|
az Erdélyi Református Egyházkerület Internetes Hírszolgálata |
||
|
|
||
|
Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com Hír beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2006. szeptember 29. – V. évfolyam 37. szám (összesen
222. szám) |
||
|
|
||
A
tartalomból:
Tőkés István
professzor köszöntése
Dr.
Pap Géza püspök köszöntő beszéde Tőkés István professzor 90.
születésnapja alkalmából
Teremtett
világ – RTV2 október 2-án, hétfőn fél ötkor
Kedves
diákok, tanárok és szülők!
M
E G H Í V Ó az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2006. évi
értekezletére
Papp
Vilmos – Az egyetemes papság
Papp
Vilmos – Elkoptatott szavak
70
éves a Csombordi Mezőgazdasági Iskola
Utcára
vinnék a Bolyai egyetem ügyét
Gyűlölet
nélkül emlékeztek a gyűlölet napjára - A
szárazajtai mészárlás évfordulója
Református
középiskolák Országos tanévnyitója Nagyenyeden
A
szárazajtai ,,tizenháromra? emlékeztek
Bod
Péterről nevezték el (Megyei könyvtár)
Megbékélés,
ne haragtartás legyen a szívekben
Tariceanu:
az autonómiaigény ellentétes az uniós szellemiséggel
Faluvilág:
Merítés a Pannon-forrásból
Makovecz
Imre ma petíciót ad át Szili Katalinnak – A petíció szövege
A
budapesti forradalmat támogatták Marosvásárhelyen is
Tüntetés
Kolozsváron az összmagyar politikai hazugságáradat ellen
A
betyárbecsületért égtek a gyertyák Csíkszeredában
Magyarországon
immár kilencedik napja tartanak a Gyurcsány-ellenes tüntetések
Amnesty
International: Túlzott rendőri erőszak Magyarországon
Gyertyás
villámjelenés a gyergyószentmiklósi Szent Miklós szobor előtt
Mádl
lemondásra kéri Gyurcsányt
Tőkés István professzor köszöntése
A kolozsvári Protestáns Teológia
szervezésében meghitt ünnepség keretében köszöntötték 90. születésnapja
alkalmából dr. Tőkés István nyugalmazott teológiai professzort, az erdélyi
és európai protestáns teológia kiemelkedő alakját. A zsúfolásig megtelt
díszteremben a professzor családján kívül ismerősök, barátok, teológiai
tanárok és diákok, a közéleti élet számos jeles képviselője volt jelen. A
rendezvényen átadták a professzor tiszteletére szerkesztett tanulmánykötetet,
amely ötvenkét jeles teológus művét tartalmazza.
Adorjáni Zoltán dékán által tartott ünnepi áhítat után Juhász Tamás teológiai professzor szólt a jelenlevőkhöz. Rövid beszédében köszöntötte az ünnepeltet a teológia valamint a fiatal nemzedék nevében, amely mai napig is használja a professzor munkáit, de még prédikációit is. Ezt követően Geréb Zsolt professzor mutatta be röviden a 90 éves teológiai tanár életútját, munkásságát.
Az Erdélyi Református Egyházkerület nevében dr. Pap Géza püspök köszöntötte a professzort. Személyes hangvételű beszédében hangsúlyozta Tőkés István óriási teológiai munkásságát különös tekintettel a Második Helvét Hitvallás magyarázatára.
Köszönetnyilvánításon túl eljött a bocsánatkérés ideje is – folytatta beszédét Pap Géza püspök. Hiszen a professzort eddigi életében többször méltatlanul bántották. Példa erre az, hogy eltiltották az igehirdetéstől. Bár sem igazgatótanácsi, sem fegyelmi döntés nem született, mindnyájan tudták és tudjuk, hogy az eltiltás a kommunista rendszer politikájának, megfélemlítésének eredménye volt. Vannak olyan helyzetek, amelyeket nem lehet helyrehozni, csak alázattal bocsánatot kérni, mert ez az egyetlen bibliai megoldás. Ezért vállalva a jogfolytonosságot püspökelődeim helyett ezennel bocsánatot kérek az elszenvedett igazságtalanságért. Merem ezt azzal a hittel tenni, hogy a professzor az ellene és Isten ügye ellen vétkezőknek már rég megbocsátott.
Csűry István főjegyző a Királyhágómelléki Egyházkerület gyülekezeteinek, lelkipásztorainak nevében ugyancsak meleg, bensőséges szavakkal emlékezett Tőkés István tanári pályájára, közéleti szereplésére. Majd ezt követően maga az ünnepelt szólt a jelenlevőkhöz.
Az ünnepi rendezvény záróakkordjaként Adorjáni Zoltán professzor röviden bemutatta azt a tanulmánykötetet, amelyet az akadémiai hagyományoknak megfelelően a kolozsvári teológia Tőkés István professzor tiszteletére a megemlékezés során készített (címe: Hermeneutika-Reformáció Történet-Igehirdetés). A könyvet dr. Geréb Zsolt és Adorjáni Zoltán teológiai tanár adta át az elérzékenyülni látszó Tőkés István professzornak.
