|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007
június 22, VI. Évfolyam 25. szám (összesen 261 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
Közgyűlés Nagyenyeden, lelkészszentelés Magyarigenben
Gulyásfőző verseny Balázsfalván
Nagy Zsolt válaszol az ellene indított lejáratásra
Marosjárai falutalálkozó - 2007 július 7
Gyökössy Endre - Rólunk van Szó!
A kolozsvári magyar gyerekkórus
Brassai Zsombor lelkipásztor úrnak!
Keresi a szálkát az erdélyi református egyházkerület?
Látszat és valóság skizofréniája
Továbbképzés egészségügyi asszisztenseknek
Vasárnap Pusztakamaráson - A veszteség is fegyverünk
Bért fizet a város a református kollégiumért
Csecsemőcsontvázak a templomban
Bográcsgulyásfőző verseny Vajdaszentiványon - Főztek és győztek!
Célkeresztben az akadálymentes internet
Közgyűlés Nagyenyeden, lelkészszentelés Magyarigenben
Ne félj tehát kicsiny csapat, ha rád felleg borul - zengett június 20-án több száz torokból az ének a magyarigeni templomban. Igen, a magyarigeni templomban. Egyházkerületünk közgyűlése alkalmával ugyanis ezen a délutánon mintegy 17 segéd- illetve helyettes lelkészt avattak fel. Immár hagyománnyá vált, hogy az évente tartandó közgyűlést az utóbbi években mindig más helyen tartják, tavaly Sepsiszentgyörgy, az előtt pedig Marosvásárhely adott otthont e kiemelkedő eseménynek.
A Mk 6, 37/a alapján tartott igehirdetésben Kató Béla
főjegyző elmondta: azzal, hogy erre az ünnepi istentiszteletre itt
kerül sor, szeretnénk jelezni, hogy számunkra mindenki fontos, akár tömbben,
akár szórványban él. Nem mondunk le semmiről, nem mondunk le
senkiről, van gondolat, van folytonosság és jövő a református
egyházban - hangsúlyozta Kató Béla.
Igehirdetést követően került sor a tizenhét fiatal eskütételére valamint az áldásra. Ezt követően a nagyenyedi egyházmegye kórusa énekelt, majd Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor a templom és a gyülekezet történetéről tartott rövid előadást.
Az ünnepséget követően a résztvevők visszatértek
Nagyenyedre, ahol a közgyűlést megelőzően a délelőtt
folyamán igazgatótanácsi ülésre került sor. A gyűlésen számos
közérdekű kérdés, probléma megtárgyalására került sor. A marosvásárhelyi
egyházközségek vagyonközössége (Kuratórium) kérte, hogy az igazgatótanács vállalja
át a Kuratórium felügyeleti jogát. A résztvevők úgy döntöttek, hogy elvben
elfogadják a felkérését, de mivel a jogok és kötelezettségek nem tisztázottak,
kérik a kuratórium alapszabályzatának újratárgyalását. Az ülésen új állások
létrehozásáról is döntöttek: Medgyesen a második lelkipásztori állásról
valamint a csíkszeredai egyetemi lelkészi állásról. Zsigmond Erika ügyvéd
személyében megválasztották az új egyházkerületi jogtanácsost is, aki
szerződéses alapon fogja betölteni a Marosán Tamás távozásával
megüresedett állást. A püspök hangsúlyozta, rendkívül fontos és szükséges egy
tapasztalt ügyvéddel való együttműködés, hiszen csupán a kolozsvári
visszakapott Metropol épület kapcsán 49 perrel kell szembenéznie az
egyházkerületnek. Az igazgatótanács döntött arról is, hogy Nagyenyeden
könyvtárosi állást, Kolozsváron pedig kutató-levéltárosi állást hoz létre.
Ugyanakkor elfogadta Tonk István főgondnok javaslatát egy lelkipásztori
alap létrehozásáról. Tonk István szerint több mint száz olyan lelkipásztor van,
aki csak egy minimális állami juttatásból él, s amely nem elég a megélhetéshez.
A megoldást olyan alap létrehozásában látja, amely önkéntes adakozás alapján
jönne létre, de más források felhasználásával is feltölthető lenne (pl. a
jövedelemadó 2%-a, külföldi, belföldi pályázatok). Az igazgatótanács a
főgondnok javaslatának megvitatására az Esperesek Kollégiumát kérte fel.
Az egyházkerületi közgyűlés június 21-én délelőtt a
nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium dísztermében folytatódott néhány új
tisztségviselő (zsinati és különböző bizottsági tagok) eskütételével.
dr. Pap Géza püspök
Ezt követte dr. Pap Géza püspök nagy lélegzetvételű,
rendkívül érdekfeszítő beszámolója, amelynek első részében a
teológiai ifjúság nevelésével foglalkozott, de kitért a teológia anyagi helyzetére
valamint a folyamatban levő akkreditációjára is. A kultusztörvényről
szólva a püspök elmondta, vannak előnyei, de hátrányai is. Ez utóbbiak
közé sorolható az megfogalmazás, mely szerint a felekezeti oktatást a törvény
támogatja, de nem kötelező módon. A beszámolóban külön beszélt az egyház
és politika viszonyáról. Mint fogalmazott, mindkettőnek hozzá kell szoknia
ahhoz, hogy bármennyire kevesen vagyunk, nem gondolkodunk egyformán, s nem
azonosak az opcióink, ennek ellenére nem engedhetjük meg magunknak, hogy
erőnket egymás elleni harcok kössék le sem az egyházban, sem az erdélyi
magyar politikai életben. Az erdélyi egyházkerület elnöksége és testületei nem
kívánják magukat a pártpolitizálásban elkötelezni, nem kívánnak egyetlen
politikai pártnak vagy alakulatnak sem a kiszolgálói lenni, a politikai
eseményeket a próféták szemszögéből szeretnék látni és láttatni, szavukat
pedig felemelni, ha úgy érzik, hogy eljött a szólás ideje.
A jelentésben szó volt még többek között a tavaly megrendezett
református világtalálkozóról, az idén szeptember 4-9. között Nagyszebenben az
Európai Egyházak Konferenciája és a katolikus Európai Püspöki Konferenciák
Tanácsa által közösen megrendezésre kerülő III. Európai Ökumenikus
Nagygyűlésről; az Egyházkerületi Presbiteri Szövetség megalakulásával
kapcsolatos lépésekről, a visszaszolgáltatott egyházi ingatlanok
helyzetéről.
Ötvös József generális direktor
Ötvös József generális direktor missziói jelentésének mindjárt az elején szomorú statisztikára hívta fel a figyelmet: míg néhány évvel ez előtt csupán két egyházmegyében, addig a múlt évben az egyházmegyék felében (8) több volt a vegyes házas, mint az egyező (!). Bár a természetes apadás lelassult, a lassú lemorzsolódás nem szűnt meg. Új jelenséggel is szembe kell néznünk: "nyilvántartásból kivettek" kategóriája. Ide tartoznak azok, akik nem fizetik a fenntartói járulékot vagy akik külföldre távoztak dolgozni. Ötvös József aggasztónak tartja a cigánykérdést, az üresedő templomokat (a templomlátogatottság még mindig magasabb a nyugat-európai átlagnál), valamint azt is, hogy szegény az egyházi ének- és zenekultúránk. Bár a bevezetett új énekeskönyv gazdagította énekkultúránkat, még sincs egy hozzáértő, magyar iskola nélküli szórványvidéket, nagyvárosi, koncertre járó gyülekezeti tagokat is átfogó erdélyi református ének-zenestratégiánk.
A közgyűlési tagok a püspöki beszámoló, a missziói
valamint más bizottsági jelentések meghallgatása után az elhangzott
kérdéskörökhöz, problémákhoz szóltak hozzá. A témák megbeszélését követően
a közgyűlési tagok megszavazták az elhangzott beszámolókat, jelentéseket
valamint határozati javaslatokat. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a Generális
Konvent által kidolgozott, a Kárpát-medencében levő református
egyháztestek közös alkotmánytervezetében levő egységtörekvő
irányelvek elfogadása.
Somogyi Botond lp, 2007-06-22
Megjelent az Új Kezdet júniusi száma, megtekinthető a www.reformatus.ro/ujkezdet címen.
Tisztelettel, Szabó Mihály lp.
Felelősségünk időszerűsége a politika erőterében
Keresztyén politikai konferencia a családról.
Kedves Barátaim!
Ha tehetitek, gyertek Hadadra, szeretettel várunk.
Szállásigényt egy héten belül jelentesetek be az e-mail
címemen: jhermanm@gmail.com
Isten áldjon, a viszontlátásig: Hermán M. János
Zwolle, 2007 jún.20
ELŐZETES PROGRAM
Helyszín, időpont: Hadad, 2007 júl.20-21
Szervezők:
-Áldás Népesség Mozgalom
-Dégenfeld Egyházi, Oktatási és Művelődési Központ
-Hadadi Református Egyházközség
-Hollandiai Christen Unie Politikai Párt
-Királyhágómelléki Református Egyházkerület
-Nagykárolyi Református Egyházmegye
-Partiumi Keresztény Egyetem
Péntek, júl.20
15 h. Érkezés, regisztráció
16 h. Nyitóáhítat. Nagy Sándor esperes
16.30 Vendégek köszöntése: Kurta Tötös Beáta lelkész, a Dégenfeld Központ igazgatója
16.10 A konferencia napirendjének ismertetése
16.20 Hadad polgármestere és az RMDSZ elnöke köszönti a konferencia résztvevőit
Moderátor: Dr. Hermán M. János előadótanácsos
16.40 "Mit tehet az egyház a keresztyén családért?" Lugosi Mihály lp. Élesd
17.00 "A holland és svéd családpolitika egyes vetületei magyar szemmel".
Urbán-Kátay Emőke előadása. (Közgazdász, a C. U. női munkacsoportjának tagja)
17.25 - tervezve:Drs.Tonk Gabriella előadása a romániai családpolitikáról.Kolozsvár -
Bukarest, az Egészségügyi Miniszterium államtitkára, pszichologus.
Kávészünet
Moderátor: Csép Sándor író, az "Áldás népesség" mozgalom névadója és alapító tagja.
