|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007
augusztus 31, VI. Évfolyam 36. szám (összesen 272 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
Harmadik Ökumenikus Európai Nagygyűles
450 éves a kolozsvári kollégium
Meghívó a 450 éves évfordulóra
Vajdaszentivány - Egy vidék múltja a nevek tükrében
Gyülekezeti házat és emléktáblát avattak Rákosdon
Lelkipásztorok képzése az ifjúsági munka terén
Csiha Kálmán - Nemzet és evangélium
Nyeregben és nyeregből szállva a Nagy Háború . . .
Ikés bibliatábor (Lisznyópatak)
EMI: nemzetáruló a magyar kormány
"A reform előfeltétele: új módszerek bevezetése a gyermeknevelésbe"
Beszélgetés Németh Andrással az alternatív pedagógiáról
Emlékezés T. Tóth Sándorra (Torboszló, 1913 - Kolozsvár, 2007)
Magyar és német nyelvű táblák jelentek meg a kolozsvári BBTE-n
Magyarvalkó - Alkotótábor műszaki örökségünk megőrzésére
Induljanak el az órák és szólaljanak meg a néma harangok!
Bognár Noémi orgonahangversenyét
Bolyais Öregdiákok Baráti Körének szánt gondolatok
A szó, a fény, a szív melegével - III. Kibédi Falunapok
Magyar nyelvű táblák a kolozsvári egyetemen
Ha levesznek egyet, tegyünk fel ötöt (Székelyföld-tábla)
Vakációs bibliahét Szentivánlaborfalván
Ma este a csíkszeredai református templomban
Ifj. Koppándi Jenő és Bartók Divertimentója
Ne feledjük hagyományainkat (Papolc)
Harmadik Ökumenikus Európai Nagygyűles
Szeptember 4-én kezdődik Nagyszebenben a Harmadik Ökumenikus Európai Nagygyűlés.
Részletes programja a kovetkező honlapon lehet megtalálni: www.eea3.org
450 éves a kolozsvári kollégium
A kolozsvári református oktatás 450. évfordulóját ünnepli a Kolozsvári Református Kollégium október 12-14. között a kincses városban. Az Erdélyi Református Egyházkerület, a Református Kollégium valamint az Apáczai Csere János Baráti Társaság szervezésében sorra kerülő ünnepségsorozat első nap az iskola bemutatásával és városlátogatással kezdődik, majd az 1990 után végzettek osztálytalálkozójára kerül sor. Délután dr. Pap Géza püspök tart megnyitó istentiszteletet, ezt kerekasztal-beszélgetés követi a 450 éves évforduló jegyében.
Másnap a kollégium volt diákjainak szolgálatával úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteletre kerül sor. A műsoron szerepel emléktábla leleplezése, kiadványok bemutatása, díszoklevelek átadása valamint tanárportrék leleplezése, délután a kollégium udvarán színielőadás lesz (Kovács Aladár: Téli zsoltár).
Vasárnap reggel az osztálytalálkozók után Házsongárdi temetőlátogatásra kerül sor, majd hálaadó záró istentiszteletre, amelyen dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök hirdet igét.
A szervezők e jeles, nem mindennapi eseményre mindenkit szeretettel várnak, hívnak.
Meghívó a 450 éves évfordulóra
A református oktatás 450 éves évfordulóját ünnepeli a Kolozsvári Református Kollégium 2007. október 12-14 között, amelynek rendezvényeire szeretettel várja minden volt diákját. A rendezvény méretére való tekintettel, nem áll módunkban szállást biztosítani!
Részletekért kérjük látogassa meg az iskola honlapját: www.kollegium.ro
|
Dátum |
Időpont |
Helyszín |
PROGRAM-MEGNEVEZÉS |
|
Október 12 Péntek |
10.00-14.00 |
Kollégium |
Vendégek fogadása |
|
Iskola és bentlakás
bemutatása |
|||
|
Városlátogatás |
|||
|
Osztálymegbeszélések |
|||
|
Kötetlen beszélgetés |
|||
|
Emléktárgyak árusítása |
|||
|
15.00 |
Templom |
Ünnepi megnyitó istentisztelet |
|
|
16.30 |
Kollégium |
Kávészünet |
|
|
17.00 |
Tudományos ülésszak |
||
|
20.00 |
Fogadás (élőzenével) |
||
|
Október 13 Szombat |
9.00-14.00 |
Kollégium |
Emléktárgyak árusítása |
|
10.00 |
Templom |
Istentisztelet úrvacsoraosztással |
|
|
13.00 |
Kollégium |
Ebédszünet |
|
|
14.30-16.00 |
Kollégium |
Emléktábla leleplezése |
|
|
Kiadványok bemutatása |
|||
|
Díszoklevelek átadása |
|||
|
16.00-20.00 |
- |
Szabad program/Osztálytalálkozók |
|
|
20.00 |
Kollégium |
Színdarab: Kovács Aladár: Téli zsoltár |
|
|
Október 14 Vasárnap |
9.00 |
- |
Osztálytalálkozók |
|
Házsongárdi temetőlátogatás |
|||
|
12.00 |
Templom |
Hálaadó záró-istentisztelet |
Demeter József Szabolcs
phone: +40-745-582124
yahoo messenger: djszabolcs99
skype: djszabolcs99
Vajdaszentivány - Egy vidék múltja a nevek tükrében
A Felső-Marosmente településeinek sorában egyedi és sajátos Vajdaszentivány, ma inkább elzárt falunak számíthat, hiszen sem vasút, sem országos főút nem megy át rajta, az aszfaltút is csak a megyeszékhellyel köti össze Marossárpatakon keresztül, holott inkább Szászrégen vonzásában fekszik. De múltja, szellemi és lelki élete, kulturális és néprajzi gazdagsága szerint jól ismert nagyközsége a vidéknek.
Összetett nevét már a reformáció előtt leírták, valószínűleg valamelyik erdélyi vajdai tisztséget viselt szentiványi Bethlenről kapta előnevét, amire szükség is volt, hiszen 1808-ban magyar nyelvterületen 32 (harminckettő) település viselte a Szentiván(y) nevet. Valamiképpen meg kellett ezeket a templomi védőszentekről elnevezett falvakat különböztetni egymástól, mivel csak a mai Maros megyében négy Szentiván van: Csittszentiván, Kebeleszentivány, Szászszentiván és Vajdaszentivány.
A faluról szóló monográfia több ismert vagy kevésbé ismert nemesi, birtokos családnevet sorol fel, de ezek között is ismertként cseng a Bethleneké, akiknek neve ott áll a templom falán, mint építőké és pártfogóké. Ők a jövőnek és a közösségnek építettek, így fennmaradt nevük: "Ez Isten házának ezen nagyobbik részét, tornyát, benne pádimentummal, székekkel és kőkerítéssel együtt magok költségekkel fundamentomból újra építették, gróf Bethleni id. Bethlen László és testvére gr. Bethlen Kata özvegy gr. iktári Bethlen Domokosné. Elvégeztetett 1795-ben".
Az egyházközség klenódiumai között feltűnik egy ezüst tányér felirata: "Ano 1677 Waida Szentivani ecclesia számára Isten dicsőségére csináltatta nagyszombati Gillanyi Iakab". Az erdélyi református egyház történetében jól ismert név a Gillányi, mivel 1679-től 1918-ig az ún. Gillányi-hagyaték volt a református egyház egyik legtekintélyesebb vagyona. Történt ugyanis, hogy Apafi Mihály fejedelem sógora, Gillányi Gergely egész vagyonát öccsére hagyta azzal a feltétellel, hogyha az örökös nélkül halna meg, az egész Gillányi hagyaték a református egyházra szálljon. Gillányi Gergely nőtlen korában meghalt, így a hagyaték közel két és fél évszázadon át szegény egyházközségek és lelkészek segélyezését szolgálta.
A Bethlen és Gillányi családok mellett a Zichy, Klebersberg, Bánffy, Teleki, Horváth családoknak is volt kisebb-nagyobb birtokuk a faluban.
Küzdelem és történelem a templomdombon
Szerencsés falvaknak gondoljuk azokat a településeket, ahol régi szép templomok, várak vagy kastélyok maradtak fenn mindmáig. Vajdaszentivány - valószínű - várát az idő eltűntette, de református temploma és két kastélya ma is áll - egymással szemben lévő dombon. A templomdomb a lelki és szellemi élet múltjának, meg jövendőjének emlékező, emlékeztető forrása. Itt áll a gótikus szentélyű református templom, amelyhez 1795-ben építették a templomhajót és tornyot. Templom mellett a nemrég visszakapott egykori református iskola, ahol írni és olvasni tanultak egykor, és most újból. A templom mellett pedig régi sírkövek, amelyek egykori patrónusok és helytállók, lelkészek és főgondnokok emlékeit éltetik még ma is. A templomhoz legközelebb álló sírkő felirata a következő:
ITT NYUGSZIK
NAGYVÁRADI ÉS TELEKI
HORVÁTH MIHÁLY
volt 1848-49 honvéd huszárfőhadnagy
Torda megye alispánja
Fogaras és Kis-Küküllő vármegyék
főispánja főrendházi tag
a görgényi. ev. ref. egyházmegye
főgondnoka
1830 szept. 28 - 1898 május 23
Béke hamvaira
Mellette olvasom Bod Sándor nevét, és dédunokájától, a Gecse utcai egyházközség mai főgondnokától hallott történet jut eszembe. Bod Sándor 1842-ben végezte tanulmányait a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban, utolsó évben teológiát az a bágyi Török János - székely vértanú - tanított, akit 1854 március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten bitófán kivégeztek. Az ifjú Bod Sándor az 1848-49-es szabadságharc idején vajdaszentiványi pap volt, és részt vett az agyagfalvi nagygyűlésen. Alig érkezett haza Agyagfalváról, amikor október 18-án este kopogtattak a parókia ajtaján, hogy Urbán generális elindult Marosvásárhely felé, és a románok már itt vannak Fülpösön. Erre az ifjú lelkipásztor átúsztatott a Maroson és meg sem állt Nyárádselyéig, ahol édesapja volt akkor a lelkész, majd beállt Bem seregébe, ahol tábori lelkészként szolgált a világosi fegyverletételig. A forradalom bukása után visszament Vajdaszentiványra, de jó ideig a vasárnapi prédikációját két példányban le kellett írja és be kellett mutassa a marosvásárhelyi várban székelő osztrák katonai felügyelőnek. Az igazgatótanácsos dédunoka, Bod Aladár huncut mosollyal magyarázza: legalább fennmaradt írásban sok-sok prédikációja.
Gondolatok a templomban
Vajdaszentiványról többször is feljegyezték, hogy hagyományőrző falu. Az egykori Maros népi együttesnek köszönhetően a vajdaszentiványi táncokat még Japánban is megtapsolták. Közösségi, hagyományápoló értékeiről, akár a templomban és körülötte, mi is meggyőződhettünk.
Ott jártunkkor egy fiatal kántor szolgált a vajdaszentiványi templomban, aki alig egy éve végzett a marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző főiskolán, és máris húsztagú ifjúsági énekkart szervezett, amely igényes színvonalon énekelte a latin nyelvű kánont.
A szép és értékes hagyományok őrzése, fenntartása folytatódik: 2005-ben székely kaput állítottak a lelkészi lakás elé, majd 2006-ban a templom bejáratához. 2005-ben már székely ruhában tették le a vajdaszentiványi református ifjak a konfirmációi fogadalmat. Felnézek a gótikus szentély zárókövére és elgondolkodom: ez a kőbevésett férfiarc hányféle viseletet látott itt e helyen: zsellért és szabadot, grófot és inasát, bárót és polgárt, 48-as nemeztőrt és háborúkból hazatért katonákat, táncosokat és sírókat. Ezek a sok száz éves kőarcok néma tanúi az itt lefolyt századok szép küzdelmeinek, mert mifelénk az egyház élete minden időben kitartó küzdelem volt. Csak a legfrissebbet, az 1988-es lelkészi lakás javításának historia domusos megörökítését említem meg: "A helyi hatalom vezetői nem nézték jó szemmel, hogy a gyülekezet aratás idején, fő munka szezonban ilyen munkát végez. A helyi párttitkár Felei Rozália többször megfenyegetett s azzal próbálta a munkálatokat gátolni, hogy a lelkészt és azokat, akik segítenek az ivóvíz bevezetésén, a megyénél feljelenti".
*
Közben tizen- és huszonévesek éneklik a 13-14-ik században épült szentély zárókövei alatt: gloria in excelsis Deo - dicsőség s magasságban Istennek. Először az angyalok énekelték Betlehem határában Jézus földre érkezésekor, ezt az angyali éneket zúgja számtalan erdélyi harang feliratával századok óta, és most lágyan csengő hangjával húsz vajdaszentiványi fiatal. Megnyugszom: Urbán generális és a kommunizmus elmúlt, de az ének tovább száll: gloria in excelsis Deo.
