|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007 augusztus 21, VI. Évfolyam 34. szám (összesen 270 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
Beszámoló
algyógyi táborozásunkról
Hirdetés
- Nagyszebeni Magyar Kulturális
Iroda
"A
kultúra városa, a kultúrák városa"
2007.
augusztus 19 - 26. - Magyar hét
Augusztus
19 - vasárnap - Borsos Miklós nap
Augusztus
20 - hétfő - Szent István nap
Augusztus
21 - kedd - Nyírő József nap
Augusztus
22 - szerda - Barabás Miklós nap
Augusztus
23 - csütörtök - Kós Károly nap
Augusztus
24 - péntek - Petőfi Sándor nap
Augusztus
25 - szombat - Bartók Béla nap
Augusztus
26 - vasárnap - Bodor Mária nap
Kide
- Nyári bibliatábor gyermekeknek
Ruyter
Mihály (1607-1676) sírjánál
Megújult
az egészségügy székhelye (Középajta)
A
gyülekezet erős kapocs (Élő egyház Orbaitelken)
Kisborosnyón
nyitották meg a nagy találkozót (Kopják megyénk nagyjainak)
A szülőföld
mint éltető forrás
Ajándékot
hozott a találkozó! (Maksa)
Sok
helyen akadályozzák az egyházi javak visszaadását
Augusztus
20. - az építés ünnepe
Visszaszolgáltatták
a somosdi iskolát
Kapunyitás
a világra - Útavatás és falutalálkozó Somosdon
Véget
ért az EMI-tábor - Öt nap, több mint ötezer lélek
Czirják
Árpád: nyugdíjba vonulásom tiltakozás! - Búcsúmisét celebrált a leköszönő
főesperes
"A szeretet soha el nem fogy..." 1 Kor 13,8 Mély
fájdalommal tudatjuk, hogy dr. MÁRTHA IVOR urológus főorvos, az
Dr. MÁRTHA IVOR emlékére
2007. aug. 17-én megrendülten értesültünk dr. MÁRTHA IVOR urológus
főorvos elhunytáról, aki életének 79. évében súlyos betegség után távozott
örökre körünkből. 1928-ban született Szatmárnémetiben, középfokú tanulmányainak
végeztével most 60 éve határozott úgy, hogy életét az egészségügy szolgálatába
állítja. 1947 őszén így érkezett Marosvásárhelyre, ahol az akkori Bolyai T. E.
orvostudományi karán 6 éven át bizonyított, hogy elhatározása nem hiábavaló
volt. Tanulmányai az érdemdiploma elnyerését eredményezték. Így lett a
marosvásárhelyi urológiai klinika orvosa. Itt igen jó tanítómesterekre találva
hamarosan urológus szakorvos, majd főorvos lett. Egyenes és becsületes,
jóindulatú segítőkészséggel rendelkező egyénisége ötvöződött terjedelmes
szakmai adottságaival. Ebből fakadóan lett kiváló és mindenkor megbízható főorvos.
Ilyen életminőség mellett vívta ki sok ezer beteg és egészséges ember
elismerését és megbecsülését hosszú ténykedése folyamán. Nyugdíjba vonulása
után sem szakadt meg az emberekkel való kapcsolata, mert azután is konzultáns
főorvosként rendszeresen bejárt a klinikára gyógyítani. Azonkívül a Carit-San,
később a Marmed nevű járóbeteg-rendelőkben mondhatni haláláig tartotta
kapcsolatát a szenvedő emberekkel. Nagy figyelmet szentelt szakmai
továbbképzésére is. Különös tekintettel a vese és prosztata daganatos
megbetegedései és azok sebészi megoldásai képezték szakmai elmélyülésének
tárgyát. Ilyen értelemben jelentek meg közleményei is. A fentiek mellett
társadalmi tevékenységre is futotta idejéből. Éveken át volt az
Isten veled, kedves IVOR barátunk, nyugodjál békében. Az 1953-ban végzett orvos- és gyógyszerész kollégáid, barátaid"
(Népújság)
Augusztustól megújult arculattal, új rovatokkal jelentkezik a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja.
A kéthetente megjelenő Harangszó a gyülekezetek életét, eseményeit, híreit szeretné hatékonyabban megjeleníteni. A kor igényeinek megfelelő, szebb, átláthatóbb, érdekesebb református újságot szeretne az olvasók kezébe adni Fábián Tibor, aki augusztustól vállalta a lap szerkesztését. Szellemiségében ezután is az evangélium és a hitvallásaink alapján álló gyülekezeti újságot készítünk - hangsúlyozta a felelős szerkesztő. Mai kusza, értékválságban szenvedő világunkban a keresztyén ember számára továbbra is az Ige az alapja. Kiemelt szerepe van hát A Lélek csendje című igemagyarázatokat tartalmazó rovatnak, amely mellett Hiszem év vallom címen, egyik hitvallásunkat, a Heidelbergi kátét magyarázza a mai ember nyelvén, közérthetően a rovat szerkesztője, Orbán Levente.
A lap címoldalán ezután egy-egy kiemelkedő egyházi eseményről, rendezvényről tudósít a Harangszó. Mellette egyfajta egyházi vezércikk-szerepet tölt be a régi-új Hetedik kürtszó című rövid véleményrovat. A harmadik és negyedik oldal a tudósítások, beszámolók helye. Az ötödiken továbbra is a Presbiteri Szövetség hasonló nevű rovatát találják, a hatodikon pedig gyermek és ifik rovatunk: a Böngészde.
A hetedik egy igazi színes szőttes. Karikatura, egyházi lapszemle, rövid könyvajánló, és egy második véleményrovat (Tollvonás), melyben elsősorban egyház és társadalom kapcsolatát veszik górcső alá a szerzők. A nyolcadik oldalon kitekintünk országra, világra. A Hírvivő lesz a hangsúlyosabb, melyben elsősorban egyházkerületünk, a Partium híreire koncentrálunk, szerzőink segítségét is igénybe véve. Az Ország-világ pedig a vallások, az egyházak és a világ híreiből szemléz.
Középtávú terveink közé tartozik még, egy hitvédelmi rovat indítása is (Hitvédelem). A már-már klasszikusnak mondható szekták mellett újabbak, ismeretlenebben jönnek, s aratnak ott is, ahol nem vetettek. Nem árt tehát tisztában lenni velük, felvértezni magunkat ellenük - mondta terveiről a főszerkesztő. Hozzátette: bízik benne, hogy a megújult lap elnyeri olvasóik tetszését és tovább bővül a lap jelenlegi ötezres példányszáma. Eddig szinte pozítiv visszajelzések érkeztek, ami azt mutatja jó úton járnak. A Harangszót a református lelkészi hivatalokban lehet megrendelni.
Beszámoló algyógyi táborozásunkról
Augusztus a táborozások hónapja, igy nem csoda, hogy mi is ennek a hónapnak az elején tartottuk meg evangélizációs bibliahetünket Algyógyon. A táborózni vagyók száma 42 személy, főleg gyerekek. Együtt indultunk el az Alsónyárádment-i Luka-Ilencfalváról. Ez már zsinorban a 3. táborunk volt Algyógyon, az Ike táborban.
Ezt a tábort, viszont, különlőgessé tette az, hogy Németországból, pontosabban Dessau-ból érkezett hat vendégünk, barátunk is részt vett, mitőbb szinte teljesen kidolgozott tervvel érkeztek a bibliahétre nézve. Istennek hála, egymást elég könnyedén megértettük, a táborban német, magyar és angol nyelven is folytak a beszélgetések.
Augusztus 6-án indultunk a helyi parókiáról. A buszban jó volt a hangulat, énekeltünk, csevegtünk és közben csodálhattuk a csodás Aranyos majd az Ompoly völgyét. Útba ejtettük Gyulafehérvárat; az itt lévő gótikus püspőki székesegyház, az Apor kastély és vár mindenkit ámulatba ejtett. Estére megérkeztünk a nyugalom szigetére, Algyógyra, vagy régies nevén Feredő gyógyra.
Vacsora után ismerkedési játékot játszodtunk. Minden nap programját előző este megbeszéltük, ez volt csapatmunkánk sikerének a titka. A következő napokon fürödtünk, kirándulást szerveztünk este a szellemek erdejében, reggel activityt játszottunk, vizesést csodáltunk. Majd jőhetett a "kövesd a vezért" játék és a maszkkészités gipszből.
Egyik nap Dévát látogattuk meg, a várat, ahol elmeséltük a Köműves Kelemenné befalazásának legendáját. Ami nem maradhatott ki az a pantomim volt, mely a Hős témát kapta. Eme téma bemutatására a gyerekek nagy része a Jézus csodatételei közül választott történetet. Utolsó napra maradt a kincskeresés, mely csapatmunkát igényelt. Végül a kincset meglelték a gyerekek, de még nagyobb kincset találtak meg egymásban, az együttlétben :Isten szeretetét. Utolsó nap délután szabadtéri játékokat játszodtunk, majd este tábortüzet raktunk és lassan-lassan, a tűz mellett, egy-egy könnycseppet ejtettünk az együtt eltöltött boldog napokért.
Életem legjobb táborában vettem részt!
Jó érzés volt gyermeki lelkekkel körülvéve élni, felhőtlenül nevetni és szállni az örömkék szárnyain. Szombaton reggel búcsút intettünk és a viszontlátás reményében váltunk el. Ez uton is szeretnék minden táborlakó nevében köszönetet mondani a német támogatóknak, a Rückenwind e.V egyesületnek Dessauból, akiknek anyagi segitsége nélkül nem valósulhatott volna meg a tábor. A tábor programját szinesebbé tevő értékes ötletekért köszönet a Dessau-ból érkezett ifjúsági lelkésznek, Matthias-nak, Ulrichnak és a négy fiatalnak. Köszönet a helyi lelkipásztornak és feleségének, akik fáradtságot nem ismerve szervezték a tábort; köszönet B. Márton bácsinak az övatos autóbusz vezetésért, köszönet a felnött kisérőknek, pedagógusnak, valamint a táborozó hely adminisztrátorjainak, Zsuzsánnának és Lászlónak, konyhai személyzetnek, akik mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat. És nem utolsó sorban köszönet a segitségért, a forditásokért, ötletekért két kedves társamnak Ildikónak és Botinak.
Végezetül: Vielen dank für diese Lager!
Kovács Zsuzsa Csilla, ilencfalvi ifis
Hirdetés - Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda
|
|
NAGYSZEBENI MAGYAR KULTURÁLIS IRODA O - 550185 Sibiu Str. Gen Magheru 1-3 Tel: + 40 369 101422, Tel/ fax: + 40 269 210354 E-mail: hid@szeben.ro |
Ikt.sz.: 0175 / 10.08.2007.
A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda nevében megkérjük, hogy a következő hirdetést tegyék közzé:
HIRDETÉS
A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda, örömmel tudatja, hogy augusztus 19-én kezdődik az Ars HUNGARICA - Magyar Hét rendezvénysorozat, amely hivatalos műsor a 2007 Nagyszeben - Európa Kulturális Fővárosa program keretén belül.
Az iroda munkatársai nevében szeretettel meghívjuk Önöket, hogy együtt ünnepeljük a magyar kultúra értékeit 2007. augusztus 19-26. között a multikulturalitás szellemében!
Információkat a műsorokról és a belépődíjakról a Nagyszebeni Magyar Kulturális Irodában kaphatnak, minden nap 10 órától - 18 óráig, telefonon a 0269-210354 számon, illetve látogassák meg honlapunkat: www.szeben.ro címen.
