HÍRVIVŐ |
||
|
||
Az |
||
|
||
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
||
2007 június 29, VI. Évfolyam 26. szám (összesen 262 szám) |
||
|
||
Tartalomjegyzék
A frissen felszentelt lelkipásztoraink
Marosjárai
falutalálkozó - 2007 július 7
Csetryné
Lingvay Klára - Nagyasszonyaink
Protestáns
lelkipásztorképzés Erdélyben
Bogárdi
Szabó István - Közelítések és közeledések
VII.
Erdélyi Gitártábor - Erdőcsinád
Kézműves
foglalkozások az ifjaknak
Diplomázott
a második végzős nemzedék (Újabb mérföldkő az erdélyi magyar mentálhigiénés
képzésben)
Bodoki
énekkaraván Nyugat-Európában
Pusztakamarási
emlékszilánkok (Tollraforgó)
".
. . minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr . . ."
Magyar
Örökség-díj a Kolozsvári Református Kollégiumnak
Amerikai
vendégek a nyári hangversenysorozat nyitóestéjén
Hitvilág
- Középkori templomokat kutattak a székelyföldi régészek
Hátrányban
- Fogyatékkal élőkről
Újra
kell fogalmazni az internet fogalmát?
Charta
a kibertér szabályozására
A frissen felszentelt lelkipásztoraink
A felszentelt lelkészek csoportképe
A felszentelt telkészek és szolgálati helyük
1.
Ambrus András Kide, Kolozsvár-Külső Eme.
2.
Batizán Attila Rákosd,
Hunyadi Eme.
3.
Fancsal Zsolt Gerő Bölön, Erdővidéki
Eme.
4.
Gáspár Tamás Etele Székelykeresztúr - esp. slp., Székelyudvarhelyi
Eme.
5.
Kali S. Tünde Marosvásárhely
VIII. Marosi Eme.
6.
Kászoniné Fejős Gabriella Székelyudvarhely,
Székelyudvarhelyi Eme (diákotthon slp.)
7.
Ladányi Péter Sándor Marosnagylak,
Nagyenyedi Eme.
8.
Les Zoltán Petrilla-Lónya,
Hunyadi Eme
9.
Mészáros Lehel Marosvásárhely VIII. Marosi Eme.
10.
Miklósi Mátyás Csaba Erzsébetváros, Brassói
Eme.
11.
Németh Réka Nagyenyedi
Eme.
12.
Németh Zoltán János Nagyborosnyó,
Kézdi-Orbai Eme.
13.
Orbán Judith Gógánváralja,
Küküllői Eme.
14.
Péter Barna József Dés - esp. slp. Dési
Eme.
15.
Szabó István János Magyarpalatka, Kolozsvár-Külső Eme.
16.
Székely Attila Szövérd, Küküllői Eme.
17.
Szilágyi Róbert Kolozsvár Felsőváros, Kolozsvár-Külső
Somogyi Botond lp, 2007-06-22
Marosjárai falutalálkozó - 2007 július 7
Három éve volt az első, július 7-én, szombaton tartják a második találkozót a marosjáraiak, hazavárva az elszármazottakat. A közeli Jobbágytelke szülötte, Petres Kálmán (1887-1927) tanár, vers- és tanulmányíró költeményének sorait idézi a hazahívó: "Én imádom a szülőföldem, / kis madárházunkat a sorban, / s a kertet, ahol játszva törtem / piros rózsát a gyermekkoromban, / én imádom a szülőföldem". A falunap 10 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik a református templomban, ezt zászlóavatás, koszorúzás követi, majd 14 órától közös ebéd. Este 7 órai kezdettel színdarab és bál várja a résztvevőket a művelődési otthonban.
"Az én örömöm most is ott van Valahol künn a faluvégen, Hol aranyszárnyú lepkét fogtamA puha fűben réges-régen Az én örömem most is ott van." Petres Kálmán. 2007. július 7-én, szombaton Marosjárában sor kerül a II. falutalálkozóra, melyre szeretettel várunk minden marosjárait és Marosjárából elszármazottat. A találkozó de. 10 órától ökumenikus istentisztelettel kezdődik a református templomban.
Az istentisztelet keretében: zászlóavatás, bemutatkozik a helyi kórus Bak Erzsébet vezetésével, Márffy Gabriella és Bálint Csaba közös hegedű- és orgonajátéka.
A nap folyamán megtekinthető lesz:
- kiállítások - Bak Sára és Albert Olga munkáiból,
- kulturális műsorok: gyermekelőadás, a Gyopár együttes műsora, helyi néptánccsoport, színdarab, versek, énekek.
Este 9- től bál a helyi kultúrotthonban, valamint szilvaízkóstolásra is sor kerül.
Érdeklődni:
Bálint Csaba, Anikó - tel.: 0740- 167-839;
Györfi Magdolna - tel.: 0788-295-031.
Könyvespolc
Csetryné Lingvay Klára - Nagyasszonyaink
Régi és újabb történelemkönyvekből, emlékiratokból és személyes levelekből szedegettük össze azokat az adatokat, amelyeket mozaikszerűen összerakva vázoltuk fel e női portrékat, mégpedig úgy, hogy személyiségük koruk történelmi-politikai eseményeibe épüljön bele. Az egyes sorsfordulóknál a szerző kénytelen volt részletesebb korrajzot adni, hisz az olvasók jó része nem ismerheti eléggé a magyarság, s a hozzákapcsolódó Erdély történetét.