Marosvásárhely, 2007 augusztus 30-án
Ötvös József
Augusztus 19-én Keresztváron, megemlékeztek a Református Templomban államalapitónkra: Szent István királyra.Az ünnepi istentisztelet keretében a helyi férfikórus Fekete Lajos kántor vezetésével lépett fel s tette ünepélyesebbé az emlékezést. Istentisztelet után a templom előtt emlékművet avattak fel Kis Zoltán református lelkipásztor és Puski Jenő alpolgármester. "Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá", igével hangsúlyozta a helyi lelkész, hálát adva Istennek a múltért, jelenért s a jövendőért, bizva abban hogy van kiért tovább imádkozva dolgozni. Az ünnepi istentisztelet szeretetvendégséggel zárult.
Isten áldása legyen mindannyiunk életén.
Kis Zoltán ref. lp.
Gyülekezeti házat és emléktáblát
avattak Rákosdon
Jó kézbe került a templom kulcsa
Hunyad - 24 lelkipásztor, 15 tanító neve szerepel azon a márvány emléktáblán, melyet a hajdani rákosdi iskolából élő gyülekezeti házzá alakult épület falán lepleztek le augusztus 19-én, a harmadik alkalommal megrendezett helyi gyülekezeti nap alkalmával.
|
|
|
A gyülekezet, meghívottak és Dézsi Attila alprefektus
jelenlétében Gáll Sándor Hunyad megyei és
A tanítók sora 1931-ben véget ér, hiszen ez esztendőben
beszüntették a faluban a felekezeti oktatást. Ezután még évtizedekig az állami
iskolában tanulhattak anyanyelvükön a helybeli magyar gyermekek, de az utóbbi
időben már Vajdahunyadra kell ingázniuk az ottani tagozatos iskolába. Az
utolsó két rákosdi magyar tanító néninek a tegnapi ünnepségen virágot nyújtott
át a gyülekezet, akárcsak mindazoknak, akik több mint 50 évvel ezelőtt
konfirmáltak a rákosdi templomban.
A köszöntéseket és táblaavatást megelőző ünnepi istentiszteleten hivatalosan is beiktatták az immár bő két éve itt szolgáló Batizán Attila lelkipásztort. Gáll Sándor Hunyad megyei esperes jelképesen átnyújtotta ifjú lelkésztársának az egyházközség öreg bibliáját, pecsétjét és a templom kulcsát, rábízva ezzel az itt élő maroknyi gyülekezet sorsát, ami kétségtelenül pozitívan alakul, amióta Batizán Attila a faluba költözött.
A gyülekezeti élet szemmel látható megélénkülése (ifjúsági
egyesület, kórus megalakulása), a falubeliek magyar identitástudatának
erősödése mellett talán a legkiemelkedőbb eredménye az utóbbi két
évnek a gyülekezeti ház felújítása. Közösségi termét már tavaly használatba
vették, ám az idei gyülekezeti napra elkészült további két vendégszoba, konyha,
fürdő, amit már az ünnepség idején a falu építészetét tanulmányozó
egyetemisták töltöttek be. - Időközben kiderült: ez az épület a megye
legrégibb még létező iskolaépülete, ezért döntöttünk úgy, hogy emléktáblát
állítunk a falára, melyen felsoroljuk a falu valamennyi lelkészét és tanítóját
az 1600-as évektől napjainkig - magyarázta Batizán Attila lelkipásztor.
A ház nem puszta épület, nem csupán falak együttese - hívta
fel a résztvevők figyelmét az igét hirdető
Gáspár-Barra Réka,
|
|
|
|
Kolozsvári Református Egyházmegye Mákófalvi Református Egyházközség Lelkipásztori Hivatala
407013 Mákófalva, Főutca 174 szám, Kolozs megye (Kalotaszeg) Tel: +40 264 284 142, Mobil: +40 745 381 372, Email: evi_steve@yahoo.com |
Lelkipásztorok képzése az ifjúsági munka terén
Helyszín és időpont: Mákófalva, 2007. szeptember 12-13.
Nagytiszteletű lelkipásztor úr, kedves szolgatárs!
Szomorúan tapasztaljuk mindannyian, hogy erdélyi református fiataljainknak nagyon kis százaléka vesz részt aktív módon egyházi életünk vérkeringésében. Egyre nehezebb ifjainkat hosszabb időre az egyház közelében tartani, és igen sok akadálya van a folyamatosan fenntartható ifjúsági vagy IKE csoport vezetésének is.
Egy új kezdeményezéssel regionális képzéseket szeretnénk tartani lelkipásztoroknak az ifjúsági munka terén. Az elhangzó előadások, a fórumbeszélgetések, a gyakorlati tanácsok, ötletek, és különféle bemutatások által segíteni szeretnénk abban, hogy szolgálatunk ezen igen fontos területe hatékonyabb lehessen.
Az első ilyen jellegű regionális képzésre szeptember 12-13. között Mákófalván kerül sor. Erre az alkalomra szeretettel hívjuk meg azon lelkipásztorokat, akik segítséget, ötletet keresnek az ifjúsági munkában.
Arra kérünk, hogy részvételi szándékodat legkésőbb szeptember 1.-ig a Mákófalvi Református Egyházközség fenti elérhetőségeinek valamelyikén jelezd. Szállás, étkezés, írott anyagok biztosítva. Részvételi díj személyenként 10 lej.
A rendezvény támogatója az
Bízva abban, hogy kezdeményezésünk meghozza a maga gyümölcseit, kívánunk jó előmenetelt a szolgálatban, és Isten áldását családod életére.
Tisztelettel:
Imre István Zoltán mákófalvi lp.
egyházkerületi ifjúsági előadó
Varga Zoltán - Areopagus Alapítvány, Kocsis András - Erdélyi IKE,
alelnök alelnök
Szerda, szeptember 12.
14.00 - 15.00: érkezés
15.00 - 15.15: áhítat
15.15 - 15.45: jégtörő játék, bemutatkozás és ismerkedés;
15.45 - 17.00: Fórum: Ifjúság és gyülekezeti ifjúsági munka. Moderál: Imre István Zoltán, mákófalvi lelkipásztor, egyházkerületi ifjúsági szakelőadó.
17.00 - 17.15: kávészünet
17.15 - 17.30: Gyakorlat és prezentáció: Csoportdinamikai gyakorlat I.
A játékok és csoportdinamikai gyakorlatok szerepe az ifjúsági
munkában. (A végén a résztvevők kapnak egy kis gyűjteményt hasonló
gyakorlatokból) Témavezető: Gede T. Adél - IKE.
17.30 - 19.00: Prezentáció és gyakorlat: Az egyéntől a csoportig - önismeret,
csoportismeret, csoportot összetartó alapfeltevések, milyen a jó csoport? - Előadók:
Gede T. Adél és Kocsis András - IKE.
19.00 - 20.00: vacsora
20.00 - 21.30: Ppt-s bemutató: "Ifjúság és misszió" - az Erdélyi IKE munkájának bemutatása. A bemutatást követően beszélgetés. Előadó: Veres Csaba - IKE.
Csütörtök, szeptember 13.
08,00 - 09.00: reggeli
09.00 - 09.15: Csoportdinamikai gyakorlat II.
09.15 - 10.45: Műhelymunka: Hogyan működtessünk egy helyi ifjúsági csoportot?
10.45 - 11.00: kávészünet
11.00 - 12.00: Előadás: "Kulcs a jó bibliaórához" - módszerek, segédanyagok, példák bemutatása. Előadó: Márton Előd: IKE és RMCSSZ
12.00 - 13.30: Előadás: Az erdélyi
cserkészmozgalom bemutatása. Előadó: Kónya Tibor - RMCSSZ.
13.30 - 13.45: kávészünet
13.45 - 14.00: Záró megbeszélés: következtetések,
igények, javaslatok megfogalmazása és kiértékelés. Moderálja: Imre István
Zoltán.
14.30: Áhítat, ebéd, majd hazautazás.
könyvespolc
Csiha Kálmán - Nemzet és evangélium
Előszó
Egy hamis ideológia negyven éven át arra akart ránevelni bennünket, hogy a hit magánügy, legfeljebb egyházi ügy, és ezért csak a templom falain belül szabad megszólalnia. Így akarták az Evangéliumot izolálni, elzárni a világtól. De az Evangéliumból születő hit ennél sokkal több: csodálatos magánügy, de ugyanakkor családi ügy, sőt az egész nemzet ügye is. Erről szól ez a könyv.
A mozaikokban sok kicsi, egymás mellé helyezett kocka alkotja a képet. Az egymás mellé helyezett kockák hordozzák a közös mondanivalót. A mozaikok sokszor évekig készülnek. Ha szabadtérre helyezik, vihar csapdossa, nap kifakítja, fagy megpróbálja őket. De mégis hordozzák az üzenetet azoknak is, akik más idők jöttével elmennek előtte, s ha ránéznek, már nem igen értik, hogy valamikor miért is volt olyan fontos ez az üzenet.
Ebben a könyvben egy élet, egy szolgálat s egy mondanivaló mozaikkockái hevernek egymás mellett. Hiányosan, töredékesen egy közös képpé, egy közös üzenetté szeretnének összeállani. Egy nemzetért való aggodalom és a szeretet szülte őket. Egy bizonyosság, egy kitörölhetetlen meggyőződés, hogy a nemzet csak úgy tud megmaradni, ha Istenhez tér és befogadja az Evangéliumot.
A szerző
Ár: 22 lej
Miért van szükség egy, a szexualitásrólszóló igehirdetés-sorozatba fogni? Igazolja-e valami, hogy a gyülekezetben több alkalommal is ezzel a sokszor elhallgatott, ám mindenütt jelenlévő kérdéssel foglalkozzunk? - teszi fel a kérdést Lovas András lelkipásztor, s a válasszal sem késlekedik.
Hét igehirdetésen keresztül mutat rá azokra a problémákra, melyekről az egyházban sokszor hallgatunk inkább, mintsem őszintén foglalkoznánk velük. Pedig Istennek van véleménye a témáról, amit nem árt néha épp a szószékről meghallani.
Az igehirdetés-sorozat 2001-ben hangzott el a gazdagréti református gyülekezetben, ennek nyomtatott, kicsit átdolgozott változatát veheti kezébe az olvasó.
Ár: 15 lej
Rendszerelmélet és lelkigondozói gyakorlat
Pasztorálpszihológiai tanulmányok
Ár: 8,5 lej
A fenti könyvek mindegyike, megvásárolható és
megrendelhető, egyházkerületünk
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
Tallózó
A falu szülötteit is szeretettel hazavárják a hét végi falutalálkozó rendezvényeire. A holnapi program: 10 órától kézműves-foglalkozás a gyülekezeti házban, 13 órától baranta- (ősi magyar harcművészet) bemutató az iskola udvarán, 15 órától ügyességi versenyek (kerékpár, labdajátékok, zsákbafutás, kötélhúzás), 20 órától Bartha Levente előadása Barangolás világjáró magyarok nyomában témával a gyülekezeti házban.
Vasárnap 11 órától istentisztelet és ünnepély a református templomban, a Messzelátó-díj átadása, az ötvenévesek kortárstalálkozója, 13 órakor Bartha Zsolt Barangolás a Vargyas völgyében - Dénes István emlékére című fotókiállításának megnyitója a gyülekezeti házban, utána szeretetvendégség, 15 órától Olasztelek-kupa (Alszeg-Felszeg) focimérkőzés a sportpályán, 20 órától ünnepi műsor a kultúrotthonban, fellép a Hajnalcsillag és a Liliom néptánccsoport, a Harmónia kórus, a vasárnapi iskola furulyacsoportja, átadják a vetélkedők díjait, tombolasorsolás, 22 órától tábortűz az iskola udvarán.
Az alsólemhényi Bem József Általános Iskola udvarán holnap 15 órakor nyitják meg a rendezvényt, majd a Raff Róbert református lelkipásztor által összeállított előadást mutatják be. Délután különféle sportrendezvények, a színpadon pedig Majláth Attila, Pál Szende, Bardócz Péter és Kusztura Sándor, illetve a Zelly, a Relax és a Hangyaboy együttes lép fel. Az utcabálon a talpalávalót a brassói Kreatív Band húzza. Vasárnap az ünnepi istentiszteletet követően 15 órától az iskola tanulói lépnek színpadra, 17 órától az Ida Aerobic moderntánc-bemutatója. Este Teacher A., Villy Boy, Kristóf Katalin és Milán lép fel. A falunapok 22 órakor tűzijátékkal érnek véget.
Háromszék, 2007-08-31
Nyeregben és nyeregből
szállva a Nagy Háború . . .
Nyeregben és nyeregből szállva a Nagy Háború címmel könyv készül a m. kir. marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezred történetéről. A honvédség és ennek részeként a honvéd lovasság hadrendbe állításával a tíz közül az egyetlen erdélyi honvéd huszárezredet Marosvásárhelyen és Szamosújváron helyezték el.
Az ezred és tisztikara figyelemre méltó társadalmi tényező volt a két város életében a 20. század első évtizedében. Az I. világháborúban a keleti hadműveleti területen, Bukovinában és a Piave-fronton harcolt, töredékei a Székely dandárban folytatták, majd megmaradt tisztikarának jelentős hányada az ún. nemzeti hadsereg megszervezésében vállalt feladatot 1919-ben.
A könyv emléket kíván állítani többnyire a Székelyföldről, de Belső-Erdélyből is származó ezrednek levéltári források, visszaemlékezések, naplók, szemtanújelentések segítségével, korabeli illusztrációs anyag, fényképek közlésével, valamint a fellelhető névlajstromok közreadásával.
