HÍRVIVŐ
Az Erdélyi Református Egyházkerület Internetes Hírszolgálata
www.reformatus.ro
Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
Hír beküldése: hirek@reformatus.ro
2007 július 13, VI. Évfolyam 28. szám (összesen 264 szám)
Előző szám	Legújabb szám	Következő szám

Tartalomjegyzék

Gólya hír

9. Európai Lelkészértekezleti Konferencia Olaszországban (Torre Pellice)

Lassan tényleg kötelező lesz?

VALLÁSTANKÖNYV PÁLYÁZAT - a Romániai Református Pedagógiai Intézet felhívása

Victor János: Csendes percek I. kötet

Király Zoltán: Virradattól alkonyatig

Öröm sokan lenni - Marosjára hazahívta fiait

Anyanyelvápoló Szórványtábort

Kinevezték a kolozs-dobokai egyházkerület új főesperesét - Ft. Czirják Árpád utóda Ft. Kovács Sándor Székelyudvarhelyről

Bíznak érsekükben a főesperesek

Nem mindegy, hogy ki mondja?

Zenés esték a Farkas utcában

Pert vesztettek a reformátusok

HAGYOMÁNYOS GULYÁSPARTIVAL

Iskolatörténeti és tablókiállítás készül

8. Lármafa találkozó

Kortárstalálkozó Nagybaconban

Bácsi - Anyanyelvápoló szórványtábor

Jövőteremtés besenyői módra

A szórványra is figyelni kell!

Mire futja az adófizetők pénzéből? (Illyefalva)

Megkeseredés nélkül élni a közösségben

Hét falu egy község

Szamosújvár - Ifjúsági Bibliahét

Siker gyér közönséggel

Vajdaszentiványi falunapok - Luc menti hagyományápolás

A hálaadás ünnepe Nagygalambfalván

Hivatás

Magyarigen 2007

Lelkészszentelés háromévente

Munkásokat küldött aratásába

Vasvári Pálra emlékeztek Kalotaszegen

Harsogott Barátos

Csoma Sándor rokonai összegyűltek

Hármas évforduló Bodokon

A templomszentelés évfordulóján

Egész Weimart lefedő internethálózat épül

Online is nézhetők európai bírósági tárgyalások

Szöulban 100 százalékos az internetes lefedettség

Gólya hír

Kedveseink!

Csak annyit, hogy megszületett első gyermekünk - Emese Csenge - 3,4 kg-al, július 11-én 15,40-kor.

Minden kedves ismerősünket pusziljuk és köszönetet mondunk az Istennek ... eddig minden jó ...

Gábor és Aletta

9. Európai Lelkészértekezleti Konferencia Olaszországban (Torre Pellice)

2007 június 16-20

Az evangélium ígéretében gyökerező öröm

Lelkipásztori szolgálat Európa többségi és kisebbségi protestáns egyházaiban.

Mielőtt a tárgyra térnék, néhány szóban ismertetem az Európai Lelkészegyesületek Konferenciájának múltját és jelenét. (Konferenz der Europäischen Pfarrverbände - KEP)

1983-ig Európa protestáns (református, evangélikus) lelkészegyesületei között szinte semmiféle kapcsolat nem létezett. Ekkor született az ötlet, hogy nem ártana ezen a téren is valamit mozdítani, a vasfüggöny mögötti lelkipásztorokkal való kapcsolatteremtés érdekében is. Ebben az évben hívták össze első alkalommal Eisenachban, akkori Kelet-Németország, az első Európai Lelkészkonferenciát. Azóta háromévente, különböző országokban kerül megszervezésre.

1986-Zürich, Kappel-Svájc a második KEP kongresszus most már 17 európai ország lelkészértekezleti küldötteivel.

1989-Bonn itt már 90 lelkipásztor van jelen 23 országból.

1991-Budapest, Berekfürdő, a KEP első alkalommal egy Kelet-Európai országban.

1995-Liebfrauenberg, Strassburg

1998-Oslo, Granavolden, Norvégia

2001-Sirava, Michalovce, Deregnyő, Szlovákia

2004-Logumkloster, Dánia.

2007- Torre Pellice, Olaszország

A KEP elnöksége: Gerd Reiner Koch -Németország (elnök)

Peter Krogsoe -Dánia

Rinze Marten Witteveen -Hollandia

Evert Veldhuizen -Franciaország

Hans Arne Akero -Norvégia

Székely József -Erdély

A valdensek.

Az idei találkozót tudatosan terveztük és szerveztük Észak-Olaszországban a valdensek földjén. Egyfelől azért, mert Dél-Európában még nem volt KEP konferencia, másfelől azért mert a valdens egyház léte a katolikus Olaszországban ma is jelzés értékű minden protestáns egyház (és lelkipásztor) számára.

Bevezetőben néhány szót a valdensekről. A lyoni Petrus Valdes mozgalma nem volt egyedi a középkori Európában. Nagyban hasonlított az Assisi Ferenc által képviselt mozgalomhoz. A lyoni kereskedő 1176-ban elhatározta, hogy igyekszik hiteles evangéliumi életet élni. Ennek érdekében, mindenről lemondva, a köréje gyűlt szegényekkel gyakorolta az apostoli közösséget. Amiben mégis különbözött a két mozgalom az az evangéliumi engedelmesség kérdése volt. Amíg Assisi teljesen alávetette magát a katolikus egyházi vezetésnek, addig Valdes és a lyoni szegények élesen különbséget tettek a Krisztus-tekintélye és az egyházi hierarchia hatalmaskodása között. Ennek következtében kizárták őket az egyházából. Ezzel megkezdődött a mozgalom "földalatti" élete, amely kisebb-nagyobb békés periódusokkal tarkítva 1848-ig tartott.

1532-ben Chanforannál, az Alpok égbenyúló csúcsai között, egy hétig tartó gyűlés után, döntötték el a valdensek, hogy csatlakoznak a Reformációhoz.

Elkezdődött az egyházi szerveződés, a Biblia francia nyelvre történő fordítása. Felépültek az első templomok és ezzel a "földalatti" mozgalomból látható egyház lett. Prédikátoraik Genfben, Kálvinnál tanultak.

A trienti zsinatot követően Európa-szerte fellángolnak a vallásháborúk.

A Savoyai hercegség területén élő valdensek, a Reformáció századában megtűrt egyházként létezhettek. A XVII. században rövidebb békésebb szakaszok váltakoztak a savoyai hercegség és az inkvizíció kegyetelen üldözéseivel. Az üldözés legszörnyűbb eseménye az 1655-ös vérfürdő volt. A "Piemonti Húsvét" egész Európában felháborodást váltott ki.

1685-ben XIV. Lajos elrendelte a Nantes-i Ediktum felfüggesztését ezzel több mint félmillió hugenotta kényszerült menekülésre a szélrózsa minden irányába. Akinek nem sikerült elmenekülnie, azokat kivégezték, vagy jobb esetben gályarabságra hurcolták. A francia földön zajló eseményekkel egyidőben a napkirállyal szövetséges Savoyaiak targikus döntésre kényszerítették a valdenseket: választaniuk kellett a hitük megtagadása, a száműzetés vagy a halál között. A döntés szörnyű következményekkel járt. Harminc évvel később a Svájcba menekültek közül kilencszáz valdens , emberfeletti erőfeszítések árán, visszatért szülőföldjére. Ezt az eseményt a "dicsőséges visszatérés"-ként tartja számon a történelem. Még ezután is (150 évig) teljes elszigeteltségben, mintegy gettóba zárva éltek a valdensek.

Először az 1848. február 17.-én a Carlo Alberto által kiadott királyi ediktum nevezi őket teljes jogú polgároknak. Ezt követően egész Olaszország területén valdens gyülekezetek alakultak.

1856 után, a gazdasági válság következtében beindult egy nagyarányú kivándorlás. Dél-Amerikában, Uruguayban és Argentinában, számos valdens gyülekezet alakult. Ezek a spanyol nyelvű független gyülekezetek, ma is az Olaszország-i Valdens egyházhoz tartoznak. Külön érdekesség, hogy ez a kis egyház számtalan szociális intézményt hozott létre és a külmisszióban is aktívan kivette a részét.

Ma Olaszországban 30.000 tagja van az időközben metodistákkal egyesült valdens egyháznak. Az egyházat a zsinat kormányozza. Fontosnak tartják és alkalmazzák is az állam és egyház szétválasztását. Elutasítanak mindenfajta politikai konkordátumot.

Az evangélium ígéretében gyökerező öröm

Lelkipásztori szolgálat Európa többségi és kisebbségi protestáns egyházaiban.

A bevezető után néhány szó a Torre Pelliceben szervezett KEP konferenciáról. Mint mindig, most is egyértelművé vált, hogy a KEP legnagyobb értéke az, hogy nincsenek igazán nagy célkitűzései, nem akar nagy dolgokat elérni, nem teljesítményorientált, csak a találkozásra, ismerkedésre nyújt keretet és teremt lehetőséget. Az eddigi találkozókhoz hasonlóan, most is érezhette minden résztvevő az "egyházpolitika-mentes" találkozás örömét.

Az idén 19 európai ország evangélikus és református lelkészértekezleti vezetői voltak jelen Torre Pellice-ben. A kötetlen találkozás, a különböző országokból elhangzó beszámolók, életképek, rendkívül gazdaggá tették az együttlétet. Szinte egyedi alkalom arra, hogy az ember bepillantson a tőlünk ezer kilométerekre élő egyház és lelkipásztor életébe, hogy "első kézből" szerezzen ismereteket mások másféle és mégis hasonló életéről és szolgálatáról. Külön színfoltot jelentett a portugál és spanyol protestáns lelkészek beszámolója. Egész Spanyolországban mindössze húsz protestáns lelkipásztor szolgál. Portugáliában még kevesebben vannak.

A mi lelkészértekezleteinken gyakran hangzik el, hogy nekünk mennyire sajátos gondjaink vannak, jellegzetes, tipikus, erdélyi és magyar gondok. Biztos, hogy ennek egy része igaz. De egy ilyen találkozáson derül ki, hogy a lelkipásztori szolgálatnak nagyon sok olyan területe van, ami jellegzetesen "lelkipásztori", nem is beszélve a felvetődő egyre sokasodó problémákról, amelyekre gyakran sem ők sem mi nem találjuk a megoldásokat, vagy ha keressük ugyanott találhatjuk meg. (Isten igéjében).

Ebben az útkeresésben nyújtott segítséget Ulrich Luz svájci nyugalmazott teológiai professzor, aki megnyerő közvetlenségével, teológiai éleslátással irányította figyelmünket a kényes kérdésekre. Előadása: Az evangélium ígéretében gyökerező öröm, Máté szerinti perspektívából. A másik előadó a 14 éve Genfben élő román ortodox Viorel Ionita volt. Ő a KEK képviselőjeként ismertette a szervezet működését, beszélt az ökumenikus kapcsolatok lehetőségeiről az aktuális európai egyházi helyzetről.

A konferencia istentisztelettel és közös úrvacsoravétellel zárult. A liturgiák és nyelvek gyönyörű harmonikus keveredése ismét megerősített abban a hitben, hogy mindannyian egy testnek a tagjai és egy Atyának a gyermekei vagyunk.

A valdens egyház jelképe a Bibliára helyezett gyertyatartó, az égő gyertya és a gyertyaláng körüli hét csillag, a következő felirattal: LUX LUCET IN TENEBRIS.

A világosság a sötétségben fénylik! Reménységgel tölt el a jelen idejű mondat. Hiszem, hogy a világosság nemcsak az Alpok völgyeiben de a Kárpát-medencében is fénylik. Ha ebben a világosságban járunk nem tévedhetünk el.

Székely József

Kolozsvár-alsóvárosi lelkipásztor

RORLÉSZ elnök

Lassan tényleg kötelező lesz?

Avagy, a nyári melegben nem csak a hőmérő higanyszála mászik a plafonra

Egy vicc szerint találkozik két haver. Sörözés közben szóba elegyednek, ahogy az már férfiaknál szokás: te most kivel vagy együtt? Kérdi az egyik. Én Bélával. Hogyhogy, te eddig nem voltál olyan! Te én elgondolkodtam a dolgokon: a középkorban máglyán égették el a melegeket, a múlt rendszerben börtönnel büntették, most egyre jobban propagálják, hát én nem várom meg, míg kötelező lesz!

Sajnos, ami egykor még csak vicc volt, az egyre inkább valóságos rémálommá kezd alakulni. Hiába írják ki a különböző kereskedelmi adók a színes karikát a korhatár korlátozással, a szülők reggeltől estig dolgoznak, és nem tudják ellenőrizni, hogy gyermekük milyen műsort kísér figyelemmel, amíg ők nincsenek otthon. Nem beszélve az Internet adta lehetőségekről, ahol úgy lehet regisztrálni bármilyen kétes tartalmú portálra, hogy becsszóra elhiszik az embernek, hogy már elmúlt 18. Elképedve láttam pár hete, hogy az egyik magyarországi kereskedelmi csatornán - a nevét nem említem, mert nincs is, ahogy Hofi mondta egyszer - kora délután olyan műsort sugároznak naponta, amelyben a szexről beszélgetnek különböző "sztárok", és még attól sem riadnak vissza, hogy mindenféle segédeszközt mutogassanak és ajánlgassanak. Meg vagyok győződve, hogy amikor egy kiskorú gyermek váltogatja a csatornákat szünidőben, és egy ilyen műsorra akad, nem vált rögtön csatornát, és keres valami rajzfilmet.

No de ez még hagyján, hiszen az ilyen jellegű dolgokhoz már kezd hozzászokni az ember idegrendszere. Amikor egy-egy tólksóban azt látjuk, hogy az istenadta nép miképpen teregeti ki családi szennyeseit szemérmetlenül a nagy nyilvánosság elé, csak álmosan legyintünk. Még ahhoz is kezdünk hozzászokni, hogy szegény saját nemükhöz vonzódó embereket el kell fogadni, hiszen mindenkinek jogában áll azt szeretni, akit éppen óhajt. Semmi gond - nyelünk egyet - demokrácia van, mindenkinek jogában áll azt tenni, amit akar, amíg a másik ember szabadságát nem korlátozza, vagy érzéseit meg nem sérti.

Az azonban már egy kicsit meredekebb helyzet, amikor egy politikus, reszkető hanggal, kezeit tördelve vallja magát nyilvánosság előtt istenhivőnek (!), szabadságszeretőnek, hű társnak, és . . . melegnek! A Magyar Nemzet július 5-i száma hívta fel a figyelmemet erre az enyhén szólva megdöbbentő eseményre: "Szetey Gábornak, a kormányzat személyügyi államtitkárának elege van a hazugságokból, s bevallotta: ő magyar és európai, közgazdász, személyügyi vezető. És "meleg". Tehát homoszexuális. Mindezt az úgynevezett meleg büszkeség napjának megnyitóján mondta el az államtitkár."

Hát ez már egy kicsit erős volt, de a megdöbbenésem még nem ért véget, a cikk folytatódik: "Az államtitkár hisz az igazságban, és elege van a hazugságokból. -Hiszek abban, hogy melegnek lenni nem választás kérdése. Sokszor és sokaknak nehéz elfogadni, nekem is az volt - 28 évbe telt. (. . .) A választás nem az, hogy valaki meleg vagy sem. Hanem az, hogy képes-e elfogadni? Én már tudom, hogy saját magunk nem elfogadása rejtőzködéshez, életünk végéig tartó hazugsághoz, beláthatatlan következményekhez vezet. Isten teremtett minket annak, akik vagyunk - olvasható a Kormányszóvivői iroda által elküldött beszédleiratban."

