|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007
május 25, VI. Évfolyam 21. szám (összesen 257 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
Baczkamadarasi Kis Gergely (1737-1787) emlékére
Zsoltáréneklő verseny a székelyudvarhelyi református kollégiumban
Lelkészértekezlet Székelyudvarhelyen
Bolyki János - János evangéliuma
Magyar református önismereti olvasókönyv
Kolozsvári konferencia: autonómiát, állampolgárságot!
A Markó-Tőkés békülés az egyetlen megoldás?
Lelki nyugalom, hit és bizakodás - Évszázados emberek Erdélyben
KALOTASZEG NAGYASSZONYÁRA EMLÉKEZNEK
Egyházi kórustalálkozó Szászrégenben
Partiumi Keresztény Egyetem - közel az akkreditációhoz
Élet az RMDSZ-en túl - Interjú Szász Jenő MPSZ-elnökkel
Szavazás után: Nem vagyunk nyáj! (Jegyzet)
Szavazás után: A bukás felé vezető út (Véleményt mond a szociológus)
Közélet: Könyv a múltról a jelennek
VI. Pünkösdi Hangversenysorozat
Emlékezés Szabédon - Az akarás csak fészkelődik
Kolozsvári Református Kollégium - Ballag már a véndiák . . . De hova?
Egymilliárd forint a Sapientia-EMTE-nek
A BBTE magyar rektorhelyettese elnézést kért a plakátok levétele miatt
Alkotmányos jog lehet az internetes szabadság
Civil nyilatkozat a tudáshoz való hozzáférésért
"Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, Oh, Uram, hűséges Isten. " (Zsolt 31:6)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szerető férj, édesapa, nagyapa, rokon, ismerős és jó barát,
id. SZABÓ JÓZSEF
nyugalmazott református lelkipásztor
életének 81. évében hosszas, türelemmel viselt szenvedés után visszaadta lelkét Teremtőjének.
Temetése az uzoni református templomból az uzoni református temetőben lesz 2007. május 25-én 14 órától.
Részvétfogadás május 24-én 16 órától és a temetés előtt egy órával.
A gyászoló család
A pünkösdi nagyhét elején, a keddi bűnbánati istentisztelet után bibliaismereti vetélkedőre került sort Székelyudvarhely II. Református Egyházközségben.
Ruth, Eszter és Jelenések könyve 1-3 része képezte a verseny anyagát. A felkészülés már hetekkel ezelőtt elkezdődött az ifjúsági csoportban.
A versenyre három ifjú jelentkezett: Fülöp Éva, Fülöp Sándor és Bándi Sándor. A versenyzők 3-3 tételt húztak az előre elkészített 18 tételből.
A kéttagú zsűri (Hegyi Sándor és Bekő István lp.) a vetélkedő után a következő sorrendet állapította meg: Fülöp Éva 9 pontot szerzett, Fülöp Sándor 8 pontot, Bándi Sándor pedig 6-ot.
Mellékelve néhány fénykép a vetélkedőről.
Hegyi Sándor lp.
Az
Baczkamadarasi Kis Gergely (1737-1787) emlékére
Székelyudvarhely legrégebbi emlékoszlopa a Református Kollégium udvarán található. A hálás tanuló ifjúság állíttatta a kollégium második alapítójának Baczkamadarasi Kis Gergelynek a tiszteletére 1843-ban, a Szózat megzenésítésének évében.
A kiegyezés esztendejében, 1867-ben, a kollégiumi ifjúság új sírkövet emel a helyi református temetőkertben, ezzel tisztelegve a nyolcvan évvel azelőtt elhunyt rektorprofesszor emléke előtt.
Az 1768-1787 évek közötti 19 évi áldásos munkájából említésre méltó:
- A Református Kollégium belső szervezésének és tanmenete rendszerének megformálása.
- A szegény sorsú tanulók segítségére 1770-ben beindította az ún. expozíciót, a tanulók közös étkezési rendszerét. A hét tanulóból álló "expo" a 2-3 szolgadeák szolgálataiért (ételbehozás, vízhordás) azoknak élelemmel való ellátását és közvetve taníttatását biztosította.
- 1770-1772 között felépíttette a 45 szobát magába foglaló kollégiumot, az akkori piactér legpompásabb, barokk stítusú épületét;
- Székelyudvarhely Főterének arculatát 1781 óta újraformálta a református templom által. A templom tetőzetén zöld cserepekből kirakott "K.G. 1781" felirat ma is tiszteleg építője emlékének.
- A református egyház közfőjegyzői (generális nótárius) címmel tisztelte meg.
- A zsinat megbízásából készítette a hosszú ideig nélkülözhetetlen szabály- és vallásszertartási útmutatót, az Ágendát, azaz "az egyházi szolgálatbeli okos istentisztelet módját".
Székelyudvarhely e neves személyisége előtt tisztelgett 2007. május 9-én a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium, megemlékezve a templom- és iskolaépítő születésének 270. és halálának 220. évfordulójáról.
Popa Ioan Eneida, tanár
Zsoltáréneklő verseny a székelyudvarhelyi református kollégiumban
"Dicsérjétek az Urat!
Dicsérjétek Istent az ő szent helyén; dicsérjétek őt az ő hatalmának boltozatán!
Dicsérjétek őt hősi tetteiért, dicsérjétek őt nagyságának gazdagsága szerint!
Dicsérjétek őt kürt-zengéssel; dicsérjétek őt hárfán és cziterán;
Dicsérjétek őt dobbal és tánczczal, dicsérjétek őt hegedűkkel és fuvolával;
Dicsérjétek őt hangos czimbalommal, dicsérjétek őt harsogó czimbalommal.
Minden lélek dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat! "
A 150. zsoltár versei nyitották meg azt a zsoltáréneklő versenyt, amelyet a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium tartott az idei áldozócsütörtökön. A székelyudvarhelyi református iskola ezzel a versennyel kívánt belkörűen tisztelegni az Úr Isten tette előtt, aki Szenczi Molnár Albert odaadása és munkája által 400 évvel ezelőtt magyar nyelvre lefordított zsoltároskönyvet adott magyar református népe kezébe.
1607-et, a zsoltárkönyv kiadási esztendejét nem érhette meg Bocskai István, a nagy református fejedelem. 2007-ben Székelyudvarhelyen létrejöhetett egyfajta jelképes Bocskai - Szenczi Molnár féle találkozás: a zsoltárkiadása tiszteletére megtartott versenynek a Székelyudvarhely-Belváros Egyházközség Bocskai Háza adott helyet.
A szervezők a házigazdát, Gede Ildikó lelkipásztort kérték fel, hogy a versenyzők és a hallgatóság előtt mutassa be Szenczi Molnár Albert életútját, amelynek csak egyik állomása a 150 zsoltár fordításának s kiadásának munkája. László Zoltán kollégiumi zenetanár sajátos módon tisztelgett a nagy előd előtt az általa e célra megzenésített zsoltárral.
Előadás és gitármuzsika után következett a várva várt verseny. A szervezők két kategória számára hirdettek megmérettetést: a kollégium általános iskolás diákjainak külön, a középiskolásoknak külön. A verseny gyakorlati szempontot követett, amikor a szervezők a jelentkezőktől a kötelező zsoltárt az új énekeskönyv dallama szerint kérték. Az általános iskolás jelentkezők egy kötelező zsoltárból (L. zsoltár - Az erős Isten uraknak Ura) és 5 szabadon választottból készültek. A középiskolai versenyzők követelményszintje magasabb volt: tőlük két kötelező zsoltárt vártak a szervezők (az L. - Az erős Isten uraknak Ura, és a LXVI. zsoltárt - Örvendj egész föld az Istennek), de a szabadon választottak száma ugyancsak 5 volt.
A sorshúzással eldöntött versenyrend után felcsendülhetett az első énekhang, majd sorban a többi. Lehetett remegő hang vagy mutáló fiúhang, izgatottságtól el-elcsukló ének vagy tökéletes hangzás: a mintegy másfél órán keresztül tartó verseny minden szereplőjét a hallgatóság tapsa követte.
Az énekek után a zsűri (Deák Szidónia énektanár, László Zoltán zenetanár, Bekő István lelkipásztor) munkához látott. Eddig figyelmesen pontoztak, most azonban a pontozást összegezték, és a versenyzők között rangsort állítottak fel. Míg a zsűri a munkáját végezte, azalatt a közönség ismerős zsoltárokat énekelt. Hamarosan megszületett az eredmény! A megérdemelt tapson és dicsérő szavakon túl a boldog győztesek átvehették a díjakkal járó könyvjutalmat.
Szervezők és résztvevők egyaránt úgy érezték, hogy Krisztus Urunk mennybemenetelének ünnepnapját nem is lehetett volna találóbban megszentelni, mint e zsoltáréneklő verseny által!
Bekő István lp.
Lelkészértekezlet Székelyudvarhelyen
"Eszaktológia az igehirdetésben" címmel tartotta
idei második lelkészértekezletét 2007. május 16-án Székelyudvarhelyen a helyi
református egyházmegye lelkészi kara. Dr.
A lelkészértekezleten részt vett Kató Béla egyházkerületi
főjegyző is, aki Dr.