Munkája színesebbé, gazdagabbá tételéhez a szerző köszönettel vesz minden segítséget. A huszárezred emlékét őrzők jelentkezését várja, akiknek hozzátartozói, rokonai a marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezredben szolgáltak, és erről fotókkal vagy visszaemlékezésekkel, családi dokumentumokkal rendelkeznek.
Postacím: 530100 Miercurea Ciuc, of. p 1, c. p. 144, judeţul Harghita, România,
E-mail: kosztai@gmail.com
Telefon: 0266-316-072 vagy 0726-168-944.
Koszta István
Előadó és művészet összhangja
A szerdai orgonahangversenyen újrahallgathattuk Bognár Noémi fiatal orgonaművészt, aki most sem okozott csalódást: temperamentumos, életvidám személyisége tükröződött a Farkas utcai református templomban előadott művekben. A repertoár első darabja - J.S. Bach: F-dúr Toccata és fúga - egyenletes futamaival a gyöngyfüzér tökéletességét juttatta eszünkbe. A kiváló tolmácsolás után lassúbb tempójú zenemű következett - L. Vierne: Pastorale című darabja, amely idillikus, ugyanakkor játékos hangulatot teremtett. M. Duruflé: Prelúdium és Fúga jól megdolgoztatta a fiatal művészt: a különlegesen gyors tétel, az apró értékek tökéletes előadásával azonban nem maradt adósunk az előadó. L. Boelmann: Priere a Notre-Dame (Gótikus szvit, op. 25.) című művének nyugalmat árasztó, lassú, méltóságteljes hangulata és tempója szakrális jelleget kölcsönzött a hangversenynek. Akár el is képzelhettük, amint valaki a Szűzanyához imádkozik - akár egy egyszerű, apró földi öröm beteljesüléséért -, aki meghallgatja a fohászt. A zárómű J. Alain: Litanies című darabja volt. A rövid életű (1911-1940 között élt) francia zeneszerzőnek nagy jövőt jósoltak, ám a második világháború derékba törte a szépen induló karriert. Mégis sikerült több mint száz - köztük sok vallásos - művet komponálnia. Alain számára mindig sarkalatos pont volt kereszténysége, illetve annak kinyilatkoztatása, s ezt az égő őszinteségű, tiszta vágyat tolmácsolta Bognár Noémi is muzikális előadásában.
N.-H. D.
Szabadság, 2007-08-31
Szeptember elsején tartják meg az idei Nagyadorjáni Falunapot, amelyet a helybeli református egyházközség, Kiss Csaba lelkipásztor és Csalóka Zoltán, a Küküllôi Református Egyházmegye esperese közösen szervez. A falutalálkozó istentisztelettel kezdődik, amelyen a falu szülöttei, id. Balogh Károly és Domján László hirdetnek igét. A falutalálkozóra minden elszármazottat szeretettel várnak.
Népújság, 2007-08-31
Ikés bibliatábor (Lisznyópatak)
Az iskola épülete, az árnyékos udvar, a falusi csend teremtett
megfelelő környezetet-hangulatot a sokadszor szervezett uzoni egyházi
ifjúsági tábor számára. Két táborszervező-előadóval találkoztunk: nt.
Ungvári Barna András uzoni református lelkésszel és Ráduly Baka Zsuzsanna
erősdi református lelkipásztorral. A tábor a két település fiataljainak
csapataiból verbuválódott.
Sikerült hamar kialakítani az igazi jó tábori hangulatot - mondta Ungvári tiszteletes, aki látogatásunk napján a fő vallási téma, a hatodik és a hetedik parancsolat, a ne ölj, ne lopj, és ne paráználkodj társelőadója volt. - Utóbbit jómagam, előbbit a lelkészkolléga fejtette ki, közösen tartottuk a napi áhítatokat. A hetedik parancsolat témakörét két nap jártuk körül, főleg a ne törj házasságot gondolatát, a tizenéveseket érintő szexuális kérdéseket.
- Úgy érzem, nagyon időszerű témákat boncolgattunk a részt vevő fiatalok életére nézve - részletezte a tábor célkitűzéseit az erősdi lelkész. - A ne ölj parancsolat kapcsán el akartuk mondani, miképpen akarja Isten védeni az emberi életet, ugyanis a fiatalok körében is észrevehető a lassú önpusztítás, a cigaretta, az alkohol és más káros szenvedély. Nagyon remélem, lesz körükben ennek foganatja. Nem tudjuk nekik megmondani, hogyan éljenek, de ha csupán elgondolkoznak a témakörön, az is eredmény, mert meg kell tapasztalniuk, hogy Isten igyekszik védeni az ő életüket is.
Ebben a táborban sem maradt el a sport, tábortűz, pantomim és a vetélkedő, utóbbin természetesen, a tábor jellegéhez hűen, bibliaismereteiket tették próbára a fiatalok. Már az is eredmény, ha a résztvevők hozzászoknak a szentírás olvasásához. A táborszervezés hétköznapi gondjait az uzoni egyház holland testvérgyülekezetének támogatásával oldották meg.
Márkó Imre, Háromszék, 2007-08-30
EMI: nemzetáruló a magyar kormány
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szerint a jelenlegi budapesti kormány cserbenhagyta a határon túli magyarokat azzal, hogy kétségbe vonta az elszakított területeken élő közösség egyetlen túlélési eszközének, az autonómiának a szükségességét.
A romániai magyar ifjúsági szervezet tegnapi közleményében élesen bírálja Gyurcsány Ferenc kormányfő, a Magyar Szocialista Párt, valamint Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökének kijelentését, miszerint az autonómiatörekvések nem időszerűek, Magyarország pedig nem használ, hanem árt, ha támogatja a határon túli magyar közösségek által megfogalmazott önrendelkezési igényeket.
"Kijelentésük mérföldkő a politikai képviseletet kisajátító Kárpát-medencei magyar politikai erők önfeladási folyamatában, hiszen vezető magyar politikusok első alkalommal vetemedtek arra, hogy kétségbe vonják az elszakított területeken élő magyarság egyetlen túlélési eszközének, az autonómiának a szükségességét, illetve kormányfői szinten megtagadják a kivívásához szükséges segítséget" - állapítja meg az EMI.
A szervezet a "saját nemzetére való rárontás egyértelmű folyományaként" értékeli a magyar kormánypártok vezetőinek megnyilvánulását, amely az EMI vezetői szerint maradéktalanul kimeríti a nemzetárulás fogalmát.
A szervezet egyúttal felszólítja a magyar kormánypártokat, szakítsanak a hosszabb távon a külhoni magyarság vesztét okozó politizálással, az általuk alkotott kormány pedig minden eszközzel segítse a délvidéki, felvidéki és erdélyi magyarság autonómiaküzdelmét.
www.kronika.ro, Erdély Ma, 2007-08-29
Fotó: Rompres
A CNSAS szerint Nicolae Corneanu metropolita és Constantin Bălăceanu Stolnici akadémikus együttműködött a Szekuritátéval
A Román Ortodox Egyház Szent Szinódusa tizenhat tagjának szekusdossziéit égették el 1989. december 23-án - jelentette be tegnap Mircea Dinescu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tagja a testület ülése előtt.
Nem ez volt viszont tegnap a CNSAS-hoz kapcsolódó egyetlen jelentős esemény: a testület a vonatkozó dossziék vizsgálata alapján bejelentette, hogy Nicolae Corneanu bánsági metropolita és Constantin Bălăceanu Stolnici akadémikus együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel a rendszerváltás előtt.
Mircea Dinescu szerint a CNSAS vizsgálódásai során három-négy magas rangú egyházi személyiségről sikerült adatokat gyűjteni. "Létezik azonban egy lista, amely tizenhat, a szinódusban magas rangot betöltő személy nevét tartalmazza, és akiknek dossziéit december 23-án elégették, hogy ne lelepleződjenek le" - jelentette be Dinescu, aki szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 1990 után is megpróbálta eltüntetni az együttműködésről szóló bizonyítékokat.
Antonie Plămădeală egykori erdélyi, körösvidéki és máramarosi metropolita testvéreinek kérésére, amely arra vonatkozott, mutassa be azt a levelet, amelyben a volt egyházfő azt kérte Nicolae Ceauşescutól, léptessék elő tábornokká, Dinescu kijelentette: Plămădeală testvérei ellátogathatnak a testülethez, és akkor megmutatnak nekik néhány dokumentumot. A volt metropolita testvérei még múlt héten szólították fel Dinescut, mutassa be a volt egyházfő dossziéját, és bizonyítsa állítását, mely szerint a Szekuritáté ezredese lett volna, és tábornokká való előléptetését kérte. Az ortodox patriarkátus még augusztus 10-én panaszt tett Dinescu ellen a kijelentés miatt, mivel úgy véli: a költő viselkedése öszszeegyeztethetetlen a CNSAS-tagsából fakadó kötelezettségeivel. Erre reagálva Dinescu kifejtette, az ortodox egyház megpróbálja a végtelenségig halogatni a Szekuritátéval együttműködő papok leleplezését ahelyett, hogy még az új pátriárka megválasztása előtt tisztázná a kérdést.
Mircea Dinescu egyébként tegnap viharos körülmények között távozott a CNSAS üléséről. Az ülés előtt még úgy nyilatkozott, hogy bizonyos körök megpróbálták módosítani a napirendet, amelyet néhány héttel ezelőtt leszögeztek, és amelyben magas rangú egyházi személyiségek dossziéinak vizsgálata is szerepelt. "Az is a tudomásomra jutott, hogy megpróbálták megakadályozni a testület szavazóképessé válását, ami azt jelenti, hogy anyaszentegyházunk a CNSAS-n belül is rendelkezik titkos kapcsolatokkal" - közölte Dinescu. A költő ezt követően bement a fél tizenegykor kezdődő ülésre, majd egy óra magasságában dühösen elviharzott, anélkül hogy nyilatkozott volna.
Constantin Ticu Dumitrescu, a CNSAS egy másik tagja az elégetett dossziék kapcsán kifejtette, a testület az ily módon érintett személyek ügyében nem hozhat döntést. Az ülésen mindezek ellenére döntés született két ismert közszereplővel kapcsolatosan is: kimondták, hogy Nicolae Corneanu metropolita és Constantin Bălăceanu Stolnici együttműködött a Szekuritátéval. A CNSAS-n belüli források szerint az aradi, argeşi és Fehér megyei püspököket is beidézték meghallgatásra a testület elé. Cazimir Ionescu, a tanács tagja azt is elmondta, 26, a közelmúltban elhunyt Teoctist pátriárka helyére való megválasztásra esélyes személy ügyében vizsgálódnak.
A tegnapi döntések kapcsán Constantin Stoica, az ortodox
patriarkátus szóvivője közölte, Corneanu mitropolita már 1990-ben
beismerte, hogy együttműködött a Szekuritátéval, így az ügyében hozott
ítélet nem befolyásolhatja a közvéleményt. Bălăceanu Stolnici nem
jelent meg a meghallgatáson, és a korábbi ülésekre való idézéseknek sem tett
eleget, így távollétében döntöttek ügyében. Ugyanakkor még áprilisban beismerte
egy interjúban, hogy jelentéseket írt a Szekuritáténak még abban az
időszakban, amikor osztályvezetőként dolgozott az Ana Aslan vezette
geriátriai intézetben. Constantin Stoica a döntés kapcsán elmondta: az nem
befolyásolja az akadémikus egyházi választói testületben való tagságát, mivel
az egyházi szabályok nem tiltják, hogy a tesületnek olyasvalaki is tagja
legyen, aki együttműködött a Szekuritátéval. Az ortodox egyház szabályai
szerint ez a testület hivatott dönteni a legmagasabb egyházi tisztségek
betöltőinek személyéről.
Balogh Levente, Krónika, 2007-08-29
"A reform előfeltétele: új módszerek bevezetése a gyermeknevelésbe"
Beszélgetés Németh Andrással az
alternatív pedagógiáról
A kolozsvári Tóközi Református Montessori Iskola igazgatóságának meghívására érkezett nyáron környékünkre Németh András egyetemi tanár, a budapesti ELTE-PPK Neveléstudományi Intézet Pedagógia tanszékének vezetője. A professzor a reformpedagógia aktualitásáról tartott előadást a Koinónia Könyvkiadó által szervezett táborban. Ezt megelőzően Kolozsváron kerítettünk sort az alábbi beszélgetésre, amelyben a reformpedagógia és az alternatív pedagógia történetét, a köztük lévő hasonlóságokat és eltéréseket érintettük.
- Mi a különbség a reformpedagógia és az alternatív pedagógia között?