Tisztelettel,
Serfőző Levente - HÍD elnök
"A kultúra városa, a kultúrák városa"
2007. augusztus 19 - 26. - Magyar hét
Augusztus 19 - vasárnap - Borsos Miklós nap
10:00 Ünnepi Istentisztelet
Helyszín: református templom
11:15 Ünnepi Mise Borsos Miklós emlékére
A misét celebrálja Kozma Imre Atya, a magyarországi Máltai Szeretetszolgálat elnöke
Helyszín: belvárosi Szentháromság római-katolikus templom
12:30 "Borsos Miklós" emléktábla avatása
Helyszín: Kutyahát utca, 7 szám
13:00 "Borsos Miklós" - kiállítás megnyitó
Helyszín: Tanács torony
14:00 Fotókiállítás - Paraszkay György: "Eltűnő kövek"
Helyszín: Zsinagóga, Constitutiei 17
16:00 Népművészeti kiállítás és vásár
MEGNYITÓ
Helyszín: Várutca és park
17:00 Szabadtéri szénaszobor kiállítás - Bartha Ciupe Ernő
MEGNYITÓ
Helyszín: Thalia belső udvara
19:00 In Memoriam Borsos Miklós koncert
Budapest Barokk Együttes
Helyszín: Thalia koncertterem
21:00 2007 - Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa
Ars HUNGARICA - Ünnepi megnyitó
Helyszín: Nagypiac
Augusztus 20 - hétfő - Szent István nap
10:00 Népművészeti kiállítás és vásár
Helyszín: Várutca és park
10:00 Szentmise István Királyunk emlékére
Meghívott: Sebestyén Márta
Helyszín: belvárosi Szentháromság római-katolikus templom
12:00 Szent István koronájának képei
Weil Róbert kiállításának megnyitója
Dr. Csihák György előadása Szent István a magyarok történelmében
Helyszín: belvárosi Szentháromság római-katolikus plébánia
16:00 Orth István, nagyszebeni grafikusművész, munkássága
Bemutatja: Józsa István, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára
Helyszín: Thalia kisterme
17:00 Ars POETICA könyvvásár - író-olvasó
találkozó - MEGNYITÓ
Zenei aláfestést Mester Sándor klasszikus gitárművész biztosít
Helyszín: Thalia terasz/alagsor
19:00 "Nyitva látám mennyeknek kapuját" - díszelőadás - Sebestyén Márta és meghívottai
Helyszín: Thalia koncertterem (belépő: 10 lej)
21:00 Opera és operett GÁLA - Kolozsvári Magyar Opera
Helyszín: Nagypiac
23:00 Star Funk Simples
Instrumentális, pszihedelikus poszt rock
Helyszín: Imperium Pub (belépő: 5 lej)
Augusztus 21 - kedd - Nyírő József nap
10:00 Ars POETICA - irodalmi kávézó
Zenei aláfestést Mester Sándor klasszikus gitárművész biztosít
Helyszín: Thalia terasz/alagsor
10:00 Népművészeti kiállítás és vásár
Helyszín: Várutca és park
11:00 Tarisznyás Együttes - gyerekkoncert
Helyszín: Várutca és park
12:00 Nyírő József munkássága
Könyvbemutató - felolvasás a szerző műveiből
Helyszín: Thalia alagsora
13:00 Konferencia - Hargita Megyei Kulturális Központ
Téma: Székely történelem, székely asszonyok, néprajz, székely-szász párhuzam
Helyszín: Thalia kisterme
16:00 Romániai kistérségi magyar újságok bemutatása
Helyszín: Thalia terasza
18:00 Hatvani Vegyeskórus
Helyszín: Thalia koncertterem
19:00 Hangverseny - Balogh Kálmán és meghívottai
Helyszín: Thalia koncertterem
(a kórusra és a hangversenyre a belépő: 10 lej)
20:30 Tarisznyás Együttes
Helyszín: Nagypiac
21:30 Ghymes koncert
Helyszín: Nagypiac
23:00 Performance
Házigazda: Ütő Gusztáv
Helyszín: Nagypiac
23:30 Shake Kvartett
magyar, angol musical-részletek, örökzöldek, slágerek
Helyszín: Imperium Pub (belépő: 5 lej)
Augusztus 22 - szerda - Barabás Miklós nap
10:00 Ars POETICA - irodalmi kávézó
Helyszín: Thalia terasz/alagsor
10:00 Népművészeti kiállítás és vásár
Lovas és íjászeti bemutató
Helyszín: Várutca és park
13:00 Konferencia - Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE)
Téma: Szórvány a sajtóban, sajtó a szórványban
Helyszín: Thalia kisterme
13:00 Ipari Konferencia
Téma: Ipari örökségeink
Helyszín: Helios Hotel, Vízakna
16:00 Romániai magyar lapok és újságok bemutatása
Helyszín: Thalia terasz
17:00 "Szebeni fiúk"
Magyar nyelven Nagyszebenről írtak, kutattak, fordítottak Könyvbemutató, író-olvasó találkozó
Helyszín: Thalia kisterem
18:00 Orgonahangverseny
Kecskés Mónika és Deák László
Helyszín: evangélikus templom
18:00 Misztrál
Helyszín: Thalia koncertterem
19:30 Kampec Dolores - jazz
Helyszín: Thalia koncertterem
(a két előadásra a belépő: 10 lej)
21:00 Magyar Állami Népi Együttes
Néptánc előadás
Helyszín: Nagypiac
23:00 Táncház - a Heveder Bandával
Helyszín: Német Demokrata Fórum - tükörterem
Augusztus 23 - csütörtök - Kós Károly nap
09:00 Kós Károly Nemzetközi Konferencia
Helyszín: Thalia kisterem
10:00 Ars POETICA - irodalmi kávézó
Helyszín: Thalia terasz/alagsor
10:00 Népművészeti kiállítás és vásár
Helyszín: Várutca és park
11:00 Szabadtéri lovas és íjászati bemutatók
Helyszín: Várutca és park
12:00 Kós Károly kiállítás
Házigazda: Guttmann Szabolcs
Helyszín: sátor pavilon/Szakszervezetek Művelődési Háza
13:00 Népzene előadás - Heveder Banda
Helyszín: Várutca és park
17:00 Incze Ildikó: "A szeretők" - egyszemélyes előadás
Helyszín: Radu Stanca színház
(belépő: 5 lej)
19:00 Tennesse Williams: Üvegfigurák
Szegedi Negyednégy Színház
Helyszín: Radu Stanca színház
(belépő: 5 lej)
21:30 ISTVÁN, A KIRÁLY rockopera
Helyszín: stadion (belépő: 15 lej)
23:00 Star Funk Simples
Instrumentális, pszihedelikus poszt rock
Helyszín: Imperium Pub (belépő: 5 lej)
Augusztus 24 - péntek - Petőfi Sándor nap
10:00 Ars POETICA - irodalmi kávézó
Helyszín: Thalia terasz/alagsor
10:00 Népművészeti kiállítás és vásár
Helyszín: Várutca és park
11:00 Gasztronómiai nap - magyar ízek, magyar kaland
Helyszín: Várutca és park
11:00 Szabadtéri lovas és íjászati bemutatók
Helyszín: Várutca és park
13:00 Konferencia - Magyar Ífjusági Értekezlet (MIÉRT)
Helyszín:
Thalia kisterem
14:00 Fotókiállítás a 2007-es Vízaknai fotótábor anyagából
Megnyitó és katalógus bemutató
Helyszín: Helios Hotel - Vízakna
18:00 Transylmania, Orthent, Kalapács
Helyszín: sátor pavilon (belépő: 25 lej)
19:00 Tamási Áron: Énekes madár
Pécsi Üres Tér Társulat
Helyszín: Radu Stanca színház (belépő: 5 lej)
21:00 "Szomszédnéni Produkciós Iroda"
Magyar humorest
Helyszín: Német Demokrata Fórum - tükörterem (belépő: 5 lej)
22:00 Cornelio Tutu Band
Magyar jazz est
Helyszín: Imperium Pub (belépő: 5 lej)
23:30 Clubbing - DJ Ludmilla & DJ Palotai
Helyszín: Club Liquid (belépő: 10 lej)
Augusztus 25 - szombat - Bartók Béla nap
10:00 Ars POETICA - irodalmi kávézó
Helyszín: Thalia terasz/alagsor
10:00 Népművészeti kiállítás és vásár
Helyszín: Várutca és park
11:00 Szabadtéri lovas és íjászati bemutatók
Helyszín: Várutca és park
11:00 Bartók Béla Kórustalálkozó
Helyszín: Thalia koncertterem
13:00 Szakadát monográfiája - könyvbemutató
Coman Franciska fotókiállítása
Helyszín: Thalia alagsor
17:00 In Memoriam Bartók Béla - zongorahangverseny
Előadja: Orth Enikő
Helyszín: Thalia koncertterem (belépő: 5 lej)
19:00 In memoriam Kodály - Bartók hangverseny
Előadják a nagyszebeni Bartha testvérek és meghívottaik
Helyszín: Thalia koncertterem
(belépő: 5 lej)
18:00 Knock-Out, Role
Helyszín: sátor pavilon (belépő: 15 lej)
23:30 Clubbing - DJ Ludmilla & DJ Palotai
Helyszín: Club Liquid (belépő: 10 lej)
Augusztus 26 - vasárnap - Bodor Mária nap
10:00 Ünnepi istentisztelet
Helyszín: református templom
11:15 Ünnepi szentmise
Helyszín: belvárosi Szentháromság római-katolikus templom
12:30 "Az igazat mondd, ne csak a valódit"
- Eperjes Károly Rendhagyó
zenés-irodalmi műsor XX. századi Istent kereső költők műveiből
Helyszín: belvárosi Szentháromság római-katolikus templom
16:00 Bodor Mária a nagyszebeni és erdélyi művészetben
Helyszín: Thalia kisterem
17:00 Visky András: A szökés
Marosvásárhelyi Nemzeti
Színház, Tompa Miklós Társulat
Helyszín: Thalia koncertterem (belépő: 5 lej)
19:00 Dancs Annamari, Neoton Família
Helyszín: sátor pavilon (belépő: 25 lej)
19:00 Hangverseny - Bartók Divertimento
Előadja a Csíki Kamarazenekar
Helyszín: Thalia koncertterem (belépő: 5 lej)
Az Ars HUNGARICA magyar hét rendezvényei tematikus napok köré tömörülnek. A magyar kultúra azon jeles képviselőit választottuk az egyes napok névadóinak, akiknek munkássága Nagyszebenhez kötődik.
Borsos Miklós - itt született 1906-ban és 16 éves koráig itt élt
Nyírő József - Nagyszeben római katolikus plébánosa volt
Barabás Miklós - szívesen töltötte Nagyszebenben szabadidejét
Kós Károly - gyerekkorát városunkban töltötte, melynek építészete nagy hatással volt későbbi munkásságára
Petőfi Sándor - a szabadságharc idején Nagyszebenben is megszállt
Bartók Béla - 1922-ben, Nagyszebenben sikeres hangverseny adott
Bodor Mária - nagyszebeni textilművésznő és díszlettervező
A szervezők fenntartják a műsor megváltoztatatásának jogát.
A programot kövesse a www.szeben.ro honlapon!
Három típusú karszalagos, kedvezményes megoldást ajánlunk: heti-, négynapos-, napi- jegy. Elővételben a jegyeket június 11 és augusztus 10 között lehet megvásárolni a honlapon (www.szeben.ro) feltűntetett helyeken (több városban is). A karkötőket, jegyek felmutatásával a helyszínen, Nagyszebenben fogjuk augusztus 19-26 között átadni.
Hetijegy (augusztus 19-26)
elővétel - 80 RON, helyszínen - 100 RON (+ programalbum, + golyóstoll, + polo)
I. négy nap (augusztus 19-22)
elővétel - 30 RON, helyszínen - 40 RON
II. négy nap (augusztus 23-26)
elővétel - 60 RON, helyszínen - 80 RON
Napijegyek
Augusztus 23 - elővétel - 15 RON, helyszínen - 20 RON
Augusztus 24 - elővétel - 25 RON, helyszínen - 30 RON
Augusztus 25 - elővétel - 25 RON, helyszínen - 30 RON
Augusztus 26 - elővétel - 15 RON, helyszínen - 20 RON
Tallózó
A zene kötötte össze több ország gyermekeit.
Bár eredetileg kimondottan a falubeli gyerekek oktatása céljából született a zenetábor gondolata, a Botos Csaba helyi református lelkész szervezte idei somosdi táborban már három ország csöppségei gyűltek össze. A hatodik alkalommal szervezett táborban nemcsak a résztvevők, hanem a hangszerek sokszínűsége is látványosan bővült.