A vendéglátó egyházmegye lelkészein kívül az értekezleten részt vettek a helyi nyugdíjas lelkészek, és képviseltette magát az Erdővidéki Református Egyházmegye lelkészi kara is.
Bekő István lp.
A Partiumi Közlöny áprilisi számában, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerülket honlapján megjelent Rendhagyó Sajtószemlével kapcsolatban írok. Mindkét fórumot ország-világ olvashatja.
Lévén, hogy ebben a "sajtószemlében" ennyire előkelő helyen szerepel személyem és a lelkészértekezleti fórum, úgy érzem nemcsak jogom, de kötelességem is néhány pontosítással szolgálni.
Meglepetéssel vettem tudomásul, hogy a RORLESZ internetes fórum is tárgya lett a "rendhagyó sajtószemlének", ugyanis egyrészt ez a fórum nem sajtótermék, másrészt pedig nem Tőkés László püspök személyével kapcsolatos hírek miatt alapíttatott.
A "rendhagyó sajtószemle" szerkesztője és írója azzal vádol engem, hogy jeleskedtem a református egyházkerületeink és ezek püspökei ellen indított, politikai célzatú kampány belkörű mediatizálásában. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak.
A RORLESZ fórum egy olyan hely a világhálón, ahol minden bejelentkezett református lelkipásztor elmondhatja véleményét. Ahogyan a lelkészértekezleteken is megszólalhat a legkisebb szórványban szolgáló lelkipásztor és az egyházkerület püspöke, úgy a RORLÉSZ fórumon is írhatott minden lelkipásztor, aki egyházi életünk kérdéseiben meg tud, vagy meg akar nyilatkozni. Mindenki arról ír, ami számára a legfontosabb vagy legaktuálisabb. Református Anyaszentegyházunkban a Tőkés László püspök politikai szerepvállalásán kívül még számos aktuális és fontos kérdés van. Ezek megbeszélésére is teret biztosít a RORLÉSZ fórum.
A "rendhagyó sajtószemle" szerkesztője - ha jól értem - engem is a Visky Béla "csendestársának" nevez. Csak sejtem, hogy ez mit jelenthet. De ebben a sejtelemességében is visszautasítom. Eszerint a "logika" szerint én ugyanolyan csendes társa vagyok az ugyancsak RORLÉSZ fórumon író Csűry István királyhágómelléki egyházkerületi főjegyzőnek, Forró László egyházkerületi tanácsosnak vagy Dr. Péter Miklós teológia tanárnak, vagy bárki másnak, akinek az írása megjelent a fórumon. Márpedig nem vagyok csendestársa sem egyiknek, sem a másiknak.
De társa vagyok azoknak, akik hisznek civilizált párbeszédben és abban, hogy a nyíltság elengedhetetlen feltétele a keresztyén életnek.
Ennek helyességéről, a Szentírás alapján, meg vagyok győződve. Lehetőségem és erőm szerint, református lelkipásztorként és a RORLÉSZ elnökeként a jövendőben is ezt fogom szorgalmazni.
Tisztelettel kérem ezt a rövid írást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapjában a Partiumi Közlönyben megjelentetni. Mivel a RORLÉSZ-nek minden református lelkipásztor tagja, az Értesítő (az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja) főszerkesztőjét is kérem írásom közlésére.
Székely József
Kolozsvár-Alsóvárosi lelkipásztor
RORLÉSZ elnök
Könyvespolc
Bolyki János - János evangéliuma
Milyen hasznát látjuk a görög tragédiákkal való összevetésnek János evangéliuma jobb megismerése
céljából?
Módot ad az antikvitás kulturális szerepét észrevenni az
Újszövetség keletkezésében.
Alkalmat ad megérteni János evangéliuma szerzője hihetetlen merészségét a Jézus-hagyomány újraértelmezésében, ugyanakkor eközben felfedezni mindenféle "tévtanítás" elkerülő biztonságát, amit a "patikamérleg egyensúly" módszerével ér el.
Segít abban, hogy a jánosi etikát ne csak a szeretet "új parancsolatában" lássuk, hanem az etikai konfliktusok mögötti etikai értékeket és normákat is felfedezzük.
Segít abban, hogy a Kar szerepét és az evangéliumban gyakran szereplő "a zsidók" kifejezést az antik tragédiákban gyakori kollektív jelzővel illetett Karok funkciójaként lássuk.
Az arisztotelészi tragédiaelmélet segítségével ("a tragédia emberi tettek utánzása") jobban megértsük Jézus személyét az általa végbevitt
tetteiből.
Meglátjuk a jánosi antropológiai elhatárolódást mind az
elvont gnózistól, mind a partikuláris-tradicionális törzsi vallástól.
Új
ekkléziológiai látást nyerhetünk János evangéliumából az egyház és Urának
sorsközösségére nézve.
A
világgal szembeni egyházi magatartásunkban új lehetőségként merül fel a
körmönfont apológia, az igazolásszerű missziói hév vagy az eszkatológiai
izgatottság helyett a jánosi kozmikus perújrafelvétel gondolata, melyben a
tanúságtétel feladatát kaptuk.
Segít
János evangéliuma abban, hogy az eklektikus "multikultúrában" úgy kapjunk "tartást" (hűséget, identitást), hogy az vonzó legyen (a
talajt vesztetteknek),
és
könnyedén túlszárnyalja a teológiai-egyházi-pszichológiai "merevség" hiteltvesztett formáit.
KÁLVIN KIADÓ
Magyar református önismereti olvasókönyv
A XX. század első fele szellemiekben és szellemekben különösen gazdag korszaka volt egyházunk tudományos életének. Ebből a gazdagságból válogattuk össze a legértékesebb, mára már nehezen elérhető folyóiratokban, tanulmánykötetekben, emlékkönyvekben szétszórtan megjelent, csak könyvtárakban, gyűjteményekben hozzáférhető írásokat, cikkeket és tanulmányokat.
A gyűjteménybe felvettük mindazokat a rövid terjedelmű írásokat,, amelyek európai színvonalon képviselik a református gondolkodást olyan kérdésekben, amelyek máig sem veszítették el aktualitásukat, vagy mostanra váltak igazán aktuálissá. A válogatással szóhoz szeretnénk juttatni egy alig fél évszázados történelmi korszakot, amely magas hőfokon képviselte református öntudatunkat, és amelyben ennek az öntudatnak komoly önismereti tartalma volt. A korszak túl közel van ahhoz, hogy megfogalmazható lenne róla egy minden szempontra tekintettel levő, elfogulatlan, érzelmektől mentes, történelmi távlatú értékelés, ahhoz viszont eléggé távol, hogy mondanivalója értékéhez méltó súllyal legyen jelen egyházunk mai szellemi életében.
A válogatás nem szakteológusok számára készült, hanem olyan református értelmiségiek számára, akikben saját szakterületük, értelmiségi létük egyfajta szellemi igényességet, gondolkodásbeli tágasságot fejlesztett ki és érlelt meg, s ezért nem szűnő szükségét érzik annak, hogy református hitünk és életünk, öntudatunk és önismeretünk kérdéseit ugyanazon az értelmi és tudományos szinten megfogalmazva lássák maguk előtt.
(Részlet a szerkesztő Előszavából)
A fenti könyvek mindegyike, megvásárolható és
megrendelhető, egyházkerületünk
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
Tallózó
Kolozsvári konferencia: autonómiát, állampolgárságot!
Az EU-csatlakozás által eredményezett új helyzet, az erdélyi magyarság érdekeinek lehetséges érvényesülése a regionalizmus folyamatában, magyar állampolgárság és területi autonómia - ezek voltak a témái az Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban címet viselő kolozsvári konferencia első napjának.
Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány által szervezett, elsősorban az ifjúságot megszólítani próbáló értekezlet az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit hivatott számba venni. Ennek mind a négy fent megnevezett téma egyik lehetséges eszköze, derült ki az előadások és az azt követő beszélgetés során, a legegyértelműbb eszközt erre viszont egyértelműen a magyar állampolgárság minden magyarra való kiterjesztésében, valamint a székely területi autonómia és az erdélyi személyi elvű autonómia törvény általi garantálásában látták a témákhoz hozzászólók.
Constantinovits Milán, a Szent István Egyetem docense nem értékelte túl az erdélyi magyarság számára az EU-csatlakozás által kínálkozó lehetőségeket, egy dolgot azonban leszögezett: míg Trianon után nem lehetett újjáépíteni a magyar-magyar gazdasági kapcsolatokat, a csatlakozás után elhárult ez elől a politikai akadály, ezt pedig illik észrevenni mindenkinek. Ha egyeseknek ez nem sikerül, akkor észre kell vetetni velük, tette hozzá az előadó.
Nem, pontosabban nem igazán tudunk erdélyi magyar érdeket érvényesíteni regionalizmus által, mutatott rá Bodó Barna politológus. A BBTE egyetemi előadója szerint ha a regionalizmus mozgalom volna, segítene az érdekérvényesítésben, de nem az, hiszen nincsenek ennek érdekében működő, a politikumra számottevően hatni tudó civil szervezetek. Amíg ezek nem jönnek létre, illetve meg nem erősödnek, addig csak regionalizációról beszélhetünk, ami nem más, mint pusztán hatalmi játék, mondta Bodó, kiemelve, az RMDSZ sem tűzi zászlajára a kérdést, az egységdemagógiával hallgattatva el az regionalizmust szorgalmazó hangokat.