Nagyasszonyaink második kiadását képmelléklettel bővítettük, azzal a céllal, hogy olvasóink megismerjék nagyasszonyaink családját, környezetét, életterét.
A fedőlapon a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka tulajdonában levő kép látható.
Ára 10 lej
Protestáns lelkipásztorképzés Erdélyben
Ára 5 lej
Bogárdi Szabó István - Közelítések és közeledések
"Igaz beszédre vágyakozó korban élünk, miközben egyre kevesebbet akarunk beszélni. Sokan azt hangsúlyozzák: nem beszélni kell, hanem cselekedni. Ha viszont nekünk kellene János evangéliuma elejét ('az Ige testté lett') lefordítanunk,az ott szereplő varázsos görög szót, a 'logosz'-t magyarra átültetnünk, nem biztos, hogy Goethe Faustjával együtt mi is 'tett'-nek fordítanánk 'ige' helyett. Goethe Faustja a modern világ előhírnökeként még a tettet számítja első helyen. Mi valószínűleg újra szónak-igének fordítanánk a logoszt, talán mert kevesebbet beszélünk, és ez hiányérzetet teremt. Áhítozunk arra, hogy megszólítsunk másokat, és más megszólítson minket. Tudjuk, tapasztaljuk, mennyire nem is valóságos a szembeállítás, miszerint a tett ellenében semmit sem ér a szó. "
Ára 16 lej
A fenti könyvek mindegyike, megvásárolható és megrendelhető,
egyházkerületünk
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
Tallózó
VII. Erdélyi Gitártábor - Erdőcsinád
Újra megrendezik (sorban hetedik alkalommal) az Erdélyi Gitártábort, amelynek helyszíne és időpontja Erdőcsinád, augusztus 4-11. A tábor elsősorban zenélni és bulizni vágyó fiataloknak szól, de minden pihent agyú személyt szívesen látnak. A résztvevőknek teljes ellátást és gitároktatást biztosítanak, a meghívottak neves színpadi és stúdiózenészek. A helyek száma korlátozott. Bővebb információk a www.gitartabor.ro honlapon.
Népújság, 2007-06-29
Holnap kezdődnek a két napig tartó Csittszentiváni Napok, a megnyitóra 20.30 órakor kerül sor, azelőtt sportrendezvények lesznek 15 órától. A Tollas Jenő Kultúrotthonban a megnyitóünnepség után a Bandi Dezső faragókör kiállítása lesz látható, 21 órától diákszínjátszók lépnek fel Arany János Jóka ördöge című, háromfelvonásos vígjátékával. Fél 11-től szentivánéji tűzgyújtás az iskola udvarán, rá egy órára bál veszi kezdetét: az XYZ együttes zenél hajnalig. Vasárnap 11-kor kezdődik az ünnepi istentisztelet a református templomban, 12 órától koszorúzás a Szentlélek- emlékműnél, majd díszebéd. Három órától az óvodások munkáit állítják ki, négytől gulyásfőző verseny, fél hattól kulturális műsor a szabadtéri színpadon: fellép a marosvásárhelyi Napsugár, a mezőpaniti Bokréta és Muskátli, valamint a helybéli hagyományőrző és Gyöngyvirág néptánccsoportok. Kilenctől szabadtéri koncertek, utcabál.
Népújság, 2007-06-29
Kézműves foglalkozások az ifjaknak
A Székelykeresztúr melletti Csekefalván firtosmartonosi, alsóboldogfalvi, szentábrahámi, keresztúri és helyi ifjak vettek részt a hétvégi II. Csekefalvi Ifjúsági Napokon - tudtuk meg Vajda Domokos református lelkésztől, szervezőtől. Szombaton az ismerkedést, bemutatkozást követően az érdeklődők bútorfestési technikákkal ismerkedtek Gagyi Bíró Katalin irányításával, majd Kádár Dombi Péter agyagszobrász avatta be őket az agyagmegmunkálás rejtelmeibe. Szentábrahámról Gothárd Kis Zita és Feleki Albert pedagógusok vállaltak szakirányítást, illetve Kolumbán Sándor és Pálffy Domokos megyei tanácsosok követték a tevékenységeket. A falu múltjáról és jelenéről Vajda Domokos tartott előadást, majd a Gagy menti fotótábor anyagát tekintették meg a művelődési házban. A kézműves foglalkozásokat kiértékelő követte, a délutánt pedig a sportjátékoknak szentelték, este a helyi fúvószenekar szórakoztatta a vendégeket. A napot tábortűz mellett zárták. A másnapra is Csekefalván maradóknak a református egyház kínált szállást a parókia épületében, ahol az induló teleház is helyet kapott, melynek felszereltsége nemrég újabb számítógéppel gyarapodott. A szervező Csekefalvi Ifjak Egyesülete részéről Simó Mózes Zoltán vállalt szerepet a programban, amelyet a Communitas Alapítvány és a megyei tanács mellett Szentábrahám önkormányzata, a csekefalvi református egyház és helyi vállalkozók is támogattak, a nyár folyamán pedig tanulmányi kirándulásokra kerül majd sor, tágabb szülőföldünkkel ismerkednek a fiatalok.