Míg néhány esztendővel ezelőtt a gyerekek mindössze furulyatudásukat mutatták be a táborzáró ünnepi istentiszteleten ez alkalommal a helyi református templomban a furulyán kívül gitárral, harsonával, trombitával, fuvolával és xilofonnal álltak ki a népes közönség elé. Nem is csoda, hogy a Maros megyei településen ekkora sikere van a zenének, hisz az istentiszteletet követő szabadtéri ünnepélyen a község polgármestere, Ferenczi György is beállt abba a jókedvűen nótázó férfikórusba, amelyet immár 42 éve a falu román-magyar szakos tanára, Kiss Csaba irányít. Vasárnap azonban nemcsak a gyerekek, a polgármester meg a nyelvtanár zenélt. Igehirdetése után hegedűt ragadott Ferenczi György Csaba, Pókán szolgáló, somosdi származású lelkész is, aki a Falunk felett fújdogál a szél című dal előadásában a feleségét kísérte. Mintegy kiegészítésként a padsorokból egy budapesti vendég is felemelkedett és rázendített Kodály egy régi francia egyházidal-feldolgozására. Henter Csabáról utólag kiderült, hogy a Nemzeti Énekkar tagja, ráadásul nagyapja révén somosdi származású. "Jó, ha egy közösségben mindenki szereti a zenét. Erre szolgál a nyári zenetábor, ahol a gyermek egy hét alatt sokkal többet tanul, mint egy egész iskolai év alatt" - vélekedett lapunknak Gáspár Attila, a rendezvény mindenese. A zilahi zenetanár úgy gondolja, hogy az a gyerek, aki hangszert ragadva az elméletet azonnal gyakorlatba ültetheti, életre szólóan megkedveli a zenét. Állítását mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy a visszajáró, majdnem serdülőkorba került táborlakók az idén már a kicsik irányításával is foglalkozhattak. Ezek pedig a furulya mind a nyolc alaphangjának a megszólaltatását sajátították el. Másrészt számos egyházi éneket, gyermekdalt, népdalt és balladát tanultak meg, amelyek közül a Szent István himnuszának az előadásakor a két évszázados templom padsoraiban ülő számos felnőttet megkönnyeztettek.
Szucher Ervin, Krónika, Ekklézsia, 2007-08-17
Kide - Nyári bibliatábor gyermekeknek
Évekkel ezelőtt holland testvérgyülekezet útmutatásával indult be a nyári bibliatábor Kidén. Nagyszülőknél nyaraló unokák, dédunokák óvodásoktól 14 évesekig jönnek el anyanyelvükön énekelni, bibliai történeteket meghallgatni, azokról beszélgetni, közös vetélkedőkön részt venni, rajzolni, játszani. Egy héten keresztül benépesedik az egyébként csendes falu kultúrterme. Jakab Berta nyugalmazott tanítónő és Kis Tibor református kántor foglalkozott ebben az évben is a gyerekekkel, Horváth Ilona, Májer Mária és Mádru Ibolya nagymamák segítségével.
Kezdetben egy táborba 25-27 gyerek jelentkezett, az idén már negyvenen jöttek el, református, katolikus, ortodox, hívő vallásúak Kidéből, Kolozsvárról, Szarvaskendről, Spanyolországból, Magyarországról. Adományozók jóvoltából a gyerekeknek sok meglepetésben volt részük a tábor egész ideje alatt és a szombati záróünnepség után is, ahol a szülőknek, nagyszülőknek is bemutatták a táborban tanult énekeket, verseket. A tábor egyik napján elmentek kirándulni. Védd a természetet jelszóval a kidei legenda szerint Kőlyuknak nevezett forráshoz, a falu feletti erdőbe.
Lukács Éva, Szabadság, 2007-08-16
Ruyter Mihály (1607-1676) sírjánál
Nyolc olyan református és unitárius lelkész tett látogatást Hollandiába, Arnhembe, akik 1974-ben Kolozsváron a Protestáns Teologiai Intézetben végeztek, és Erdélyben vagy Magyarországon szolgáltak. Velük együtt tanultak itt Klaas és Ida Eldering holland teológusok is. Románia az EU-hoz való csatlakozása kapcsán hívták meg évfolyamtársukat egy hétre Hollandiába, feleségeikkel együtt.
Arnhemben a Nagy Templomot és a Rajnahidat nézték meg, amely 1944-ben túl messze volt még. Utrechtben a Protestáns Egyház Zsinatának voltak a vendégei, majd a Dómtéren a templomot és az egyetemet keresték fel. A Dómtemplomnak kerengőkertjében egy tájékoztató táblán olvashatták, hogy 1722-től 1882-ig magyar kápolna is létezett ott, ahol a református diákok minden vasárnap istentiszteletet tartottak.
Az egyetem impozáns főépületének folyosóján azt az emléktáblát láthatták, amelyet 1936-ban, az egyetem 300 éves fennállása alkalmából az ún. "peregrinusok" avattak fel. Megható volt látni, milyen mélyre hat most is ez a régi testvéri kapcsolat. Ezért valóban érdekes volt Utrechtben azzal a 92 éves asszonnyal találkozni, aki lehetővé tette, hogy 1968-tól 1986-ig holland teológusok Kolozsváron tanulhassanak; a neve Hebe Kohlbrugge.
Amszterdam ún. Új Templomában (a koronozási templomban) augusztus 10-én kiállítás nyílt meg Ruyter Mihály admirális emlékére, aki 1676-ban Nápolyban 40 magyar református predikátort szabadított fel a gályákról. A tengernagy 1607-ben született, és röviddel a nápolyi szabadítási akciója után meg is halt. Hollandiának, Orániai Vilmos mellett ő a legnagyobb hőse. A magyar lelkészek voltak az elsők, akik a Hős című kiállítást megnézhették. Nem csak Ruyter Mihály díszsírját, hanem tölgyfából készült koporsóját is megcsodálhatták, amely rengeteg piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorúval volt körülvéve.
Amikor a magyar küldöttség Ruyter sírjánál a Gályarabok énekét több szólamban kezdte énekelni, mindenki abbahagyta az előkészítő munkáját, és eljött nézni, hogy mi folyik itt. Az idegenvezető kérte, hogy még egyszer énekeljük el, hogy filmre rögzíthesse. Utána még abban a negyedben is körülnéztünk, ahol Misztótfalusi Kis Miklós tevénykedett. Érdekes tudni, hogy a mostani tudományos nyomdák még mindig az őáltala metszett héber és görög betűkből használnak néhányat.
A programban több előadás is volt az egyházról és a médiáról, valamint az öregek kontextuális lelkigondozásáról. Nijmegen város mellett a szabadtéri Biblia Múzeumot is megtekintették, ott valóságos bibliakori ház, épület, táj és zsinagóga várja a turistákat.
A lelkészek többször is szolgáltak Arnhemben és Velpben az Ótemplomban, amely 1100 körül épült. A Velpi református gyülekezet tagjai az Elderling házaspár kérésére vendégül látták a magyarokat. A vendégkönyvben ezt olvasni: "Istennek, Velp-i gyülekezetnek, vendégfogadó családoknak, 33 éve végzett lelkész barátaimnak és családtagjainak köszönöm az egy heti elfelejthetetlen szép, boldog pillanatokat: a kripták mélységétől a tornyok magasságáig, templomok csendjétől a nagyvárosok zajáig, minden szívnek szeretetétől az emberek, barátok megértéséig. Köszönöm!"
Ida és Klaas Elderling
Szabadság, 2007-08-18
Megújult az egészségügy székhelye
(Középajta)
Bár a Diakónia Keresztyén Alapítvány középajtai kirendeltsége már fél éve működik, hivatalos avatására csak most, a székhely felújításának befejezésével került sor. A volt kántori lak renoválásához szükséges alapot a hollandiai Oost Europa Comissie pályázata biztosította. A németalföldiek 15 000 eurós támogatása építőanyagban érkezett, az egyházközség mintegy tízezer lejjel, a falu népe pedig közmunkával járult hozzá a sikerhez - tudtuk meg Berszán István református lelkésztől.
A munka eredményeként a rendelőnek helyt adó iroda mellé váróterem készült, mosdót építettek, és a nemzetközi szabványoknak megfelelő emésztőgödröt is ástak. A holland alapítványnak a községben két alkalmazottja van, Középajtán pedig mintegy negyven személyt látnak el, többségüknél vérnyomásmérést, injekciózást, vércukorszintmérést, sebellátást és alapgondozást (mosdatás, fürdetés) végeznek.
Az avatóünnepséget követően határozat született arról, hogy Középajta anyaországi testvértelepülésén, Majosházán levő hasonló szervezet, illetve a két falu háziorvosa a jövőben együttműködik.
Hecser László, Háromszék, 2007-08-16
A gyülekezet erős kapocs (Élő egyház Orbaitelken)
A nyár a mezőföldi egyház életében sem jelentett szünidőt. Látogatásunk alkalmával zárult harminchét kisgyerek evangelizációs hete. A reggeli áhítatokat Daróczi Attila beszolgáló szörcsei református lelkipásztor tartotta. Látogatásunk idején az énekvezér, Jakab Árpád és két szülő kíséretében jutalomkiránduláson vettek részt, ismerkedtek a megye tájaival, amelyeket kevésbé ismertek: Bálványosfürdővel, a Szent Anna-tóval. Mezőföldi gyermeknek élmény a hegyek közt járni.
Maréknyi nőszövetségi tag - Zakariás Margit presbiter, Zakariás Melinda, özv. Kónya Ferencné tiszteletes asszony, Zakariás Rozália presbiter, nőszövetségi elnök, Szabó Ibolya, Józsa Vilma, Finta Iringó egyetemista -, Fazakas Sándor, Benedek Ferenc presbiter és a gondnok, Józsa Ferenc a paplak előterének faburkolatát kezelték, takarítottak, külföldi tanulmányútjáról várták haza fiatal lelkészüket, Bencze Bulcsút.
- Ötszáznyolcvanegy reformátust tartunk számon - közölte Józsa Ferenc gondnok. - Anyagi nehézségekkel küzd az eklézsia, mert az egyházfenntartási járulékkal sokan elmaradtak, s az összeg elérte már a 115 millió régi lejt. Nemcsak ez a gond, ugyanis földvagyonát sem kapta vissza maradéktalanul az egyház. Tizennégy és fél hektárból eddig csak ötöt kaptunk vissza. Nagy nehezen - szántó fejében, de méltánytalan átszámítással - visszakaptunk négy hektár árterületet, de azt csak legelőként lehet használni. A többi juss papíron van, és a 247-es törvénnyel kell visszakapnunk. Nagyon fontos lenne az egyház állandó anyagi és lelki megerősödése, mert szerintem a gyülekezet a legerősebb összetartó kapocs ebben a faluközösségben. Teleken sokat változtatták a földosztó bizottság összetételét, mert zavaros vízben jobban lehetett halászni. Ahol az egyház, az összeforrott és régi közösség nem kapja vissza a vagyonát, ott valami nincsen a helyén! Egy holland segélycsoport sokat támogatja az egyházat, de mert a tőlük kapott mezőgazdasági felszerelések magánkézbe jutottak, megingott az irántunk való bizalmuk.
A gondnok beszámolt azokról a jobbára közösségi munkálatokról, melyek a templom külső javítását szolgálták.
A szorgoskodó asszonyok között találtuk Zakariás Rozáliát, a nőszövetség elnök asszonyát.
- Huszonhét tagot számlál a csoport, de csak tizenketten vannak jelen az egyházi és a falusi közösségi rendezvényeken - tájékoztatott -, a többiek idősek, vagy más okból nem vesznek részt. Ahol egyházi, közösségi munkára van szükség, mindenütt ott vagyunk. A kultúrotthonban van egy kis raktárunk, ott tartjuk 250 személyre asztali terítékünket. Ha igénylik, még a szomszédos gyülekezeteket is ki tudjuk szolgálni.
A nőszövetség és a presbitérium szervezte a kovásznai kórház javára kezdeményezett akciót, melynek során tizenegymillió régi lej értékű élelmiszert (konyhai nyersanyagot) gyűjtöttek a betegek számára.
Látogatásunk idején az Orbaitelekre tervezett kézdi-orbai egyházmegyei nőszövetségi konferenciára készültek.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-08-17
Ünnepi kiadvány Illyefalváról
A Cova-print nyomda igényes munkája is fémjelzi a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára megjelent, Illyefalva - községbemutató című színes, képekkel gazdagon díszített, 16 oldalas kiadványt, melynek címlapján a református vártemplom, s feltehetően sorozatnyitóként a község címere és Illyefalva egyik pecsétje látható.
A Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány és Illyefalva község önkormányzata által kiadott ismertető bemutatja a községhez tartozó Aldobolyt és Sepsiszentkirályt is. A kötet felelős kiadója Kató Ibolya és Benedek Huszár János. Fotók: Henning János. Támogató: Kovászna Megyei Tanács.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-08-18
Kisborosnyón nyitották meg a nagy találkozót (Kopják megyénk nagyjainak)
Újabb emlékműegyüttessel bővült a kisborosnyói történelmi emlékpark: a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának nyitórendezvényeként tegnap délelőtt felavatták a Háromszéki oktogon elnevezésű, megyénk nagyjainak emléket állító együttest. A nyolc kopjafán a Pro Concordatia Populorum Lovagrend támogatásával készült réztábla örökíti meg megyénk hírességeit. Emlékoszlopot kaptak a közélet, az irodalom, a hitélet, az egészségügy nagyjai, a jeles művészek, a híres tudósok, pedagógusok, valamint sportolók.
A székely ember elvégzi a munkát, aztán hálát ad érte Istennek, majd megeszi a kalácsot vagy pogácsát, és hideg vizet iszik rá - mondta az oktogonavató végén Damó Gyula nyugalmazott tanító, a Pro Comitatu Covasnae-díj friss tulajdonosa, az emlékpark éltetője. Hálaadással kezdődött az avatóünnepély. Balogh Zoltán kovásznai református lelkész igehirdetésében, hálát adott az Úrnak azért, hogy olyan elődeink voltak, akik amit kaptak, kamatoztatva továbbadták, népüknek örömet szerezve.
Demeter János, a megyei tanács elnöke hivatalosan is megnyitottnak nyilvánította a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját, majd kitért a rendezvénysorozat fontosságára. Szavai szerint a háromszékiek sokfélék, de ebben a sokféleségben egyvalami összeköti őket: sajátos identitástudatuk. Ezt kötelességünk ápolni és gyarapítani, hogy átadhassuk utódainknak Háromszéket. Kössünk szövetséget egymással és közösen a szülőfölddel, hisz Háromszék a közös hazánk - hangzott a megyeitanács-elnök felhívása.
A háromszéki oktogon avatószalagját Demeter János és Veress Sándor nyugalmazott református lelkipásztor, a Nyíres Lokálpatrióta Kör tiszteletbeli elnöke vágta el. A rendezvényen Thiesz Katalin, a székely Mária-himnuszt, Pakucs Etelka Tordai Matyó Zúgjatok harangok című költeményét mondta el. Az ünneplők közösen elénekelték a székely himnuszt és a nemzeti imánkat, majd a székely ember ünnepléséhez méltóan a kisborosnyói asszonyok által sütött kürtőskalácsot faltak és háromszéki, jelesül bodoki borvizet ittak rá.
Ma közelebb kerültünk önmagunkhoz - fogalmazta meg a nap üzenetét Pásztori Tibor Endre nyugalmazott református lelkipásztor. Damó Gyula elmondta, az emlékműállítás folytatódik, szeptemberben felavatják a falu bejáratánál a székely kaput, az emlékparkban a tisztelet és mély főhajtás kapuját és egy újabb emlékműegyüttest, melyet nem Árpád vezér halálának 1100. évfordulójára, mert a halálon nincs, amit ünnepelni, hanem a magyar honfoglalás 1111. évének emlékére állítanak.
Szekeres Attila, Háromszék, 2007-08-18
A szülőföld mint éltető forrás
A kistérségi nap alkalmából a baróti református templom előtt Vargyas, Nagyajta, Bölön, Bacon és Bardoc községek, valamint a Barót városát képviselő Felsőrákos által felállított sátrak leginkább kis kincstárakhoz voltak hasonlatosak, melyekben a kecsesen fénylő tárgyak és pengő pénz helyett népünk nemzedékek alatt megteremtett, felépített és felhalmozott öröksége kapott helyet.
Benedek H. Márta megnyitóbeszédében így vélekedett: a településfejlesztést akkor művelhetjük megfelelő módon, ha nem csak saját magunkra, hanem másra, a szomszédságunkban élőkre is gondolunk, ha az ő érdekeiket is szem előtt tartjuk. Hogy megmaradjunk e tájakon, és továbbra is értéket teremtsünk, s ismét nemzetünket szolgáló fiatalokat indíthassunk el, ahhoz közös munkálkodásra lesz szükség - mondotta. A világtalálkozó erdővidéki eseményeinek fővédnöke, dr. Egyed Ákos nem lehetett jelen, üzenetét a szervezők tolmácsolták: "Most nem a rokonok, hanem a város, a falu, a görbe utca, az ismerős házak, a kertek, a völgyek és patakok, a zöld rét, azaz a szülőföld, a sokunk számára éltető forrás hívta haza fiait. Hogy mindez megmaradjon, hogy továbbra is létezzen jövő, ahhoz szolidaritásra, közösen vállalt felelősségtudatra van szükség."
Ilkei Ferenc (Vargyas), Nagy Boglárka (Bardoc), Bardocz Réka (Bacon), Molnár Katalin (Felsőrákos), Kozma Albert (Bölön) és id. Bartha István (Nagyajta) röviden ismertette települése történetét, sorolta fel a legszűkebb pátria büszkeségének számító értékeket, a magyar tudományos és művészeti élet innen elszármazott személyiségeit.
Bacon község sátrában magyarhermányi hárászkendőt, viselőszoknyát, vasárnapi szoknyát, monogramos törülközőt, Bence Lajos kezét dicsérő kerámiát és régi használati tárgyakat lehetett megcsodálni. A bardociak sátrában Sütő Olga Borbála fényképein a község templomai, kúriái, művelődési házai elevenedtek meg, de ott voltak Kelemen József, Balázsi Gyula, Csog Dezső fafaragásai, Kósa Bálint metszetei, az egykor a fülei hámorban öntött ekevas, Nagy György kovácsoltvas munkái, valamint a Messzelátó és a Kormos egyesület tevékenységét szemléltető szórólapok is. A nagyajtaiak id. Bartha István fantáziadús faragásait és Nagy Adél nemezelt munkáit hozták el, a vargyasiak Máthé Ferenc (Ilonka), Török Imre faragott tárgyait és Fazakas Ida szőtteseit állították ki. Bölön híres szülöttével, Bölöni Farkas Sándorral ,,kampányolt", a színes képek hatásában bízva híres farsangjának, az ifjúsági napok és a gyermeknap vidám pillanatait tárta az érdeklődők elé. A felsőrákosiak gazdag népviseletüket mutatták be részletesen, a kerepines lajbit, a férjes asszonyok által viselt, apró kockás rokolyát, a piros muszuj lajbit bundával, a barackmagos rokolyát selyemkarimával és a kék szalagos posztórokolyát is. A csillagos mintájú terítő és párna, a hímes terítő és abrosz mellett Pál Tünde néhány apró festett tárgya és az erdővidéki költő, Felsőrákosi T. Mihály két könyve is látható volt.
Hecser László, Háromszék, 2007-08-20
Kiállítás Papolcon
A zágoni tanács papolci faluképviselői és a papolci református egyházközség Bede Erika tanárnő közreműködésével és helybeli vállalkozók támogatásával Imreh Albert fotóiból, Kelemen Gizella gobelinjeiből, Kelemen Imre faragásaiból, Kelemen Gyula vadásztrófeáiból és Balogh Gyula csontfaragványaiból rendezett kiállítást a református imaházban, melyet Gazda József kovásznai nyugalmazott tanár, író, műkritikus, nyitott meg.
Beszédében kiemelte, hogy Imreh Albert olyan fotográfus volt, akit betegsége mozgásában ugyan korlátozott, de megáldotta őt az Isten a szépségre érzékeny ember látóképességével, gyönyörködni tudott a makro- és mikrovilág szépségeiben, a jelentéktelen dolgokban is meglátta a szépet.
(Bodor), Háromszék, 2007-08-21
Mintegy ezren gyűltek össze tegnap este a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébániatemplom előtt, ahol megkoszorúzták Szent István király szobrát.
Az államalapító tiszteletére tartott megemlékezésen Albert Álmos polgármester beszédében a szellemi műveltség elindítójaként méltatta Szent Istvánt. Az első keresztény király ünnepén Szabó Lajos katolikus, Kovács István unitárius, Zelenák József evangélikus és Incze Zsolt református lelkész az ökuménia és a nacionalizmus-mentes együttélés fontosságát emelte ki beszédében. Közreműködött a Laudate kamarakórus.
Albert Levente, Háromszék, 2007-08-21
Ajándékot hozott a találkozó! (Maksa)
- Hurrá, hurrá! - kiáltotta pöttömnyi gyermeksereg Maksán, meglátva a központban felépített gyermekparkot, játékteret. "Ajándékot hozott nekünk a találkozó! " - mondta egy nagyobbacska: "van benne két mesetorony, két hinta, egy lipinka, fafejű hintalovak".
A gyerekek már az építés idején ostromolták a játékokat, ahol az ácsok és Jakab Márton alpolgármester szorgoskodott. Jakab többször eltanácsolta őket, mondván: "majd ha készen lesz, kicsikéim!" A tiltás hiábavalónak bizonyult. Amikor az alpolgármester megjelent, kiáltották: "Fussatok, mert jön Márton bá!"
A gyerekek még az avató előtt birtokukba vették, elfoglalták a játékteret (képünk), miközben a templomból és a kultúrotthonból a gyerekpark felé vonuló tömeg, a szülők Oláh Badi Álmos polgármester avatóbeszédét hallgatták. Akkora volt az öröm, hogy t. Rákossy Károly helybeli református lelkipásztor áldására is már csak a felnőttek tudtak odafigyelni.
Az ünnepről, a találkozás ünnepéről a templomban is megemlékeztek, ahol t. Bereczki Zoltán Magyarországon élő, dálnoki származású lelkipásztor hirdetett igét.
A találkozóra hazaérkezett maksaiakat a polgármester köszöntötte, az óvodások és az iskolások tarka műsorral szórakoztatták őket, a maksai ifjúsági csoportnak színvonalas műsort tanított be Szabó Etelka tanítónő. Volt bőven enni-inni való, népünnepi műsorszám. A kuriózum sokak számára mégis az a sátor volt, ahol a maksai Bács Bercike szépségszalont nyitott, s a nagyszámú bámészkodó szeme előtt ezerféle varázsoldattal, kefékkel és eszközökkel szépítette-kenceficélte a fiatal hölgyeket.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-08-22
Sok helyen akadályozzák az egyházi javak visszaadását
Pap Géza református püspök identitásunk megtartásának feltételeiről
A Nagyküküllő alsó szakaszán fekvő Nagygalambfalván a
legidősebb református sem emlékszik arra, hogy templomukban valaha püspökük
hirdette volna az igét. Nagy örömükre, a lelkészházaspár, a presbiterek és a
többi református munkáját értékelve a templom felújítása alkalmából tartott
hálaadó istentiszteleten Pap Géza, az
- Hány lelkész tevékenykedik az egyházkerületben, van-e lelkészhiány és biztosított-e az utánpótlás?
- Jelenleg a lelkészek száma 550 körül van. A közelmúltban került sor a segédlelkészek és helyettes lelkészek kihelyezésére. Egyházi törvényeink szerint a végzősök két évig segédlelkészi szolgálatot teljesítenek. Hála Istennek, mindenki számára biztosított a gyülekezeti szolgálat. Az egyházkerület minden évben megszabja a felvételizők számát, ötéves távlatokban számolunk. Mindent figyelembe véve, kiszámítjuk, hogy öt év múlva hány lelkészre lesz szükség. Eddigi számításunk bevált, annyi a végzősök száma, mint amennyire szükségünk van.
- Van-e lehetőség a még vissza nem kapott egyházi javak birtokba vételére?
- Nem csak lehetőség, hanem törvény is van rá. Az igazság viszont az, hogy a törvény ugyan megszületett, de ez a folyamat nagyon lassú. Most már nem is a törvénnyel van baj, hanem egyes helyi hatóságok gáncsoskodásával. Sok esetben azt tapasztalom, hogy több polgármesteri hivatal első lépésként megfellebbezi a restitúciós bizottság döntését, s így két-három éves per kezdődik, aminek következménye az, hogy az épület állaga sokat romlik. Ötvenévi használat után romos állapotban adják vissza, s így minden esetben az épület felújításával kell kezdjük.