Nehéz úgy magyar érdekérvényesítésről beszélni, hogy a magyarság egy tekintélyes része nem szólhat bele a nemzet sorsának alakulásába, vezette be előadását András Imre, a Magyarok Világszövetségének régióelnöke, párhuzamot vonva a horvát és a magyar politikum között. Az előbbi azonnal megadta a határain kívül élő horvátoknak az állampolgárságot, így román falvakban élő horvátoknak is beleszólásuk van nemzetük sorsába, míg a magyar politikai elit a mai napig nem teljesítette 1989-es ígéretét. Az állampolgárság kiterjesztése a külhoni magyarokra a nemzet újraegyesítésének alapja, mely olyan erőket vinne vissza a magyar élet vérkeringésébe, mely segítene azt kimozdítani mostani helyzetéből nemcsak politikai, hanem gazdasági értelemben is, jelentette ki András Imre, hangsúlyozva, hogy legkönnyebben ellenzéki pozícióból lehet elérni az állampolgársági törvény megfelelő módosítását, mégpedig a kétharmados törvények megszavazásának feltételéül szabva azt.
Ferencz Csaba tájékoztatási alelnök a Székely Nemzeti Tanács tevékenységét, valamint a székelység autonómiaigényét mutatta be, s előadása végén - többször is kitérve az RMDSZ autonómia-ellenes szerepére - arra a következtetésre jutott, hogy "a legnehezebb harcot a sajátjainkkal kell megvívnunk." Az előadások végén kétórás műhelybeszélgetésre került sor a mintegy ötven hallgató felével, melynek során a székely autonómia kivívásának lehetőségeit latolgatták a résztvevők.
A konferencia pénteken reggeltől estig tart, fővédnöke, Gál Kinga európai parlamenti képviselő 14,30-kor tart előadást.
B. Zs., Erdély ma, 2007-05-25
A Markó-Tőkés békülés az egyetlen megoldás?
Sem az RMDSZ jelöltjei, sem Tőkés László független jelölt nem jut be az Európai Parlamentbe - ezt a következtetést a Desire Alapítvány által készített közvélemény-kutatásból vonta le Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki a felmérés megrendelője. Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 39%-a voksolna az RMDSZ jelöltlistájára, míg Tőkés László független jelölt közel 20%-os támogatottságot kapna. A maradék 41% bizonytalan vagy nem megy el szavazni.
Eckstein szerint a megoldást csupán a Markó-Tőkés békülés jelenti és a püspök RMDSZ EP-listán való indulása. Erre vonatkozóan Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke kifejtette: 2006 októberében beszélt arról Markó Béla és Tőkés László, hogy reprezentatív erdélyi magyar listát kell összeállítani, amelyen minden magyar szervezet képviselteti magát. Ez nem sikerült, magyarázta Szilágyi, hozzátéve, Tőkés László RMDSZ listán való indulását majd akkor kommentálja, ha erre történik felkérés.
Paprika Rádió, Erdély Ma, 2007-05-25
Lelki nyugalom, hit és bizakodás -
Évszázados emberek Erdélyben
Fekete Aladár, jelenleg Marosújváron élő nyugalmazott református lelkipásztor és a Felvincen lakó Csép Ida, Bárócz János református lelkipásztor özvegye idén májusban töltötték be 100. életévüket. A hosszú élet titka? Kinek-kinek más.
Fekete Aladár 1907. május 21-én született, Déván. Iparos családból származik, édesapja tímármester volt. Most is ismeri és érti az "örökölt" mesterséget - a finom bőr művelését, a cserlé készítését, áztatást -, várták a kolozsvári Renner bőrgyárhoz munkásnak, de nem ment. Gondolkozott, hogy talán ügyvéd is lehetne, de végül a teológia mellett döntött. "Már diákkorom óta rendesen jártam minden hétvégén vasárnapi iskolába, bibliaórára a parókiára, aztán teológiára mentem. Ha most újrakezdeném, szintén teológiára mennék"- mondta. 46 évig szolgált hűségesen a nehézségek ellenére is, meghátrálás nélkül. Segédlelkészként Petrilla-Lónyán kezdte, majd onnan Magyarszentbenedekre került, ahol öt évig volt lelkipásztor. Azután Magyargombáson szolgált a leghosszabb ideig - 31 évig -, és végül nyugdíjazásáig hét évet Hátszegen.
- Azt üzenem a mai fiatal lelkipásztoroknak, tartsanak ki, mi is kitartottunk annyi időn keresztül. Minden rossz, ami van, úgyis lejár, nem tart sokáig. Mindent nyugodtan kell venni. A lelki nyugodtság az emberrel születik, vagy a másik dolog, a hite, ami segíthet higgadtnak maradni - mondja irigyelnivaló nyugalommal. - A feleségemmel 67 évig éltünk együtt, ő 97 éves volt, amikor meghalt. Azután egy kicsit legyengültem, de addig rendszeresen kijártam az utcára - meséli Aladár bácsi. Gyógyszert nem szedett soha, most is csak vitaminokat, és ha nem tud rendesen aludni, néha bevesz egy altatót. Százévesen a háztartás nagyrészét egyedül vezeti. A bevásárlásban és a ház körüli teendőkben a gyülekezet asszonyai segítenek, de a mindennapi ebédet most is Aladár bácsi főzi meg. Életkedve, lendülete meghazudtolja korát: minden nap újságot olvas, élénken követi a sajtót, és kedvence a Duna tévé Kerekasztal című műsora. A politikával is teljesen napirenden van, és szavazati jogával is él.
Bárócz Jánosné Csép Ida 1907. május 14-én született Kercseden, az akkori Torda megyében. Férje, Bárócz János református tiszteletes először a marosbogáti, a kercsedi, majd a marosdécsei és végül a harasztosi gyülekezetben szolgált. Ida néni legszívesebben a kercsedi évekre emlékezik vissza, az "ősi tanyára". Csillogó szemmel és lelkesedéssel meséli:
- Ha újrakezdhetném az életet - s visszakapnám a földeket -, a tanyán tartanék egy csomó juhot, ahogy édesapám tartott, 5-600 darabot, nagy legelőink voltak akkor. Teheneket is vennék, és tejüzemet rendeznék be, mert az menne a legjobban. Sok a legelő, és most kevés a tej az országban, szükség van rá. Jó lenne gazdálkodni még egyszer. Jaj, az aranybánya volt számunkra. Mert édesapám nagyon értett hozzá. Pedig nem végezte az egyetemet az agronómián. És mégis tudta, hogy mi hol terem meg legjobban. Minden héten kétszer vitte be a juhsajtot Tordára, abból készítették a csemege sajtot. Minden mozzanatát láttam a gazdaságnak.
Ida néni szülei és a család is visszamenőleg földművesek voltak. Édesanyja korán meghalt, így a kercsedi és a harasztosi nagyszülők nevelték felváltva. Gyermekéveit a kercsedi tanyán töltötte, amely meghatározónak bizonyult életében.
Férjével 1933-ban esküdtek meg. A kinevezés először Marosbogátra szólt, ahol öt évet töltöttek, majd 10 év lelkészi szolgálat következett Kercseden, a szülőfaluban.
- Akkor haza kellett jönnünk, hogy a tanyán is segítsünk valamit, amit tudunk, mert édesapám közben megbetegedett. S így a közelében lehettünk - meséli. A háborús évek után Magyardécsére kerültek, majd nyugdíjazásig Harasztoson éltek. A régi élmények közül legszívesebben a tanyasi évekre emlékszik vissza, de nagy élményt jelentett az is, "amikor jöttek a fiatal barátnék és barátok, és együtt zsúroztunk. Verték a zongorát, táncoltunk" - mondta.
- Így, százévesen örülök, hogy ezelőtt még valami keveset tudtam segíteni a leányomnak, de egy éve már nem tudok. Most már nagyon fájnak a lábaim az érbetegségemtől, pedig egész életemben nem volt semmi bajom egy kis meghűlésen kívül. Egész nap ülök a karosszékben, s gondolkodom. Jönnek a dédunokák, azok még felvidítanak. Mesélek nekik sokat a régi dolgokról. Mondják: "Játsszunk boltosdit, dédi! " - meséli mosolyogva. Majd hozzáteszi, hogy a világ nagyon nem megy jófelé, régebben más volt, nyugodtabb. Az emberek most mind el vannak keseredve . . .
A beszélgetés a Román Televízió Magyar Szerkesztőségének és az Erdélyi Református Egyházkerület Küldöttségének látogatásakor készült.
