|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007
július 06, VI. Évfolyam 27. szám (összesen 263 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
Kolozsvári teológusok fogarasföldi szórványmisszióban
Címváltozás - Brassói Egyházmegye Hivatala
"Build Peace! " azaz "Építsd a békét! "
VIII. IKE Találkozó - "Labirintusok" - 2007. augusztus 2-5,
Körösfő
Angol nyelvtábor - 2007. augusztus 13-18, Algyógy
Konfirmáltak tábora - 2007. augusztus 20-25, Algyógy
Marosjárai falutalálkozó - 2007 július 7
Péterfia Gáborné: Karácsony Sándor pedagógiai és katekétikai elvei c.
könyv
Ferencz Árpád: Bevezetés a Heidelbergi Káté világába
Valláspedagógiai és módszertani útmutató
ANGOL NYELVŰ ISTENTISZTELETTEL
A templomszentelés évfordulóján
Intolerancia vagy felforgatás? - A KREK vizsgálatot indítványoz Visky
Béla teológiai tanár ellen.
Messze van-e Zala megye Lécfalvától?
Falunap, székely kapuk Aldobolyban
Nehezíti a BBTE magyar tanárainak munkáját az EP-ben folytatott bolyais
akciózás, mondja Magyari
Csillagászati tábor Nagyenyeden
A kettős erő: a templom és a dal
Átvilágítás: különbözik az egyházak álláspontja
Az egyház egysége és a református hagyomány - nemzetközi teológus
konferencia Kolozsváron
Felgyújtották a Házsongárdban Dsida és Szabédi koszorúit
Ötvenévesek találkozója Udvarfalván
Tordaszentlászló - 18. kórustalálkozó
Emléktábla dr. Gelei Józsefnek (Árkos napja)
Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban
Kicsi falu nagy programmal (Háromszéki Magyarok Világtalálkozója)
Kolozsvári teológusok fogarasföldi
szórványmisszióban
Pénteken, július 6-án Brassó megyébe indulnak az immár hagyományos nyári közösségépítő regionális szórványmisszióba a kolozsvári teológiai hallgatók. Ebben az évben kiválasztott területük a történelmi emlékekben igen gazdag Fogarasföld, ahol olyan jelentős magyar szigetek és emlékhelyek vannak, mint a Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony és Árva Bethlen Kata városa, Fogaras, és a vidék olyan kis közösségei, mint Nagymoha, Kóbor, Dombos, Halmágy, Románújfalu, Sárkány.
A tíz napig tartó, programokban, rendezvényekben gazdag ifjúsági munka központja Kóbor lesz, ahol a fiatalok közmunkával rendbe teszik a vártemplom környékét, eltakarítják az összeomlott iskola romjait, helyre állítják és megtakarítják a cinterem és temető sírköveit, naponta istentiszteletet tartanak, a gyermekekkel és helyi fiatalokkal foglalkoznak, családokat látogatnak, művelődési programokat szerveznek. Az együtt eltöltött idő alatt a vidékre látogat a marosvásárhelyi fiatalok Bartha Júlia és Bartha Sándor tanárházaspár által vezetett Habakuk bábcsoportja is, mely 10 és 11-én Szederjesen, Kőhalomban, Nagymohában, Kóboron, Fogarason és Bürkösön tart előadást. A vidék fiataljaival közös, ismerkedő kirándulást is szerveznek. A misszió igen fontos része lesz Fogaras egyik lakótelepének bejárása és felmérése, a magyarság számbavétele, a helyi fiatalokkal való foglalkozás.
Fogaras vára (Vetési László felvétele)
A program csúcsrendezvénye július 14-én, szombaton lesz Fogarason, amikor egy - az egész vidéket átölelő - nagy közösségi találkozóra kerül sor. Erre a szervezők beszállítják Kőhalom, Nagymoha, Dombos, Kóbor, Halmágy - és a környék kis szórványközösségei, Románújfalu, Nagysink, Sárkány - magyarságát. Az együttlét 12 órakor városnézéssel kezdődik, ahol a résztvevők meglátogatják a híres fogarasi várat, Árva Bethlen Kata síremlékét, az itt országgyűlési képviselősködő Mikszáth Kálmánra és néhány évig itt tanító Babits Mihályra emlékeztető helyeket, a helyi római katolikus és unitárius egyházakat. A református templomban tartandó közös istentisztelet után 16 órakor közönségtalálkozóra kerül sor a Duna Televízió vezetőivel és szerkesztőivel, az igen népszerű Kívánságkosár munkatársaival, Banner Gézával és Horváth Mónikával.
A fogarasföldi teológusmisszió 15-én istentiszteletekkel és gyülekezeti ünnepélyekkel zárul.
Kóbor - vártemplom és temető (Vetési László felvétele)
A Diaszpóra Alapítvány által szervezett, Vetési László és Sipos-Vizaknai Balázs által vezetett szórványgondozó, "lélektől lélekig" misszió immár a tizenkettedik ilyen jellegű regionális közösségépítő munka az erdélyi és Kárpátokon kívüli területeken. A fiatalok munkacsoportja az előző években már bejárta Erdély és a Regát szinte valamennyi szórványvidékét: a Barcaság, Bánság, Mezőség, a Kis-Küküllő mente, Fehér, Szeben, Maros, Hunyad megye számtalan régióját, felmérte a legnagyobb veszélynek kitett erdélyi nagyvárosok lakótelepeinek magyarságát, és Bukaresten kívül a Regát kiterjedt területeit is.
A teológusok missziója ősszel a Kárpátokon kívüli régiókban, Plojest környékén és a Duna mellékén folytatódik.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Sajtótájékoztatója
Címváltozás - Brassói Egyházmegye Hivatala
BRASSÓI eme új címe, telefonszáma:
500074 Brasov, str. Sitei nr. 142, jud.BV.
tel: 0268-414469
email: brassoeme@yahoo.com
Az
Erdélyi Református Egyházkerület,
a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és
a Zsinat-presbiteri Evangélikus Egyház Hivatalos
Lapja
Buzogány Dezső felelős szerkesztő
Adorjáni Zoltán főszerkesztő
RO - 400124 KOLOZSVÁR / CLUJ
Bocskai/A. Iancu tér 13
Email: adorjani@proteo.cj.edu.ro
Kedves Szolgatársak, Olvasóink!
A Református Szemle századik évfolyamának egyik számában helyet szeretnénk biztosítani azoknak az irodalmi és művészi értékeknek is, amelyeket teológusaink, lelkészeink a tudományos és gyülekezeti munka mellett alkotnak. Tehát ilyen vonatkozásban is várjuk munkatársaink, lelkésztársaink közreműködését. Ezzel azt is szemléznénk, hogy teológusaink, lelkészeink milyen más szellemi kinccsel gazdagítják kultúránkat a költészet, képzőművészet, fényképészet stb. terén.
Jó volna folytatnunk, például, azt a gyűjtőmunkát is, amit a Református Szemle néhai szerkesztője, Nagy László (1926-1998) kezdett meg, s aminek első termését a "és vidámítsd meg az én szívemet". Anekdoták-életképek (Kolozsvár 1996) című füzetecskében kaphattuk kézhez. Várunk tehát olyan anekdótákat is, amelyek neves teológusaink nevéhez fűződnek, vagy amelyek néhai lelkipásztorok habitusát, illetve a velük megesett humoros jeleneteket örökítik meg, mert mindezek - úgymond - "példaképpen estek rajtok; megirattak pedig a mi tanulságunkra . . . " (1Kor 10,11) És azért is várunk ízes anekdótákat, mert a megfeszített munka és a némelykor túlságosan is sűrűsödő gondok s bajok borújában nagyon is ránk fér egy-egy sugárnyi derű.
Ezek mellett még várjuk olvasók észrevételeit, kritikáit, javaslatait, elvárásait és óhajait a Református Szemlével kapcsolatban.
A Református Szemle szerkesztősége
ˇ 2007. június 2.-án első alkalommal került sor Kolozsváron a világszinten megszervezett VIVA imanapra, melynek lényege a veszélyeztetett helyzetben élő gyerekekért való imádkozás volt. Színes programmal - meseolvasással, énekléssel, barkácsolással szólították meg a szervezők az alkalomra összegyűlt gyerekeket, fiatalokat, szülőket. A rendezvény Taizé hangulatát idéző istentisztelettel zárult. A szervezők közé tartoztak az Erdélyi IKE Törpike szakosztályának, az AKSZA Missziós Ház és az Életfa Családsegítő Alapítvány munkatársai.
ˇ 2007. június 25-én került sor a kolozsvári FIKE berkeiben a végzős diákok búcsúztatására. A rendezvényen elsősorban a "Sejt"-csoportok - kiscsoportos bibliaórás alkalmak - hűséges tagjai vettek részt, de nem csak. Ugyanitt került sor a kolozsvári FIKE-s évekre emlékeztető emléklapok kiosztására is. Isten áldását kívánjuk minden kedves FIKE-s fiatal életére, szolgálatára.
ˇ Újból köreinkben szolgál Ludányi Júlia - mindenki Panni nénije, Ohio államban élő magyar testvérünk, aki immár negyedik alkalommal fordul meg az IKE táboraiban, odaadással és szeretettel szolgálva a fiatalok és gyerekek körében. Hálásak vagyunk segítségéért és ragaszkodó szeretetéért, melyet irányunkba tanúsít.
ˇ Előző évekhez hasonlatosan, IKE-s fiatalok is szolgálnak a "Keskeny út" megnevezésű misszióban a Tusványosi Szabadegyetemen, illetve a Marosvásárhelyen megszervezett Félsziget fesztiválon. A megosztott élmények alapján mindig kihívás ez a nyári szolgálat, hisz célja az Evangéliumról beszélni és azt hirdetni egy olyan környezetben, ahol a fiatalok elsősorban a szórakozás kedvéért gyűlnek egybe. Isten áldását kérjük ezen misszióra is!
ˇ 2007 július 19 - 22 között kerül sor az I. IKE Halásznapokra Mezőzáhon, Maros megyében. A rendezvény témája: "Emberhalászok". A programban lesz: halászverseny, előadások, játékok, vetélkedők, sport, ifjúsági istentisztelet. További részletek a tcsaba_ike@yahoo.com email-cimen.
<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=
"Build Peace! " azaz "Építsd a békét! "
Tervező szeminárium
Pöyhölä Képzési Központ, Keuruu, Finnország
Május közepén került sor a "Build Peace! " azaz "Építsd a békét! "megnevezésű nemzetközi tábor előkészítő alkalmára.
Szerdán este indultunk útnak Demeter Dorkával Finnország fele. Még nem tudtuk, hogy mire számíthatunk, de teljes nyitottsággal tekintettünk az új partok fele.
Finnország már a levegőből megtetszett nekünk, de ottlétünk alatt mindinkább elmerültünk a környezet csodálatában. A Helsinkiből Pöyhöläba vezető út elég hosszú volt, de az autóban ismerkedni kezdtünk a többiekkel, akik az előkészítő programra érkeztek.
A házigazdák szerepét alakító finn fiatalokon kívűl Dániából, Írországból, Magyarországról és Erdélyből érkeztünk mint szervező munkatársak.
Csütörtökön este a rövid program az elszállásolással indult. Csodálatos környezetbe érkeztünk, ahol kényelmes szálláshelyekre vezettek bennünket. Aztán körbepillantottunk. Finnország egy igazi természetvédelmi terület, egy valódi paradicsom. A természet mindnyájunkat lenyűgözött, és röpke sétánk alatt felfedeztük, hogy egy hatalmas tó partján áll az NK (Nourten Keskus - az Ifjúsági egyesületük neve) táborhelye. Mindnyájunkra nagy hatással volt a hatalmas csend, amely körülvett, oly kellemes érzésekkel töltött el, hogy szinte fájdalmas volt megtörni azt.
A vacsoránál megkezdődött a finn konyhába való betekintésünk, amely napról napra újabb és újabb meglepetéseket tartogatott számunkra, úgy időben való gyakorisága, mint összetétele szempontjából. Volt alkalmunk megkóstolni a híres lakkát (magyarul mocsári hamvas-szeder), amely finn jellegzetesség, és valójában számukra is különlegesség (ára miatt is). Egészséges zöldég- és gyümölcsdús konyhájuk csak a gyakorisága miatt volt sok számunkra. 8-kor reggeliztünk, 12-kor ebédeltünk, 14-kor kávészünet következett, majd 17-kor vacsora és végül 21-kor esti falatozás.
Az estét imával zártuk a kápolnában, amely a kellemes és hangulatos környezet ellenére kissé hamar véget ért a fáradtságunk és a hűvös levegő miatt. Itthon meleg, nyári idő volt, amikor odaindultunk, de ott kora tavaszi levegő csapta meg arcunkat és a tó felől is hideg levegő áradt felénk.
Pénteken megkezdődött a programtervezet részletes megbeszélése és kidolgozása. Az egyénenkénti ismerkedést reggel azzal folytattuk, hogy mindnyájan bemutattuk a csoportot is, amelynek képviselői voltunk. Megbeszéltük a témával kapcsolatos elképzeléseinket és azt, hogy valójában miért is fontos a békéről beszélnünk, miért fontos a béke jelenléte életünkben. Az idő oly gyorsan telt, hogy máris ebédhez kellett indulnunk. Az ebédet és a vacsorát énekléssel kezdtük és zártuk. Az ének szövege angolul és finnül volt kitéve az ebédlő falára.
Ebéd után folytattuk a megkezdett megbeszélést, és mindenki elkezdte megosztani az ötleteit.
Az estét finn módra zártuk. Kipróbáltuk a szaunát. Furcsa érzésekkel gondoltunk rá, hogy a gőzfürdőt a tó hideg vizében való mártózás fogja követni. Persze meg is érdeklődtük, hogy vajon hány fokos lehet a tó vize. 5 oC. Nahát, abba bele nem lépünk. Nem is kötelező, mondták, elég egy hideg zuhany is a szaunázás után. Aztán elérkezett az este. Nemek szerint felosztva indultunk szaunázni és a gőzfürdő után a tó vize sem tűnt hidegnek, sőt egészen kellemes volt. Az estét imával zártuk és énekeltünk, ameddig az álmosság és a fáradtság erőt vett rajtunk.
Szombaton reggel folytattuk a programtervezést, felosztottuk feladatokra, felelősséget vállalt minden csoport egy-egy napért, és gondolkodtunk azon, hogy hogyan lehetne színesebbé és érdekesebbé tenni majd a nyári ottlétünket.
Kaisa, a finn főszervező elégedett volt a haladással, és így történt, hogy a programtervezés végeztével egy rövid látogatást tettünk Keuruuban. Ennek a kis falunak szomszédságában helyezkedik el táborhely. Csendes kis település, amelynek nevezetessége az 1758-ból megmaradt fatemplom. Régen sok fatemplom volt szerte az országban, de legtöbbjük leégett. Megmaradtak ugyan régebbi, kőből épült templomok, de ez nevezetesség, mivel fából készült.
