elvbarátok támogatják egymást. A független EP-jelölt szerint demagóg az RMDSZ azon üzenete, amelyben a magyarság egységének megbontásával vádolják. Orbán Viktor is hangsúlyozta: különbséget kell tenni az egyformaság egysége és az egység a sokféleségben elve között. Ellenkező esetben az egység diktatúrájáról lehet beszélni - tette hozzá.
Az RMDSZ Marosvásárhelyen elfogadott 12 pontos kiáltványáról Tőkés elmondta: "Megtisztelő, hogy másolnak tőlünk, hiszen így hitelesítik politikánkat". A kiáltvány egyúttal tükör is: magában foglalja mindazt, amit az RMDSZ-nek 17 év alatt nem sikerült megvalósítania - tette hozzá a püspök.
Farcádi Botond, Háromszék, 2007-11-21