Vetési Júlia, Szabadság, 2007-05-25
KALOTASZEG NAGYASSZONYÁRA
EMLÉKEZNEK
Gyarmathy Zsigáné író-néprajzkutató születésének 163. évfordulója alkalmából hétfőn, pünkösd másodnapján szülőfalujában, a magyargyerőmonostori református templomban 11 órai kezdettel ünnepi istentisztelet keretében emlékeznek Kalotaszeg Nagyasszonya munkásságára. Igét hirdet Hover Zsolt lelkipásztor, ezt követően megkoszorúzzák a parókia falán elhelyezett emléktáblát. Beszédet mond Sinkó Kalló Katalin. Este 7 órakor koszorúzási ünnepséget rendeznek a bánffyhunyadi temetőben lévő síremléknél, emlékbeszédet mond Péntek László, a körösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke, majd Lukács Ferencz lelkipásztor, a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi szervezetének elnöke mond áhítatot.
Szabadság, 2007-05-25
Egyházi kórustalálkozó
Szászrégenben
Május 26-án és 27-én, szombaton és vasárnap a szászrégeni református egyházközség tizenhatodik alkalommal szervezi meg a Zengjen hálaének című kórustalálkozót. A rendezvényre az abafáji református egyház Szabó Sámuel vegyes kara, a marosvásárhelyi alsóvárosi, a kistemplomi, a Szabadi és a Szabadság úti református kórusok, továbbá a nyárádszeredai, székelyudvarhelyi, parajdi, udvarfalvi, vajdaszentiványi, disznajói, körtvélyfáji, marosszentgyörgyi, somosdi, gernyeszegi reformátusok egyházi kórusai, valamint Szovátáról a református egyház és az Intermezzo kamarakórusa jelentkeztek.
A házigazdák közül jelen lesznek a radnótfáji, a szászrégeni református egyház, a nőszövetség kórusa, a Szivárvány vegyes kar, a városi gyerekkórus, a magyarrégeni református és a római katolikus egyház Cum Iubilo kórusai.
A résztvevők szombaton 10 órától vonulnak fel a főtéren levő postától a szászrégeni református templomig, ahol fél 11- től kezdődnek az előadások. Vasárnap délután három órától folytatják a kórustalálkozót.
v.gy., Népújság, 2007-05-25
Partiumi Keresztény Egyetem - közel az akkreditációhoz
Elfogadta a román kormány a magyar tannyelvű Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) létrehozásáról szóló törvénytervezetet. A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozását mondja ki három akkreditált karral: a szocio-humán tudományok kar a szociális munkás és német nyelv és irodalom szakokkal valamint a református teológiai didaktikai karral. A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetemet magánjogú és közhasznú, az országos oktatási intézményrendszernek részét képező tanintézetként veszi számba. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a Krónikának nyilatkozva elmondta, ez az eset is példázza, hogy az RMDSZ-nek ott kell lennie a kormányban. A Partiumi Egyetem vezetősége örömmel fogadta a hírt. "Sokat kellett várnunk, de örvendünk hogy végre a kormány asztalára került a javaslat" - mondta Tolnai István a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tagja. Tolnai szerint a végleges akkreditálásnak sok előnye lesz; megnő az egyetem presztízse, és a tanintézet maga államvizsgáztathat. Az ideiglenesen akkreditált egyetemek hallgatóinak ugyanis más elismert tanintézetekben kell vizsgázniuk. A fejlesztések terén is előnyt jelent majd az akkreditálás megszerzése, hiszen európai uniós programokban csak az állam által elismert tanintézetek vehetnek részt. A törvényjavaslatot azonban még a szenátusnak és a képviselőháznak is el kell fogadnia. "Felkészülten várjuk a további ellenőrzéseket, és bízunk abban, hogy őszig megszületik a törvény is, amely kimondja: a Partiumi Keresztény Egyetem államilag végleg akkreditált tanintézet" - egészítette ki Tolnai. Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskola átalakulásával született meg a Partiumi Keresztény Egyetem. Működését, fejlesztését a magyar kormány támogatta. A támogatásokból a tanintézetnek otthont adó református püspöki palotát kívül-belül felújították, tantermekkel bővítették, később egy új szárnyat, az Arany János Kollégiumot is hozzáépítették. A tanintézet mind a 12 szaka rendelkezik ideiglenes működési engedéllyel, a végleges akkreditáláshoz két és fél évvel ezelőtt vizsgálta az egyetemet az akkreditációs tanács. A tanintézet akkor meg is kapta a tanács jóváhagyását, ám röviddel utána megváltoztatták az akkreditációs rendszert, és két és fél év alatt semmi sem történt a nagyváradi magyar egyetem elismerése ügyében.
Gergely Gizella, Krónika, www.kronika.ro
Erdély Ma, 2007-05-24
Élet az RMDSZ-en túl - Interjú Szász Jenő MPSZ-elnökkel
- Elnök úr, mi a véleménye a hétvégén lezajlott referendumról?
- Úgy tekintek a népszavazásra, mint választási lehetőség a múlt és jövő között. Megnyugvással tapasztaltam, hogy a többség a jövőt választotta. MPSZ-elnökként is elégtétel ez számomra, hisz a szervezet egyértelműen Basescu mellett foglalt állást.
- Mit gondol, ad-e lökést Basescu visszaválasztása a román politikának?
- Valamilyen értelemben nyilvánvalóan, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az alkotmányunk olyan, amilyen (gyakorlatilag a német és francia modell erőszakos összegyúrása), a miniszterelnöki és elnöki intézmény párhuzamos egymással, ugyanakkor átfedések is vannak, és ez megnehezíti Basescu ténykedését. Jómagam úgy látom, hogy egy közvetlenül megválasztott elnöknek több jogot kellene adni, mint a listákon bejutott képviselőknek.
- Hogyan látja az RMDSZ ténykedését?
- Az RMDSZ csúfos vereséget szenvedett. Melléfogtak, pedig tudták, hogy Basescu népszerű politikus, ennek ellenére megpróbálták a személyes érdekből fakadó opciójukat lenyomni választóik torkán. Szerencsére a magyar választópolgárok érettnek bizonyultak, és nem ültek fel az RMDSZ szakadékba hajtó buszára.
- Mit gondol, milyen következményei lesznek ennek az ügynek az RMDSZ-re nézve?
Ha jogállamban élnénk, ahol a politikában is vannak morális szabályok, akkor az RMDSZ azon embereinek, akik megszavazták az államelnök felfüggesztését, le kellene mondaniuk.
- Hogyan kommentálná Markó Béla azon kijelentését, hogy hajlandó lenne lemondani miniszterelnök-helyettesi tisztségéről?
- Ez egy cinikus kijelentés, mellyel Markó megpróbálja menteni a bőrét. De kapitánynak a süllyedő hajót elhagyni nem a legnemesebb gesztus . . . Egyébként, ha szemrevételezzük nyilatkozataikat, a Markóét, vagy Verestóyét, egyértelmű a félelmük, és van is félnivalójuk. A felelősek feleljenek!
- Úgy tűnik, egyre mélyebb a szakadék az RMDSZ és a választói között...
- Igen, de ez szerintem ősszel, az európa parlamenti választásokon fog még jobban elmélyülni, amikor szerintem az RMDSZ ismét vereséget szenved, Tőkés László pedig bejut. Ez egy újabb olyan alkalom lesz, amikor a választók józan megfontolásból szembefordulnak az RMDSZ érdekdöntéseivel. Mi már rég mondogatjuk, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet, úgy látom, ez végre igazolódik is . . .
Polgári Élet
Erdély Ma, 2007-05-24
Nem lehet kettéválasztani azt a közösségi munkát, amelyet az illyefalvi református egyház mellett működő nőszövetség és a László Lukács Általános Iskola tanulói végeznek évek hosszú sora óta. Az egyház kiadásában rendszeresen megjeleno Gyülekezeti Értesítő csak ízelítőt ad abból a tevékenységből, amelynek kezdeményezője és szervezője Pásztor Aranka nőszövetségi elnök, tanítónő, valamint a nőszövetség vezetőségének néhány tagja. Különös összefogásnak neveztük, de tulajdonképpen a legkiválóbb kapocs ez, mert nem egy kis- és nagyobb iskolás édesanyja, nagymamája kapcsolódik be a nőszövetségi munkába. A diakóniai és karitatív tevékenységben miért ne lenne hasznos a gyerek, a tanuló, esetenként az unoka jelenléte, hisz végül is ok szavalnak és énekelnek, akár anyák napját ünneplik, akár a hidvégi öregotthonban kell rövid, de szórakoztató műsorral fellépni. Ezekben a műsorokban segédkezet nyújtott az illyefalvi kántor, Jakab Csaba is. A nőszövetség és a gyerekek mindig ott vannak, ahol kell, ahol szükség van rájuk, ahol segíteni kell az öregeken. Bekapcsolódtak a Ciposdoboznyi szeretet akcióba, melyet a Diakónia és az Erdélyi Református Egyházkerület szervez. A tanulók révén minden esztendőben az asszonyok is részt vesznek a föld és a víz világnapján tartott rendezvényeken, a Rara Avis és a Zöldek Klubjának társaságában a helyi környezet- és természetvédelem művelői. Közösen léptek a Tiszta faluért program keretében, az illyefalvi tanulók pedig idén a faluközösség elrettentése céljából szemétből szobrot készítettek, melyet közszemlére helyeztek a községközpont szívében. Együtt voltak az Illyefalvi Napokon, szerveztek farsangbúcsúztatót, karnevált. Jó viszonyt alakítottak ki a polgármesteri hivatallal, bekapcsolódtak az általuk szervezett akciókba. Kiállítást, kirakodóvásárt szerveztek a külföldi ruhaadományokból, melyek egy részét az árvíz sújtotta farkaslakiaknak szállították. Kézimunkakörük éppenséggel tíz esztendeje működik, s több tanulójuk a nyolcadik osztály elvégzése után a Művészeti Líceumban folytatta tanulmányait. Több éve hallgatói annak az ismeretterjesztő-tudományos előadás-sorozatnak, melyet jeles mérnökök, orvosok, zoológusok és gyógyszerészek tartanak a téli időszakban a legaktuálisabb napi kérdésekben.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-05-24
Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban címmel szervez konferenciát május 24-25-én a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány és az Erdélyi Magyar Ifjak a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. Az értekezleten magyarországi egyetemi hallgatókkal együtt vizsgálják az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit, olyan témaköröket érintve, mint területi és kulturális autonómia, magyar állampolgárság, magyarságpolitika, erdélyi magyar felsőoktatás, Bolyai Egyetem. A konferencia fővédnöke Gál Kinga európai parlamenti képviselő, előadóink: Bakk Miklós, Bárdi Nándor, Bodó Barna, Bognár Zoltán, Constantinovits Milán, Fábián Gyula, Ferencz Csaba, Gál Kinga, Kovács Lehel, Molnár Gusztáv, Patrubány Miklós, Sándor Krisztina, Toró T. Tibor, Turcsány Péter. A konferencia leírása, programja és plakátja a www.emi.erdely.ma oldalon található. (A belépés ingyenes.)