Délután felosztottuk egymást közt a felelősségeket, megbeszéltük az utolsó részletkérdéseket is. A táborhely felelősével kipróbáltuk az evezést is. Érdekes volt, különösen az, hogy oda kellett figyelnünk az összhangra is. A 16 személyes csónakban 9-en eveztünk és a feladat az volt, hogy az első evezősöket figyelve haladjunk előre a vízen. A távolodó irány könnyebb volt, mert abban a szél is segítségünkre volt. Érdekes volt, különösen azért, mert ezt is ott próbálhattuk ki először, az "ezer tó országában".
Az esti imánál mindnyájan kaptunk egy "Build Peace" felirattal ellátott követ, amelyet majd a tábor alkalmával visszaviszünk, és mint jelképeket őrizhetjük, hogy el ne felejtsük a feladatunkat. Az gyűjtött össze bennünket, hogy a béke érdekében kívánunk munkálkodni, tehát legyünk rajta, hogy ne csak szavainkkal, de tetteinkkel is mutassunk példát másoknak.
És most beszéljenek a képek a szavak helyett.
A csoport néhány tagja
Dorka evezés közben.
Jellegzetes finn fatemplom
Szilágyi Mária-Magdolna
Kolozsvár
Az Erdélyi IKE által meghirdetett táborokról érdeklődni, illetve jelentkezni lehet az IKE irodán a 0264-598 050, 0744-670 769 telefonszámokon (hétköznap 9-17 óra között), illetve ike@ike.ro e-mail címen Jaskó Gyöngyi irodavezetőnél.
A táborok előlegét vagy részvételi díját postai utalvánnyal kérjük elküldeni a következő címre:
Erdélyi IKE /ATC Transilvania (Jaskó Gyöngyi)
400370 Cluj, Str. Motilor 84.
Jelentkezési űrlap az ike@ike.ro
email-címen igényelhető, illetve letölthető a www.ike.ro
honlapról.
Időpont: 2007. július 9-15.
Helyszín: Algyógy (Hunyad megye)
Immár kilencedik alkalommal kerül sor a főiskolásokat és egyetemistákat megcélzó nyári szabadegyetemre.
A rendezvény programkínálatában előadások, kerekasztal-beszélgetések, műhelytevékenységek, áhítatok és bibliaórák szerepelnek, de nem hiányoznak a kikapcsoló jellegű esti tevékenységek sem (filmklub, esti kávéház, csendes délután).
Részvételi díj:
85 RON amennyiben június 1-ig 35 RON előleg
kifizetődik
100 RON amennyiben június 1. után fizetődik ki a 35 RON
előleg.
A jelentkezés az előleg kifizetésével válik véglegessé.
Jelentkezési határidő: 2007. június 25.
VIII. IKE Találkozó - "Labirintusok" - 2007. augusztus 2-5, Körösfő
Időpont: 2007. augusztus 2-5
Helyszín: Körösfő (Kolozs megye)
Programajánlat:
- Reggeli kiscsoportos áhítatok
- Előadások az alábbi témakörökben: "Barátok közt
jóban-rosszban", "Misszionáriusnak lenni", "Péntek
13-babonaságaink", "Nyitott kapuk - EU-s kihívások a keresztyén ember
számára", "Meg A Sztár", "Ifjúsági munka Angliában",
"Lelki magaslatokon - buddhizmus, jóga, meditáció"
. Esti program: koncertek, IKE program-bemutatók, vetélkedők, karaoke, filmklub, táncház, társas játékok, stb.
Részvételi díj: 55 RON, amelyből 30 RON-t kérünk
előlegként kifizetni.
A jelentkezés az előleg kifizetésével válik véglegessé.
Figyelem!!!
Ha IKE csoport tagja vagy és csoportod tagdíja a 2006-os évre
ki van fizetve, 10 lejes kedvezményben részesülsz.
Amennyiben a helyszínen fizetsz, a tábor részvételi díja: 60 RON.
Jelentkezési határidő: 2007. július 15.
Mivel hagyomány szerint a találkozónak sátortábor jellege van, hozz magaddal sátrat.
Fiúk - lányok külön lesznek elszállásolva.
Angol nyelvtábor - 2007. augusztus 13-18, Algyógy
Időpont: 2007. augusztus 13-18.
Helyszín: Algyógy (Hunyad megye)
Célja az angol nyelv tanítása kötetlen, játékos környezetben kezdő, középhaladó és haladó csoportokban. A színes programot angol anyanyelvű fiatalok és felnőttek vezetik. Az angol nyelv elsajátítása és elmélyítése mellett lehetőség lesz sportolásra, úszásra és sok-sok játékra.
Részvételi díj: 150 RON, amelyből 30 RON-t kérünk
előlegként kifizetni.
A jelentkezés az előleg kifizetésével válik véglegessé.
Jelentkezési határidő: 2007. július 23.
A helyek száma korlátozott, ezért figyelembe vesszük a
jelentkezés sorrendjét.
Konfirmáltak tábora - 2007. augusztus 20-25, Algyógy
Időpont: 2007. augusztus 20-25.
Helyszín: Algyógy (Hunyad megye)
Immár második alkalommal szervezi meg az Erdélyi IKE a Konfirmáltak táborát, amely szórványban élő, idén konfirmált fiataloknak szól.
A tábor célja: lehetőséget nyújtani a fiataloknak aktuális kérdéseik megbeszélésére, közösségépítésre, kikapcsolódásra.
A tábor külön meghívottjai egy észak-írországi presbiteriánus gyülekezet fiataljai, akik hozzájárulnak a program szervezéséhez is.
Részvételi díj: 150 RON, amelyből 30 RON-t kérünk
előlegként kifizetni.
A jelentkezés az előleg kifizetésével válik véglegessé.
Jelentkezési határidő: 2007. július 30.
2007. augusztus 19-24. között nemzetközi tábort szervez a magyarországi KIE-Szövetség Balatongyörökön. A tábor címe "Building Friendship from Different Background", azaz "Barátságmélyítés különböző hátterekkel" és finn, észt, magyar és erdélyi fiatalok részvételével valósul meg. Az Erdélyi IKE részéről 15 fiatalt várnak a táborba. Jelentkezni lehet az Erdélyi IKE központi irodáján a 0264-598050-es telefonszámon, illetve a szekati@yahoo.com vagy ike@ike.ro elektronikus címeken.
2007. július 17-21. között Csillagpont Református Ifjúsági Találkozóra kerül sor Sárospatakon. Az immár több ízben megszervezett rendezvény mottója ez évben "Miért álltok az ég felé nézve?" (ApCsel 1,11). A Csillagpont idén is 2000-2500 református fiatal találkozási pontja, egy olyan együttlét, ahol egymás hite által lehet gazdagodni. A színes program a várakozás és közösség témájához kapcsolódik. További információk a http://csillag.református.hu weboldalon. Ugyanakkor szívesen válaszolunk kérdésekre az ike@ike.ro címen, illetve a 0264-598050-es telefonszámon is.
Marosjárai falutalálkozó - 2007 július 7
Három éve volt az első, július 7-én, szombaton tartják a második találkozót a marosjáraiak, hazavárva az elszármazottakat. A közeli Jobbágytelke szülötte, Petres Kálmán (1887-1927) tanár, vers- és tanulmányíró költeményének sorait idézi a hazahívó: "Én imádom a szülőföldem, / kis madárházunkat a sorban, / s a kertet, ahol játszva törtem / piros rózsát a gyermekkoromban, / én imádom a szülőföldem". A falunap 10 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik a református templomban, ezt zászlóavatás, koszorúzás követi, majd 14 órától közös ebéd. Este 7 órai kezdettel színdarab és bál várja a résztvevőket a művelődési otthonban.
"Az én örömöm most is ott van Valahol künn a faluvégen, Hol aranyszárnyú lepkét fogtamA puha fűben réges-régen Az én örömem most is ott van." Petres Kálmán. 2007. július 7-én, szombaton Marosjárában sor kerül a II. falutalálkozóra, melyre szeretettel várunk minden marosjárait és Marosjárából elszármazottat. A találkozó de. 10 órától ökumenikus istentisztelettel kezdődik a református templomban.
Az istentisztelet keretében: zászlóavatás, bemutatkozik a helyi kórus Bak Erzsébet vezetésével, Márffy Gabriella és Bálint Csaba közös hegedű- és orgonajátéka.
A nap folyamán megtekinthető lesz:
- kiállítások - Bak Sára és Albert Olga munkáiból,
- kulturális műsorok: gyermekelőadás, a Gyopár együttes műsora, helyi néptánccsoport, színdarab, versek, énekek.
Este 9- től bál a helyi kultúrotthonban, valamint szilvaízkóstolásra is sor kerül.
Érdeklődni:
Bálint Csaba, Anikó - tel.: 0740- 167-839;
Györfi Magdolna - tel.: 0788-295-031.
Könyvespolc
Az Erdélyi Református Egyházkerület Belmissziói Intézetétől.
400079 - Kolozsvár, Bratianu u. 51.sz. Tel: 592 453/118.Villámposta: belmisszio@reformatus.ro
Szám: 33 - 2007.
Kedves Lelkipásztor Testvérem!
Az Örömhír c. evangéliumi gyermeklap magyarországi szerkesztői és a hollandiai támogatói megkértek arra, hogy próbáljuk meg ezt a gyermeklapot hatékonyabban terjeszteni.
A korábbi ingyenes terjesztés lehetősége megszűnt! Ezzel együtt a hazai terjesztés 6 év óta drasztikusan visszaesett. Csak a mi Kerületünkben 30.000 gyerekhez kellene eljusson ez a lap, ha az I.-VI. osztályos gyerekeinkre gondolok. Pillanatnyilag 450 megrendelőnk van, ez is 3 egyházmegyéből.
Egyre inkább azt látom, hogy a lelkészi kar és a presbitériumok, - tisztelet a kivételnek - csak a lelkészek és az alkalmazottak fizetésére gondolnak a költségvetés összeállításánál. Viszont ahol a költségvetésben egyetlen lej sem szerepel a misszióra, az milyen gyülekezet. Lehet-e egyáltalán gyülekezetnek nevezni az ilyet? Hogyan építi a jövő egyházát az, aki a gyermekek öntudatos hitre nevelésével és ezeknek a gyermekeknek a gyülekezethez való melegítésével tudatosan nem foglalkozik? Az ilyen helyeken menthetetlenül leépül az egyház! Ahol azonban folyik az öntudatos munka, ahol ilyen kis horderejű "befektetést" felvállal a gyülekezet, ott nemcsak lelkileg, de anyagilag is megerősödik mind a mai gyülekezet, mind pedig a holnap gyülekezete. Emlékezzetek az irodalomtörténeti példára: Benedek Elek gyermeklapja, a Cimbora nevelte ki az Erdélyi Helikon íróinak jó részét, és azt az öntudatos erdélyi olvasótábort, amely fenntartotta nemcsak a nagyon gazdag könyvkiadást, hanem a teljes erdélyi kisebbségi társadalmat.
Ne gondoljátok, hogy nem ismerem a gyülekezeteink, református családjaink mai anyagi lehetőségeit! Ismerem! Elég gyakran szolgálok különböző gyülekezetekben, s ilyenkor sok mindent lát, hall és tapasztal az ember, nem beszélve a saját családi lehetőségeinkről. De hogy a jövőre se időnk, se bölcs tervünk, se pénzünk ne legyen, azt abszurdumnak tartom! Olyannak érzem a helyzetet, mintha azt várnánk az autótól, hogy induljon, de mi egy csepp benzint sem töltünk a tartályba! Az ilyen szűklátókörű gondolkozásnak végzetes következményei lehetnek mind gyülekezeteink, mind lelkészi állásaink, mind közegyházunk, mind pedig erdélyi magyar népünk jövőjének vonatkozásában.
Pillanatnyilag az illetékesek 1250 példányt tudnak biztosítani Erdélynek, de ha erre a példányszámra sikerül megrendelőket találnunk, akkor a begyűlt pénzt a lap további hazai példányszámának a növelésére használhatjuk. Ez valóban egy nagylelkű ajánlat, nemde?
Ezért arra kérlek Titeket, hogy gyermekeink keresztyén hitre nevelése érdekében segítsetek a lap terjesztésében!
1. Meg lehet rendelni a lapot egy esztendőre. Évente 6 szám jelenik meg. A megrendelés minden példány esetében egy teljes esztendőre önköltségi áron 6 lej. Aki a lapot a Belmissziói Intézetnél megrendeli, az iratterjesztésünktől a megrendelt példányszámban a lapot garantáltan meg fogja kapni! Már a mostani pünkösdi számtól kezdve lehet megrendelni a lapot.
2. A Hulp Oost-Europa Alapítványnak volt még egy ajánlata, mellyel a gyermeklap terjesztésében szeretne nekünk segíteni. Világos céljuk az, hogy az evangélium minél több gyermekhez eljusson. Érdekes, nekik fontos az erdélyi református gyermekek üdvössége!
Olyan erdélyi gyülekezetek érdekében, amelyeknek élő és
működő, vagy feléleszthető hollandiai testvérgyülekezetük van -
amennyiben az itteni gyülekezettől a hollandiai gyülekezet címét megkapják
- szívesen eljárnak annak érdekében, hogy a hollandiai gyülekezeteket rávegyék
arra, hogy ezt a gyermekmissziós tervet támogassák. Van már olyan holland
református gyülekezet, amely erdélyi testvérgyülekezetében minden vallásórás
gyermek részére (80 péld.) átvállalta a megrendelést. Ezt a módszert is
szeretnék meghonosítani ott, ahol erre lehetőség van. Egy gyerek
részére az egy évre szóló megrendelés 6 euro . A lap teljes ára a külföldi
megrendelők részére a Hulp Oost Europa címén 1 euró lapszámonként
Az az erdélyi gyülekezet, amely a Belmissziói Intézet címére megküldi a holland testvérgyülekezetének a címét és az igénylését, annak az ügyét szívesen továbbítjuk a Hulp Oost-Europa Alapítvány illetékeseinek. Ha ez a fajta támogatás létrejön, akkor a hollandiai megrendelés alapján az itteni gyülekezet tőlünk fogja megkapni az Örömhírt az igényelt példányszámban, mert mi vagyunk az itteni elosztóközpont.
