|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007
szeptember 21, VI. Évfolyam 39. szám (összesen 275 szám) |
||
|
|
||
Pályázati felhívás kollégiumi helyekre
Az
A kollégiumban 2-3 ágyas szobákban 39 diák
nyer elhelyezést.
A kollégiumról és a felvételiről
bővebb tájékoztatás a www.reformatus.ro/apafi honlapon vagy a
0720-314035-ös telefonszámon kapható.
Tartalomjegyzék
Pályázati felhívás kollégiumi helyekre
A játszótársam mondd akarsz-e lenni?
"Hogyan lopta el az
Szén között sült pogácsa és pohár víz - az egyházi iskolák is
megkezdődtek Erdélyben
Emlékkönyv a Református Kollégiumról
Új tanszékvezetők a Sapientia egyetemen
Többen a szenátor visszalépését kérik
Tőkés függetlenként, Sógor Csaba RMDSZ-listán indul
Nem örülnek a "sógorságnak" a jelölők
Szatmárnémetiben lőtték el a dolgot
Nyelvhasználattal kampányolnak
Kérdéses a választás tisztasága
Sógor Csaba jelszava: Európai Erdély, erdélyi Európa
Befutó helyen az RMDSZ Európa parlamenti jelöltlistáján
Csomafája -
Felújították a református templomot
Összefoglaló - Vége a nyári vakációnak, megkezdődött az új tanév
Vadászrepülőből nézett a legkisebbekre a Magasságbeli?
IV. Balkáni Regionális Vezetők Képzője Makedóniában
Munkatársképző tábor Mákófalván
Meghívó a Kolozsvári Református Kollégium 450. évfordulójára
100. Kéve - több mint egyházi lap
Brassai Zsombor: Vannak dolgok, amelyeket már nem lehet a szőnyeg
alá seperni!
"Az egyházkerület vezetősége társadalmi szinten
kompromittálja az egyházat"
Színt kell valljon az egyházkerület elnöksége
könyvespolc
Ár: 6 lej
A játszótársam mondd akarsz-e lenni?
Ár: 4 lej
A fenti könyvek mindegyike, megvásárolható és
megrendelhető, egyházkerületünk
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
tallózó
"Hogyan lopta el az
Bővebben (román nyelven) az alábbi címen:
http://ciordealamiko.blogspot.com
Szabó Mihály lp.
Szén között sült pogácsa és pohár víz - az egyházi iskolák is megkezdődtek Erdélyben
A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium ünnepszentelő elindulása Antal Zoltán esperes igeszolgálatával kezdődött a belvárosi református templomban. Az Ige jelenbe visszaható szeretetébe ágyazottan, a természetfeletti erőfeszítésekhez a természetfeletti Erő forrásához emelte a gondolatokat: a legfőbb Gondoskodó biztosítja a "szén között sült pogácsát és pohár vizet", a Felé-vele lépőknek a lélek táplálékaként - a megpróbáló úton is.
A legkisebbek számára az "igaz utat" az iskolazászló mutatta a templomba. A gyerekeket a szüleik kísérték, a templomban pedig Bekő István egyházmegyei iskolalelkész fogadta őket. Beszédében Tőkés Zsolt igazgató az oktató-nevelő tevékenység alapkövének a bizalmat nevezte meg. Bunta Levente, a Megyei Tanács elnöke eredményeikkel buzdított: az 1994-es újraindulástól városunk egyik vezető iskolájává vált a Református Gimnázium. A két I. osztály tanulóit Sata Zenóbia tanítónő bátorította: a legkisebb királyfi mindig eléri célját. Dr. Bakk Elekné vissza- és előretekintő gondolatokkal adományozta férje hagyatékából a Haáz Rudolf-festette, Sípos Dezső kecsetkisfaludi diákot egykori kollégiumi viseletben ábrázoló portrét.
Ősi hagyományt követ a IX. osztályosok fogadalomtétele: Isten és a gyülekezet előtt hűséget fogadnak szülőföldnek, tudománynak, szülőknek és törvénytiszteletet a kollégiumnak. Erre kért áldást a közös énekszó, illetve az Úr Asztalától az iskolalelkész.
Az idei Mezőbergenyei Alkotótáborban született művekből
nyílt kiállítás vasárnap délben a református esperesi hivatal Bernády téri
székhelyén.
A 16 alkotó a maga sajátos eszközeivel örökítette meg a
székely Mezőség kapujában levő falu még élő hagyományait és mai
életét. A megnyitón Kedei Zoltán festőművész és Kali Ellák főgondnok
tartalmas ajánlása keltette fel az érdeklődést az alkotások iránt.
Népújság, 2007-09-20
Emlékkönyv a Református Kollégiumról
Szeptember 18-a délutánján a Református Kollégium dísztermében az Apáczai Csere János Baráti Társaság összejövetelén, az iskola fennállásának 450. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek előjátékaként, bemutatták az Emlékkönyv 1990-2007 című kiadványt.
A vaskos, keménykötésű, jó kivitelezésű, színes fényképekkel is ellátott kötet tartalmát annak "főbábája", Y. Szabó Gyula ismertette. A szerkesztők célja: emlékezés az iskola múltjára, jeles személyiségekké vált volt diákjaira és tanáraira, az 1990 óta működő Társaság rendezvényeire, munkájára. A kötet anyagát éveken keresztül gyűjtögették, válogatták, míg össze nem jött a tizenöt fejezet, amelyeket éppen azért nehéz egymástól elhatárolni, mert azok sok esetben személyes emlékekre épülnek. Az első fejezet, például, Apáczai életművével foglalkozik, azzal a korral, amikor gondot jelentett egyensúlyt találni a hit és a tudományosság között, és amikor a magyar szakkifejezéseknek az általánosan elterjedt latinnal szemben kellett érvényt szerezni (a helyzet mai aktuális megfelelője az angol nyelv térhódításával szembeni helytállás szükségessége). A könyv jól betölti az emlékezés funkcióját, de az ünnepi hangulat mellett a nem harsogó, inkább nosztalgikus humornak is akadt hely. Hiányossága, hogy a fiatalok, a jelenlegi diákok vagy a friss öregdiákok nemzedékei nem jelentkeztek írásokkal. Pedig általuk érvényesülhet leginkább az Apáczai Csere János Baráti Társaság célkitűzése: ébren tartani névadója szellemiségét.
Az emlékkönyv főként a Társaság anyagi hozzájárulásából, kis példányszámban jelent meg, ezért a kereskedelemben nem forgalmazzák. Amint az a hallgatóság véleményeként elhangzott, pótolnivaló máris akad: az iskola 20. századi múltjának feltárása. Talán majd egy következő emlékkönyvben.
Ö. I. B., Szabadság, 2007-09-20
Szeptember 22-én szombaton délelőtt
11 órától nyílik meg Czirjék Lajos marosvásárhelyi festőművész
kiállítása a Gy. Szabó Béla galériában (Főtér 23. szám, hátul a Konzulátus
udvarában). A tárlatot Heim András képzőművész nyitja meg. Péntek
Zsuzsa mezőségi népdalokat énekel. A kiállítás október 5-ig
megtekinthető meg
Új tanszékvezetők a Sapientia
egyetemen
A marosvásárhelyi egyetemek közül elsőként a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán köszöntötték az elsőéveseket. Tegnap reggel a 259 gólya a koronkai campus aulájában hallgatta az üdvözlő beszédeket.
Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, valamint Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke adtak útravalót az elsősöknek. Dr. Hollanda Dénes zárómondatában immár nem csak a műszaki, hanem a humán karon elért eredményeket is méltatta. A megszerzendő tudáshalmaz fontosságának hangoztatása mellett a diákéletben rejlő, szabadidő eltöltésére vonatkozó lehetőségekre hívta fel az egybegyűltek figyelmét Bálint János, idén végzett kertészmérnökis hallgató és Székely Zsombor, az egyetem Hallgatói Önkormányzatának - HÖK - elnöke.
Az eseményen jelen volt a két marosvásárhelyi alpolgármester, Csegzi Sándor és Bakos Levente is, előbbi a felszólalókhoz csatlakozva szintén a tudás, tanulás fontosságát emelte ki egy olyan közösség előtt, amely "képes a világ mai ritmusában reagálni". A szeretetre és egymásra való odafigyelésre is szükség van, erre világított rá Bara László katolikus és Mészáros Lehel egyetemi lelkész. Az évnyitón hangulatemelő szerepet töltött be a MIFIKE ifjúsági kórus, valamint a Marosvásárhelyi Filharmónia harsonanégyese. Molnár József, az egyetem közkapcsolati felelőse, egyben az esemény moderátora bemutatta a tanszékek újonnan megválasztott vezetőit, a humán tanszéket dr. Murvai Olga professzor, az informatika és matematika tanszéket dr. Bege Antal docens, a villamosmérnökit dr. Márton László docens, a gépészmérnökit dr. Máthé Márton docens, a kertészmérnökit pedig dr. Ferencz László docens vezeti ezentúl. A tanszékek vezetőségében mind főállású tanárok foglalnak helyet, amellyel az egyetem újabb fontos lépést tett az akkreditáció felé.
Ferencz Melánia, Népújság, 2007-09-18
Többen a szenátor visszalépését kérik
Tőkés függetlenként, Sógor Csaba RMDSZ-listán indul
Amint azt legutóbbi lapszámunkban valószínűsítettük, a csütörtöki csúcstalálkozón a Tőkés Lászlót támogató szervezetek álláspontja érvényesült: a püspök nem az RMDSZ listáját erősíti, hanem függetlenként indul az európai parlamenti választáson. Válaszul az RMDSZ-vezetés lecserélte a sokak szerint igen vérszegény listájának vezetőit és Frunda Györgyöt, valamint Sógor Csabát tette első, illetve második helyre. A szenátor (és református lelkész) elvállalta a feladatot és úgy tűnik, bár többen kérték fel a visszalépésre, nem hajlandó változtatni elhatározásán.