P. B. Á., Udvarhelyi Híradó, 2007-06-22
Diplomázott a második végzős nemzedék (Újabb mérföldkő az erdélyi magyar mentálhigiénés képzésben)
Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között az illyefalvi KIDA-központban tartották az erdélyi magyar mentálhigiénés képzésben részt vevő második évfolyam diplomaosztó ünnepségét.
Kató Ibolya, a képzés lehetővé tételében oroszlánrészt vállaló tiszteletes asszony azzal bocsátotta útjukra a végzősöket, hogy segítsenek szebbé, elviselhetőbbé tenni az őket körülvevő világot, hogy figyeljenek egymásra és embertársaikra, hogy közösen beszéljék meg és döntsék el, milyen legyen az élet és a világ, s ennek megvalósításában segítsék egymást, kérjék egymás segítségét. A végzősök nevében felszólaló hallgató - java részük számára ez másodképzés - kiemelte, nem a két év alatt szerzett lexikális tudás a képzés lényege, hanem az egymásra figyelés megtanulása. "Olyan fa nőtt most, mely Illyefalván gyökerezik, de lombjai áldását ott érzékelteti, ahová a végzősök hazatérnek" - mondotta, utalva arra is, hogy egyre nagyobb a népszerűsége Erdély-szerte az Illyefalván zajló képzésnek, lassan-lassan a régió minden szegletéből lesz hallgatója. Egyúttal arra buzdította társait, mindannyian teljesítsék friss levegőt teremtő küldetésüket. Dr. Grezsa Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a képzés szakmai irányítója beszédében a találkozás ünnepéről beszélt, de nem mulasztotta el méltatni a hely szellemét sem, meglátása szerint az illyefalvi központ maga az újjászületés metaforája. És végül fontosnak tartotta kiemelni: itt, Erdélyben dobog a magyarság szíve, innen fog a nemzet új erőt meríteni. A diplomaosztó ünnepélyen igét hirdetett nt. Kató Béla püspökhelyettes, a hangulat egyedivé varázslásáról Szilágyi Zsolt magánénekes gondoskodott.
Váry O. Péter, Háromszék-2007-06-23
Bodoki énekkaraván Nyugat-Európában
Nt. Dénes Csaba - Albert Levente felvétele
Újbóli németországi és svájci bemutatkozáson vett részt a református egyház negyedszázada megalakult, 28 tagú felnőtt vegyes kara. A siker elsöprő volt. Az útról, a fellépésekről, a közelgő eseményekről nt. Dénes Csaba lelkipásztort, egyházmegyei esperest, karnagyot kérdeztük.
- Kórusunkat meghívták Kölnbe, a XXXI. Német Evangélikus Napok rendezvényeire. Mert hosszú volt az út, megszakítottuk Balatonfüreden. Itt istentiszteleten vettünk részt, fellépett vegyes karunk, közösen a fürediekkel. Emlékezetes marad számunkra a füredi trianoni megemlékezés. Emlékplakettet avattak, áldottak meg, ahol magam is elmondtam, hogy miként élte-éli meg ezt a gyászos eseményt a mi itthoni magyar közösségünk. Kölnben két sikeres fellépésünk volt. Óriási tömeget mozgatott meg ez az országokat átfogó rendezvény, a vendégek száma elérte a 250.000-et, köztük sok magyarral. Több mint ötezer énekes érkezett más európai országokból, más kontinensekről, Afrikából, Ázsiából, Dél-Amerikából. Színes és látványos, de szimultán rendezvény volt olyan városokban, ahol hatalmas csarnokok álltak a tömeg rendelkezésére. A híres kölni dómot is meglátogathattuk. Mindemellett a bazárok, a vásáros jelleg túlsúlyban volt, elkápráztatatott a modern látnivaló, a globalizált Nyugat, s megvallom, kissé hiányoltam, hogy emiatt a mamutrendezvény el is vesztette egyházi-vallásos jellegét. Utunk harmadik megállója a svájci Zweisimmenben volt. Ezzel a közösséggel a bodoki egyház tart fenn testvérkapcsolatot. Nagyon jól sikerült hangversenyen vettünk részt. A település a Siementhal nevű festői völgyben található. Nagy szeretettel fogadtak. Hazafelé tartva megszakítottuk utunkat az osztrák-német határ mentén, az Inn folyó partján, egy olyan nagy panziónál, melyet a Bodokról Ausztriába származott Gyalai István és felesége, Sorbán Réka bérel-vezet. Pezsgővel köszöntötték a szülőfalu csoportját. Hazatérve már tervezzük a nyár eseményeit. Július 8-án templomi ünnepség keretében beszámolok huszonöt éves bodoki lelkipásztori tevékenységemről, megünnepeljük a vegyes kar negyedszázados és az ifjúsági kórus huszadik évfordulóját. Jelen lesz a Romániai Magyar Dalosszövetség képviselete. Az ünnepség hangversennyel, közebéddel végződik.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék-2007-06-23
Pusztakamarási emlékszilánkok (Tollraforgó)
Kónya László tiszteletes úr, székelykocsárdi nyugalmazott lelkész, aki az 50-es évek elején három évig szolgált Pusztakamaráson, az emlékezés kedves színeivel gazdagította a Sütő András 80. születésnapja alkalmával szervezett megemlékező rendezvényt.