"Népfőiskoláink a család megmaradásáért" Dr. Kiss Boáz lp. előadása, Csákvár
"Áldás népesség a Szilágyságban" Molnár Kálmán lp. Szilágycseh
"Áldás népesség Biharban" Jakabffy László főmérnők, Nagyvárad
"Áldás népesség a Bánátban" Gazdáné Mátytus Melinda lp. Újmosnica
19.10 Vacsoraszünet
20.00 Kerekasztal. A beszélgetést vezeti Hannie Herman Mostert, a C.U.munkatársa és
Dr. Geréb Zsolt, a P.K.E. rektora. Meghívottak: Csép Sándor, Kolozsvár; Caroline Otten, Hollandia; Balogh Ferenc polgármester, Hadad; Kulcsár Csaba RMDSZ elnök, Hadad; Dobai Zoltán lelk.ért. elnök, Ákos; Molnár Kálmánné, Szilágycseh; Geréb Miklós ehmei. Gondnok, Krasznamihályfalva.
20.40 Esti áhítat. Vincze Judit és Mészáros Árpád hadadi lp. akinek ma szülinapja vagyon.
21.10 A Börvelyi Református Egyházközség kórusának műsora következik
21.40 Kötetlen beszélgetés. Verset mond Török Sándor előadóművész, a LEK igazgatója.
Az "Egyetlenem" és az "Áldás népesség" filmek megtekintése. Házigazdák: KurtaTötös Szabolcs lp. Dobra, Szomorú Attila lp, Gencs, és ifj. Tolnay István lp., Nagykároly-Kertváros, Dr. Lovász András orvos, Nagykároly.
Szombat, júl.21.
9 .30 Reggeli áhítat: dr. Fodor Ferenc lp. Nagykőrös
Moderátor: Vincze Judit lp. missziói előadótanácsos, KRE, Nagyvárad
10.00 "Spiritualitás és kommunikálás a családban". Dr.Fodorné Dr.Nagy Sarolta ref. lp.,
főiskolai tanár, Nagykőrös
10.25 "Szocializáció a vallásilag-etnikailag vegyes családokban." Gombik Judit
tanárnő, PKE, Nagyvárad
11.50 "Család és személyiségfejlődés". Dr. Urbán Károly orvos, Kassa
11.10 Kávészünet
Moderátor: dr.Geréb Zsolt rektor, P.K.E.
Tervezve: Magyarországi családpolitika, jelen, múlt, jövendő. Felkérve:
Dr. Semjén Zsolt és dr.Harrach Péter.
12.00 "Családléptékű gyülekezetmodell - a gyülekezet felelőssége a családért".
Dr. Juhász Tamás teológiai professzor, Kolozsvár
12.30 Kérdések, hozzászólások
13.00 Zárszó. Felkérve: Ft. Tőkés László püspök.
Befejező áhítat: Csűry István főjegyző
14.00 Ebéd
15.00 Lelei néptáncosok előadása
17.00 Búcsuzás, eltávozás.
A konferenciai napirendi tervet összeállította dr.Hermán M. János.
/2007 jún.20-iki változat/
Az Európai Keresztyén Internet Konferencia az elkövetkezendő napokban, június 16-20 között tartja Magyarországon, a Balatonparti Révfülöpben ezévi ülését. További információk és a konferenciáról beszámolók az alábbi honlapon érhetők el:
Tisztelettel, Szabó Mihály lp.
Gulyásfőző verseny Balázsfalván
Június 16-án, szombaton a balázsfalvi RMDSZ, a tűri és a balázsfalvi református egyházközség szervezésében első alkalommal került sor a Küküllőmenti gulyásfőző versenyre a tűri református parókia udvarán. A versenyre hat csapat nevezett be Bethlenszentmiklósról, Magyarpéterfalváról, Búzásbocsárdról, Tűrből és Balázsfalváról. Az idősebbek mellett gyerekek és fiatalok is fakanalat ragadtak. A szervezők versenyen kívül "kotyvasztottak".
A versenyre benevezett hat csapat álal készített finomságokat értékelő zsűri tagjai - Biró Erzsébet, a megyei szintű gulyásfőző verseny első helyezettje, Nagy Mária, a Fehér megyei RMDSZ alkalmazotja és a Búzásbocsárdról érkezett Lázár István bácsi, a bográcsgulyás keszítésének szakértője. A zsűri az ételek íze mellett a hagyományőrzést is pontozta.
Az első díjat a Tűri Kolpingosok, a második díjat a Búzásbocsárdi Bográcsosok, a harmadik díjat a Péterfalvi Lendület csapat nyerte. Nemcsak a nyertes csapatok, de a résztvevők is Gulyásrecept füzetet kaptak ajándékba a jövőben megrendezett gulyásfőző verseny színvonalának emelése érdekében.
Végül a zsűri megindokolta pontozását, ismertetvén a csapatok által főzőtt gulyás hiányosságait. A jókedv ez alkalommal sem hiányzott. A résztvevők állítása szerint a fő cél nem a díjak megnyerése, hanem az együtt kellemesen eltöltött idő. Úgy vélem célunkat elértük, terveink szerint, Isten segítségével, évente meg fogjuk szervezni a Küküllőmenti gulyásfőző versenyt.
Karácsonyi István, RMDSZ elnök
Nagy Zsolt válaszol az ellene indított lejáratásra
Tisztelt olvasók!
Csatolva küldök egy rövid
összefoglalót az ellenem és az RMDSZ ellen irányuló lejárató hadjáratról, azzal
a céllal, hogy Önök pontos képet tudjanak kialakítani ennek az ügynek a
hátteréről.
Nagy Zsolt
Egy jogállam alapja az ártatlanság vélelme. Senki sem tekinthető bűnösnek
mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős
határozata nem állapította meg. Amióta elindult az ellenem és az RMDSZ
ellen irányuló lejárató hadjárat, sok téves értelmezés és információ jelent
meg. Legutóbb felfüggesztésem kapcsán. Sokan nem is értik, miért beszélek
arról, hogy hatalmi visszaélések áldozata vagyok, éppen ezért az Önök
rendelkezésére bocsátok egy összefoglaló anyagot, amelyben pontosan nyomon követhető,
hogyan alakult ez az ügy. A háttéranyagból világosan kiderül, hogy minden új
lépés, amely engem érintett, köthető valamilyen belpolitikai eseményhez.
Ennek az anyagnak az elkészítését azért is fontosnak tartom, mert a román
sajtóban hamarabb megjelentek információk a nyomozati anyagból, minthogy én,
mint érintett, láthattam volna. Tehát készakarva szivárogtattak ki az
ügyészségről információkat. A sajtó által újra és újra átvett információk
egyre torzabb formában jelentek meg, amelyek ellen végül már tiltakozni sem
lehetett.
Nagy Zsolt
A jogi procedúra
A miniszterek elleni eljárás elkezdési módját az 115/1999-es
törvény szabályozza. A Legfelsőbb Ügyészség kérése alapján az államfő
által létrehozott speciális bizottság javaslatot tesz az elnöknek az eljárás
megkezdésére vagy a megkeresés leírására.
Az ügyészség 2006. december 5-én fordult az államelnökhöz. A
felsorolt vádak: hazaárulás, kémkedés, a nemzetbiztonság veszélyeztetése,
csatlakozás szervezett bűnözői csoporthoz. Az én esetemben a bizottság
(három hónapnyi hezitálás után) nem javasolta az eljárás megkezdését, ugyanis
megállapítja, hogy nincsenek sem indítékok, sem bizonyítékok arra, hogy
elkövettem volna a felrótt bűncselekményeket. Ettől függetlenül az
államfő zöld utat adott a kivizsgálásomnak.
Mire elkezdődött az eljárás, a vádak jórészét már
ejtették és "csak" szervezett bűnözői csoport
morális támogatásáról beszélnek, anélkül hogy bármilyen konkrét tettre,
cselekedetre hivatkoznának!
A felfüggesztést szintén a 115-ös számú törvény szabályozza.
Az elnöknek lehetősége van felfüggeszteni a kormány tagját az eljárás
kérésének pillanatától, azaz esetemben december 5-e óta. Lehetőség és
nem kötelező! Miniszterként nem rendelkezem mentelmi joggal, az
államelnöki bizottság véleményezése az egyedüli előzetes lépcsőfok az
eljárás során. A felfüggesztés ténye csak bíróság elé küldés esetében válik
kötelezővé.
Az "ügy" naptára
-
November 22-én lát napvilágot a "kémügy",
amelyben 8 személyt vádolnak meg, közülük
egy az én személyes tanácsadóm. A sajtón keresztül sejtetik, hogy nekem
és Codrut Seres miniszternek is köze lenne az ügyhöz.
-
November vége: a Konzervatív Párt kilép a kormányból, az
RMDSZ marad.
-
December 5-én az ügyészség kéri az eljárás engedélyezését
az államelnöktől.
-
Március 12-én a Kormány elhalasztja az Európa Parlamenti
választásokat, az elnök ellenkezése ellenére.
-
Március 12-én este Traian Băsescu telefonon értesíti
Markó Bélát, hogy zöld utat ad az eljárásnak.
-
Március 13-án személyesen találkozom az államelnökkel, elmondja,
hogy ez az ügy hülyeség, alaptalan stb. és elmondja, hogy hivatalosan
hétfőn jelenti be döntését, amint az be is következik március 19-én.
-
Május 4-én, a referendum kampányának közepén jelenti be az
ügyészség, hogy elindította ellenem az eljárást.
-
Május 7-ére beidéznek, még zajlik a kampány, olyan dátumot
választanak, amikor tudják, hogy hivatalos magyarországi látogatáson vagyok.
-
Június 8-án a Cotroceni-i egyeztetésen az államelnök
tanácsosai azt kérik az RMDSZ-től, hogy lépjen ki a kormányból, mert ez
szerintük megoldaná a helyzetet.
-
Az RMDSZ nyilvánosan elutasítja a Demokrata Párt által
benyújtott bizalmatlansági indítvány megszavazását.
-
Június 11-én 12:45-kor az államelnök aláírja a
felfüggesztési rendeletet.