Markó Béla sem volt hajlandó biztosítani az erdélyi magyar rendszerváltáshoz szükséges garanciákat, ezért elmaradt a megegyezés a csütörtöki Tőkés-Markó találkozón. Az EMNT-elnököt támogató szervezetek az RMDSZ küldöttségével folytatott tárgyalások után többször jelezték, hogy a párt képviselői csak az RMDSZ-lista Tőkéssel való megerősítésében érdekeltek, a rendszerváltás feltételeit jelentő komoly kérdésekről nem kívánnak tárgyalni. Legfennebb szemléletváltásra hajlandóak, rendszerváltásra nem. Az utolsó tárgyalás során ugyanezt a megközelítést vitte tovább Markó Béla is, emiatt a püspök nem vállalhatta az RMDSZ-listára való fellépést, hiszen ezzel nem a párt politikájának a megváltozását, hanem ellenkezőleg, a jelenlegi politizálás megerősítését érte volna el. Nem érett meg az idő a közös listaállításra, állapította meg a megbeszélést követően Tőkés László.
Az RMDSZ eddigi történetének mélypontjára süllyedt, és egyáltalán nem biztos, hogy a listáján befutó helyek szerepelnek, ismertette a helyzet másik olvasatát.
Az RMDSZ elnöke sajnálkozását fejezte ki az elmaradt kiegyezés miatt, és úgy vélekedett, hogy az RMDSZ jó kampánnyal bejut az EP-be, ellentétben Tőkéssel. Markó megerősítette Tőkés szavait, amelyek értelmében nem voltak haszontalanok a tárgyalások. Azzal is egyetértett, hogy szükség van az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozására, közölte azonban, hogy az egyezség elmaradása miatt erre nem a közeljövőben kerül sor. Azt ígérte, nem folytatnak negatív kampányt Tőkés ellen, ezt később Frunda György listavezető is megerősítette az SZKT-n, e szavakkal: Tőkésnek a saját lelkiismeretével kell megbékülnie, amiért a közösség ellen indul.
Nem örülnek a "sógorságnak" a jelölők
Miután elúszott annak az esélye, hogy Tőkéssel biztosítsa az európai parlamentbe való bejutást, a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint négy százalékon álló párt a listáját vezető vérszegény politikusait két közismertebb névre cserélte: az autonómia-ellenes megnyilvánulásai ellenére viszonylag népszerű Frunda György szenátorra és az autonomisták többsége számára eleddig elfogadható Sógor Csaba szenátorra (aki ugyanakkor református lelkész is). Frunda előzetes kijelentései ellenére vállalta el a pártmentő feladatot, Sógornak pedig meggyőződése, hogy tőle függetlenül Tőkésnek a legjobb esélye van, az ő személye biztosíték az RMDSZ további "nyitására", illetve a tisztességes kampány garanciája.
Nem mindenki találta hasznosnak Sógor Csabának Tőkéssel szembeni indulását. Az EMNT-elnököt támogató szervezetek vezetőinek többsége tapintatosan csak annyit nyilatkozott, hogy jelöltjük támogatásával kapcsolatban álláspontjuk nem változott. A fiatalok szókimondóbbak voltak: Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke kérdésre válaszolva Sógor visszalépését szorgalmazta, az Erdélyi Magyar Ifjak közleményben kérték ugyanezt a szenátortól, figyelmeztetve, hogy "az RMDSZ-es pártvezetés semmire tekintettel nem lévő politizálásának lesz az áldozata, és eddigi hídalkotó szerepvállalása ellenére most éppen a nemzeti oldalt fogja akaratlanul megosztani, veszélybe sodorva az egyetlen esélyes, Tőkés László bejutását az Európai Parlamentbe. "
Szatmárnémetiben lőtték el a dolgot
Az RMDSZ Állandó Tanácsának listamódosítását a szombati SZKT hagyta jóvá, közben lelkes, egymást bátorító, időnként aranykorbéli pártgyűlések hangulatát idéző felszólalásokkal erősítette egymást a szerény létszámú küldöttség. Különösen ideges felszólalásában a pártelnök a Tőkés-oldalt vádolta a kiegyezés elmaradása miatt, azt állítva: ők mondták ki a nemet. "Mi munkamegosztást ajánlottunk, ők vagyonmegosztást kértek" - foglalta össze Markó Béla a tárgyalássorozat lényegét. Még annak a fejtegetésébe is belekezdett, hogy az RMDSZ valójában a pluralizmus letéteményese, míg a Tőkést támogató hat szervezet nem ismeri a sokszínűséget, csak magát látja.
Míg az előző SZKT-én vehemensen támadták a püspököt, ezúttal inkább Szász Jenő MPSZ-elnököt, és a belső hagyomány szerint hozzá társított "külső erőket" hibáztatták az RMDSZ-vezetés újabb kudarcáért. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor hívta fel a figyelmet az RMDSZ-vezetés felelősségére. Eckstein felvetette a bukás lehetőségét is. Megállapította, hogy Szatmárnémetiben "lőtték el" a dolgot, amikor annak elvét honosították meg, hogy aki nincs velünk, az ellenség.
Nyelvhasználattal kampányolnak
Az RMDSZ két listavezetője két elemet máris felvillantott a kampány leendő témái közül. Frunda György azt szeretné elérni, hogy az iskolában gyerekeink magyarul tanulják Románia földrajzát és a román nép történelmét, Sógor Csaba, pedig azt szorgalmazza, hogy a lakosság húsz százalékát meghaladó régiókban a magyart hivatalos nyelvként kezeljék. Az RMDSZ-szenátor az autonómia ügyét is képviselné. Sógor Csaba egyébként az egyik újságnak félig viccesen, félig komolyan azt nyilatkozta, hogy "ha véletlenül Tőkés László kiesik, és én bejutok, ez azt jelenti, hogy erősebb vagyok a püspök urat támogató hat civil szervezetnél. Meglehet, ez esetben ki kellene lépnem az RMDSZ-ből, és át kellene vennem az RMDSZ-en kívüli szervezetek irányítását."
Kérdéses a választás tisztasága
Hétfőn a képviselőház az EP-választással kapcsolatos sürgősségi kormányrendeletet tárgyalta, és módosította az erre vonatkozó törvényt is, azonban nem változtattak azon a részén, amely a választás ellenőrzését szabályozza. A jogszabály előírásai szerint független jelölt nem delegálhat saját megfigyelőket. Ez súlyosan sérti az esélyegyenlőséget és megkérdőjelezi a választás tisztaságát, nyilatkozta lapunknak a módosító javaslatot benyújtó Toró T. Tibor.
Az RMDSZ-képviselő, aki egyben az EMNT alelnöke is, kérdésünkre tömören reagált a Sógor-ügyre. Elmondta: többen is úgy látják, hogy a szenátornak újra kellene gondolnia sajnálatos döntését, szem előtt tartva azt, hogy gyakorlatilag a Tőkés László által képviselt értékrend és a párthűség között kell döntenie. Mellesleg a saját püspöke ellen indulna, ami "nem nagyon illik."
Bagoly Zsolt, Erdélyi Napló, 2007-09-19
Sógor Csaba jelszava: Európai Erdély, erdélyi Európa
Befutó helyen az RMDSZ Európa parlamenti jelöltlistáján
Nehéz
helyzetbe került az RMDSZ belső ellenzékének képviselője, Sógor Csaba
Hargita megyei szenátor. Miután múlt csütörtökön, a jól mediatizált kiegyezés
Markó Béla és Tőkés László között várható módon nem jött létre, a
szövetség befutó helyre emelte Sógort, s ezt a marosvásárhelyi SZKT jóvá is
hagyta. Ezzel elérte azt, hogy saját euro-parlamenti listáján református papot
versenyeztet a református püspök ellen a közelgő kampányban. A visszás
helyzet ellenére, Sógor Csaba még bízik a párbeszédben az RMDSZ és a független
politikai csoportosulások között.
- Második, és immár láthatóbb helyen vagyok a szövetség jelöltlistáján. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek abban bíznak, hogy mindenek ellenére Tőkés László püspök is bekerül az európai parlamentbe. Nekünk az a feladatunk, hogy betartsuk azokat az ígéreteket, amelyeket az elmúlt félévben tettünk az egyeztetések előtt és alatt: van lehetőség a széleskörű erdélyi magyar képviseletre az európai fórumokon. Pontosan ezért vállaltam ezt az előbbre való, láthatóbb helyet az RMDSZ listán. Ezt a kampányt úgy vállalom, hogy bízom a két oldal közötti egyezségben, miszerint az tisztességes lesz az elkövetkezendő hónapokban. Remélem, a párbeszéd nem fog megszakadni, bár ezek a hangok a szövetségen belül egyre erősödnek.
- Beszélgetésünk idején már egynapos a hír a második helyezéséről. Milyen visszajelzéseket kapott RMDSZ, illetve azon kívüli politikai berkekből?
- Az SZKT előtt volt alkalmam a független erők képviselőivel találkozni, akik nyilván azt sugalmazták, hogy ne vállaljam ezt a befutó helyezést. A vásárhelyi szavazás után a legtöbb RMDSZ-es kolléga gratulált, de olyanok is voltak, akik messze elkerültek, kezet sem fogtak velem. Ezt is tudomásul kell venni. A folyosón ismét elhangzott a vád, miszerint karrierista volnék. Erre csak egyet tudok mondani: aki valóban nyomon követte az elmúlt hét évben a szenátori tevékenységemet, az nem vádolhat karrierizmussal. Itt elég, ha csak kulcsszavakat mondok emlékeztetőül: március 15. és december 1., autonómia törvénytervezet, csángóügy, egyetem. Ebben a párhuzamos versenyfutásban talán a választópolgárok fogják rákényszeríteni az RMDSZ-t és a függetleneket arra az együttműködésre, amelyre önmagukban ezek a szervezetek eddig nem voltak képesek. Szükség van az összefogásra, Brüsszelben és itthon egyaránt. Közösen kell megoldásokat találnunk, és nem a szervezetünk, hanem az erdélyi összmagyarság gondjaira.
- Milyen esélyeket ad saját magának a bejutásra?