Szabadság, 2007-05-23
Szavazás után: Nem vagyunk nyáj! (Jegyzet)
Az RMDSZ-nek többen javasolták, maradjon semleges ebben a parlamenti pártok és az államelnök között folyó csatában, ne rángassa bele a magyarságot egy eleve bukásra ítélt háborúba. Lehet nem hinni a közvélemény-kutatásoknak, rég az ideje, sokan mondják, hogy azok igen alkalmasak a választók manipulálására. De a politikusoknak más eszközök is rendelkezésükre állnak a közhangulat felmérésére, és kizárt dolog, hogy legalább középvezetői szinten a szövetség aktivistái ne érzékelték volna, hogy a romániai magyarságot - mely semmiképp sem azonos az RMDSZ-tagsággal - nem szabadna nyájként kezelni, mely, ha a vezérürü ijedtében a hídról a vízbe ugrik, ész nélkül követi.
Különben nem ez az első alkalom, mikor a magyar politikai elit a román pártokkal való egyeztetés nyomán kiadja a parancsot, miként szavazzunk. Hogy időben ne menjünk nagyon messzire vissza, csak az utolsó elnökválasztást említeném, amikor a csúcsvezetés elvárta volna a magyarságtól, hogy ellenérzését, viszolygását félretéve Adrian Nastaséra adja voksát. S bánhatták, akik így cselekedtek, mert alig telt el néhány nap, az RMDSZ - mondjuk reálpolitikai meggondolásokból - átállt az ellentáborba, s Traian Basescu oltalma alatt, Dan Voiculescu társaságában biztosította a DA Szövetségnek azt a parlamenti többséget, mellyel az kormányképessé vált. Most Traian Basescu ellen akarták fordítani a magyarságot, s bár az államfőnek megvan a maga óriási felelossége a dolgok rosszra fordulásában, az a szennyáradat, amit az RMDSZ-politikusok egy része ebben a kampányban rázúdított, enyhén szólva gyomorforgató volt.
A sepsiszentgyörgyi televízióban a múlt hét egyik estéjén Márton Árpád képviselő úr a közelgő diktatúra rémével ijesztgette nézőit-hallgatóit, oly vehemenciával, mintha ő maga nem tudná, hogy a diktatúrák kialakulásának mély és sokrétű történelmi, társadalmi-gazdasági oka van, s hogy Romániát az Európai Unió és a NATO tagjaként az úr 2007. vagy 2012. esztendejében nem fenyegetheti ilyen veszély, még akkor sem, ha mondjuk hataloméhes ember kerül az elnöki hivatalba. A képviselő úr e dajkamese közepette Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét merte szájára venni, s úgy szőrmentén elejtette, hogy a finom vagy kényes értelmiség, mely most az államfő mellé állt, megérheti, hogy a rácsok mögött, kártyázással múlatja az időt.
Nagyon mellényúlt a képviselő úr, de egy csapd le csacsira vendégem, ha jóslata bekövetkezik.
Simó Erzsébet, Háromszék, 2007-05-23
Szavazás után: A bukás felé vezető út (Véleményt mond a szociológus)
Nem ártana időnként a szakértőkre hallgatni, és az sem, ha egy-egy politikai bukásnak személyi következményei lennének - derül ki Magyari Nándor László szociológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárának Transindexen közzétett írásából. Eckstein-Kovács Péter szenátor felkérésére a kolozsvári Desire Alapítvány május elején végzett közvélemény-kutatása valós választói szándékot tükrözött, ám az RMDSZ vezető politikusai, kampányfőnöke, Kelemen Hunor lesöpörte, és tévesnek minosítette ennek eredményeit, megkérdőjelezte szakmaiságát. A kutatást vezető Magyari a népszavazás eredményeinek nyilvánosságra kerülését követően fogalmazta meg írását, melynek címe: A puding próbája a látványos bukás. Ebből emeltünk ki néhány érdekes és tanulságos részletet.
"(. . .) Megszoktam, hogy az uborkafára hirtelen felkapaszkodott, magukat folyton kitüntető politikusok lenézően, mindenki mást a bennfentesek biztos grimaszával, lebiggyesztett szájjal, kioktató módon nyilatkozzanak, vagy éppen, hogy sokatmondóan hallgassanak. Nehéz viszont elfogadnom, hogy az immár sokadszorra, bebiztosítottan következmények nélküli, kliensrendszerre épített párt katonáinak ilyenfajta magatartása a többség számára természetes legyen. (Hallott valaki akármely politikusunk lemondási szándékáról bármilyen kudarcot követően?)
Hosszú választási sorozat elé néz az ország és benne a romániai magyar választópolgárok is. Mintegy további négy választás lesz (ha ugyan nem több) az elkövetkező szűk két esztendőben. Elérkeztünk talán az utolsó pillanathoz a következtetések levonásával, nemcsak a politikusok, hanem a civilek számára is, mielőtt végképp belenyugodnánk abba, hogy a kettős beszéd a mi szűk politikai mezőnyünkben is elturhető, szó nélkül hagyható. A legtöbbször ugyanis csak legyintünk és egyszerű közhelynek tekintjük azt a megállapítást, hogy politikusaink végleg elszakadtak az őket megválasztóktól, hogy elöljáróinkat többnyire az önérdek és nem a közjó elomozdítása foglalkoztatja, a politikai osztály egyre inkább hiteltelen stb.
Íme a közakarat mellőzésének egy "vegytiszta" formája. Már-már észre sem vettük, hogy a referendum elbukásának egyik legfontosabb oka éppen a kettős beszéd, kettős mérce, melyet a vezérkar szemrebbenés nélkül próbált ránk erőltetni. Mit is javasolt a párt a magyar képviselőknek és szenátoroknak, amikor az elnök felfüggesztéséről szavaztak a parlamentben? Ugye azt: szavazzanak szabad lelkiismeretük szerint. Mit próbált ugyanaz a vezérkar (élén a kampányfőnököt játszó nagyúrral), szembefordulva a választói szándékkal, ránk oktrojálni: szavazzunk a pártutasításnak megfelelően, azaz az elnök ellen. Ezzel aztán a bukás előre biztosított volt (hátravan a pezsgobontás?).
(. . .) Egy kérdésem van, mit ugyancsak nem szokás, sőt, tilos megkérdezni, miből és mennyit költött a magát mindenhatónak gondoló párt e "sikeres" kampányra?
Borítékolható volt az is, hogy amint azt olvasom, urnazárást követően a magas beosztású politikus nem kíván nyilatkozni, mondván: az értékelés (politikusaink zsargonjában az önfelmentés), "a következo napok, hetek témája" lesz.
Az azért mégiscsak meredek, hogy a nagyfőnök (mindenféle rangjait, funkcióit, vezető pozícióit immár felsorolni is nehéz feladat) post festum kijelentse - az exit-poll felmérések eredményeinek ismeretében! -, miszerint: "a magyar választók zöme tartotta magát az RMDSZ kampány-állásfoglalásához". Itt aztán tényleg nem marad csak a no comment. "
Háromszék, 2007-05-23
A kökösi református templomban vasárnap bensőséges ünnep keretében mindössze három ifjút avattak az egyház teljes jogú tagjává. A konfirmációra meghívták az ötven és a huszonöt évvel ezelőtti konfirmandusokat is, illetve Kósa Ernő nyugalmazott kökösi lelkészt. A református hívek fogyása annál is szembetunőbb, hogy 1957-ben tizenheten, 1982-ben pedig tizenhárman vettek első ízben úrvacsorát - mondta kérdésünkre Kovács Levente lelkész.