3. Amíg ennek a gyermeklapnak az ügyével foglalkoztam arra gondoltam, hogy hasznos lenne, ha ennek a lapnak a családban, az iskolai és a gyülekezeti vallásoktatásban való gyakorlati felhasználásáról a lelkészi értekezleten elhangzana egy előadás. Draskóczy Gábor, aki a Vasárnapi Iskolai Szövetségnek az elnöke és egyben az Örömhírnek a kiadója Budapesten, szívesen vállal ilyen előadást. Hasonlóképpen, én is szívesen vállalok ilyet. Az a tapasztalatom, hogy amennyiben oktatói segítség nélkül, valamilyen szorgalmi feladat meghatározása nélkül, csak úgy egyszerűen a gyermek kezébe nyomjuk a lapot, ennek a hatásfoka 10-15 %. Ezt az arányt megfelelő módszerekkel fokozni lehet! Ezt a célt szolgálná egy ilyen jellegű előadás.
4. Az idei 3. számból, a pünkösdi számból még vannak példányaink. A nyári táborok díjaira, ajándékaira gondolva példányonkénti 1 lejért lehet ebből a számból rendelni iratterjesztésünknél, természetesen addig, amíg a készlet tart. Gondolom, hogy adott esetben ez is segítség, ez is misszió!
5. Az örömhír nemcsak terjeszteni szeretné a maga "portékáját", hanem a lelkészektől, vallástanároktól, de az eljövendő erdélyi gyermekolvasóktól is szívesen fogad a lap profiljába sorolható anyagokat. Akit Isten Lelke erre a munkára indít, annak szívesen megadom a szükséges további információkat is.
Isten dicsőségére, gyermekeink javára és üdvösségére, de egyházunk és népünk jövendője érdekében fogjunk hát össze!
Várom jelentkezéseteket!
Tisztelettel és szeretettel köszöntelek,
Jenei Tamás, belmissziói előadó
Péterfia Gáborné: Karácsony Sándor pedagógiai és katekétikai elvei c. könyv
Ára 5 lej
Ferencz Árpád: Bevezetés a Heidelbergi Káté világába
Ára 5 lej
Valláspedagógiai és módszertani útmutató
TARTALOM
A tanítás-tanulás mint emberi interakció 5
A pedagógiai hatás 11
Pedagógia - keresztyén pedagógia 13
Feladatok az állami iskolában 20
A tudatos oktató-nevelő tevékenység bizonyítója a pszichopedagógiai indoklás 23
A katekézis alapelvei és módszere 27
A katekézis helye és tartalma 41
A tanítási óra tervezése és szervezés 74
A családlátogatás 98
A lelkipásztor és a hitoktató kapcsolata az iskolai és a gyülekezeti munkában 101
Ára 8 lej
A fenti könyvek mindegyike, megvásárolható és
megrendelhető, egyházkerületünk
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
Tallózó
ANGOL NYELVŰ
ISTENTISZTELETTEL
zárul vasárnap, július 8-án az a nemzetközi értekezlet, amelyet a Református Teológusok Nemzetközi Munkaközössége tart kedd óta a protestáns Teológián. A 11.15 órakor kezdődő, úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteleten dr. Szűcs Ferenc, budapesti teológiai tanár, a Károli Egyetem rektora fog prédikálni.
Szabadság, 2007-07-06
A templomszentelés évfordulóján
- "A baróti Református Egyházközség presbitériuma 2007. január 13-án 13-2007 szám alatt hozott határozatában, 2006. július 2-át, az új templom felszentelésének a napját a Baróti Református Egyházközség és gyülekezet napjának nyilvánította: meghagyja a jelen és a jövő nemzedéknek, hogy a templom felépítésének és felszentelésének emlékére minden év július első vasárnapján tartassék hálaadó istentisztelet" - áll abban a meghívóban, mely a vasárnap 11 órától tartandó ünnepségre hívta a híveket.
A baróti református templomban dr. Csiha Kálmán, Erdély volt püspöke teljesített szószéki szolgálatot, beszédében a szeretet világára híva fel figyelmünket. János 14, 23-27 versére alapozta megható prédikációját: "... Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet..." Jézus eme szavaiban a "ha" szótól függ minden. Isten mentőövet dobott nekünk Jézus személyében. Ha Jézushoz fordulunk, megmenekülünk, üdvözülünk, ha nem, akkor elveszünk. Isten megadta nekünk a lehetőséget a döntésre. A diktatúra idejét a félelem, a rettegés jellemezte. Most az érdek világát éljük, mikor mindenki csak a haszon szerint minősít. Trianon után csak úgy maradhattunk meg, hogy felfedeztük Istent s a lelkünket, most ez van veszélyben. Isten világa, a szeretet világa mindennél erősebb, az érdekeknél, az erőszaknál. Ebben a világban érdek nélkül, a semmiből is épülnek templomok, az anyák nem ölik meg meg nem született gyereküket. A számok vészharangként szólnak, 1956 után Magyarországon 6 millió abortusz volt, ez a magyarság fennmaradását tekintve is ijesztő adat, ennyien nem haltak meg Mohácson. A történelem során sokszor akarták a magyarságot "beaszfaltozni", de ez sosem sikerült, ha Isten kezét fogjuk, akkor ezután sem fog. Amíg erőnk van, menjünk templomba, amíg mód van rá, tegyük boldoggá azokat, akiket ránk bízott az Isten - emelte ki beszédében - mivel minden emberi élet véges.
Nagy Károly erdővidéki esperes köszöntötte dr. Csiha Kálmán volt püspököt, elmondta, ilyen szolgálathoz hit kell, minél hűebben szolgáljuk Istent, annál jobban szolgálunk nemzetünknek is. A közösséghez szólva elmondta, minden épületnek csak annyi haszna van, amennyi a kihasználtsága, ezért azt kívánta, hogy ne csak esztendőnként teljen meg a templom, hanem minden alkalommal.
Nagy István, Barót város polgármestere üdvözlőbeszédében elmondta, ahhoz, hogy egy ilyen templom felépülhessen, hit kell, bizalom a vezetőkkel szemben. Romboljuk le azokat a béklyókat, amiket magunk köré vonunk, engedjük be a más véleményt, a változtatást, hiszen azokra a vezetőkre emlékszik majd a történelem, akik tudtak változtatni. Nagy Lajos gondnok a gyülekezet és presbitérium nevében köszöntötte a jelenlevőket, megköszönve minden támogatónak, akik a templomépítést lehetővé tették. Krizbai Imre is megköszönte mindazoknak, akik a rendezvény előkészítésében segítettek, valamint az adományokat, melyekkel segítették az ünnepséget. "Ez a nap legyen a hazatérés, az Istenhez térés napja" - hangsúlyozta, felhíva főleg a pedagógusok figyelmét a rájuk háruló felelősségre, kérve rá, hogy ne csak szólamként ismerjük ezeket a verssorokat: "Szeressétek a templomot, a templomot, s az iskolát."
Az ünnepségre meghívottak voltak a külföldi támogatók is, közülük a svájci Michael Gaudenz mondott üdvözlőbeszédet, valamint Hayde Tibor műépítész-tervező. Az alkalmat meghittebbé varázsolták a presbitériumi határozatot felolvasó Nagy Csilla diáklány és Bartha Levente előadóművész, valamint a fellépő Zathureczky Gyula kórus és a Thusisi Evangélikus kórus. Növelték a műsor színvonalát Fábián Anetta és Veress Brigitta szavalatai.
A rendezvényt a Himnusz eléneklése után szabadtéri
szeretetvendégség zárta.
Sz. Réka, Erdővidék, 2007-07-06
Intolerancia vagy felforgatás? - A KREK vizsgálatot indítványoz Visky Béla teológiai tanár ellen.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közgyűlése fegyelmi vizsgálat lefolytatását kérte Visky Béla kolozsvári teológiai tanár ellen. A határozatot a közgyűlés azért hozta meg, mert a tagok szerint Visky botrányos viselkedésével sorozatosan és szándékosan rágalmazó kampányt folytat a református egyház ellen.
"Ez nemcsak az erdélyi egyházkerület ügye, hanem közös
ügy, a királyhágómelléki egyházkerületet is ugyanúgy érintik ezek a
támadások" - szögezte le lapunk kérdésére Tőkés László püspök. A
fegyelmi eljárás lefolytatását az egyházi törvények 30. paragrafusának a) és b)
pontjaira hivatkozva kérik. Ezek a pontok az egyház elleni rágalmazást, a
vádaskodást, az egyház hitelének rontását tartalmazzák.
"A közgyűlés nem indított volna eljárást, ha nem számítana igazságtételre. Az eljárást az erdélyi egyházkerület fe-gyelmi bizottsága fogja lefolytatni, mivel Visky annak az egyházkerületnek a kötelékébe tartozik" - mondta Tőkés László. Visky cselekedeteit előbb egy vizsgálóbizottság elemzi, amelynek az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) fegyelmi bizottságának kell jelentést tennie. A lelkésztanár ügyében a jelentés figyelembevételével a fegyelmi bizottság hoz majd döntést.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Krónikától szerzett tudomást a KREK indítványáról. Pap Géza megerősítette: az egyházkerület elnöksége valamennyi azonosítható bejelentést megvizsgál, így a KREK részéről érkező kérelmet is. A vizsgálat második szakaszát a fegyelmi bizottság tevékenysége jelenti, kivételes esetekben azonban létezik a harmadik, legfelső szakasz, a zsinati fórum is. A püspök nem kívánt jóslásokba bocsátkozni az ügyben.
Polarizáló ügy
A palástmegvonásnál súlyosabb büntetéstől az érintett sem tart. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem lelkésztanára úgy véli, egyetemi katedrája nem forog veszélyben. "Meglep és nem lep meg Tőkés László indítványa - mondta el a Krónikának Visky Béla. - Meglep, mert nem gondoltam volna, hogy a nagyváradi püspök ennyire rossz diplomata, aki képtelen bármilyen kritikai hang elviselésére. Ugyanakkor nem lep meg, mivel Tőkés módszereit mindig is a bosszúállás és az intolerancia vezérelték. A püspök úr ezúttal is megtagadta a párbeszéd lehetőségét. "
Visky Béla számított hasonló megtorlásra, ennek ellenére kitart álláspontja mellett, miszerint a református egyházat ma már nem a zsinatpresbiteri elvek és normák szerint irányítják. "Azt hiszem, esetem polarizálja a lelkésztársadalmat - fogalmazott Visky. - Lesz, akiben görcsöket, félelmeket szabadít fel, másokat pedig még nagyobb rettegésbe taszít. Összességében azonban arra számítok, hogy ügyem jótékony hatást gyakorol majd egyházunk életére."
Lelkészek állásfoglalása
Egyébként hatvanegy református lelkipásztor - köztük Visky Béla - állásfoglalásban fejezi ki a református egyház jelenlegi állapota miatti aggodalmát. "Noha fontos, hogy az egyház korrekt és méltányos kapcsolatokat alakítson ki a társadalmi és politikai élet különböző tényezőivel, mindazáltal tiltakozunk az ellen, hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében - áll a közleményben. - Közismert, hogy a modern kori demokrácia kialakulásában a kálvinizmus egyházi struktúrája ösztönzést jelentett a közélet szervezésében. Nyilvánvaló, hogy az egész társadalom állapota függhet ma is attól a modelltől, amit a református egyház nyújt a politikum számára. Az erdélyi kisebbségi helyzetben különböző kultúrák metszéspontján élő egyházunk sajnálatos módon elmulasztotta betölteni a példaadásnak ezt a saját hagyományából fakadó történelmi feladatát. Ennek a rendszernek ugyanis ki kellene zárnia minden hatalmi visszaélést ahhoz, hogy követendő minta lehessen a közélet valamennyi területén. "
Az aláíró lelkészek úgy tartják, a református egyházban annak a hiteles evangéliumi rendnek kell polgárjogot nyernie, amely szerint a tekintély nem a hivatali hatalommal, hanem a jézusi lelkület mértékével arányos. "Ha egyházunk vezetése magyarázkodik, és az igazság nyílt kimondása esetén belső diverziót emleget, az csak totalitárius jellegét és igényét bizonyítja. Amenynyiben bírálat esetén felléphet a megtorlással való fenyegetés és az attól való félelem, az világossá teszi Illyés Gyula sorainak érvényességét: ťAhol zsarnokság van, ott zsarnokság van.Ť Ez ellen tiltakozni az egyház minden vezetőjének és tagjának hitből fakadó, szent kötelessége" - áll az állásfoglalásban.
Csinta Samu, Gergely Gizella, Krónika, 2007-07-05
Messze van-e Zala megye Lécfalvától?
Kisgyörgy Zoltán felvétele
Nem lehet oly messze, hogy személyes ismeretség révén ne jöhessen létre testvértelepülési kapcsolat a távoli magyarországi megye települése és Lécfalva között. Fél évtizedes Merenye és Lécfalva kapcsolata, s nem egy lécfalvi ismerkedett már a zalai tájjal. A negyedik lécfalvi falunapokra érkező vendégeket mint régi ismerősöket és barátokat köszöntötték háromszéki testvéreik. Győrbíró Gyárfás és felesége, Tünde készséggel szólt a testvérfaluról, ahol már többször megfordultak.
Ünnep és szénacsinálás
A magyar vendégeket Szőcs Levente nagyborosnyói alpolgármester fogadta, aki rövid ünnepi köszöntőjében Lécfalva és a hozzá tartozó Várhegy múltjáról is beszélt, többek között azt is említette, hogy a lécfalvi Székely bánja várát János Zsigmond fejedelem építtette a háromszéki székelyek féken tartására, de mert a székelység kiváltságjogait a fejedelmek nem akarták tiszteletben tartani, Mihály vajda segítségével a várat a háromszékiek földig rombolták. Hiába mondta ki az 1603-ban összeült országgyűlés, hogy újra fel kell építeni, a megkeseredett háromszékieket arra nem lehetett rávenni. A vár köveiből az ott birtokba jutó báró Szentkereszti család szeszgyárat és istállókat építtetett.
Harangszóra gyűlt a falu, a templomban t. Németh Zoltán nagyborosnyói beszolgáló református lelkipásztor hirdette Isten igéjét. Nagy volt az öröm, mert a magyarhoni vendégek emlékkopját faragtattak a két település közötti baráti kapcsolat és együttműködés emlékére. Mire megérkeztek a merenyeiek, a lécfalviak felállították a református lelkészi lak és a templom előtti kis térre a kopját. A faragómester a pávai Rhéti József.
Zala állította, Lécfalva szerelte - Kisgyörgy Zoltán felvétele
- Ezt a falunapot az önkormányzat és a helyi képviselők szervezték - tájékoztatott Szőcs Levente. - Ezzel az alkalommal írtuk alá a kapcsolat hivatalossá tételéhez szükséges jegyzőkönyvet, okiratot.
- Ezt a falunapot az önkormányzat és a helyi képviselők szervezték - tájékoztatott Szőcs Levente. - Ezzel az alkalommal írtuk alá a kapcsolat hivatalossá tételéhez szükséges jegyzőkönyvet, okiratot.