- Több elképzelés is elhangzott ennek kapcsán, de ha pusztán matematikailag vizsgáljuk a kérdést, és figyelembe vesszük, hogy az RMDSZ-nek át kell lépnie az 5 százalékos küszöböt, akkor nyilvánvaló: a szövetségből vagy ketten jutnak majd be az európai parlamentbe, vagy senki. Fontosnak tartom ismét elmondani: én a kampányban nem azokat akarom megszólítani, akik Tőkés püspök úrra szeretnének szavazni, hanem a párhuzamos verseny híve maradok. A kiegyezés sajnos sikertelen volt, mind személyes, mind szervezeti szinten. Ha bejutok, minden bizonnyal vállalom a tisztséget, amennyiben viszont túl nagy lesz az ellenkezés amiatt, hogy esetleg két református lelkész képviseli az erdélyi magyarságot az EP-ben, akár vissza is léphetek, ha ez a megegyezést szolgálja. A politikában soha nem mondhatjuk azt, hogy soha, minden nap új helyzet adódhat, és ehhez alkalmazkodni kell. Tőkés László és Markó Béla akár holnap is kiegyezhet, és ha mégis létrejönne a közös jelöltállítás, felkérésre azonnal visszalépnék a püspök javára.
- A "kiegyezés" története több, mint fél éves. Februárban még Tőkés felajánlotta az RMDSZ-nek, hogy visszalép, amennyiben Sógor Csaba befutóhelyre kerül. Érdekesen alakultak a dolgok.
- Már a csütörtöki meg nem egyezés előtt elmondtam, hogy én egyik oldalon sem, illetve pontosabban csakis az erdélyi magyarság oldalán állok. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, másokkal ellentétben, én az RMDSZ-es mezre 2000 óta nem húztam más trikót. Persze azt sem akarom elítélni, aki megtette. Én a közösség érdekét mindig a saját, vagy akár a szövetség érdekei elé helyeztem. Más dolog az, hogy ezért jobbról-balról kapom a hideget-meleget. Tőkésék tudomásom szerint még nem frissítették a februári felajánlást, de amint jeleztem, még bármi megtörténhet.
- Az elmúlt hetekben minden zománc lekopott a "párbeszédről". Ön tényleg hisz még benne?
- Az a fajta törzsi háború, ami tájainkon kialakulóban van, nem szolgálja közösségi érdekeinket. Két példánk is van rá, egy jó és egy rossz: a felvidéki és a vajdasági nemzettársaink esete. Nem kellene a rosszabbik példát kövessük. Ott, amint nálunk is, vannak hibásak és hibásabbak. Én RMDSZ szenátorként, ha nem is büszkén, de vállalom a szövetség hibáit. Toró T. Tibor kollégámmal éppen azért vállaltuk és viseljük mindmáig a belső ellenzéki keresztet, mert hiszünk abban, hogy ezek a hibák még orvosolhatók.
- Ha összejön, mit fog tenni az Unióban?
- Nemrég mondta egy idős néni, hogy az ötéves terveivel ez is olyan, mint a Szovjetúnió, csak Európai Uniónak hívják. Ez így is van. Viszont: az senkinek nem használhat, ha nem vagyunk jelen Brüsszelben, és nem tudunk hozzászólni a saját sorsunk alakulásához. Egyetlen mondatban, amit egyébként már januárban megfogalmaztam: az a célunk, hogy európai Erdélyünk, és erdélyi Európánk legyen.
Jakab Lőrinc, Erdélyi Napló, 2007-09-19
Csomafája - Felújították a református templomot
Csomafája kicsike falu a Borsa völgyében. Református temploma a legöregebb a vidéken: 1334-ben említik először; Sipos Dávid kidei kőfaragó mester kezenyomát őrző szószékkel büszkélkedhet. Padjaiban vasárnaponként már csak 43 személy, vagyis tíz magyar református család hallgatja az istentiszteletet. A hétvégén mégis zsúfolásig telt a frissen felújított templom. Igét hirdetett Bibza István esperes, Farkas Sándor beszolgáló lelkész köszönetet mondott. Ambrus András, a templom felújítási munkálatait elkezdő volt kidei lelkész beszámolt a felújítás részleteiről. A külső-belső vakolás, festés, tetőcsere munkálatait Székely Árpád gondnok és családja, valamint a falubeliek közmunkában végezték el. Istentisztelet után Jakab Berta nyugalmazott kidei tanítónő versmondással emelte az ünnepi hangulatot. Az istentiszteletet szeretetvendégség követte.
Erre a napra hazajöttek az elszármazott csomafájiak, megtelt a templom, és jelen volt Doortrechtből a holland testvérgyülekezetet képviselő csoport is. Idén ősszel látogatásuk célpontja nem a közös építkezés, tatarozás, hanem a faluban szétszéledve részt akarnak venni a mindennapi teendőkben. Ajándék élelmiszercsomaggal kopogtatnak be ezúttal is minden egyes ház kapuján.
A helybeli családok az összefogás szép példáját mutatták, két éven keresztül a perselypénzt a csomafái templom pici makettjébe gyűjtötték, ezt az összeget adományozták a felújításra. Az esperesi hivatal, a kidei református egyház és magánszemélyek adománya kerekítette ki az adományozott összeget, amely lehetővé tette, hogy e szép templom megmaradjon az utókornak. Köszönet érte és köszönet minden névvel vagy név nélkül adományozónak, munkás kéznek, férfinak és nőnek egyaránt.
Lukács Éva, Szabadság, 2007-09-19
A tudás magvetőinek nevezte a pedagógusokat a
sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban tartott tegnapi tanévnyitó
ökumenikus istentiszteleten Pap Attila lelkipásztor. Az alsó-háromszéki
pedagógusszövetség által kezdeményezett egyházi eseményen mind a négy magyar
történelmi egyház képviselői szolgáltak, ki igehirdetéssel, ki imával,
illetve áldással járult hozzá a jelen lévő pedagógusokat megtisztelő
köszöntéshez.
A reggeli tanévnyitó ünnepségek és az azt követő osztályfőnöki órák után, déli harangszókor a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alsó-háromszéki szervezetének meghívására a több, mint nyolcszáz sepsiszentgyörgyi magyar pedagógusból csupán hetvenen-nyolcvanan mentek el a belvárosi református templomba, ahol Szabó Lajos plébános-kanonok igemagyarázatában az elhivatottságról beszélt, az orvos és a lelkipásztor munkájával együtt a tanítást nevezve a legfontosabb hivatásnak. Ebben a szolgálatban is lelkiismeretességre, az igazsághoz való ragaszkodásra és annak minden áron való továbbadására van szükség, olyan ez, mint a kertészet, az ember valamit elültet, és majd később lesz gyümölcse - hangsúlyozta a Szent József-templom plébánosa.
Korodi Hajnalka, a pedagógusszövetség háromszéki elnöke kiemelte, a tanítás több mesterségnél, szakmánál, a tanítóknak, tanároknak pályájuk során a tudás lángjait kell meggyújtaniuk. Albert Álmos polgármester az elvándorlás miatt üresen maradt helyekre hívta fel a figyelmet, Kovács István unitárius lelkész azért imádkozott, hogy a pedagógusok legyenek bővizű kutak, amelyek táplálni tudnak, és kérte Istent, hogy segítse a tanítókat, tanárokat, hogy szeressék gyermekeinket.
Ünnepi műsort mutatott be a Mikes Kelemen Főgimnázium Szőts Dániel vezette kórusa, egy negyedikes diák tanmesét mondott, énekkel köszöntötte a jelenlévőket Szilágyi Zsolt érdemes művész. Zelenák József evangélikus lelkész-püspökhelyettes kért áldást a pedagógusokra. Az istentisztelet végén a gyülekezet elénekelte a magyar himnuszt.
Fekete Réka, Háromszék, 2007-09-18
A barátosi Bibó József Általános Iskolában tegnap székely
díszkapu-avatással nyitották az új tanévet. A kaput, melyet Bóné Barna
református lelkipásztor ünnepi beszédében a tudás kapujának nevezett, Makó
Csaba kovásznai fafaragó készítette.
Beder Győző iskolaigazgató elmondta, hogy a 387 éves múltra visszatekintő iskola felszereltsége a körülményekhez képest jó, de csak tíz év múlva lehet számítani, hogy eléri az európai szintet. A tanintézetbe 202 gyermek jár, az iskolaközpontban teleki, cófalvi és várhegyi gyermekek is tanulnak, szállításukat iskolabusz biztosítja. Az ünnepségen jelen levő Kerestély Csaba polgármester azt hangsúlyozta, hogy a huszonegyedik században az iskola nem csak a felszereltségről, hanem a gyermekekről is szól, ezért hangsúlyt kell fektetni a nevelési módszerekre is.
Bodor János, Háromszék, 2007-09-18
A sepsiszentgyörgyi Református Kollégium 250 diákja imádkozott a vártemplom csendjében, t. Egyed Júlia kollégiumi lelkész pedig Lukács evangéliuma alapján tartott igemagyarázatot arról, miként keresi Isten a diákot, miként kell Őt meglelni.
Pethő Mária igazgató rövid beszédében elmondta, hogy beléptek a jubileumi iskolai évbe, megszépült a kollégium belseje, és ebben az esztendőben is tudják majd segíteni a tanulni szerető és akaró tanulókat, kik erre rászorulnak, köszöntötte az újakat, az I., az V. és a IX. osztály tanulóit, az új pedagógusokat. Énekelt a kollégium énekkara Mitruly Enikő vezényletével.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-09-18
Összefoglaló - Vége a nyári vakációnak, megkezdődött az új tanév
A Báthory Líceumban Tőkés Elek igazgató üdvözlete után Kovács Sándor főesperes meleg hangú köszöntője hangzott el. Tőkés a nevelők hatalmas felelősségét emelte ki, majd kifejtette: az iskolának az ősi értékeket megőrizve kell nyitottnak lennie az újra. A polgármesteri köszöntőt Minodora Fritea olvasta fel, majd Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus gimnázium igazgatója a keresztény értékek követésére buzdított. Bánházi Emőke Csilla, a szaktárca kisebbségi főosztályának szakreferense türelmet és sok sikert kívánt az új tanévben. Fekete Emőke kormánytanácsos a tanévnyitó különleges varázsát ecsetelte. "Rajtunk is múlik, hogy az uniós körülmények között mennyire leszünk versenyképesek, mennyire sajátítjuk el azt a tudást, amelyet az iskola bocsát a rendelkezésünkre. Tíz éve végeztem ebben az iskolában, de elmondhatom, hogy az iskola szellemisége ma is döntő hatással bír" - mondta. Az iskola udvarára bevonuló elsősök megtapsolása után az első osztályos Szász Lilla Emese szavalata, valamint Mezei Boglárka és Gál Zsófia tanulók népdaléneklése zárta az eseményt.