(Fer-), Háromszék-2007-05-22
Közélet: Könyv a múltról a jelennek
Hatalmas, tizenegy évig tartó kutatómunka eredményeként született meg Gocz József könyve, amelyet tegnap délután mutattak be a Székely Nemzeti Múzeumban. A kiadvány, amely a második világháborús frontharcosok és hadiözvegyek jegyzékét tartalmazza, hiánypótló munka, amely méltó emléket kíván állítani az áldozatoknak. Nem tanúvallomásos könyv - fogalmazott a szerzo, hanem a Magyar Hadtörténeti Intézet pontos dokumentumai alapján összeállított munka. Gocz József nyilvántartásaiban 1541 hadifogoly szerepel összesen 3601 év fogsággal, 750 frontszolgálatos és ugyanennyi hadiözvegy. A sors iróniája, hogy miután helyi kiadó nem vállalta a könyv megjelentetését, a Székelylégió és a Karpatia Muhely közös gondozásában láthatott napvilágot. Az öröm azonban nem lehetett felhotlen, a tervekbe beleszólt a nyomda ördöge, és a könyvbol kimaradt a hadifoglyok jegyzéke. Teljes összefoglaló helyett csak a frontharcosok és hadiözvegyek névsora jelenhetett most meg székekre, falvakra lebontva, de az ígéret szerint hamarosan napvilágot lát a hiányzó, hadifoglyokról szóló rész is. A könyv eloszavát dr. Szabó József János hadtörténész írta, és Gocz József tegnap a könyvbemutatón szembesülhetett az utódok hálájával is. "Örök adósságból sikerült így valamennyit törleszteni, nem lehet eléggé megköszönni azoknak, akik ezt a hatalmas munkát elvégezték. Így legalább gyermekeinknek is meg tudjuk mutatni, kik voltak az őseik" - fogalmazott az egyik hozzászóló. Puskás Attila a megjelenés körüli gondokról beszélt, és kiemelte: "Gocz József sokunknak példát mutathat, magas életkora ellenére azon dolgozik, ami megmarad, ami a szomorú múltunk része." Gocz József egyébként munkáját nemcsak könyv formájában hagyta az utókorra, az eddig összesített anyagot, a teljes dokumentációt a Székely Nemzeti Múzeumban helyzete letétbe.
Farkas Réka, Háromszék-2007-05-22
VI. Pünkösdi Hangversenysorozat
Vasárnap este szép számú közönség előtt kezdődött a VI. Pünkösdi Hangversenysorozat a Farkas utcai református templomban. Az est szólistája a Liszt- és Prima-díjas Fassang László budapesti orgonaművész volt, aki már a legrangosabb díjakat is (Calgary-verseny 2002-ben, Chartres-i verseny 2004-ben) magáénak tudhatja.
Műsorán J.S. Bach-, W.A. Mozart- és Schumann-művek szerepeltek. Kivételes muzikalitással megáldott művészt hallhattunk, akinek a Bach-mű lejátszása amolyan ujjgyakorlat csupán. Kiemelendők csodálatos zenei dinamikai megvalósításai is.
Az est fénypontja az utolsó műsorszám volt, amikor meggyőződhettünk a művész minden igényt kielégítő improvizációs képességeiről is. A közönség adta témákból - egy vallásos ének, egy népdal, egy gregorián dallam és egy Kodály-mű - fantasztikus művek születtek. Talán senki sem gondolta volna, hogy sikerül ilyen tökéletesen megragadnia a zenében rejlő egyszerűséget, éteri finomságot, a zenei dinamika által sugallt bőkezű hangulatvilágot. A hallgatóságnak tehát egyedi élményben volt része, mivel "bábáskodhatott" a zene születésénél.
Nagy-Hintós Diana, Szabadság-2007-05-22
Emlékezés Szabédon - Az akarás csak fészkelődik
Székely László (Sáromberke, 1907. május 7. - Kolozsvár, 1959. április 19.) erdélyi magyar költő, újságíró, műfordító, nyelvész 1933-tól választott faluja nevét vette fel. Az ő emlékét idézték vasárnap Szabédon. A költő Kolozsváron az unitárius kollégiumban és Strasbourgban a teológián tanult. Aradon tisztviselőként dolgozott, majd Kolozsváron lett színházi dramaturg. 1931 - 1938 között az Ellenzék belső munkatársa volt. 1940 után Báréban tanított. 1942-ben csatlakozott a helikoni közösséghez, 1943-ban ott volt a szárszói találkozón. 1943-ban Baumgarten-jutalmat kapott. 1945 - 1947 között Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója volt, közben a Világosság munkatársaként dolgozott. 1947-től haláláig esztétikát tanított a kolozsvári Bolyai Egyetemen. A Bolyai Egyetem beolvasztásakor tanúsított magatartása miatt a rendőrség zaklatta, amit nem bírt elviselni és Szamosfalvánál a gyorsvonat elé vetette magát. Sírja a Házsongárdi temetőben található.
Az unitárius egyház és az EMKE szervezte emlékezés ünnepi áhítattal kezdődött az unitárius templomban, a szolgálatot Kecskés Csaba marosvásárhelyi kövesdombi lelkész végezte, a megjelent vendégeket Jenei Sándor helybeli lelkész köszöntötte. Szabéd a székely Mezőség "utolsó bástyája, Szabédi László pedig a magyarságért való küzdelem jelképe, hallottuk. Adja Isten, hogy öröksége, szellemi hitvallása megtalálja helyét minden magyar tudatában. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke európaiság és erdélyiség összefonódását emelte ki Szabédi László sorsában, munkásságában és tragédiájában.
Nagy Pál szerkesztő, tanár szerint mindenre rákérdező, semmiféle látszatot, üres sablont el nem fogadó írástudó, "a józan - és kijózanító - ráció megszállottja volt - kiemelkedő tehetségekben oly gazdag nemzedékének élvonalában. Példakép lehetett, neve nem pusztán fejezetcím irodalmunk modern kori történetében, ennél sokkal több: történelmi fogalom. Tragikus sorsa, életpályája és a gerincropogtató küzdelem mélyen összefügg az erdélyi magyar értelmiség közelmúltjának megpróbáltató eseményeivel, azokkal a drámai történésekkel, melyek több nemzedék életében kitörölhetetlen emléket hagytak. Elismerésre méltó napjainkban a magyar feliratokért vívott bátor küzdelem, ám nyilvánvaló: nem csupán ilyen és hasonló látszatengedményekre van nekünk szükségünk Kolozsvárt (és másutt) valamely multikulturálisnak becézett intézmény folyosóin, hanem igenis, államilag fenntartott, önálló magyar egyetemet akarunk - az ország magyar adófizetőinek számarányára való tekintettel!"
A szabédi emlékezések egyik kezdeményezője Farkas Ernő magyartanár volt. Betegség miatt nem jöhetett el, felkérésre eljuttatta néhány gondolatát a szabédiakhoz. Szerinte 2007. május 20- án nem Szabédiról kell szólni, hanem Szabédról. - Ha itt lenne a Szabéd-szerelmes Székely László, egyetértene a sorrendcserével. De nemcsak Szabédról van szó, hanem az erdélyi magyarságról. Szabéd - helye, sorsa - mint tengercsepp a tengert, Erdélyt mintázza. Rég volt az első Szabédi szabédi nap. Hit, lelkesedés, kis Szabédi-múzeum, Markó Béla, Kötő József, Kántor Lajos, magyarországi vendégek, zsúfolt templom, Kolcsár Sándor esperes úr, Kecskés Lajos tiszteletes úr, szendvicset falatozó vásárhelyi diákok, "a kultúrban" kis tudományos értekezlet, iskolások műsora. Utána a szabédi asszonyok csodája - a töltött káposzta. Utána - sokáig - kétnapos megemlékezések: Kolozsváron és Szabédon. Hunyadi László-emlékplakett a templom falán. Mindig májusban. Amikor a szabédi temető - a legszebb a széles világon - virágba borult. Az életet hirdette.
És lassan ellepett mindent a közöny - állapítja meg keserűen Farkas Ernő. - Kolozsvár kisajátította a rendezvényt.
Persze, a régi hűségesek egyike-másika mégis ott volt, és mint azt Farkas tanár úr is értékeli, fiatalemberek, az EMKE elnöke és a helyi tiszteletes úr vették az ügyet a kezükbe. Mert Szabédi László példamutató szülőhely-szeretete fontos lehet a szétrohanó világban.
A Hunyadi-plakett és a költő-pap nagyapa, Rédiger Géza (1845-1905) síremlékének megkoszorúzását követően a művelődési házban megtekintették a Szabédi-emlékszobát, majd a Szabó Júlia vezette unitárius kórus fellépése nyitotta a műsort. Szavaltak Csortán Katalin tanárnő diákjai, nagy sikerrel lépett fel a Hermann Panna vezette mezőcsávási néptáncegyüttes (nyárádmenti, majd mezőségi táncokkal), valamint a Fekete Gyula és Fekete Margit vezette mezősámsondi citera- és dalegyüttes. Az ünnepség szervezésében fontos részt vállalt a gyülekezet és a falu vezetősége, Jakab László gondnok és ifjú Oláh Sándor megbízott kultúrigazgató, a díszítésben Szabó Eszter. Segített számos helyi és megyei támogató. Külön színfoltja volt a napnak dr. Makkai Gergely kiselőadása (Az Erdélyi-Mezőség tájökológiája című könyve alapján), tájtörténet és történelem, természet és kultúra kapcsolatáról, gazdag lírai idézetanyaggal e szomorú szépséggel megáldott földről, amely több történész egybehangzó álláspontja szerint a Kárpát-medencébe települő magyarság első tartósabb telephelye volt.