- Véleménye szerint melyek identitásunk megtartásának fő feltételei Erdélyben?
- Én most kettőre hivatkoznék: a Bibliából tudom, hogy Isten népének akkor van jövője, ha kapcsolatban marad Istennel. A nép mindig akkor lép a pusztulás útjára, mikor ezt megszakítja. Ezért mondom: a mi népünk számára alapvető fontosságú kérdés, hogy az Istennel közösségben maradjon és higgyen benne. A másik feltétel: mivel kevesen vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy szétszakadozzuk, se azt, hogy csoportokra bomoljunk és egymás ellen harcoljunk. Egy népnek az ereje mindig az egységben van. Lehet, hogy nem gondolkozunk egyformán, lehet, hogy nem azonosak az elképzeléseink, de egy kis nép meg kell tanuljon adott szinten visszalépni a közösség érdekébe.
- Mi a véleménye a református egyház képviselőinek politikai szerepvállalásáról?
- A kánon is szabályozza ezt a kérdést, de az igazgatótanács is hozott ezzel kapcsolatban egy magyarázó határozatot. A kánon kimondja, hogy csak főállású lelkipásztor lehet, aki adott szinten más állást is betölthet, de ehhez engedélyt kell kérnie. Az igazgatótanácsnak van egy olyan döntése, amelyben megfogalmazódott az, hogy a lelkipásztor politizálhat, lehet politikai véleménye, de ha választott tisztségviselő vagy tisztviselő lesz, akkor mandátuma idejére szüneteltetnie kell lelkészi állását. Például, ha egy református lelkész a román parlament tagja lesz, fel kell függesztenie lelkészi állását, amíg ott tevékenykedik.
- Sokak szerint az egyházkerület vezetősége nem használja ki eléggé az írott sajtó kínálta lehetőségeket, az erdélyi reformátusok nem kapnak elég tájékoztatást a Kolozsvártól távolabbi vidékeken élő reformátusokról. Mi erről a véleménye?
- Elfogadom a kritikát. Valóban küszködünk azzal, hogy az
- Általában milyen a nagytiszteletű úr vasárnapi programja?
- Minden vasárnap úton vagyok. A nap nagy része utazással, igehirdetéssel, vagy rendezvényeken való részvétellel telik el. A nagygalambfalvi találkozás és hálaadó istentisztelet örömteli alkalom, hiszen láthatom, hogy az egyházközség él, gyarapodik, és áldozatra is képes. Ez viszont az egész világ számára bizonyítja, hogy az a közösség, amely áldoz templomára, az élni akar, meg akar maradni reformátusnak, fontos számára az Istennel való kapcsolat.
László Miklós, Hargita Népe, 2007-08-16
Augusztus 20. - az építés ünnepe
Augusztus 20-a a magyarság egyik legszebb ünnepe, ezen a napon ugyanis a nemzet nem valamiféle kudarcot, vereséget megörökítő évfordulóra emlékezik, hanem az építést, az alapítást, a teremtést ünnepli: egy sikeres nép sikeres királyának ünnepe ez - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szombaton a Maros megyei Atosfalván, Boldog Gizella szobrának ünnepi felavatásán. Az ünnepségen részt vett Tőkés László református püspök is.
A Maros megyei Hármasfaluhoz tartozó település a hagyományos
Szent István-napi rendezvénysorozat keretében állított emléket az államalapító
király hitvesének, a királynőt ábrázoló kőszobrot Simorka Sándor magyarországi
szobrászművész készítette. Az eseményen az RMDSZ elnöke mellett jelen volt még
Szabó Árpád unitárius püspök, Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református
Egyházkerület püspöke, valamint
Beszédében Tőkés László püspök úgy vélekedett, a kis nemzeteknek is van jövőjük, kisebbségtudatukat legyőzve megmaradhatnak a nagy népek tengerében. Jelképesnek nevezte, hogy itt, Hármasfaluban, a nemzeti összefogás jegyében ünnepelnek, és ezáltal jó példát szolgáltatnak az erdélyi magyarságnak. A rendezvény koszorúzással és ünnepi műsorral zárult.
Hargita Népe, 2007-08-20
Szombaton ért véget a felsősófalvi Innovatív Egyesület és a helyi református egyházközség által szervezett egyhetes vakációs tábor. Az alkalmanként félnapos gyermekprogramok - kézműves foglalkozási-keretben, ügyességi és mozgáskoordinációs játékok, dramatizálás, zenés-dalos evangelizációs tevékenységek - a gyülekezeti otthon területén zajlottak. Hétéves táborszervezői tapasztalat birtokában idén a kreativitásfejlesztő, ügyességi, zenei, bibliaismereti programok, ívesen felépített módszertani keretben töltötték ki a sófalvi legkisebbek evangelizációs együttlétét. A közösség- és lelkületépítő, krisztusi hitre vezető tevékenységek anyagi és logisztikai háttere Szász Edit Ilona tiszteletes asszony, az egyesület tagjának és támogatójának munkáját dicséri, levezetésében főleg a helybeli bibliakörös asszonyok, valamint önkéntes pedagógusok jeleskedtek. Reggelente kreatív és zenei műhelyek várták az érkezőket. A bibliatörténetet változatos pedagógiai módszerekkel ismertette meg Szász Tibor András református lelkipásztor. Bábozás, szemléltetés, elbeszélés szerepelt eszköztárában. Udvari közösségerősítő, játékinnovációs-készségfejlesztő rögtönzések, népi- és körjátékok vidámították a táborozókat. Kiscsoportos tevékenységek, játszószoba, és szabadtéri játékeszközök, hinták - mindaz, ami kellemes együttlét kelléke a legkisebbeknek. És hogy ki ne maradjon egyikük se a felkínáltakból, sok szeretetteljes bátorítást kaptak a közösségiség megerősödéséhez.
Udvarhelyi Híradó, 2007-08-20
Ünnep előtt Maksán
Három falu az Óriáspince-tető lábánál
"Soha nem hittük volna, hogy ilyen híres helyre telepedtek őseink, hogy éppen a mi falunk határába építik meg a Lármafát, ide hívják össze a világba szétszéledt háromszéki magyarokat lármázni" - csengett ki azokból a beszélgetésekből, melyeket a világtalálkozó kapcsán folytattunk Maksán, Sepsibesenyőn és Eresztevényben. Ez az a három, hajdanában önálló falu, melyet együvé ványolt, egy kalap alá kényszerített a Ceauşescu-féle utolsó romániai megyésítés. Csak történelmükben különböznek sok más olyan háromszéki településtől, ahol - mint nem kis büszkeséggel mondták - vékonykább a história.
"Van itt éppen elég látnivaló a környéken, az biztos, de hallani való is - jó is, rossz is -, különösen, ha hétvégeken merkelni kezdenek a brassói románok, s rázendítenek a hegyi tangóra a Besenyői-tó mellékén! De most az egyszer, ennek a hétnek a végén nagyobb lesz a lárma a hegy tetején, mint idelent, az aljban, az biztos. Talál a Pince-tetőre a Lármafa elnevezés, mint spiritusz a vízzel, de még jobban hangzana Nagylármafa-tetőként, mert lesz ott nagy lárma! Jaj, ha felkelnének a régiek a sírokból, s meglátnák, hogy mivé lett ez a mi világunk, hogy mi nincs abból, ami volt, s mi van most olyan, ami nem volt régen: megölné őket a csudálkozás!"
Nálunk volt és lesz a legnagyobb tűz
Nem egy híres hely lenne még Háromszék-szerte, ahová lármafát lehetne építeni, hasonló nagyságú eseményeket lehetne összehívni - folytattuk a beszélgetést a helyiekkel, de Maksa sem kutya, Eresztevény neve is örökre összefügg Gábor Áron emlékével, Sepsibesenyő - neve révén - a népvándorlásra, régiségünkre emlékeztet, hisz templomának falán még ma is ott lapulhat a mészréteg alatt a Szent László-freskó egy darabkája, s emlékeztet arra a kiterjedt tótükörre is, a Háromszéki Balatonra, melyet ezrek keresnek fel immár évtizedek óta. "Régi nemzetgyűlések által szentesített hely" néven említi Maksát Orbán Balázs, a legnagyobb székely. Itt határozták el 1660-ban a székelyek "nemzeti jogaiknak és szabadságuknak fegyverrel való védelmét (. . .) halált mondottak zsaroló főkapitányuk fejére (. . .) innen indultak el Cseme rétjére (Baróth mellett), hogy vérezzenek el Barcsai Gáspár népgyilkoló fegyverei alatt". Kevesen tudják ma már azt, hogy a XVII-XVIII. században harmincegy alkalommal tartották Maksán Háromszék közgyűléseit, s hogy ezen a helyen, ahol most a világtalálkozó helyszínére kanyarodik fel az út, olyan jeles személyek, királybírák elnöklete alatt tartottak közgyűléseket, mint gróf Hidvégi Nemes Tamás, a nagy Basa Tamás, a még nagyobb Bodolai Béldi Pál, gróf Hidvégi Nemes János, aki Előpatakot alapította, Torjai Apor Péter, s hogy a három falu nemcsak 2007. augusztus 19-én este gyújt lármafát, jelzőtüzet, mert lángban volt az már többször a történelem alatt, s pont Apor Péter jegyezte fel: 1704-ben, mert az idevalósiak vitézül részt vettek a kuruc szabadságharcban, a labancok felgyújtották, és teljesen leégették Maksát, Eresztevényt, de Besenyőt is! Kell-e ennél nagyobb történelmi tűz?
- Nálunk lesz a legnagyobb tűz, fenn a hegyen - mondták a maksaiak, s hála az Istennek, hogy van már elég fényképezőgép és filmezőmasina, ami megörökítse ezt az eseményt. Én a kicsinyke Eresztevény tanítója vagyok immár huszonnégy esztendeje - mondta Badi András -, s azon törtük a fejünket református lelkész asszonyunkkal, hogy valami különlegeset, emlékezeteset tegyünk ezen az ünnepen. Otthon mi is fogadjuk a hazalátogató eresztevényieket, lesz ünnepi istentisztelet és műsor, köszöntjük a hazaérkezetteket, fellépnek az én kis tanítványaim, de felvonulnak a hegyre, és jelképesen, mert egyébként nagy a súlya, felvisszük Gábor Áron elhasadt harangjának felnagyított képét. Ott őrizzük az eresztevényi templomban azt a harangot, amellyel utolsót kongattak, amikor nálunk kellett elhantolni, mert holttestét el akarták venni a kozákok!
Ökörszekér indul Besenyőről
- Szebb sincs a világon falusi szemmel nézve, mint egy felvirágozott ökörszekér - részletezték a besenyőiek -, mintha már most is hallanánk a csengőt a termetes, szép állatok nyakán. Ambarus Gábor bácsi ökrei lesznek befogva, feldíszítve.
- Az apámé az egyetlen és utolsó szép ökörfogat a mi falunkban, ilyen több még a környéken sincsen, s ennél szebb kivonulást nem is lehetne elképzelni - lelkesedett ifjabb Ambarus Gábor, aki a falucskát képviseli a maksai tanácsban. - Tudják azok az utat az Óriáspince felé, ne búsuljon, nem először járnak arra. Nem kell nekik szerpentines út, vágnak neki a Benke-tető oldalának, s hamarabb ott lesznek, mint a gyors járatú masinák!
A világtalálkozón minden község bemutat valamiféle jellegzetes helyi hagyományt, és a maksaiak arra gondoltak, hogy felviszik a tetőre Dima Márton sepsibesenyői tehetséges kosárfonót, és a perkői ünnepen is ott lesz! Nemcsak ennyiből áll a történelmi Besenyő falu ünneplése.
- Pénteken közös istentiszteleten veszünk részt a hazaérkezőkkel - tájékoztatott Barabás Berta helybeli református lelkész -, rövid műsort adnak a fiatalok, s mert gyűjtünk a templom tatarozására, az épület történetét is ismertetem. Még aznap délután kisebb népünnepély keretében tokányolásra kerül sor a kultúrotthon udvarán, s ezt követően székely nótaestet tervezünk együtt az elszármazottakkal.