Na álljunk meg egy szóra. El kellene már olvastatni az olyan emberekkel, akik Isten akaratával magyarázzák (ki) a saját kétes hajlamaikat, Pál apostolnak a Rómabeli gyülekezethez írt levelének első fejezetét. Csak egy pár versszakot idézek: "Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívök megsötétedett. Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek; És az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával. Annak okáért adta is őket az Isten szívök kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplősítsék; Mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett, a ki mind örökké áldott. Ámen! Annakokáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre." (Róm 1, 21-25,Károly ford.)

Ha végigolvassuk az egész fejezetet, nyilvánvalóvá válik, hogy a féktelen nemi kívánság, különösen a homoszexualitás, nem oka, hanem következménye Isten ítéletének. Ezek az ember ősbűnének a jelenségei, hogy a teremtő helyett a teremtményt, azaz önmagukat imádták. Az önimádatuk vezette őket arra, hogy megváltoztassák a természet rendjét, és saját gerjedelmeik kielégítését helyezzék előtérbe!

Ha már tiszteljük a másságot, tiszteljük az Istent szerető keresztyén embert is, aki nem szereti, ha teremtőjét bármilyen tisztátalan dologgal összefüggésbe hozzák. Éljen mindenki úgy, ahogy akar, ahogy tud. Viszont ha már Istent kiszorítottuk szinte minden életterületről, akkor ne szennyezzük be az Ő nevét azzal, hogy általa hitelesítjük tisztátalanságainkat.

Hover Zsolt, lelkipásztor

VALLÁSTANKÖNYV PÁLYÁZAT - a Romániai Református Pedagógiai Intézet felhívása

ROMÁNIAI REFORMÁTUS EGYHÁZ ZSINATA Romániai Református Pedagógiai Intézet Kolozsvár, I.C.Bratinu utca 51-53. (/Fax:004-0264-599-800. E-mail: pedagogia@reformatus.ro ( 004-0259-441-839, .E-mail: szucseva@yahoo.com

Szám: 04 / 2007. 01. 30.

A ROMÁNIAI REFORMÁTUS PEDAGÓGIAI INTÉZET

FELHÍVÁSA

A Romániai Református Pedagógiai Intézet pályázatot hirdet VI. VII., VIII. osztályos református vallástankönyv-kéziratok megírására.

A kéziratokat az érvényben lévő curriculum alapján kell elkészíteni. Beküldendő 10 lecke, ezek közül 3 illusztrációs anyagokkal beszerkesztve.

Az anyagot Microsoft Word dokumentum formájában kérjük eljuttatni lemezen vagy interneten a Református Pedagógiai Intézetbe.

A beérkezett kéziratok engedélyezéséről a Zsinati Nevelésügyi Bizottság javaslata alapján a Zsinati Állandó Tanács dönt. A megfelelő szakreferátumokkal és a Zsinati Állandó Tanács engedélyével ellátott kéziratok vesznek részt a Tanügyminisztérium által meghirdetett tankönyvpályázatokon.

Cím:

VALLÁSTANKÖNYV PÁLYÁZAT

Romániai Református Pedagógiai Intézet

400079 Cluj-Napoca

str. I.C. Bratianu nr. 51-53

Tel: 0264-599800, 592453

Email: pedagogia@reformatus.ro

A kéziratok leadásának határideje 2007. augusztus 1.

Kolozsvár

2007. január 30.

Tonk Mária RRPI igazgató

Szűcs Éva RRPI programfelelős

Könyvespolc

Victor János: Csendes percek I. kötet

Victor János (1888-1954) a 20. század magyar református egyházának meghatározó személyisége. Teológiai tanulmányait 1910-ben fejezi be Budapesten, két évig bölcsészetet

hallgat, majd újabb tanulmányi évet az Egyesült Államokban, Princetonban tölt. 1906-ban a Keresztyén Ifjúsági Egyesület, majd az 1910-ben alakult Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség utazótitkára, 1909-től pedig a Diákvilág szerkesztője. Budapesten él, ahol 1913-tói vallástanárként dolgozik, majd bölcsészdoktori és teológiai magántanári címe megszerzését követően, 1925-től teológiai tanárként folytatja tevékenységét. 1932-1949 között a Szabadság téri egyházközség lelkipásztora, 1949-től haláláig ismét a teológián tanít. 1945-től a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese, az 1949-ben megindított Református Egyház című hivatalos lap alapító főszerkesztője.

Fontosabb művei: Canterbury-i Anselmus realizmusa (1924); Boldog rabság (Kommentár a Filippi-levélhez, 1933); Az antiszemitizmus hatása a keresztyénségre (1934); Református

Hiszekegy (1943); Az egyház bűnei (1945); Egyházi életünk válsága (1948); Reformáció és nemzeti erő (Bolyki János válogatása, 1988).

A Csendes percek gyűjtőcím alatt megjelent áhítatokat különböző hitépítő kiadványokból, könyvekből és folyóiratokból állította össze és adta ki a budapesti Református Sajtóosztály az 1972 és 1979 közötti időszakban.

Kötetünk ennek a kiadásnak az alapján készült.

Ár: 35 lej - I. kötet

Ár: 32 lej - II.kötet

Király Zoltán: Virradattól alkonyatig

Király Zoltán Nagyváradon született 1920-ban. A Körös-parti városban érettségizik, teológiai tanulmányait Kolozsvárott kezdi, majd a Debreceni Tisza István Tudományegyetem

Fakultásán fejezi be. 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrál ahol 1957-ben a yonkersi Presbiteriánus Egyháznál kezdi meg lelkészi szolgálatát. 1985-ben a Kálvin Magyar

Egyházkerület püspökének választja. Az ashlandi (Ohio) Egyetemen 2002-ben doktori fokozatot nyer, 2005-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Gyémánt Diplomával tünteti ki.

Ár: 28 lej

A fenti könyvek mindegyike, megvásárolható és megrendelhető, egyházkerületünk Iratterjesztésénél és egyházkerületünk Biblos könyvesboltjában is.

Veres Miklós iratterjesztő

Tel. 0264-592453, 114 mellék

Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53

e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro

veresmiklos@reformatus.ro

konyvesbolt@reformatus.ro

Yahoo messenger: mickeyver

Skype: veresmiki1974

Tallózó

Öröm sokan lenni - Marosjára hazahívta fiait

Fotók: Szabó Mihály lp.

Nagybetűs ünnep volt szombaton Marosjárában. Az idők vizén hányatott sorsú falu, amely ismert jobb napokat is, második alkalommal hívta haza fiait egy szívvel-lélekkel és rengeteg munkával megszervezett falutalálkozóra. Az évszázadok során kényszerűségből többször felépített és átépített református templomban pótüléseken fért csak el az a népes gyülekezet, amelynek tagjai az ország különböző vidékeiről, mások a határokon túlról érkeztek haza.

Fotók: Szabó Mihály lp.

Meg kell keresni az eltévedt 99. juhot is, hisz az a legkedvesebb - hangzott el Bálint Csaba helybeli református lelkész bevezető szavaiban, majd egy igazi szép ökumenikus istentisztelet során Kopácsi Ferenc helybeli katolikus plébános szólt az együttlét öröméről, erről a faluünnepről, ami az erő gyűjtésére és a célok megfogalmazására alkalmas két morzsolódó gyülekezet számára, amely együttesen valamikor 1500 lelket tett ki, s amely napjainkra az ötödrészére apadt. A lélekszámban megfogyatkozott, a világtól elszakadt település lakói sokat készültek, de mégsem a megterített asztal, a feldíszített templom, a lekövezett út a fontos, hanem az a szívből- lélekből végzett munka, amely mögött a gyermeket, testvért, rokont, unokát, jó ismerőst, hajdani osztálytársat, egykori szomszédot hazaváró szándék munkált - mondotta a református lelkész. Öröm sokan lenni - hangsúlyozta prédikációjában Szász Attila, a Görgényi Református Egyházmegye esperese, aki a szülőföld vonzásának ezer szálára emlékeztette a gyülekezetet.

Fotók: Szabó Mihály lp.

Faluzászló

Megmaradni hitünkben, reménységünkben, magyarságunkban, ezt jelképezi az új, Bandi Kati által készített faluzászló, amelyen a két templom tornya, a két egyház címere, a csillag és a hold, valamint a szilva és búzakalász mint a helybeli mesterségek alapja látható. A zászlóanya szerepét a falu "jó tündérének", a svájci-magyarországi Marfi Gabriellának ajánlották fel, aki évek óta lelkes támogatója a településnek, s aki Bálint Csaba lelkipásztorral közös hegedű és orgonajátékkal örvendeztette meg a gyülekezetet. A zászlót Szász Attila esperes áldotta meg és Kopácsi Ferenc plébános szentelte fel, majd székely ruhás fiatalok vitték végig a falun. A gyülekezet örömére fellépett a kórus is Bak Erzsébet vezetésével.

Fotók: Szabó Mihály lp.

Kiállítások, lehetőségek

Az istentiszteletet követően a résztvevők a helyi iskolában megtekinthették a járai kötődésű Albert Olga és Bak Sára kiállítását, préseltvirág-kompozíciókat, grafikákat, ötletes gyermekjátékokat, valamint a falu életének neves eseményeit megörökítő fényképeket. A falumúzeumban a jellegzetes tárgyak, kézimunkák mellett a híres, szilvaízfőző asszonyok remekművéből kóstolhattak a jelenlevők, ami bár kicsi dolognak tűnik, jól végiggondolva, egy szilvaízfőző fesztivállal feldúsítva, és az eltevés korszerűvé tételével, a kivitelezés piacosításával, egy lehetőséget jelentene a helyi közösség számára, amire még pályázni is lehetne. A templom előtt füzetet is árultak, amely Marosjára történetét tartalmazza. Vásárolni lehetett képeslapot, festett tányérokat, s jelen voltak a szászrégeni Diakónia Központ képviselői, akik betegápolási szolgáltatásokat kínálnak Járában is.

Fotók: Szabó Mihály lp.

Emléktáblát koszorúztak

Az ünnepség a második világháború elesettjeinek emlékére a templom falán emelt emléktábla megkoszorúzásával folytatódott. A múltba tekintő és a jövőbe néző biztató szavakat Péntek József, a tábla felállításának kezdeményezője és előmozdítója mondta el, majd az első világháborús hősök oszlopához vonult a menet. A fiatalságot meg kell tanítani a múlt, az értékek tiszteletére, mivel a múltunkhoz való ragaszkodás egyre szükségesebbé válik, összefogás nélkül pedig nincs eredmény - hangzott el a beszédekben, s ezúttal Kulcsár Károly a helyi tanács megbízottjaként szólt a helybeliekhez.

Sajnáljuk, hogy nem vehettünk rész az esti kultúrműsorban, hisz a művelődési ház színpadán vers, ének, színdarab, tánc volt műsoron, ami Györfi Magdolna és a tiszteletes asszony munkáját dicsérte. Majd bállal ért véget a második járai falutalálkozó.

Fotók: Szabó Mihály lp.

Apró bosszúságok

A tudósítónak pedig egy pergő, arányosan szervezett, kedves ünnepséget a festői fekvésű faluban, amely erdőkkel körülvéve egy völgyteknőben található. És a jón kívül kellemetlenségeket is: a tábla hiányát a főútról való letéréskor, a járműpróbáló köves utat, ahol csak félig-meddig terítették el az apró köveket, s a bosszúságot, hogy hat kilométer útért hagyunk meghalni egy hajdan virágzó falut, ami itt van, a város közelében. De ezen túl a lenyűgöző tájat, dombok zöld bársonyán guggoló sötétzöld fákat és bokrokat, a nyíló katángkórót és égig érő bogáncsokat, kecses eleganciával köröző fecskéket.

És a helybeliek aggodalmát, hogy napokon belül megszűnik a világgal való kapcsolatot biztosító buszjárat is. Pedig Marosjára több figyelmet érdemelt volna azok részéről, akik tehettek volna érte valamit, hogy a második nagy faluünnepen ne csak keressék, hanem már lássák is a jövőt.

Bodolai Gyöngyi, Népújság, 2007-07-10

Anyanyelvápoló Szórványtábort

szerveznek a Hunyad megyei Bácsiban. A már hagyományossá vált anyanyelvápoló szórványtábort 6-12 éves gyermekek számára szervezik. A tábort a Bácsi Református Egyház és a Kun Humanitárius Társaság szervezi. Táborvezetők: Kun Árpád református lelkész, valamint Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő.

Szabadság, 2007-07-13

Kinevezték a kolozs-dobokai egyházkerület új főesperesét - Ft. Czirják Árpád utóda Ft. Kovács Sándor Székelyudvarhelyről

Ft. Kovács Sándor nehezen vált meg Székelyudvarhelytől

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érseki Hivatal honlapján tegnap megjelent az új főesperesi és papi kinevezésekről szóló közlemény. Ebből immár hivatalosan is értesültünk arról, hogy Msgr. Ft. dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus, kanonok, főesperes utóda a kolozsvári Szent Mihály plébánia élén Ft. Kovács Sándor címzetes kanonok, eddigi székelyudvarhelyi főesperes lesz. Mint ismeretes, a májusi érseki körlevélben a kolozsvári katolikus főpap (akárcsak Ft. Csató Béla marosvásárhelyi szolgatársa) főesperesi megbízatását csupán idén augusztus 1-ig hosszabbították meg, és nem további öt évre. A hír nyomán egyértelművé vált a kolozsvári katolikus hívek körében a főesperes személyével és munkásságával kapcsolatosan fennálló véleménykülönbség. A hívek egy csoportja aláírásgyűjtésbe, tiltakozásba kezdett, legutóbb múlt vasárnap tartottak rövid, csendes tüntetést a templom előtt, a szentmisét megelőzően. Az érseki közlemény szerint dr. Czirják nyugdíjba vonul.

Mivel 23 éven át szolgált Székelyudvarhelyen, az egyik legszebb és legmagyarabb városban, nem könnyű szívvel költözik új helyre. Mindazonáltal tudja és érzi, hogy a pap nem egy helynek, hanem Krisztusnak van szentelve, tehát ha az érsek azt kéri, hogy vállalja el a kolozsvári szolgálatot, szívesen megteszi - nyilatkozta a Szabadságnak az újonnan kinevezett főesperes, Kovács Sándor.

Arra a kérdésre, hogy mit szándékszik kezdeni a sok elkezdett befektetéssel és fejlesztéssel, amely ugyanakkor elégedetlenséget is szült, az új főpásztor elmondta: azt tartja szem előtt, hogy ő lelkipásztor, akinek feladata a lelkigondozás. Krisztus is, az érsek is ezért küldi őt Kolozsvárra. Hogy a befektetések sorsa mi legyen, azt csak hosszas átgondolás, elemzés, az egyéni, konkrét esetek megismerése után lehet majd eldönteni. Ft. Kovács hozzátette: reméli, lesznek majd jóindulatú és hozzáértő emberek, akik segítenek ezekben a kérdésekben, és számít Msgr. Ft. dr. Czirják Árpád segítségére is.

Ami a leköszönő főesperes további szolgálatát illeti, arról még mindig nincs hivatalos információ. A Szabadság úgy értesült, hogy legutóbbi beadványában nyugdíjazását kérte, és azt, hogy helyezzék a Donát úton épülő Szent István templomba. Ugyanakkor jelezte, hogy a misézésen, a templomi szolgálaton kívül semmilyen megbízatást nem vállal.