- A kérdést csak úgy lehet megválaszolni, ha megpróbáljuk feltárni ennek a mozgalomnak a történeti gyökereit. Az előzmények kapcsán fontos megemlíteni, hogy a 19-20. század fordulóján a modern nyugat-európai ipari társadalmak kiteljesedése időszakában különféle társadalmi reformok bontakoztak ki, amelyek erőteljesen kritizálják ezt a modern világot. Ezek az irányzatok másfajta életformákat, ezzel ellentétes emberi viszonylatokat kerestek, és vissza kívánnak térni a természetes formákhoz: ember és természet, ember és világ hagyományos, ősi formáinak megőrzésére törekedtek. Tehát a 19. század végén ennek az egész modern európai világnak egy erőteljes kritikája jelenik meg, és ezt a kritikát különféle emancipációs mozgalmak is leképzik. Ebben az időben erősödik meg például a nők emancipációs mozgalma, a különféle hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felszabadítására irányuló törekvés, a természeti környezet, az állat- és növényvédelem, és ennek a mozgalomnak a részeként megjelenik az emberi élet egészének megváltoztatására irányuló, másfajta életformákat kialakítani igyekvő törekvés is. Ebbe beletartozott a saját testi, lelki, pszichés megnyilvánulásokra való fokozottabb odafigyelés, az embernek saját testéhez való tudatosabb viszonya, az emberi kapcsolatok, a nemek viszonyának megváltozott rendje, az étkezés, a ruházkodás reformja, és nem utolsó sorban egy új típusú spiritualitás, Isten és az ember újrarendezett viszonya. Hiszen a hagyományos világképben az ember és az Isten viszonya másként szerveződik: a modern korban a szekularizációs folyamatok, amelyek a 18-19. században teljesedtek ki, ezt a fajta teljességet, egységet, ember és Isten viszonyát is felbontják. Ebben az általam vázlatosan érintett kontextusban jelennek meg tehát a különféle önfelszabadító, önkiteljesítő, az egyén számára másfajta életmódot kialakító, más életfeltételeket biztosító úgynevezett életreformok. Ennek a 19. és 20. század fordulóján kibontakozó mozgalomnak léteznek a mai napig tovább élő változatai, például a táplálkozási reform, a vegetarianizmus, vagy a divatnak azok a megnyilvánulásai, amelyek a természetes öltözékről szólnak. De ide tartozik a természetgyógyászat, a lakásreform, és ennek részeként a kertvárosok és kolóniák megjelenése, amelyek biztosítják az elidegenítő nagyvárosi tömegből való kilépés lehetőségét, amelynek révén az ember újra közel kerülhet a természethez, és egy természetes organikus közösségi keretben újfajta kapcsolatot alakíthat ki embertársaival. Ez tehát nagyon komplex folyamat, amely az ekkor kiteljesedő modern európai ipari-fogyasztói társadalom elidegenítő hatásai ellen lép fel, gyakran utópisztikus reformeszmék jegyében. A reformpedagógia ennek a széleskörű reformmozgalomnak a nevelési-pedagógiai vetülete, hiszen a széleskörű reform megvalósulásának előfeltétele a gyermekek új módon történő nevelése, a gyermeknevelés reformja. Ezt az eszmei rokonságot jól jelzi, hogy a korabeli pedagógiai reformmozgalmak retorikájában is erőteljesen érvényesülnek az életreform mozgalmak jellegzetes ideológiai motívumai. Egyik oldalon van az elidegenítő nagyvárosi tömeggel szemben a természethez való visszatérés, természetes életközösség, annak az ősi harmóniának az újrafelfedezése, amit ez a modern urbanizált világ elfelejt és elfed. A másik oldalon pedig az elidegenítő, tömegesülő, ipari üzemmé váló iskola, és ezen keresztül áttételes módon az egész modern világ kritikája, amely úgymond gyilkolja a gyermek lelkét. Ezzel szemben áll a gyermek igényeit tekintetbe vevő, rá odafigyelő, gyermekközpontú "új" iskola, a jövő iskolája.
A reformpedagógia tehát a korszak társadalmi reformmozgalmainak egyik sajátos irányzata. A pedagógiai reformmozgalmak retorikájának központi eleme a gyermekközpontúság, gyermekszeretet hátterében érdekes módon olyan spirituális elemek is fellelhetők, amelyek a modern ember és a vallás megváltozott viszonyára, illetve a szekularizáció folyamataira utalnak. A modernizáció ugyanis gyökeresen átrendezi, megváltoztatja az ember és az Isten viszonyát is. Az emberek többsége egyre inkább eltávolodik a vallástól, a hit, a vallásfelekezethez tartozás egyre inkább magánüggyé válik. Ezzel együtt a hagyományos, univerzális rendet sugárzó, holisztikus elemeket hordozó, az emberek számára egyben lelki kapaszkodókat, belső biztonságot, hitet, reményt és szeretet jelentő keresztény világkép is átrendeződik. A vallás hagyományos formáinak elvesztése nyomán a korabeli reformmozgalmak részeként különböző újvallásos mozgalmak jelennek meg. Ezek talán egyik legjellegzetesebb irányzata a teozófia, illetve a Rudolf Steiner által megalkotott antropozófia, amelynek sajátos nevelési koncepciója a Waldorf pedagógia. A modern ember és a vallás megváltozott viszonyának másik eleme az implicit spirituális elemeket hordozó gyermekretorika, amelyben a gyermek Messiásként, Megváltóként, a jövőt hordozó másságként, teljességként, megfoghatatlan titokként jelenik meg. A pedagógiai reformmozgalmak kibontakozása mögött egy harmadik gyakorlati vetület is fellelhető. Ez talán a legizgalmasabb, ez magyarázza talán leginkább a reformpedagógia mai napig érvényes aktualitását. Ennek hátterében az áll, hogy a magas szinten szervezett modern ipari társadalomban az embernek más módon kell az életét szerveznie. A gyorsan változó viszonylatokhoz másképpen kell használni a testét, a gesztusait, a tudását, másként kell viszonyulni a körülötte változó világhoz. Ezt pedig meg kell valahol tanítani. Ha megnézzük Rousseau Emiljét, az abban megfogalmazott pedagógiai program arról szól, hogy miként lehet egy belülről szabályozott viselkedésrepertoárt adni a felnövekvő gyermeknek. Azaz: a gyermek születésétől kezdve jó, és önmaga konstruálja meg a benne rejlő elemi, természetes jóságot, oly módon, hogy saját testi és lelki megnyilvánulásait a kívülről érkező hatásokhoz önmaga adaptálja. Tehát belülről vezérli önmagát, nem a külső szabályozórendszer, a korábbi zárt társadalmak által meghatározott vallásos értékrend és a közösségi érték és normavilág által szigorúan rögzített, változatlan formában áthagyományozott világot viszi tovább. A kellő önismerettel, önkontrollal, önfegyelemmel rendelkező modern ember, saját gesztusait, viselkedését, testi-lelki megnyilvánulásait belülről irányítani képes ember, aki gyorsan tud reflektálni a körülötte gyorsan változó világ új kihívásaira. Jól tud kooperálni a többi emberrel, végső soron tehát jó munkaerő, testét és lelkét hatékonyan tudja az ipari termelés bonyolult, differenciált munkafolyamatainak alárendelni. Ennek a fajta pedagógiai törekvésnek a hátterében, amit a reformpedagógia is képvisel, erőteljesen érvényesülnek a modern munkatársadalmak alapvető elvárásai. A késztetés arra irányuló, hogy az egyén önmaga belülről szabályozza a saját viselkedését, és a változó körülmények függvényében folyamatosan alakítsa önmagát.
Üzletember vagy reformpedagógus?
- Melyek a reformpedagógia fajtái és azok jellemzői?
- Ha a reformpedagógiát a századforduló táján kibontakozó különböző társadalmi és individuális reformok pedagógiai vetületeként értelmezzük, azt láthatjuk, hogy ez a mozgalom a 20. század első évtizedeiben számos jellegzetes iskolai arculatot vett fel. Az ekkor megjelenő sajátos iskolakoncepciók közös jellemzője, hogy ezt a fajta természetes, a modern ipari társadalommal ellentétes, az egyéni természetes körülményeket megteremteni kívánó világnak valamilyen alternatíváját, utópiáját adják.
Ha különböző, mai napig továbbélő reformpedagógiai koncepciók létrejöttét időrendben vizsgáljuk, akkor elsőként a század első évtizedében megszülető Montessori-pedagógiát említhetjük. A reformpedagógiai mozgalom egyik jellemzője, hogy egy-egy jelentős, nagy formátumú személyiséghez kapcsolódnak (lásd: Montessori Mária), aki valamilyen oknál fogva ezt a sajátos pedagógiai koncepciót széleskörben el tudja terjeszteni, és világmozgalommá tudja fejleszteni. A reformpedagógia másik sajátossága, hogy jóllehet erőteljesen kritizálja az úgynevezett régi iskolát, felhasználja a 18-19. század pedagógiai, gyereknevelési eszköztárát. Ha megnézzük például a Montessori-eszközöket, azok az előzményei visszanyúlnak egészen a 19. századi német filantropizmus iskolai taneszközeihez, illetve Fröbel óvodai fejlesztő eszközeihez, továbbá a korai francia gyógypedagógia fogyatékos gyermekek számára kidolgozott eszköztáráig. Montessori zsenialitása az, hogy egyrészt jó üzleti érzékkel és meggyőzőerővel rendelkezett, másrészt saját elképzeléseivel kiegészítve jól felépített rendszerben tudta továbbfejleszteni ezeket a gondolatokat.
Másik ilyen nagy mozgalom a 20. század elejének egyik legjellegzetesebb modern pótvallásaként értelmezhető teozófia, illetve egy sajátos változata az antropozófia. Ha az antropozófia szót meghalljuk, ennek a sajátos embertannak a megalkotója, Rudolf Steiner jut eszünkbe. Az antropozófia tipikus életreform koncepció: az ember önkibontakozása saját eszközeivel. Ennek az irányzatnak az a sajátossága, hogy egy nagyon zárt, mondhatni: vallásos tanként jelenik meg, és ez a másik olyan tovább élő reform, amely koherens rendszert alakít ki, különféle eszközökből építkezik, mint a 20. századi "barkácsvallások" (ahogyan ezt a vallásszociológusok nevezik), amelyek különféle elemekből építik fel az új rendszerüket. A teozófiában, illetve az antropozófiában is felfedezhetők a legkülönbözőbb keleti vallások, illetve a keleti miszticizmus különféle törekvéseitől az okkultizmuson át a kereszténység gondolatvilágáig bezárólag a legkülönbözőbb törekvések. Ennek az antropozófiai mozgalomnak sajátos pedagógia törekvéseként, 1919-ben hozta létre Steiner Stuttgartban az első Waldorf iskoláját.
Erőteljesen terjesztő próféták
- Miben rejlik ezeknek az irányzatoknak a népszerűsége?
- Adott a 20. század elejének gyökeresen átformálódó, racionális, a vallást egyre inkább elvető európai világa, és az ennek nyomán kialakuló, a vallás elvesztéséből fakadó hiányérzet. Ekkor jön a számos kvázi vallásos elemet hordozó irányzat, amely egyik oldalról megőrzi a vallásnak bizonyos elemeit, például a kiválasztottság érzését, a világról való igazi tudásról szóló kinyilatkoztatást. A népszerűség hátterében ott áll a szekta jelleg, amelynek egyébként is jellemzője a kiválasztottság, az igaz tudás birtokában lévő zárt közösség meg az azzal szembenálló, az igazság befogadására képtelen bűnösök, az ellenség világa. A Waldorf pontosan ezt a fajta vallásos élménypótlékot biztosítja a vallás elvesztését hiányként megélő emberek számára. Másik oldalról pedig retorikai szinten látszólag erőteljesen hangsúlyozza a gyermekre való odafigyelés, a gyermek egyéni ütemének megfelelő fejlesztés fontosságát.
- Csak látszólag?
- Személy szerint nem vagyok ettől elragadtatva, ebben a koncepcióban szektajellegéből adódóan erőteljes az indoktrináció, a szektákra jellemző kiválasztottság érzése. Az alapkérdés az, hogy mennyire jelenik meg a tekintélyelvűség, illetve mennyire ad ez valódi szabadságot a gyermeknek. Ha megnézzük a Waldorf pedagógia alapelemeit, rájövünk, hogy nagyon erőteljesen tekintélyelvű, csak másfájta rendszer alapján az. Első osztálytól nyolcadikig az osztálytanító a korlátlan tekintély, aki ugyanakkor saját autoritását alárendeli a Waldorf koncepció, az antropozófia igazságainak. Ez tehát egy művi világ, amely bizonyos szempontból terápiás hatásokat is gyakorolhat, ellensúlyozni tudja a gyermeki fejlődés különböző szakaszainak belső feszültségeit. Elég nagy azonban a szakadék a Waldorf által kialakított utópisztikus világ és a mindenapi élet között. A gyermek itt olyanfajta világképet, gondolkodásmódot kap, amivel nem mindig tud beilleszkedni a megszokott, mindennapi élet világába. Érdekes módon ez a pedagógia a volt kommunista országokban a legnépszerűbb. Magyarországon is van egy-két prófétája, akik erőteljesen terjesztik. Amikor a 90-es évek elején Romániában jártam, akkor itt egy bukaresti kutatócsoport, állami és egyetemi támogatással, meglehetősen nagy lendülettel kezdett hozzá ennek adaptálásához.
Német és francia mozgalmak
- Vannak egyéb mozgalmak is?