Az 1703-1711 között lezajló
kuruc szabadságharcra, kiemelten II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem háromszáz
évvel ezelőtti marosvásárhelyi beiktatására több rendezvény során
megemlékeztek az idén.
Júniusban Székesen a faluhoz
kötődő Bercsényi-családra: Bercsényi Miklósra és fiára, Bercsényi
Lászlóra emlékeztek abból az alkalomból, hogy Székes és a szomszédos Csejd
települések reformátusságának a testvérgyülekezetei (Lábatlan, Nagysáp),
valamint a szlovákiai Karva település küldöttsége látogatást tett. Az ünnepi
istentiszteleten Darányiné Csonka Valéria hirdette az igét (lábatlani
lelkésznő), majd Bíró László helybeli lelkész köszöntötte a vendégeket,
miután Ábrám Zoltán EMKE-elnök és László Márton történész emlékeztek meg a
Bercsényiekről. A Bíró Jenő tiszteletes által vezényelt csejdi kórus
fellépése és a helybeliek szavalatai tették ünnepélyesebbé a találkozót.
Dr. Ábrám Zoltán
Az édesapák tiszteletére június 18-án, az Apák Napján ünnepi
műsort szerveztek a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban. A
programban a Talentum Alapítvány gyermekrajz-kiállításának a megnyitása,
valamint az "Apám szájából szép volt az igaz" című esszépályázat
nyerteseinek a díjazása szerepelt. Meghívottak voltak Bakos Levente
polgármester-helyettes,
Dr. Ábrám Zoltán
Marosjárai falutalálkozó - 2007 július 7
Három éve volt az első, július 7-én, szombaton tartják a második találkozót a marosjáraiak, hazavárva az elszármazottakat. A közeli Jobbágytelke szülötte, Petres Kálmán (1887-1927) tanár, vers- és tanulmányíró költeményének sorait idézi a hazahívó: "Én imádom a szülőföldem, / kis madárházunkat a sorban, / s a kertet, ahol játszva törtem / piros rózsát a gyermekkoromban, / én imádom a szülőföldem". A falunap 10 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik a református templomban, ezt zászlóavatás, koszorúzás követi, majd 14 órától közös ebéd. Este 7 órai kezdettel színdarab és bál várja a résztvevőket a művelődési otthonban.
Könyvespolc
Gyökössy Endre - Rólunk van Szó!
. . . Ami bennünk többlet, ami jó, ami különb, az csak annyi, amennyi jézusi.
Csak Tőle kapható és fogadható el. Amennyi bennünk Belőle van, annyi emel ki abból a fulladó állapotból, ebből a borzalmas diagnózisból, amit felülnézetből az Isten lát. És ez a mi mentségünk.
Van egy nagyon kedves Igém: "Bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud". Sokszor vádol a szívem, akkor mindig ebbe kapaszkodom. Vádol, de Isten szíve nagyobb az én szívemnél, Ő mindent tud, Ó azt is tudja, amit én nem tudok...
Ár: 3,40 Lej
Ár: 8,00 Lej
Ár: 15,00 Lej
A fenti könyvek mindegyike, megvásárolható és
megrendelhető, egyházkerületünk
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
Tallózó
címmel tart előadást Szőcs István június 24-én, vasárnap fél tizenkettőtől a hidelvei református egyházközség gyülekezeti otthonának galériájában. A témáról a Hidelvi Galériában kiállított kerámiamunkák alkotója, Forró Ágnes képzőművész is beszél.
Reményik Sándor verseiből összeállított műsort
rendez június 24-én, vasárnap de 11. órától a Kolozsvár-Újalsóvárosi Református
Egyházközség a Fehér Templomban. A műsort Seres Zsófia állította össze,
közreműködik: Szőcs Judit.
A kolozsvári magyar gyerekkórus
következő próbáját június 26-án, kedden du. 5 órakor tartják. Este fél 8 órára rövid megbeszélésre várják a szülőket.
Szabadság, 2007-06-22
A Szôke Tisza Népzenei Alapítvány június 23-24-én tartja a XI. Országos és VIII. Nemzetközi Tisza-tavi Művészeti Fesztivált Tiszafüreden, amelyre idén a marosvásárhelyi Alsóvárosi Református Egyházkerület vegyes karát is meghívták. A kétnapos rendezvényen hetvenkét együttes és népdalénekes vesz részt. Az alsóvárosiak műsorán Kodály Zoltán gyűjtötte népdalcsokor és egyházi művek szerepelnek.
Népújság, 2007-06-21
Brassai Zsombor lelkipásztor úrnak!
Székelykövesd
Tiszteletes
Lelkipásztor Úr!
Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége emlékezteti Önt a következőkre:
1. Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa 2003
április 18-án 7/2003 szám alatt a következő határozatot hozta: "megtiltja
a lelkipásztoroknak, hogy akár politikai párt, akár politikai szervezet, vagy
politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független
jelöltként, helyi, megyei vagy országos szervezetben választott
tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek".
Az Igazgatótanács 2004 május 12-én hozott 49/2004 számú határozatában névre
szólóan kimondta, hogy Brassai Zsombor kettős politikai tisztsége a
törvény tiltó hatálya alá esik, és a szerepvállalást nem engedélyezi.
2. Mivel a tiltást Tiszteleted semmibe vette, beindult a fegyelmi
eljárás, amelynek eredményeként második fokon az Erdélyi Református Egyházkerület Fegyelmi Bizottsága 2005. június
13-án 14/2005 szám alatt a következő határozatot hozta: "Tiszteletes
Brassai Zsombor székelykövesdi lelkipásztort a Kánon III. fr. XIII.f. 60.par e
pontja értelmében a szolgálat és tisztség tekintetében 3 évre felfüggeszti. A
szolgálat és tisztség folytatásáról a felfüggesztés letelte után az illetékes
egyházközségi, egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés tesz javaslatot a
felfüggesztést kimondó fegyelmi bizottságnak. Tiszteletes Brassai Zsombor
lelkipásztor bepanaszoltat 3.840.000 lej perköltség megtérítésére kötelezi,
mely összeget az Erdélyi Református Egyházkerület pénztárába befizetni köteles
2005. augusztus 1-ig." (A megnevezett összeget Tiszteleted mai napig
sem fizette ki).
3. Ezt követően Tiszteleted 2005. június 15-én keltezett
levelében lemondott a megyei tanácsosi tisztségéről, amit Lokodi
Emőke a Megyei Tanács elnöke 7000/15.06.2005 szám alatt iktatott hivatalos
levelében visszaigazolt.
4. Ötvös József esperes a lemondásra való tekintettel kérte a
fegyelmi eljárás újratárgyalását és a határozat megsemmisítését. A kerületi
Fegyelmi Bizottság 2005 július 22-én 7/2005 szám alatt újratárgyalta az ügyet,
és határozathozatal érdekében leküldte a megyei Fegyelmi Bizottsághoz, amely
Tiszteletedet felmentette. A határozatot senki sem fellebbezte meg.
Ezt követően megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy mintha semmi sem történt volna, Tiszteleted provokatív módon nyilvánosan hirdeti, hogy több politikai tisztséget is betölt az érdekvédelmi szervezetben, politikai rendezvényeken, mint megbízott tisztségviselő jelenik meg, és nyilatkozik. Ezzel ismételten bizonyítékát adja annak, hogy semmibe veszi az Igazgatótanács határozatát, de a fegyelmi határozatokat is. Az elmondottak bizonyítása érdekében a következő forrásokra hivatkoznánk:
RMDSZ - TÁJÉKOZTATÓ
2007.május 31 csütörtök
XV.évfolyam, 3588 szám
"***Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége az elmúlt napokban folytatta konzultációját a kerületi szervezetekkel. Május 29-én Nyárádszeredában gyűltek össze Székelyhodos, Havad és Nyárádszereda önkormányzati tisztségviselői. A találkozón részt vett Dr. Kelemen Atilla Maros megyei elnök, Csép Éva Andrea ügyvezető elnök, és Brassai Zsombor ügyvezető alelnök. Kelemen Atilla hangsúlyozta, a helyi szervezetek megerősítése a legfontosabb teendő a közeljövőre nézve. Véleménye szerint az önkormányzati tisztségviselőket be kell vonni a helyi RMDSZ-szervezetek tevékenységébe, mert ők a legérdekeltebbek abban, hogy a választókkal kapcsolatot tartsanak."
*** "Ákosfalván - a helyiek mellett - Dózsa György,
Nyárádkarácson, Ákosfalva és Backamadaras tisztségviselői tanácskoztak a
helyi művelődési otthonban. Brassai Zsombor hangsúlyozta, hogy a
referendum-kampány egyik legfontosabb tanulsága az, hogy ezután semmit nem
szabad a véletlenre bízni, a felkészülést komoly odafigyeléssel, a legapróbb
részletig meg kell szervezni."
*** "2007 június 4.-én, Dicsőszentmártonban, a
hajdani zsinagóga épületében kialakított Magyar Kulturális Központban tartott
bővített választmányi gyűlést az Alsó-Küküllőmente térségét
átfogó Dicsőszentmárton-kerület elnöksége. A gyűlésen megjelentek a
kerület térségén működő önkormányzatok RMDSZ-es tisztségviselői
- polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok. A megyei szervezet
elnökségét Brassai Zsombor alelnök képviselte. Elsősorban a június
19.-i népszavazást elemezték ki, s tanulságaiból kiindulva körvonalazták azokat
a stratégiai szempontokat, melyeket érvényesíteni kell a közeljövő
kampányidőszakaiban. „Mindenekelőtt a célunkat kell
megfogalmazzuk, ami nem lehet más, mint az erdélyi magyarság képviseletének
biztosítása az európai, a román, és a helyhatósági döntéshozó struktúrákban"
- mondta Brassai Zsombor alelnök”.
KÉVE (Felelős szerkesztő: Brassai Zsombor)
3. évfolyam - 17.szám - 207 április 29. 7. oldal : Önkormányzatisok
Brüsszelben
Dr. Kelemen Attila és Kónya Sándor EU parlamenti
képviselők meghívására, április 16-17 között önkormányzati vezető
tisztségviselők látogattak Brüsszelbe.