A helybeli iskolások és óvodások ünnepi műsorral kedveskedtek, melyet Kertész Tibor Barna és Deák Anikó óvónő tanított be. Fellépett a zágoni tanulók művészeti csoportja. Bemutatót tartott a helybeli tűzoltócsapat, "hadd csodálkozzanak a magyarok - mondták -, hogy itt, nálunk még kézi pumpával oltják a tüzet, de az sem akármilyen, mert működőképes és magyar, 1893-ban jött ki a gyárból. Verseny, verseny, de a legnagyobb szám a tűzijáték. Ilyen még nem volt Lécfalva történetében. A zoltáni fúvósok térzenéje és táncmuzsikája is a fülünkben cseng még. Jó volt ez a kétnapos ünnep, szünetelt a szénacsinálás. Ha nem lesz eső, a sarjúval nem kell bajlódnunk. Ha messziről szemléljük a határt, szépnek, üdének látszik, de közelről magán viseli a szárazság jeleit". "Egyik fűszál telefonon kell hogy közlekedjék a másikkal, olyan gyér egy-egy helyen a fű" - jelezték humorosan a lécfalvi gazdák.
Mire jó a göröngyös út?
Szégyen Kovászna megyére, hogy a Lécfalva felé tartó bekötőút szinte járhatatlan - mondta Zakariás Attila lécfalvi képviselő -, de minden rosszban szokott lenni valami jó, pontosabban az, hogy ezen a leromlott és göröngyös útszakaszon nem közlekedhet a nagyborosnyói iskolabusz, így még az elkövetkező iskolai évben is megmarad, működni fognak Lécfalván a gimnáziumi osztályok, ugyanis a felső ciklust már ebben az évben - az alacsony tanulólétszámra hivatkozva - meg akarták szüntetni. Az utat már évek óta ígéretekkel javították, ennél többre nem jutott. Az erre a célra kiutalt 500 millió régi lejből százat már elköltöttek a papírformaságokra, a tervezet elkészítésére. A maradék pedig még egy gyenge minőségű makadámút elkészítésére sem lenne elég.
- Így van - jegyezte meg Kertész Tibor Barna igazgató. - Létszámcsökkenés nem lesz, öten jönnek első osztályba, és hárman végezték el a nyolcadikot. Enyhe létszámbeli gyarapodás figyelhető meg. Egyébként kormánypénzből, ha jól tudom, 500 millió régi lejből megkezdték az iskola épületének a feljavítását. Jelen pillanatban a tetőszerkezeten dolgoznak. Lesz új esővízcsatorna, és reméljük, hogy korszerű illemhelyek, kézmosók is készülnek.
Nyári gondok
Bartha László nagyborosnyói polgármesterrel arról is beszélgettünk, hogy ebben a faluban a földvagyont még nem szolgáltatták vissza, s az egyik legnagyobb baj a legelővel van, mert szűkös, és abból is többen igényeltek vissza a 247-es törvény értelmében.
- Tudom, miről van szó - jegyezte meg Zakariás Attila tanácstag. - Nem rossz a gondolat. Olyan személyeknek akarják visszamérni, akik eladnák a falunak a területet, vagy hosszú távra bérbe adnák, s akkor megoldódna a legelő kérdése. Ezt nem lehet halogatni, mert itt a szárazság, legelő kell, honnan harapjon a jószág?
A képviselő elmondta, 52 világítótestet szereltek fel a faluban, egyelőre rendbe tették a közvilágítást. Kijavították a kultúrotthont, újrapadolták, meszeltek, kijavították az esővízcsatornákat. Ez mind tanácsi pénzből készült. A közművelődés irányításával Bitai Gábort bízta meg a tanács.
*
Ma már múlt időben beszélhetünk a sikeres falunapokról. Közös összefogás eredménye volt. Az anyagiak oroszlánrészét a községi tanács állta, a kiadásokban része volt a helybeli egyháznak, s köszönet a szponzoroknak: a nagyborosnyói Galvano Product Kft.-nek és Andrássy Gézának.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-07-05
Falunap, székely kapuk Aldobolyban
Albert Levente felvétele
Sok esztendőn át t. Deák József volt aldobolyi református lelkipásztor nagy székely kapuja állt egyedüli ilyen építményként az alsó végen a Szászfölddel, a Barcasággal szomszédos Aldobolyban. Az új köntösbe öltöztetett, kijavított iskola és kultúrotthon bejáratához most egy-egy székely kaput állíttatott az illyefalvi önkormányzat.
A gelencei Both testvérek díszes kapui összhangban állnak azzal a hét hatalmas gesztenyefával, melyet a "falutanító" Erzsébet királyné emlékére ültettetett a gyerekekkel 1898-ban. Mindkét kapun magyar és román nyelven bibliai idézetet olvashatunk: az iskolakapun Ézsaiás 1:17-ből: "Tanuljatok jót tenni", a másikon pedig Jakab 1:22-ből: "Az igének pedig megtartói és ne csak hallgatói legyetek."
Az aldobolyi tanácsi képviselők július 14-15-én első alkalommal megszervezik az Aldobolyi Falunapokat. Ehhez anyagi segítséget ajánlott fel a községi önkormányzat, mely már szépíti a falut. Egybenyitották az iskola és a kultúrotthon hátsó udvarát, s minifocipályát alakítanak ki a gyerekeknek. Új járda készítésébe kezdtek az említett két épület előtt, lekavicsozzák a Román templom utcát és a református templomot körülvevő, patkó alakú belső utcarészt, ahol a sáncok egy részét a hivatal kiásatta, a többit a lakosságtól várják.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-07-05
Nehezíti a BBTE magyar tanárainak munkáját az EP-ben folytatott bolyais akciózás, mondja Magyari
2007-07-03,18:38
dr. Magyari Tivadar rektorhelyettes
A Bolyai-Egyetem ügyében történő korrekt tájékoztatásra hívta fel az RMDSZ EP-képviselőinek figyelmét ma közzétett nyilatkozatában Magyari Tivadar, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tagozatvezető rektorhelyettese. Közleményében a rektorhelyettes mintegy válaszol a három európai parlamenti képviselő az utóbbi két hétben az önálló Bolyai egyetem ügyében folyatott lobbi-akciójára:
"A közvélemény és az egyetem magyar oktatói és hallgatói közössége joggal várja el tőlem mint magyar tagozat-vezető rektorhelyettestől, hogy megfelelő következetességgel képviseljem a magyar oktatás érdekeit a BBTE-n. Ennek a képviseletnek az én helyzetemben csak diplomáciai, felsőoktatás-szakmai útjai vannak. A tárgyalásoknak, a kialakuló tervezeteknek politikai nyomásgyakorlástól mentes időszak, légkör jobban kedvezne. Szeretném, ha komoly és felelős politikai szereplők tudnák, hogy amennyiben a felsőoktatásunk dolgainak rendezését kívánják a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen is, akkor a mostani egyeztetéseknek és megoldási formák kidolgozásának nem kedvez a BBTE elleni napi kampány.
Megértem és tudomásul veszem politikusok nézeteit. Ismertek azok a tételesen felsorolható elégedetlenségek, amelyeket az egyetem kapcsán a romániai magyar közvélemény évek óta oszt.
A multikulturalizmus és ennek megjelenítése, a feliratozás, a mindenki által elfogadható intézménytörténet témája nyilvánvalóan különféleképpen értelmezhető, hosszasan vitatható és meg nem oldott problémákkal vagy nagyon lassan rendeződő gondokkal telített, még ha az utóbbi hónapokban kedvező fejlemények is voltak.
Viszont nyomatékkel arra kérem a politikailag megnyilvánulókat, hogy a meglévő, valós magyar egyetemi közösségünket ne nyilvánítsák gyakorlatilag nem létezőnek. Ezzel azokat sértik, akik ügyét vélik szolgálni. A több száz kötelességét teljesítő, szakmailag elismert magyar oktató (közte nem egy akadémikus) és a több ezer diák mindennapi munkáját tekinti semmisnek minden olyan nyilatkozat, amely bagatellizálja, alig létezőnek, "lehetetlennek" és zavarosnak nyilvánítja a magyar oktatást a BBTE-n.
Arra kérem a romániai magyar közvéleményt és az árnyalt tájékoztatásra elhivatott sajtót, a politikusokat, hogy az egyetemről, annak magyar tagozatáról egyoldalú, kizárólag fekete képet ne mutassanak, mert nem valóságszerű, sőt megmosolyognivaló.
Nem valóságszerű, amikor például ezekben a napokban 1200 magyar diák ballagott tízezernyi szülő, rokon és száz meg száz magyar oktató jelenlétében, magyar nyelvű szavalatok, imák és egyéb köszöntők közepette. Ezen a héten írják záróvizsga dolgozataikat ötvenféle profilon, szakon, magyar nyelven, és védik szakdolgozatukat, s két hét múlva már magyar nyelvű "Isten hozott" is köszönti az elsőéves beiratkozókat, várhatóan háromezer fiatalt.
Nem igaz, hogy "maga az egyetem megtévesztő információt nyújt a saját maga által biztosított anyanyelvi oktatásra vonatkozóan." Ez sértő belekontárkodás nem ismert dolgokba, miután nagyon sokan és sokat dolgoztunk, valamennyien magyar személyek - a sajtó jótékony segítségével is - azon, hogy felvételizőink és diákjaink a legteljesebb információt kapják meg arról a hatvan szakról, amely magyar nyelvű képzést biztosít.
Nem igaz, hogy "nem állnak a magyar diákok rendelkezésére szakorientációs lehetőségek, önállósult profilok" (azon kívül, hogy a megfogalmazás zavaros). Amire volt lehetőség, azt a szakirányt beindították magyar nyelven is, hiszen így lett mégis majdnem hatvan szak és huszonhat mesteri program. Ahol erre megfelelő professzor van, ott a doktori felkészülés is voltaképpen magyar nyelvi környezetben történik. Így csak legfennebb részben igaz az, hogy nem biztosított "a teljes felsőoktatási anyanyelvi oktatási ciklus". Ezen még dolgoznunk kell, de sok minden nem is az egyetemen, hanem országos törvényeken és az országos oktatáspolitikán múlik.
Általában nem igaz, bármennyire is meggyökereztették ezt a nézetet egyesek, hogy az egyetemen egy általános, tömény, mindent lebénító magyarellenesség lenne. Nem egy gond akadt és akad ezzel kapcsolatban. De a túlzást, ezernyi készséges, a magyar tagozat ügyét megértő, sőt azért nacionalista nemzettársaival is szembeszálló román kollega miatt is határozottan visszautasítom" - áll a rektorhelyettes által ma kiadott közleményben.(hírszerk.)
Csillagászati tábor Nagyenyeden
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör és a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium Erdély csillagai alatt című csillagászat - kultúrtörténeti - környezetismereti tábort rendez 2007. július 9-14 között. A tábor főhadiszállása a Bethlen Gábor Kollégium. Délelőtt és délután a budapesti és a nagyenyedi diákok előadások keretében ismertetik az iskolájukkal és környezetükkel kapcsolatos érdekességeket, este pedig csillagászati megfigyeléseken vehetnek részt az érdeklődők. A budapesti diákok mellett részt vehetnek a kollégium diákjai, de számítunk a felnőttek jelenlétére is. A program megtalálható az iskola honlapján (www.bethlengabor.ro. A tábort megtisztelik jelenlétükkel dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Hivatal igazgatója és Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke, akik előadást is tartanak A magyar űrkutatás helyzete, illetve Művelődés Erdélyben címmel. Részvételi díjat nem kell fizetni, csak a kirándulások útiköltségébe kell majd bepótolni. Jelentkezni lehet Dvorácsek Ágoston tanárnál (telefon: 0258-863013, illetve 0723-722433, vagy e-mail: dvoracsek52@yahoo.com ). Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
Szabadság, 2007-07-05
A kettős erő: a templom és a dal
A baróti református templom - Albert Levente felvétele
Ünnepként élte meg Barót református közössége a szombati és vasárnapi napot. Kilenc kórus részvételével került sor XIV. alkalommal a Zathureczky Gyula kórustalálkozóra, majd a református templom felszentelésének évfordulóján a gyülekezet tagjai és az elszármazottak részére szervezett Hazatérés napja jelentett örömet. Az ünnepi istentiszteletet ft. Csiha Kálmán, Erdély volt püspöke tartotta.
Szombaton reggel a Csala kürtje fúvószenekar ébresztő térzenéjét követően a Zathureczky kórus két elhunyt karnagya, Kónya Pál és Zakariás Attila sírjánál tisztelegtek a volt és jelenlegi tagok. A zászlófelvonást követően, a Keresztes Zoltán miklósvári római katolikus plébános celebrált mise után a művelődési házban a találkozó anyaországi védnöke, Nagy László az immár hagyományos kórustalálkozónak a közösségre gyakorolt hatását, a város kulturális életében betöltött szerepét emelte ki. A nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Dalkör, a baróti Rozmaring Kórus, a brassói Magyar Dalárda, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a székelyudvarhelyi Férfi Dalegylet, a szemerjai Református Kórus, az alsórákosi Református Kórus, a pusztinai-frumószai Csángó Dalkör és táncosok, a szabadegyházi Gerlice citeraegyüttes, a thusisi evangélikus kórus néhány tagja gazdag műsorral állt közönség elé, az igazi fénypont azonban a házigazda Zathureczky Gyula Kórus leköszönő karnagyának búcsúja volt. Lászlóné Varga Judit vezényletével mintegy háromszázan énekelték Gárdonyi Zoltán szerzeményét, a Tartsd meg nemzetem, Istenem című kánont.
"Meghagyja a jelen és a jövő nemzedéknek, hogy a templom építésének és felszentelésének emlékére minden év július első vasárnapján tartassék hálaadó istentisztelet. Azon szép, ékes műsorokkal dicsértessék Isten neve. Az emlékünnepélyre évről évre gyűjtessenek egybe a gyülekezet tagjai és a gyülekezetből elszármazottak. Legyen ez a nap a Hazatérés napja" - áll a baróti református egyházközség presbitériuma idén januári határozatában. Az otthoniak hívó szavára megtelt a Kós Károly szellemét idéző templom. Ft. Csiha Kálmán arra kérte a barótiakat, ne engedjenek az erkölcstelen világ csábításainak, ne váljanak olyan anyákká, akik magzataikat megölik, olyan apákká, akik vasárnap is csak a pénzt hajhásszák, s nem gondolnak lelkük nyugalmára. "Anyaországi politikusok azt mondják, Nagy Károly esperes az 1994. május 24-i alapkőletételre emlékezett, Nagy István polgármester azt kívánta, hogy Isten hajléka ne csak templomként, hanem mint közösséget megmozgató központ is működjék. Az egyházközség gondnoka, Nagy Lajos pedig az építéshez komoly anyagi segítséget nyújtó Antall- és Orbán-kormánynak, a külföldi és hazai támogatóknak, a templom tervezője, Hayde Tibor műépítész a barótiaktól kapott lehetőségért mondott köszönetet. Krizbai Imre lelkész a gyülekezet erkölcsi és anyagi támogatásáért mondva hálát, így szólt: ,,Ma jelenléteteknek köszönhetően újra felszentelődött az a hajlék, mely összefogásotoknak és önzetlenségeteknek köszönhetően áll."