Utóbbi kérdésre még nem érkezett válasz, az érseki hivatal közleménye csak annyit árul el, hogy a főtisztelendő nyugdíjba vonul. A Főesperesi Hivatalban megkeresésünkre arról tájékoztattak, hogy a leköszönő főesperes csütörtök folyamán nem elérhető.

Főesperesi kinevezések

2007. augusztus 1-től Kovács Sándort kolozs-dobokai főesperesnek, Csintalan Lászlót marosi és küküllői főesperesnek, Mátyás Károlyt székelyudvarhelyi főesperesnek nevezte ki Jakubinyi György érsek.

Papi kinevezések

Szőcs Csaba újmisés Marosvásárhely belvárosba, Karácson Tibor Marosvásárhely belvárosból Gyergyószentmiklósra, Mihály Imre újmisés Gyergyóremetére, Gál István Gyergyóremetéről a csíkszeredai Szent Kereszt plébániára, Dávid Zoltán Csíkszereda I.-ből Gyergyószentmiklósra, Ambrus István újmisés a kolozsvári Szent Mihály plébániára, Tímár Zoltán Kolozsvárról Óradnára, Gödri István újmisés Gyergyócsomafalvára, Sebestyén Ágoston Gyergyócsomafalváról a sepsiszentgyörgyi Szent József plébániára, Buciuman Gheorghe Sepsiszentgyörgyről Brassó III.-ba, Sánta Pál Magyarországról a sepsiszentgyörgyi Szent József plébániára (segédlelkészként), András István Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhely IV.-be, Vornicu Cristinel újmisés Brassó II-be, Vass Nimród Rómából Kapnikbányára, Borka Ernő Kapnikbányáról Marosfőre, Fejér Mátyás Marosfőről Kozmásra, Ilyés K. Imre Kozmásról Esztelnekre, Balázs Imre Magyarországról Zágonba, Tankó Szilveszter Tűrből Csíkszentmihályra, Kádár István újmisés Gelencére, Becze Lóránt Gelencéről Jobbágyfalvára, Kovács Attila Óradnáról Csíksomlyóra, Gergely István Csíksomlyóról Jegenyére, Mátyás Károly Jegenyéről a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébániára, Kovács Sándor Székelyudvarhelyről a kolozsvári Szent Mihály plébániára, Kémenes Lóránt Rómából Tűrbe, Veress Sándor Rómából Homoródkarácsonyfalvára, Babota Tibor Homoródkarácsonyfalváról Medgyesre, Dávid György Medgyesről a sepsiszentgyörgyi Krisztus király plébániára, Csató Béla Marosvásárhelyről Csíkszentkirályra, Takács Dezső Csíkszentkirályról Sepsiszentgyörgy II.-be, Csintalan László Sepsiszentgyörgy II.-ből a marosvásárhely-belvárosi plébániára, Vakaria Béla Farkaslakáról Csíkszentmártonra, Gáspár-Györgydeák Lajos Csíkszentmártonból Farkaslakára kerül papi szolgálatra. Péter Sándor Atyhából Korondra költözik. Szász János Caritas-igazgató gazdasági igazgatói kinevezést kap, Máthé Róbert Caritas-igazgatóit, és Márton András lesz a Caritas világi igazgatója. Barth Ottó Gyulafehérvárról németországi szolgálatra, Vitus Lajos Imecsfalváról Leányvárra gyógykezelésre távozik. Gergely Fülöp Csíkszentmihályról, Czirják Árpád Kolozsvárról nyugdíjba vonul. Tamás Barna Gyergyószentmiklósról római tanulmányokra távozik. Czikó László Marosvásárhelyről a jezsuita rendbe vonul.

Ferences kinevezések

Péter Arthur eddigi házfőnök Désről Csíksomlyóra kerül, szintén házfőnöki beosztásban. A jelöltekkel való foglalkozás mellett elvállalja a csíkszeredai kórházlelkész tisztjét is. Nagy Endre jelenlegi dési segédlelkész Jeruzsálemben folytatja tanulmányait a Ferences Biblikus Intézetben.

Albert István fr. Leander eddigi csíksomlyói házfőnök Désre kerül házfőnökként és a dési plébánia adminisztrátoraként. Bakó Béla fr. Pál Désről Dévára, a kolostorhoz nyer kinevezést segédlelkészi minőségben. Onnan irányítja a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Társulat tevékenységét. Nagy Károly diakónus a dési plébánián végzi diakónusi gyakorlatát.

Guzrányi Antal Csaba fr. Péter laikus testvér Csíksomlyóra nyer kinevezést. Licz Csaba fr. Tamás laikus testvér Déva-telepre kerül. Fábián Árpád fr. Sebestyén Szászsebesen működik segédmagiszteri minőségben. Fecheta Eugen fr. Jenő diakónus Brassóban, a ferences templomnál fog diakónusi szolgálatot teljesíteni.

Ercsey-Ravasz Ferenc, Szabadság, 2007-07-13

Bíznak érsekükben a főesperesek

Nem a hívek feladata papjuk kiválasztása, és nincs jogosultságuk arra, hogy kisajátítsák őt maguknak - áll a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tíz főesperese által aláírt csütörtöki nyilatkozatban. Az elöljárók a Czirják Árpád kolozs-dobokai főesperes és Gergely István csíkszéki plébános elhelyezése ellen tiltakozó hívekhez szólnak, akik aláírásgyűjtéssel próbálták megváltoztatni az áthelyezésekről szóló érseki döntést.

A dokumentum szerint felszentelésekor minden pap engedelmességet fogad a mindenkori elöljárójának. Az egyházi törvénykönyv szerint a püspöknek kizárólagos joga, hogy amennyiben a hívek lelki java és az egyház szükséglete úgy kívánja, más plébániára helyezze a papokat. A főesperesek szerint amennyiben valaki Istennek és embernek tetsző magvetést volt képes végezni egyik helyen, biztosan képes lesz ugyanarra a minőségi munkára a másik helységben is. "Kötelessége is az új kihívásokkal szembenéznie, és azoknak megfelelnie, hiszen szentelő püspöke nem egy bizonyos egyházközségnek szentelte" - vélik. Hozzáteszik: a zsinat rendelkezései szerint egy plébános kinevezése öttől tizenöt évig kell hogy terjedjen, ezután a plébánosnak ki kell nyilvánítania szándékát, hogy elvállalná más egyházközség vezetését is. Úgy ítélik meg, hogy Jakubinyi György érsek a kánon és a zsinat rendelkezéseinek megfelelően, jogosan és törvényesen járt el. Kijelentik: a papok feladata a Szentlélek akaratát látni az elöljáró döntéseiben, a híveknek pedig meg kell érteni, hogy "nem számít sem az, aki ültet, sem az, aki öntöz, hanem csak a gyarapodást adó Isten".

Lázár Lehel, Krónika, 2007-07-13

Nem mindegy, hogy ki mondja?

Széleskörű felháborodást eredményezett a protestáns egyházak vezetői között az a szöveg, amit a Vatikáni Hittani Kongregáció bocsátott ki XVI. Benedek pápa jóváhagyásával. A szöveg, amely kérdések és válaszok formájában elolvasható az egyházi állam www.vatican.va internetes oldalán, többek között kijelenti: a szó igazi értelmében csak a Római Katolikus Egyházat lehet egyháznak tekinteni, a protestáns egyházak valójában egyházi közösségek, mivel nincs apostoli hagyományuk, sem szentségi papságuk.

Protestáns és anglikán egyházi vezetők bírálták a kijelentést, úgy vélték, a Vatikán semmibe veszi az egyházközi ökumenikus párbeszéd terén az utóbbi években tett lépéseket.

Bár ismert, hogy a protestáns egyházaknak erről a kérdésről ellenkező a véleményük, sőt, el is várható, hogy ilyen legyen, a mostani felháborodás kissé meglepő. Nem egyébért, de a sérelmezett mondat a legkevésbé sem újkeletű, és nem is valami régi, elfeledett dogma felélesztése.

A katolikus hívek minden vasárnap elmondják a szentmisén a Niceai Hitvallást, amely tételesen leszögezi: "Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban". Ennek a mondatnak pontosan ugyanaz az értelme, mint a Hittani Kongregáció vonatkozó szövegének: csak egy egyházat hiszünk, a katolikust.

Ugyanakkor a II. Vatikáni Zsinat valamennyi vonatkozó dokumentuma (Lumen gentium, Unitatis redintegratio, Orientalium Ecclesiarum) is hasonlóképpen vélekedik.

Ebben a tekintetben a zsinat munkássága nem újítónak, inkább tisztázónak tekinthető.

A Római Katolikus Egyház mindig is úgy vélte és hangoztatta, hogy Krisztus a földön egyetlen Egyházat alapított, amely kezdetétől fogva a századokon át mindig létezett és létezni fog, egyedül ebben találjuk meg azokat az elemeket, amelyeket Krisztus maga vezetett be.

Ez a Katolikus Egyház, amelyet Péter utóda és a vele közösségben lévő püspökök kormányoznak.

A katolikus doktrína hirdeti, hogy Krisztus Egyháza jelen van, és működik az egyházi közösségekben és a Katolikus Egyházzal teljes közösségben nem lévő egyházakban is, ezt bizonyítják a szentség és az igazság azon jelei, amelyek ezekben a közösségekben megnyilvánulnak. Bár ezek a közösségek a katolikus doktrína szerint több hiányosságban is szenvednek, az üdvözítés misztériumában sem jelentőségük, sem fontosságuk nem csökkenthető, Krisztus szelleme folyamatosan használja azokat üdvözítő munkájának eszközeiként.

A II. Vatikáni Zsinat okmányai "egyház" kifejezéssel illetik a keleti egyházakat is, mivel - bár elszakadtak a római egyháztól - valódi szentségeik vannak (főleg az Eukarisztia) és apostoli hagyományú papságuk, ezáltal sajátos vagy helyi Egyházaknak, Testvéregyházaknak nevezi őket a katolikus doktrína.

A protestáns egyházak esetében nincs sem apostoli hagyomány, sem szentségi papság, tehát a Római Katolikus Egyház felfogása szerint hiányoznak az Egyház lényegi alkotóelemei. Ezért rájuk az "egyházi közösségek" kifejezést használják, és használták mindig is. Ez tisztán fogalmi különbség.

Nem egészen világos tehát, hogy amennyiben a protestáns püspököknek tudomásuk volt az említett katolikus hittételekről, ismerték a minden vasárnap minden szentmisén elmondott Niceai Hitvallást - ami nem kétséges -, miért háborodtak fel most, amikor a Hittani Kongregáció William Levada bíboros-prefektus, illetve Angelo Amato érsek-titkár által aláírt okmánya tételesen említést tesz ezekről?

Ercsey-Ravasz Ferenc, Szabadság, 2007-07-13

Zenés esték a Farkas utcában

Szabadtéri, hangulatos vonósnégyes-koncert lesz vasárnap, 2007. július 15-én 19 órától a Református Kollégium udvarán (M. Kogălniceanu / Farkas utca 16. sz.) Szövérdi Csilla, Gergely Bálint Ákos, Király Erzsébet és Szabó Attila előadásában. (Rossz idő esetén a Református Kollégium dísztermében kerül sor a hangversenyre.)

Szabadság, 2007-07-13

Pert vesztettek a reformátusok

Első fokon pert vesztett az Erdélyi Református Egyházkerület, amely decemberben visszakapta az egykor tulajdonát képező Horea út 51. szám alatt található ingatlant. Meg nem erősített források szerint az Országos Restitúciós Bizottság kedvező döntését az ingatlanban működő Erdészeti Iskolaközpont megtámadta, a bíróság pedig első fokon nekik adott igazat. A másodfokú döntést Bukarestben a legfelsőbb bíróság fogja majd meghozni, az egyházkerület bízik abban, hogy ez számukra kedvez majd, hiszen valamikor ők építtették az ingatlant. Tanfelügyelőségi források szerint azt tervezték, hogy ebben az épületben indítják be a magyar nyelvű szakoktatást, de erre csakis akkor kerülhet sor, ha az épületet valóban visszakapja az egyházkerület.

Szabadság, 2007-07-13

HAGYOMÁNYOS GULYÁSPARTIVAL

egybekötött lakossági fórumot tart az RMDSZ Donát-negyedi választmánya 2007. július 18-án, szerdán du. 5 órakor a Donát úti református templom udvarán. A fórum meghívottai szenátori és parlamenti képviselők, megyei elnökség, megyei, valamint városi tanácsosok és a Paprika rádió szerkesztői.

Szabadság, 2007-07-13

Iskolatörténeti és tablókiállítás készül

A Marosvásárhelyi Református Kollégium megalakulásának 450. évfordulója és az öregdiákok V. világtalálkozója alkalmából iskolatörténeti és tablókiállítás készül. Ezért megkérnek minden olyan személyt, akinek emléktárgy, tabló (vagy annak reprodukciója), saját könyve vagy bármilyen, az iskolával kapcsolatos ereklye van a tulajdonában, bocsássa rendelkezésükre a kiállítás idejére. A fent nevezett tárgyakat a Református Kollégium és Bolyai Farkas Líceum öregdiákjainak irodájába augusztus 9-11-e között, naponta 10-tôl 12 óráig lehet eljuttatni.

Népújság, 2007-07-13

8. Lármafa találkozó

2007. június 20-25.

A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett Lármafa-találkozó sorozat célkitűzései révén fontos szerepet tölt be a magyar kultúra ápolásában. Fő feladatának a Szent László-kultusz megőrzését tekinti. Ezt a Szent László nevéhez fűződő Kárpát-medencei helységek felkeresésével, megismertetésével és tartós kapcsolatok kiépítésével próbálja megvalósítani. A találkozó résztvevői felkeresik a cserhalmi ütközethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékekkel rendelkező és ezt templomi freskókban megörökítő 48 települést (Erdélyben, Felvidéken, Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában). A Lármafa-találkozók megfogalmazott üzenete: a magyar nyelv védelme.

1068-ban László herceg (a későbbi király és szent) a leányrabló kuntól Cserhalomnál visszaszerezte az elrabolt leányt, egy leendő anyát, aki majd továbbadja az anyanyelvet gyermekeinek. Korunk modern világában, a Kárpát-medence peremterületein újra kérdésessé vált anyanyelvünk fennmaradása. Szükség van hát arra, hogy felkészítsük a magyarságot védelmére. Annál is inkább, mivel a másság védelme a közös Európának is érdeke.

A 8. Lármafa-találkozó útiránya Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Székelyudvarhely- Marosvásárhely-Cegőtelke-Sárospatak-Borsi-Margonya- Eperjes-Kassa-Rozsnyó-Kakaslomnic-Késmárk-Lőcse- Krasznahorka-Pelsőc-Tállya-Sepsiszentgyörgy.

A Lármafa-találkozó székelyföldi csoportját Cegőtelkén fogadta Székely Pál és dr. Szántó Árpád, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke és alelnöke, ezután ünnepi istentisztelet következett, igét hirdetett Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkész. Az istentisztelet után a Cserhalom- emlékműnél dr. Szántó Árpád ismertette az 1068-as ütközetet, amikor László herceg visszaszerezte a kuntól az elrabolt leányt, valamint az emlékmű történetét. Cegőtelki fiatalok eljátszották a cserhalmi ütközet azon mozzanatát, amely templomi freskókban meg van örökítve. Ez alkalommal a Lármafa-mozgalom felhívja a figyelmet, hogy nekünk nemcsak vesztes, de győztes csatáink is vannak, ami pozitív jövőkép megfogalmazására ösztönzi a magyarságot.