"A Székely-Mezőségi csapat: Sallai Imre - alpolgármester (Nagysármás), Brassai Zsombor - kerületi RMDSZ elnök (Székelykövesd), Szabó Levente - polgármester (Mezőcsávás), Bartha Domokos - alpolgármester (Mezőbánd), Gálfi Sándor - alpolgármester (Mezőpanit), Dávid Gyula - polgármester (Mezőmadaras)"
KÉVE (Felelős szerkesztő: Brassai Zsombor)
3. évfolyam, 19. szám, 2007. május 13. 4. old.
"A gyűlés utolsó (előtti) napirendi pontja során Brassai Zsombor kerületi elnök ismertette az RMDSZ álláspontját az államelnök leváltására szervezett referendummal kapcsolatosan" U.o. 8.old "Meggyőződésem, hogy fontos az államfőt felfüggeszteni tisztségéből" . . . Én Igen-nel szavazok! Én igazat adok a parlamentnek! Igen a parlamentnek!" (Brassai Zsombor)
Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége mindezek alapján felszólítja Tiszteletedet, hogy 7 (azaz hét) nap leforgása alatt nyilatkozzon arra nézve, hogy milyen tisztségeket tölt be az érdekvédelmi szövetségben, erősítse meg, vagy cáfolja az RMDSZ-Tájékoztatóban illetve a KÉVE című lapban leírtakat.
Kolozsvár, 2007.VI.18
Dr. Pap Géza Tonk István
püspök főgondnok
Minap az Erdélyi Református Egyházkerület ismét számon kérte tőlem aktív politikai szerepvállalásomat - s ha vegytiszta jogi kontextusban értelmezzük a számonkérést, akkor adminisztratív megközelítésből, valóban elmarasztalható lennék. Az alábbiakban erre nézve fogalmazok meg néhány gondolatot - bár, az egyház vezetői nem véleményt, hanem nyilatkozatot várnak tőlem . . . Sajnos az egyházkerületi az utóbbi időben csak egyoldalúan kommunikál, (rendre)utasít, apellátát nem ismerő türelmetlenséggel feltételek nélküli politikai engedelmességet vár el. Ez esetben sem lényegi kérdés megvitatására szólítanak fel, hanem egy adminisztratív természetű nyilatkozattételre - s ez a módszer, mint olyan, kísértetiesen karhatalmi eljárásokra emlékeztet.
Először is, tisztázzuk: miről is beszélünk valójában?
Úgy vélem, a számonkérés hátterében rejlik a „vita” lényegi része. Az egyház vezetői úgy tesznek, mintha egy adminisztratív természetű jogszabály megsértése okán indítanának ellenem eljárást. Közismert, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa elfogadott néhány évvel ezelőtt egy határozatot, amely megtiltja a lelkészek aktív politikai szerepvállalását. Sokat vitatott döntés volt ez, amit az utóbbi években nyilvános vitákban, fórumokon, testületi üléseken igen sok bírálat marasztalt el. Ugyanakkor egy olyan határozatról van szó, amely furcsa módon, csakis az Erdélyi Egyházkerület közigazgatási határain belül érvényesek, odaát, a Királyhágó-melléki Kerületben, ahol Tőkés László a püspök, nem érvényesek. Ennek a jogi magyarázata egyszerű: a kerületek vezető testületei függetlenek egymástól, az adminisztratív kormányzói döntések csakis az illető közigazgatási területen érvényesek. Amennyiben zsinati döntés lenne, amely az egyház legfelsőbb döntéshozó testülete, a szabály mindkét kerületben érvényes lenne.
Tulajdonképpen a napnál is világosabb, hogy nem jogi, hanem politikai természetű kérdéssel van dolgunk! A szóban forgó határozattal, amely a lelkészi státus egyházjogi kérdését érinti (ez esetben korlátozza és szankcionálja), tulajdonképpen csak a zsinatnak - mint törvényhozó testületnek - lett volna joga foglalkozni, s nem egy kormányzói testületnek, amely csak az alaptörvény életbeültetése céljából hozhat intézkedéseket, mint végrehajtó szerv. Egy esetleges zsinati döntés esetében is az lett volna tisztességes, ha előtte szélesebb körben konzultációt folytatnak a lelkészekkel, netán presbiterekkel is. Nem ez történt, mivel a Királyhágó-melléki Egyházkerület püspöke - Tőkés László - lett volna az első, akit fel kellett volna függeszteni lelkészi és püspöki hivatalából. Továbbá azt is feltételezem, hogy elég nehezen lehetett volna meggyőzni a zsinat tagjait arról, hogy az egyház törvényhozó testületének jogában állna bármelyikünk politikai szabadságát korlátozni...
Tehát, a kérdés valójában nem jogi, hanem "kőkemény" politikai természetű! Az egyházkerület vezetői látszólag egy jogszabály érvényesítésére törekednek, de valójában egy politikai természetű koncepciós per kezdeményezői, s mint ilyen, politikai törekvéseknek való érvényszerzés szolgálatába állítják a velem szemben elkezdett számonkérési eljárást, melynek célja egy fegyelmi eszközölése, azzal a szándékkal, hogy vagy "betörnek" - azaz politikailag semlegesítenek/elhallgattatnak –, vagy eltávolítanak a lelkészi kar kötelékeiből. És ez nem fantáziálás, hanem tény, amit az előző eljárás bizonyít! Köztudott, hogy a közelmúltban az egyház vezető testülete nem egy esetben elfogult politikai véleménynek adott hangot, illetve politikai természetű akciókat bonyolított le! Tőkés László nyíltan felvállalt támogatása egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület vezető testülete adott esetben politikai szervezetként is képes fellépni az RMDSZ-el szemben! A jogi kibúvó ez esetben is kézenfekvő, hiszen nyugodtan mondhatják, amit már eddig is hangoztattak: az igazgatótanács határozatában nem a politikai véleménynyilvánítást tiltják, hanem az aktív részvételt valamely politikai szervezetben.
Persze, a lóláb most is kilóg a palást alól! Ha alaposan szemügyre vesszük a Tőkés László EP jelölését támogató aláírásgyűjtési akció során alkalmazott mozgósító módszert, akkor tulajdonképpen azzal valóban nem vádolhatjuk az egyházvezetőket, hogy lehorgonyoztak volna valamely politikai formáció mellett - hiszen Tőkés László "függetlensége" közismert -, de az viszont teljesen egyértelmű, hogy politikai pártként nyilvánultak meg és folytattak mozgósító akciót! S ez, voltaképpen egy súlyos egyházközéleti és egyháztani probléma, amire többen is rámutattak, nyilvános és egyházi vitát szorgalmaztak, de az egyházvezetés dölyfösen elzárkózott a magyarázattól.
Ilyen megközelítésben egyszerűen elképesztő a számonkérés - az egyházvezetők, hivatalukkal is visszaélve politikai szervezetként nyilvánulnak meg, de a lelkésztől, aki magánemberként, s nem hivatalát használva, politikai szerepet vállal, számon kérik a politizálást!
Teljesen tiszta lelkiismerettel nyilatkozom, hogy egyházi szolgálatomban sohasem politizáltam!!! A szószéket, a lelkészi szolgálat közösségi vagy személyes lelkigondozói alkalmait sohasem használtam politikai megnyilatkozásokra; bárki, aki rendszeresen követte lelkészi szolgálatomat (sajnos az egyházi vezetők nem sorolhatók ezek közé!!!) tanúsíthatja, hogy minden egyházi szolgálatom evangéliumszerű, és kifejezetten a személyes hitre jutást szolgálja (s nem a politikai meggyőződés befolyásolását, mint ahogy erre a szóban forgó politikai szerepvállalást tiltó igazgatótanácsi határozat ösztönözi a lelkészeket, s ezek közül többen is úgy a prédikációt, mint a templomot, illetve a presbitériumokat arra használják, hogy politikai ideológiáiknak támogató táborokat szerezzenek).
Egyházam iránti hűségemet bizonyítja a Semper Reformata levelezőlista létrehozása és moderálása, melynek keretében 2005-től folyamatosan publikálok, véleményemet teljes nyilvánosság előtt vállalom. A levelezőlistán forgalomba került véleményeim/írásaim is bizonyítják, hogy egyházon belül nem folytattam politikai szócsatákat, nem propagáltam semmiféle politikai ideológiát, hanem az egyház megújulásának érdekében teológiai természetű érvekkel nyilvánultam meg.
A felszólításban inkriminált Kéve című térségi hetilap - melyet szintén én indítottam majdnem két évvel ezelőtt, és immár közel századik megjelenésénél tart, majdnem száz hete én magam szerkesztem, tördelem és menedzselem a megjelenését/terjesztését -, nem kifejezetten egyházi lap, hanem olyan térségi hírlap, amelyben a gyülekezeti híreken, és hitmélyítő írásokon kívül több önkormányzati, kulturális és közéleti információ is bekerül. Itt valóban jelent meg néhány írás amelyben az önkormányzati folyamatokról, térségi politikáról szólt, de nem RMDSZ tisztségviselőként, hanem publicistaként közöltem ezeket.
Tehát, még ha formálisan jogi/adminisztratív természetű is a felszólítás, alaposan kifogásolom, hogy az egyházkerületi vezetés, aki felszólít nyilatkozattételre, politikailag nem semleges, hanem bizonyítható módon politikai szervezetként nyilvánult meg a közelmúltban! Én, református lelkészként, eddigi szolgálatom során sosem használtam hivatalomat politizálásra, csakis magánemberként folytattam politikai tevékenységet! Ezzel szemben alaposan kifogásolom azt, hogy az egyház vezető testülete egyházvezetői hivatalát felhasználva folytatott egyértelmű politikai tevékenységet, s most adminisztrációs szempontok mögé rejtőzve indít ellenem politikai fogantatású leszámoló eljárást!
Tisztelettel,
Brassai Zsombor
Kelt, 2007. június 18
Keresi a szálkát az erdélyi
református egyházkerület?
"Fellázadt" az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége ellen Brassai Zsombor székelykövesdi református lelkész.
A tiszteletes szerint - aki "civilben" a Maros megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető alelnöke - politikai indíttatású az a tegnapi átirat, amelyben Pap Géza püspök és Tonk István főgondok arra szólította fel, hogy hét nap leforgása alatt nyilatkozzon az érdekvédelmi szövetségben betöltött tisztségeiről.