András bácsit - Sütő András édesapját - jó észjárású és jó kezű ezermesterként mutatta be, aki többek között azt is kiókumlálta, hogy a domboldal peremén megrokkanni látszó templomtorony el ne dőljön, vagy hogy ne váljon a pisai ferde toronyhoz hasonlatossá, megfeszített huzalokkal kikötötték. A tiszteletes úr sokáig nem tudta megmagyarázni magának, hogy pusztakamarási lelkészi pályája idején miért nem találkozott sűrűn a fiatal íróval. Később jött rá arra, hogy András bácsinak volt egy kávédarálója - kis kapacitású cséplőgépe, de ahhoz elegendő, hogy a falu gabonáját kicsépelje -, nos, a Félrejáró Salamon korai kisregény főhősének is modellként szolgáló édesapát kuláklistára tették, s fiának nem volt alkalmatos az osztályellenséggel szoros kapcsolatot tartania.
Az eset azonos a mi uzoni Beke Györgyünkével, aki ugyanebben az időszakban csak álnéven közölhetett, s meg kellett ígérnie főszerkesztőjének, hogy szüleivel megszakít minden kapcsolatot. Ezért - Széplaki Károly tanár úr emlékei szerint - éjszaka a 11 órás vonattal érkezett, s hajnalban már fordult is vissza Bukarestbe.
Sütő András viszont nem ülhetett vonatra, az Erdélyi Mezőség lágy hajlatú dombjai között ma is problémás eljutni Pusztakamarásra.
Sylvester Lajos, Háromszék-2007-06-23
". . . minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr . . ."
Sokszor próbáltunk meg választ adni arra a sürgető kérdésre, hogy miként lehet a 21. században hatékony és sikeres a keresztény misszió, miként lesz újra láthatóan és érezhetően "élő és ható", dinamizáló valóság a hit és a hitből élő közösség, az egyház. A legegyszerűbb válasz erre az, hogy akkor, ha a mi életünk és szolgálatunk, szavaink és tetteink hitelesek; hitelesek, mert igazak. A hitelesség egyik kritériuma pedig a kereszténység egysége.
Amíg az egység fogalma nem válik közhellyé, szánalmas klisévé, és a megvalósítására irányuló tettek és rendezvények nem torkollnak valamiféle egyházpolitikai indíttatású színjátékba, addig híve vagyok a "látható egyházban" történelmi formában megnyilvánuló felekezeti egységtörekvéseknek. Ezen belül hangsúlyosan elkötelezett híve vagyok a lutheránus-református, illetve a protestáns egységnek.
Amikor egységről beszélek, akkor nem elsősorban egyfajta szervezeti, szerkezeti egységre, közös adminisztratív struktúrára gondolok - bár a szervezeti egység gondolatát sem tartom mellékesnek. Egység alatt elsősorban a lelki, a hitbeli kommuniót értem. Azt, amit világszinten vallanak ma a reformáció egyházai, ami egyre inkább kifejeződik: a teljes szószéki, úrvacsorai közösséget, az imádság, a hitvallás, a misszió közösségét. A hitbeli egység azonban nem zárja ki az önazonosság megőrzését, mely sokszínűséget teremt. Teológiai kifejezéssel élve úgy épülünk be az anyaszentegyházba, a látható Krisztus-testbe, hogy ki-ki - megőrizve saját jellegzetességeit -, gazdagítja, építi, erősíti azt.
Az anyaszentegyház egységének a gondolatánál maradva elmondhatjuk, hogy sem Luther, sem Kálvin nem ismer, sem reformátoraink általában sem ismernek több egyházat. A késő középkor emberének gondolkodásában és hitében nem létezett a "több egyház" fogalma. Mert Jézus, a mi Üdvözítőnk egy! Jézus titokzatos teste egy! Isten üdvözítő szeretete egy! Annak történelmi megvalósulása Jézusban egy! A Lélek egy!
Azt is ki kell mondani bátran és világosan, hogy az egyház megoszlása bűnös állapot. A mi bűnünk, az enyém, a tiéd. Egy olyan állapot, amelyet meg kell szüntetni, amelybe nem szabad soha beletörődni, mert ez botrányt okoz a világban, és hátráltatja Isten országának az építését, rontja missziónk hitelét, akadályozza az evangélium terjesztését és terjedését.
Ha nem tudjuk együtt megvallani, hogy Krisztus az Úr, ha nem tudunk közösen tanúságot tenni róla, akkor hűtlenek vagyunk Jézushoz. Bűnbánattal kell bevallanunk, hogy igenis hűtlen sáfárok vagyunk. Olyan Krisztus-követők, akik nagyon, de nagyon rászorulunk Isten bűnbocsátó kegyelmére. Mégis, a látható, szomorú tényeknek ellentmondva valljuk, hogy minden történelmi, nyelvi, kulturális, földrajzi, politikai és felekezeti megosztottság ellenére egy egyetemes anyaszentegyház van. Mi mindnyájan ennek részei vagyunk, és igaz, amit mi, protestánsok hangsúlyosan vallunk: az egyház teljessége benne van a részegyházakban.