Hecser László, Háromszék, 2007-07-04
Átvilágítás: különbözik az
egyházak álláspontja
Tőkés László királyhágómelléki református püspök a napokban hozta nyilvánosságra azt a döntését, hogy az egyházkerületben szolgálatot teljesítő lelkészeket átvilágítsák, azaz kiderítsék: együttműködtek-e vagy sem a volt Szekuritátéval. Az egyházfő azzal indokolta döntését, hogy két közeli munkatársáról nemrég kiderült: besúgók voltak. A többi történelmi magyar egyháznak megvan erről a kérdésről az álláspontja, ez viszont esetenként különbözik.
Az Erdélyi Református Egyházkerületnek erről testületi döntése nincs - nyilatkozta a Szabadságnak Kató Béla püspök-helyettes, főjegyző. Az a tény, hogy a rendszerváltás óta annyi idő eltelt, illetve, hogy a besúgórendszert nem egyben fedték fel, sok kételyt vet a folyamatra - vélte. Hozzátette: a játék, amit most űznek, hogy az információkat bizonyos személyek ellen felhasználják, szintén nem túl bizalomgerjesztő. Az egyházkerületben a papság kétharmada azóta kicserélődött, az átvilágítást tehát el lehet végezni, de túl sok értelme nincs - hangsúlyozta Kató Béla.
Az Erdélyi Unitárius Egyház Főtanácsa már régebb hozott egy határozatot, amelynek értelmében minden egyházi alkalmazottnak, illetve azok a világiaknak, akiket egyházi tisztségre jelölnek, lezárt borítékban nyilatkozatot kell erről benyújtaniuk - közölte lapunkkal Szabó Árpád püspök. A választás előtt a borítékokat felbontják, és hangosan felolvassák.
A Római Katolikus Egyházban más a gyakorlat. A gyulafehérvári Érseki Iroda igazgatója, Potyó Ferenc helynök a Szabadság kérdésére elmondta: központilag nem kérnek átvilágítást, mert tapasztalataik arra utalnak, hogy az információkat manipulálják. "Tönkretesznek olyan embereket, akik tulajdonképpen áldozatok voltak, kényszer alatt, megfélemlítés hatására lettek besúgók, miközben az igazi bűnösök kilétére nem derül fény" - véli az igazgató.
Potyó példaként említette azt a zsaroló felszólítást, amit Jakubinyi György kapott néhány évvel ezelőtt a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) volt elnökének, Gheorghe Onişorunak az aláírásával, és amelyben kijelentik: ha az érsek 30 napon belül nem mond le, nyilvánosságra hozzák a dossziéját. Potyó maga is kikérte a saját megfigyelési iratcsomóját, másfél év után kapott egy összeválogatott másolatot.
Amikor az összes püspök átvilágítását kérték, őket is felszólították, hogy küldjék el a személyes adatokat, ennek eleget tettek, de a papok szintjén ez nem fog megtörténni.
Egyébként, ha a hívek közül valaki kíváncsi papjának múltjára, fényt deríthet rá, mert a törvény szerint bárki bárkinek az iratcsomóját kikérheti - fogalmazott Potyó.
A Zsinatpresbiteri Evangélikus Lutheránus Egyház vezetősége már rég kérte a CNSAS vezetőségétől - nem annyira az iratcsomókat vagy az átvilágítást - hanem azt, hogy állítsák össze az egyház történelmének ezt az oldalát - közölte Fehér Attila tanácsos. Ehhez sok anyag van, még a bécsi levéltárban is van információ - tette hozzá. Ami az esetleg előbukkanó egyéni eseteket, vétkességeket illeti, ez inkább az egyház belső fórumaira tartozik - jegyezte meg.
Ercsey-Ravasz Ferenc, Szabadság, 2007-07-04
Markó Béla: a lépés nem tekinthető politikai üzenetnek
Markó Béla benyújtotta lemondását Románia miniszterelnök-helyettesi tisztségéről Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnöknek. Ezt az RMDSZ elnöke maga jelentette be keddi bukaresti sajtóértekezletén. Markó Béla a román és a magyar sajtó képviselői előtt kedden hangsúlyozta: a továbbiakban az RMDSZ elnökeként a romániai magyarság problémáira kívánja összpontosítani erejét és figyelmét. Egy kérdésre válaszolva Markó kijelentette: a szövetségen belül kell majd eldönteni, mi legyen a miniszterelnök-helyettesi poszt sorsa, azaz jelöljön-e egy másik személyt a tisztségre, avagy üresen hagyja. A politikus kifejtette: lépése semmiféle politikai üzenetnek nem tekinthető, az RMDSZ mindettől függetlenül kormányon marad a liberális párttal együtt. Ő maga sem vonul ki teljesen a kormányzati munkából, hiszen a szövetség vezetőjeként továbbra is koordinálni fogja a kormánytagok munkáját.
Markó Béla kedden benyújtotta lemondását Románia
miniszterelnök-helyettesi tisztségéről Călin Popescu Tăriceanu
miniszterelnöknek - ezt a romániai magyar politikus maga jelentette be keddi
bukaresti sajtóértekezletén.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a továbbiakban az RMDSZ elnökeként a romániai magyarság problémáira kívánja összpontosítani erejét és figyelmét. A politikus kifejtette: lépése semmiféle politikai üzenetnek nem tekinthető, az RMDSZ mindettől függetlenül kormányon marad a liberális párttal együtt, végzi tovább a dolgát. Ő maga sem vonul ki teljesen a kormányzati munkából, hiszen a szövetség vezetőjeként továbbra is koordinálni fogja a kormánytagok - miniszterek és államtitkárok - munkáját - fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök-helyettesi poszton eltöltött két és fél év alatt Romániában jelentős eredményeket értek el az általa felügyelt területeken, azaz az európai integráció, az oktatás és a kultúra terén. Az egész kormány, a romániai politikai pártok közös sikerének nevezte, hogy Románia európai uniós csatlakozása nem szenvedett késedelmet, s hogy az idén a korábbinál több pénzt sikerült biztosítani az oktatás és a kultúra számára.
Egy kérdésre válaszolva elmondta: az RMDSZ-en belül kell döntést hozni majd arról, hogy mi legyen a miniszterelnök-helyettesi tisztség sorsa. Lehet, hogy jelölnek majd valakit, de az is lehet, hogy a poszt üresen marad - mondta.
Markó Béla kijelentette: elképzelhető, hogy felülvizsgálják az RMDSZ európai parlamenti képviselő-jelöltjeinek a listáját, és az RMDSZ képviselői találkozni fognak Tőkés Lászlóval, és az EP-választásokról is beszélni fognak. "Ennek semmi akadálya, de egyelőre nem született erről döntés" - mutatott rá Markó.
Markó Béla leköszönési szándéka már több hete ismert. A bukaresti Új Magyar Szó keddi számában az RMDSZ-elnök jelezte: annak ellenére döntött a visszalépés mellett, hogy tisztsége révén az erdélyi magyarság minden korábbinál magasabb szinten és súllyal képviseltette magát a döntéshozatalban.
A funkció az RMDSZ-é marad, tehát nem kell egyik napról a másikra dönteni annak betöltéséről - hangoztatta. Ellene szóló érvként említette, hogy a tisztséget úgymond a koalíciós pártok elnökei számára alakították ki, és az volt a cél, hogy legalább a politikai döntések egy részét a kormányon belül hozzák meg.
Markó szerint a koalíciós döntéshozatal minden látszat ellenére jobban működött azáltal, hogy ő ott volt a kormányban. Úgy fogalmazott: felépítettek egy nagyon jól és hasznosan dolgozó kabinetet, amely az integrációs, illetve a művelődési és oktatási kérdésekben végzett állandó elemző munkát.
Szabadság, 2007-07-04
Július 7-én, szombaton délután 6 órától a szászrégeni evangélikus templomban hangversenyt tartanak. Fellép a magyarországi Csongrádi Kamarakórus, a radnótfájai református egyház kórusa és a szászrégeni római katolikus egyház Cum Jubilo kórusa.
Népújság, 2007-07-04
A Kolozs megyei településen szombaton, június 30-án tartották a 18. kórustalálkozót, amelyen nem elôször vesz részt a református egyház Marosvásárhely III. - Alsóváros gyülekezetének vegyes kara. Murár Mária karvezetô a rendezvényrôl beszél.
- Hatszáz dalos és egy fúvószenekar is érkezett a rangos találkozóra, amely idén három történelmi és művelôdéstörténeti eseményre figyelmezett: Szent László királlyá választásának 930. évfordulójára, Szenczi Molnár Albert filozófus, nyelvtudós és zsoltárfordítóra, aki 400 évvel ezelôtt fordította magyarra Dávid király 150 zsoltárát, és Kodály Zoltán zeneszerzô, zenetudós születésének 125., halálának 40. évfordulójára. Az ünnepség istentisztelettel kezdôdött, az igét Oláh József, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperese hirdette. A kiharangozás az öreg Szent László harangjának (1487) szavával történt, ezalatt a kórusok felsorakoztak, és a cinterembeli Szent László-szobor köré gyülekeztek. Ott hangzott el a Himnusz, majd koszorúzás, ünnepi köszöntôk, versműsor következett, és itt csendültek föl a közös éneklésre jelölt művek, Kodály Zoltán: Magyarokhoz és Erkel Ferenc-Bárdos Lajos: Szózat című alkotásai. Az egyesült nagykórust a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttmann Mihály karnagy úr vezényelte.
Felvonultak aztán a dalkarok a művelôdési házig, ott zajlott a kórushangverseny. Az idei találkozón 20 dalkar jött el Erdély különbözô településeirôl, egy pedig az anyaországból, Szeghalomról. Megyénket két kórus képviselte, a kövesdombi X. református gyülekezet vegyes kara Derzsy Éva vezetésével, és mi, a visszatérôk.
Hazafelé az Aranyos völgyével ismerkedtünk, gyönyörködtünk a pompás erdélyi tájban.
b.d., Népújság, 2007-07-04
Az egyház egysége és a református hagyomány - nemzetközi teológus konferencia Kolozsváron
Az idén a Protestáns Teológiai Intézet ad otthont a Nemzetközi Református Teológiai Intézet (International Reformed Theological Institute - IRTI) védnöksége alatt kétévente megrendezett nagy konferenciának július 3 és 8 között. Az Amszterdam központtal működő, 1995-ban magyar és holland teológusok kezdeményezésére alakult intézet célja, hogy egybefogja és közös elmélyülésre késztesse a világ református teológusait. Ezek a teológusok az öt kontinens 15 országában, élő és építő módon szólnak a keresztyén hit lényegéről a ma emberéhez, sajátos kulturális környezetében. A mintegy 80 tagú közösség Magyarország, Dél-Afrika, Hollandia, az Egyesült Államok, Indonézia és Dél-Kórea után most Erdélyben találkozik. A hely és időpont megválasztása nem véletlen. A vallás szabad gyakorlását szavatoló Tordai országgyűlés (1568) határozatának megjelenése után csaknem 440 évvel az IRTI-konferencia azt vizsgálja, milyen módon viszonyult a református hagyomány az Egyház egységének kérdéséhez. Az élesen körvonalazott helyzetkép felelősségteljes, nyitott és őszinte szándékról tanúskodik.
Tény, hogy világszinten a református hagyomány inkább megosztó, mintsem egységben tartó. Milyen teológiai megfontolások vezettek ide? Mit mulasztott és mit tett a református közösség az egységben maradásért? Mi magyarázza, hogy az általános megosztottságban szinte egyedülálló kivételnek számít az erdélyi, a magyar reformátusság? Megtartott egysége alapvető teológiai megfontolások eredménye, vagy csupán magyar nemzeti (nyelvi-kulturális) jellegének következménye? Melyek a református hagyomány teológiai építőkövei, klasszikus elvi alapjai, amelyek sikerrel alkalmazhatók a látható egység kialakításában? Mit tárhat fel a római katolikus és az ortodox teológus saját egyházi hagyományából, amelyet közössége az egység megtartásában eredményesen alkalmazott?
A rangos találkozón a tagságon kívül szép számban vesznek részt IRTI-doktorándusok, erdélyi teológusok, lelkipásztorok és teológiai hallgatók is.
Erdélyi Napló
Felgyújtották a Házsongárdban Dsida és Szabédi koszorúit
Ismeretlen tettesek felgyújtották tegnap a Házsongárdi temetőben a Szabédi László sírjára és a Dsida Jenő kriptájára elhelyezett, nemzeti színű pántlikával ellátott koszorúkat. A lángokat a temetőbe látogató turisták oltották el. "Az előttünk pár perccel érkező turistacsoport vette észre a füstöt, ők el is oltották a lángokat a Dzsida-kriptán. Percekkel azelőtt gyújthatta meg valaki kiskoszorúkat" - ecsetelte lapunknak egy turista. Egyikük sem látta azonban, kik lobbantották lángra a koszorúkat.
A temetőőr sem látott semmi gyanúsat a Házsongárdban. Állítása szerint a sírkertet gondozó közterület-fenntartó vállalat alkalmazottjai elégetik ugyan a száraz koszorúkat, de semmiképpen nem a sírokon. "Megtörténhet, hogy valaki vagánykodásból gyújtotta meg, mert néha ez is előfordul" - mondta. A tegnap történteket elszomorítónak tartják a látogatók akik a magyar kultúra nagyjainak végső nyughelyét jönnek megtekinteni- és, ugyanakkor furcsának találják, hogy csak azokat a koszorúkat gyújtották meg, amelyeket nemzeti színű pántlika is díszített.
Lázár Lehel, Krónika, Erdély Ma
Ötvenévesek találkozója Udvarfalván
"Nem a külsőségek a fontosak, hanem az emberség"
Első alkalommal szervezték meg Udvarfalván az 50 évesek találkozóját, az ígéretek szerint azonban hagyományt teremtenek a rendezvényből. Nem jött, mert nem jöhetett el minden Udvarfalván született vagy itt iskolába járt, esetleg idetelepült 50 éves, de akik megtehették, ha csak egy rövid "osziórára" is, megint diákként ültek a padokban. Magukról meséltek, 35 év fontos eseményei pillanatok alatt peregtek le: családalapítás, szakmai pályafutás és . . . ervek jövőre. Hiszen való igaz, mint Dósa Ilona volt osztályfőnök mondotta: "életetek csúcspontjához most érkeztetek el", és pedagógusi intelme most is időszerű: "az életben nem a külsőségek a fontosak, hanem az emberség, minden helyzetben".