- Készül a községközpont is a találkozóra, de nem mondunk le arról sem, hogy valamikor szeptemberben vagy októberben, amire a levelek lehullnak, megtartsuk a hagyományos maksai falunapot. Tudom, hogy a kettős ünnep tiszteletére maradandót kell felmutatnunk - folytatta Oláh Badi Álmos maksai polgármester -, gyermekeinkre gondolva játszóteret építettünk önerőből, s annyi a közösségi feladatunk, hogy - rossz időket idéző kifejezéssel - méltán elmondhatjuk, munkával ünnepeljük a világtalálkozót. Továbbra is gondunk a község infrastruktúrájának építése-alakítása: ivóvíz, csatornázás, az utak rendezése. Most készül az előtanulmány a sepsibesenyői bekötőút aszfaltozására, s mert a községnek sporthagyományai is vannak (most alakult újra hosszú évek után a futballcsapat is), ötven férőhelyes tornatermet terveztünk az iskola udvarára.
- Látom, nagy a menet, epekedve várják a gyermekek, hogy hintázhassanak az új játszótéren - szólítottuk meg Jakab Márton alpolgármestert, aki ott sürgött-forgott a sportpálya szélén épített gyerekpark mögött.
- Most betonoztuk a földbe a hintákat, készül egy nagyobb méretű homokozó, játszótér, rendezzük az út mellékét. Megnéztünk több gyermekparkot a környéken, hozzátettük a mi elképzeléseinket. Egy kisebb színpadot is építettünk melléje, ahol ünnepelhetünk. Tizenhetedikén avatjuk fel.
Tiszteletes Rákosi Károly, a maksaiak református lelkipásztora, a helybeli "neoreneszánsz" mennyezeti kazetták megteremtője lélekben már készül a különleges jelentőségű istentiszteletre, melynek végén rövid ünnepi műsor is lesz. Mint elmondta, az ő tisztje lészen az is, hogy áldást mondjon a gyermekek örömét szolgáló játszótérre. A falusi gyermek egyébként meg szokta találni a maga szórakozását - mondta -, de ez a játszótér bizonyára jobban összehozza őket, akárcsak vallásórán, az iskola vagy éppen az óvoda padjaiban.
Mire a levelek lehullnak,
sok mindent rendbe kell még hozni ebben a vendégfogadó községben. Az is elképzelhető, hogy itt több látogató lesz, mint máshol. Ottjártunkkor az Orbán Balázs nevét viselő I-VIII. osztályos iskolánál folytatták az építési-bővítési, korszerűsítési munkálatokat. A kézdivásárhelyi Universal Paradis Kft. nyerte meg a licitet. Kutat mélyítenek, hogy vízzel láthassák el az épületet, modern illemhelyet szerelnek, meszelnek kívül-belül, hajópadlót raknak az osztálytermekben. A központi fűtést már beszerelték.
- Eresztevényben nincs gond a tanulólétszámmal, nincs veszélyben a falu iskolája. Épületét eszi-eszegeti az idő, javítására legtöbbször közös erővel kerül sor. Mellém állnak a szülők, a falusi mesteremberek, a helyi tanácstag, így lesz az idei nagy meszelés is - mondta Badi András, a falu tanítója. - Most az osztályterem padlózatát kellene felújítani, de arra sok pénz kell. A falusi hagyományok felújítására (seprűkötés, lábtörlőkészítés, népi faragás, népi tánc), ezzel kapcsolatos téli-nyári programok beindítására pályáztunk sikertelenül a tavaly, de megújítjuk papírjainkat.
Nem mind szép és jó azonban, ami ezen a településen történik: jelesen a tóparton - mondogatják sokan.
- Elrettentő, ahogyan az élet folyik a Besenyői-tó mindkét partján - fejezte ki felháborodását Van der Laan Sietse holland állampolgár, akit tóparti házában zavar a hangos zene, a dáridózás. - Szerintem sem az önkormányzat, sem pedig a községi rendőrőrs nem látja el a feladatát e tekintetben, sőt, a megyei sajtó sem tudósít tárgyilagosan. Valóban csak akkor lesz itt csend, ha lehullnak a levelek, hideg lesz a tó vize.
A magunk részéről az érem másik oldalát is megnéztük. Csulak Sándor, a Daragus Kft. tóparti bár-panziójának felelőse elmondta, hogy ezen a nyáron eddig még nem volt panasz a decibelekre. Főnöke, Daragus Attila tulajdonos, kijelentette: "Kértem, hogy mérsékeljék a zene hangerejét, de végül is tudomásul kell venni, hogy ez egy szabad hétvégi piknikezőhely, ahol nem lehet teljes mértékben korlátozni a kikapcsolódni vágyók nyargaló kedvét." Azt is sikerült megtudnunk, hogy a rendőrség is lépett az ügyben, mert a hét végi napokra megerősítést kapott a maksai helyi őrs. A polgármester pedig elmondta, hogy rövidesen sor kerül a tókörnyék infrastruktúrájának kiépítésére, mert a jelenlegi állapot tarthatatlan.
Lesz olyan vendég,
aki a vidék érdekességeit szeretné látni a világtalálkozó alkalmával. Nos, ebben sem lesz hiány. Ott a maksai református templom új mennyezetével, érdekes történetével, az eresztevényi Gábor Áron-obeliszk, az ott őrzött emlékharang, a Benke-kúria, a sepsibesenyői református templom, a maksai Úr kútja, a besenyői Várhányás nevű régészeti hely, a tó, a tanulótábor és annak kertjében a síremlékek, a Besenyő-patak festői völgye, nemkülönben az 1848-49-es szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékművei. Itt ringatták bölcsőjét több jeles ember között Őse Péter XVII. századi professzornak, a gyulafehérvári fejedelmi kollégium külföldön tanult rektorának, aki londoni tartózkodása alatt Erdélyt ismertető szócikket írt a Botero-féle világenciklopédia számára.
Isten hozta a táj vendégeit, jó utat őseik földjén!
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-08-14
Dallal, tánccal Szentgericén
Szombat délután hegedűvel kísért énekszóval vonultak a népviseletbe öltözött táncosok a kultúrotthonba, őket követte néhány helybéli, akik a nézőtéren énekeltek, amíg a csoportok a színpadra léptek. Így kezdődött az ötödik alkalommal megszervezett Szentgericei Napok a backamadarasi önkormányzat és a Tiboldi Alapítvány szervezésében.
Szombaton délután Csíki József backamadarasi polgármester és Balázs Sándor helybéli unitárius lelkész, a Tiboldi Alapítvány kuratóriumi tagjának köszöntője után színpadra lépett a backamadarasi Kincses tánccsoport Fejér Andor vezetésével. A csoport tagja, a 13 éves Fejér Zsombor népdalokat énekelt. Őket követte a nyárádszentbenedeki Reménység ifjúsági tánccsoport, amely cigánytáncokat és énekeket adott elő Moréh Imre Barna vezetésével. Végül a Szávuly Ibolya irányította szentgericei Tiboldi tánccsoport mutatta be műsorát. A táncegyüttesek műsorai közötti szünetekben Kilyén Ilka mondott Wass Albert-mesét és Ritiu Ilka Krisztinával énekelt nép- és katonadalokat. Ezután a nyárádgálfalvi Toós Emma tanítónő, műsorvezető emléklapokat adott át a résztvevőknek. A nézőteremben Novák József heraldikus címerkiállítását tekinthették meg a jelenlévők, mintegy 30 munkát. Szombaton este a Madártej társulat szórakoztatta a közönséget.
Vasárnap a református templomban az ünnepi istentisztelet után került sor az ötvenévesek találkozójára, délután futballmérkőzést tartottak, este a Millennium MV együttes és Bodoni Ildikó koncertje után bállal zárult a Szentgericei Napok rendezvénysorozata.
(kilyén), Népújság, 2007-08-14
Visszaszolgáltatták a somosdi iskolát
A vasárnapi istentiszteleten jelentette be Botos Csaba helybeli lelkész, hogy a somosdi általános iskola, amely két éve a Kovásznai Sándor professzor nevét viseli, visszakerült a református egyház tulajdonába. Az egykori felekezeti iskola a református hívek adakozásából és közmunkával az 1800-as években épült, amelyet időről időre bővítettek, legutóbb 1936-ban.
Az iskolát holland segítséggel, a református egyház közbenjárására 1990-ben újították fel, amikor bevezették a vizet és mosdót, illemhelyet is építettek. Ekkor az osztálytermeket új bútorzattal látták el. A szóban forgó felekezeti ingatlant 59 évvel ezelőtt államosították.
Érdemes megjegyezni, hogy Somosdon már a reformáció korában is folyt oktatás, mindig volt a falunak egy kántor-tanítója. Írásos dokumentum 1649-ből maradt fenn, amikor Szőlősi István volt a "rektor".
- Ameddig gyerek van a faluban, a felekezeti ingatlan iskola
marad. Az épület rendeltetése nem változik meg - mondta Botos Csaba lelkész.
Majd hozzátette, az
Mezey Sarolta, Népujság 2007. augusztus 15
Kapunyitás a világra - Útavatás és falutalálkozó Somosdon
Somosd lakosságának több évtizedes vágya teljesült azáltal, hogy megépült a településre vezető 3600 méter hosszúságú műút. A helyi önkormányzat sikeres pályázata a SAPARD-alapból 724.000 eurós finanszírozást nyert el, hogy három hónap alatt a munkálatokat be is fejezzék. A település ezennel bekerült a megye "vérkeringésébe", az eldugott nyárádmenti falu közelebb került a világhoz, a Marosvásárhely és Somosd közötti út húsz percnyire zsugorodott. Az utat múlt vasárnap falutalálkozó keretében avatták fel. Az eseményen jelen volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és Kerekes Károly parlamenti képviselő.
Erdély szép oázisa
Szokás szerint reggeliben népviseletbe öltözött lányok és fiúk hívogatták az ünnepre a falubelieket. A templomban Ferenczi György Csaba somosdi születésű, Pókában szolgáló református lelkész hirdette az igét. Beszédének vezérfonala az útavatás kapcsán elkerülhetetlenül az emberi útkeresésről, a helyes út megtalálásának rejtélyéről szólt, arról, hogy a huszadik század kiszakította az embereket a szülőhelyről és a világban szétszórva gyökértelenekké, menekülőkké tette őket. Régebb Alszegről, Felszegről, a fintaházi útról, a Lopós utcából érkeztek templomba, most a világ minden tájáról jönnek, hogy találkozzanak az ismerősökkel, Istennel. A falutalálkozó jó alkalom arra, hogy az elszármazottak és a falubeliek egyaránt ismét rátaláljanak Erdély e szép oázisára, hogy számot vessenek és elgondolkodjanak azon: honnan indultak, hová érkeztek, milyen úton járnak és milyen utat választanak az elkövetkezőkben.
Az ünnepi istentisztelet keretében az elmúlt héten zajló zenetábor résztvevőinek előadását hallgathatta a gyülekezet. A furulya- és gitárszámokat az évről évre visszatérő Gáspár Attila zilahi zenetanár tanította a gyerekeknek és ifjaknak. Meglepetés volt a faluból elszármazott, jelenleg Budapesten élő hivatásos énekes, Henter Csaba és a pókai lelkészházaspár előadása is.
Az istentisztelet keretében Botos Csaba helybeli lelkész - a zsúfolt program ellenére - egy kisgyereket is megkeresztelt, jelezve ezzel, hogy a faluban gyakori esemény a jövőt jelentő keresztelő.
Beteljesült a gyerekkori álom
Ferenczi György, Nyárádkarácson község polgármestere, akiben gyerekkora óta érlelődött a terv, hogy szülőfalujába egyszer aszfaltút vezet, hálaadással szól köszöntőbeszédében.
- Hatalmasat cselekedett velük az isten, hogy megépülhetett a Somosd és Folyfalva közötti út. Mindnyájunknak örvendeznünk kell érte: idősnek, fiatalnak, politikusnak és kétkezi munkásnak. De nem csak ezért kell hálásnak lennünk, hanem azért is, hogy rendeződtek a tulajdonviszonyok, 15 év alatt leköveztük a község járhatatlan utcáit, Fintaházán megépült az új Nyárád-híd, felújítottuk a kultúrotthonokat, Fintaháza és Somosd között elkészült az új útalap, Hagymásbodon és Karácsonfalva között hamarosan elkészül a műút, elkezdődik a karácsonfalvi iskola építése, készül a Fintaháza és Szentmiklós közötti útszakasz kivitelezési terve - mondta a polgármester, majd - bár sokak számára elcsépelt frázisnak tűnik - tiszta szívből köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták abban, hogy álma teljesüljön: az RMDSZ megyei és kormányzati vezetőinek, a helyi tanácsosoknak, az építő cégnek, SAPARD- igazgatónak, a falu lakóinak.