Jenei Sándor lelkész bemutatta a Szabédról készült két képeslapot is, ezeken a falukép és a templomok, iskola, kultúrház mellett látható a Szabédi-plakett, az emléktábla és számos kép a költőről. Persze, az lett volna a legszebb főhajtás Szabédi László emléke előtt, ha legalább verseit újrakiadják, könyveit hozzáférhető áron juttatják el az olvasókhoz. De hát ez nem a kis szabédi közösségen múlik.
Higgyünk a Százévesnek, őt idézvén: "Mondják, itt erősek a példák / és megvetettek a próféták; / de csak moccan az agyvelő itt, / s az akarás csak fészkelődik."
Bölöni Domokos, Népújság-2007-05-22
AMICI AMARYLLI rendezvény lesz vasárnap, május 20-án Bonchidán és Válaszúton. Délelőtt 11 órakor a bonchidai református templomban Kurta József, a Schola Calviniana szakmai irányítója hirdet igét, majd Kolumbán Lilla előadásában Bach Chaconneja szólal meg. Válaszúton Vekerdy Tamás pszichológussal meglátogatják a Szórványközpontot és a Kallós Alapítvány néprajzi múzeumát.
Kolozsvári Református Kollégium - Ballag már a véndiák . . . De hova?
Néhány hónappal ezelőtt még unottan engedtük el fülünk mellett szüleink sóhajtásait: mintha tegnap felvételiztél volna . . .
Na - jött a válasz gondolatban -, szegény édesanyámat is megviselték az évtizedek. Egyre jobban hasonlít mamára. Ugyanilyen aranymondásokat végighallgattam évfolyamtársaimmal együtt tanárainktól, és elkönyveltem, hogy most ennek van a szezonja. Időnk volt - hogy is ne lenne ebben a korban?! -, hát ki is használtuk: terveztük a magánórákat, gyakorlatokat, felkészítőket; terveztük, hogy majd, jövő héten elkezdjük... És maradtunk a tervekkel... (akinek nem inge, ne vegye magára, mert elég mocskos!)
Most, hogy látom, édesanyámnak - szokás szerint - megint igaza volt, sőt a tanárok sem az időt húzták unalmukban, érzem, hogy már lépni kellene. Időnk - természetesen - még mindig van.
Az első félév eltelt azzal, hogy találgattam, mit csinálnék szívesen egy életen át. Korán kiderült, hogy semmit. Változtattam tehát nézőpontomon, ezután az hajtott, hogy valamit mégiscsak kell kezdjek magammal. Gondolkodtam, mi érdekelne? Földrajz? - nem tudna lekötni . . . Művészettörténet? - ez túl komollyá tenne, ez sem jó . . . Fizika? - ez csak vicc . . . És végül a magyar irodalom mellett döntöttem. Na jó, de mi legyen a mellékszak? Angol? - nem állok olyan szinten, ami ütné a mércét . . . Finn? - élvezném, mert ritkán beszélt nyelv, . . . amíg a szorgalmam kitartana. És végül néprajz . . . valami, ami érdekel, ami elég tág ahhoz, hogy az ember vígan mozoghasson benne, de a fene tudja - vagy még az se -, hogy hiányzik-e ez nekem!? Meglátom. Meg kellene látnom . . .
Van néhány dolog, amit viszont már most látok: nem olyan könnyű ez a választás, mint amilyennek hittem. S ki tudja, mi jön még ezután?! - hoppá, kezdek olyan lenni, mint édesanyám. Talán most ennek van szezonja. Valószínűleg nem Eminescuból fogok doktorálni. . . és a mátrixokat sem fotoszintetizálom forgómozgással a szerves kémiába . . . De sajnos a választott szak sem döngeti belém a megnyugvást. Soha nem volt ekkora szükségem egy jó döntésre, mint most. A döntés a te kezedben van - mondják a "bölcsek". Kívánom mindenkinek, hogy az esze helyesen irányítsa a kezeit.
Kovács Hont Imre, Szabadság, 2007-05-19
Tegnap töltötte hetvenedik életévét Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő, a Helikon főmunkatársa. Őt köszöntjük Kántor Lajos és Demény Péter írásaival, egészséget és további jó munkát kívánva. A Szabadság szerkesztősége.
Lászlóffy Aladár a kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett, majd a kolozsvári egyetemen végezte a magyar irodalom szakot. 1961-től az Irodalmi Könyvkiadó szerkesztőségében dolgozott, majd 1962-1969 között a Napsugár című gyermeklapnál. Később az Előre című napilap és az Utunk (rendszerváltás után Helikon) című irodalmi hetilap szerkesztője volt. 1994 óta meghívott előadóként a kolozsvári egyetemen kultúrtörténetet ad elő. Több tucat kötete jelent meg, és számos rangos díjat is magáénak tudhat.
Szabadság, 2007-05-19
"Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a
hitet megtartottam: végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet
megád nékem az Úr ama napon, az igaz bíró, nem csak nékem pedig, hanem
mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését." (II. Tim.
4,7-8) Szomorú szívvel, de töretlen hittel búcsúzunk néhai SÓFALVI LAJOSTÓL, a
csejdi református egyházközség gondnokától. A presbitérium. (2300577)
A népszavazás okozta politikai földcsuszamlás hatása már érezhető. A pártvezetők hamut szórnak fejükre, a liberálisok ellenzékbe akarnak vonulni, a szociáldemokraták rájöttek, választóik nem veszik jó néven, hogy egy fenékkel két lovon ülnek. Csak a konzervatívok és nagyromániások fújják régi nótájukat, de ok valójában egyszemélyes pártok, ázsiójuk is annyi.
Az RMDSZ ellenben, mely teljes mellbőségével kiállt a természetellenes ötös fogat elnöki hatalmat robbantó politikája mellett, enyhén szólva kellemetlen helyzetbe került. A magyar választók zöme, 69 százalék Háromszéken nem ment el szavazni, ami azt jelenti, hogy nem hallgatott a szövetség buzdító szavára, nem ült fel a vezetők vélt vagy valós sérelmei által keltett hangulathullámra. Teljesen hamis a vereség hírére azonnal reagáló Markó Béla ama kijelentése, hogy a magyar választók számára nem jelent prioritást a román államfő menesztése vagy visszatérése érdekében kiírt népszavazás. A magyar választók ugyanis tisztában vannak azzal, hogy egyelőre nem született meg az a román politikus, aki a közösség legtisztább és legőszintébb vágyát, az autonómiaigényt felkarolná. Emiatt Traian Basescu országlását is meglehetős távoltartással és kritikával figyelte, de most, a kampány alatt mégis tudatosodott benne az is, hogy az RMDSZ államelnök-ellenes koalícióba való belépése, diktatúrát vizionáló jóslatai, olykor fenyegetései, a törvény színe elé idézett magyar tisztségviselők etnikai alapon való mártirizálása olyan tisztátalan, egyéni és szűk csoportérdeket fedő akciót takar, melyet még ez az egypártrendszerben nevelkedett s máig abban élő közösség sem tud elfogadni. A végeredmény szerint a megye lakosságának mindössze 31 százaléka voksolt, de aki vette a fáradságot, és elment szavazni, azok 83 százaléka nemet mondott az államelnök menesztésére. A 17 százalék igennel szavazó közt bizonyára volt szociáldemokrata, liberális, egy-két nagyromániás és az a pár tucat RMDSZ-funkcionárius (esetleg családtagjaik), akik hallgattak Markó Béla csütörtök délutáni sepsiszentgyörgyi kortesbeszédére. Hangja tehát a jobb sorsra érdemes Gábor Áron Terem falán alig jutott túl, s ezt legalább intő jelnek kellene tekintenie.
Különben itt, a megyében ennyire szervezetlen és a hatóságok által szabályosan szabotált szavazás még nem volt. Megtakarították a kormány által leutalt pénz felét, nem tájékoztatták még a legalapvetőbb tudnivalókról sem az embereket. Leszerepeltek, megbuktak. Ha van még fikarcnyi becsület bennük, a demokrácia szabályai szerint cselekednek. Legalábbis nem húzzák a talpalávalót kényük-kedvük szerint tovább az erdélyi magyarságnak. S nem szónokolnak a nevünkben, nem vonnak nem létező közös vétkességünket védő, tulipános ernyőket mindnyájunk feje fölé.
Simó Erzsébet, Háromszék, 2007-05-21
Egymilliárd forint a Sapientia-EMTE-nek
Egymilliárd forinttal támogatja idén a magyar kormány a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. Az egész évre szóló támogatási szerződést Gémesi Ferenc, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Kató Béla, a kolozsvári Sapientia Alapítvány elnöke írta alá. A dokumentum alapja a magyar kormány és az alapítvány között Budapesten 2000. május 27-én létrejött együttműködési megállapodás, ám a szerződés most az eddigiektől eltérő módon nem féléves, hanem egész éves időszakra határozza meg a támogatás összegét.