Az
iskola a lelket neveli
Az Apáczai Líceum megnyitóján a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt hirdetett igét, amelynek az volt az üzenete, hogy a tanév kezdetén - Salamon királyhoz hasonlóan - bölcsességet kell kérnünk Istentől. Illyés Zalán és Pap Kincső másodikos tanulók főleg az elsősöket köszöntötték szavalatukkal. Bánházi Emőke Csilla minisztériumi szakreferens elmondta: a templom és az iskola ugyanazt a feladatot látja el: a lelket neveli. Kitért arra is, hogy az iskola névadója egykoron európai szintű oktatást valósított meg, amelyet mindennapi nevelő munkával tovább ápol a mostani közösség. Szigeti László felolvasta a polgármester üzenetét, majd Wolf Rudolf igazgató megköszönte a belvárosi egyházközségnek, hogy itt tarthatták meg az évnyitói ünnepséget, és közölte: a tavalyi végzősök igen jó eredményt értek el: majdnem mind sikeresen érettségiztek, és több mint 90 százalékuk folytatja tanulmányait a felsőoktatási intézményekben. Azt is megtudtuk, hogy idén 56 000 lejt utaltak ki az iskola felújításra. Az igazgató beszédét felhívással zárta: a diákok közlekedjenek óvatosan, és ügyeljenek a felújított laboratóriumokra.
Még mindig a ferences rendi római katolikus klastromban kezdődött a Sigismund Toduţă Zeneiskolában a tanév. A belső udvaron lezajlott évnyitó egyik érdekessége az új magyar aligazgató, Kállay-Miklós Tünde személye volt, aki kétnyelvű beszédében kifejtette: az iskola célja nem csak a versenyekre és a vizsgákra való felkészülés, hanem az együttzenélés fenséges öröme. Kállay szerint azok a szülők, akik gyermeküket a kolozsvári zeneiskolába adták, megnyugodhatnak, mivel a tanintézet képes a lehető legjobb körülményeket biztosítani az oktatás, a hangszertanulás számára. "A zenetanulás által a gyerekek olyan képességekre tesznek szert, amelyek később is hasznukra válnak", zárta beszédét a frissen kinevezett aligazgató. Vasile Sândean-Ovadiuc igazgató hangsúlyozta: a tanintézetek zavartalan működéséhez szükség van a fegyelemre. Ezenkívül emlékezetett: a tavalyi szaktantárgy-versenyekről 36 díjjal tértek haza az iskola legjobb diákjai, ez pedig egyáltalán nem elhanyagolható.
450
évet ünnepelnek
Kovács Tibor iskolalelkész áhítata nyitotta meg a Református Kollégium 18. tanévét vasárnap délután a Farkas utcai református templomban. Az idén fennállásának 450. évfordulóját ünneplő iskola a hitvallásos nevelésre alapozva oktatja a diákjait - jegyezte meg Székely Árpád iskolaigazgató megnyitóbeszédében, arra intve a diákokat, hogy szerezzenek bölcsességet, eszességet, és soha nem feledkezzenek meg iskolájukról. Elmondta még, hogy idén 11 osztályban 274 tanuló kezdi a tanévet a kollégiumban, közülük 64-en kilencedikesek. Beszámolt arról is, hogy sikerült korszerűsíteni az iskola folyosóit és lépcsőházát, majd ismertette a tegnapi csendes nap programját. Demeter Ignác az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának képviseletében szólt a jelenlévő szülőkhöz, tanárokhoz és diákokhoz, többször is hangsúlyozva a tanulás fontosságát. Kató Levente egyházkerületi tanácsos a Kárpát Medencei Iskolák 12. találkozóján elhangzott gondolatokat osztotta meg a megnyitó ünnepség résztvevőivel, amit Czirmai Anikó szülőbizottsági elnök jókívánságai követtek. Az ünnepséget a kilencedikesek fogadalomtétele és a kórus bizonyságtétele zárta. A másik két, 450 éves évfordulóját ünneplő iskola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitójára tegnap reggel került sor.
A Brassai Líceum megnyitóünnepségére az udvaron zajló munkálatok miatt az iskola előterében került sor. Elsőként Kósa Mária igazgató szólt a tanintézmény előterében gyülekezőkhöz, Demeter Ignác pedig beszédében kifejtette: a gyerekeket úgy kell irányítani, hogy emberként távozzanak ebből az iskolából, ezért nem kevés feladat hárul a tanárokra. Boros János alpolgármester saját jókívánságai mellett Emil Boc polgármester üzenetét tolmácsolta. Csoma Botond a megyei RMDSZ részéről köszöntötte a diákokat megjegyezve, hogy az iskola tanárai azonkívül, hogy tudást adnak át a diákoknak, a legjobbat akarják nekik. És hogy az első "lecke" se maradjon el az első napról, Vajnár János Zsolt történelem tanár olvasta fel az Ábécés mesét, főleg az első osztályosoknak. A legkisebbeket ezt követően a XII. osztályosok kísérték osztályukba, hogy kezdetét vehesse az első osztályfőnöki óra.
A János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitóján Solymosi Zsolt iskolalelkész olvasott igét, amit Popa Márta igazgató tanévnyitó beszéde követett. "A vakáció vége, az új tanév új lehetőség arra, hogy felszínre kerülhessen mindenkiben az érték" - mondta az igazgató. "Iskolánk diákjai tulajdonosai a nagy szellemi örökségnek és szellemiségnek" - folytatta, majd külön szólt az I., V. és IX. osztályosokhoz. Az igazgatónő azt is megjegyezte, hogy az unitárius kollégium már második éve indítja el a megye legerősebb tanulmányi átlagával rendelkező osztályát, majd Sánta Ferenc egykori kollégiumi diák szavaival fejezte be beszédét. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök arról beszélt: mi a titka annak, hogy ez a tanintézmény kis gyermekeket és felnőtteket fog össze és nevel. "A nevelés titkát annak idején három szóban fogalmazták meg: alakítás, utánzás és ihletés" - mondta a püspök. Ez jellemzi az ember életének különböző szakaszait. Bob Tripp, az Egyesült Államokban élő nyugdíjas társadalomtudomány tanár elmondta, hogy a kollégiumban nem csak az oktatás szintje, hanem a szeretet szintje is nagyon magas. Ezután következtek a Péterffy Gyula kórus ajándékdalai Majó Julianna vezényletével, majd az elsősöket ajándékozták meg egy-egy virágkoszorúval, az V. és IX. osztályosokat pedig egy mappával.
Tanévnyitó
a Székesegyházban
A Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum idei tanévnyitó ünnepségére a szülőkkel és érdeklődőkkel megtelt Székesegyházban került sor vasárnap reggel. Minden évnyitónak különös varázsa van - mondta Ft. Korom Imre líceumi spirituális. "Új arcok jelennek meg és régiek tűnnek el, de a többlet, amit ez az iskola nyújt tanulóinak, minden évben megmarad" - fejtette ki. Gál László igazgató az iskola udvarán megtartott beszédében nemcsak a tizenhat IX. osztályos tanulót, valamint a tanárokat üdvözölte és mutatta be, hanem az idén az iskolához csatlakozott óvodai tagozatot is megemlítette, ahova eddig - meglepetésre -, már 31 kisgyermeket írattak be a szülők. Így jövőre legalább 10 magyar kisgyerek lesz az első osztályban Gyulafehérvárott. Nemsokára az új laboratóriumot is használhatják a diákok, már megérkeztek a biológiai, kémiai és fizikai didaktikai eszközök, illetve a bútorzat is. A fiúk számára pedig külön étkező terem nyílik a bennlakásban a délelőtti és délutáni uzsonnázásra.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tegnap reggel nyitotta meg hivatalosan kapuit a diákok előtt. A tanévnyitó ünnepség Kónya Tibor iskolalelkész prédikációjával kezdődött a református templomban, majd az iskola udvarán folytatódott. Az évnyitót megtisztelte jelenlétével Cosmin Covaciu prefektus, Nicolae Popa parlamenti képviselő, Josan Horaţiu polgármester, Kováts Krisztián alpolgármester és Bárdi István megyei tanfelügyelő is. Szőcs Ildikó igazgató beszédében nemcsak a diákokhoz, hanem a kollegákhoz is szólt: hiszem, hogy mindnyájan hivatásnak tekintjük azt, amit teszünk, és ha néha nehéznek is tűnik mégsem teher, hiszen olyan erőpróba, amelyet megszépítenek és megkönnyítenek a sikerek, örömök. "Reméljük, így lesz a 385. iskolai évben is" - tette hozzá. A kollégium közel 800 tanulójából és óvodásából idén 25 elsőosztályos, 33 ötödikes és 100 kilencedik osztályos kezdte a 2007-2008-as tanévet.
A helyi tanács, pontosabban az RMDSZ tanácsosok közbenjárására felújították a főépület folyosóit, de folyamatban van az óvodai épület korszerűsítése is. Az egyházkerület támogatásával az ókollégium hátsó részének újravakolását is tervezik. Meglepetés volt, hogy a polgármester, három tanulónak, Sipos Ágnesnek (IX. oszt.), Maxim Orsolyának (XII.) és Szabó Emiliának (XII.) oklevelet és pénzjutalmat adott át, mert öregbítették a város és iskolájuk hírnevét.
Ökumenikus
évnyitó Lupényban
A hivatalos tanév csak szeptember 17-én kezdődött ugyan, de Lupényban már 16-án délután ökumenikus évnyitóra került sor a református templomban, a múlt héten zajlott gyermek-bibliahét záróünnepségeként. A Zsil-völgyének minden zugából összesereglett gyermekek és tanítóik jelenlétében Gall Sándor református lelkipásztor, esperes nyitotta meg a tanévet, Koppándi Zoltán, helyi unitárius lelkipásztor szolgálata után pedig a bibliahéten a Gall Sándorné és a helyi pedagógusok vezetésével résztvevő gyermekek adták elő vallásos műsorukat. Tanévnyitó beszedet mondott Kasza Mária iskolaigazgató. Felszólalt Winkler Gyula, megyei RMDSZ elnök, távközlési miniszter, Máté Márta, Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes, Dézsi Attila alprefektus és Széll Lőrinc, a megyei ifjúsági tanács elnöke. Ezt követte Kun Kriza Ilona, vajdahunyadi óvónő Pitypang című, gyermekek számára írott verseskötetének bemutatása. Mátyus Enikő, frissen kinevezett magyartanárnő röviden bemutatta a szerzőt, majd a gyermekek elszavaltak néhány verset a kötetből.