Patakba került a faláb
A Kászoni Sándor Általános Iskola és a falu központjában található emlékmű előtti új úton az ünnepi beszédek sorában Lokodi Edit megyei tanácselnök azt kívánta hangsúlyozni, hogy az útépítés támogatásával nem tett egyebet, mint a közös jövő érdekében végezte a rábízott feladatot. A közös jövőről csak akkor lehet szó - mondta - , hogyha a sokszínűség ellenére egységes érdekképviselettel rendelkezünk. A közösségnek meg kell értenie, hogy együtt vagyunk erősek, elöljáróként pedig csak akkor lehet eredményesen dolgozni, ha a közösség teljes mértékben megbízik benne. Somosdnak gazdasági, társadalmi előnyt jelent a műút, hiszen a falutól 1,5 kilométerre fog elvezetni az észak- erdélyi autópálya.
Kerekes Károly parlamenti képviselő kiemelte, hogy országos viszonylatban kis lépésnek számít egy ekkora útszakasz megépítése, de a helybelieknek óriási teljesítmény, hiszen megszabadultak a portól és a sártól. A képviselő szerint a falu fejlődése nem áll meg itt, a korszerűsítési tendencia folytatódik, kinyíltak a kapuk Európa felé, mondta. Ugyancsak a megállíthatatlan fejlődésről szólt Nagy Zoltán tanácsos is.
Az útavatás "helyszíni" mozzanatára igen szellemes repertoárral készültek a somosdiak. A Kiss Csaba nyugalmazott tanár által vezetett férfikar átírt népdalokkal lepte meg a hallgatóságát, mint például A somosdi sáros utca aszfalttal van betakarva . . . , vagy: Most Somosdon aszfalton kell bemenni. A jókedvű dalárdához csatlakozott a hallgatóság is. A fiatalok székely népi tánca - amelyet Ferenczi Károly tanított be - még a rokolyás közönséget is táncra perdítette. A legötletesebb jelenet pálmája mégis azt a férfit illeti, aki falábbal jelent meg a pódiumon, majd ennek idejétmúlt és hasznavehetetlen volta miatt, a patakba hajította. A szalagvágáskor nem hiányzott a som, a pezsgő és a jókívánság.
A falunap éjszakáig tartó bállal zárult.
Mezey Sarolta, Népújság, 2007-08-14
Véget ért az EMI-tábor - Öt nap, több mint ötezer lélek
A részvétel alapján is sikeres és biztató volt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete által meghirdetett idei táborozás. Az öt nap alatt több mint 5000 lélek fordult meg a gyergyószentmiklósi Magas-bükk lábánál kiképzett táborhelyen.
A tegnap véget ért eseményen nem panaszkodhattak a résztvevők: kitűnő előadások mellett színvonalas koncerteken vehettek részt, változatos foglalkozásokon gazdagíthatták ismereteiket, tanulva múlathatták az időt, s önfeledt szórakozásukat nem zavarta semmilyen külső, nem kívánt tényező.
Soós Sándor, az EMI elnöke, a tábor egyik fő szervezője nem titkolta elégedettségét amiatt, hogy az idén - tegnap kora délutáni beszélgetésünkig - nem fontoskodtak fölöslegesen a rendfenntartók sem.
A tábor idei fő témája az autonómia gondolatának kiteljesítése volt, de nem hiányoztak az előbbi években is megszervezett tevékenységek. Kibővült az íjászat, s a Góbé lovas-udvar a táborozás egész ideje nemcsak díszítőelemként állt a tábor rendelkezésére.
Kitűnő ötletnek bizonyult a pelenkázó sátor is, amit az erdélyi nagycsaládosok főhadiszállásának is tekinthettünk. Olyan előadókat hallhattunk, mint dr. Eva Maria Barki, Für Lajos, Gergely István (Tiszti), Kincses Előd, Radics Géza, Szabó Pál Csaba, Tőkés László, Vekov Károly, Vincze Gábor, továbbá szerkesztőket és főszerkesztőket, s a nap mint nap nemcsak moderátor szerepet vállaló Borbély Attila Zsoltot, a kitűnő hangulatú borkóstolók házigazdáját.
A lélek tisztaságának megőrzésére, a szeretet hirdetésére Bartos Károly vajasdi református lelkész és Böjthe Csaba ferences testvér bíztatta a tegnapi ökumenikus istentiszteleten a szép számú résztvevőt.
Bajna György, Hargita Népe, 2007-08-13
Fotó: A szerzõ felvétele
Vakációs bibliahét a gyermekeknek Nagyváradon
Nagy érdeklődés övezi Nagyváradon a gyermekeknek szervezett vakációs bibliaheteket. A váradszőllősi református egyházközségben naponta 50-60 gyerek látogatta a foglalkozásokat.
"A nap tulajdonképpen áhítattal, imádkozással kezdődik, azt követi az énektanulás, az előző nap megtanult énekek és játékok átismétlése" - részletezte a napi programot lapunknak Szűcs Imre lelkész. A mozgalmas foglalkozásnak a bábjáték is része, és mint minden más jelenet, ez is a gyermekek bevonásával, közreműködésével történik. A délelőtti uzsonnaszünetet csoportos foglalkozások követik. Ekkor a templomkerttől a gyülekezeti teremig minden szabad négyzetmétert megtölt az énekszó, a sportfoglalkozás ricsaja, és a kiskorúak azt is gyakorolják hogyan lehet kartondobozból várat építeni.
A kiscsoportos igeverstanulást Fogarasi Hajnalka vallástanár vezeti. "Főleg a kicsiknél, az ovisoknál nehezebb az igevers oktatása, mert nekik minél rövidebben kell megtanítani mindent, de úgyhogy érthető is legyen számukra. Ezért játékos formában, minél több mozgást beépítve tanuljuk együtt a verseket - részletezte a tanítónő. - A nagyobbakkal már a történetről is elbeszélgetünk, ők könnyebben memorizálnak, viszont ott is kell az ismétlésnél a játék." A munkából az egyházközség fiataljai is kiveszik részüket, a csoportos foglalkozásokat ők vezetik, és a kellékek felhasználásában is oroszlánrészt vállalnak. "Olyan fiataljaink is vannak, akik tavaly még résztvevők voltak a bibliaheti foglalkozásokon, idén pedig már szervezőkké léptek elő" - tette hozzá a tiszteletes.
Míg a gyermekeket lekötik a foglalkozások, az unokáját elkísérő egyik nagymama arról mesélt, hogy ők sorra látogatják a bibliaheteket, más egyházközségbe, templomba is elmennek. Szerencsésnek tartják, hogy az egyházközségek egymást követve szervezik meg a foglalkozásokat. A kis unokának a barátai is rendszeres résztvevői a bibliaheteknek, másrészt a hosszú óvodai vakáció idején nagyon tartalmas közösségi élménynek is tekintik.
"Iskolában, óvodában semmitől sem kell félniük, hiszen Jézus mindig velük van, az ő segítségére bármikor, bármilyen helyzetben számíthatnak, és ezt tudatosítjuk a gyermekekben" - nyilatkozta lapunknak Vinczéné Pálffy Judit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület missziói előadója, aki szervezőként fogja össze a foglalkozásokat. A bibliahetek megszervezését már negyedik éve a hollandiai Kelet-európai Gyermekmunka-alapítvány támogatásával szervezik az ország református egyházközségeiben. A szervezet a Királyhágómelléki Református Egyházkerületen belül több mint 200 gyülekezetnek juttatta el ingyenesen a magyar nyelven kiadott munkafüzetet és a foglalkozásokhoz szükséges kellékeket. A vallástanárok és a lelkészek bibliahetekre való felkészülését az alapítvány azzal is segítette, hogy áprilisban Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Zilahon bemutatónapokat is szerveztek. Ezeken a Hollandiából érkezett előadók bábjátékok és más módszerek segítségével illusztrálták a lelkészpedagógusoknak, milyen hétköznapi történéseken keresztül lehet megközelíteni a gyerekekkel a Bibliát.
Gergely Gizella, Krónika - Ekklézsia, 2007-07-20
A néptánctábor idején a templomjárási kedv is megnőtt.
Az első alkalommal szervezett holtmarosi hagyományőrző néptánctábor a helyi református közösségben is megpezsdítette a vért. Ennek magyarázata, hogy a Magyarországon élő Baki József vállalkozó - a rendezvény megálmodója - és a település két községi tanácsosa, Papp György, illetve Demeter Árpád mellett, a szervezés oroszlánrészét a Maros megyei falu lelkésze vállalta magára.
"Az egyháznak mindenben részt kell vennie, ami a közösség, a nép érdekeit szolgálja, így a hagyományőrzésben is" - válaszolta az Eklézsiának Bartha József tiszteletes, amikor a szervezési feladatok átvállalásáról kérdeztük. Szerinte már rég elévült az a felfogás, miszerint a papnak csak a templom falain belül kell szerepet vállalnia. A közel egy hétig tartó tábor alkalmából a falu apraja-nagyja megmozdult. Mindenki úgy segített, ahogy lehetősége és lelkiismerete diktálta. Bartha szerint mindenképpen figyelemre méltó, hogy a szokásos nyári kánikula, szabadságolás és mezőgazdasági munkálatok miatt lanyhuló templomjárás ezúttal fokozódott. "Amikor meghirdettem a minden reggeli áhítatot, gondoltam, lesz, ami lesz, valaki csak eljön a templomba. De már hétfőn reggel, a vasárnapi fáradságos éjszaka után is hetvennyolcan léptek be Isten házába" - büszkélkedett a holt-marosi lelkész. Amikor meg szombaton délután Kiss Rigó László, Szeged-Csongrád római katolikus püspöke (a néhai futball-legendát, Pukás Öcsit búcsúztató pap) misézett a református templomban, a hívek még az udvaron is fürtökben lógtak. A vendéglelkész a Miatyánkról prédikált, az ima szövegét és a be nem tartott fogadalmakat elemezve. Az ünnep a templomba menekített Wass Albert-szobor megkoszorúzásával ért véget.
A vasárnap délelőtti istentiszteletet Marjovszky Tibor, a Debreceni Református Teológia professzora tartotta, Dániel próféta könyvéből idézett. Az egyetemi tanár párhuzamot vont Dániel és az erdélyi magyarság között. "Amikor a próféta másodmagával a tüzes kemencébe került, úgy tűnt, oda az igazság és a szabadság. Isten viszont csodát tett, és megsegítette a hitét el nem vesztő Dánielt. Erős hittel a szabadság is, az igazság is visszaszerezhető. Ez érvényes az erdélyi magyarságra is" - biztatta a híveket Marjovszky. A tánc- és népzeneoktatást célul kitűző hagyományőrző tábort Papp Lajos pécsi szívsebészprofesszor, Papp Gábor és Hajnal Gyöngyi művészettörténészek előadásai gazdagították.
Szucher Ervin, Krónika - Ekklézsia, 2007-08-03
Jóformán meg se kezdődik az istentisztelet, Balla Árpád lelkipásztor kérdéssel fordul a gyülekezethez: "Melyik Jézus városa? Betlehem, Jeruzsálem, Kappernaum, Betánia vagy Názáret? Netán Maroshévíz? " A templomban családias hangulat uralkodik - alig lehetünk többen mint harmincan. A jelenlévők összenéznek, akad, aki a mellette ülővel össze is súg. A kérdést jól megrágják, de jelentkezni mégsem mer senki.