Az anyaszentegyház egységéről teljesen egybehangzóan tanítanak hitvalló atyáink. Melanchthon Fülöp így fogalmaz az Ágostai hitvallás VII. pontjában: "Azt is tanítják, hogy egy minden időre kiterjedő anyaszentegyháznak kell léteznie. Az egyház pedig: a szentek gyülekezete, melyben az evangélium helyesen hirdettetik, és a szentségek helyesen szolgáltatnak ki. S az egyház igazi egységéhez elegendő az evangéliumi tanban és a szentségek kiszolgáltatásában való megegyezés, és nem szükséges, hogy a külső szokások, szertartások vagy emberek által megállapított ceremóniák mindenütt hasonlóak legyenek. . ."
Az egyház egysége nem egy sikeres emberi vállalkozás eredménye; szükséges azt is elmondani, hogy a tényleges egység nem rajtunk múlik, nem az emberek szándéka, képessége, törekvése valósítja meg. Nem a papok, teológusok, püspökök, zsinatok, struktúrák az egység és a kommunió zálogai.
Az egység, a valódi egység Isten kegyelmi cselekedete. Az anyaszentegyház egyetlen Ura Jézus Krisztus. Ő a feltámadott, az élő, dicsőséges Úr, az egység alapja, fundamentuma, akié az egyház, akinek a kegyelmi szövetségében él az egyház. Ő az egész keresztény élet, keresztény lét középpontja. És ez ma nem közhely, bár sokszor annak hat, hanem életbevágóan fontos igazság. Ő az alfája és az ómegája a keresztény egzisztenciának, annak az új létnek, új életnek, amely a benne kapott megigazulásnak és újjászületésnek a következménye. Ő az alap, melyre az egyház épül. Ő a hit tárgya, és a benne való hit az üdvözítő hit. Benne és általa van célja, értelme az egész emberi, sőt kozmikus létnek. Ő Isten legjelentősebb kinyilatkoztatása a teremtett világ számára, ő Isten képmása, benne jelenik meg Isten a véges világban.
Elvontabban fogalmazva benne vállalja a végtelen Isten a véges lét teljes ellentmondásosságát, kétértelműségét. Benne veszi magára a Teljes és Tökéletes a véges és részes formáját. Isten benne veti alá magát a létezés feltételeinek. Benne, Krisztusban van az új lét - melyben általa mi is részesülünk. Ahogyan Paul Tillich evangélikus teológus fogalmaz: a lényegi lét, a létezés feltételei között.
Jézus Krisztus mindenképpen az emberiség szellemtörténetének legnagyobb próbaköve, egészen a mai napig. Próbakő - egyesek számára botrány, bolondság, értelmetlen és érthetetlen paradoxon, mások számára azonban a hit, az imádat, a tisztelet tárgya, az élet forrása. Ma is sokszor a gyűlölet, a vita, a gúny, tagadás tárgya, de ez nem is csoda, hiszen benne a legnagyobb logikai képtelenség történt: a véges befogadta a végtelent.
Isten a maga végtelen, átfoghatatlan teljességéből Krisztusban belép a mulandó, a véges lét emberi, korlátolt kategóriáiba, hogy átemeljen a töredékesből a tökéletesbe. Nehéz, tömör fogalmak, melyeket próbálunk értelmezni, lényegükben megragadni - s végül általuk leszünk mi magunk megragadottak. Krisztus hatalma pedig egybegyűjti az anyaszentegyház népét és megtartja egységben a világ végezetéig. Ő az egyház Ura, róla szól a mi bizonyságtételünk, neki szól imánk és dicsőítésünk.
Adorjáni Dezső Zoltán püspök, Szabadság-2007-06-23
Magyar Örökség-díj a Kolozsvári Református Kollégiumnak
Szombat délelőtt Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében nyújtották át Székely Árpád igazgatónak a Magyar Örökség-díjat. Ezt az elismerést, amely egy oklevélből és egy jelvényből áll, évente négy alkalommal adják át. Esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében. Idén a művészi műsort a kollégium énekkara szolgáltatta. A Magyar Örökség és Európa Egyesület ugyanis így kívánta elismerni a 450 éves erdélyi református iskolahálózat létét és fontosságát.
Székely Árpád iskolaigazgató a Szabadságnak a következőket nyilatkozta: "A Kolozsvári Református Kollégium volt az egyetlen anyaország határain kívüli intézmény a szombati díjazottak közül. Az iskola több mint negyven tagú kamarakórusát két tanár kolléga is elkísérte: Szilágyi Gizella magyar- és Gombár Beáta némettanár. A tapsokból ítélve elmondhatom: a kollégium kamarakórusa újból kitett magáért. Mádl Dalma asszony, az ünnepség fővédnöke külön gratulált a kórus teljesítményéhez. "Repertoárunk az alkalomhoz illő volt: magyar szerzők műveiből válogattam" - közölte az igazgató, aki szerint a díj, jelképessége mellett, pozitívan befolyásolja majd a tanintézet sorsát, s talán az épület helyreállításában is segíthet.