A 2007-es évre szóló egymilliárd forintos támogatást különböző szakmai programokra elnyerhető támogatások egészítik majd ki - derül ki a Miniszterelnöki Hivatal közleményéből.
A felek megállapodtak abban, hogy tekintettel az egyetem akkreditációjának szükségességére, elsődleges szempontnak tekintik az erre való felkészülést. Ezért a szerződés új elemeként rendelkeztek az akkreditációs ütemterv és a stratégiai fejlesztési terv elkészítéséről. Ezek a dokumentumok a finanszírozási szerződés elválaszthatatlan részét képezik. A finanszírozó és az egyetem képviselője abban is megállapodott, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik az akkreditációs ütemtervben és a fejlesztési tervben foglaltak teljesülését, ami a minőségi oktatás és kutatás feltételrendszerének megteremtését szolgálja. A kormány képviselői és az egyetem vezetői egyetértettek abban, hogy az elsődleges cél az intézmény gyors és sikeres akkreditálása, ezzel együtt pedig a munkaerő-piaci lehetőségekre koncentráló, minőségi oktatás biztosítása.
B. B. E., www.kronika.ro 2007-05-21
Tanártoborzó plakátokat szeretett volna elhelyezni az MCSMSZ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületében és az Egyetemi Könyvtárban. Sajnos az egyetem vezetősége ezt megtagadta azzal az indokkal, hogy a felhívás szövege magyar nyelvű. Az őrző-védő biztonsági szolgálat eltávolította a már felragasztott plakátokat.
Miután az egyetem gazdasági igazgatóságához fordultunk a plakát elhelyezéséhez szóló engedélyért, itt ismét elutasították kérésünket. Kifejtették, hogy a hirdetés nem helyezhető el az egyetem egyetlen karának épületében sem, mert szövege magyar nyelvű, ami számukra nem érthető.
Az oktatási program vezetője, Hegyeli Attila a magyar tanszéken tart ma előadást, minél több szakképzett pályakezdő pedagógust szeretne bevonni a moldvai magyar oktatási programba.
www.csango.ro 2007-05-18
A BBTE magyar rektorhelyettese elnézést kért a plakátok levétele miatt
Dr.
Magyari elektronikus levelet juttatott el a sajtónak, amelyben elismeri, hogy a Moldvai Csángómagyar Szövetség (MCSMSZ) megbízásából ténykedő személyek a tanártoborzó plakátokat "tehcnikai-bürokratikus okokból nem tudták kihelyezni" az egyetemen, illetve a kifüggesztett plakátokat az egyetem személyzete eltávolította. A rektorhelyettes szerint "a gazdasági személyzet valóban elzárkozik minden számára ismeretlen plakáttól, tekintettel a sokféle reklámra, ami megjelenik".
Magyari arra kérte az MCSMSZ vezetőit, hogy hasonló ügyekben máskor az egyetem magyar vezetőihez forduljanak. A rektorhelyettes megígérte, hogy ha a plakátok elektronikus változatát eljuttatják hozzá, ő személyesen fog gondoskodni arról, hogy azok az egyetem mind a 21 karán ki legyenek függesztve.
www.erdely.ma 2007-05-18
Az informatika világából
Alkotmányos jog lehet az
internetes szabadság
Az SPD és a CDU politikusai szeretnék a jelenlegi korszerű kommunikációs társadalomhoz igazítani a német alkotmányt és rögzítenék az internetes szabadsághoz fűződő jogot.
Napjainkban egy német honatyának már van honlapja, legalább egy e-mail címe és számítógépe. Az elmúlt években az internet az emberek mindennapi életének a szerves részévé vált. 1949. május 23-án fogadta el a helyi parlament a német alkotmányt. Akkor még nem voltak személyi számítógépek, azonban sok politikus most szívesen korszerűsítené az alaptörvényt. Ezért is kezdeményezték német parlamenti képviselők az alkotmány módosítását. A kérdésnek elvileg fel sem kellene merülnie, hiszen magától értetődő, hogy az alapvető emberi jogok az internet világában is érvényesek. Azonban a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Vagy mégsem?
"Reményeink szerint a változtatás még a mostani parlamenti ciklus végéig megtörténik" - mondta Dieter Wiefelspütz, az SPD képviselője, akinek véleményét osztotta Ralf Göbel, a CDU szakértője is. A német alkotmány ismeri és elismeri az információhoz, a gyülekezéshez, az egyesüléshez, a levéltitokhoz és a magánlakások sérthetetlenségéhez fűződő jogokat. Ezek mind az állami túlkapások és beavatkozások elleni alapvető emberi jogok. Azonban pont a nemrég nagy vihart kavart internetes házkutatások ügye mutatott rá, hogy az embereknek joguk van az online szabadságukhoz is.
"A világháló egy új tér, egy negyedik dimenzió, ahol emberek élnek, dolgoznak. Ennek a világnak, mint a szabadság területének a létezését ezért az alkotmányban is rögzítenünk kell" - tette hozzá Wiefelspütz. Kérdéses azonban, hogy mindez hogyan valósulna meg: egy teljesen új jogként vagy például a levéltitok-passzus kiegészítéseként. "Szükségünk van az alapvető emberi jogok kiterjesztésére, hiszen azok a virtuális világban is érvényesek. Már csak annak módját kell megtalálnunk, hogy ezt miként tehetjük meg" - szögezte le Ralf Göbel is.
Vita tehát legfeljebb a részletekben és a kérdés megközelítésének módjában van. Az SPD az új jogot alapvető emberi jogként definiálná, míg a CDU a lakások és a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő jogot terjesztené ki a számítógépekre, ezáltal a világhálóra is.
Civil nyilatkozat a tudáshoz való
hozzáférésért
A G8 tagországok igazságügyi és belügyminisztereinek mai találkozója előtt a nemzetközi nem kormányzati szervezetek (NGO) a szellemi tulajdon védelmét szolgáló törvények szigorításaiból fakadó problémákra hívták fel a figyelmet.
Nemzetközi civil szervezetek közös nyilatkozatot írtak alá, melyben azt követelik, hogy a tudáshoz mindenkinek minden formában biztosítsák a hozzáférést, valamint hogy a világ vezető gazdasági hatalmainak számító országok dolgozzanak ki a jelenlegitől eltérő, a szellemi tulajdont védő kreatív és innovatív megoldásokat. A szervezetek és a magánszemélyek szerint a digitalizálás és a biotechnológiák óriási tudásszerzési lehetőségeket hoztak a felszínre, az azonban viszont hiányzik, hogy ezeket az információkat bárki felhasználhassa. Ennek bevezetésével számtalan probléma megoldható lenne, a szellemi tulajdont védő jogszabályok szigorítása viszont elveszi ennek a lehetőségét.
"Hitszegő magatartás az, amikor hamis pólókról és nem biztonságos gyógyszerekről beszélnek, miközben az a cél, hogy megszüntessék a fejlődő országok számára nagyon is fontos termékek gyártását. Az igazi problémát azonban nem ez, hanem a szellemi tulajdon védelme jelenti, ami lehetetlenné teszi és megakadályozza a tudományos fejlődést. Fontos lenne, hogy minden ország maga dönthesse el mennyire és hogyan védi a szellemi tulajdont" - nyilatkozta Petra Buhr, a Netzwerk Freies Wissen koordinátora.
A szakemberek bírálták azt az elképzelést is, miszerint az eddiginél nagyobb szerepet kapna a szellemi tulajdon védelme a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban, viszont fontosnak tartják, hogy a kutatás-fejlesztés, a szoftverek és a digitális tartalmakhoz való hozzáférés mindenki számára megvalósulhasson. Ehhez azonban el kellene fogadni a nyílt hozzáférés modelljét, el kellene törölni a szoftverszabadalmakat és a digitális másolásvédelmeket (DRM).
Utóbbira már láthattunk kísérleteket, amikor áprilisban az EMI és az Apple, majd az Amazon is bejelentette, hogy DRM nélküli zeneszámok is elérhetők lesznek a kínálatukban. Május elején pedig Peter Gabriel közölte, hogy a We7 nevű letöltési portállal kavarná fel az online zenei piac jelenlegi állóvizét: az elképzelések szerint a zeneszámokat digitális másolásvédelem (DRM) nélkül, de rövid reklámokkal kínálják majd.
A nyilatkozatot az osztrák, a német, a lengyel, az orosz, a svéd, a holland és a brit kalózpártok, valamint egy belga (a European AIDS Treatment Group), több német (Netzwerk Freies Wissen, BUKO Pharma-Kampagne, Netzwerk Neue Medien, Seeds Action Network - S A N, medico international, Chaos Computer Club, World Social Web Dialogue és az Arbeitsgemeinschaft bäuerliche Landwirtschaft), svájci (Swiss Internet User Group SIUG, Digitale Allmend, Zürich, Chaos Computer Club Zürich - CCCZH), az IP Justice amerikai szervezet és eddig tizennyolc magánszemély írta alá.