A hivatalos felszólításban az egyházkerület vezetői egy 2003-as igazgatótanácsi határozatra hivatkoznak, amely megtiltja a lelkipásztoroknak, hogy akár politikai párt, akár politikai szervezet, vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként, helyi, megyei vagy országos szervezetben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek. Az egyházkerület döntése értelmében akár palástjától is megfoszthatják azt a lelkészt, aki a határozatot megszegi.
"Az egyház vezetői úgy tesznek, mintha egy adminisztratív természetű jogszabály megsértése okán indítanának ellenem eljárást. A napnál is világosabb, hogy nem jogi, hanem politikai természetű kérdésről van szó" - nyilatkozta lapunknak Brassai Zsombor.
Szerinte Tőkés László független európai parlamenti jelölt nyíltan felvállalt támogatása egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület vezető testülete adott esetben politikai szervezetként is képes fellépni az RMDSZ-el szemben. A lelkész arra a korábbi egyházkerületi állásfoglalásra utalt, amelyben Pap Géza püspök felszólította az RMDSZ-t, biztosítson befutó helyet jelöltlistáján Tőkés Lászlónak.
"Ilyen megközelítésben elképesztő a számonkérés - az egyházvezetők, hivatalukkal is viszszaélve politikai szervezetként nyilvánulnak meg, de a lelkésztől, aki magánemberként, s nem hivatalát használva, politikai szerepet vállal, számon kérik a politizálást" - méltatlankodott Brassai Zsombor, aki hangsúlyozta: a szószéket, a lelkészi szolgálat közösségi vagy személyes lelkigondozói alkalmait sohasem használta politikai megnyilatkozásokra.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségéből tegnap csak Tonk István főgondnokot sikerült szóra bírnunk. Pap Géza püspököt lapzártánkig nem tudtuk elérni, Kató Béla főjegyző pedig külföldön, Németországban tartózkodik. Tonk István lapunknak nem kívánt reagálni Brassai Zsombor felvetéseire. "A lelkipásztor válaszlevele címemre még nem jutott el, így tartalmát nem kommentálnám. Pap Géza püspökkel majd elemezzük a választ, és megfogalmazzuk az elnökség álláspontját" - nyilatkozta az ÚMSZ-nek a főgondnok.
Brassai Zsombor korábban az RMDSZ Maros megyei tanácsosa is volt. A már említett igazgatótanácsi határozat alapján egyszer már felfüggesztették három évre emiatt a tisztségéből. Ezt követően Brassai Zsombor 2005. június 15-én keltezett levelében lemondott a megyei tanácsosi tisztségéről.
Ennek eredményeképpen Ötvös József marosvásárhelyi esperes kérte a fegyelmi eljárás újratárgyalását, és a határozat megsemmisítését. A kerületi Fegyelmi Bizottság 2005. július 22-én újratárgyalta az ügyet, és határozathozatal érdekében leküldte a megyei Fegyelmi Bizottsághoz, amely a mezőkövesdi lelkészt felmentette. A határozatot senki sem fellebbezte meg.
A tegnapi átiratban az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsa "megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy mintha semmi sem történt volna, a tiszteletes provokatív módon nyilvánosan hirdeti, hogy több politikai tisztséget is betölt az érdekvédelmi szervezetben, politikai rendezvényeken, mint megbízott tisztségviselő jelenik meg, és nyilatkozik.
Ezzel ismételten bizonyítékát adja annak, hogy semmibe veszi az igazgatótanács határozatát, de a fegyelmi határozatokat is."
Látszat és valóság skizofréniája
"Ízléstelen és veszélyes irányba halad az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége"
Brassai Zsombort, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető alelnökét, székelykövesdi lelkészként az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége felszólította, nyilatkozzon arról, hogy milyen politikai tisztséget tölt be, az egyházkerület igazgatótanácsa 2003-ban ugyanis hozott egy határozatot, mely szerint a kerület református lelkészei nem tölthetnek be politikai funkciót. Ennek a döntésnek a következményeként Brassai Zsombor lemondott megyei tanácsosi mandátumáról.
Azóta azonban az egyházkerület vezetősége valamint Pap Géza püspök nyilvánosan állást foglaltak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke támogatásáról a közelgő európai parlamenti választásokon, ami - akárhogy is nézzük - politikai aktus. Ezért joggal merülhet fel a kérdés: miért nem szabad egy papnak politizálnia, ha a püspök nyíltan megteszi? Brassai Zsomborral a lelkészek politizálásáról és a református egyház erkölcsi válságáról beszélgettünk.
- Mi az tulajdonképpen, amit az egyházkerület vezetői kifogásolnak az ön tevékenységével kapcsolatosan?
- 2003-ban az egyházkerület vezető testülete, az igazgatótanács, hozott egy határozatot, amelyben megtiltják, hogy a lelkipásztorok aktív szerepet vállaljanak valamilyen politikai párt vagy szervezet életében. Ugyanabban a döntésben viszont ösztönzik a lelkipásztorokat, hogy politizáljanak, azaz hogy politikai véleményt közvetítsenek. Akkor, noha kifogásoltam a döntést és több rendben meg is védtem ezt az álláspontomat, fegyelmi eljárást kezdeményeztek ellenem, aminek az lett a vége, hogy három évre felfüggesztettek, és csak azután mentettek fel a felfüggesztés hatálya alól, miután lemondtam az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségemről, illetve a megyei tanácsosi mandátumról. Ám akkor is többször jeleztem, illetve többen mások is jelezték, hogy az illető határozat ellen számos kifogás fogalmazható meg, de az egyházkerület vezetősége többet ezt a kérdést nem bocsátotta vitára. Azok után viszont, hogy az egyházkerület vezetői - vezető testülete és püspöke - nyílt színen politikai szervezetként nyilvánult meg, politikai döntést hozott, politikai nyilatkozatot tett, olyan mozgósító kampányt indított be Tőkés László EP-jelölésének támogatására, amiben felhasználták az egyház struktúráját, apparátusát, karhatalmi intézkedésekkel ösztönözték, sőt kényszerítették a tisztségviselőket az aláírásgyűjtésre, úgy gondoltam és gondolom most is, a tiltás érvényét veszítette. Ez a látszat és a valóság skizofréniája. A látszat az, hogy egy jogi- adminisztrációs kérdés merül fel, számon kérhetik rajtam egy igazgatótanácsi döntés mellőzését, a valóság az azonban, hogy az ellenem indított támadás teljes mértékben politikai jellegű. Olyanok kifogásolják ugyanis a politikamentességre vonatkozó határozat be nem tartását, akik nem egy politikai párt mellett teszik le a garast, hanem maguk nyilvánulnak meg politikai szervezetként, az egyházat politikai pártként jelenítik meg.
A szószéket politikai fórumként használják
- Első mondatában utalt arra, hogy az inkriminált határozatban bátorították a lelkészeket a politikai véleményközvetítésre. Mi a különbség a kettő között? A politikai szerepvállalás és vélemény közvetítése nem ugyanazt a célt szolgálja?
- Ők elsősorban a református lelkészek politikai függetlenségét akarták ezzel a - szerintem nagyon ellentmondásos - határozattal megóvni, arra törekedtek, hogy a lelkész ne vállaljon nyíltan egyetlen politikai formációban sem szervezett szerepet, ugyanakkor lehetőséget nyitottak arra, hogy a lelkészek a szószéket politikai fórumra használják. Ezt én lelkészként kifogásolom, mert annak dacára, hogy fizetett tisztségviselője vagyok az RMDSZ-nek, illetve voltam a Maros Megyei Tanácsnak, a lelkészi szószéket semmilyen formában nem használtam politikai célokra. A szóban forgó határozat viszont erre ösztönzi a lelkészeket, s a közelmúltban jól tetten érhető volt, amint ez a befolyásolás egészen magas, püspöki szintről folyt.
- A két református egyházkerület közül csak az Erdélyi Egyházkerületben érvényes ez a határozat, a Királyhágómelléki Egyházkerületben viszont nem. Sőt, az utóbbiban egészen nyíltan és nyilvánosan RMDSZ- ellenes politizálás folyik . . .
- A két egyházkerületnek külön- külön vezető testülete van, amelyek nem állnak szerves kapcsolatban egymással, tehát az igazgatótanács döntése csak az egyik egyházkerületben érvényes.
- Valójában nem ez a skizofrén helyzet?
- Annyiban az, hogy a két egyházkerületnek van egy közös döntéshozó szerve, a zsinat, amely mindkét kerületre érvényes törvényerejű határozatokat hozhat. Ezzel kapcsolatban pedig felmerül egy egyházjogi probléma is, amiről kevés szó esett, hogy valójában az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának - ezt már máskor is megfogalmaztam, s valójában nem cáfolt meg még senki - nem lett volna hatásköre olyan jellegű döntést hozni, amely a lelkészi státust érinti, ebben az esetben korlátozó módon. Mivel az alaptörvényt csak a zsinatnak van joga legfelső testületként módosítani, nyilvánvaló, hogy egyházalkotmányi kérdésekben az igazgatótanács nem dönthet. A skizofrénia ebből adódik. Nyilván, ha a zsinat elé került volna ez a kérdés, az első Tőkés László püspök úr lett volna, akitől meg kellett volna vonni a palástviselési jogot.
- Milyen erkölcsi alapja van egy politikai állásfoglalást nyilvánosan képviselő testületnek, hogy ugyanezt a jogot megtagadja beosztottjaitól?
- Pontosan ez az, amit én kifogásolok és egyenesen ízléstelennek tartok. Addig ment az egyházkerületi vezetés ebben az ügyben, hogy az ellenem felhozott vádakban, a nekem szegzett kérdésekben olyan publikációkat is számon kérnek, amelyek teljes mértékben az én egyéni véleményemet tükrözik, nem a politikusét vagy a lelkészét, hanem a magánemberét. Ami már nem csupán azt jelenti, hogy megkérdőjelezik, hogy nekem lehet-e más irányú politikai megnyilvánulásom, mint a püspök úr által képviselt politikai vonal, hanem azt is, hogy lehet-e egyáltalán személyes véleményem, bármilyen kérdésben. Én ezt ízléstelennek és veszélyesnek tartom. Véleményem szerint az egyházkerület vezetősége elsodródott egy olyan radikális irányba, ami végképp árt az egyháznak - nem politikailag, hanem egyáltalán mint egyház.