A találkozó második napján a székelyföldiekhez csatlakoztak a cegőtelkiek és a beszterceiek, és a csoport továbbindult a Felvidékre. Útközben meglátogatták a Vay- várkastélyt, amelyben a haza sorsáról tanácskozott 1703. július 14-én és 1711. január 31-én II. Rákóczi Ferenc, a magyar szabadságharc vezérlő fejedelme, valamint a sárospataki Rákóczi-várat, ahová a vezérlő fejedelem 1708-ban összehívta az országgyűlést. A lármafások délután megérkeztek Borsiba, melyet magyar Betlehemnek is neveznek. A községben álló ősi kastélyban született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc, a nagy fejedelem, akinek születésével egy nemzeti eszme kelt életre, és innen indult el útjára a magyar hazának és függetlenségének eszménye. A község és a kastély történetét Kázmér István, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság alapító tagja ismertette. A kastélyban berendezett múzeum megtekintése után megkoszorúzták a nagy fejedelem szobrát. Borsiban csatlakozott a csoporthoz Füzék Erzsébet, a Rozsnyói Csemadok területi választmányának titkára, aki elkísérte a Lármafa-találkozó résztvevőit felvidéki útjukon. A lármafások szomorúan tapasztalták, hogy a többségében magyarok lakta Borsiban nem működik magyar óvoda és magyar iskola, a magyar anyanyelvű gyerekek szlovák nyelven tanulnak.

A harmadik nap a találkozó résztvevői továbbmentek Rozsnyóra, Margonya, Bártfa, Debrőd, Kassa útiránnyal. Margonyán megkoszorúzták Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, aradi vértanú sírját. Bártfán megtekintették a város nevezetességeit. A debrődi sírkertben koszorút helyeztek el Papp Anna volt polgármester asszony sírjánál, aki lelkes támogatója volt a Lármafa-találkozóknak, éltetője a Szent László-kultusznak. Kassán meglátogatták a Szent Erzsébet püspöki székesegyházat, azaz a kassai dómot; a Rodostó-házat, II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának másolatát, melynek belső berendezése eredeti, rodostói; a Szent Mihály-kápolnát, melyben létezett egy Szent Lászlót ábrázoló freskó, amelyet sajnos lemeszeltek, de ennek ellenére tovább él az emberek emlékezetében. Este Rozsnyón lelkes magyar családok fogadták a zarándoklat résztvevőit.

Negyedik nap a zarándok csapat Rozsnyóról Kakaslomnicra utazott, ahol egy Szent László-faliképet tekintettek meg, majd Késmárk és Lőcse nevezetességei következtek. Útközben elhaladtak Szepesvára mellett, ahol Szapolyai János született.

Az ötödik, egyben a felvidéki tartózkodás utolsó napján meglátogatták Krasznahorka várát.

A 8. Lármafa-találkozó felvidéki zárómozzanata a pelsőci református templomban tartott ünnepi istentisztelet volt, igét hirdetett a felvidéki református püspök. Az istentisztelet után ünnepi műsorra került sor a pelsőci művelődési házban. Az istentiszteleten és az ünnepi műsoron jelen volt a Magyar Köztársaság szlovákiai főkonzulja és a magyar parlament elnökének tanácsadója, valamint Köteles László parlamenti képviselő, a Csemadok Országos Tanácsának alelnöke.

Ez alkalommal került sor a 8. Lármafa-találkozó állásfoglalásának kinyilvánítására:

"A 8. Lármafa-találkozó állásfoglalása a felejtsük el a múltunkat és építsünk közös jövőt témával kapcsolatosan: a magyar történelem nagyon mélyről gyökerezik, ebből a gyökérből az évszázadok során erős törzs magasodott ahhoz, hogy szép koronát bontakoztasson ki. A múlt, a jelen és a jövő fája, amelyet nemegyszer a gyűlölet, a kapzsiság, a meg nem értés baltája szabdalt, kiszáradásra van kárhoztatva. Vágjuk ki a gyökereket? A fa helyét is felejtsük el? Ha ez az ára a megbékélésnek, a válaszunk egyértelműen: nem.

Van megoldás a megbékélésre (erről zarándokutunk alkalmával is meggyőződhettünk), az esetben:

- ha József Attilával együtt mondjuk: a múltat be kell vallani

- ha igaz és valós alapra helyezzük a közös történelmünket

- ha a nemzet magasságában tudunk élni

- ha a múltunkat, a gyökereinket rágó férgeket eltávolítjuk

- ha bűnbánatot gyakorlunk a bűnbocsátás reményében

- ha együtt tanuljuk az autonómiát

- ha megszabadulunk a félelemtől és a gyanakvástól

- ha egyenes gerinccel járunk, és egymás szemébe tudunk nézni

- ha hitben megerősödünk

A Lármafa fölhívja vezető politikusaink, intézményeink vezetői, minden nemzetéért felelősséget érző ember figyelmét közös problémáink XXI. századi, európai szintű rendezésére, a megalázó dekrétumok, határozatok végleges eltörlésére, az egyenlő mércével való mérésre, az önrendelkezés elismerésére és gyakorlati megvalósítására, a félelemkeltés, a rágalmazás kiiktatására, az ifjúság toleranciaszellemben való nevelésére, az anyanyelvi oktatás biztosítására minden szinten, Borsitól Cserhalomig, akár Szabadkáig, hagyományaink értékeinek és más értékeinek az ápolására. Nekünk volt múltunk, van jelenünk és bízunk a jövendőben, vagy ahogy Wass Albert mondta: "maradok töretlen hittel ember és magyar".

Útban hazafelé a találkozó résztvevői betértek a tállyai (Magyarország) Szent László-templomba, és utána meglátogatták az evangélikus templomot, melyben egykor megkeresztelték Kossuth Lajost.

Beder Tibor, a Julianus Alapítvány valamint a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke mint a Lármafa-találkozók főszervezője kifejtette, hogy a 8. Lármafa-találkozó eredményes volt, mivel sikerült felhívni a figyelmet számos olyan tényezőre, amely a magyar nyelv létét veszélyezteti. A Lármafa-találkozók résztvevői azt fogalmazták meg, hogy Szent László hitével és erejével kelnek az anyanyelv védelmére.

Trufán József tanár, a találkozó résztvevője

Népújság, 2007-07-13

Kortárstalálkozó Nagybaconban

Nagybaconban 2007. július 7-én került sor az 1980 óta hagyományossá vált 50 évesek találkozójának megtartására. A 27. alkalommal megrendezett találkozó fõ szervezõje Szabó Gábor volt, aki beszámolt lapunknak a rendezvény fõbb mozzanatairól. A faluban élõ 48 ötvenéves személybõl 46 a faluban született, 2 késõbb került a településre házasság útján. 18-an laknak itthon a faluban, a többiek az ország más helységeiben tartózkodnak. Néhányan Magyarországról jöttek haza, a legtávolabbra elkerült kortárs Svédországban él. Közülük négyen meghaltak, az összejövetelen pedig huszonöten jelentek meg.

A 14 órakor kezdõdõ osztályfõnöki órán elõször Szabó Gábor köszöntötte a jelenlevõket, majd a meghívott pedagógusok szóltak az ünnepeltekhez: Bogdán József és Dimény János osztályfõnökök, Lakos Béla mint hajdani iskolaigazgató. Megemlékeztek az elhunyt Bogdán Olga tanítónõrõl, az öregkori gyengeség miatt távolmaradó Lõrincz Margit tanítónõt pedig küldöttség köszöntötte a lakásán. A névsorolvasást beszámoló követte, ahol minden jelenlevõ 50 éves ismertette életének fõbb eseményeit, megvalósításait, családi helyzetét. Az osztályfõnöki óra végén a résztvevõk kitűzõt és virágot kaptak. Ezt követõen kegyelettel emlékeztek és koszorúkat helyeztek el az elhunyt kortársak és tanítónõ sírjánál, majd tisztelegtek a találkozó emlékére a templom elõtt felállított kopjafánál.

17 órától Molnár Sándor lelkész tartott alakalmi istentiszteletet a református templomban. Utána fellépett a helyi nyugdíjasklub Õszi Csokor dalcsoportja, majd ünnepi műsor következett az ötvenévesek gyerekeinek és hozzátartozóinak elõadásában.

A könnyekig meghatódott hallgatóság elismeréssel fogadta a Szabó Ildikó által betanított műsort, amely a szülõföldrõl, az iskoláról, a szeretetrõl szóló verseket és dalokat tartalmazott. Az elõadásban közreműködött a lelkész házaspár is. Mindezek után az 1958-ban születettek részérõl Stefán Vilmos átvette a kopjás stafétabotot, s vele a hagyomány tovább vitelének kötelezettségét is. A találkozó résztvevõi emléklapot kaptak, majd a szereplõkkel együtt szeretetvendégségen vettek részt a református kultúrházban. Végül reggelig tartó mulatságra került sor a központi vendéglõben, ahol mindenki nagyon jól érezte magát.

Bardocz Réka, Erdővidék, 2007-07-13

Bácsi - Anyanyelvápoló szórványtábor

A Hunyad megyei Bácsiban idén is megszervezik a már hagyománnyá vált anyanyelvápoló szórványtábort 6-12 éves gyermekek számára. Július 16-22-e között óvodások, 23-29-e között pedig iskolások táborozhatnak Bácsiban.

A tábort a Bácsi Református Egyház és a Kun Humanitárius Társaság szervezi. Táborvezetők: Kun Árpád református lelkész, valamint Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő.

Szabadság, 2007-07-11

Jövőteremtés besenyői módra

Aki Búzásbesenyőbe látogat, meglepve tapasztalja, hogy a szentpáli eltérőtől frissen aszfaltozott bekötőúton gurulhat a kocsija - egészen a falu első házáig. Simon István kerelőszentpáli polgármester, a falu szülötte világosít fel: - Országos Sapard- pályázat megnyerésével sikerült a korszerűsítés, értéke 30 milliárd régi lej. Azért nem aszfaltozunk a falu belsejében is, mert ott még folynak a közművesítési munkálatok, víz- és gázvezetés, a csövek kicserélése július végéig fejeződik be, utána ott is aszfaltburkolat kerül az útra. Szeptember végére leszünk teljesen készen. Kivitelezőnk, a Geiger cég komoly partner, tartja az ütemet. Az ősz hármas sikert hoz Búzásbesenyőnek: az aszfaltozott bekötőúttal egy időben adjuk át rendeltetésének az újonnan épült tornatermet és az ivóvízhálózatot. Régi gond a telefonos kommunikáció, nemsokára használhatjuk a világhálót, és a mobiltelefonos szolgáltatást is igénybe vehetik az itt élők. Megegyeztünk a kábeltévés céggel, őszire mi is hozzájutunk a tévéprogramokhoz, az ingyenes telefonos kapcsolathoz és az internethez. Az ajánlat negyven százalékkal olcsóbb, mint az állami szolgáltatóé.

Lehet hát korszerűen élni Búzásbesenyőn is. A jövőt új munkahelyek teremtése biztosítja. Megtalálhatja számítását minden fiatal, a magántőke-befektetés a községben az idén és jövőre 450 millió euró. Lerakat épül, egy német cég 34 hektáron épít új gyárat, egy osztrák vállalkozás 20 hektáron, két nagy gyógyszergyártó cég egyesüléséből újabb vállalkozás születik, már megvásárolták a területet, az 180 millió eurós befektetés - ez a négy cég 3000 munkahelyet teremt, emellett az ipari parkban az utolsó parcellára már három hete megkötöttük a szerződést, ez megint 1500 munkahely, sőt a megyei tanáccsal együttműködve azon dolgozunk, hogy újabb 40 hektárral bővítsük a létező ipari parkot, hiszen máris szűk lett a hely. Kerelőszentpál község területén tovább bővül az ipari zóna, számításaink szerint két-három éven belül még háromezer embernek jelent kereseti lehetőséget. Szentpál község a Metropolitan-zóna ipari övezetévé válik, ezzel természetesen az infrastruktúra, a területfejlesztés, lakásépítés is nagyobb hangsúlyt kap, merészebben tervezhetünk, hiszen a cégek ide adóznak, az önkormányzat nagyobb léptékben tud gondolkodni.

Nem tartunk attól, hogy ez a nagy iramú korszerűsödés, iparosodás károsan hat a közösség kultúrájára, hagyományaira. Mindaddig, amíg a vallási közösségek, élükön a lelkészekkel, a pedagógusközösség, az értelmiség ilyen szinten teszi a dolgát, mint ahogy a mai ünnepen is láthatták, addig nem kell féltenünk a község lakóit, tehát a besenyőieket sem. Épp ellenkezőleg, az anyagi fellendüléssel nagyobb pénzalaphoz jutunk, így a szellemi munkát végző személyeket, a művészeti vezetőket, az ének-, zene-, táncoktatókat tisztességesen meg tudjuk fizetni. Felújítjuk a műkedvelő színjátszást, folytatva a hagyományt, melyet a művelődési ház névadója, néhai Rátoni János tanító úr indított el. A kultúrterem is szűk, a színpadunk is kicsi, a következő lépés a művelődési hajlék korszerűsítése. Sokan vagyunk hála istennek, itthon maradtak a fiataljaink, itthon maradtak az emberek Búzásbesenyőben. Remélem, hogy legtöbb két esztendő múltán itt egy nagyobb, felújított ház szolgálja a lakosság művelődését. A lakosság legaktívabb része, a 16 és 40 év közöttiek, mintegy hat-hétszáz személy veheti igénybe a sportcsarnok, mellette a kiépítendő sportbázis és a művelődési ház nyújtotta lehetőségeket, hogy ne csak dolgozzanak, hanem sportoljanak, művelődjenek is a szülőfalujukban.

Az írások szerint 658 éves település évente tart falunapot. Számadás és jövőkép, visszatekintés és előrenézés: hamis pátosz és demagógia nélkül. A józan számvetés a haladás egyik alapvető feltétele. Kedei Előd iskolaigazgató ünnepi beszédében így fogalmaz: Aki betér e völgybe, fejlődő települést, élő közösséget talál. A hitetlenkedők ellenére is áll falunkban Petőfi Sándor szobra, és Isten segítségével még ez évben állni fog Jakab Antal püspöknek, Márton Áron utódjának, egykori besenyői plébánosnak is a mellszobra. Így nő össze múlt és jelen, emlékezve, tisztelve a múltat, és tettekkel építve a jelent, szolgálni a jövőt.

Az eseménynek jól bevált "forgatókönyve": koszorúzás a Petőfi- szobornál (Horváth-Kovács Szilárd alkotása) és a hősök emlékművénél, istentiszteletek és mise a déli órákban, aztán találkozás a kultúrházban, ahol köszöntők, beszédek hangzanak el.

Majd következik az ünnepi műsor. Délután sportvetélkedők, este koncert, tűzijátékkal. Rendszerint kiállítást is nyitnak, idén Péter Szidónia gyöngyfűző mester munkáiban gyönyörködhetett a közönség.