- A két említetten kívül a harmadik, a 20-as években kibontakozó, közösségi jellegű motívumokat hordozó, máig létező, különösen Hollandiában népszerű irányzat a Jena-Plan, amely Németországban jött létre. Az erőteljesen közösségi jellegű elemeket hangsúlyozó koncepció megalkotója egy, a jénai egyetemen tevékenykedő egyetemi professzor, Peter Petersen. Én magam is ezt az irányzatot tartom a leginkább megvalósíthatónak. Egy további, máig létező irányzatot a francia néptanító, Célestin Freinet a 20-as évek elején hozott létre. A nemzetközi szakirodalom ezeket a mozgalmakat említi reformpedagógia címszó alatt. Tehát a reformpedagógia a századfordulón kibontakozó, mai napig élő, tradicionális reformkoncepció, amely egy-egy jelentős személyiség nevéhez kapcsolódik.
- Mi a helyzet az alternatív pedagógiával?
- A reformpedagógia kibontakozását követően a 20. század újabb fejlődési fázisai következtek: a két háború közötti nagy diktatúrák kiteljesedésének időszaka, a német, illetve a szovjet diktatúra, majd a második világháború utáni fellendülés. Ezt követően jön a háború utáni nagy generáció, a 68-as nemzedék és ennek újabb reformtörekvései, erőteljes társadalmi-közösségi alaptónussal. Ennek jelszavai, bizonyos áttétekkel ugyan, de nagyjából a századforduló reformmozgalmainak retorikáját viszik tovább. Ilyen például a környezetvédelem, a természet megőrzésére törekvő zöld mozgalom, a nyugati jóléti társadalom, a szülők világával elégedetlen fiatalok új életértékeket, viszonyítási pontokat, vagyis alternatívákat kereső lázadása. Természetesen ezeknek a reformtörekvéseknek másfajta aktualitásuk van 70-80 évvel később, mint a századfordulón kibontakozó első nagy reformhullámnak. Itt is erőteljes a fogyasztói társadalom, az ipari társadalom, a hagyományos életformák elvetésének gondolata, a férfi-nő kapcsolat új elemeinek kialakítására irányuló törekvés. Ennek a 68-as, fiatal, nyugat-európai értelmiségiek által kezdeményezett mozgalomnak az egyik sajátos lenyomata hippi és ezzel szoros összhangban álló különböző pop-rock zenei mozgalom, valamint az ezek nyomán kialakuló különböző alternatív kommuna jellegű életforma kísérletek. Ennek a korszaknak a pedagógiai hozadéka lesz az alternatív iskola, amely hetven éves eltolódással egy újfajta társadalmi kontextusban jelenik meg. Jól látszik tehát, hogy az iskolai reformtörekvések nem valami elszigetelt, éteri magasságban lebegnek, hanem mindig az adott korban létező társadalmi igények, törekvések, emberfelfogás, gondolkodásmód, világképek és másfajta értelmezési kereteknek a sajátos nevelési, iskolai vetületét képezik. Az ebben az időszakban létrejövő iskolakoncepciókat szokta a nemzetközi szakirodalom alternatív iskolák címszó alatt emlegetni. Ezekre szintén jellemző a gyermek öntevékenysége, az önmegvalósítás, a gyermekközpontúság hangoztatása. Érdekes, hogy ezek a mozgalmak mindig kettős arculatúak: egyik oldalról jellemzi azokat a létező, éppen elfogadott világértelmezéssel, társadalmi viszonylatokkal szembeni erőteljes kritika, szembenállás, másik oldalról pedig előbb-utóbb elősegítik ennek egy továbbépülését, tehát azt a kultúrát építi tovább, amit lényegében kritizál.
Alapvető különbség tehát a két irányzat között az, hogy az alternatív mozgalmak esetében nincsenek már olyan nagy formátumú próféták, akiknek a nevéhez lehet kapcsolni. Inkább közösségi alkotások: hasonló módon gondolkodó szülők és tanárok alulról induló kezdeményezése, akik úgy gondolják, hogy más nevelési környezetet akarnak biztosítani gyermekeik számára.
Népszerűbbek a volt szocialista országokban
- Magyarországon létezik olyan felmérés, amely azt kutatja, hogy milyen eredményeket tudnak elérni az ilyen rendszerben tanuló gyermekek?
- Tudományos igényű felmérés nincs. Mindenesetre, ahhoz képest, amit egy gyárként vagy nagy üzemként működő hagyományos iskola jelenít meg, ezek az iskolák természetesen jobbak. Ezek a volt szocialista országokban az állampolgárok öntudatra ébredésének egyik sajátos megnyilvánulásaként is felfoghatók, arra irányuló törekvésként, hogy ismét kezükbe akarják venni saját gyerekeik nevelését. Tegyük hozzá: a gyerekeknek a családtól való, állami szinten történő elragadása a modern kor alapvető sajátossága. A modern iskola kibontakozásával a családi nevelés eszközrendszerét óhatatlanul kiegészíti az iskola, és ennek tömegesítő hatásait az ember nem tudja elkerülni. Az más kérdés, hogy ha valaki tovább akarja vinni azt az értékvilágot, ami generációkon át abban az adott családban kikristályosodott, akkor a szülőnek saját magának kell a gyermeke neveléséről gondoskodnia. Természetes, alapvető állampolgári jog, hogy az iskoláztatást a szülők határozzák meg, és ne az állam kényszerítsen rájuk valamilyen tőlük idegen gondolkodást. Nem mondom tehát, hogy a Waldorf-pedagógia a legjobb, de ahogyan a transzcendenciának, a szakralitásnak, a materiális, anyagi világ fölötti létező elemeknek megvan a szerepük és helyük egy teljes holisztikus világképben, úgy a Waldorfnak is megvan, és ez alternatívát kínál.
- Gyakran felhozzák ezen iskolák ellen, hogy nem teljesítménycentrikusak...
- Minden nap arra kényszerülünk, hogy teljesítményeket érjünk el, ez a modern világ egyik elkerülhetetlen sajátossága. Ha valaki ebben a világban kellőképpen meg akarja állni a helyét, akkor ezeknek meg kell felelnie. De ezeknek az iskoláknak épp az a lényegük, hogy olyan eszköztárat, olyanfajta készségeket tudnak a gyerekek számára biztosítani, amelyek birtokában rá tudnak mozdulni egy változó világ újfajta kihívásaira. Ha valaki hagyományos, zárt, paraszti társadalomban él, ahol nagyon erősek még a közösség által diktált értékvilág elemei, nem biztos, hogy kellő hatékonysággal tud helytállni ebben a megváltozott, globalizálódó világban. Ha az alternatív törekvések módszertani eszköztárát nézzük, ennek pontosan az az alapmotívuma, hogy gyorsan változó, új igényekre való gyors és hatékony reagálásra, együttműködésre, kooperációra, egyben a saját identitás kialakítására és megőrzésére tanít.
Szükség lenne fogyasztóbarát közoktatásra
- Miért választják sokan ezeket az iskolákat?
- A divatkényszer is benne van az iskolák kiválasztásában. Létezik egy erőteljes azonosulási kényszer, ami a globalizálódó világnak a sajátossága. Romániában az is szóba jöhet, hogy a Ceauşescu-diktatúra monolitikus iskolavilága és elidegenítő borzalma, nacionalista-soviniszta és hazug világával szemben alternatívát kínál. Visszatér azokhoz a megőrzendő gyökerekhez és értékekhez, amelyeket több generáción keresztül a szülők hoztak magukkal. Annak előfeltétele, hogy ez megvalósulhasson, az, hogy a szülők maguk alkossák meg, saját elképzeléseik szerint, jól felkészült szakemberek szakmai segítségével a saját iskolájukat. Én abban látok nagy lehetőséget (bár ez a legnehezebb), hogy minden egyes kisközösség kigondolja saját iskolaképét, saját nevelési koncepcióját. Ehhez pedig eszköztárként adott a reform- és alternatív pedagógiai törekvések számos módszertani, iskolaszervezési eleme. Csak arra kell vigyázni, hogy ne valami külső manipulációval terjedő divatirányzatnak legyünk a gyanútlan áldozatai. Tehát egyfajta kritikai távolságtartással kell szemlélni a különböző divatirányzatokat éppen azokban a társadalmakban, amelyek elvesztették az identitásukat, a közösségi koherenciájukat, és diktatúrában éltek.
- Mostanában gyakran mondják, hogy a közoktatásnak befellegzett, a jövő az alternatív oktatásé. Erről mi a véleménye?
- Egyelőre, bár néha recsegve-ropogva működnek még a modern jogállamok, amelyek sajátossága, hogy hatalmas ellátórendszereket alakítottak ki a hatékony működés, illetve állampolgáraik jólétének biztosítására. Létrehozták például az egészségügyi, közigazgatási, közlekedési, kommunikációs ellátó rendszereiket, továbbá a közoktatást. Mindezek működtetését ugyan a bürokratikus apparátus végzi, azonban működésüket az állampolgárok befizetett adójából finanszírozzák. Ebből adódóan, ha állami oktatásról vagy közoktatásról beszélünk is, ez olyan közfeladat, amelynek tekintettel kell lenni a különböző állampolgári csoportok részérdekeire. Az más kérdés, hogy ennek a minősége mennyire fogyasztóbarát, mennyire az állampolgárok érdekében működik, jelen esetben mennyire segíti a gyermekek egészséges fejlődését, jövőbeni boldogulását. Abban az esetben, ha ez a nagy ellátó rendszer nem tölti be kellőképpen a feladatait, akkor két lehetőség van: megreformálni, vagy jobb, hatékonyan működő alternatívát keresni. Az utóbbi költségesebb. De igazából a létező állami, illetve önkormányzati irányítással működő közoktatási rendszernek kellene felhasználóbarátnak lennie. Azt gondolom, hogy ha nem így van, az abból is adódik, hogy a nagy rendszereknek nagy a belső tehetetlenségük. A működési rendjüket, az apparátust, az ott dolgozó embereket még a korábbi rendszertől örökölték, és a megszokott logika szerint működnek. Közben nagyon nehezen mozdulnak rá a társadalmi változásokra. És ebben az esetben valóban alternatívák után kell nézni, de jobb, ha a közoktatási rendszert alakítjuk megfelelővé. De, gondolom, Romániában ez még bonyolultabb, mint Magyarországon. Itt pontosan a nemzetiségi és másfajta társadalmi tagoltság még inkább nehezíti az átalakulási folyamatokat, és ebben az értelemben, ha az alternativitást úgy értjük, hogy ennek a közösségnek, az erdélyi magyarságnak a saját identitását, saját kulturális hagyományait és értékeit jobban kifejező iskolarendszer jöjjön létre, akkor igen, az alternatív oktatásé a jövő. Ez azonban csak magánkezdeményezésként elég költséges dolog. De ha létezik egy jó helyi autonóm közösség, akkor inkább a helyi, állami-önkormányzati iskolákat kell tartalmaikban és értékvilágukban alternatívvá tenni.
Sándor Boglárka Ágnes, Szabadság, 2007-08-27
Emlékezés T. Tóth Sándorra
(Torboszló, 1913 - Kolozsvár, 2007)
T. Tóth Sándor matematikatörténész azon kevesek közé tartozott, akiknek a két világháború közötti nehéz körülmények között sikerült magyar létére tanári diplomát szereznie. Ő volt a marosvásárhelyi református kollégium utolsó igazgatója.
A Bolyai, majd az egyesített Babeş-Bolyai Egyetem oktatója 1977-es nyugdíjazásáig. A matematika történetével még aktív tanárkodása idején kezdett el foglalkozni. Abban a szerencsés helyzetben volt, hogy végigjárhatta Erdély könyvtárait, levéltárait, és mikrofilmre vehette a matematikával kapcsolatos dokumentumokat. 1972-ben és 1974-ben két román nyelvű könyvben foglalkozott a számok elterjedésének történetével Erdélyben és román fejedelemségekben, valamint az első román nyelvű erdélyi matematikai kéziratokkal. 1971-ben vaskos matematikatörténeti litografált egyetemi jegyzetet adott ki.
Tudománytörténeti munkássága nyugdíjba vonulása után teljesedett ki. Számtalan cikket, tanulmányt közölt különböző folyóiratokban (Matematikai Lapok, Korunk, Művelődés stb.)
1988-ban Budapesten Szabó Árpáddal közösen jelentette meg a Matematikai műveltségünk keretei c. könyvet, majd 2004-ben a Kriterion adta ki Az erdélyi matematika történetéből c. könyvét, amely a kezdetektől a XIX. század elejéig foglalja össze a matematika fejlődését Erdélyben. Igen fontos és alapos munka.
Szerénysége közismert volt. Bölcs nyugalommal viselte a sikertelenségeket, de a dicséreteket is.
Az utóbbi három évben három matematikatörténészt vesztettünk el. 2004-ben Filep László nyíregyházi (az erdélyi matematika ismerője és kutatója), tavaly Kiss Elemér marosvásárhelyi professzorok távoztak. És most T. Tóth Sándor tanárunktól és kollégánktól is búcsúznunk kell. Nyugodjék békében! Könyvei és cikkei által tovább él közöttünk.