A díjat Veres-Kovács Attila, a Magyar Örökség-díj
Bírálóbizottságának tagja adta át, aki egyben a Királyhágó-melléki Egyházkerület
lelkésze. Az ünnepségen jelen volt az
A díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A bizottság elnöke 2000-ig Mádl Ferenc, 2000-től pedig Hámori József lett. A Magyar Örökség-díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a Magyarság Szellemi Múzeumát. Erdélyből az évek során mások mellett hasonló elismerésben részesültek: Báthory István Elméleti Líceum (2005), Böjte Csaba és az általa vezetett Dévai Magyarok Nagy asszonya Kollégium (2002), Szabó T. Attila (1996), Tőkés László (1999).
Nagy-Hintós Diana, Szabadság-2007-06-25
Amerikai vendégek a nyári hangversenysorozat nyitóestéjén
Barokk zenével startolt szombat este 7 órakor a nyári hangversenysorozat a Farkas utcai református templomban. A kamaraesten főleg amerikai vendégek léptek fel, köztük: John McElroy (trombita), Patrick Rafferty és Szász Dániel (hegedű). Közreműködött Gabriel Pozdărescu (trombita), a kolozsvári Transilvania Filharmónia tagja, valamint a zeneakadémia tanársegéde. A kíséretet Amalia Goje (orgona) látta el. A műsoron G. Torelli-, J.M. Leclair-, G.F. Haendel-, J.S. Bach-, J. Loeillet-, T. Albinoni-, P. Franceschini-, G.P. Telemann-, és F. Manfredini-művek szerepeltek.
John McElroy szép tónusáról már a nyitószámban, Torelli D-dúr trombitaversenyében meggyőződhettünk, ám lámpalázán alig tudott uralkodni, s talán ennek tudhatóak be apró ritmikai pontatlanságai, megingásai. A két hegedűre írt Leclair-szonátát Patrick Rafferty és Szász Dániel előadásában hallgathattunk meg. Szász nagyszebeni születésű, a kolozsvári zeneiskola volt diákja, jelenleg az Alabama Szimfonikus Zenekar hangversenymestere, aki rendszeresen visszajár koncertezni Erdélybe. A barokk művek "gyöngyöző" futamainak előadása ma is kihívást jelenthet a hangszereseknek, ám mindkét hegedűs "kiállta a tűzpróbát" csodálatosan szép, muzikális, mívesen kidolgozott produkcióval örvendeztetve meg a kissé gyér számú közönséget, aki viszont spontán tapssal köszönte meg a kiváló teljesítményt. A szintén két hegedűre írt Telemann-szonátában pedig nem csak virtuozitásukról, hanem játékosságukról is tanúbizonyságot tettek. Gabriel Pozdărescu már a kiforrott előadóművészek közé tartozik: megfontolt s magabiztos előadásmód, muzikalitás és technikai tökéletesség jellemezte elő adásmódját. Érdekesnek tűntek a két trombitára írt darabok is, valamint az utolsó műsorszám, amikor a hegedűk a trombitákkal "keltek versenyre". Amalia Goje, aki alig "heverhette ki" keddi vizsgahangversenyének izgalmait, igyekezett mindvégig hű kísérője lenni a hegedűsöknek és a trombitásoknak.
Nagy-Hintós Diana, Szabadság-2007-06-25
Hitvilág - Középkori templomokat kutattak a székelyföldi régészek
A székelyudvarhelyi régészek több középkori templomot is feltártak 2006-ban. Az eredményekről Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa küldött beszámolót a Múlt-kornak.
Udvarhelyszék öt templomában történt leletmentő-, illetve tervásatás: Udvarhelyen a ferences templomban, a város határában található elpusztult középkori település, Szentimrefalva templománál, Kányád középkori templománál, valamint Bikafalva és Bágy református templomaiban. A 18. század első felében épült udvarhelyi ferences templomnak, mint az írott forrásokból tudni lehetett, jelenlegi helyén nem volt korábbi előzménye. A város középkori piacterének északnyugati sarkára kiterjedő ásatás során azonban 12-13. századi objektumokra bukkantak. Eddig ezek bizonyultak a város belterületéről a legkorábbi, feltárás révén a napvilágra került leleteknek.
1577-ben fejedelmi parancsra Udvarhely városába költöztették a várostól keletre fekvő Szentimrefalva lakóit (ma Kicsi Puszta dűlő). A település középkori templomának ásatása során egy sokszögzáródású szentélyt és oltárának maradványai kerültek elő, melyet a szántóföldi művelés erőteljesen elpusztított. A 16. században épült szentély körzetében feltárt, S-végű hajkarikákkal keltezett korai sírhorizont egy Árpád-kori templom létére utal.
A 2005-ös árvíz által sújtott Bikafalva templomában végzett leletmentő feltárás során egy 17. századi református templom alapjait sikerült meghatározni. A településnek, amennyiben volt középkori egyháza (erre utalna a pápai tizedjegyzékek megnyugtatóan nem azonosított Luce plébániája), az nem a mai templom helyén állt.