Köszöntik az időseket, két 85 évest, Aszalos Mihályt és Cozma Stefant; a 80 éves Aszalos Zsuzsánnát, Bogdan Stefant, Kádár Veronikát és Németh Irént; négy párt, akik 25 éve élnek boldog házasságban; egyetlen ötvenévest és tizenhét fiatalt, akik betöltötték a 18. életévüket. Rendszerint műsort mutat be a Suciu Iulian és felesége, Dana Suciu vezette szavaló, daloló, táncoló csoport; a Dósa Dániel általános iskola tanulói, Kakasi Ilona és Simon Hajnal tanítónők neveltjei; és idén a fiatalok néptánccsoportja, akiket Dósa Attila, a Maros Művészegyüttes táncosa oktat. Szólnak és imádkoznak a lelkészek, Ferenczi István plébános és Simon Levente református tiszteletes urak; énekel az ökumenikus ifjúsági kórus. Ady versét (Hazamegyek a falumba) Máthé Kinga, Vörösmarty Jóslatát Németh Magdolna szavalja. Beszélnek a meghívott vendégek, köztük a megyei tanács elnök asszonya, Lokodi Edit Emőke, akit Pro Besenyő-díjjal tüntet ki a közösség. Elsősorban azok kapják ezt, akik a falu korszerűsödését segítik, így Abodi György miniszteri kabinetvezető, Szabó Sámuel, aki pályázatírási konzultánsként szerzett jó nevet magának, Illyés Tóth Sándor cégvezető az önzetlen támogatásért, és a falu motorja, Simon István polgármester. Idős Jakab István tanár úrnak egész pedagógusi tevékenységéért jár a díj.

A falu közepén a Leánykút zavartalanul adja hideg vizét a szomjazónak. Hozama a szárazság ellenére is állandó. Új "házat" kapott a csorgó, még szebb lesz, ha kövecses környezetét felváltja a sima útburkolat. A falu egy napra ismét megpezsdült, jönnek ismét a dolgos hétköznapok. Az utcákat itt-ott fel-felveri a gépkocsik pora.

Esztendő fordultán sokkal tisztább lesz a levegő Búzásbesenyőn.

Bölöni Domokos, Népújság, 2007-07-11

A szórványra is figyelni kell!

Hamisítatlan nyári lendülettel pörögnek a háromszéki falunapok, hétvégeken már több helyen is egyszerre.

A szabadságos nagy találkozások időszaka ez, hazatérők ölelik ilyenkor magukhoz rokonaikat, barátaikat, de esemény ez a nyugodtabb, hajszamentesebb körülmények között találkozó falustársaknak is, akik ha mást nem is tesznek, de egy jót beszélgetnek, közösen végignéznek egy rendezvényt, s megbeszélik aztán. Figyelik, követik mindazt, ami értük történik. A faluünnepek pedig zajlanak, sörrel, flekkennel, sokak, sokunk örömére több-kevesebb kultúrával. Valójában egy folyamattal állunk szemben, önazonosságukat, arcukat e módon is felmutató településeink rendezvénysorozatai mindenképp túlmutatnak egy-egy alkalmi piknikezésen, s vélhetően még nagy tartalékok, csábos turisztikai vonzerő is rejlik mögöttük.

E kánikulás forgatagban mégis érdemes Vetési László téli, a Magyar Kultúra Napján Sepsiszentgyörgyön tett kijelentéseire emlékezni. A szórványügyeket kiválóan ismerő református lelkész ugyanis arra figyelmeztetett, nekünk itt, a tömbmagyarságban feladataink, kötelezettségeink lennének mostoha nyelvi közegben élő nemzettársainkkal szemben. A szórvány - mondta - a nemzet lelkiismerete, s a pár magyar lelket számláló, önhibájukon kívül igen nehéz helyzetbe keveredett közösségekért közösen kellene, lehetne tenni, elsősorban innen, a belső anyaországnak is tekintett kompakt térségből. Hogyan? Például úgy, fejtegette a kolozsvári lelkipásztor, hogy a székely falvak felveszik a kapcsolatot szórványosodó településekkel, akár testvértelepülési, akár testvérgyülekezeti szinten, és meghívják az ottaniakat néhány napra ide, ahol természetes, mindennapos a magyar szó. Képzelt vendégeink pedig úgy érezhetnék, tartoznak egy közösséghez, amely megpróbál szolidaritást vállalni vele, enyhíteni hétköznapi gondjaikon. Közösségi élményt próbál adni azoknak, akik ezt nagyon rég vagy egyáltalán nem tapasztalhatták.

Ez az irányvonal azonban teljességgel hiányzik falvainkból. Magyarországi testvértelepülésekkel szinte mindannyian büszkélkednek, esetenként többel is, akik el is jönnek a falunapok alkalmával egy-egy hosszú hétvégére az itteni ismerősökhöz, cimborákhoz, viszont Vetési László szavai Háromszéken egyelőre nem találtak befogadásra. Még nem vagy legfennebb elvétve látni szórványvidéki meghívottakat, a kapcsolatteremtés ezen útja egyelőre meredeknek tűnik az itteni falugazdáknak. Pedig ezt akár intézményesített szinten is fel kellene ennek a térségnek vállalnia, egy apró, nagyon apró lépés lenne a szórványsorban élők irányába. Persze, egy szórványvidéki kapcsolat nem jelent akkora kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget, mint a már rutinossá váló magyarországi kiruccanások, élménydús kalandozások, ám a haszna annál nagyobb lenne.

Ismételjük Vetési László szavait: a nemzet lelkiismerete a szórvány.

Mózes László, Háromszék, 2007-07-11

Mire futja az adófizetők pénzéből? (Illyefalva)

Albert Levente felvétele

Kissé szigorúan mérlegel a választópolgár itt is, amikor arról kérdezzük, mit kapott, mit vár a mandátuma vége felé közeledő községvezetéstől? "Többet is lehetett volna - mondták. - Nem szeretjük, ha a pénzhiányra hivatkoznak vezetőink. Ma már egy elöljárónak az a fő feladata, hogy pénzalapokat szerezzen a községnek, pályázzon! Ne legyen harag: mi mindig többet akarunk! "

Benedek H. János polgármesterrel csak a közelmúlt és az azonnali jelen dolgairól beszélgettünk. Azzal kezdte, hogy amennyire az idei költségvetés engedi, anyagiakkal segítették-segítik a község területén működő történelmi egyházakat, amelyek nemcsak a műemlékek megőrzésével, hanem közösségi programokkal járulnak hozzá a lakosság lelki-erkölcsi épüléséhez.

- Kérés alapján 10 és 20 millió régi lej erejéig szól a pénzbeli segítségünk - mondta Benedek. - Tudom, hogy nem sok, de figyelünk arra, hogy a vallási közösségeket anyagilag segítsük. Községszinten hat eklézsiának juttatjuk ezt a segélyt. Szociális jellegű elfoglaltságunk is akad a nyáron, ugyanis a 300-as kormányhatározattal egymilliárd régi lejt kaptunk a Gál Dániel Napközi Otthon bővítésére. Ennek az összköltségvetése megközelíti a négymilliárd lejt, a versenytárgyalást már elindítottuk.

Az olvasó kedvéért tesszük hozzá, Illyefalvának annyi jeles szülötte volt, hogy nem okozhat gondot egy-egy intézmény elnevezése. Gál Dániel a háromszéki forradalmi párt vezetője volt, országgyűlési képviselő, kormánybiztos és címzetes honvédezredes, földi maradványai az illyefalvi vártemplomot körülölelő temetőben nyugszanak, síremlékét faragott kopjával jelöltette meg a hálás utókor (faragta Tóth Gábor, 1994).

Július elsejével gyermekeknek kimondottan nyári, vakációs foglalkozásokat szervez a Fábián Ernő községi könyvtár - tudtuk meg Henning Emese könyvtárostól.

Nem egy illyefalvi lakos tette szóvá a faluból keleti irányban, a Brassó-sepsiszentgyörgyi műútba vezető, 2,5 kilométeres, 33. számú bekötőút feljavításának szükségességét. Egy híd is van ott az Olt fölött, ezt tavaly erősítették meg, s most elkészült az út felújítási tervezete is. A versenytárgyalást meghirdették, s arra is remény van, hogy még ebben az évben legalább egy kilométeres szakaszra rákerül az aszfaltszőnyeg - ígérte a polgármester.

- A nyáron ünneplésre is sor kerül - folytatta Benedek H. János -, július 20-22-én rendezzük meg az illyefalvi falunapokat, azaz az Illés-napokat. Erre az alkalomra emlékművet állítunk a falu központjában, és változatos programokkal várjuk a vendégeket.

Ez év május 9-én elindult a világhálón Illyefalva község hivatalos honlapja is a www.illyefalva.eu cím alatt. A lapon fórum is található, melyre hozzászólásokat, jobbító javaslatokat várnak azoktól, akiket érint, érdekel e település múltja és jelene.

Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-07-12

Megkeseredés nélkül élni a közösségben

A Felsősófalvi Innovatív Egyesület, a református egyházközség és Parajd község polgármesteri hivatala szervezésében falunapot tartott vasárnap a sóvidéki közösség. Az ünnepi istentisztelet keretében a parajdi és felsősófalvi dalárdát hallgatta a háromszáz főnyi gyülekezet és vendégeik. Hagyomány, hogy majdnem minden évben a helyhez hű "elszármazottak" egy-egy könyvvel tisztelegnek szülőfalujuknak. Kis könyvtárnyivá gyarapodtak a tanulmányok, megjelentetett kordokumentumok. Idén Kovács Mózes Élt egyszer egy Ész Mózsi című könyvét mutatták be a közösségnek. A főszereplő a helység közismert, kiváló egyéniségű ezermestere volt. Emlékét a szóbeli emlékezet mellett számos, még életében vele, róla készült írás is rögzítette. Épített, szerelt, feltalált, faragott, hangszert készített, székely kapukat állíttatott. Élettörténetét nyolcvan év körüli fia, a híres történetmondó, idegenvezető rögzítette. A zalalövői ismerősei buzdítására papírra vetett, lekerekített történetek második kötete a mostani. Az életrajzi családregényt Szász Tibor András református lelkipásztor mutatta be. Kulturális, irodalmi és szellemháttérbe helyezve párhuzamba állította a közismert 20. századi erdélyi, életrajzi ihletettségű családregényekkel. "Megtalálta azt a titkos kulcsot, amellyel megkeseredés nélkül lehet élni ebben a közösségben: többet adott, mint amennyit kapott" - summázta. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója, aki a mű sajtó alá rendezését segítette, a szerző munkájának jelentőségét az élő emlékezet megtartásában látja. A szerző megható szavai után a több mint kétszáz résztvevő közül - szép számban családtagok, külföldön élő barátai - sokan dedikáltatták a kötetet. A falunapon felléptek a homoródszentmártoni, szentléleki, parajdi, alsó- és felsősófalvi gyermeknéptánc-csoportok, illetve az újhartyáni sváb néptánccsoport. Bállal zárult a közösségépítő, hagyományápoló rendezvény, amelyhez az alaphangulatot az újhartyániak táncbemutatója biztosította.

(M. M.) Udvarhelyi Híradó, 2007-07-10

Hét falu egy község

Szépül a park - Kisgyörgy Zoltán felvételei

Nagyborosnyóról van szó, és valóban nem könnyű ennyi településnek egy csokorban élni, mert a községközponthoz tartozó Kisborosnyónak és a tőle földrajzilag különálló Kispataknak, Cófalvának, Feldobolynak, Lécfalvának és az ugyancsak külön kis agrár- és munkástelepet alkotó Várhegynek igencsak megvannak a maga elvárásai, óhajai, melyek mind-mind a községközpontban futnak össze.

Hogy nem könnyű dolog ezek egyeztetése, bizonyára nem újdonság senki számára. Adós még a községi földosztó bizottság egy sor tulajdonbizonylattal, s hiába telik az idő, a panaszok szóban és írásban mindegyre érkeznek. Közben romlanak az utcák, sorjáznak az iskolagondok, s vannak, kik azt állítják: "legalább Lécfalvának dukálna egy önálló községi státus!"

Látogatásunk idején éppen tanácsülésről távoztak a képviselők, láttuk rajtuk, ki-ki a maga gondját-baját vitte, de nem átallottak szólni az eredményekről sem.

Vakációban: itthon és Siófokon

Elsőként Nagy Csogor Lászlót, az N. Bartha Károly Általános Iskola igazgatóját kerestük fel, merthogy: Feldobolyban új iskola épül, a cófalvit kijavították, a lécfalvi és a kisborosnyói tatarozásra szorul, Várhegynek nincs saját iskolaépülete - a tulajdonjog körüli bonyodalmak miatt.

- Ennyi gond egy vakációra? Jócskán benne vagyunk júliusban is.

- Vegyük sorra. A központi iskolát visszakapta a református egyház. Az önkormányzat saját költségvetéséből 200 milliót, azaz 20 000 új lejt pótol, a többit az ingatlan karbantartására fordítják. Így egyezett az egyházvezetés és a helyi tanács. Mi már a tornatermet és az informatikai labort szalagparkettáztattuk. Ide több pénz nem jut, mert az óvodánk három termét a polgármesteri hivatal mögötti épületben korszerűsítettük. Ezek így rendben vannak, mert tavaly nyílászárókat cseréltünk kormánypénzből. Az I-IV. osztályaink a polgármesteri hivatal földszintjén működnek. Az elemisták és az óvodás gyerekek létszáma meghaladta a 185-öt, így illemhelyek kialakítására egymilliárd régi lejt kaptunk. Nem lesz elég, de reméljük, hogy a pótköltségvetésnél kiegészítik. Cófalva iskolája megújult, megszépült. Sajnos, kevéske ott a gyereklétszám, de egyelőre marad minden a régiben. Benedek Réka tanítónő és Csoma Beáta óvónő példaadóan végzi munkáját.

- Miért olyan kiabáló, olyan erősen sötét narancsszínű az iskola külseje?

- Nekem tetszik, nem rossz, én holland színűnek mondom.

- Mi lesz a lécfalvi V-VIII. osztály sorsa, tudjuk, ott is alacsony a tanulólétszám.

- Sajátos helyzet alakult ki ott. A falu bekötőútját, mely községi rangot kapott, az őszig nem sikerül megjavítani, azon a ,,hullámvasúton" az új iskolabuszunk nem közlekedhet. Kevéske pénzből a tervezetet kellett elkészíttetni. Így egyelőre minden marad a régiben. Olyan rossz út, mint itt, a környéken sehol sincs. A nyár folyamán a tetőzetet kijavítjuk, az esővízcsatornákat kicseréljük. Kaptunk 500 millió régi lej kormánypénzt, abból kijavítjuk az illemhelyeket, a vízhálózatot. Az épület hátsó részét alábetonozzuk. Hasonló forrásból származó 850 millió régi lejből két-két új vécé fog épülni az iskolásoknak és az óvodásoknak a kisborosnyói elemi iskolában - a pozitív népszaporulatnak köszönhetően ott van, lesz gyerek. Hetven folyóméter kerítést javítottunk, tartósítottuk a székely kaput, s az épületen is kell majd egy keveset igazítanunk. Mindent egyszerre nem lehet. Megkaptuk a pénzt a téli tüzelőre. Tartozunk valamennyivel a közbirtokosságnak, de azt is törleszteni fogjuk. Kapcsolatunk az önkormányzattal, a tanfelügyelőséggel jó. A magyarországi Tolnanémedi testvértelepülés iskolájával szintén testvéri kapcsolatot tartunk fenn, onnan várunk gyerekeket, hogy ismerkedjenek vidékünk szépségeivel, a Székelyfölddel. Tizenhét gyerek tőlünk a némediek jóvoltából Siófokon fog nyaralni. Egy nyárra ennyi, gondolom, nem kevés. . .