- Milyen intézkedéseket hozhatnak ön ellen, amennyiben nem alkalmazkodik az elvárásukhoz?
- Az eddigi tapasztalatból kiindulva a legmérsékeltebb döntés, amit hozhatnak, hogy három évre felfüggesztenek a szolgálatból, míg a legdurvább, hogy végleg megszüntetik a lelkészi státusomat. Igaz, hogy a szabályzatban több más fegyelmezési lehetőség is van, de a 2005-ös esetben már foganatosították a felfüggesztést, ezért jobbra nem számítok.
Vélemény - véka alá rejtve
- Mit szándékozik tenni?
- Ezúttal nem fogok visszalépni, mint két évvel korábban. Pontosan azért, mert úgy érzem, hogy teljesen nyilvánvaló politikai színjáték zajlik ellenem, amiről beszélni kell. Az egyház eddig óvakodott attól, hogy a szennyesét a nyilvánosság elé teregesse, s megrótták azokat, akik a nyilvánosság elé tártak vitás kérdéseket. Sajnos, mind a mai napig nincs olyan fórum, amelyeken a kifogásokat meg lehet fogalmazni. Elzárkóznak a vitától, s az intézkedések úgy nyilvánulnak meg, hogy interneten átküldenek egy határozatot, még arra sem veszik a fáradságot, hogy borítékban küldjék el a levelet és aláírásukkal is hitelesítsék. Úgy gondolom, hogy ezt most már szóvá kell tenni.
- Mit tehetnek azok a lelkészek, akik nem értenek egyet az egyházkerület vezetőségének hivatalos állásfoglalásával, de egzisztenciájuk függ a lelkészi állás megtartásától?
- Gyakorlatilag semmit. Azoknak a lelkészeknek, akiknek más elképzelésük van különböző, akár politikai kérdésekről, nincs lehetőségük arra, hogy ennek hangot adjanak. Az egyetlen, amit tehetnek, hogy amennyire csak tudnak, elzárkóznak az egyházkerület vezetőségétől. Az egzisztenciális érdeke a legtöbb lelkésznek azonban az, hogy a véleményét véka alá rejtse.
- Van ebből a helyzetből kiút?
- Én azt gondolom, hogy radikális megoldáson nem érdemes gondolkodni, elsősorban egyházi szempontból, hisz tulajdonképpen a lelkésztársadalom gondjáról beszélünk. Az egyház maga csak közvetetten érintett benne. Egy felelős lelkésznek vagy egyháztagnak, keresztyén emberként sokkal összetettebben és felelősséggel kell megközelítenie ezt a kérdést. Amit megoldásnak tartanék, hogy sokkal inkább be kellene vonni ezekbe a vitákba az egyház tagságát, az egyház ugyanis nagyon klerikalizálódott, a nyilvánosság számára csak papokból és püspökökből áll, holott ez éppen a reformáció alapelveinek mond ellen. Ebben pedig a nyilvánosság segíthet, amely megjelenítheti azt az egyházat, amelyet nem papok által fentről vezérelnek, hanem közvetlenül az Ige és a Szentlélek vezeti. Ennek a feltétele az, hogy beszéljünk nyilvánosan a gondokról. A magam részéről mindenképpen aggódom az egyházért, mert azok a megnyilvánulások, amelyeknek éppen én is részben szenvedő alanya vagyok, azt mutatják, hogy nem jó irányba haladunk ebben a kérdésben sem, hanem még jobban bezárkózunk, a lelkésztársadalom vezetői pedig még arrogánsabbak és még kizárólagosságra törekvőbbek lesznek. Márpedig ilyen körülmények között az egyház amúgy is hihetetlenül megromlott társadalmi megítélésén nem lehet változtatni, s ez olyan kritikus szempont, amivel most már felelősséggel szembe kell nézni.
Bálint Zsombor, Népújság-2007-06-21
Jézus Szíve búcsút tartottak szombaton Kidén. A szépen feldíszített templomban katolikus, református, ortodox és más vallású helyieken kívül kolozsvári, szamosújvári vendégek hallgatták meg Kádár István monostori plébános istentiszteletét, illetve imádkoztak együtt a Désről érkezett ferences Pál atyával - a házigazda Szakács Endre szamosújvári plébános volt.
Az ünnepi istentisztelet vezérfonala a szívből fakadó békesség, szeretet, szelídség, alázat volt. A legszemélyesebb létünk helye a szív, s ha ez úgymond kővé válik, már nem tudunk szomorkodni, sírni, örülni, szeretettel fordulni embertársaink felé. "Az élet egyetlen esély... vedd komolyan, az élet jutalom . . . érdemeld ki" - hangzott el ezen a búcsún is a Kalkuttai Teréz anya által megfogalmazott két megszívlelendő elmélkedés.
A templomból kijövet kaláccsal és borral kínálkodtak, valamint az idegenből jött vendégeket ebéddel fogadták a kidei házigazdák. A vasárnapi református istentiszteletre eljöttek a katolikus hívek is, így viszonozván a református tiszteletesnek és családjának, valamint a református híveknek a búcsún való részvételt.
Lukács Éva, Szabadság, 2007-06-19
Továbbképzés egészségügyi asszisztenseknek
Az új rendelkezések értelmében az egészségügyi asszisztenseknek június 30-ig megfelelő pontszámot kell gyűjteniük ahhoz, hogy szakmájukat azt követően gyakorolhassák. Ennek érdekében a marosvásárhelyi Református Asszisztensképző Iskola két továbbképző előadás lebonyolítását vállalja fel, melyekre a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban kerül sor. Június 20-án, szerdán 10 órától dr. Pap Zoltán egyetemi tanár 18 kreditpontos továbbképző előadására kerül sor A csecsemők természetes és vegyes táplálása, valamint a gyermekek fertőző betegségei címmel. Június 28-án, csütörtökön 14 órától dr. Fazakas Béla egyetemi tanár A kórházon belüli fertőzések témában értekezik (16 kreditpont). Jelentkezni lehet a 219-296-os és a 216-997-es telefonszámokon.
Népújság, 2007-06-19
Vasárnap Pusztakamaráson - A veszteség is fegyverünk
Ki gondolta volna, hogy egyszer majd neki is át kell élnie hősei sorsát? Ki gondolta volna, hogy tisztánlátásáért szeme elpusztításával kell fizetnie? Iszonyú kimondani is, de az elveszett szem fényei most ugyanúgy ott munkálkodnak mindnyájunk tekintetében, ahogy a sütői nyelv szavai, jelzői évtizedek óta végzik bennünk léleknemesítő munkájukat. Így lesz a veszteség is fegyverünk. Így lesz a leveretés is egy új kiindulás eredője. Egyre határozottabban érzékelhetjük, hogy a leveretéséből fölegyenesedő Sütő Andrással az erdélyi magyarság is fölegyenesedett. (Csoóri Sándor, 1990)
A kisebbséget, a magyarságot, az emberséget védő írót halálosan megsebesítették. Megverik, fél szemét kiverik. Sütő András nem adja fel a küzdelmet, hanem hihetetlen mennyiségű és értékű esszék, írások sorában küzd azért, hogy változás történjen Erdélyben, változás a kisebbségi magyarság ügyében, Az erdélyi változatlanságok és a Létvégi hajrá című könyveiben azt mutatja meg: képtelenség az, hogy különbséget tesznek többségi és kisebbségi emberek között. Huszonöt nyugat-európai autonómiát sorol föl, különbözőket, megmutatván, hogy az emberi méltóságnak, az emberi lénynek mindenütt hasonló jogokra-lehetőségekre van szüksége. Haláláig küzdött a kisebbségi magyarság, a kisebbségi ember emberi méltóságáért. Életművét a legnagyobbakéhoz tartozónak gondolom. Nem véletlen, hogy Illyés Gyulának, Németh Lászlónak, Ady Endrének, Móricz Zsigmondnak szellemi társa. Nem véletlen az, hogy ez az életmű egy olyan univerzum, amelynek a részeibe úgy kapaszkodhatunk, hogy mindig nyugalom van az egészben. Nagy László mondta: viszonylagos viszonylatok között is tudom, hogy hol az anyám. A viszonylagos viszonylatok világában is, az alapértékeket tudnunk kell, és ezeket az alapértékeket Sütő András életművében fölleljük. Nincs olyan hallgatóm a debreceni egyetemen, akinek a szívébe- lelkébe ne vésném bele Sütő András szavait, amelyekkel megjelölte számunkra az értelmiségi, egyáltalán, az emberi küldetést: gyertyát nem azért gyújtunk, hogy a véka alá rejtsük, hanem hogy a gyertyatartóba tegyük, hogy fényét vesse mindazokra, akik a házban vannak." Gondolkodó emberek, ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen nőtt város."
Sütő András ezt vállalta. Kiállt bátran, egyedül is, érvényesítve meggyőződését, amelyet az egyetemes kultúrából merített, a kereszténységből és az európai kultúrából, hogy az emberi méltóság igényét közvetítse számunkra. Életműve olyan erőforrásunk, hogy élnünk kell vele. Nyolcvanadik születésnapján csak annyit mondhatunk: Köszönjük, Sütő András! (Görömbei András)
Sütő András az erdélyi magyarság mártírja. Szombaton Hunyadi László plakettjét leplezték le a Vörösmarty utca 36. alatti lakás falán, ahol negyven éven át élt és írt, írt és élt, vasárnap a szülőfaluba, Pusztakamarásra látogattak rokonai, hívei, barátai, irodalomkedvelők és irodalmárok. Az emlékezés a templomban és a szülői háznál zajlott. A kamarási református gyülekezet mindössze 138 lelket számlál, hallottuk Oroszhegyi Attila Zsolt lelkésztől. Évente keresztelnek is, de a szülők már nem itt laknak, a gyermekek másutt nőnek fel. Sütő András szülőfalujának magyarsága vészesen apad. Az író halálon túli jelenléte, az, hogy szülőfaluja az évről évre növekvő számban odalátogató irodalombarátok zarándokhelyévé válhat, reményt jelent a tekintetben is, hogy talán meghőköl a népességfogyás, és ismét megérhetjük, hogy mint a 75. és most a 80. születésnapon, mindig megtelik vasárnaponként a templom. Demeter József szászrégeni lelkész igehirdetésében bizakodását fejezte ki, hogy Sütő András öröksége, életműve, melynek csodája, akár az Ilyés próféta palástjáé, hitéből ered, átvezetheti az egymásra sorjázó nemzedékeket "a túlsó partra", nemzetmegtartó erőként fogja egybe a magyarságot. Az édesanya által ígért álom akkor lesz könnyebb, ha Sütő András, évfordulóktól függetlenül, mindörökké velünk marad, mert életműve is erős várunkká válik.