A Kányád és Jásfalva közti "Régi Temető" vagy "Régi Templom" dűlőben a két település középkori temploma egészen a 18. század végéig állt. A második évadja folyó ásatás folyamán felszínre kerültek a templom gótikus alapfalai, cinteremfalának részlete és két félköríves záródású, román kori szentély. Ezek közül az elsőnek rétegesen döngölt földdel készített alapozási technikája napjainkig Székelyföld területéről kevéssé volt ismert. A legelső templom már a 12. században, tehát a székelység megtelepedése előtt felépült, amint erre az előkerült bronz- és ezüst S-végű hajkarikák utalnak. A gótikus templom bontási rétegéből kőfaragványok kerültek elő, és a megfigyelések alapján falait freskók díszítették.
Padlócsere során került felszínre a bágyi, alapjaiban gótikus templom korábbi, Árpád-kori fázisa, melyből a félköríves záródású szentély egy részletét tárták fel. Így egyértelművé vált, hogy a korábbi egyházépítészeti és írott forrásokkal nem rendelkező településnek már az Árpád-korban egyháza volt, mint azt a puszta személynévből képzett helységnévtípus már korábban sejtetni engedte. A feltárás során a gótikus templom elbontott boltozatának omladékából téglabordák darabjai kerültek elő.
Erdély
Ma, 2007. június 23. http://erdely.ma/hitvilag.php?id=25767
Hátrányban - Fogyatékkal élőkről
Ötven évvel ezelőtt a társadalomnak el kellett mondani, hogy a fogyatékkal élő embernek is joga van a normális élethez, lakhatáshoz, a szabad idő eltöltéséhez. Ma már az egyénre szabott környezet kialakításán a hangsúly, az a fontos, amit a sérült ember tud, és nem az, amit képtelen elvégezni - hangsúlyozta Jonnie Bosch, a holland Philadelphia Egyesület képviselője a fogyatékkal élő gyermekek szüleivel tartott sepsiszentgyörgyi találkozón. A romániai helyzetet évtizedek óta figyelemmel követő vendég előadó a hátrányos helyzetűek ügyeivel foglalkozó hatóságok helyi képviselőivel is találkozott.
Makkai Péter árkosi református lelkész, a Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élő fiatalokat foglalkoztató sepsiszentgyörgyi csoportjának létrehozója és irányítója felvezetőjében elmondta, meg kell változtatni azt a szemléletet, hogy a társadalom számára terhet jelentenek a fogyatékkal élők, és meg kell találni bennük az igazgyöngyszemet, azt, amiért ők is fontosak. Az általa szervezett találkozó rejtett célja volt összehozni azokat az embereket, akiknek ugyanolyan gondjaik vannak, és mert Jonnie Bosch azt hangsúlyozta, hogy Hollandiában is az érintett családtagok szervezetei révén sikerül a legtöbb eredményt elérni a fogyatékkal élők jogainak érvényesítése terén, Makkai Péter kezdeményezése célba talált, a jelen lévő szülők egyesület létrehozásáról döntöttek. Néhányan szóvá tették, hogy nem ismerik eléggé a vonatkozó törvényeket, ellenben van olyan jogszabály, amiről tudnak, de az érintett hatóságok nem alkalmazzák. Egy édesapa keserűen panaszolta, hogy bár törvény szerint déli étkeztetés és napközis program járna autista gyermekének, csupán napi négy óra az államilag megszervezett és finanszírozott foglalkoztatás, így a szülők nem vállalhatnak munkát, a család teljesen tönkremegy. Más panaszok is elhangzottak, ezek lajstromba vételét egy következő találkozóra tervezik, mert azt most eldöntötték, hogy ezentúl megosztják gondjaikat, és ha sikerül bejegyeztetni az egyesületet, szervezett formában lépnek fel jogaik érvényesítéséért.
Jonnie Bosch lapunk kérdésére elmondta, azzal a gondolattal távozik Sepsiszentgyörgyről, hogy munkatársaival visszatér, hogy a fogyatékkal élők családtagjai közösségeinek létrehozását segítsék, mert ha Bulgáriában sikerült egy ötezer tagot számláló, ütőképes szervezetet létrehozni a hátrányos helyzetűek érdekében, akkor Kovászna megyében is sikerülnie kell az összefogásnak.
Az informatika világából
Újra kell fogalmazni az internet fogalmát?
Elméleti és gyakorlati tudósok, kutatók és szakemberek szerint a világháló kinőtte a korábbi besorolását és újra kell definiálni, hogy a jelenlegi online rendszer mit is takar.
Az évente megrendezett Supernova Konferencián az online világ, a gazdaság és a társadalom jeles képviselői vesznek részt. Az idei évben a fő téma az internet fogalmának újra meghatározása. Denise Caruso, a The New York Times publicistája úgy vélte, hogy "a világhálót újra kell szocializálni". Az online univerzum ugyanis már több mint 80 millió blogból és más fórumok millióiból áll, és ez a környezet már nem egy egészséges ökorendszer. Véleménye szerint túl kevés a párbeszéd az egyes ötletek támogatói és ellenzői között, az egyes fejlesztésekkel kapcsolatban túl sok a beláthatatlan következmény, egyre élesebbek a szerzői jogi, az adatvédelmi és az internet semlegességével kapcsolatos viták. Az online cégek csak ritkán engednek bepillantást lapjaikba, ellenőrzésülről pedig szinte egyáltalán nem lehet szó.