Kása Zoltán, Szabadság, 2007-08-28
Magyar és német nyelvű táblák jelentek meg a kolozsvári BBTE-n
Tegnap reggel magyar nyelvű feliratok kerültek a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) néhány karának folyosóján. Az egyetem sajtóirodája a Krónikától értesült erről, majd miután a helyszínen ellenőrizték az információ helyességét, közölték: nincs tudomásuk új feliratról, az egyetemen csak a már korábban elhelyezett táblák láthatók.
A Krónika viszont délután még helyén találta a római katolikus teológia egyik folyosóján elhelyezett, "Dohányozni tilos" feliratú magyar és német nyelvű táblát, a vegyi kar folyosóin elhelyezett két feliratot nagy valószínűség szerint még a délelőtt folyamán eltávolították.
Az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása mellett a többnyelvű feliratok elhelyezését hónapok óta szorgalmazó Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Hantz Péter adjunktus cáfolta, hogy ő helyezte volna el a táblákat. A BBTE-n közel két éve dúló táblaháború miatt kollégájával, Kovács Lehellel együtt állásából 2006 decemberében elbocsátott Hantz ennek ellenére úgy értékelte: a jelek szerint a BBTE vezetése eleget tesz korábbi vállalásának, ezért kerültek fel a magyar feliratok.
A BBTE rektorhelyettese, Magyari Tivadar szerint a tegnapi feliratozás nem tartozik a többnyelvű táblák hivatalos elhelyezésének a folyamatába. Értékelése szerint a tegnapi, hangulatkeltő akció árthat a többnyelvű feliratozásnak, amelynek keretében a BBTE-vezetéssel folytatott egyeztetéseknek köszönhetően és az egyetem költségén eddig a bölcsészkar három tanszékén, valamint a protestáns teológián is helyükre kerültek a magyar nyelvű táblák.
"Semmilyen többnyelvű felirat elhelyezéséről nincs tudomásunk. Az egyetem valamennyi épületében csak a nyáron elhelyezett táblák láthatók" - közölte a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sajtóirodájának munkatársa. Demostene Sofron azt követően nyilatkozott a Krónikának, hogy lapunk tudomására jutott: tegnap délelőtt a BBTE vegyi-, bölcsész-, illetve római katolikus teológia karán a román nyelvű mellé magyar és német nyelvű "Dohányozni tilos" - feliratok kerültek a falra.
"Személyesen mentem el a vegyi karra és végigjártam valamennyi folyosóját, még az ammóniaszertárba is bementem, de a bűzön kívül egyebet nem találtam" - részletezte tegnap délután Demostene Sofron. Elmondása szerint a BBTE több más épületében dolgozó munkatársait is megkérte: nézzék meg, vannak-e többnyelvű feliratok, de sehol nem találtak ilyent.
A Krónika úgy tudja, az új táblákat a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviselői helyezték el. Hantz Péter BKB-alelnök azonban nem kívánta kommentálni a feliratháború újabb fejleményeit. A táblavita miatt kollégájával, Kovács Lehel adjunktussal együtt 2006 decemberében állásából elbocsátott oktató lapunk érdeklődésére tegnap annyit mondott: "Ha valóban vannak ilyen magyar nyelvű feliratok, akkor azt jelenti, hogy az egyetem vezetése a Bolyai Kezdeményező Bizottság által megszabott augusztus 31-i határidő előtt próbál valamit tenni a többnyelvű táblák ügyében".
A BBTE-n két éve tart a vita a többnyelvű feliratokról. A magyar felsőfokú oktatás önállósulását szorgalmazó, ezen belül a magyar feliratok elhelyezését sürgető BKB vezetői közül hamis információk terjesztésének és a BBTE lejáratásának vádjával Nicolae Bocsan rektor 2006 júniusában Bodó Barna egyetemi tanárt, a BKB elnökét írásos intésben, Hantz Pétert pedig írásos megrovásban részesítette, december 20-án pedig felbontotta az egyetemen több magyar nyelvű feliratot elhelyező Hantz Péter munkaszerződését. Ugyanilyen elbánásban részesült Kovács Lehel is.
Az érintettek bírósághoz fordultak, eddig Bodó Barna nyert jogerősen pert a BBTE-vezetés ellen. Az ügy miatt 2006 novemberében lemondott rektorhelyettesi tisztségéről Salat Levente és Nagy László, a húsz magyar oktatót magába foglaló 117 tagú szenátusból pedig néhány magyar tanár kilépett.
Az elbocsátott magyar oktatók ügyében több magyar politikus is szót emelt. Göncz Kinga magyar külügyi tárcavezető 2006 decemberében román kollégájához, Mihai Răzvan Ungureanuhoz fordult, utóbbi 2007. januári válaszlevelében egyebek mellett azt írta: az elbocsátott oktatók ügyében az egyetem vezetése autonóm módon járt el, de a többnyelvű feliratokat június elejéig elhelyezik, a BBTE-n magyar és német személyiségek mellszobra is helyet kap, egyes előadótermeket pedig a magyar és a német kultúra jeles alakjairól nevezik el.
A BBTE sajtóirodája erre reagálva szögezte le: az egyetem szenátusának nincs határozata többnyelvű feliratok elhelyezéséről. Hantz Péter és Kovács Lehel korábban ugyanis a közvéleménnyel ismertették a BBTE-vezetés 2005 novemberi, 13 405. számú határozatát, miszerint 2006. január 10-éig elhelyezik az egyetemen a többnyelvű feliratokat.
Ezt erősítette meg Salat Levente is, aki még rektorhelyettesi minőségében hozta nyilvánosságra: "A feliratozásnak 2006. január 10-éig kellett volna befejeződnie, ám az egyetem vezetősége halogatja ennek végrehajtását".
Tegnap délután a Krónika utánajárt: helyükön vannak-e még a tegnap reggel elhelyezett magyar és német feliratok. A vegyi kar folyosóiról ezek eltűntek, a római katolikus teológia egyik folyosóján még helyén volt a "Dohányozni tilos" felirat.
Magyari Tivadar rektorhelyettes szerint a többnyelvű feliratok elhelyezése hivatalosan is megkezdődött a BBTE-n. "A protestáns teológián és a bölcsészkar magyar irodalom, nyelv, illetve néprajz tanszékén már helyükre kerültek a magyar feliratok. A kivitelezés üteme a diplomácia, a tervezés-fordítás és a legyártás függvénye. Nagy valószínűséggel nem ebbe a folyamatba illeszkedik a mostani felirat-elhelyezés, és nem is tudom, ki hozza majd helyre, ha valaki hangulatkeltéssel megint keresztbe tesz törekvéseinknek" - fejtette ki a Krónikának Magyari Tivadar.
www.kronika.ro, Erdély Ma, 2007-08-28
Magyarvalkó - Alkotótábor műszaki örökségünk megőrzésére
Induljanak el az órák és
szólaljanak meg a néma harangok!
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztálya védnöksége alatt zajlott Magyarvalkón a "Technikai örökségek Erdélyben" elnevezésű alkotótábor első rendezvénye 2007. augusztus 24-26. között. Társszervezők voltak az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási Intézet (INCDT), valamint a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT).
A rendezvény célja a technikai örökségek felkutatása, működőképessé tétele, megőrzése, kulturális örökségünkbe való integrálása, a térség kulturális és turisztikai fejlesztése. A technikai objektumok, szerkezetek tudományos feldolgozásához szakértőket szólítottak meg, a munkálatokba bevonták a diákságot is, ezáltal biztosítva a tevékenység hagyományápoló jellegét és oktató-nevelő szerepét.
A magyarvalkói református templom toronyórájának tanulmányozása és felmérése volt a rendezvény fő történése. A háromnapos helyszíni munkálatot megelőzte a dokumentációs anyagok előkészítése, adatok gyűjtése, amelyet Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya elnöke irányított. A helyszínen a szakosztály gyergyószentmiklósi képviselője, dr. Márton László mérnök-kutató vezetésével folytak a műszaki munkálatok. A gazdasági és turisztikai felméréseket Talpas János, a bukaresti kutatóintézet igazgatója irányította. A diákok mozgósításában és a rendezvény szervezésében a KMDT vállalt kiemelkedő szerepet.
A toronyóra működésének helyreállításával újra megkondulhat az időt ütő kalapács-harang. Az óraszakértő szavaival élve: "Ahol szól a harang, ott élet is van!".
A helyszínen a 15 tagú lelkes csapat eredményes munkájáról tanulmány készül, s majd újabb célponttal folytatják a régióban lévő technikai objektumok felmérését, azzal a reménnyel, hogy életet lehelhetnek közösségünk néhány helyén.
Baki-Hari Zoltán Gábor - Az EME-MTSz titkára
Szabadság, 2007-08-29
Bognár Noémi orgonahangversenyét
hallgathatják meg a Nyári koncertek keretében augusztus 29-én, szerdán este 7 órától a Farkas utcai református templomban. Műsoron Bach-, Vierne-, Duruflé-, Boelmann- és Alain-művek szerepelnek.
Szabadság, 2007-08-29
Az ökumenikus jellegű Marosvásárhelyi Református Egészségügyi Posztliceális Iskola a 2007/2008-as iskolai évben újabb általános asszisztens osztályt indít a tanfelügyelőség jóváhagyása alapján. A magyar nyelvű képzés időtartama 3 év, beiratkozni az iskola titkárságán lehet szeptember 3-11. között. Bővebb felvilágosítás a 219-296-os és a 216-997-es telefonon.
Népújság, 2007-08-28
A Magyarországi Református Egyház Zsinata és a Budapesti Erdélyi Gyülekezet üdültetést szervezett 22 romániai nyugdíjas lelkésznek és feleségeiknek augusztus 6-17. között a Reménység Szigetén (ez a neve a Gyógyszergyári úton levő gyülekezeti központnak).
A jelenlegi nyugdíjas lelkipásztorok nehéz időkben szolgáltak a romániai egyházközségekben, sem anyagilag, sem politikailag nem volt lehetőségük megismerni Budapestet és környékét.
A fent említett intézmények most lehetőséget teremtettek erre. Az útiköltség az üdülésre utazókat terhelte. A szállás, az étkeztetés és a tervezett programok szállítási költsége, a meglátogatott helyekre való belépti díjak a Zsinatot és az Erdélyi Gyülekezetet terhelték. Az étkezéseken Erdélyből elszármazott szakácsok hazai ízekkel kedveskedtek. A napi programokat reggel áhítattal kezdtük, melyeken az üdülő lelkipásztorok szolgáltak. Az áhítatok után következett a város és nevezetességeinek meglátogatása. Íme néhány példa: Terrorháza Múzeum, Parlament, Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Galéria, Mátyás templom, Nemzeti Múzeum, hajókirándulás Visegrádra, gödöllői királyi kastély stb.
Délutánonként előadásokat hallgattunk. A 16. és 17. századi magyar református zenei örökségünk, Kálvin János és Budapest, Idősek lelkigondozása, Világiak szolgálata az egyházban, Új utak keresése az egyházban, Az egyház mint a gyógyító Jézus követője címekkel.
A különböző nevezetességek meglátogatása, az előadások mindenike áldott alkalom volt. Dr. Zalatnai István vezetőlelkész, Nemes Csaba intézeti lelkész és munkatársaik mindent megtettek azért, hogy jól érezzük magunkat, szeretettel szolgáltak közöttünk. Egy kis időre elfelejthettük, hogy az idő elszállt felettünk.
Isten áldását kérjük a zsinati vezetőkre, a Budapesti Erdélyi Gyülekezet vezetőire és tagjaira, valamint az üdülő lelkipásztorokra és családjaikra.
Id. Balogh Károly, Marosvásárhely, Népújság, 2007-08-28
Bolyais Öregdiákok Baráti Körének
szánt gondolatok
Engedtessék meg nekem, hogy a 450. évet jubiláló Bolyai Farkas Főgimnázium 1963-ban érettségizett véndiákjaként ezáltal mondjak köszönetet annak a "bolyai szellemnek" amely eddigi utamon elkísért, a helytállásnak és a tisztességnek, amivel tartozom szülővárosomnak, volt tanáraimnak és diáktársaimnak.
Személyes okok miatt élettársammal, dr. S. Sztojka Évával (1960-ban érettségizett a Bolyaiban) nem vehettünk részt ezen az ünnepségen, de e sorokban az ő jókívánságait is tolmácsolom, azzal az új-régi hittel, amivel a remény hosszú életpályánkon a szülőföld határain túl is végigkísért, és átsegített megannyi akadályon, megtartva bennünket emberségünkben és józanságunkban, mint az erdélyi magyar kultúra és civilizáció képviselőit idegen földön és idegen népcsoportok között. Büszkén viseljük "a bolyais" jelzőt, mert ez mindig többet jelentett nekünk, mint az egyszerű szó. Az 5-10 évenkénti hazalátogatásaink alkalmával, még a negyed évszázados skandináv élettapasztalattal a hátunk mögött is, mindig átérezzük azt a varázst, amit a város és a középiskolai szellem jelentett.
Kérem a Református Kollégium és Bolyai Farkas Főgimnázium jövőbeli diákjait, ápolják tovább azt a szellemet, amit mindannyiunknak jelentett az eltelt 40-50 év, hitben, reményben, emberszeretetben, mert helytállásunk sarokkövei továbbra is megmaradnak kultúránkban, civilizációs viselkedésünkben, az előítéletek és gyűlöletkeltés sötét fellegei alatt is . . .