Hétfőn, az ország megannyi iskolájával egyetemben, megkezdte új tanévét a Református Kollégium és Bolyai Farkas líceum. Diáksereg özönlötte el az udvart, amelynek főbejárat felőli végében, a két Bolyai mellszobra előtt szóltak a megjelentekhez az iskola vezetői és meghívottaik.
Horváth Gabriella aligazgató a tanulmányi szabadságát
töltő Bálint István igazgató nevében is köszöntötte az
egybegyűlteket: a diákokat, szülőket, tanárokat és meghívottakat,
külön-külön üdvözölve az elsős, ötödikes és kilencedikes évfolyamokat,
majd az iskola ismertetésére tért. Nem annak történetére, amelyet úgyis
számtalan alkalommal hallhatnak majd, hanem a közelmúlt megvalósításaira. Mint
mondta, felújításra került az iskolaudvar egy része, amely új aszfaltburkolatot
kapott a polgármesteri hivatal támogatásával. Az Öregdiákok Baráti Köre és a
Bolyai Collegium Alapítvány segítségével hamarosan elkészül ezen a területen az
új kosárlabdapálya is, teljes felszereléssel. A magyar kabinet teljes
felújításra került a Bernády Alapítvány támogatásával, az iskola szülői
bizottsága pedig többek között 25 új számítógéppel gyarapította a már
meglévő 3 informatikalabor állományát, 1-1 számítógépet és nyomtatót
adományozott a tanítónőknek és a diákszövetségnek munkájuk
megkönnyítésére, valamint jó néhány tantermet és a bentlakási szobák rendbetételét
támogatta. Mindehhez hozzájárult az Aquaserv, Herlitz, Richter Gedeon
gyógyszergyár, Turbotrans, Lambda Kft., és természetesen az iskola. Az
Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója Szilágyi Domokos szavaival köszöntötte a tanévkezdőket: "Most adjuk iskolába a jövőt", mert azoknak is jövőt jelent az év, akik régóta ide járnak már. Az iskola, a hajdani református kollégium, majd utóda, a Bolyai Farkas líceum, a tudás és megbecsült értékek hordozója, továbbvivője. Az erdélyi református kollégiumokban a minőségi oktatást és a keresztény alapokon nyugvó erkölcsi nevelést óhajtjuk folytatni. Meggyőződésünk és reményünk, hogy diákjaink megtanulják használni azt információs alapot, amire ebben a rohamosan alakuló világban elengedhetetlenül szükség van. Tiszteljük és megbecsüljük hagyomány-ainakat. Ennek jele, hogy visszakerült az iskola címere az épület homlokzatára. Sok idő telt el e jelkép használata nélkül, és most mindenképpen büszkeséggel tölt el, hogy újra feltehettük.
Kató Béla generális direktor az
Csintalan László római katolikus főesperes imával, a Miatyánkkal kezdte beszédét, amelyet a Hegyi Beszéd sorai köré épített: azt cselekedjétek az emberekkel, amit szeretnétek, hogy veletek is cselekedjenek. E nevelés pedig a minőségi oktatás feladata - mondta a főesperes, majd megköszönte az iskola vezetőségének, hogy - mint az elmúlt évszázadok alatt is - újra befogadta a katolikus osztályokat, akik az idei év 1349 diákjának sorait erősítik.
Nagy Botond, Népújság, 2007-09-18
Környékünkről több gyülekezetből, közösségből hírt adtunk nyáron a Bibliahétről, de nem a teljesség lehetőségével. Ezért is kértük Demeter Irént, a KOEN (Keresztény Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alap) Alapítvány elnökét, mutassa be a Bibliahét szervezési keretét, hátterét, terveiket. Megtudtuk, az Alapítvány központja Marosvásárhelyen van. A hasonló nevű társalapítvány kezdeményezésére jött létre szervezetük, amely elsősorban a Bibliahét tartalmi és jogi keretét biztosítja. Programját még ebben az évben a holland alapítvány munkatársai, szakemberei állították össze. Jövőre önálló, saját tevékenységi keret összeállítására készülnek, amelyet majd több egyházkerületi központban is bemutatnak mindazok számára, akik bekapcsolódnak a Bibliahét szervezésébe. Témája mindig az Evangélium, formája változó: tábor, templomi tevékenységek, parókián tartott pár napos foglalkozások, amelybe a gyülekezetek kijelölt vezetői mellett bekapcsolódnak pedagógusok, kézművesek is. Ugyanakkor szórványtáborok kedvelt megvalósítási módja. Kétféleképpen alkalmazható a felkínált program: alapértelemben bibliahetet szerveznek, avagy az adott év témáját felhasználva szerveznek a közösségek saját tevékenységet. Református kezdeményezés, de más felekezetek is sajátjuknak érzik. Ebben az évben 50000 gyerek számára szerveztek foglalkozásokat, ebből 30000-en 403 csoportban Romániából. Célországai még Magyarország, Kárpátalja, Horvátország, Szerbia. 1993-ban, 3 csoportban 1000 gyermek vett részt a Bibliahéten. Arányosan szemlélve az elmúlt éveket, a csoport száma egyre nő, a gyermeklétszám nem. Hollandiában már öt évvel ezelőtt kimutatható volt, Kárpátalján még nem érződik. Felénk is leképezhető a demográfia-, szociológia- és mentalitásváltozás: csökken a gyermekszám, és nehéz a gyermekeket kimozdítatni otthonról. De nagyon pozitív tapasztalat: akik bekapcsolódnak, gyarapszik értelmi, érzelmi, hitéleti tárházuk, kreatív képzeletük és manuális készségük. Évről évre visszatérnek, és leglelkesebb meghívói az újabb résztvevőknek.
Udvarhelyi Híradó, 2007-09-17
Vadászrepülőből nézett a
legkisebbekre a Magasságbeli?
Harmadik éve a patakfalvi 250 fős református gyülekezet egyedi tanévnyitó istentiszteletet tarthat. Néhány vendégük vadászpilóta- vagy MALÉV- egyenruhában érkezik a különleges alkalomra. Legszívesebben kézen fognám az olvasót, visszapergetném a vasárnap délelőttöt, hogy érezzék jelenvalón a kis közösség nagy örömét. A történet azon a december ötödikén kezdődött. Hegedűs Ernő repülő-alezredes, aki kecskeméti kötelékben szolgált, személyes jóvátétel helyett barátai melléállásával egy kis közösséget keresett, akiket, jövőt formálóan segíthetnek. Így esett, székelyudvarhelyi személyes közvetítéssel választásuk a patakfalvi iskolára. 2005-ben 21 taggal életre hívták a Baráti Alapítványt Patakfalva Kisiskolásainak Megsegítésére. Mára 46-an adnak össze évi tizenkétezer forintot. És ahányan csak tudnak, eljönnek a tanévnyitó istentiszteletre. A patakfalvi közösség idei nagy öröme, hogy megduplázódott az iskola tanulóinak száma. 25 óvodás, 32 iskolás és 4 egyetemista részesülhet a kapott jóból. Ami tavaly két tábori alkalmat, eszközfejlesztést és egyéni tanszertámogatást jelentett. Aki csak mozdulhatott a faluban, részt vett az évindító és egyben hálaadó istentiszteleten. Kikért szólt az ima? A lelkesen, költői és énekszóval bemutatkozó legkisebbekért, az őket nevelő szülőkért, pedagógusokért. A család épségéért, hogy minél tovább tartsa meg közösségében, és lelki épségben bocsáthassa életútra a remény jövőformálóit. Ha kirepülnek a fészekből, akkor is emlékezteti őket a jelképes madáretetőben átnyújtott szívbéli évkezdő ajándék, és a nap hálaadó öröme az év minden napján. Bekő István (Székelyudvarhely) istentiszteleti szolgálatával, Tőkés Zsolt egyházmegyei főgondnok jövőt remélő gondolataival és sok szép köszöntő szóval - a felsőboldogfalvi anyaiskolától, polgármesteri hivataltól - sok-sok mosollyal és megilletődött pillantással indul a tanév első napjára a gyarapodó patakfalvi gyermeksereg. Adassék tisztesség és hálaima minden gondoskodásért azoknak, akik nem csak repülőből szemlélik a kis falu jövőjét. Lelkipásztora Geréb László kisebb és nagy családjának a fogadó és közösségben tartó szeretetért.
Udvarhelyi Híradó, 2007-09-17
IV. Balkáni Regionális Vezetők Képzője Makedóniában
2007. augusztus 26-31 között került sor Makedóniában a IV. Balkáni Regionális Vezetők tréning-táborára, amely egyben nemzetközi találkozó jelleget öltött: fiatalok csoportjai érkeztek a Balkán-térség országaiból, de messzebbről is, hogy részt vegyenek a kikapcsolódással egybekötött képzésen. Képviselve voltak Albánia, Anglia, Bulgária, Erdély, Koszovó, Norvégia, Románia, de egy amerikai csapat is részt vett a rendezvényen.
A mi IKE csapatunk először kapott meghívást a rendezvényre, így hát lelkesen és kíváncsian vágtunk útnak 2 határon át az izgalmasnak ígérkező Ohrid-tó felé. 11 fős csapatunk Berszán Katinka vezetésével kimerülten, de bizakodóan huppant le a buszról Pestani-ban, a Desaret hotelnél, amely szállásunk volt majdnem 6 teljes napon át. Elsősorban a hely látványossága nyűgözött le, a tó elragadó szépsége, kéksége, az áttetsző víz, a röpdöső sirályok, az apró halacskák raja, a makedón és albán hegyek, a hangulatos strand és az egész héten át tartó napsütés.