Somogyi Botond – 2006-09-27
Dr. Pap Géza püspök köszöntő beszéde Tőkés István professzor 90. születésnapja alkalmából
Elhangzott a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, 2006 szeptember 27-én.
Nagytiszteletű Professzor Úr!
Kedves Testvéreim!
Őszinte szeretettel és
tisztelettel köszöntöm Tőkés István professzor urat 90. születésnapja
alkalmából. Köszöntésem első gondolata hadd legyen a köszönetnyilvánítás
hangja. Sok mindent kellene ezen az ünnepi alkalmon megköszönnünk, de én most
csak néhány momentum mellett szeretnék megállni.
Diákéveimet idézve, szeretném
megköszönni Istennek, hogy ahhoz a generációhoz tartozhattam, amelyet az
újszövetségi tudományokra Tőkés István professzor tanította. Még most, 28
évi szolgálat után is, készülés közben fülembe cseng néhány exegetikai tanácsa,
útmutatása. Hiszem, hogy az erdélyi igehirdetés sajátosságának és
eredetiségének meghatározó egyénisége, aki az Ige útjára vezette a kezei alatt
felnőtt generációk szolgálatát. Diáktársaim nevében szeretnék köszönetet
mondani Isten igéjének tanulmányozására felkészítő, odaadó,
ügyszerető, oktató munkásságáért.
De Professzor úr nemcsak oktatott,
hanem miközben egyházkerületi tisztségeket töltött be, szerkesztette a Református
Szemlét és hatalmas erőtartalékkal írt. Ámulatra méltó megjelent teológiai
munkáinak lajstroma. Ezek közül szeretném megköszönni a Bullinger Henrik
művei alapján megalkotott Második Helvét Hitvallás magyarázatát. Ezzel a
páratlan munkával nemcsak hitvalló őseink gondolatainak megismertetésével
szolgál, de erdélyi reformátusságunkat hitvallásaink fontosságára és
tanulmányozásának szükségességére is emlékezteti.
Szeretném megköszönni a kommentárokat:
a Filemonhoz és a Filippibeliekhez írt levelek, valamint a
Korinthusbeliekhez írt első, majd második levél
magyarázatát, amelyeket magam is nagy haszonnal forgattam és használtam.
A Korinthusbeliekhez írt levél magyarázatához írt elöljáró beszédben felveti
annak szükségességét, hogy „vének és ifjak, professzorok és más lelkipásztorok
kezdjék el annak a kommentár-sorozatnak a kidolgozását, amely felöleli a teljes
ó- és újszövetségi Szentírást”. Professzor úr hat pontban fogalmazza meg a
munkarendi szempontokat, s a második pontban a következőket mondja:
„elengedhetetlen egy olyan egyházkormányzat, mely a szervezést és a
kivitelezést minden rendelkezésre álló vagy állítható eszközzel támogatja, még
jobb esetben pedig saját gondjaiba veszi. Itt dől el, hogy beszélhetünk-e
ilyen egyházkormányzatról”. Nem tudom, érkezett-e erre a felhívásra valamilyen
válasz, de én a felvetése óta elmémben forgatom ezt a javaslatot. Sohasem
hittem volna, hogy eljön az idő, amikor nekem kell választ adnom rá. Ez
ünnepi pillanatban, kihívásként, a következőket mondhatom: ha Erdélyben
van olyan teológiai professzor, aki az egységesítés, az irányítás munkáját
magára vállalja, ha vannak olyan teológiai tanárok, doktorok és lelkipásztorok,
akik a bibliai könyvekhez kommentárt írnak, a magam részéről az egyházi
testületeknél mindent megteszek annak érdekében, hogy a kiadás költségei
előteremtessenek, és a kiadás jóváhagyásra találjon. A Professzor úr
szavaival vallom, hogy ”újból meg kell(ene) gyújtani és ki nem alvó lángra
lobbantani a terv életrehívását”. Hiszem, hogy Isten Lelkének erejével képesek
vagyunk rá!
A köszönetnyilvánításon túl, eljött a
bocsánatkérés ideje is. Tudjuk, hogy élete során Tőkés István professzor
urat többször érte méltatlan bánásmód. Ezek közül azt szeretném kiemelni,
amikor eltiltották az igehirdetéstől. Hitetlenkedve kérdezzük: lehet-e a
prófétát elhallgattatni, az igehirdetőt hallgatásra ítélni? Maga a Biblia
is sokféle példával bizonyítja, hogy lehet. A Jelenések könyve szerint az Isten
két bizonyságtevőjét a mélységből feljövő fenevad megöli, a föld
lakosai pedig örülnek és örvendeznek rajta, mert nem gyötrik őket többé az
Isten beszédével. A világnak nem kell az Isten beszéde, szeretné elhallgattatni
azt. De teheti ezt az egyház? Biztosra vehetjük, hogy ez a tiltás a kommunista
hatalom „mélységeiben” született, s tudomásom szerint sem az Igazgatótanács,
sem fegyelmi testületek nem hoztak ilyen személyre szóló döntést, de
nyilvánvalóan a püspök tudott róla, elfogadta és jóváhagyta azt.