Azzal a gondolattal zárom soraimat, amit Széchenyi István hirdetett, "az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem, hogy munkálkodjon, alkosson, teremtsen!" - hadd kísérje ezt az idézetet az 1983-ban, Svédországban írt Sorok a földönfutásról (erdélyi véreimnek) című versem, amely az akkori érzések hatásai alatt született, hogy sohase ismerje meg az erdélyi magyarság sorsának alakulásában az akkori idők érzésegyvelegét: "kövesedett a csendben a felismerés/ földönfutóvá lettem/ csonka hazám kiköpött/ hazátlan tetem/ míg állok az Idő markában/ és keresem önmagam/ az őrület határköveinél/ az összefüggést/ ez már történelem/ gyászbeszéde/ az elárvult/ rab nemzetnek/ nemzetiségem ára most már tudom/ a f-ö-l-d- ö-n-f-u-t-á-s/ és a láthatatlan szellem/ az ál- történelem . . . / de aki így szabadulhat el az otthontól/ szemében a könny sem száradhat soha/ és üzenem/ ne bolygassátok a sírokat/ ne rázzátok feszült húrjait az égnek/ ma hontalan száműzetésben/ bilincsre vert magányom átszól/ a hantokon/ és átkotok nem fogamzik az anyaföldben/ ez TÖRTÉNELEM".
Salamon S. László, Svédország, Népújság, 2007-08-28
A Református Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmat nyújt arra, hogy felidézzük azokat, akik életükkel fizettek azért, mert szembeszálltak az önkényuralommal vagy az embertelen diktatúrák végeztek velük.
A Református Kollégium egykori tudós tanáráról, aki tankönyveket írt és 1840-ben megjelentette a Római régiségtant, a székely vértanú Török Jánosról történelemkönyvek és lexikonok emlékeznek meg. Leírják azt, hogy részt vett a szabadságharcban, hogy osztrák fogságba esett, de Bem apóék kiszabadították. A Bach-korszak börtönéből sajnos nem szabadulhatott, a Mack József által szervezett összeesküvésben vállalt szerepe miatt 1854. március 10-én őt is kivégezték a marosvásárhelyi Postaréten. A Székely Vértanúk emlékműve lett a marosvásárhelyi, Maros megyei magyarság március 15-i megemlékezéseinek a színhelye.
Tragikus véget ért iskolánk két izraelita vallású volt diákja is, akiket Magyarország német megszállása után, a magyar csendőrség közreműködésével Auschwitzba hurcoltak és elpusztítottak. Tischler Márton vállalkozó 1895-ben érettségizett iskolánkban, dr. Farkas Róbert ügyvéd pedig 1900-ban. Olyannyira magyar érzelmű volt, hogy nem esküdött fel a román államra, mégis felkerült a halálvonatra.
A következőkben olyan személyiségekről beszélek, akiket személyesen ismertem és akik a kommunista diktatúra, sőt a posztkommunista utóvédharc áldozatai lettek.
Nemes Károly 1931-ben érettségizett, édesapám osztálytársa volt. Szegény paraszt családból származó, református ösztöndíjon felnevelt elsőgenerációs értelmiségi, földrajz szakos tanár, akit az új hatalom eleinte iskolánk igazgatói székébe ültetett. Az osztályharcos időkből maradt meg emlékezetemben a Le a reakciós tanár urakkal! falfirka, amelyet az 1957-es renováláskor tüntettek el. Nemes Károly igazgatóként nem osztályharcolt, hanem óvta tanárkollégáit és diákjait. Élete legnehezebb döntését Székely János írta meg A nyugati hadtestben. Nemes Károly azért került a szekuritáté karmai közé, ahonnan csak halálos betegen szabadult, mert amikor a magyar tábori csendőrök szeme láttára a kivégzőosztag megtagadta halálraítélt katonaszökevény falustársának főbe lövését, jól döntött. Magyar királyi hadnagyként tisztában volt azzal, hogy a parancsmegtagadás valamennyi emberének felkoncolását vonta volna maga után. Ekkor tette meg a sorsdöntő lépést: azért, hogy többi katonájának életét megmentse, ő hajtotta végre a halálos ítéletet. Tanár- és hadnagytársa, Pálffy Antal, Tóni bácsi, a hadbírósági tárgyaláson igen karakánul védelmezte Nemes Károlyt.
Dr. Kónya István Béla ügyvéd 1931-ben érettségizett, édesapám osztálytársa és jó barátja volt, 1949/50-ben akkori feleségével gyakori vendég volt minálunk. Ha válópere miatt nem kerül el Kézdivásárhelyre, minden valószínűség szerint jó barátjának is elmondta volna azt, hogy Szoboszlai Aladár aradi plébános és Fântânaru Alexandru aradi ügyvéd szervezkedni kezdett azért, hogy az embertelen kommunista rendszert kereszténydemokrata rendszerrel váltsák fel. Ezenkívül a létrehozandó Európai Unióban egy román-magyar konföderáció keretében képzelték el a régi történelmi viszály feloldását. Igencsak megelőzték korukat, hiszen 1956-ban mindez utópiának tűnt. A kirakatperben 11 embert végeztek ki, köztük Pista bácsit. Ezenkívül mindazok, akik hallottak a szervezkedésről, de nem csatlakoztak, fejenként 15 évet kaptak. A vérbírót Macskássy Pálnak hívták, egy igazi szörnyeteg volt, emléke legyen átkozott, nyugalma ne legyen csendes!
Moyses Márton viszont az én osztálytársam volt, 1959-ben érettségiztünk. 1956 őszén mit sem tudtunk arról, hogy miért került osztályunkba Nagyajtáról egy új bentlakó osztálytárs. Csak a rendszerváltozás után tudtuk meg azt, hogy Kozma Béla igazgatónk embermentő akciójáról volt szó. Tudniillik Marci Magyarországra próbált szökni azért, hogy harcoljon a magyar forradalomban. Akkor nem értettük, hogy osztályfőnöknőnk, Kozma Irén miért mondogatta, hogy Moyses, magának nem lesz jó vége. 1960-ban, elsőéves egyetemistaként Emese húgommal egy előadóteremben ültek, amikor mindenki szeme láttára elhurcolta a szekuritáté. Azért, hogy nehogy valakire terhelő dolgot valljon, megpróbálta nyelvét levágni, ezt érzéstelenítés nélkül varrták vissza. A politikai foglyokat 1964-ben amerikai nyomásra kiengedték, de Marci csak 1967-ban szabadult. Szabadulása után tovább üldözték, nem kapott megfelelő állást, kitűnő képességei ellenére nem tanulhatott tovább. A rendszer elleni tiltakozásként 1970-ben a brassói RKP-székház előtt felgyújtotta magát, de a tüzet aránylag hamar eloltották. A felületes kórházi ellátás következtében az égési sérülésekbe belepusztult. Sajnos, a magyar Jan Pallachról és a Ceausescu diktatúrája elleni tiltakozásként szintén tűzhalált választó brassói román Liviu Babesről alig hallani.
Visky Árpád színművészt sokan ismertük és elismertük rendkívüli tehetségét. Rebellis természete miatt a sepsiszentgyörgyi színházhoz került, ahol összeszólalkozott két szekus tiszttel. Ezért államellenes izgatásért öt évre ítélték, másfél év után kegyelemmel szabadult. Többet nem engedték színpadra, 1986. január 12-én a városszéli erdőben felakasztva találták. Azóta is maradt a kérdés: önkezével vetett véget életének vagy idegenkezűség is közrejátszott? Marosvásárhelyi temetése a diktatúra elleni néma tüntetéssé vált.
Hegyi Lajos matematikus 1989. december 22-én a marosvásárhelyi Grand Szálló előtti gyilkos sortűz egyik halálos áldozata volt. Ismerői szerint egy rendkívüli tehetségű fiatalembert pusztítottak el a román hadsereg golyói. A gyilkos sortüzet parancsoló Cojocaru tábornok azóta sem felel a hat halottért. Ugyanúgy nem tesz semmit felelősségre vonásáért a(z) (i)gazságszolgáltatás, mint ahogy a fekete március miatt sem. Ez a helyzet felveti a politika, az érdekképviseletünk felelősségét is! Hogyan lehetséges az, hogy a hét halottal járó bukaresti bányászjárásért és jó néhány gyilkos decemberi sortű-zért folyik a büntető eljárás, a marosvásárhelyi gyilkos sortűzért és az öt halottal járó parasztjárásért pedig nem felel senki?! Biztosra veszem, hogy Hegyi Lajos nem ilyen világért áldozta fel fiatal életét.
Toszó Árpád mérnök 1954-ben érettségizett. Temesváron, 1989-ben, Tőkés László közeli munkatársa és védelmezője volt, ezért a szekuritáté célkeresztjébe került. A fordulat után pedig határozottan követelte anyanyelvi jogainkat, iskoláinkat, a temesvári sortüzek felelőseinek megbüntetését. Azért, hogy elhallgattassák, 1990 május végén tőrbe csalták és félholtra verték. Egy hónapra rá Budapestre került a Honvéd kórházba. Külső kényszerítő körülmények miatt felesége hazaszállította Temesvárra, ahol barátai szerint gyanús körülmények között, 1992 júniusában meghalt.
Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, generációnknak két meghatározó élménye volt: az 1956-os magyar forradalom és az 1989 decemberi romániai felkelés. Akkor azt hittük, hogy a Ceausescu házaspárt eltakarító román-magyar összefogás meg kell hozza régi történelmi sérelmeink orvoslását. Minderre 17 év óta még mindig várnunk kell. De még sem mondjuk, hogy mártírjaink áldozata hiábavaló volt. Ők mindenképpen megérdemelnék azt, hogy iskolánk udvarán vagy a Bolyaiak szobra mellett egy, a nevükkel megjelölt kopjafa őrizze emléküket.
Kincses Előd, Népújság, 2007-08-28
A szó, a fény, a szív melegével - III. Kibédi Falunapok
Dr. Mátyus András székely-udvarhelyi nyugdíjas orvos a fenti szavakkal köszöntötte a jelenlévőket a kultúrotthonban szombaton délelőtt. A falunapi megnyitón Dósa Sándor, Kibéd polgármestere így fogalmazott: "A mai nap is bizonyítja, hogy a szülőföld iránti szeretetnek, ragaszkodásnak nincsenek határai. E rohanó világban a dolgos, szürke hétköznapok után szükségünk van az ünneplésre, a baráti közelségre, melyből megpróbálunk erőt meríteni. Lelki szegény az a közösség, amelynek ünneplésre, hagyományőrzésre nincs ideje." Ünnepi beszédet mondott még Bán József megyei tanácsos, dr. Kormányos László, a magyarországi testvértelepülés, Szatymaz polgármestere is.
A falunapi program 10 órakor kezdődött Kibédi Mátyus István orvosdoktor, a magyar táplálkozástudomány óriása emlékének szentelt konferenciával.
A szervezők délután sétarepülésre hívták a résztvevőket a Makfalva-Kibéd határán elterülő sportreptérről. Este a kultúrotthonban a kibédi tánccsoport felvette a néhai ismert népdalénekes, Madaras Gábor nevét. Az eseményen jelen volt Keresztesi Zsuzsa, Madaras Gábor lánya, aki bemutatta a Madaras Gábor Egyesületet.
A kultúrotthon előcsarnokában a helybéli Ráduly János költő, műfordító, folklorista, rovásírás- kutató és a kibédi származású, Székelyudvarhelyen élő Berecz Edgár könyveit állították ki. Ugyanitt a kibédi alkotótábor munkáiból (agyagedények, száraz virágok) láthattunk válogatást. Borbély Irma kertészmérnök száraz virágból készített, Hamza István pedig gyufaszálból és fapálcikából készült alkotásait mutatta be. Barabási Árpád kistermelő is kiállította az általa termesztett zöldségeket.
Vasárnap a református templomban istentisztelettel kezdődött a falunapok programja, délutánra pedig a kibédi sportpályán szabadtéri rendezvényeket terveztek, szórakoztató játékokat, feleségcipelő versenyt, célba dobást hagymával, zsákban futást. A Kibédi Falunapok-2007 a szabadtéri koncert után tűzijátékkal és tábortűzzel zárult.
Kilyén Attila, Népújság, 2007-08-29
Csütörtökön este 7 órától a Gecse utcai református templomban folytatódik a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Nyár esti orgonahangversenyek című sorozata. Molnár Tünde, a Filharmónia Bartók Béla-emlékdíjas kiváló orgonaművészének műsorán ezúttal Bach, valamint kiváló zenei tehetséggel megáldott családtagjainak művei szerepelnek.
Népújság, 2007-08-29
Magyar nyelvű táblák a
kolozsvári egyetemen
Hivatalosan és nem hivatalosan is magyar nyelvű táblákat függesztettek ki a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) több épületében - erősítette meg az MTI érdeklődésére Magyari Tivadar, az egyetem rektorhelyettese.