A szervezők nevében Székely Ferenc köszöntötte és mutatta be a vendégeket. Ismertette két távol maradt író, a pozsonyi Dobos László és a budapesti Bágyoni Szabó István levelét. Szóltak a népes hallgatósághoz Görömbei András debreceni irodalomtörténész professzor, Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi szerkesztő, közíró, Péntek János nyelvészprofesszor Kolozsvárról, Márkus Béla irodalomtörténész, kritikus Debrecenből, Szász István Tas doktor Leányfaluból, Pálfy G. István szerkesztő, közíró Budapestről és az 54 esztendőnek előtte itt szolgált Kónya László lelkész. A szülőháznál Kötő József, az EMKE országos elnöke mondott rövid beszédet. A ház falán a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal feliratos faragványa hirdeti: "Ebben a házban töltötte gyermekkorát Sütő András", a tornácon pedig ez áll az ajtó fölött: "Ebben a házban ígért könnyű álmot András fiának a jó édesanya". - Amikor jó harminc évvel ezelőtt egy diákcsoport élén itt jártunk, s a kapu elé megérkezve megláttam ezt az apró termetű házat - emlékezett Balázs Antal -, hirtelen Tamási Áron szülőháza jutott eszembe.
Ide ültek le a diákok, ebből a kútból merített vizet az édesanya, aki könnyű álmot ígért, és meg is kínált bennünket némi egyszerű harapnivalóval. Azóta nem járhattam erre, csak most, hogy elkészítettem ezt a két egyszerű táblát. Azért ilyenek, mert arra gondoltam: ha ilyen kis házakban ilyen nagyszerű emberek születnek, vajon ilyen egyszerű dolgok nem lehetnek-é nagyszerűek. A tornácon látható Hunyadi László vásárhelyi Sütő- plakettjének mása is.
Templomi kijövetelkor az utcán az Erdélyi Gondolat könyvkiadó standja. Beke Sándor Székelyudvarhelyről autózott Pusztakamarásra, hogy elhozza több más kiadvánnyal együtt a legfrissebbet, Sütő András Sikaszói fenyőforgácsok című könyvét, pontosabban a cikkeket, naplójegyzeteket tartalmazó 1987-es kötet újrakiadását, melyet akkoron a most itt szintén jelen lévő Ablonczy László válogatott és rendezett sajtó alá, ennek szövegét pedig Nagy Pál gondozta. A 131-150. oldalakon a Csipkerózsika-írás és a vita a sajátosság méltóságáról. A résztvevők: Szász János, Szőcs István, Rácz Győző, Farkas Árpád, Deák Tamás, Gálfalvi Zsolt, Láng Gusztáv, Bajor Andor. Utóbbi így fogalmaz: ha a sajátosat nem vállaljuk, akkor nem az egyetemeshez jutunk el, csak a semmihez, önmagunk föladásához. A magam részéről - írja Sütő - Illyés Gyula soraival zárom ezt a vitát: "A világirodalomban sosem az kapott helyet, aki világirodalmi helyre pályázott. Ennek epigon a neve. Hanem, aki a maga helyén végezte el a saját idejében rámért munkát úgy, mintha a világirodalom nevében csinálná."
Bölöni Domokos, Népújság, 2007-06-19
Bért fizet a város a református kollégiumért
A hátralékot szeptembertől törlesztik az egyháznak
Hosszas halogatás után a napokban a marosvásárhelyi Városháza aláírta a bérleti szerződést az erdélyi református egyházkerülettel, melynek nyomán a város bért fizet a Bolyai Farkas líceumot és református kollégiumot magába foglaló 450 éves iskolaépület használatáért. A szerződést azt követően írták alá, hogy a kormány nemrég jelentősen csökkentette a visszaszolgáltatott ingatlanok bérleti díját.
A megállapodás arra is kiterjed, hogy a jogerős visszaszolgáltatás óta eltelt időszakért a város a bérhátralékot is kifizeti az egyháznak, mely felvállalta, hogy a bérleti díjat teljes egészében az épület javítására illetve a benne folyó oktatás színvonalának emelésére fordítja.
- Természetesen örvendek, hogy a szerződést egy hosszabb egyeztetési folyamat után sikerült aláírni, és remélem, a polgármester be is fogja tartani az adott szavát, miszerint nem lesz fennakadás a bérfizetésben - fejtette ki lapunknak Pap Géza erdélyi református püspök. Mint elmondta, eddig a polgármester túl soknak tartotta a bér összegét, amit a kormány nemrégiben az eredeti érték mintegy 20%-ára csökkentett, és az aláíráskor is jelezte, egyelőre nincs elkülönített költségvetési keret erre a célra, de szavát adta, hogy a város be fogja tartani a szerződést. A püspök lapunknak kifejtette, ő a városvezetésnek is jelezte, hogy a bért teljes egészében a szükséges javításokra költik, és mióta az egyház jogerősen visszakapta az épületet, mintegy 70 ezer lejt fordítottak annak javítására. A benne székelő tanintézetek vezetőségétől pontos jegyzéket kértek a szükséges javításokról, ám az eddigi jelek szerint is többet kell majd költeni javításra, mint a 300 ezer lejes évi bér, így a javítási költségeket az egyháznak más forrásokból is ki kell egészítenie.
A szerződés részleteivel kapcsolatban Csegzi Sándor alpolgármester mondta el lapunknak, a megállapodás szerint a folyó karbantartási költségeket is a bérlőnek, azaz a városnak kell állnia, illetve abban is egyezségre jutottak a felek, hogy a bérhátralékot szeptember 15-től kezdi törleszteni a város az egyháznak. Az alpolgármester szerint a szerződést tavaly december 1-jétől kellett volna aláírni, amit Dorin Florea polgármester a kormány által megszabott akkori négyzetméterenkénti 7 lejes bérleti díj miatt nem akart. Ugyanakkor az ingatlanról a telekkönyvben szereplő adatok sem találtak a valósággal, így az egyház újabb felmérést készíttetett, a szerződést az effektív belakott felületre kötötték meg.
Az ötezer négyzetméternél nagyobb hasonló helyzetű ingatlanok bérleti díját négyzetméterenként 1,5 lejre csökkentette időközben a kormány, ezzel az értékkel kötötték meg a szerződést, és ugyanez érték szerint fizetik ki a decembertől mostanig terjedő hátralékot is. Az alpolgármester elmondta, a szerződésben szereplő bérköltséget belefoglalják a városi költségvetésbe, az idevágó határozatot várhatóan a helyi tanács következő, július 5-én esedékes ülésére terjesztik elő.
Benedek István, Bépújság, 2007-06-19
Csecsemőcsontvázak a templomban
Eddig tizenhét csecsemő- és kisgyerekcsontváz került elő a telekfalvi református templom alapjának kiásásakor: a Haáz Rezső Múzeum két régésze, Sófalvi András és Nyárádi Zsolt két és fél hete dolgoznak a kis falu templomában. Az eddig elvégzett munka alapján biztosan állítható, hogy a középkorban több kisgyereket temettek a templomba az akkori szokásoknak megfelelően. Eddig feltárták a templom keleti része alatt elhelyezkedő késő gótikus szentélyt, illetve a nyugati oldalban kora népvándorláskori település nyomaira, valamint egy, a feltételezések szerint a 8-9. században épített avar ház nyomaira bukkantak.
Templomjavítás és ásatás
A telekfalvi templom felújítása tavaly kezdődött: 2005 decemberében ugyanis a tetőzet egy része beszakadt, és az amúgy is rossz állapotban lévő épület helyreállítása ekkor vált igazán szükségessé. 2006 tavaszán nekifogtak a torony javításának, majd tavaly ősszel a tetőzetet is kijavították. Idén a templom belső részét újítják fel, ezért szedték fel a padlózatot. A két régész két és fél héttel ezelőtt fogott hozzá a padlózat alatti rész megvizsgálásának: először a templom keleti részén nyitottak egy kutatószelvényt, itt egy - a jelenlegi eredmények alapján - 15. század végi, 16. század eleji, késő gótikus szentélyt tártak fel. Sófalvi szerint arról is megbizonyosodhattak, hogy a reformáció idején észak felé bővítették, majd a 18. században kelet felé - ekkor nyerhette el a templom jelenlegi formáját is.
Felszínhez közeli gyereksírok
A templom nyugati részét a korabeli szokásoknak megfelelően temetkezésre használták. A telekfalvi templomban egyelőre egyedi esetnek számít, hogy szokatlan és kivételes módon gyerekeket temettek ide - a tegnapig feltárt mintegy 17 sír kivétel nélkül csecsemőcsontvázakat és egy-két éves kisgyerekek maradványait tartalmazta. Sófalvi szerint gyakorlati megfontolásból temethették ide a gyerekeket, mivel kisméretű volt a templom - a felnőttek valószínűleg a templomon kívül vannak elhantolva. Ami feltűnő, hogy nagyon közel vannak a sírok a felszínhez. A most feltárt sírok kapcsán több, a régészek számára érdekességnek számító tényre is fény derült. Az egyik az, hogy vannak temetkezési rendellenességek: néhány csecsemő nem a megszokott, nyugat-kelet irányban van tájolva - ez Sófalvi szerint valószínűleg azért van, mert ezek a gyerekek még nem voltak megkeresztelve. Igazából nem keresztény embernek nem lehetne sírhelye az akkori szokásoknak megfelelően a templomban - minden bizonnyal valamilyen kompromisszumot kötöttek az akkoriak, közösségi igény nyomán köthettek egyezséget, és így helyezték örök nyugovóra a gyerekeket a templomban. A gyereksírokban beazonosíthatók a koporsós temetkezés nyomai, de az furcsaságnak számít, hogy kelet-nyugat, illetve észak-dél irányban tájolt sírok is vannak.