Örömmel vettük a hírt, hogy augusztus végére egy 140 000 eurós új, korszerű épületet kap iskolának, óvodának Feldoboly, lesz benne hőközpont is. Mi több, nem barakk, nem szabványszerű, hanem faelemekkel, nemes vakolattal. A tanfelügyelőséggel közösen megpályázott Phare-pénzből, 125 000 euróból és a helyi tanácstól kapott 15 000 euróból készíti el az angyalosi Bio-Haus cég. T. Albert János feldobolyi református lelkipásztor közölte, személyes hollandiai kapcsolatai révén segítséget fognak nyújtani a leendő iskolának. Annyi a jeles szülötte Feldobolynak - paptanár, püspök, író, gyógyszerész -, nevet is lehet majd adni az új iskolának.

Cófalván a föld mind megvan, mégis hiányzik

Így ecsetelte a tanácsülésről távozó Szentgyörgyi Ernő képviselő a földvagyonnal kapcsolatos jelenlegi helyzetet. "Szakértőt alkalmaztunk, aki az úgynevezett adósságokat tisztázza" - mondta Bartha László polgármester, ki részletekbe nem bonyolódott, de annyit kijelentett: "egyszer s mindenkorra le fogjuk zárni a földes dossziékat! Lesz, aki még kap, de lesz olyan is, aki nem!" A cófalvi képviselő továbbá elmondta, hogy sikerült a községnek önerőből teljesen kijavítania az egykori cófalvi faluházát, mely jelenleg a művelődés és az ifjúság hajléka. Két teremben falburkolatot szereltek, a lakodalmakra, más rendezvényekre alkalmas helyiséget is berendeztek, ahol főzni is lehet.

- Fontos volt ez, mert bizonyítani kellett, hogy adózó falusfeleink pénzéből ez a település is kapott és kap valamennyit - mondta Szentgyörgyi Ernő tanácstag. - A polgármester ígéretet tett, hogy csempekályhákat is szereltet az épületbe, és a cófalviak várják a szponzorokat, akik ha használt székkel is vagy valamilyen ülőalkalmatossággal segítenék a falut legalább száz személy számára, hogy nagyobb rendezvényeken legyen, mire leülni. Hátha óhajunkat messzi viszi az újság . . . Szeretnénk megszervezni ez év augusztusában a Cófalvi Napokat. Közös rendezvényre gondolok az önkormányzattal és a helybeli egyházzal.

A képviselőtől tudjuk, hogy Cófalván nagyobb befogadóképességű panzió is működik.

Ezt a hátaslovat nem lehet elengedni

A kultúrotthonok feljavítására és új kultúrházak építésére meghirdetett pályázatra célzott a polgármester, ebből kellene Kisborosnyón új kultúrotthont építeni. A községközpontban nagyobb lenne a falat, mert a kultúrház a csak részlegesen kijavított önkormányzati székházban működik, s arra is új ruhát kellene adni.

Hármasban utaztunk Kisborosnyóra - a polgármester, a Bio-Haus mérnöke, Kiss István és alulírott -, ahol a megvalósíthatósági tervezetekkel kapcsolatos tudnivalókat rögzítették. Damó Gyula kisborosnyói tanácstag kész alaprajzzal várta a vállalkozót, elmondta az óhajukat, milyen épületet látna alkalmasnak ama kis faluközösség számára.

- Nem mellveregetésként mondom - folytatta Bartha László -, most rendezzük a nagyborosnyói impozáns parkot, sétányokat, járdákat képeztünk ki. Szeptember 22-re tervezzük a nagyborosnyói falunapokat, s erre az alkalomra meghívtuk új testvértelepülésünk, Tolnanémedi képviselőit, fényképes falubemutató leporelló is készül az alkalomra. Mi márciusban tettük ott tiszteletünket, a vendégfogadás várakozáson felüli volt, aláírtuk a kétoldalú testvértelepülési szerződést. Ennek a mintájára készült el a Lécfalva és Zalamerenye közötti, immár többéves kapcsolat alapokmánya is a múlt hónap végén. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján való részvételünket illetően el kell mondanom, hogy ennek központja Kisborosnyó, ahol történelmi jelentőségű kopjafacsoport lesz az igazi emlékállítás, együtt fogunk Eresztevényre menni, együtt gyújtjuk meg az őrtüzeket a településeink fölötti magaslaton, a történelmi jelentőségű Oltárhegyen.

Kisborosnyón azt is megtudtuk, hogy a nyerges-tetői és az Úz-völgyi megemlékezésekre Damó tanító újabb emlékállító terveket sző, melyeket a falusfelek és a Nyíres Lokálpatrióta Kör tagjai, támogatói is felkarolnak. Új kopjafák készülnek majd a minket érintő holokauszt és gettók, valamint a diktatúra áldozatainak emlékére. A szállításról Szilágyi József, az említett kör tagja gondoskodik saját furgonjával.

Állványok a harangtorony körül

A félezer lelkes egyházban is zajlik az élet. Bár a lepergett évek alatt nagyon megapadt a gyülekezet létszáma, a magyar ajkú romák csak alkalmi adózói a helyi református gyülekezetnek. A kormánytól kapott 500 millió régi lejből megkezdték a templom külső tatarozását, s reménykednek, hogy az eklézsia saját pénzalapját még valamelyes külső segélyből is fel tudják majd pótolni.

Ezt Andrássi Géza gondnoktól tudtuk meg, akit alig fél esztendeje bízott meg, mint volt presbitert, e teendőkkel az egyház világi vezetése. Bekopogtattunk a parókiára is, ahol ugyancsak tetemes anyagiakat áldozva megkezdték az impozáns épület részleges feljavítását. Borosnyó történelmi múltjára emlékezve készülnek lélekben a világtalálkozóra.

Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-07-10

Szamosújvár - Ifjúsági Bibliahét

Első alkalommal került sor Szamosújváron a helyi Református Egyházközség és a holland Koen Alapítvány által szervezett ifjúsági bibliahétre. Öt napon keresztül a Zakariás-házban harminc gyermek vett részt a Kiss Annamária vallástanárnő által irányított tevékenységen. A rendezvénysorozatot Kabai Ferenc tiszteletes úr nyitotta meg, aki bővebben kitért a Dániel könyvéből ihletődő témakör, "ki az, aki nem fél" fontosságára. A vakációzó diákok színjátszásba, zenei és kézművességi foglalkozásokba kapcsolódtak be, de minden nap meghallgatták a szokásos bibliaórát is. A programból nem hiányoztak az ilyenkor nélkülözhetetlen versenyek és szabadtéri játékok sem.

A bibliahét résztvevőit felkeresték a Téka-házban működő honismereti tábor tagjai is, akik közös énektanuláson vettek részt.

Szabadság, 2007-07-10

Siker gyér közönséggel

Meglepően kevesen voltak kíváncsiak a BBTE Vallástanárképző Kar Zenepedagógia Tanszékének vasárnap esti hangversenyére a Farkas utcai református templomban. A távolmaradók igazi vesztesnek tekinthetik magukat: kiváló énekkari fellépésnek lehettünk tanúi.

Régóta figyelem az illető énekkar évről évre javuló teljesítményét, a mostani hangverseny azonban felülmúlta várakozásaimat: öröm volt hallgatni a szép, egységes hangzást, a kiváló dinamikai megvalósításokat. Persze, ahogy a sikerben, úgy a munkában is oroszlánrészt vállalt Geréd Erzsébet karnagy. Bárki meggyőződhetett arról, hogy fáradozása nem volt hiábavaló, ugyanis pár év alatt sikerült a karéneklésre alkalmassá tenni a jó hangú, ám zenei tanulmányokkal alig rendelkező hallgatóit. A szövegmondás érthető volt, s a szépen kiénekelt magas hangokkal is elégedettek lehettünk.

A hangverseny műsorán főleg magyar szerzők - Bartók, Kodály, Liszt, Ligeti György - művei szerepeltek, de elhangzott H. P. Türk kortárs kolozsvári zeneszerző alkotása is és egy csodálatosan szép Dima-kórusmű. Bognár Noémi orgonaművész egy H. P. Türk-darabot adott elő, majd a kórust kísérte. Remekelt szólistaként és kísérőként egyaránt.

Nagy-Hintós Diana, Szabadság, 2007-07-10

Vajdaszentiványi falunapok - Luc menti hagyományápolás

Hagyományt teremtettek hét évvel ezelőtt a vajdaszentiványiak az első falunapok megszervezésekor. Molnos Lajos versrészletével: "Szülőföld/ szorítsad, fogjad a kezem, véred buzogjon át/az ereimen,/ hogy ne törjön bennem ez a megszenvedett/ egyetlen varázs s érezzem örömét/ ha dúdol meződön/ a szőke kalász!..." a hétvégén újra meghívást kaptak a falubeliek és elszármazottak a kétnapos együtt ünneplésre.

A Zichy-Horváth Egyesület elnöke, Bálint Etelka kifejtette, hogy immár megszokottá vált a falunapokon a vajdaszentiványi hagyományőrző néptánccsoportok fellépése, akik ezúttal is helyi jellegű táncrendet mutattak be. Szombaton az est meglepetésének és érdekességnek számított a sváb Mondschine Capelle fúvószenekar előadása, valamint az azt követő bál.

A falunapok keretében, vasárnap a Zichy-Horvát udvarháznál, a rendezvények helyszínén ökumenikus istentiszteleten vehettek részt a helybéliek, amelyen a helyi ortodox és református, valamint a toldalagi református lelkészek hirdették az igét. A falu legidősebb lakosának, a 100. életévében járó Katyi Istvánnak a köszöntésére is sor került, aki csángómagyar családban született és 1940-ben kereskedőként került Vajdaszentiványra.

Dénes Csaba vajdaszentiványi lelkész, a jelen lévő báró Bánffy Miklósnak átadta a tiszteletbeli presbiteri díszoklevelet, az egyesület elnöke pedig emlékplakettet ajándékozott az udvarház leendő örökösének. A magyarországi Leányváron élő Bánffy Miklós elmondta, bizonyos fokig idegenül, bizonyos fokig pedig otthon érzi magát Vajdaszentiványon. Szándékában áll, hogy a Zichy udvarházat helyreállítsák és idegenforgalmi céllal működtessék a falu előrelépése érdekében, munkahelyeket teremtve ezáltal a szentiványiaknak. A késő délutáni órákban néptánctalálkozó és futballmérkőzés várta az érdeklődőket, az esti pop-dance élőkoncert után pedig a szentiványi hagyományokhoz híven elégették a gonoszt szimbolizáló boszorkányt.

Berekméri Ildikó, Népújság, 2007-07-10

A hálaadás ünnepe Nagygalambfalván

Vasárnap nagy jelentőségű ünnep színhelye volt Nagygalambfalva. Az ünnepélyre a 2004-2007 között a műemlék református templomban végzett nagyszabású felújító, restauráló munkálatok befejezése alkalmából került sor, mely a lelkészházaspár kitartó, szervező munkájának az eredménye is.

Valahol olvastam, hogy az emberi kultúra alkotásai közül semmi sem adja vissza annyira az építőközösség erejét, egységét, hitét, illetve ennek mélységét, mint a templom. Nagygalambfalva középkori templomát a hagyomány Izabella királynőnek tulajdonítja, s egyike annak a 17 templomnak, amelyet a kegyes fejedelemnő Udvarhelyszéken építtetett. A kutatások viszont bebizonyították, hogy a ma álló gótikus épület Izabella koránál jóval idősebb. Számos részlete megsemmisült a 18-19. századi javítások, építések alkalmával. A kora középkori leletek ismeretében valószínűnek tűnik, hogy a falunak már a XIV. század előtt is volt temploma. Az ünnepség a templomban tartott hálaadó istentisztelettel kezdődött, amelyet jelenlétével megtisztelt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Antal Zoltán, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye esperese, azok a lelkészek, akik itt is tevékenykedtek, a vidék református lelkészei. Jelen volt a nagygalambfalvi születésű és ott lakó Borbély Gábor nyugalmazott katolikus esperes is. E nagy ünnepre hazajött a falu nagy szülöttje, Kányádi Sándor költő is. A világi vezetők közül Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, Bunta Levente, a megyei tanács elnöke, Galambfalva község vezetősége, valamint magyarországi meghívottak is jelen voltak.

A hálaadó istentisztelet Pap Géza püspök igehirdetésével kezdődött. Szentbeszédében többek között utalt arra, hogy mindig örömmel tölti el, amikor templomok felújításáról értesítik. Figyelmeztetett viszont arra is, hogy most, amikor valaminek a végére értünk, nem azt jelenti, hogy befejeződött, hanem azt, hogy igazából most kezdődik a munka. Kérte a híveket, hogy szeressék ezt a házat, ezt a hajlékot. Végül Isten segedelmét kérte a gyülekezetre és annak lelkészére.

Antal Zoltán esperes az egyházmegye több mint 35000 reformátusa nevében tolmácsolta üdvözletét. Borbély Gábor nyugalmazott esperes szólt arról, hogy e templom Nagygalambfalva legősibb, legszentebb helye, amely a dombon úgy emelkedik a házak fölé, mint édesanya a gyermekei fölé. Bunta Levente megyei elnök is köszöntötte a meghívottakat és az egyházközség híveit. -Messziről jövünk, dolgozunk, de még sok a munkánk. Örvendek annak, hogy Galambfalvának olyan lelkipásztora, polgármestere van, akik tudnak élni a lehetőségekkel - mondotta beszédében. A vendégeket és a híveket üdvözölte Gyerkó Levente, Galambfalva község polgármestere is. Asztalos Ferenc szólt a belső lelki építés szükségességéről, amelyhez a galambfalviak már hozzá is kezdtek. Figyelmeztetett arra, hogy a mai körülmények között csak úgy tudunk megmaradni, ha erkölcsben, tudásban és hitben erősek vagyunk, együtt vagyunk. A magyarországi vendégek közül Halász Jenő Debrecen alpolgármestere, országgyűlési képviselő, Vicze Jánosné szanki és Tímár Zoltán a mikepércsi küldöttségek vezetői mondták el köszöntőjüket.

Kányádi Sándor költő, a falu nagy szülöttje mindig büszkén vallotta, vallja, hogy Nagygalambfalván, a Sinai hegy alatt született. Beszélt a település régi egyházi iskolájáról, amelyben a tanulók létszáma meghaladta a 300-at, de azokról az öregekről is, akik utcánként a nagyköveken ülve nemcsak meséket mondtak, hanem a kicsiknek megtanították a betűvetést is.

A nagyszabású egyházi rendezvény ünnepi műsorral, majd az azt követő szeretetvendégséggel zárult.

László Miklós, hargita Népe, 2007-07-10

Hivatás

Ha azt hallom papszente-lés, a gyulafehérvári érseki székesegyház jut eszembe. Élénken emlékszem: vállalás és közösségi öröm volt találkoznunk boldog emlékű Márton Áron püspökkel, a "fogoly úrral." Később, szabad mozgású éveiben egyetlen alkalommal szentelt papot Gyulafehérváron kívül: a gyergyóditrói nagytemplomban történt szertartás két Rómában tanuló kispap jutalma, és szülőfalum közösségének elmondhatatlan, felejthetetlen öröme a visszhangos, egyháztörténelmi év, 1971. Manapság gyakoribb a szülőhelyen történő szentelés, de az évenkénti papszentelés állandó helye Gyulafehérvár. És akárhányszor hallom A levita énekét kórushangon, elsőre a hivatás ki- és beteljesedésének örömeként visszhangozza belső hallásom. Az a misztérium jelenítődik általa, amely csak a lelkipásztori hivatás sajátja: "Az Úr ragadott el magához, Ő tette szent palástját vállaimra." Az elmúlt hetekben sok szó esett a hivatásról, küldetésről. Katolikus és református közösségeinkben egyaránt. Egyházi közösségeink lelkiéletének intenzitása abból is kitetszik, mennyire tudja imával kísérni, támogatni azon tagjait, akiket Isten kiválasztott. A hivatás és küldetés megvalósulásának örömeit az érintettek vallomásai, szentelési emlékei, az első szentmise közösségi ajándékai is visszatükrözik. Azt is tudjuk, nem ünnepi alkalmak sora a lelkipásztorok sorsa. Ezért is gondoltuk: megosztjuk önnel, kedves Olvasónk az ünnepelhető pillanatok kivételes perceit, azzal a reménnyel: egy fohásznyi kérelemmel támogatja a különböző rítusú szolgálatot vállalókat további útjukon.