Tegnap az intézmény több kolozsvári épületében a román nyelvű Dohányozni tilos! felirat mellé magyar és német táblát is elhelyeztek ismeretlen személyek. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) szóvivője nem kívánt reagálni az MTI azon kérdésére, hogy vajon ők szerelték-e fel ismét a feliratokat. Magyari szerint az ilyen kezdeményezések nem segítik, hanem elodázzák a többnyelvű környezet kialakítását a BBTE-n. Egyúttal arról tájékoztatott, hogy ez utóbbi kérdés napirenden szerepel az egyetem vezető testületeiben, s ennek köszönhetően a Bölcsészkaron a magyar tanszékek neve napok óta magyarul is olvasható. Ez utóbbi táblákat az egyetem vezetőségének jóváhagyásával függesztették ki. Hozzátette: a többnyelvű feliratozás fokozatos kiterjesztését a BBTE jelentős, de természetes belső épületberendezési kérdésének tekinti. Jelezte: a román vezetőséggel folytatott megbeszélései több hónap óta zajlanak, és immár főleg technikai természetűek.
Háromszék, 2007-08-28
Ha levesznek egyet, tegyünk fel
ötöt (Székelyföld-tábla)
A Székelyföld határát jelző tábla levétele jelzés az itt élő magyarság felé, de jelzés Brüsszel irányába is, bizonyítja, hogy Romániában áldemokrácia működik, nincs valós egyenlőség, és a jogállamiság is megkérdőjelezhető - fejtette ki Antal Árpád képviselő az elmúlt másfél hét történései kapcsán.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy némelyek, ha az érdekük azt kívánja, megtalálhatják a jogi lehetőségeket, hogy megakadályozzanak máshol törvényesnek ítélt akciókat, mondvacsinált indokokkal leszedethessenek reklámtáblákat, miközben tele van az ország hasonlókkal. Úgy vélte, a követelményeket be kell tartani, de az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek a feladata megmutatni Bukarestnek: "nem ijedünk meg, ha levesznek egy táblát - tegyünk fel helyette ötöt". Véleménye szerint bizonyos szempontból jó, hogy kirobbant ez a botrány, mert "egy kicsit hátradőltünk mi, politikusok is, de a székelység is úgy vélte, a dolgok jó irányba haladnak, és minden rendben van". Az ügy figyelmeztető, összefogott, egységet felmutató akciókra van szükség - fejtette ki az RMDSZ képviselője.
Farkas Réka, Háromszék, 2007-08-29
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) román vezetősége most partner a többnyelvűség tekintetében, a többnyelvű feliratok megjelenítésének új folyamata egy hosszan, nehezen egyeztetett, de immár politikai indulatoktól megtisztított igyekezet - szögezte le tegnap Magyari Tivadar rektorhelyettes.
Magyari Tivadar azzal kapcsolatosan foglalt állást, hogy az oktatási intézmény folyosóin hétfőn délelőtt Rauchen Verboten! és Dohányozni tilos! feliratú tábla jelent meg. A rektorhelyettes a sajtóval közölte: a többnyelvű feliratok témája napirenden van a BBTE vezetőségében, de a fenti szövegek nem tartoznak ezek sorába, ismeretlenek magánakciójáról lehet szó.
Magyari tegnapi nyilatkozatában kijelentette: az egyetem román vezetősége most partner a többnyelvű feliratok ügyében, e probléma rendezése előtörténete miatt is időigényes és óvatos folyamat lesz. A rektorhelyettes szerint a kezdet reális változásra utal: az egyetemen immár hivatalosan is a többnyelvű köszöntők után kitették az első intézménynév-táblákat is. "A téma az elmúlt két évben érzékennyé és politizálttá vált. Az egyeztetéseknek nem kedvez a külső nyomás, a témát érzelmi síkra terelő beszólások... A beindult folyamatnak nincs köze semmilyen külső csoport múlt hét végi kísérletéhez. Ennek akár az volt a célja, hogy ezt a fejleményt kisajátítsa, akár az, hogy zavart keltsen körülötte, különösebben nem foglalkozunk vele" - olvasható a dokumentumban, melynek aláírója arra kér mindenkit: lapozzon a naptárban, ne tavalyi helyzetek alapján közelítse a témát, ne nehezítse a magyar tagozatvezetés munkáját.
A rektorhelyettes által említett "előtörténet" valóban zaklatott volt. Közel két évig dúlt az egyetemen a "táblaháború", s emiatt az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása mellett a többnyelvű feliratok elhelyezését régóta szorgalmazó Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus tavaly november 22-én szerelt fel több magyar nyelvű táblát az épületben. Így akartak tiltakozni az ellen, hogy a feliratozásról már 2005-ben meghozott egyetemi határozatnak addig még nem szereztek érvényt. Ezt követően az egyetem szenátusa mindkettőjüket menesztette. Hantz Péter a Krónikával közölte, hogy a mostani - ismeretlen eredetű - feliratokhoz nincs köze a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak.
Háromszék, 2007-08-29
Vakációs bibliahét
Szentivánlaborfalván
Népi bútorfestéssel is foglalkoztak, de mivel ezt csak kisebb
csoportokban gyakorolhatták, a többiek alternatív foglalkozásba kezdtek:
szalvétatechnika, ceruzatartók és gipszformák készítése, gyöngyfűzés.
Maguk készítették el az ünnepi meghívókat is.
Várakozáson felül jelentkeztek a Berde Mózsa nevét viselő, az ősztől I-IV. osztályossá apadó iskola egy hétig tartó sokoldalú tevékenységére. Harmincegy vakációzó kisgyerek és tanuló töltötte hasznosan szabadidejét. Jónás próféta története volt a bibliahét központi témája, melyet minden felekezetű résztvevőnek ismernie kell. Nt. Pap Mária helybeli unitárius lelkész-esperes, az ötletgazda és szervező elmondta, hogy a gyerekek fémszálakból akkora cethalat készítettek, amelybe némelyikük be is ülhetett imádkozni. A vasárnapi záró istentiszteleten szülők-nagyszülők előtt játszották el a bibliai történetet, munkáikat pedig kiállították.
A vallási részt és a bútorfestést Pál Tünde sepsiszentgyörgyi vallástanár vállalta, Antal Zita és Kelemenné Tóth Tünde, a helybeli iskola pedagógusai a többi kézműves-tevékenységet irányította. Szentivánlaborfalvi, uzoni és sepsiszentgyörgyi vállalkozók, támogatók, a helybeli református és római katolikus egyház adományaiból tízmillió régi lej gyűlt össze, s ebből tudták fedezni a kézműves-tevékenységhez szükséges költségeket.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-08-29
Ma este a csíkszeredai református
templomban
Ifj. Koppándi Jenő és Bartók Divertimentója
Minden hangversenyévadban a legkomplexebb projektünk az ifj.
Koppándi Jenővel tartott koncert - újságolta Kovács László, a Csíki
Kamarazenekar vezetője. Mint mondta, e koncertek alkalmával igényes, az
előadásmódban virtuozitást igénylő műveket szólaltatnak meg,
olyanokat, amelyek szólistát és zenekart egyaránt próbára tesznek.
A mai hangversenyen a következő művek hallhatók: Edward Elgar: é-moll szerenád, Op. 20 (I. Allegro piacevole, II. Larghetto, III. Allegretto); Kodály Zoltán: Duó hegedűre és gordonkára, Op. 7 (I. Allegro serioso, non troppo; II. Adagio; III. Maestoso e largamente, ma non troppo lento Presto); Bartók Béla: Divertimento (I. Allegro non troppo; II. Molto adagio; III. Allegro assai); Antonin Dvorak: É-Dúr szerenád, Op. 22 (I. Moderato; II. Menuetto. Allegro con moto; III. Scherzo. Vivace; IV. Larghetto; V. Finale. Allegro vivace).
A zenekarvezető Bartók Divertimentóját emelte ki, hangsúlyozva, hogy nem a klasszikus értelemben vett szórakoztató muzsika, komoly mondanivaló hordozója. A koncertismertető szerint a vonószenekari darab első tétele a barokk concerto grosso egyenletesen lüktető ritmusvilágát idézi fel, tematikája olykor gyengéd és játékos, máskor lapidáris, tömör. A tétel formája a klasszikus szonátáé. A lassú tétel emlékeztet a legkevésbé a hajdani szórakoztató muzsikák műfajára. A magány sötét látomásait jeleníti meg a bartóki "éjszaka-zenék" megrendítő hangján. A zárótétel ismét a zeneszerző népdal-utánérzéseinek egyik remeke, skálaszerű motivikája, pregnáns ritmikája és cigányos jókedve a hajdani concertók szólóhangszert és együttest váltogató hangszerelésében érvényesül.
Ifj. Koppándi Jenőt nem kell bemutatnunk olvasóinknak, ugyanis ismert a csíkszeredai és környékbeli zeneszeretők számára személye és munkássága. És ismert az is, hogy egy ritka hangszerrel, egy 1715-ben készített Ruggeri-hegedűvel játszik.
A Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa és a Csíki Kamarazenekar Egyesület által szervezett koncert ma este 7 órakor kezdődik a csíkszeredai református templomban. Társszervezők Hargita Megye Tanácsa - Hargita Megyei Kulturális Központ és a Nagy István Művészeti Szakközépiskola.
Hargita Népe, 2007-08-27
Ne feledjük hagyományainkat (Papolc)
Szombaton negyedik alkalommal szerveztek falunapot Papolcon. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, amelynek végén Beder Imre lelkipásztor, aki hét évig szolgált a helybeli református egyházközségben, elbúcsúzott a gyülekezettől.
A tiszteletes elmondta: úgy érzi, a Papolcon eltöltött évek alatt olyan lelki családhoz tartozott, amelybe mindig szívesen visszatér. "Remélem, amit emberi erővel elvégezhettem a gyülekezetben, az megmarad" - mondta, majd egy imára fogott kezet ábrázoló faragott plakettel ajándékozta meg a gyülekezetet, annak jeléül, hogy Papolc megmarad emlékezetében és imáiban. Az istentiszteleten részt vevők a helybeli fúvószenekar akkordjaira felvonultak a falu központjába, ahol a sörsátrak alatt néhányan már mulattak. A rendezvény színpadáról Kiss József, Zágon község polgármestere köszöntötte a jelen levő helybelieket és a testvértelepülés küldöttségét.
A polgármester egyebek mellett elmondta: "A sok gond és dolog mellett mindjárt odajutunk, hogy elfeledjük hagyományainkat, elfeledjük barátainkat, elfeledjük azt is, hogy közben koccintani és egypár szót is kellene váltani egymással. Nem mindig a munka, nem mindig a hajsza a fontos. Holnap-holnapután nem kezdünk egymásnak köszönni, sőt, nem kezdjük egymást tisztelni. Pont ezért érdemes legalább egy évben egyszer ilyen ünnepet megszervezni, hiszen ez jó alkalom a közös szórakozásra, a közös beszélgetésre." A jelenlevőket Nicolae Cosnean alpolgármester és Kelemen Gyula faluképviselő is köszöntötte, utóbbi a falunapok főszervezőjeként is. A rendezvény ünnepélyes megnyitója után a futballpályán tűzoltó-bemutatóra és favágóversenyre került sor. A helybeli önkéntes tűzoltók közös gyakorlatot mutattak be, majd néhányan közülük egyéni tűzoltóversenyre is beneveztek. Első Illyés Botond, második ifj. Dávid Ferenc, harmadik Sinka Bálint lett. A favágásban csapatban zajlott a verseny. Itt Alexandru Timaru és Dan Lazăr volt a legügyesebb, őket követte Benedek Csaba és Nagy Károly, illetve Ilyés Botond és Benedek Levente.
A nap további részében szórakoztató zenés-táncos műsorokban válogathatott a közönség. Este könnyűzenekoncerteken, majd utcabálon mulatott a falu és a szomszédos településekről érkezett fiatalság.
Bodor János, Háromszék, 2007-08-27
"Az árvíz az Úr látogatása volt, aki megnézte, hogyan élnek ott az emberek, hitből-e, vagy meghátrálásból" - mondta Ballai Zoltán református tiszteletes a két évvel ezelőtti árvíz emlékére megtartott istentiszteleten. Új életet és új lehetőséget nyert mindenki, aki túlélte a katasztrófát, mert nem hátráltak meg - folytatta. Nincs az a hodgyai, aki elfelejtené a tragikus órákat, akkor sem, ha elköltözne - derült ki a misét követően a parókia kertjében, ahová a templomból átmentek a megemlékezők. Jó volt hallani, hogy nem csupán az árvízre emlékeznek tisztán, hanem az újjáépítésre, újrakezdésre is. Egy öreg néni elmesélte, hogyan küzdött az ár ellen tehetetlenül, amíg valaki ki nem ragadta onnan, valóságos csodaként éli meg a mai napig is a megmenekülését. A szomorú tények mellett viszont néhányan kevésbé tragikus emlékeket is meséltek: tehenekről, amelyek a legelőről jövet a nagy vízben úszva is bementek az istállóba, szóba került Irma néni kakasa is, amely túlélte az árvizet, de most állandó veszélyben van, mert egy ülü naponta az életére tör. Mindez annak a jele, hogy többnyire helyreállt a rend. Két évvel az árvíz után szinte mindenki egyetért abban, hogy a falu helyenként még szebb is lett azóta, és hogy mindez az összefogásnak, az emberségnek, segítőkészségnek köszönhető.
K. N., Udvarhelyi Híradó, 2007-08-24