Programunk az órarendre pillantva sűrűnek s első látásra kissé ijesztőnek is tűnhetett, de időközben kiderült, hogy mindent a lazaság jellemez s vigyáztak arra, hogy igazán jól teljen minden pillanat. Noha jelentős időmennyiséget töltöttünk a bőséges, finom reggelik, ebédek és vacsorák alapos elfogyasztásával, volt reggeli áhítat, amit sajnos nem vettek elég komolyan, workshopok, azaz kreatív, ötletes, akár összerázó jellegű foglalkozások minden csoport részéről. Mi az IKE-táborokból ismert "Láthatatlan színházzal" ismertettük meg a résztvevőket, sőt, a "Lóti-futi"-t is nagyon élvezte, aki kipróbálta. A norvégok a cserkészetből adtak egy kis ízelítőt, a makedónok tűzbűvészetet tanítottak. Három előadást hallgathattunk meg, ezek az európai önkéntes munkáról és a fiatalkori munkanélküliségről szóltak. Több délután volt csapatok közti sportmérkőzés: foci, kézilabda, úszás, tele drukkolással és jókedvvel. Esténként változó programokon vehettünk részt, mint például interkulturális estek, ahol bemutattuk az országot, ahonnan jöttünk, néhány érdekességet, hagyományt és az otthoni ifjúsági munkát. Megkönnyebbülésünkre mind megették a határozottan csapzott állapotba került kürtőskalácsokat, amiket nagy szeretettel cipeltünk odáig és kínálgattunk, mint jellegzetes magyar eledelt, mikor ránk került a sor a bemutatkozásban.
Reggelente lehetőség adódott kocogásra, bár őszintén nem tudom, hogy kinek volt ereje felkelni a fárasztó, tartalmas napok után. Viszont kedvencünk volt a titokzatos török torna, melyről kiderült, hogy magába foglal minden olyan tevékenységet, amit egy tóparton, szabad időben szívesen csinál az ember. Ilyenkor szaladtunk le "csobbanni" a vízbe, labdáztunk, napoztunk és pihentünk, egyszóval nyaraltunk. Emlékezetes élmény volt az ohridi kirándulásunk. Hajóval utaztunk át a hangulatos városba, ahol a szűk kis utcák, a káprázatos ajándékárusok és történelmi műemlékek fogadtak. Felmásztunk a dombra kolostorokat, várat, amfiteátrumot és gyönyörű kilátást bámulni. Visszagondolva, egyszerre felelevenedik minden.
Mindent összevetve, kitűnő volt az ott-tartózkodásunk, szereztünk barátokat és ismerősöket, köztük ugyancsak különös emberkéket, akik hiányozni fognak. Tanultunk magukból az átélt élményekből és hálásak vagyunk az Úrnak, mert hiszem, hogy Ő választott ki minket erre az útra és tette lehetővé, hogy ott is megláthassuk csodáit, gondviselését és szeretetteljes hatalmát.
Ercsei Zsuzsanna, Marosvásárhely
"Build peace! / Építsd a békét!" - ez volt a jelmondata a 2007. augusztusában Finnországban megrendezésre került nemzetközi ifjúsági tábornak. A táborban hat ország ifjúsági keresztyén egyesületeinek tagjai vettek részt. Az erdélyi IKE-t heten képviseltük.
a bazilika
Augusztus 19-én repültünk Budapestről Helsinki-be. Úgy gondoltuk, hogy a tábor előtt érdemes lenne két napot Helsinki-ben eltölteni. Nagyokat sétáltunk a városban, megnéztünk egy sziklába épített templomot, a bazilikát, Nyugat-Európa legnagyobb provoszláv templomát és még sok minden érdekeset. Hétfő délután komppal átmentünk Suomellina-ra, ami egy erőd, mely 5 aprócska szigetre épült. Hihetetlen élmény volt a verőfényes napsütésben a sűrű tengeri forgalmat bámulni: egyik óceánjáró követte a másikat.
Ezt követően kedd délután busszal jöttek utánunk a szervezők és a repülőtéren felvettük a rendezvény többi résztvevőjét. Nagy élmény volt újra találkozni azokkal az emberekkel, akik részt vettek a májusi tervező hétvégén. Akkor Szilágyi Mária-Magdolna és jómagam képviseltük Erdélyt. A közel négy órás út a táborhelyig nagyon jó hangulatban telt. Megérkezve már indult is a program, ami nagyon sűrű volt: rengeteg előadás, játék, csoportmunka stb. váltogatta egymást. Első este interkulturális büfére került sor, ahol minden ország bemutatta az otthonról hozott jellemző ételeket, italokat.
csapatunk az interkulturális
Második nap következett a tábornak az a része, amikor minden ország egy-egy aktuális, otthoni, békével kapcsolatos témát dolgozott fel. Az írek és a litvánok a vallási békétlenségekről beszéltek; a dánok elmondták, hogy annak ellenére, hogy az életszínvonal nagyon magas és mindenük megvan, egyre nő a lelki betegségekkel, a depresszióval, az étkezési rendellenességekkel küzdő emberek száma. A finnek különböző sztereotípiákról beszéltek. Mi már májusban megbeszéltük a magyarországi résztvevőkkel, hogy összekapcsoljuk a két bemutatót. Jó lett az eredmény, hisz ők egy rövid történelmi áttekintést adtak Magyarország múltjáról eljutva Trianonig. Mi Trianonból indultunk ki és eljutottunk a jelenig. Beszéltünk arról, hogy a legtöbb intézményben párhuzamosan működik magyar és román tagozat, hogy nekünk a román nyelv idegennyelv, akárcsak az angol, és elmondtuk, hogy milyen újdonságokat hozott az Európai Unió a kisebbségi kérdésben. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk a résztvevőktől. Az utolsó összefoglalón sokan kiemelték, hogy mennyit tanultak a két előadásból, s hogy most végre értik, hogy mi Romániában élünk, de magyarok vagyunk.
Amint már írtam, a program nagyon sűrű volt. Minden angolul folyt, így az odafigyelés néha még több erőfeszítést igényelt, de megérte. Rengeteget tanulhattunk az előadásokból, egymástól. Szinte minden interaktív formában zajlott, az általunk megszokott "valaki beszél, mi hallgatjuk" előadásmód helyett, így sokkal mélyebb tapasztalatokat szerezhettünk, s a mondanivaló is jobban megmaradt. Az utolsó nap délutánján négy csoportra oszolva egy-egy párperces kisfilmet készítettünk egy óra alatt, melynek rendezői is, szervezői is mi voltunk. Fontos volt, hogy a legtöbb ilyen foglalkozás vegyes nemzetiségű csoportokban zajlott.
kilátás az emeletről
Péntek volt a pihenőnap, amikor a 60 km-re fekvő Jyveskula városát látogattuk meg. De ez sem egy hagyományos városnézés volt, hanem a szabadidő előtt kisebb csoportokban jártuk be a várost, s különböző feladatokat teljesítettünk. Ilyenek voltak például, hogy számoljuk meg, hány lépcső vezet a város kilátójába, s hogy fentről hány tó látszik, vagy hogy menjünk el a helyi könyvtárba, s nézzük meg, hogy találunk-e a saját nyelvünkön írott könyvet stb. Este hazatérve már várt a befűtött szauna. Miután jól kimelegedtünk, fürödtünk egyet a tóban, bámultuk a csillagos eget, láttunk hullócsillagokat, aztán irány vissza az "izzasztóba". Mindez addig tartott, amíg csak meg nem untuk vagy nem jöttek a fiúk, hogy engedjük őket is részesedni ebben a nem mindennapi élményben.
Azt hiszem, hogy mindannyiunk nevében elmondhatom, hogy várakozásainkon jóval felüli élményt nyújtott a tábor. Csodaszép volt a természet, amiből csak úgy áradt a béke, tartalmas volt a program, amelyből rengeteget tanulhattunk. Érdekes volt a különböző országból érkező résztvevőket megismerni, látni különbségeket, de ugyanakkor keresni és megtalálni a közös dolgokat, amelyek mindannyiunkat összekötnek. Jó volt együtt örülni, énekelni, imádkozni és sok nyelven imádni ugyanazt az egy igaz Istent.
Demeter Dorka, Marosvásárhely
Munkatársképző tábor Mákófalván
Szeptember 3.-án délután érkeztünk meg Kalotaszeg egyik Nádas-menti településére, Mákófalvára. 14-en voltunk fiatal résztvevők, akiket 5 vezető felügyelt és irányított. Mindannyian részt vettünk már hasonló jellegű tanfolyamokon, s úgy éreztük, fontos segítséget kapni abban, hogy a fiatalokhoz könnyebben közeledhessünk. Célunk az, hogy munkatársakként segítsük a lelkipásztorokat az ifjúsági munkában.
A mákófalvi református gyülekezeti ház új vendégszobáiba a helyi lelkipásztor szállásolt el bennünket, s itt vettünk részt a különféle képzési gyakorlatokon, előadásokon. Mindössze öt napot voltunk együtt, de ez az öt nap öt percnek sem tűnt, nagyon könnyen összebarátkoztunk.
A tanfolyam mottója és fő üzenete a Timótheushoz írott első levél 4,12 és a Rómabeliekhez írott levél 8, 28-30 verseiből származtak, egész héten végigkísérve bennünket és okot szolgáltattak a részletes beszélgetésekre.
Öt nap alatt több fontos területet éríntő előadást hallgattunk meg. Volt szó gyerekmunkáról, elsősegély-nyújtásról, táborszervezésről, projekt-menedzsmentről és pályázatírásról. Nem csupán előadásokon és bibliaórákon vettünk részt, hanem sok érdekes csoportdinamikai gyakorlatot és játékot tanultunk. Ezeket Berszán Katinka és Márton Előd irányították. Ezek mellett volt sok éneklés, sportolás, játék, kirándulás is, találkoztunk néhány helybeli IKE-s fiatallal, és megismertük a mákófalvi "cifra szobát".
A tanfolyam záró estéjén Job Domokos krasznamihályfalvi lelkipásztor szolgáltatta ki az úri szent vacsorát, és Nagy Tibor érszentkirályi lelkipásztor, az Erdélyi IKE elnöke szívhez szóló gondolatokkal búcsúzott el a csoporttól.
Nagyon kellemes volt ez az öt nap, és határtalan örömet jelentett az, hogy vannak még olyan fiatalok, akik az Úr munkatársai szeretnének lenni.