"A jelenlegi hálózati kultúra csak tetézi a problémát, hiszen a blogok és más szociális közösségek, fórumok alig vagy egyáltalán nem vezettek be hatékony ellenőrző megoldásokat. A web mára egy aszociális médiummá vált, amit át kell alakítanunk. Ideje, hogy olyan oldalak jöjjenek létre, ahol nemcsak a hasonlóan gondolkodók, de az ellentétes véleményen lévők is beszélgethetnek egymással" - érvelt az újságíró.
Nicholas Carr IT-teoritikus szerint a legnagyobb gondot az internetes vállalatok szűklátókörűsége jelenti. A felhasználóknak függetleníteniük kellene magukat a Google, a Microsoft vagy a Yahoo! törekvéseitől és az innováció egyfajta besorolásától. Nincs fantázia, az ingyenes vagy a reklámbevételekből finanszírozott szolgáltatások és cégek nem jelentik egy új korszak kezdetét. Alex Iskold, az Adaptive Blue alapítója és vezérigazgatója óva intett mindenkit attól, hogy a mostanában népszerű szemantikus webhez és az új típusú, intelligens keresőkhöz túl nagy reményeket fűzzön. Szerinte az egyszerű megoldások sokkal inkább a javára válhatnak az embereknek.
David Weinberger, a Cluetrain Manifests című könyv szerzője példaként említette a Facebook esetét, amely egy diákoknak szóló honlapból pillanatokon belül egy szociális közösséggé alakult át, melyen ma már üzletemberek tartják a kapcsolatot egymással.
Mindenesetre abban a jelenlévők egyetértettek, hogy az
internet már korántsem az, mint ami volt mondjuk akár csak öt esztendővel
ezelőtt. Ki gondolta volna akkor, hogy elterjednek a blogok, a Web 2.0-ás
szolgáltatások átalakítanak mindent, és alapjaiban borul fel a multinacionális
cégek által uralt kibertér. Azt azonban, hogy szükség van-e a világháló
fogalmának újra definiálására, alighanem az idő fogja eldönteni.
Charta a kibertér szabályozására
Újabb szakember gondolja úgy, hogy szükség van egy olyan dokumentumra, amely rögzítené a felhasználók jogait és kötelességeit.
Mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt az európai parlamenti képviselők jelentették be, hogy követelik egy Felhasználói Charta létrehozását, májusban pedig az SPD és a CDU politikusai közölték, hogy szeretnék a jelenlegi korszerű kommunikációs társadalomhoz igazítani a német alkotmányt és rögzítenék az internetes szabadsághoz fűződő jogot. Ráadásul mivel felmerült a virtuális gazdaságok megadóztatásának gondolata is és az amerikai kongresszus illetékes bizottsága hamarosan el is készíti ajánlását a témában, minden jel arra mutat, hogy a virtuális világ a korábban hangoztatott szabadság ellenére is szabályozott lesz.
Most Peter Fleissner, a Nemzetközi Információs Etikai Központ tudósa közölte, hogy szerinte a sorozatos pedofil bűncselekmények, illetve a legutóbb a Second Life-hoz kapcsolódó botrány miatt szükséges egy Charta virtualis megalkotása. A szakember a Bécsben jelenleg is tartó Római Klub konferencia keretében tartott előadást és emelte fel a szavát a kibertérben lévő élet szabályozására.
"A hátsó ajtón keresztül mindig új dolgok lopakodnak be a virtuális világba: érzelmek, szenvedélyek, vágyak. Minél jobban kibővítjük a kiberteret, annál több az interakció és annál fontosabbak lesznek a szabályok. Célszerű újra fogalmazni az emberi és polgárjogokat és ezeket rögzíteni kell ebben a chartában, amely választ, iránymutatást adhat az embereknek az új technológiákkal kapcsolatban felmerülő kérdésekben is" - fogalmazott a kutató. "A legfontosabb az önmeghatározás joga lenne, vagyis mindenki csak azt mutatna meg magából, amit akar. Minden más az ő magánéletének része. Vagyis új jelentést kaphatnának a titkosítások és az anonim böngészést lehetővé tévő szolgáltatások" - tette hozzá Fleissner.
A szakember szerint fontos, hogy korlátozzák a szellemi védelemmel kapcsolatos jogokat, ugyanis egyrészt a tudáshoz és információkhoz való hozzáférés sokkal fontosabb, másrészt előbbiek elsősorban a médiakonszernek profitszerzését biztosítják. "Az amerikai médiaipar mindig egyre hosszabb védettséget akar a különböző művekre. Jó példa erre a Beatles, ahol a bevételt már nem is az egykori tagok kapják meg. A célszerű egy legfeljebb 20 éves védettség lenne" - szögezte le végül a Nemzetközi Információs Etikai Központ tudósa.