Istentisztelettel kezdődött szombaton Udvarfalván az 50 évesek találkozója, a református templomban Szabó Árpád lelkipásztor köszöntötte az ünnepelteket, mindazokat, akik a faluban születtek, itt laknak vagy itt jártak iskolába. Nagy József Levente, a marosvásárhelyi Tulipán utcai gyülekezet lelkésze - maga is egyike az ünnepelteknek és a szervezőbizottság tagja - az istentisztelet után a helybéli iskola udvarára összegyűlt udvarfalviakat köszöntötte. Elmondta, hogy kezdetben csak egy találkozóban gondolkodtak, azonban "menet közben a programok úgy fonódtak egybe, mint ahogy gyermekkorunkban a gyermekláncfű karikáit fontuk egybe". Említést tett az iskola falán nemrég leleplezett tábláról, amely emlékeztet arra, hogy a tanintézmény 1911-ben épült, Farkas Jenő udvarfalvi református lelkésznek köszönhetően, éppen ezért a tantestület javasolta, Farkas Jenőről nevezzék el az iskolát, ami várhatóan őszig meg is történik. A marosszentannai iskola igazgatója, Barna Valeriu köszöntése után Barra Endre, az udvarfalvi iskola egykori igazgatója tartott rövid falu- és iskolatörténeti előadást, felhíva a figyelmet arra, amit fontosnak tartott elmondani: a magyarság létszámbeli csökkenésére és önazonossága megőrzésének szükségességére, mert "aki nyelvét, múltját, önazonosságát elveszíti, az önmagát veszíti el". Szász Erzsébet tanító néni vezetésével az udvarfalvi kisiskolások az évzáró ünnepségből válogatott szép, zenés-táncos műsort mutattak be. Mialatt Szabó Árpád lelkész és az 50 évesek egy része megkoszorúzta egyik elhunyt társuk sírját, az iskola végzettjei osztályfőnöki órán vettek részt. Dósa Ilona, aki VI., VII. és VIII. osztályban volt egykor a most 50 éves diákok osztályfőnöke, hangsúlyozta, magyar-fizika szakos tanárként egyrészt arra törekedett, hogy diákjai szeressék anyanyelvüket, másrészt arra, hogy a technikai fejlődésre irányítsa a figyelmet, hiszen "a XXI. század emberei vagytok" - mondta.
Huszonkét volt diákja számolt be életútjáról, arról, hogy ki mit ért el, anyagilag, szakmailag és a magánéletben. A szemekben néha megvillant a huncutság, ha régi csínytevésekre emlékeztek, és elmondták, hogy büszkék gyerekeikre, egyesek pedig már az unokákat nevelgetik. Osztályfőnökük mellett tanáraik is jelen voltak, Barra Endre matematika, Gherman Corina román nyelv és irodalom, valamint Tóth Emma francia-zene szakos tanár, akik arról beszéltek, hogy tervezni kell, tanulni egymástól, gondolkodni és érezni, arról, hogy az életben sok minden kell a szerencséhez, tehetség is kell, hogy ez a találkozó egyedi és még egyszer ezzel a generációval nem fordul elő. Ha velük nem is, de másokkal biztosan, hiszen a szervezők - Ráduly Sándor, Nagy József Levente és Ráduly Ferenc - megígérték, segítenek a "következőknek" abban, hogy jövőre és ezután minden évben megszervezzék az 50 évesek találkozóját.
Antalfi Imola, Népújság-2007-07-03
Tordaszentlászló - 18. kórustalálkozó
Idén is sikerült tető alá hozni a térség egyik legnépszerűbb kórusmozgalmi rendezvényét, a tordaszentlászlói, Szent László-napi kórustalálkozót. Az eseménynek idén külön súlyt adott a Kodály Zoltán-évforduló, a nagy zeneszerző, népnevelő és zenepedagógus születésének 125., halálának 40. évfordulója. A tisztelgés tükröződött a felvonuló 20 énekkar repertoárjában is, akadt olyan kórus is, amely ezúttal kizárólag Kodály-műveket énekelt. A rendezvény menete a jól bevált hagyományokhoz igazodott: ünnepi istentisztelet, közös éneklés a cinteremben, majd díszes felvonulás a faluban. A szervezők ezúttal is nagyszerű munkát végeztek, a rendezvény gördülékenyen és minden résztvevő, hallgató és szemlélő számára kifogástalnul zajlott.
A megnyitó beszédek után elsőként a házigazdák, a Tordaszentlászlói énekkar adta elő műsorát Guttman Mihály Nagy István-díjas karnagy vezényletével. Tiszta intonációjukkal és igényesen összeállított repertoárjukkal meglehetősen magasra helyezték a mércét, a karnagy pedig - a mindenki által szeretett Misi bácsi - korát meghazudtoló energikus előadást dirigált.
Igen sok kórus megszólalásában volt észrevehető a minőség iránti vágy, az igényesség, annak jeleként, hogy az idő az erdélyi magyar kórumozgalom javára telik: az énekkarok tanulnak, előadásuk egyre színvonalasabb.
Kiemelkedő teljesítményt nyújtott ebből a szempontból a Kolozsvár Törökvágási Református Egyházközség Vegyeskara Kovács Ilona karnagy vezényletével, de főleg a Magyarfenesi Vegyeskar, amelyet Tóth Guttmann Emese Jagamas János-díjas karnagy vezetett. Ismét bebizonyosodott, hogy a színvonalas zene nem csak a szakmabelieké, hogy egy népviseletben fellépő vidéki kórus képes nagyon magas szinten énekelni, kifogástalanul meg tud közelíteni olyan műveket, mint a Kodály "Esti dal", vagy a rendkívül gyors tempót és tiszta megszólalást követelő "Túrót eszik a cigány".
Ercsey-Ravasz Ferenc, Szabadság-2007-07-02
Augusztus 27 - szeptember 1. között idén is megszervezzük a zenetábort azoknak a gyerekeknek, akik nagyon szeretnek énekelni, és részt vettek, vagy ezután szeretnének részt venni a Kolozsvári Magyar Gyerekkórus munkájában. Az együtténeklés olyan élmény, amit semmi más nem pótolhat. Egyedül is nagyon jó énekelni, de együtt, közösen, több szólamra csakis kórusban lehet.
Aki kitartóan, áldozatkészen szeretné vállalni ezt a munkát, azt szívesen várjuk és fogadjuk kis közösségünkbe. A beilleszkedést a zenetáborral lehet könnyebbé tenni, amelyet Algyógyon szervezünk augusztus utolsó hetén. Lesz sok játék, kézműves foglalkozások, éneklés, fürdés, kirándulás. Minden csatlakozni szerető gyerek jelentkezését július 10-ig várjuk a Farkas utcai lelkészi hivatalban (M. Kogălniceanu 21. sz.) vagy Balázs Ágnesnél (0745-359581), a kórus vezetőjénél.
Szabadság, 2007-07-03
Az elmúlt hét végén immár negyedik alkalommal szerveztek falunapokat Lécfalván. Szombat délután a helyi kisiskolások és óvodások kulturális műsora után a futballpálya szélén felállított színpadról szórakoztató zenét szolgáltattak a sörsátrak árnyékában hűsölő kisszámú közönségnek.
Az esti táncmulatságon sem voltak sokan, de hajnali négyig tartott a buli. Vasárnap a futballpályán a helyi önkéntes tűzoltók bemutatójával és sportrendezvényekkel folytatódott a műsor, majd a református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, ahol Német Zoltán nagyborosnyói lelkipásztor hirdetett igét. Ezt követően sor került a Lécfalva és Zalamerenye közötti testvértelepülési szerződés hivatalosítására, amelyet Ódor László Lajos zalamerenyei polgármester és Szőcs Levente nagyborosnyói alpolgármester írt alá. Ennek emlékére a templom és a parókia között kopjafát avattak. Délután szabadtéri zene szórakoztatta a közönséget, majd este tűzijátékkal zárult a rendezvény.
Bodor János, Háromszék-2007-07-03
Emléktábla dr. Gelei Józsefnek (Árkos napja)
Kisgyörgy Zoltán felvétele
Árkos is betartotta a szabályt: minden falunapkor valami újjal, maradandóval előrukkolni. Nos, a nemes, az új és a maradandó egy sikerült portrédomborművel ékített márvány emléktábla, melyet a Kaán Kálmán Alapítvány és Mezőtúr testvértelepülés önkormányzata helyezett el a tudós nevét viselő iskola homlokzatára dr. Gelei József (1885-1952) halálának 55. és a testvértelepülési kapcsolat felvételének 15. évfordulóján a III. Árkosi Nap alkalmával.
Hunyadi Olga, az ünneplő iskola igazgatója és Máthé Árpád polgármester köszöntötte a vendégeket. Dr. Draskovics Dénes, Mezőtúr polgármestere a tizenöt esztendős testvérkapcsolat jelentőségét méltatta, t. Besztercei András mezőtúri, t. Makkai Péter árkosi református és t. Székely János unitárius lelkész megáldotta, a hivatalosságok pedig leleplezték az emléktáblát. Dr. Krizsán Józsefné, az említett alapítvány elnöke dr. Gelei József ajándékozási díszokleveleket adott át azoknak, akik a lepergett tizenöt esztendő alatt a két település barátságát-kapcsolatát ápolták, Mezőtúrt bemutató ajándékalbumokat a képviselőknek, iskolának. A Gelei János-portrédomborművet, akárcsak a kálnoki dr. Bedő Albertét, az az E. Lakatos Aranka készítette, akinek több mint ötven köztéri szobra áll a Kárpát-medencében, s aki a mezőtúri művészeti telep alapító tagja. A művet és a művészt Prókai Gábor műkritikus, tanár mutatta be. ,,Gelei munkássága így közelebb kerül a szülőfaluhoz, élteti emlékét, része lesz a szűkebb körű megyei és székelyföldi tudományosságnak" - mondta ünnepi beszédében e sorok írója, az iskola egykori tanulója, és ismertette az árkosi Gelei család rövid történetét. Tar Anikó, a mezőtúri Kossuth Lajos-iskola igazgatója bejelentette, hogy testvérkapcsolatot létesítenek az árkosi iskolával. Márk Attila gitárművész és az említett mezőtúri iskola negyventagú gyerekkórusának fellépése emelte a bensőséges hangulatú ünnepség színvonalát.
Amint az Árkos napja programfüzetéből kitűnik, az ünnepségbe, bár egy napot tartott csak, sok minden belefért: térzene, az árkosi iskolások és a Tiszamenti Hargita Daloskör, valamint a falu szülöttének, Kurta Bélának a műsora, muzeális tárgyak, képzőművészeti alkotások és kerámiakiállítás, kutyaszépségverseny, gyermekvetélkedők, tűzoltó- és íjászbemutató, teke és minifoci-bajnokság, zene, nóta és koncert.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék-2007-07-03
Nyáron is zajos az iskola - Albert Levente felvétele
Az uzoni községvezetés nyári eseménynaptára valóban arról győz meg, hogy itt csak apróbb megállókra van idő. Zajlik az élet, sem a mező munkásának, sem pedig az állattartónak nincsen megállása. S az iskoláknál, a lelkészeknél is ,,dologidő" a nyár. A templomok kapuja nyitva lesz, egyik esemény a másikat követi, a település hét iskolájában pedig ez az alkalmas időszak, hogy elköltsék a pénzt, amit javításokra, téli tüzelőre kaptak. De nincs szünet a művelődésben sem, az éneknek, a zenének minden jelentősebb rendezvényen jelen kell lennie.
Uzonban nincs megállás
Februárban európai uniós információs irodát nyitottak meg az uzoni műemlék Pünkösti-kúriában. Az öreg falak, ha beszélni tudnának, könyv születne azokról a fontos eseményekről, melyek a neves Pünkösti család életében történtek, arról, hogy miként és miért robbant éppen itt ki a háromszéki önvédelmi harc, hogy milyen célt szolgált ez a történelmi udvarház a kemény diktatúra éveiben, és mi zajlik ott most, nyár elején a Jókai Mór Közművelődési Egyesületben, az Atlantisz Fúvós Egyesületben és az Erdélyi Lajos községi könyvtárban.
- Az információs iroda azért vált szükségessé, gondoljuk, mert Uzonnak lépést kell tartania a gyorsuló idővel - jeleztük látogatásunk célját Ugron Ernőnek, akit a tájékoztató iroda munkájával bízott meg az önkormányzat.
- Sikerült számítógépes nyilvántartást összeállítani az irodát érdeklő témakörökről, pályázati lehetőségekről. Jó és gyümölcsözőnek mondható kapcsolat alakult ki sepsiszentgyörgyi központunkkal. Sajnos, az érdeklődés egyelőre nem az elvárt szintű, de érthető az emberek kezdeti idegenkedése, tartózkodása, hiszen fél éve sincs, hogy megkezdtük tevékenységünket. Még az internet is idegen számunkra. Tartottunk egy megbeszélést az üzletemberekkel, megkértük, adják meg e-mail címüket, s mi majd tájékoztatjuk őket. Megpróbáltuk hát fordítva megközelíteni a dolgot: információkkal szolgálunk, tájékoztatást ajánlunk fel azoknak, akikről gondoljuk, hogy igényelnék. Kivételt képez a fiatalság, ők bátrabban fordulnak hozzánk. Értesítjük a lakosságot olyan pályázatokról, melyek, ha lassan is, de kezdenek megjelenni. Tématárunk van, de konkrét kiírások az uniótól még nem érkeztek. Sajnos, telik az idő. Februárban júniusra ígérték, s még sehol semmi. Mi fel vagyunk készülve mindenre, fogadjuk a kiírásokat. Terveket is készítettünk, szám szerint húszat, továbbítottuk tájékoztatás végett a megyei tanácshoz, és szándékunkban áll magunknak is pályázatot elindítani. Jelen pillanatban egész sor megvalósíthatósági terv összeállításával foglalkozunk, hogy ha lehetőség nyílik, könnyebben tudjunk tovább lépni.
(. . .)
Uzonban megfelelő a kapcsolat a templom és az iskola között. Ha máshová nem, a református egyház gyülekezeti termébe mindig bekopoghat a tanuló, a fiatal. Nt. Ungvári Barna András lelkipásztor elmondta, ebben az évben is szervez evangelizációs hetet, ifjúsági tábort augusztusban Lisznyópatakon. Ezek mind olyan alkalmak, ahol a lazításra, a kellemes szórakozásra is fordítanak gondot. Az uzoni református parókián befejezték az 1823-as épület teljes belső felújítását.
- Július utolsó hetében baráti látogatásra megyünk a miskolc-diósgyőri gyülekezethez, ugyanis tavaly megegyeztünk Péter András ottani lelkésszel, hogy idén hivatalosan is megkötjük a testvérgyülekezeti megállapodást, s ezt a két presbitérium fogja majd szentesíteni - közölte a lelkész. - Kellemes meglepetés volt számunkra, amikor ottani barátaink elmondták, hogy uzoni baráti kört is akarnak alakítani. Ebben az évben is várjuk a Budapest melletti Mende küldöttségét, de valószínű, hogy erre a Szivárvány női kórus törökországi útja miatt csak szeptemberben kerül sor. Zsúfolja a nyarat a hétköznapi munka is. Több mint valószínű, hogy megkezdjük a kántori lakás teljes felújítását.