Magyarigen 2007

2007. június 20. jeles nap volt a Gyulafehérvár közelében fekvő magyarigeni megfogyatkozott református gyülekezet életében. "Kitől jön ránk minden áldás / Legyen néked hálaadás" - hangzott fel az Istent magasztaló ének a templomban összegyűlt lelkipásztorok és hívek ajkáról. Az Erdélyi Református Egyházkerület ebben az évben e sok történelmi vihart átélt falu ősi és pompás barokk templomában szentelte fel és bocsátotta ki egyházi szolgálatra az I. és a II. lelkészképesítő vizsga követelményeinek sikeresen megfelelő 17 segédlelkészt. Hagyománnyá vált, hogy az évente tartandó közgyűlést az utóbbi években mindig más helyen tartják: tavaly Sepsiszentgyörgy, előző évben Marosvásárhely adott otthont e kiemelkedő eseménynek. Jövőre Gyergyószentmiklós a tervezett helyszín. A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegyében a frissen felszenteltek közül két segédlelkipásztor szolgál: Kászoniné Fejős Gabriella és Gáspár Etele Tamás. Beszélgetésünkben kiemeltünk néhány közösségi és személyes vonatkozást a lelkipásztor életének egyedi liturgikus alkalmából. A Mk 6,37/a alapján tartott igehirdetésben Kató Béla főjegyző elmondta: "azzal, hogy erre az ünnepi istentiszteletre itt kerül sor, szeretnénk jelezni, hogy számunkra mindenki fontos, akár tömbben, akár szórványban él." Az igehirdetést követően a segédlelkészek ünnepélyes fogadalommal kötelezték el magukat a hűséggel való szolgálatra. Az Úrasztala körül térdre borult fiatalokat az egyházkerület püspöke és esperesei kézrátétellel áldották meg. "Felemelő érzés ez az alkalom a felszenteltek számára, hiszen a teológiai tanulmányok befejezését követően döntő és egyedi pillanat minden lelkész életében, hogy az Isten színe előtt térdre borulva felhatalmazást nyernek a szent szolgálatra, valamint jogot kapnak arra, hogy a gyülekezetek önálló lelkészekként választhassák meg. Az ünnepi istentisztelet, a fogadalomtétel és a kézrátétellel megkapott áldás mélyen beleivódik a szolgálatra komolyan készülők lelkébe, és egész életre szólóan meghatározza szolgálatukat. A református hit szerint a lelkészi szolgálat szent, ezért a szívből szolgáló lelkész számára ez nagy felelősséget jelent: úgy hirdetni Isten igéjét, úgy szolgálni és élni a világban, hogy ez a szent mivolt meg ne sérüljön, a szeretet és az igazság pedig győzedelmeskedjen mindenek felett!" - vallja Gáspár Etele Tamás.

Kászoniné Fejős Gabriella 1980-ban született a vajdasági Bácskossuhtfalván. Szülőfaluja Id. Kovács Gyula Általános Iskolájában tanult, majd a szabadkai Svetozar Markovic Gimnázium és Zeneiskola tanulmányainak befejeztével 1999-től a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatója. 2004-től segédlelkész a székelyudvarhelyi Református Diákotthon Alapítványnál, 2006. szeptemberétől a diákotthon nevelője.

Gáspár Etele Tamás segédlelkipásztor 1979-ben született Sepsiszentgyörgyön. Általános iskoláit Sepsiszentgyörgyön és Alsórákoson végezte, majd a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban érettségizett 1997-ben. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult 2003-ig. 2004-től szolgálati helye Székelykeresztúr.

Magyarigen Magyarigen nevét a Bethlen Gábor népességszámláló hajdúinak "Magyar lakik itten?" kérdéseire adott "igen" válaszokból kapta. Első templomát 1206-ban kezdték el építeni. A törvényalapító Tasnádi Mihály, Pelsőczi János és Bod Péter voltak a papjai, mai templomát 1780-1783 között építették fel. A községnek 5 magyar temetője van. 3000 fős lakosságából 3-an, a lelkész családjával együtt 8-an imádkoznak a református templomban, 10-en a katolikus templomban. Közülük csak 5-en magyarul.

Lelkészszentelés háromévente

Az Egyetemes Unitárius Egyházban a lelkészszentelés a zsinat hatáskörébe tartozik, amelyet háromévenként tartanak. Legutóbb 2005-ben, Csókfalva adott otthont a lelkészszentelő ünnepi istentiszteletnek. Legközelebb jövő évben esedékes hasonló alkalom. Kedei Mózes unitárius esperest kérdeztük az úrvacsoravétellel is kiemelt liturgikus alkalomról. Az egyházkörök joga a zsinattartás. A hat egyházkörben szerre szervezik, így gyakorlatilag tizennyolc évenként kerül sor ugyanarra az egyházkörre. A zsinat tagjai a püspök, a főgondnokok, a főjegyző, a közgyűlésigazgató, lelkészek, lelkész-jellegű teológiai tanárok és egyházi központi tisztségviselők, valamint vallástanárok. Az időpont és helyszín meghatározásáról az egyházi képviselőtanács gondoskodik. A lelkészképzés a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben történik. Időtartama öt év, amelyet kétévnyi gyakorló segédlelkészi szolgálat követ. A sikeres lelkészképesítő vizsga után kerülhet sor a felszentelésre, amely ünnepi istentisztelet keretében a püspök, főjegyző, esperesek és felkért lelkészek kézfeltétele által egy-egy bibliai idézet elmondásával történik. Az áldás és a szolgálat átadása személyre szóló: a püspök és a felkértek is egy-egy szentelendőt áldanak meg.

Munkásokat küldött aratásába

Keresztelő Szent János ünnepén, június 24-én a gyulafehérvári székesegyházban ünnepi szentmise keretében öten, köztük a székelyudvarhelyi Mihály Imre, a papság szentségében részesült Jakubinyi György érsek kézfeltétele által. Katolikus közösségeink számára pirosbetűs a szentelés napja. A tíz éve alakult Kis Szent Teréz-egyházközség első felszentelt papja Mihály Imre. Az egyházközség tagjai lélekben és imádságban készültek a gyulafehérvári örömünnepre. A szentelendők életében megismételhetetlen, egyszeri ünnepélyes liturgikus alkalomra megtelt a székesegyház az egyházmegye különböző helységeiből érkezett családtagokkal és vendégeikkel, valamint az oltártér a nagy számban koncelebráló lelkipásztorokkal. A szentelendőket bevonuláskor az ősi székesegyház harangszava kíséretében a koncelebráló papok, végül az érsek és a segédpüspök követte. Bevezető gondolatában az ünnep szentjének kiválóságát idézve, Jakubinyi érsek emlékeztetett: az aratnivaló sok, a munkás kevés. Buzdított: kérjék az Aratás Urát, küldjön munkásokat. Az Evangélium felolvasását a szentelés szertartása követte: a jelöltek név szerinti kiválasztása után érseki homíliát hallgattak. Keresztelő Szent János a pusztában készült életfeladatára, a papjelöltek a teológiai évek alatt tették. Krisztus útján három feladatot bízott rájuk: az evangéliumi tanítást, az áldozat bemutatását és a Jó Pásztor példájával a lelkipásztorkodást. Egyenként az érsek elé járultak, és letérdelve megígérték, hogy hivatásukban kitartanak, tiszteletben, engedelmességben szolgálnak a mindenkori főpásztor vezetésével. Egyik legmeghatóbb pillanata a szentelési rítusnak az arcraborulás mozzanata. A legteljesebb alázat jele alatt az énekesek a Mindenszentek litániát énekelve égi segítséget kértek számukra. Ezt követően a térdeplő jelölt fölött kitárt karral énekelte a főpásztor a felszentelő imádságot, és kézrátéttel, a papok részvételével átadta a szolgálatot. A lelkipásztori szolgálat szentségi külső jegyeként mindkét tenyerüket megkente krizmával, majd szintén egyenként átadta a kenyeret, bort, és békecsókkal üdvözölte az első alkalommal koncelebráló paptestvéreit. A részt vevő papok szintén kézrátétellel fogadták be a felszentelt szolgálattevők közé. A közösen bemutatott szentmiseáldozat után, hagyományosan a közös ünnepi ebéd előtt közlik a felszenteltekkel segédlelkészi kinevezésük helyét.

Molnár Melinda, Udvarhelyi Híradó, 2007-07-09

Vasvári Pálra emlékeztek Kalotaszegen

A körösfői Általános Iskolában és a Művelődési Házban zajló versenyen nem csak helyi diákok vettek részt, hanem a Taktaharkányból, honismereti táborra érkezett fiatalok is.

Akár a korábbi években, a délután folyamán az emlékezők a Vasvári-Havashoz utaztak, hogy koszorút helyezzenek a jósikafalvi gyűjtőtóba, az egykori csatatér helyszínén, ahol Vasvári annak idején elesett.

Vasvári korának egyik legképzettebb tudósa volt

A helyszínen Péntek László, a körösfői Rákóczi Kulturális Egyesület elnöke és Kerekesné Lévai Erika, a tiszavasvári iskola igazgatója mondott beszédet, és Ferenc Bálint nagytarcsai diák szavalt. Míg Körösfőn az emléktúra résztvevőinek fogadásával folytatódott a délutáni program, Magyarvalkón ünnepi istentisztelet kezdődött a helyi református templomban, amelyen Lukács Ferenc hirdetett igét. A cintermi kopjafa-koszorúzás előtt Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta: Vasvári korának egyik legképzettebb tudósa volt. Megértette az idők szavát, és tudta, mit kell tennie. Csapatott szervezett, az élükre állt és a magyarság érdekéért harcolt. Élete ezért példaértékű számunkra - fejezte be beszédét.

Tartsunk ki az igazunk, a nyelvünk és az örökségünk mellett

Kiss Péter a Rákóczi Szövetség alapítványának céljairól beszélt röviden, bemutatva a szervezet munkáját. Elmondta: a cél a határon átnyúló nemzetegyesítés. Hozzátette: a szövetség már 200 tagszervezetet számlál 9000 taggal az egész Kárpát-medence területén. Tripolszky László, a budapesti Sajtószakszervezet társelnöke megjegyezte: tartsunk ki az igazunk, a nyelvünk és az örökségünk mellett. Beszédet mondott még Murányi Sándor somoskőújfalui tanár, Vida József, a szigetvári Rákóczi Szövetség elnöke, Lévai Erika iskolaigazgató, Szentandrási István bánffyhunyadi alpolgármester, Halai László Sárvásárról és Lőrinc András Magyarvalkóról. A kopjafakoszorúzást a helyi gyerkekkórus rövid műsora tette ünnepélyesebbé Lukács Margit óvónő vezetésével. Este ismét Körösfő volt a Vasvári-rendezvények helyszíne.

Tábortűzhöz vonult fel a vendégsereg

Elsőként Tóthpál Tamás előadását hallgathatták meg az érdeklődők a Művelődési Házban. Száz éve hunyt el Hegyesi Márton nagyváradi ügyvéd, Vasvári kutató, róla emlékezett meg az Vasvári-emléktúra vezetője. Ezt követően Okos Márton újságíró tartott előadást A Rákóczi szabadságharc kiemelkedő eseménye az 1707-es ónodi országgyűlés címmel. Utána a Rákóczi hadnagya című filmet lehetett megtekinteni, majd késő este a honismereti tábor résztvevő diákjai fáklyával kezükben mutatták az utat a Nagyerdő-tetőre, ahova tábortűzhöz vonult fel a vendégsereg. A tábortűznél Hornyák János és Pénzes János játszott klarinéton a Nyírbátori Zeneiskolából. Az első nap programsorozatát tűzijáték zárta.

Tegnap délelőtt a Vasvári Pál Emlékház falán elhelyezett Bartók Béla emléktábla leleplezésére került sor. Pécsi L. Dániel jelképtervező beszédében elmondta: Bartók 100 éve kezdte el a népdalgyűjtést Körösfőn. Ennek tiszteletére helyeztek el a településen emléktáblát, mint ahogy néhány nappal ezelőtt Gyergyóújfaluban is. F. Kovács Éva, a Sajtószakszervezet elnöke is átadta ajándékát Péntek Lászlónak.

Az ünnepi istentiszteletet követően, amelyen Katona Béla tiszavasvári református lelkész hirdetett igét, Körösfőn is kopjafa-koszorúzás, a Vasvári-díj átadás, valamint díszpolgár avatás kezdődött. Elsőként Antal János polgármester köszöntötte az ünneplőket, majd Kun Ferenc a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke beszélt Teleky Blanka és Vasvári Pál reménytelen szerelméről. Kiosztották a történelmi és sakkvetélkedő díjait, majd átadták az idei Vasvári Pál-díjat, ez alkalommal Tóth Zoltán nyírvasvári polgármesternek. Igaz, hogy csak egy Vasvári-díjat adományoztak idén, de ketten kaptak díszpolgári címet: Péntek János, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárának és Okos Márton újságírónak adta át az oklevelet Antal János polgármester.

Népdalok által színesített előadás

Délután a Művelődési Házban folytatódott a program. Péntek János Körösfő (Kalotaszeg) szerepe a népművészet felfedezésében, a magyar kultúra gyarapításában címmel tartott előadást. Sebestyén Kálmán történész bemutatta Körösfői Részeg alatt avagy Egy kalotaszegi település évszázadai című frissen megjelent könyvét. Kovács Pali Ferenc bútorfestő Kalotaszegi festett népi bútorok című előadása zárta a sort. A beszédet Péntek Zsuzsa egyetemi hallgató által előadott kalotaszegi népdalok színesítették. Este a Sárospataki Táncművészeti Iskola diákjai bodrogközi néptáncokat adtak elő, kalotaszegi néptáncokkal léptek fel a Kalotaszegi Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport fiataljai. A miskolci Avas Nyugdíjas Egyesület kultúrcsoportjának gálaműsora következett, majd éjfélig tartó bál zárta az idei Vasvári-napokat.

Dézsi Ildikó, Szabadság, 2007-07-09

Harsogott Barátos

A helybeli fúvósok - Bodor János felvétele

A barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet és a helyi önkormányzat szervezésében tegnap tartották Barátoson a 36. fúvóstalálkozót, amelyen a házigazdák mellett részt vettek a székelykeresztúri, a kápolnásfalui, a rétyi, a kovásznai és kézdivásárhelyi zenekarok.

A rendezvény a hagyományos felvonulással kezdődött. A zenekarok a falu központjából a református templom Erzsébet-kertjébe vonultak, ahol a várakozó közönség tapssal fogadta őket. Ezt követően Boné Barna helybeli református lelkipásztor a színpadról igét hirdetett a gyér hallgatóságnak. Kerestély Csaba polgármester köszöntő szavai után elkezdődött a zenekarok seregszemléje. A mazsorettek produkciója színesítette a műsort. A hangversenyt a rétyi zenekar zárta. Este Dancs Annamari és Majlát Attila szórakoztatta a nagyérdeműt.