Nagy Noémi, Marosvásárhely
Szeptember 12-13. között került sor Mákófalván arra a kétnapos képzésre, melynek tematikája nem csupán érdekes, hanem egyre szükségszerűbb is: a lelkipásztorok képzése ifjúsági munka terén. Bár úgy gondolom, hogy igazán hiányos területek lefedésére törekedtek ezen a konferencián, sajnos úgy tűnik, hogy a lelkesedés nagyobb volt a szervezők részéről, mint azok körében, akiknek ezt a továbbképzést szánták. A résztvevők meglepően kisszámú csoportja láttán akaratlanul is felvetődött bennem a kérdés, hogy ha mindenki már szinte közhelyszerűen egyetért azzal, hogy az ifjúságban van a jövő, akkor vajon miért nem fektetünk rá kellő hangsúlyt? Vajon az ilyen és hasonló jól hangzó kijelentések nem többek, mint divatos szónoki frázisok?
Az egyházi ifjúsági munka mindenhol nehézségekbe ütközik, és hiába szeretnénk jól teljesíteni, sokszor egyszerűen azért nem tudunk a helyzet magaslatán lenni, mert nincsen meg hozzá a megfelelő felkészültségünk, derült ki a résztvevők vallomásaiból.
Ez a találkozás arra volt hivattatott, hogy ilyen jellegű kérdésekben adjon eligazítást. Az igencsak változatos program jégtörő játékokat, előadásokat, kötetlen beszélgetéseket foglalt magába, vagyis mindent, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy az arra nyitottak mind elméleti, mind gyakorlati tudásukat gyarapítsák. Rádöbbentünk, hogy mennyi eszköz szolgál segítségünkre, amiről nem is tudunk. Panaszkodunk, hogy nincsenek szakkönyveink, és kiderült, hogy csupán nem tudjuk, hol keressük őket. Kesergünk azon, hogy magunkra vagyunk ebben a munkában, és itt olyan mozgalmak, alakulatok munkáját ismerhettük meg, amelyek nagy segítséget nyújtanak az ifjúsággal való foglalkozás terén, mint az IKE vagy a Cserkész-mozgalom.
Az is kiderült, hogy ha leülünk beszélgetni, sok mindent tanulhatunk egymás sikereiből és kudarcaiból, hiszen mindenki rendelkezik némi tapasztalattal, voltak sikeres tevékenységei, vagy vannak olyan gondjai, amelyeket szívesen megosztana másokkal. A szervezők próbáltak megoldásokat találni a leggyakoribb problémákra olyan módszerek bemutatásával, melyek gyermekközpontú, interaktív tevékenységek révén próbálják szorosabbra kovácsolni a fiatalok csoportját. A társaság együttműködése és nyíltsága hozzájárult ahhoz, hogy viszonylag nagyon rövid idő alatt sok mindent megbeszélhettünk.
Köszönjük a kidolgozott, helyben kapott segédanyagokat, amelyek sokunk számára, főként kezdő lelkészek esetében, ugródeszkát jelentenek, egy kulcsot a jó bibliaórához.
A két napos képzés végén nem csak lelkileg feltöltődve váltunk el, hanem abban az egybecsengő meggyőződésben, hogy az ilyen jellegű képzésekre nagy szükség van, ezért várjuk a folytatást.
Köszönjük a szervezőknek a lehetőséget és a komoly hozzáállást, Isten áldása legyen munkájukon.
Szász Lóránt-Levente lp.
Meghívó a Kolozsvári Református Kollégium 450. évfordulójára
A kolozsvári református oktatás 450. évfordulóját ünnepli a Kolozsvári Református Kollégium 2007. október 12-14. között, amelynek rendezvényeire szeretettel meghívjuk. A rendezvények programját mellékeljük.
Szervezők:
Kérjük részvételi szándékát, jelezze október 1-ig. Tel: 004-0264-430653, e-mail: kolrefkol@yahoo.com
A 450 éves évforduló ünnepségének programja:
|
Dátum |
Időpont |
Helyszín |
Program-megnevezés |
|
Október 12. péntek |
10.00 - 14.00 |
Kollégium |
Vendégek fogadása |
|
Iskola és bentlakás bemutatása |
|||
|
Városlátogatás |
|||
|
Osztálytalálkozók (1990 után végzettek) |
|||
|
Kötetlen beszélgetés |
|||
|
15.00 |
Templom |
Ünnepi megnyitó istentisztelet - Pap Géza püspök |
|
|
16.30 |
Kollégium |
Kávészünet |
|
|
17.00 |
Kerekasztal-beszélgetés
a 450 éves évforduló jegyében |
||
|
20.00 |
Fogadás |
|
Dátum |
Időpont |
Helyszín |
Program-megnevezés |
|
Október 13. szombat |
10.00 |
Templom |
Istentisztelet
úrvacsoraosztással (szolgálnak volt diákok) |
|
13.00 |
Kollégium |
Ebédszünet |
|
|
14.30 - 16.00 |
Emléktábla
leleplezése |
||
|
Kiadványok
bemutatása |
|||
|
Díszoklevelek
átadása |
|||
|
Tanárportrék
leleplezése |
|||
|
16.00 - 20.00 |
Szabad program |
||
|
20.00 |
Kollégium udvara |
Színielőadás: Kovách Aladár: Téli zsoltár |
|
|
Október 14. vasárnap |
9.00 |
|
Osztálytalálkozók (1990 előtt végzettek) |
|
Házsongárdi temetőlátogatás |
|||
|
12.00 |
Templom |
Hálaadó záró-istentisztelet - Csiha Kálmán ny. püspök |
Fotó: Mediafax
Lesújtó véleményt fogalmazott meg a romániai vallástörvényről az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma.
Túl jelentős a bukaresti kormány hatásköre vallásügyekben - véli az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma. Az intézménynek a vallásszabadságról szóló 2007-es, frissen megjelent jelentése szerint a román kabinet törvényekkel és rendeletekkel könynyedén szabályozni tudja a vallási és egyházi kérdéseket, és ez diszkriminatív helyzetekhez vezet.
Bár Románia alkotmánya garantálja a vallásszabadságot, a
különböző felekezetek, csoportok bejegyzésének eljárása igencsak
körülményes, a kisebbségi egyházak állami elismerése pedig komoly akadályokba
ütközik.
Ez utóbbival kapcsolatban a dokumentum megjegyzi: Romániában továbbra is kevés a hivatalosan elismert felekezet. Múlt év végén összesen 18 volt az elismert felekezetek száma, míg másokat egyesületekként vagy alapítványokként tartanak nyilván, amelyek státusa jóval alacsonyabb szintű, mint a vallási csoportoké. A bukaresti kabinet általában a törvényes előírások hiányával, jogrésekkel magyarázza adott csoportok elismerését.
A felekezeti törvény meghatározásai miatt - vélik az amerikai külügyminisztérium szakértői - több csoport is hátrányos helyzetben van. A törvény legfrissebb, 2006 decemberében hatályba lépett változata a felekezetek mellett jogi személyiség nélküli vallási csoportokról rendelkezik. Utóbbiak nem részesülnek a felekezetekre jellemző adókedvezményben vagy állami támogatásban. Mindössze a templomok és imaházakként szolgáló ingatlanok adómentesek. Emellett ezek a csoportok nem fejthetnek ki semmilyen nyereséget hozó tevékenységet - hívják fel a figyelmet a jelentés összeállítói.
A dokumentum arra is rámutat, hogy a román törvényt a jóváhagyása előtt már számtalan kritika érte mind a civil szervezetek, mind olyan nemzetközi fórumok részéről, mint a Velencei és a Helsinki Bizottság. A kormány ugyanakkor nem egyeztetett a tervezetről az el nem ismert vallási csoportosulásokkal. A görög katolikus egyház és a Jehova tanúi felekezet az elején elutasította a tervezetet, majd a baptista közösség is visszavonult, miután a módosító javaslataikat nem fogadták el. A törvény másik ellentmondása, hogy egy vallási csoportot akkor ismernek el, ha tagjai az összlakosság 0,1 százalékát teszik ki. Ez viszont sok esetben még az elismert felekezetekre sem érvényes.
A dokumentum ugyanakkor megemlíti a felekezeti ingatlanok körüli huzavonákat is. Ezek az eljárások általában hosszadalmasak, és emiatt sok vallási kisebbségnek nem sikerült még visszaszereznie a kommunizmus idején elvesztett ingatlanjait. Sok esetben a helyi önkormányzatok akadályozták meg az ingatlanok visszaszolgáltatását, bírósági úton próbálva érvényteleníteni az erre vonatkozó döntéseket. A görög katolikus egyház templomait jelenleg is az ortodoxok birtokolják. A történelmi magyar egyházak (mind a római katolikus, mind a protestánsak) mindössze egy részét kapták vissza egykori ingatlanjaiknak, és ezek nyolcvan százaléka ráadásul középület.
A fentieken kívül a jelentés kitér még más megkülönböztető részletekre is, illetve megemlíti a hivatalos államvallás, az ortodoxiával szemben a többi felekezet által megfogalmazott sérelmeket. Ezek szerint a görögkeleti egyház képviselői sokszor szándékosan akadályozzák más felekezetek, csoportok szabad vallásgyakorlását. Végül a jelentés kitér még a politikusok és a média részéről tapasztalható antiszemita, idegengyűlölő megnyilvánulásokra is.
Nagy B. István, Krónika, 2007-09-17
Felújították a biharpüspöki reformátusok 155 éves orgonáját. A hangszer javításához 137 család járult hozzá. A Harangszó 18. számában, címoldalas riportot közöl az 1956 óta Nagyváradhoz tartozó település szorgos reformátusairól, akik idén villamosították a harangot, megjavították a toronyórát és hamarosan elkészül a ravatalozó is.
"A seregnyi olvasó számára kedves egyházi lap lassan megérkezik a huszonegyedik századba" - írja vezércikkében a Harangszó megújulásáról Wagner Erik (Mit régen is tevénk vala).
Egyház vagy szekta? Szatmári Gergely Kinga behatóan elemzi egy két éve felbukkant vallási csoport tanítását és tevékenységét, a lap Hitvédelem című rovatában.
Bizalom és bizalmatlanság a gyülekezetek életében. Ebben a témakörben tartott konferenciát a Presbiteri Szövetség, a Szilágy megyei Désházán. Az eseményről Török Ferenc tudósít.
A Tollvonás rovatban ezúttal Orbán Levente jegyzete olvasható (Emo vagy Emő?) A nyolcadik oldalon az egyházi világ hírei találhatók.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kéthetente megjelenő gyülekezeti lapja megrendelhető, a református lelkészi hivatalokban.