(. . .)
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék-2007-07-03
Kíváncsisággal és elvárásokkal érkeztem Székre, ebbe a közel kétezer lelkes falusi gyülekezetbe. Olyan könnyű mai, erdélyi, földrajzi megjelölése: mezőségi nagyközség. Lehet, hogy erre a megjelölésre felkapja fejét a félszáz km-re élő mezőbándi vagy mezőpaniti lakos, pedig éppúgy vitatkoznak a történészek, a kutatók e dél-mezőségi székely települések hovatartozásáról is, mint az egykori erdélyi város, vármegyei székhely, mezőségi nagyközség megnevezése felől. E mostani megjelölése a 21-iki századi élethelyzet meghatározása. Amikor hosszú várakozás után megjelenhetett (ifjú) Kós Károly mezőségi életmódot átfogóan bemutató kétkötetes műve, A Mezőség néprajza, nem véletlenül került címlapjára a széki fiatalok színes, népviseletes fényképe. Szék mezőségi nagytelepülés, de más - külön világ.
Aki nem járt még a mezőségi Széken, úgyis tud - tudnia kell! - róla. Kányádi Sándor véste a költészet míves feledhetetlenségébe a kolozsvári Telefonpalota előtt táncoló széki párokat. Én is ott ismertem fel először a széki fiatalokat, azokon a csütörtök délutáni kimenőkben élt és éltetett színes forgatagban.
"Fekete-piros csütörtök
és vasárnap délután
amikor kimenős a lány -,
fekete-piros fekete
táncot jár
a járda szöglete."
Aztán ott láttam őket a Budapest felé menő autóbuszokon, ahogy az egykori határnál órákon át vártuk a magyarországi bebocsátást, hogy munkát vállalhassanak. És örömmel ismertem fel a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozóján a marosvásárhelyi főtéri vonulásban fekete-piros színű, felejthetetlen jelenlétüket.
Szék város volt, méghozzá fontos erdélyi város a középkorban: sóbányás királyi város. Ezt a városi privilégiumot elvesztette 1884-ben, de még a múlt század közepén is közel ötezer lakosú falu volt. Valamikor Doboka vármegye székhelye, és így külön követet küldött az országgyűlésbe. Lexikonok, könyvek lapjain érdekes régi mezőségi kisváros képe elevenedik meg előttem, és a nagy kérdés: hol állt le ez a fejlődés. 1848-ban Lőrinczrévi Bárdy István református esperes vezetése alatt még külön szabadcsapatuk volt, és ez a széki nemzetőrség sikeresen harcolt a szabadságharc végéig.
A 21-ik század kezdetén odalátogató már érzi, látja, tapasztalja és fájdalmasan átéli e sokszázados közösségi rendnek felbomlását. A templomban éneklő ifjú konfirmáló lányok még a széki fekete-pirosban imádkoznak, de a fiúkon már modern bőrkabát. Vajon tudják-e, hogy csak szüleik és azok visszamenői örökítették át ezt a sajátos kék színű posztót, amit egykor a 16-17-ik században az erdélyi sóbányákban dolgozók kaptak fizetésük mellett?
Szék ma könnyen megközelíthető, de Széket elkerülik a fontos nemzetközi utak. Ez a főutaktól való távolság akadály volt a só szállításánál, de kedvező volt egy sajátos életmód, szokásvilág és viselet megmaradásához.
Három szeg a templom alatt
Székről ma az átlag erdélyi ember általában négy dolgot tud(hat): régi szép temploma, sóbányája, szép viselete és a Bertalan nap. Természetesen, századok alatt sokkal több minden történt ebben a városban, később nagyfaluban, hiszen az első sóbányákat 1002-ből eredeztetik, így ezeréves erdélyi magyar település, de még a krónikák is már 1291-ben említik Zeek néven. Kutatók előtt is talány, titok, hogy ez az ezeréves erdélyi, mezőségi nagy település honnan kapta egyedi nevét: eredeztetik szikes/sós vidékéről (mondják is Szík-nek), székes városi múltjáról vagy éppen a szék közigazgatási funkciójáról. Mindezek között elgondolkoztató, hogy ma is a templomdomb alatti három völgyet így nevezik: Felszeg, Csipkeszeg, Forrószeg. Vámszer Géza néprajzkutató az 1930-as évek végén összeírta Csík vármegye 47 falujának falurészekre való tagolódását és a következő összesítés állt elő: 27 faluban van Alszeg, 26 faluban Felszeg és 11 faluban Középszeg. Valahol a (nagyon) régmúltban találkoznak ezek a falvak.
A Mezőségre jellemző "várostalanságban"
Szék fehér holló a középkor végén és az újkor elején. Erdélyi szász és magyar
városok művelődéstörténeti vagy akár harci, hadászati fontosságában
alig-alig emlegetik, és ez nem csoda: Szék városi privilégiumát a sóbányának
köszönhette, amelyet 1812-ben bezártak, és 1884-ben ennek következtében a város
visszaminősült nagyközséggé. Kádár József Désen 1904-ben kiadott
monográfiájának is ez a címe: Szék város nagyközség története.
Szinte elcsépeltnek tűnik, hogy a legtöbb erdélyi település életében fontos vagy legfontosabb helyet a templom foglalja el, de Szék esetében máig élő valóság. Hogyne lenne az, amikor a nyugati bejárat fölötti 1241-es évszám bizonyítja, az első nagy tatárjárás óta őrző és bátorító erődként vigyáz az alatta elterülő három "szeg"-re, a falura. Ebben a három hajós, román kori szép templomban nem egyszer tartottak zsinatot is. A széki zsinatok közül legjelentősebb az 1555-ben tartott, amikor még a lutheri és helvéciai irányzat hívei vitatkoztak egymással. Lelkészei között két püspök is volt: Tiszabecsi Nagy Gáspár (1667-1679) és Zágoni Aranka György (1735-1767), mindkettőjük sírköve a templom déli hajójának szentélyében van. De a templom szomszédságában, a régi lelkészi lakásban született Széken, 1737-ben az a Zágoni Aranka György, aki a MTA előzményének tekintett Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot hozta létre 1793-ban Marosvásárhelyen. Ma átutazó így sóhajt fel: nagy szülöttek, nagy halottak a templom körül.
Széki Szent Bertalan nap
Negyed századdal ezelőtt Szentimrei Judit a széki iratosokról írt tanulmányát így kezdte: "A Mezőség nyugati peremén, Szamosújvártól délre, sajátos, valamikori kiváltságaira büszke, hagyományaihoz, ősi dallamaihoz, vörös-fekete viseletéhez szívósan ragaszkodó érdekes néprajzi egység a több ezer lakosú Szék. Jelentős sóbányái révén a XIII-XIX. század között törvényhatóságú város, 1886-tól Szék nagyközség. Sóbányáit bedöngölték, kiváltságai megszűntek. Ma népének művészete, különösen táncai és hangszeres zenéje, népi fonalasmunkái az országhatárokon túl is messze ismertek. Az idegenforgalom megélénkülésével a széki táncház, az 1717-es tatárbetörést idéző Birtalan-napi megemlékezés és más ünnepek mágnesként vonzzák a kül- és belföldi vendégeket."
Minden év augusztus 24-én Szék zarándokhelyként mozdul meg: miniszterek és püspökök, kíváncsiskodók és ismerősök, elszármazottak és turisták, magyarországi érdeklődők és japán fotósok keresik fel e mezőségi nagyközséget. Ezen a napon még 190 év után is napi három istentisztelettel emlékeznek a széki Szent Bertalan napra. Történt ugyanis, hogy 1717 augusztus 24-én tatárok támadtak rá az akkori városra, feldúlták fél évezredes templomát, elvitték úrasztali edényeit és a menekülő nép nagy részét lemészárolták. A hagyomány szerint alig száz ember maradt életben. Ez a megmaradt száz széki megfogadta, hogy ezután augusztus 24-én, Szent Bertalan napján háromszori istentisztelettel és szigorú böjttel emlékeznek e szomorú napra. Az idő telt és a fogadalom megtartása alább hagyott, de 1758-as év őszén megjelent újbóli tatárveszély után a széki presbitérium és a város elöljárósága elhatározta és átokul hagyta az útókorra, hogy az utódok mindezekről soha meg ne feledkezzenek. A harmadik évezred hajnalán is augusztus 24-én Széken a templomban felolvasásra kerül ez a megfogalmazott "memoriale". "Midőn azért irnának 1758-ba és esmét oly dühös tatártól való félelem rémitené országunkat és bűnös Helységünket, újólag felinditotta Isten némely Istenfélő keresztények által az egész várost és gyülekezetet az elalutt fogadásnak felállitására, a minthogy noha ez a gondolat a megirt Birtalan napja után jutott eszünkbe, még is mind az által az emlitett 1758-dik Esztendőben egy bizonyos úrnapján a böjttel és háromszori Isteni tisztelettel való Poenitentiát Isten segedelméből elkezdettük, véghez is vittük, fogadván Isten előtt való buzgó esedezésünk között, hogy ennek utána continuis semper temporibus, mig Isten köztünk lakozik a megirt Birtalan napját isteni tiszteletnek rendivel buzgóságosan megtartjuk és hogy mindvégiglen megtartassék az ezután következendőknek is buzgó indulattal átaladjuk, az Istennek bosszuálló Ítéletét elváltoztatni akarják."
S hogy Isten e háromszori penitencia után sok időn át megsegítette Szék város életét, arról (ifjú) Kós Károly a huszadik század második feléből visszanézve így összegezett: "lakóinak, bár itt találjuk őket az 1437. évi kelyhes parasztfelkelésben, majd a kuruc harcosok közt és az 1848-49. évi forradalomban és szabadságharcban, a feudalizmus századai során át sikerült megőrizniük polgári szabadságukat és községük önrendelkezését minden jobbágyosító, vallási és nemzetiségi megosztó kísérlet közepette. Városi létük, paraszt-polgári életmódjuk, nagy kiterjedésű határuk, viszonylag népes községük (Széknek most is kb. 6300 hektáros határa és közel 5000 lakosa van) és a reformáció korai befogadása révén a módos, szabad, írástudó és saját ügyeinek intézéséhez szokott lakosság századokon át fenntartotta és még fejlesztette közjavait és önigazgatását."
*
Elmerengek a letűnt századokon, talán a jólétet biztosító sóbánya vonzotta ide az embereket, duzzadt fel egykor a mezőségi Szék várossá, aztán megszűnt a sóbánya, letűnt a város és elindultak másképpen jólétet biztosítani: legények építeni indultak, lányok "jó házaknál" szolgáltak, csütörtökön találkoztak és táncoltak a telefonpalota mellett. Most pedig nem szól Kolozsváron a széki zene, már nem ropják a fekete-piros táncukat, hanem valahol Budapest szélén építik a széki férfiak a szép nagy, magyar házakat, és a széki asszonyok budapesti házaknál főznek, takarítanak. Itthon Széken egyre üresebbek a nagy házak, a templomban ritkulnak a padok és halkul a zsoltár.
Hazafelé menet, észak-dél irányban, át a Mezőségen bennem is táncot jár Kányádi Sándor széki verssora:
"Honnan járják, honnan hozták,
honnan e mozdulat-ország?"
Marosvásárhely, 2007 július 2-án
Ötvös József
Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban
Háromszázan gyűltek össze az ország minden sarkából szombaton a nemzeti színház nagytermében, a Tőkés László püspök európai parlamenti jelöltségét támogató hat szervezet - Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Magyar Polgári Szövetség, Magyar Ifjúsági Tanács, Erdélyi Magyar Ifjak, Magyar Polgári Egyesület - által szervezett közéleti fórumon. A jelenlevők egyperces csenddel adóztak Domokos Gézának, az RMDSZ első elnökének.
"Itt a cselekvés órája. Vagy saját kezünkbe vesszük sorsunk irányítását, és nem az alkalmazkodó, hanem a helyzetteremtő politizálást választjuk, vagy napjaink megszámláltattak. Fel kell ráznunk közösségünket a reánk kényszerített letargiából és Kós Károly Kiáltó szavát felerősítve, 80 esztendő után mondjuk a célt: nemzeti autonómiát Erdély magyarságának, területi autonómiát a Székelyföldnek!" Ehhez hiteles és tényleges európai parlamenti képviselet szükséges, jelentette ki egyebek mellett Andrássy Árpád, aki a Marosvásárhelyi Székely Nemzeti Tanács nevében köszöntötte a jelenlevőket.
"Nem pártkatonákra van szükség"
Tőkés László, az EMNT elnöke arra hívta fel a figyelmet, páratlan történelmi lehetőség, hogy az erdélyi magyarság európai parlamenti képviselethez juthatna, de ez nemcsak egy kell legyen a 35 romániai képviselő közül, hanem Erdély képviseletét hivatott ellátni. "Nem pártkatonákra, zsákmánypolitikusokra van szükség" jelentette ki, hanem "vissza kell szerezni a magyar választópolgárok bizalmát". Véleménye szerint a "gyengült RMDSZ veszélyezteti a jelöltlistát". Ezért, ha nem tudták meggyőzni az RMDSZ-t egy közös jelöltlista felállítására, akkor "a nemzeti erőkre hárul a feladat, segítsék elő az európai képviselet megvalósítását". Az erdélyi politikában, közéletben tisztulásra, megújulásra és összefogásra van szükség, jelentette ki Tőkés.
Ne csak formailag, hanem ténylegesen is:
Fodor Imre, a SZNT elnöke kijelentette: "Fórumunknak arra kellene felelnie, hogyan zárkózzon fel Erdély nemcsak formailag, hanem ténylegesen is Európához". Felelevenítette, hogy Erdély évszázadokon át pozitív példa volt Európa számára, hogy "II. András Szászföldre vonatkozó kiváltságlevele volt lényegében Európa első autonómia-statútuma, Erdély mondta ki elsőnek a vallásszabadságot". Hangsúlyozta: "A pozitív példákra támaszkodva és a negatív példákon okulva születtek meg azok a szervezeteink, melyek felvállalták a romániai magyarság hiteles érdekképviseletét" (...) Azonban a céljaikat csak akkor érhetik el, ha Tőkés László személyében "hiteles és hatékony képviseletet tudunk biztosítani az Európai Parlamentben".
A következőkben a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselői szólaltak fel, s mindannyian egyetértettek abban, hogy nem az RMDSZ, hanem Tőkés László képes ellátni az EP-ben az erdélyi magyarság képviseletét. Szilágyi Zsolt szerint az lenne a logikus megoldás, hogy "az RMDSZ támogassa Tőkés Lászlót, akár listája visszavonásával".