Avar ház nyomaira bukkantak
A mostani ásatás másik érdekessége, hogy a templom nyugati részében olyan kora népvándorláskori lelőhelyre bukkantak, ami arról tanúskodik, hogy ezen a helyen egy 5-6. századi germán népcsoport telepedhetett meg - ezt a földből előkerülő cserepek bizonyítják a régészek szerint. Ugyanakkor egy 8-9. századi avar ház nyomai is jól kivehetők - erre a ház formája alapján jöhetett rá a két régész. Mindkét felfedezés azért több mint jelentős, mert tavalyig semmi bizonyosat nem lehetett tudni a település korai történetéről - akkor a két szakember a falu határában késő Árpád-kori cserépmaradványokat is talált. Az avar ház helyére épülhetett néhány száz év különbséggel a késő gótikus templom. Az ásatás során feltárt leletek a Haáz Rezső Múzeumba kerülnek, az ásatásról és a következtetésekről publikáció és előadás is születik majd. A helyszíni kutatás tovább folytatódik.
Telekfalva
A falu első írásos említése 1566-ból való, 1614-ben a rendelkezésünkre álló adatok szerint 30 szabad és 11 jobbágycsalád lakta. Lélekszáma 1867-ben volt a legnagyobb (401 személy), ma több mint kétszáz személy lakik itt. Református temploma mai formáját a 16. század végén nyerte el. Azért maradt fenn kevés írott forrás a falu történetéről, mert a paplak és annak levéltára az 1872-es tűzvész alkalmával megsemmisült. A település lelkésze 2002. január elseje óta Juhász Ábel református pap.
Menedékbarlangok a környéken
A két régész a környéken több török kori menedékbarlangot is feltárt, legutóbb a Telekfalvától északra lévő Somoserdő felett, az Őrhegy oldalában kutatott egy mesterséges, emberek által létrehozott menedékhelyet. Hasonlóak vannak Muzsna, Kénos és Máréfalva közelében, ugyanilyen a Budváron és a Rezen található barlang is. A telekfalvit a 16. században hozhatták létre, működésükről írott adatunk nincs: Sófalvi szerint bizonyos, hogy a hagyományoknak hinni lehet, amikor arról beszélnek, hogy ezekbe a barlangokba menekültek a falvak lakói a török dúlások idején. Hogy miként működött ez az egész barlangrendszer, további kutatások tárgyát képezi. Ideiglenes ottlakásra utaló leleteket (hajtű, ruhakapocs, cserépdarabok, kis mennyiségű állati csont) találtak a barlangok bejárati részén, és nem kizárt az sem, hogy eredeti céljukon kívül másra is használták a helyeket.
Katona Zoltán, Udvarhelyi Híradó, 2007-06-15
Bográcsgulyásfőző verseny Vajdaszentiványon - Főztek és győztek!
Szombaton a marosvásárhelyi Magányosok Klubja szervezésében hatodik alkalommal került sor a már hagyományossá vált bográcsgulyásfőző versenyre Vajdaszentiványon. A versenyre nyolc csapat nevezett be, az idősebbek mellett gyerekek és fiatalok is fakanalat ragadtak.
A felállított bográcsokban krumpli-, székely-, bab-, tejfölös-kapros-zúzás gulyások rotyogtak. Az elkészült finomságokat értékelő zsűritagok - Dénes Kiss Margaréta étteremvezető, Székely Éva színművésznő, Dénes Csaba, vajdaszentiványi református lelkész, Sütő Balázs vegyész, és a zsűrielnök Kopacz Imola klinikai pszichológus - sűrűn ízleltek, nézték az esztétikumot az ételek íze mellett az egy személy számára történő asztalterítés modelljét is pontozták.
A csapatkapitányok buzgón ecsetelték a bográcsok tartalmának összetevőit. Igazi leleményességről árulkodott a tinicsapat felszolgálásának módja, akik Sütő Alpár irányítása alatt az Arató babgulyást egy házikenyér kivájt belsejében tálalták. A vajdaszentiványiak Fülöp Évával az élen helyi jellegzetes krumpligulyást készítettek, Bereczki István csapata a burgonyás, gombás "Szívem gulyással" próbálta lekenyerezni a kiértékelő bizottságot. Cziprián Irénke csapatának magyaros gulyása, Gáll László csapatának Laci bácsi székelykáposztája, a Kaszács Erzsébeték tejfölös, kapros, zúzagulyása - fodrász módra, Máthé Károly csapatának Karolgi székelygulyása és Szabó Máriáék "Mari néni babgulyása" mind-mind elnyerte a zsűri tetszését.
Az eredményhirdetés előtt a Magányosok Klubjának tagjai szórakoztató műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek. Az előadásból a jókedv sem hiányzott, főleg a divatparódia aratott nagy sikert.
Végül a zsűri kért szót, ismertetve a pontozás alapján elért helyezéseket: első alkalommal főztek és győztek a vajdaszentiványiak, őket követte a magyaros gulyás a második helyen, harmadik díjazást a tejfölös-kapros gulyás kapott. Sorrendben a negyedik lett a Karolgi, ötödik a Mari néni babgulyása, hatodik a Laci bácsi székelykáposztája, a hetedikek díjat a szívem gulyása vitte el. Külön díjazták a tinicsapatot és a legjobb házigazdának járó oklevelet is átnyújtották Dénes Csaba lelkésznek.
Kopacz Imola elmondta, a verseny több hetes készülődés eredménye, amelyen mindenki megpróbálta a legjobb eredményt elérni és fogékony volt az újdonságra. Jövőre is lesz főzőverseny, akkor a csejdi református egyház meghívásának tesznek eleget.
Berekméri Ildikó, Népújság, 2007-06-18
Az informatika világából
Célkeresztben az akadálymentes
internet
A gyengénlátók, a vakok vagy a hallássérültek, valamint a süketek számára gyakran még mindig komoly nehézségeket jelent az internetezés. Ezen a helyzeten szeretnének változtatni a fejlesztők.
Sajnos bármennyire is fejlődött az elmúlt években az internet, még mindig számos akadály nehezíti a sérült emberek számára a böngészést vagy az e-mailezést, chatelést. A szakemberek nem véletlenül választották az "Akadálymentesítést!" és a Webet mindenkinek!" mottókat a darmstadti 6. Akadálymentes E-Kormányzati Konferencia fő szlogenjéül. A gyengénlátóknak és a vakoknak különleges olvasókészülékekre és a Braille-írásra van szükségük az interneten való böngészéshez, míg a süketeknek speciális jeltolmács programok segítenek.
Talán a legmegdöbbentőbb, hogy fel sem mérjük, hány vak vagy süket ember van világszerte. Csak Németországban több mint 155 000 vakot és több mint félmillió látássérült embert tartanak nyilván. Utóbbiak látóképessége kevesebb, mint 30 százalékos. Emellett 200 000 nagyothalló és süket van, az Európai Unióban a számuk eléri az egymilliót. Ezenkívül 260 000 uniós lakos szenved valamilyen tanulást gátló betegségben és mozgáskorlátozottak száma körülbelül 600 000.
"A Web 2.0 egyik fontos alappillére, hogy a felhasználó tevékenységén alapul. De mi van akkor, ha ezt a tevékenységet számos dolog nehezíti vagy hátráltatja? Sok felhasználónak gondja van például a blogokkal, a Braille-írást olvasó és átalakító készülékek nem kezelik megfelelően a rövidítéseket" - nyilatkozta Brigitte Luckhardt, a Web for All projekt munkatársa. "A blogok ugyan olvashatók, de nagyon nehezen tájékozódnak a Braille-írást olvasó és konvertáló eszközök a hivatkozások között. Gondot okoznak a grafikák, a képaláírások is. Ezekben a labirintusokban még egy egészséges ember is gyakran eltéved" - tette hozzá Luckhardt kolléganője, Anna Courtpozanis.
A megoldást az új technológiák és a multimédia jelenthetik, de például a vakok nem tudnak mit kezdeni a grafikákkal, a videókkal és a Flash-animációkkal, a süketek pedig a podcastokkal. Megoldást a süketeknek a júliusban, Madridban megrendezendő 15. Világkongresszusán bemutatandó Zignoo nevű Web 2.0-s platform jelenthet majd, amit egy hamburgi vállalat az Európai Unióval, valamit Schleswig-Holstein német tartománnyal közösen fejlesztett ki. "A platform a jelbeszédre épül, ilyen oldal még nincs a világon. A levelezőkliens az e-mailek tárgyát és tartalmát egyaránt jelbeszéddé alakítja át és a címzettek ezeket külön videók formájában kapják meg. Az üzeneteket a felhasználók webkamerákkal vehetik fel" - jelentette ki Arne Ohlsen, a rendszer fejlesztője.
Az elmúlt egy évben egyébként számos cég fedezte fel magának a gyengénlátó, a vak, a hallássérült, a süket és a mozgáskorlátozott emberek jelentette új felhasználói réteget. Először tavaly júliusban a Samsung dobta piacra Touch Messenger nevű készülékét, amelynek a segítségével a vakok és a gyengénlátók SMS-eket küldhetnek és fogadhatnak. Majd a Google jelentette be, hogy speciális keresőszoftvert fejleszt a vakok és a gyengénlátók számára.
Az IBM az Easy Web Browsing nevű technológiával szeretne segíteni az időseknek, a fogyatékosoknak és a gyengénlátó vagy színtévesztő személyeknek abban, hogy ők is használni tudják majd a világhálót. Végül néhány hete Adriane és Klaus Knopper a bécsi Linuxhetek 2007 elnevezésű rendezvényen mutatta be Knoppix-ADRIANE operációs rendszerét, amely a látássérülteknek, a gyengénlátóknak és a vakoknak jelenthet megoldást.