"Válaszoljanak bátran! - hangzik a szószék felőli biztatás. - Most játszunk! Miért ne érezzük ismét gyermeknek, Isten gyermekeinek magunkat?" A bátorításra aztán minden padsorból legalább egy, többnyire "második gyermekkora" felé közeledő hévízi válaszol. Van, aki a Megváltó születési helyét jelöli meg Jézus városaként. Más Jeruzsálemet adja meg helyes válaszként. De felcsendül a többi bibliai város neve is. Hévízre senki nem tippel. Ennek egyik oka talán az lehet, hogy az itteni reformátusok kétszeres hátrányban vannak: etnikai és vallási kisebbségben élnek. Számuk alig haladja meg a hatszázat. Kulcsár György harangozón kívül szinte senki nem számít tősgyökeres hévízinek; az idős ember sem itt született, de majdnem teljes életét itt élte le. Az itteni magyar reformátusok nagy részét a hatvanas évek iparosítási szele fújta az akkori betelepítések révén alakulgató gyárvároskába. A tervekkel és álmokkal érkező, ugyanakkor a nincstelenség gondjaival küszködő fiatalok nagyjából reményeikkel maradtak. Maros Magyar Autonóm Tartomány ide vagy Hargita megye oda, a székelyföldi román ortodoxia egyik központjának számító Maroshévíz még a lelkészeknek is csupán ugródeszkaként szolgált. Balla Árpád idekerülése előtt a gyülekezetnek olyan papja is volt, aki amint tehette, innen inkább Ploieşti-re "menekült". "Gyülekezetünkben nagyon sok az ellentmondás. Bár szórvány vagyunk, 2002 óta újra visszakaptuk az anyaegyházi rangunkat. Mivel a múltban is a szegényebbik rétegből kerültek ki azok, akik az iparosodó városkában próbáltak szerencsét, most is nagyon sok segítségre szoruló hívünk van. Sokan nem is fizetnek egyházadót, mégis próbálunk megállni a saját lábunkon. Szegénykonyhát működtetünk, jelképes öszszegért használt ruhát árulunk, és vendégházat építünk. Annak ellenére, hogy a templomlátogatás a gyülekezet elöregedéséről tanúskodik, azon kevesek közé tartozunk, ahol a keresztelők száma nagyobb, mint a temetéseké" - sorolja Balla Árpád, aki ottjártunkkor is kereszteléssel fejezi be az istentiszteletet.
Nincs múltsiratás
Ellentmondásnak számít az is, hogy a szórványvidékek lelkipásztorai nosztalgiával tekintenek vissza a múltra, itt viszont sem a számadatok, sem a történtek nem idéznek fel semmiféle kellemes emléket. "Most valóban csak harmincan lehettünk a templomban, de a nyári idényt leszámítva, mindig legalább nyolcvanan-százan gyűlünk össze. Ünnepekkor pedig kicsinek bizonyul az 1893-ban épült templomunk. Amikor 1974-ben, huszonhat éves fejjel ide kerültem, legfeljebb húszan, ha átlépték egy vasárnap Isten házának a küszöbét. Székelymájában azelőtt megszoktam, hogy a falubeliek kutyástul-macskástul jöttek templomba. A másik kellemetlen élményem a valamikori ortodox kollégákhoz fűződik. A település már a hetvenes években a magyarellenesség egyik fészkének számított. Olyannyira, hogy nemzetünket olyan, kolostorban tartott ünnepi szentmiséken is ócsárolták az ortodox pópák, amelyekre minket, katolikusokat meg reformátusokat is meghívtak. A helyzet most sem idillikus, de sokat változott. Mint említettem, sokkal többen járnak templomba, mint harminc évvel ezelőtt, és a helyi román közösség szemében sem számítunk ellenségnek. Az ortodox papokkal, bár nem túl szoros, de korrekt a viszonyunk. Míg a görögkeletiek országszerte szinte mindenütt kaptak harminc hektár földet, Maroshévízen sokáig még csak szóba sem jöhetett, hogy mi az elkobzott javainkat visszakaphassuk. Hála Istennek, most már az ilyen gondok is kezdenek megoldódni, nemrég tizenhét hektár erdőt kaptunk vissza a Kelemen-patak mentén" - ecseteli Balla Árpád.
Segíteni a még szegényebbeken
A lelkipásztor és családja örül, hogy egyháza annyira feltornászta magát, hogy másokon segíthessen. A borszéki úti parókia földszintjén hétfőtől péntekig szegénykonyha működik, ahol nemzetiségi és felekezeti megkülönböztetés nélkül minden rászorulónak kikerül a napi egy tál meleg ebéd. Az önkormányzat egyetlen fillérrel sem támogatja a szociális tevékenységet, de, amint a lelkipásztor mutatja, a hatalmas föld alatti éléskamra a holland testvérgyülekezet jóvoltából úgy fest, akár egy komoly vendéglőraktár. Az udvaron meg a kívülről fásszínnek tűnő épületben különböző használati tárgyak és zsákos ruhák várnak potom összegért új tulajdonosaikra. "Ha jelképes összeget is, de muszáj pénzt kérjünk érte, hogy senki ne vádolhasson azzal, hogy egyesek kapnak, mások nem. A befolyt összegből a konyhát tartjuk fenn, és a vendégházat építjük. Ha minden jól megy, három-négy éven belül be is fejezzük" - mutat a pap a már tető alatt álló épületre, melyet busznyi turista befogadására terveztek.
A gyülekezet nemcsak anyagiakban, szellemiekben is gyarapodott. Balla büszkeségét az az öt pap jelenti, aki a hévízi gyülekezetből, az ő kezei alól került ki. "Most is két diákunk van a teológián, a marosvásárhelyi Református Kollégiumba pedig évente legalább két-három idevalósi tanuló végez" - mondja. Az egyház nyáron kissé akadozó, máskor meg elég jól működő nőszövetséggel és IKE-csapattal rendelkezik. A pap és felesége, Balla Éva büszkesége a négyszólamú kórus, mellyel időnként találkozókra és versenyekre is ellátogatnak. A tagok közül sokan akkor is megfordulnak a parókián, amikor nem énekelni, hanem éppen segédkezni kell. A szegénykonyhán például a nőszövetség tagjai váltogatják egymást.
Maroshévízen a római katolikusok lényegesen nagyobb gyülekezete a reformátusok összetartását csodálja. A görögkeleti egyház elöljárói meg folyton azt hangoztatják: mennyi rongyos - román és magyar - ember tengődne a városban, ha nem segítene rajtuk a református egyház.
Szucher Ervin, Krónika - Ekklézsia, 2007-08-10
Otthon Középajtán
Hazajöttek akkor is, ha már a családból nincs, kihez. Hazajöttek, mert a falu minden zegzuga, minden köve emléket ébreszt, mert jólesik ismerősökkel találkozni. Arra kérem a jelenlevőket, vigyék hírét, mondják el, hogy Háromszék megye Középajtának nevezett faluja él - mondotta Berszán István helybeli református lelkész a II. Középajtai Napok alkalmával tartott istentiszteleten.
Az ünnepi istentiszteleten Majosháza-Szigetcsép lelkésze,
Borsi Attiláné Kusztos Ildikó a hittel végzett feladat áldásosságáról szólt,
majd Péter Ágnes nyugalmazott tanítónő a falu 75 éveseit köszöntötte. A szülei
révén középajtainak számító
A számos helyi, erdővidéki és a megyéből érkező változatos program és koncert mellett, mondhatni, állandó nyitva tartás mellett a volt kántori lakásban meg lehetett tekinteni Benkő Árpád régiség- és Kósa Rozália szőttes-, valamint a néhai - felesége révén középajtai - Nicolae Barb emlékkiállítását is. Aki elég erőt és ügyességet érzett magában, kipróbálhatta magát a láncfűrészesek versenyén, vagy a labdarúgópályán bizonyíthatta tehetségét. A gyermekek az aszfaltrajzolás közben mutathatták meg fantáziájuk legjavát, vagy éppen szüleikkel nézhették meg a babakiállítást és az Erdővidéken egyedinek mondható kutyakiállítást.
"A falunapok egyszerre szolgálják a hagyomány ápolását, az elszármazottak és itthon maradottak találkozását és a kikapcsolódás örömét is" - mondotta Brotea Olga polgármester asszony. A falu népének hozzáállása alátámasztotta a község elöljárójának szavait.
Czirják Árpád: nyugdíjba vonulásom tiltakozás! - Búcsúmisét celebrált a leköszönő főesperes
A pápai prelátus könnyekig meghatódott
Vasárnap délelőtt megtelt a kolozsvári főtéri Szent Mihály-plébániatemplom. Búcsúmiséjét celebrálta Czirják Árpád-Ferenc pápai prelátus, érseki helynök, kanonok, aki kolozs-dobokai főesperesként több mint két évtizedig állt az egyházközség élén. Mint ismeretes, néhány hónappal ezelőtt a Gyulafehérvári Főegyházmegye főpásztora úgy döntött, hogy áthelyezi őt. A határozat reakciók széles skáláját váltotta ki, nem kevesen voltak azok, akik állást foglaltak ellene. Aláírást gyűjtöttek, küldöttségben járultak az érsek elé, nyílt levelekben fogalmazták meg ellenvetésüket, tiltakozásukat, de eredménytelenül. (A prelátusnak sok az ellenzője is, főképp olyanok, akiket az évek során megsértett.) Jakubinyi György érsek hajthatatlan maradt: a főesperes megbízatása augusztus elsején lejárt, utóda a székelyudvarhelyi Kovács Sándor lesz. A leköszönő kanonok a tegnapi szentmisén bejelentette: megalázónak tartja az eljárást, ezért kérte nyugdíjaztatását.
A vasárnapi ünnepi liturgia a szokásos menetet követte, a főcelebráns maga a búcsúzó főesperes volt, igét pedig Vencser László Ausztriában szolgáló kanonok, a főegyházmegyei Székeskáptalan tagja hirdetett, aki korábban nyílt levélben vállalt szolidaritást Czirják Árpáddal. A koncelebráló papok között jelen volt mások mellett Veress László nyugalmazott esperes, plébános, Kovács Árpád kisbácsi plébános, a Szent Mihály-plébániatemplom volt segédlelkésze, Bilibók Géza jelenlegi segédlelkész.
Megjelentek a plébánia mellett működő intézmények, a Caritas, a Nőszövetség, a Filantróp Alapítvány, a Pázmány Péterről nevezett Római Katolikus Gimnázium, valamint az Agapé-komplexum vezetői, Boros János alpolgármester, Vekov Károly volt képviselő, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke.
A szentmise végeztével, az áldás és a Himnusz előtt, Czirják Árpád elmondta: márciusban az érseki hivatal rövid faxban értesítette őt arról, hogy brassói, valamint marosvásárhelyi főesperes-társaival (tehát Csató Bélával és Csiszér Alberttel) együtt elhelyezik tisztségéből. Felajánlották neki, hogy válasszon a másik két pozíció közül, vagy válassza akármelyik másik plébániát a főegyházmegye területéről.
Ő az ajánlatot visszautasította, mert megalázónak tartja, hogy annyi évi szolgálat után ilyen formában közlik vele az áthelyezést. Ha a főpásztor így megalázott itt, megalázhat máskor, más plébánián is - fogalmazott a búcsúzó főesperes. Úgy döntött, hogy - bár még 11 évig jogosan szolgálhatna - nyugdíjazását kéri.
Kifejtette: továbbra is papi életet fog élni, amit ebben a minőségében a népért, a közösségért megtehet, azt ezentúl is megteszi.
A könnyekig meghatódott prelátus búcsúbeszéde után a jelenlevő személyiségek szólaltak fel. A legtöbben méltatták Czirják érdemeit, közösségépítő munkáját, a sok intézmény létrehozását és támogatását.
Boros János alpolgármester a közösség, a város nevében megköszönte a kitartó munkát, az áldozatvállalást. Vekov Károly kijelentette: az elhelyezés veszélybe sodorja a magyar közösséget. Patrubány Miklós, ennél is továbbmenve, úgy vélte: ez olyan gonosz erők munkája, amelyek sokkal rosszabbak azoknál, amelyek a kommunizmus idején működtek. Hozzátette: nyílt levélben fordult az érsekhez, hangot adva tiltakozásának, de sejti, hogy a sajtó ezt a levelet nem fogja közölni. Vencser László megismételte: paptestvérként szolidaritást vállal az elmozdított főesperessel. Kovács Árpád plébános és Bilibók Géza segédlelkész köszönetet mondtak Czirják Árpádnak mindazért, amit mellette tanulhattak.
A búcsúmise a szokásos módon, az áldással, majd a Himnusszal ért véget, de a leköszönő kanonok támogatói a templom előtt folytatták a búcsúztatást.
Czirják Árpád a hivatalos átadást követően a Donát úton épülő Szent István-templom melletti házba költözik.
Ercsey-Ravasz Ferenc, Szabadság, 2007-08-13