Szász Jenő szerint "az RMDSZ-en kívül is van élet, s ennek igazolására az "udvarhelyi példát" hozta fel, majd kijelentette: "az egyetlen bölcs döntés az lenne, ha az RMDSZ Tőkés Lászlót támogatná, nem az RMDSZ listáján, hanem az erdélyi összmagyarság képviselőjeként".
Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az "egypártrendszer megalázza a kívülállókat", "a magyarság körében nagy az elégedetlenség", súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem "nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik". Egyebek között kijelentette "az írott sajtó 10%-ban sem független az RMDSZ-től", aki meg "függetleníti magát", az előtt "a közéleti pénzek csapja elzárva". Szerinte "a megoldás kulcsa a polgári oldal kezében van", s ideje lenne, ha a sajtó is "elindulna a megújulás útján".
A tanácskozás visszatérő motívuma volt, hogy az RMDSZ mélyponton van, s magával ránthatja az EP- képviseletet is, ezért minél nagyobb összefogásra van szükség. Tőkés László "jó lelkiismerettel" fogadta a támogatást, de véleménye szerint "butaság volna, ha nem tárgyalnának" az RMDSZ- szel. Ezt hangsúlyozta a fórum utáni sajtótájékoztatón is, azonban, mint mondta, nem ő dönt egy esetleges közös lista ügyében, hanem akik felkérték. Véleménye szerint "elvi lehetősége van egy nemzeti listának", ugyanakkor "erkölcsi szempontból" kötelezi a 140 ezer aláírás.
Mózes Edith, Népújság-2007-07-02
Kicsi falu nagy programmal (Háromszéki Magyarok Világtalálkozója)
Kisgyörgy Zoltán felvétele
Ahol élénk a közösségi élet, ott nem gond az ünnep sem - bizonyosodott be Kisborosnyón, mely nemcsak vendégfogadásra készül, nemcsak ünnepi programot szervez, hanem emléket is állít a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója tiszteletére.
Elmondhatjuk, hogy e faluban található Erdély leggazdagabb történelmi emlékparkja. Az augusztusi történelmi eseményre, melyre eddig még nem volt példa históriánkban, Kisborosnyón készül Háromszék nagyjainak Oktogonja is. A kis falu apraja és nagyja tud a világtalálkozóról, hallottak arról, hogy "ez egy olyan rendezvény, amelyre hazahívtak a nagyvilágból minden elszármazottat, s olyanokat is várnak, akik most ismernék meg szüleik, nagyszüleik szülőföldjét".
- Hozzánk eddig kilenc meghívott jelentkezett be, egy Veresegyházán lakik, a többi mind Budapestről érkezik - tájékoztatott Damó Gyula nyugalmazott tanító, a Nyíres Lokálpatrióta Kör ügyvezetője. - Közöttük lesz orvos, kutató agrármérnök, képzőművész, jogász. Rajtuk kívül olyanokra is számítunk, akik a megyéből vagy a szomszédos megyékből akarnak hazalátogatni az eseményre. Már betonba öntve áll az emlékparkban nyolc monumentális kopjafa - ezeket nevezzük Oktogonnak -, melyeket a világtalálkozó tiszteletére állít a faluközösség, de bátran mondhatjuk, a község, mert augusztus 17-20-án együtt ünnepelünk Nagyborosnyóval az Óriáspince-tetőn.
A nyolc kopjafát nyolc tehetséges faragómester készítette, nevük ott áll bevésve a kopja alsó részén. Ezekre helyezzük el hamarosan a fémplaketteket, melyeken a megye jeles személyiségeinek, nagyjainak (tudósok, lelkészek, közéleti személyiségek, pedagógusok, művészek, sportolók-olimpikonok stb.) névsora lesz majd olvasható. A jeles sportolók névsorát már elhelyeztük, mert időközben vendégeink voltak a budapesti Olimpiai Bizottság képviselői. A többi plakett elkészítéséhez Vajda Lajos, a megyei tanács elnöke ígért anyagi segítséget, úgyszintén a kopjafákat tartósító szer beszerzéséhez is.
Úgy érezzük, hogy az Oktogon egy olyan maradandó emlék, amely kiválóan illeszkedik nemcsak a falu, hanem a világtalálkozó emlékeinek sorába.
A kisborosnyóiak négynapos programot állítottak össze, melynek egyik szervezője-résztvevője a falu református lelkipásztora, Szász András. Augusztus 17-én 126 miniatűr kopját állítanak ki a megye huszonhat helységéből, bemutatják az emlékparkot, az Oktogont. 18-án Kovásznára utazik a küldöttség a régiók napjának ünnepségére. Az idegenből hazaérkezőkkel közös istentiszteletet tartanak, felavatják Háromszék nagyjainak kopjasorát, majd részt vesznek az Óriáspince-tetői ünnepségeken. Tábortűz mellett népdalokat, népmeséket és székely történeteket hallgathatnak a hazaérkezett vendégek. 20-án este tíz órakor őrtüzet gyújtanak, akárcsak az ősszékelyek, a falu fölötti Sóhely-tetőn. A tetőről egész Felső-Háromszéket belátni. Ha tiszta lesz az idő, különleges élményben lehet része az egész vidéknek: őrtüzek, lángok, pislákoló sárgás-vöröses fénycsóvák fogják jelezni majd a hegylábi dombokról s a Mezőföld síkjáról, hogy annyi harc, veszteség és megaláztatás után sem hullott szét a kéve, együvé tartozunk.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék-2007-06-30
Samanizmusnak nevezzük azoknak a hiedelmeknek az összességét, amelyek meghatározzák Szibéria őslakóinak vallási világnézetét. A samanizmus különböző változatait megtaláljuk Észak- és Dél-Ázsiában, Közép-Ázsiában, Tibetben, Mandzsúriában és Koreában, de ezen kívül Észak- és Dél-Amerika zömében vadász vagy nomád állattartó népei indiánjainak körében is. A samanizmus kialakulását egyes kutatók több tízezer évre vezetik vissza. Az első hiteles adatok a késői bronzkori Szibériából valók. Gyökere az ősi animizmus, a totemizmus és mágia elemeinek összekapcsolásán alapszik. A samanizmus a szellemekben való hitnek egy különleges formája.
Egykor a finnugor népek, így a kereszténység felvétele előtti magyarság ősvallása is sámánhit volt, amelynek emlékét a folklór világa őrzi. Eredeti, tiszta formáját tekintve mindenesetre a sámánhit a 20. századra gyakorlatilag eltűnt; egyedül a szibériai kis népek körében - uráli, altáji népcsoportok, burjátok, szamojédek - találunk még néhány millió követőt.
A samanizmus egy összetett hiedelemrendszer, amelynek központi alakja a sámán, a magyar hiedelmi világban a táltos. A sámán jelképes közvetítő szerepet játszik az emberek világa és a felsőbb hatalmak, istenek, szellemek között. A magyar táltos - ezzel szemben - totemisztikus perszonifikáció, élő fétis, ha ilyenről szó lehet. A táltos általában csak a szegény embereket keresi fel a faluvégi utolsó házakban, s ott tejet kér, mást el nem fogad. A tej a varázsjegyek közül az egyik legfontosabb, mágikus felnagyításban mindenféle táplálékot jelent. A táltost a totemisten nemzi, éppen ezért a Földanya fia, szükségképpen az anyatej táplálja. Míg a táltos nem segít, addig a sámán képes a gyógyításra, ő a közösség gyógyító erejű varázslója. Ez fontos társadalmi funkció, pl. a beteg megromlott egyensúlyának helyreállítása a cél. Ugyancsak feladatai közé tartozik a jóslások elvégzése - ezt általában dobbal végzik -, az áldozatok bemutatása is.
A sámán másik fontos feladata a népi énekek és mitikus múlt ismerete, ismeri a különleges hiedelemrendszert, a tárgyakat és azok szimbolikus jelentőségét. Ehhez hasonló ismeretek a magyar népi kultúrában is megőrződtek, hiedelemmondáink, mesemotívumaink, rituális énekeink napjainkban is tovább élnek.
A sámán volt a közös őse az egyháznak, papságnak, orvostudománynak, sőt a különböző előadó és ábrázoló művészeteknek is. Maga a szó, a sámán a man- d zsu-tunguz szóból ered, azt jelenti: "aki tud, tudó, tudós". A magyar táltost tudós pásztornak is nevezik. A szibériai és közép-ázsiai népek körében sokféle helyi elnevezés él, így a jakut ojun, a török népeknél kam, bakcsi, a mongoloknál a bő, büge.
A sok eltérő tulajdonság mellett van egy közös vonás is: mindegyikük felhasználja az extázis technikáját - a sámán a szertartás alatt megváltozott tudatállapotban van, és ezt céltudatosan is cselekszi. Erre azért van szükség, hogy a "szellemekkel" kapcsolatot tudjon teremteni. Fontos szerepet tulajdonítanak a segítő-szellemeknek, amelyek többnyire sámánősök vagy totemállatok szellemei. Egyes elképzelések szerint magát a sámánt a szellemek választják ki, ahogyan a táltost is: mert táltosnak és sámánnak születni kell.
A magyar táltos és a szibériai sámán természetellenes születési jegyei, illetve feltételei: az ujjhiány, ujjtöbblet, a foggal születés, azaz a fölös csont. Akinek nincs fölös csontja, az nem lehet táltos vagy sámán. Erre a rendkívüliségre emlékeztet a sámán felszerelésének egyik fontos darabja, a hatujjú sámánkesztyű is, amelyet szinte minden szibériai nép hagyományában megtalálunk. A kiválasztottság és alkalmasság bizonyítéka az is, hogy a sámán nem tanulás által, hanem álmában jut tudományához, amikor a szellemek - átmenetileg - magukkal ragadják a túlvilágra. Úgy a táltos, mint a sámán gyermekkorában a közönséges gyermekektől eltérő módon viselkedik: patologikus tünetek mutatkoznak rajta (emberkerülő, nyugtalan stb.). Később ezek a tünetek tovább fokozódnak, látomásai lesznek. Táltos és sámán mivoltukra jellemző: a huzamos alvás, az elbujdosás, a táltosokra a pénz meglátása a földben, átváltozása bikává, táltoslóvá, aki bosszúból vihart tud kelteni; de ha megkapja a tejet, segítőkész. Annak ellenére, hogyha a gyermek "nyilvánvalóan" táltosnak vagy sámánnak született, igyekszik elkerülni ezt a "hivatást". Az ellenszegülés azonban hiábavaló, a természetfeletti lények ismételten eljönnek hozzá. Ha a jelölt és hozzátartozói ellenszegülnek a szellemek akaratának, és nem engedik elvinni a gyermeket, akkor a jelöltet megnyomorítják vagy megölik. Egyes feljegyzések szerint, ha születéskor sikerül kihúzni a csecsemő fogát, a gyermek elveszti a "táltosságát", "sámánságát".
A sámánok kiválasztásáról a kutatók egyetértenek abban, hogy annak többféle módja lehet a különböző népeknél: például az ősöktől való öröklődés. A magyar táltos kiválasztása a vogul, osztják, lapp, altaji török, jakut sámán kiválasztásához hasonlóan történt.
A sámáni kozmogóniában a világegyetem hármas felosztású, felső, középső és alsó világra oszlik. Ez jól megfigyelhető a sámándobok ábrázolásain: megtalálhatjuk rajtuk a legfontosabb szimbólumokat, a világfát, a napot, a holdat, a tejutat és más égitesteket, a csillagokon kívül ott vannak a madarak, az alsó világban pedig kígyók, békák, hüllők, vízimadarak.
A sámán legfőbb eszköze és segítője a dob, alakja kerek vagy tojásdad. A dob a "hátasállat" - ló vagy rénszarvas - a különböző létszintekre történő lélekutazásokon, a magyar népmesék táltoslovának előde. A szertartás előtt a dobot "felélesztik", hogy bőre megfeszüljön, parázs, füst fölé tartják. (Népmeséink rozzant, csontjain lógó bőrű gebéje parazsat kér enni, ettől ő is feléled, új erőre kapva, repülve viszi gazdáját.)
Ugyanakkor a sámán megváltozott tudatállapotában tudatánál van, képes céltudatosan cselekedni.
Nem minden sámánnak jut dob, van mikor a sámánszellem ezt megtagadja, "nem ad neki dobot".
A 20. század közepén a sámánok és táltosok utódai még használták jóslásra Erdélyben a "dob"-nak nevezett bőr rostát (a magyar nyelvterület többi részén pedig a szitát). A bőr rosta lyukai a Tejutas-csillagos eget mintázzák.
Másik fontos sámáneszköz a ruha: ennek formája attól függ, hogy milyen segítő állata van. Ismerünk szarvas-, madár-, medve-jelképeket hordozó sámánruhát. Kétféle típusú ruhája is lehet a jakut sámánnak, amelyeket különböző rítusokhoz használ: a felső világban a sámánoknak madár-kosztümük van, mert ez egyszerűbb és könnyebb súlyban. Mikor az alvilágba száll, a szarvas-ruhát veszi fel, a ruhára egyre több kelléket aggat: a csörgők, harangok, rojtok, bojtok mellé fémkarikákat, kúp alakú csüngőket, bordákhoz hasonló fémlapokat.
A táltos révületét rejtezésnek mondják, olyankor elindul bolyongani: a lelke megy el, jár, kóborol. A léleknek a testtől való eltávozása egyértelműen animista jellemvonás. Ugyanilyen "testelhagyást" figyeltek meg a sámánvallású népek között is. Makra Sándor azt írja: "A táltos álma nem önkívületi állapot, mint a sámáné, hanem totemisteni földön kívüli tartózkodás." Akkor hol van a táltos lelke, illetve a táltos maga? A táltos viaskodás előtt egyszerűen elalszik, mély álomba merül. Álmában szerez tudomást róla, mikor, hol és miért kell viaskodnia. Rendszerint bikává vagy csődörré változott alakban kell megvívjon a táltos, az öreg táltosnak kell megvívnia a fiatallal, s a természet rendje szerint a fiatal győz. A táltosviadalt szélvihar kíséri (táltosszél), a viaskodás helye halom vagy laponyag, porong. A küzdelem után a táltos kimerült, fáradt, hagyják pihenni, gyakran tejet kér, a földi létből eltűnik.
A samanizmusban fontos szerep jut a víziók előhívásának is, hiszen a sámán extázisa során az utazás élményeinek továbbadása a közösségnek erősítette a sámán erejébe vetett hitet.
(A kerekasztal-beszélgetés Szent Iván napján zajlott a hidelvei református egyházközség gyülekezeti otthonának galériájában. Szőcs István ismertette a táltos fogalmát a magyar hitvilágban, Forró Ágnes képzőművész a szibériai samanizmusról beszélt.)
Forró Ágnes, Szabadság-2007-06-30