Bodor János, Háromszék, 2007-07-09

Csoma Sándor rokonai összegyűltek

Bodor János felvétele

Kőrösi Csoma Sándor rokonai tegnap találkozót tartottak Csomakőrösön. Nagy Kelet-kutató tudósunk leánytestvérének, Csoma Krisztinának a leszármazottjai Kanadából, Magyarországról és Erdély különböző településeiről gyűltek össze, hogy összefogásukkal a nagy előd emlékének ápolását erősítsék.

A találkozó kezdeményezője a Magyarországon élő Vajna Zoltánné Tüzes Lenke, akinek felmenői ágon a rokoni szálai Csoma Krisztináig vezethetőek vissza.

A családtagok a református templom előtti öreg szilfa árnyékában találkoztak reggel kilenc órakor, majd onnan kisétáltak a temetőbe, ahol Bende Tamás református lelkipásztor szolgálata mellett az ősökre emlékeztek, és sírjaikra virágot helyeztek. A 11 órai istentisztelet után a falu kultúrotthonában közebédre került sor, és tombolán kisorsolták Csutak Levente, Tüzes Lenke és Kiss Iringó színpadon kiállított képzőművészeti alkotásait. A bevételt Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolására szánják.

Bodor János, Háromszék, 2007-07-09

Hármas évforduló Bodokon

Díjazott mének - Szekeres Attila felvétele

Tegnap hármas évforduló alkalmából ünnepi istentiszteletet tartottak a bodoki református templomban. Nt. Dénes Csaba, a Sepsi Református Egyházmegye esperese huszonöt éve bodoki lelkipásztor.

Fodor István polgármester átnyújtotta azt az oklevelet, melyben a faluért tett érdemeiért a helyi tanács a község díszpolgárává avatta. Ugyanakkor a lelkész által vezetett két kórus is jubilált, a vegyes kar huszonöt, az ifjúsági kórus húszéves fennállását ünnepelte.

A tegnap estére meghirdetett tábortűz elmaradt... Volt helyette tűzijáték, hogy Bodok se maradjon le más településektől! Ám ez a támogatók jóvoltából. A negyedik alkalommal megtartott Bodoki Napokon szokás szerint most is a ló volt a főszereplő, különböző versenyeket szerveztek Bartha Róbert, az Országos Lovas Hatóság elnökének vezetésével. Ezek eredményeiről a harmadik oldalon tudósítunk. Nagy sikernek örvendett a kutyaszépségverseny, melyen 37 fajebet mutattak be. Nem hiányzott a zenés-lovas felvonulás sem, a községházától a focipályáig az uzoni Atlantisz fúvószenekar és mazsorettjei vonultak fel, no meg huszonöt fogat. A rendezvény helyszínén folyt a sör, sült a hús, s a színpadon egymást követték az együttesek. Vasárnap hajnali négyig állt a bál.

Szekeres Attila, Háromszék, 2007-07-09

A templomszentelés évfordulóján

"A baróti Református Egyházközség presbitériuma 2007. január 13-án 13-2007 szám alatt hozott határozatában, 2006. július 2-át, az új templom felszentelésének a napját a Baróti Református Egyházközség és gyülekezet napjának nyilvánította: meghagyja a jelen és a jövõ nemzedéknek, hogy a templom felépítésének és felszentelésének emlékére minden év július elsõ vasárnapján tartassék hálaadó istentisztelet" - áll abban a meghívóban, mely a vasárnap 11 órától tartandó ünnepségre hívta a híveket.

A baróti református templomban dr. Csiha Kálmán, Erdély volt püspöke teljesített szószéki szolgálatot, beszédében a szeretet világára híva fel figyelmünket. János 14, 23-27 versére alapozta megható prédikációját: "... Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet... " Jézus eme szavaiban a "ha" szótól függ minden. Isten mentõövet dobott nekünk Jézus személyében. Ha Jézushoz fordulunk, megmenekülünk, üdvözülünk, ha nem, akkor elveszünk. Isten megadta nekünk a lehetõséget a döntésre. A diktatúra idejét a félelem, a rettegés jellemezte. Most az érdek világát éljük, mikor mindenki csak a haszon szerint minõsít. Trianon után csak úgy maradhattunk meg, hogy felfedeztük Istent s a lelkünket, most ez van veszélyben. Isten világa, a szeretet világa mindennél erõsebb, az érdekeknél, az erõszaknál. Ebben a világban érdek nélkül, a semmibõl is épülnek templomok, az anyák nem ölik meg meg nem született gyereküket. A számok vészharangként szólnak, 1956 után Magyarországon 6 millió abortusz volt, ez a magyarság fennmaradását tekintve is ijesztõ adat, ennyien nem haltak meg Mohácson. A történelem során sokszor akarták a magyarságot "beaszfaltozni", de ez sosem sikerült, ha Isten kezét fogjuk, akkor ezután sem fog. Amíg erõnk van, menjünk templomba, amíg mód van rá, tegyük boldoggá azokat, akiket ránk bízott az Isten - emelte ki beszédében - mivel minden emberi élet véges.

Nagy Károly erdõvidéki esperes köszöntötte dr. Csiha Kálmán volt püspököt, elmondta, ilyen szolgálathoz hit kell, minél hűebben szolgáljuk Istent, annál jobban szolgálunk nemzetünknek is. A közösséghez szólva elmondta, minden épületnek csak annyi haszna van, amennyi a kihasználtsága, ezért azt kívánta, hogy ne csak esztendõnként teljen meg a templom, hanem minden alkalommal.

Nagy István, Barót város polgármestere üdvözlõbeszédében elmondta, ahhoz, hogy egy ilyen templom felépülhessen, hit kell, bizalom a vezetõkkel szemben. Romboljuk le azokat a béklyókat, amiket magunk köré vonunk, engedjük be a más véleményt, a változtatást, hiszen azokra a vezetõkre emlékszik majd a történelem, akik tudtak változtatni. Nagy Lajos gondnok a gyülekezet és presbitérium nevében köszöntötte a jelenlevõket, megköszönve minden támogatónak, akik a templomépítést lehetõvé tették. Krizbai Imre is megköszönte mindazoknak, akik a rendezvény elõkészítésében segítettek, valamint az adományokat, melyekkel segítették az ünnepséget. "Ez a nap legyen a hazatérés, az Istenhez térés napja" - hangsúlyozta, felhíva fõleg a pedagógusok figyelmét a rájuk háruló felelõsségre, kérve rá, hogy ne csak szólamként ismerjük ezeket a verssorokat: "Szeressétek a templomot, a templomot, s az iskolát."

Az ünnepségre meghívottak voltak a külföldi támogatók is, közülük a svájci Michael Gaudenz mondott üdvözlõbeszédet, valamint Hayde Tibor műépítész-tervezõ. Az alkalmat meghittebbé varázsolták a presbitériumi határozatot felolvasó Nagy Csilla diáklány és Bartha Levente elõadóművész, valamint a fellépõ Zathureczky Gyula kórus és a Thusisi Evangélikus kórus. Növelték a műsor színvonalát Fábián Anetta és Veress Brigitta szavalatai.

A rendezvényt a Himnusz eléneklése után szabadtéri szeretetvendégség zárta.

Sz. Réka, Erdővidék, 2007-07-09

Az informatika világából

Egész Weimart lefedő internethálózat épül

Amennyiben minden a fejlesztők tervei szerint alakul, akkor a történelmi város lehet hamarosan Németország legnagyobb nyilvános internethotspotja.

A Weimari Vezeték Nélküli Internet (DRIN) nevű program július 4-én indult és a keretében a település 70 különböző pontján építenek ki internethozzáférési helyeket. A nyilvános hotspotokról bárki internezhet majd, legyen weimari lakos vagy turista. A beruházás során alkalmazott távközlési technológiát az Ilmenaui Műszaki Egyetem Mobilkommunikáció Kutató Részlegének munkatársai fejlesztették ki Andreas Mitschele-Thiel professzor vezetésével. A csoportban 16 nemzetközi tudós azon dolgozott, hogy miként lehetne a meglévő mobil hálózatok teljesítményét megnövelni. A laboratóriumi munka 3 éven át tartott. A programot támogatta a német oktatási és kutatási minisztérium, valamint az Európai Unió is.

A projekt a lakosok és a város meglévő, elsősorban DSL-hálózatát használja fel. Ezeket a rendszereket az ilmenaui Cuculus GmbH szakemberei által megalkotott szoftverrel teszik mindenki számára elérhetővé. A program képes arra, hogy a DSL-hálózatok éppen ki nem használt erőforrásait és részeit összeköti a kiépítendő vezeték nélküli hálózattal. A Cuculus GmbH-t maguk a tudósok alapították, feladata a technológia tökéletesítése. Emellett a kutatók létrehozták az IDEO nevű céget is, amelynek a hálózat optimalizálása a fő célja.

Nem ez az első hasonló beruházás Németországban. Tavaly novemberben a The Cloud nevű brit cég jelentette be, hogy a német főváros egész területén elérhető WLAN-hálózatot akar létrehozni. A vállalat által kínált megoldás előnye, hogy többszolgáltatós platform, vagyis az adott hálózat üzemeltetését nem egyetlen szolgáltatóhoz köti. A közös platformon szolgáltatásokat nyújthatnak mobil és internetszolgáltatók éppúgy, mint VoIP- vagy kábelmegoldásokat kínáló cégek.

A The Cloud korábban Stuttgartban összesen 50 hotspotot szerelt fel, amelyek segítségével bárki csatlakozhat az internethez. Hozzáférési pontok találhatók a városházán, a könyvtárakban, a stuttgarti villamosok körülbelül 30 megállójában, valamint a helyi kastély környéki kávézókban. A brit cég hasonló fejlesztéseket végzett Londonban, Manchesterben, Edinburghben, Amszterdamban és a svédországi Karlskronában is.

Emellett április végén hirdették ki, hogy a Bodensee partján fekvő Friedrichshafen városa nyerte a T-City távközlési pályázatot, így itt építik ki a közel 60 000 lakosú település egész területét lefedő korszerű telekommunikációs hálózatot. A munkák várhatóan ősszel kezdődnek meg, a program mintegy 80 millió eurót kitevő költségeit a Deutsche Telekom fedezi. Az elképzelések szerint 120 kilométer nagy sávszélességű, akár 50 Megabites adatátviteli sebességet is lehetővé tévő vezetéket fektetnek majd le és kiépítik a HSDPA-hálózatot is.

2007. július 9. 10:41, Hétfő - Berta Sándor

http://www.sg.hu/cikk.php?cid=53537

Online is nézhetők európai bírósági tárgyalások

Az Európai Emberi Jogi Bíróság (ECHR) számos tárgyalását közvetíti a jövőben a világhálón is, igaz a közvetítések nem valós időben, élőben lesznek, hanem időben eltolva.

Az ECHR weboldalán külön webcasting részt hoztak létre, ahol a meghallgatások és a tárgyalások az adott résztvevők anyanyelvén, valamint más nyelveken, elsősorban angolul és franciául is megtekinthetők. A videók mellett számos eljárásról elérhetők kiegészítő információk is. A projektet az ír kormány támogatja, a cél, hogy így több európai uniós állampolgár nyerhessen bepillantást a szervezet munkájába.

"A videoközvetítések bevezetése egy jelentős lépés, hogy az európai uniós állampolgárok megismerhessék az Európai Emberi Jogi Bíróság munkáját" - jelentette ki Jean-Paul Costa, az ECHR elnöke. "A közvetítések nem élők lesznek, hanem az adott napokon tartott tárgyalásokról készült felvételeket mindig aznap délután 14 óra 30 perctől lehet majd megtekinteni. Kizárólag a nyilvános tárgyalásokról készülnek videók, ezekből azonban minden évben csak kevés van. Tavaly például összesen 34 volt, idén eddig 14. Azonban pont ezek a legérdekesebb és a legösszetettebb ügyek" - tette hozzá Sabine Van Migem, a szervezet szóvivője.

A szolgáltatás elsősorban a jogászoknak, akadémikusoknak lehet majd hasznos, akik így utólag is tudomást szerezhetnek a meghallgatásokról és tárgyalásokról, még akkor is, ha éppen akkor nincsenek az interneten.

Úgy tűnik, hogy az EU erősíteni akarja az online jelenlétét. Erre utal, hogy július elején az Európai Bizottság elindította saját Eutube nevű csatornáját a YouTube oldalán, amelyben a fontosabb uniós ügyekkel, vitákkal kapcsolatos felvételek kapnak helyet. Az oldalon fontos politikai, gazdasági és társadalmi kérdéseket taglaló felvételek kapnak helyet. Szóba kerül itt a klímaváltozás, az energiaügyek, illetve a bevándorlás, elsősorban tudósítások, beszámolók és interjúk formájában. A tartalmak legnagyobb része angol nyelvű, de már növekszik a francia és német anyagok aránya és a jövőben további nyelvekkel szeretnék bővíteni a kínálatot.

2007. július 9. 19:33, Hétfő - Berta Sándor

http://www.sg.hu/cikk.php?cid=53539

Szöulban 100 százalékos az internetes lefedettség

Dél-Korea egy újabb területen ért el kimagasló eredményeket. Az ázsiai országban elképesztő méreteket ölt a technikai fejlődés és erre a legjobb példa az internetes lefedettség alakulása.

A helyi információs és kommunikációs minisztérium tájékoztatása szerint a 15,9 millió dél-koreai háztartásból már 14,3 millióban van vezetékes vagy vezeték nélküli szélessávú internethozzáférés. Ezenkívül a fővárosban az internetes lefedettség idén májusban gyakorlatilag elérte a 100 százalékot. Sőt! Szöulban ez az adat 100,7 százalék, míg a környező Gyeonggi tartományban 106,8 százalék, Incheonban pedig ugyanez az érték 99,2 százalék.

"Amennyiben a főváros mellett a környező agglomerációs településeket is figyelembe vesszük az internetes lefedettség már meg is haladta a száz százalékot. Ez azt jelenti, hogy ezen a területen az összes háztartásban van már szélessávú internethozzáférés" - nyilatkozta a minisztérium egyik képviselője. A fejlesztéseknek köszönhetően Szöul és környéke lett a világ egyik, ha nem a legjobban és legsűrűbben online elérésekkel ellátott régiója.

Szöül látképe - kis területen sok ember, így megéri kábelt fektetni

A fejlődés annak köszönhető, hogy két távközlési konszern, a KT és a Hanaro Telekom az örökös rivalizálásukkal és egymáson való túllicitálásaikkal elérték, hogy szinte mindenki előfizető lett. A Hanaro Telekom nevéhez fűződik egyébként a világ első előfizetők számára elérhető ADSL-hálózatának működtetése. A történelmi dátum 1999.

A száz százalékos internetes lefedettség mellett azonban van egy komoly probléma is: a vidéki régiókban közel sem ennyire rózsás a helyzet. Dél-Jeolla tartományban a háztartásoknak "csak" az 58,4, Észak-Gyeongsangban "csupán" a 69 százalékában volt nagy sávszélességű internetelérés. (Az idézőjelek indokoltak: Magyarországon a hasonló arány utóbbinak a felét sem éri el). "A célunk most az, hogy a vidéki területeken és a szigetvilágban is elérjük a szöuli szintet" - tette hozzá a minisztérium munkatársa. Szeretne néhány európai ország ilyen, a helyiek által "gyengének" tartott adatokkal büszkélkedni.

2007. július 9. 19:51, Hétfő - Berta Sándor

http://www.sg.hu/cikk.php?cid=53538