Fábián Tibor főszerkesztő
100. Kéve - több mint egyházi lap
Ezen a héten a 100. alkalommal jelent meg a Kéve, a Maros-Mezőségi
regionális egyházi lap. Ez alkalommal vasárnap délután 5 órától a
csittszentiváni református templomban ünnepi istentisztelet lesz, ahol Bustya
Dezső nyugalmazott püspökhelyettes, az Üzenet egykori főszerkesztője
hirdet igét, majd ezt követően a lap szerkesztői találkoznak az
olvasókkal. A szerkesztők közül Brassai Zsombor mezőkövesdi és
Domahidi Béla mezőbergenyei lelkészekkel a lapszerkesztésről
beszélgettünk.
- Míg a Kéve indulásakor a mezőkövesdi református
gyülekezet hírújsága volt, ma már Madarasifeketétől Mezősámsondig
több mezőségi települést is összefogó regionális lap lett. Hogyan sikerült
ezt elérni?
- A Kéve abból az elgondolásból indult, hogy az igét a
templomon túl, azon kívül is hirdessük. Alapjában véve ez egy olyan egyházi
lap, amelynek a célja az, hogy megszólítsa a mezőségi mezőgazdálkodó
embereket, közelebb hozza őket az egyházhoz, egy közösségbe gyűjtse őket,
mint ahogy annak idején a búzakalászokat kévébe kötötték. Lapunkkal
megpróbálunk hatni a mezőségi falvak társadalmi, gazdasági életére.
- A Kéve ma többet jelent egy lapnál.
- Mindamellett, hogy megpróbáljuk egyfajta új hangon
tolmácsolni az egyház üzenetét, a lap körül valóságos mozgalom alakult ki:
ifjúsági találkozókat, sportrendezvényeket, nőszövetségi rendezvényeket,
fórumokat, hitvitákat is szervezünk. És helyet kaptak a lap hasábjain világi
információk, hasznos tanácsok, a térség közélete is.
- Kik írják, szerkesztik a lapot?
- A főszerkesztő Brassai Zsombor, de vannak állandó
rovatvezetők, s örömünkre szolgál, hogy a környékbeli lelkészek is igen
aktívan bekapcsolódtak és így valóságos műhely alakult ki a lap körül. Az
egyháziakon kívül pedig világi munkatársaink vannak, akik igen érdekes
írásokkal gazdagítják a lapot. Talán Szabó Mihály nevét kellene megemlítsük,
aki több településen volt hadifoglyokat, háborús veteránokat keresett fel,
élményeiket rögzítette és lapunkban közölte. Adatközlői idősek, mondhatni
a 24. órában sikerül az élő történelmet első kézből
megörökíteni.
- Milyen az olvasottság, van-e visszajelzés az olvasók
részéről?
- Sajnos, azt kellett tapasztaljuk, hogy az olvasottság
vidéken elég gyenge. Lapunkat elsősorban a templomban terjesztjük,
adakozással lehet hozzájárulni a megjelenéshez. 8 oldalon, 1500 példányban
jelenünk meg, kétharmada a hetente megjelenő Kévének elkel. Volt már
visszajelzés, amikor egy falu önkormányzati tevékenységét kritizáltuk, de az
információközlésen túlmenően a Kéve igazi érdeme, hogy egy kicsit felrázta
a Mezőséget, megpróbálja összefogni a kistérséget. Mindezekről, a lap
jövőjéről beszélgetünk majd a csittszentiváni találkozónkon is.
(v.gy.), Népújság, 2007-09-21
Brassai Zsombor: Vannak dolgok, amelyeket már nem lehet a szőnyeg alá seperni!
"Az egyházkerület vezetősége
társadalmi szinten kompromittálja az egyházat"
Tegnap sajtótájékoztatón jelentették be, Brassai Zsombor
lemond az RMDSZ megyei ügyvezető alelnöki funkciójából. Az érintett
sajnálja, hogy meg kellett hoznia ezt a döntést, és további támogatásáról
biztosította az RMDSZ-t. Mint elmondta, az Erdélyi Református Egyházkerület
vezetőtanácsa hozott egy olyan határozatot, amely megakadályozza a további
politikai tevékenységét. Négytagú bizottság szállt ki a székelykövesdi
parókiára, s közölte, válasszon: vagy politizál, s leveti a talárt, vagy nem
politizál.
A sajtótájékoztatót követően a Népújság kérdésére: miként lehetséges, hogy az egyházkerület neki megtiltotta a politizálást, miközben teljes mellszélességgel támogatja egy másik - aktív - református lelkész politikai ambícióit, Brassai Zsombor kijelentette: - Az egyházkerület, legalábbis eddig, egy református lelkészt támogatott, nevezetesen Tőkés László püspök urat, aki a Királyhágó-melléki Egyházkerület püspöke. Valószínűnek tartom, hogy az egyházkerület vezetése most nagyon nehéz helyzetbe kerül, hiszen a másik oldalon, az RMDSZ listáján befutó helyen szintén egy református lelkész, Sógor Csaba szerepel, akivel szemben semmiféle kifogást nem lehet emelni. Az egyházkerület nem kontesztálhatja Sógor Csabának akár lelkipásztori, akár politikusi minőségét. Én különben ezért szólaltam meg még a tavaszon, akkor, amikor az egyházkerület teljes mellszélességgel kiállt Tőkés püspök mellett, pontosan arra az inkriminált határozatra hivatkozva, amely nekem megtiltja az aktív politizálást, s egyben ugyanaz a határozat arra biztatja a lelkészeket, hogy a szószékről, lelkészi minőségükben politikai véleményt mondjanak. Meg kell mondanom, hogy az a határozat nem csak tiltó határozat. Tiltó abban az értelemben, hogy én elkötelezzem magam intézményesen egy politikai szervezetnek, de ugyanakkor buzdító határozat is, amely arra ösztönzi a lelkészeket, hogy lelkészi minőségükben, palást alatt úgymond politikai nyilatkozatokat tegyenek.
Színt kell valljon az
egyházkerület elnöksége
Annak szellemében akkor az egyházkerületi elnökség, amely a
püspökből és a főgondnokból tevődik össze, eldöntötte, hogy beáll
a Tőkés-jelölési akcióba, felszólították erre az egyházközségeket,
meglehetősen durva módon számon is kérték azoktól, akik nem teljes
lelkesedéssel végezték az aláírásgyűjtést. Én már akkor elmondtam, hogy
véleményem szerint az egyház mint intézmény egyházi mivoltában nem
kompromittálhatja magát a napi politikai harcokban, mert ennek beláthatatlanok
a következményei. Hangsúlyozom, amikor az RMDSZ-ben végeztem a munkámat, akkor
nem lelkipásztorként végeztem. Engem senki nem lelkipásztorként kezelt, nem lelkipásztorként
szólított meg, és egyáltalán semmiféle köze nem volt az én lelkipásztori
szolgálatomnak az RMDSZ-ben végzett munkámhoz. Párhuzamosan végeztem a
lelkipásztori munkát, szerintem hűséggel és nagyon eredményesen, sok
esetben - másokhoz viszonyítva - pluszmunkát is végezve.
Akkor megmondtam, hogy az egyház ne avatkozzon a politikába.
Sajnos, nekem lett igazam, ez most derült ki, amikor az egyház el kell döntse,
hogy annak a református embernek, akinek csak egy szavazata van, mit javasol,
melyik lelkipásztorra szavazzon. Mind a kettő ugyanazt az értékrendet
képviseli, mind a kettő ugyanúgy támogatható, egyik a másikkal szembe nem
fordítható, hiszen köztudott Sógor Csabáról is, hogy ugyanazt a vonulatot,
ugyanazt a szemléletet képviseli, amit Tőkés püspök úr hangoztat.
- A "bűne"
az lehet, hogy az RMDSZ listáján . . .
- Igen, az RMDSZ listáján. Azt hiszem, Sógor Csaba megértette
az üzenetet, amit továbbra is fenntartok, hogy az RMDSZ egy szövetség, amelyen
belül lehet más véleményt is megfogalmazni, ő maga a példája annak, hogy
az RMDSZ tényleg szövetség, hiszen "túlélt" minden katasztrófát,
minden nehéz politikai helyzetet, ki tudott tartani a más véleménye mellett,
illetve képviselni tudta a másságát. Sőt, most bejutó helyre került az
EP-listán.
Most az a kérdés, hogy az egyházkerület elnöksége mit fog
mondani annak a református embernek, akinek csak egy szavazata van, hogy az egy
szavazatát melyikre adja a kettő közül. Hihetetlenül nehéz helyzetbe
került az egyházkerület vezetősége, mert ez a rossz döntés kompromittálja
az egyház társadalmi megítélését. Ezért nem vagyok hajlandó a szőnyeg alá
seperni. Nagyon sokan számon kérik tőlem, miért választom a
nyilvánosságot, miért beszélek a nyilvánosság előtt az egyháznak úgymond a
szennyeséről. Hát ezért. Mert vannak dolgok, amelyeket már nem lehet a szőnyeg
alá seperni. Véleményem szerint azt nem lehet tétlenül nézni, hogy az
egyházkerület vezetősége társadalmi szinten kompromittálja azt az
egyházat, amelyiknek alapvetően az a küldetése, hogy a társadalomban végezze
a misszióját. Milyen tekintélye, milyen hitele lehet? Pont olyan, mint az a
lelkész, aki azt mondta, boldogok a szegények, de közben harácsol és vagyont gyűjt
magának, úgy, hogy ezt a hívek is látják, akkor ki fogja elhinni neki azt, hogy
boldogok a szegények?
Ennek az egyháznak is ki fogja elhinni, hogy a békesség
követe, ki fogja elhinni azt a köszöntést, hogy "Békesség Istentől",
amikor egy politikai harcban megosztást okoz. Tehát nagyon nehéz helyzetbe
került az egyházkerület, véleményem szerint az egyházkerület vezetősége
nagyon komolyan el kell gondolkozzon ezen a helyzeten, és nagyon radikális
következtetést kell levonjon.
- Azt mondta, nem hagyja annyiban a dolgot. Mit szándékszik
tenni?
- Azért döntöttem úgy, hogy maradok, mert rájöttem, hogy ürügy
ez a határozat, és egyházon belül szeretném folytatni ezt a disputát.
Mózes Edith, Népújság, 2007-09-21