Lassan kezdem megszokni, hogy
elődeim hibáit, vagy bűneit vállalnom kell, s legjobb tudásom, hitem
és lelkiismeretem szerint meg kell próbálnom helyrehozni azokat. Vannak azonban
helyzetek, amiket nem lehet helyrehozni, csak egyet lehet tenni, alázattal
bocsánatot kérni, mert ez az egyetlen bibliai megoldás. Ez esetben örömmel
vállalom a jogfolytonosságot, s mint az Erdélyi Református Egyházkerület
püspöke, fejemet meghajtva és tiszta szívvel, elődeim helyett szeretnék
Tőkés István professzor úrtól ezért a tiltásért bocsánatot kérni. Merem
ezt azzal a hittel tenni, hogy Professzor úr az ellene és Isten ügye ellen
vétkezőknek már rég megbocsátott.
Ezzel a köszönettel és bocsánatkéréssel
kívánom a Professzor úr életére Isten gazdag áldását. Professzor úr, Isten
éltesse, népes családja és református magyar népünk javára!
Pap Géza
Teremtett világ – RTV2 október 2-án, hétfőn fél ötkor
A Román Televizió Kolozsvári
Területi Stúdiójának ökumenikus egyházi műsorát, a Teremtett világot
láthatják október 2-án, hétfőn fél ötkor az RTV2-es csatornán.
- Salkaházi Sára, a társadalmi
igazságosság apostola. Boldog Sára emlékét felidézve betekintést nyerhetenek a
Szociális Testvérek Társaságának hazai működésébe is.
- Az áldozatvállaló hitről
tanúskodik az a riport, amely a 300 lelket számláló szentmargitai református
gyülekezetről szól.
- Tenger minden. Ezzel a címmel
látott napvilágot az udvarhelyszéki árvíz krónikája.
- Fábián Kornélia könyvének
bemutatása alkalmából egy képes visszetekintőt láthatnak az elmúlt
esztendő megpróbáltatásairól és az összefogásról.
- Végül egy tanuságtevő portré
következik. Az egyetemi tanár házaspár, Berszán István és Lidia vall
hitéletéről.
A műsor
szerkesztője:
Márkus Etelka.
Kedves diákok, tanárok és szülők!
Engedtessék meg, hogy tanévnyitó ünnepségünkön elsősorban a diákokhoz szóljak, hiszen az ők tarsolyába igyekszik az ember útravalót helyezni az előttük álló iskolai évre – de talán nem csak egy évre. Az elkövetkező gondolatokat kérem fogadja szeretettel minden tanévkezdő diák, szülő és tanár is.
A Szentírás a ránk bízott drága kincsek őrzésére int. Én a ránk bízott drága kincsek, örökségünk két – véleményem szerint kiemelten fontos – részét szeretném a figyelmükbe ajánlani: nyelvünket és környezetünket.
Nyelvünk. Őszintén szólva egy nemrég lezajlott egyetemi felvételi vizsga eredményei késztettek arra, hogy most első helyen beszéljek örökségünk ezen részéről: az anyanyelvről. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet felvételi vizsgáján a jelöltek döntő többsége riasztóan gyengén szerepelt a magyar nyelv és irodalom vizsgán. Ez a tény már csak azért is elgondolkoztató és aggasztó, mert egyrészt már jelenség, hiszen az előző években is hasonló volt a helyzet, másrészt pedig mert egy olyan pályára készülőknél tapasztaljuk, akik anyanyelvükön, magyarul beszélve és írva kell gyakorolják majd egész életükben választott hivatásukat.
Nagyon gyakran értekezünk manapság a megmaradásunkról, annak szükségességéről és feltételeiről. Kedves enyedi diákok, kedves tanévkezdő diákok Erdély-szerte! Addig vagyunk mi magyarok, amíg magyarul beszélünk, magyarul gondolkodunk, amíg felvállaljuk magyar voltunkat és mi több: büszkék is vagyunk erre. Mert igenis büszkék lehetünk rá. Tudjátok-e, hogy a 13. század közepéről származó Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai nap is értjük – közel 800 éve (!) –, hiszen szókincsét mind a mai napig használjuk! Shakespeare drámáit a művelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 400 év során. A miénk megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba. És remélem, hogy nem is fog, hogy nem lesz majd egy csökevényes nyelv, egy „netmagyar” vagy még inkább világhálón végzett makogás. Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! S hogy az anyanyelv számunkra a nemzeti összetartozás, a megmaradás pillére. „Az anyanyelv, a mindig támadott”, amelyért oly sokat tettek az Enyeden tanult Apáczai Csere János, Geleji Katona István, Kőrösi Csoma Sándor, Misztótfalusi Kis Miklós és a ma élők közül Sütő András, meg sokan mások. Anyanyelvünk elsajátítása jogunk és kötelességünk. Használatának bármilyen korlátozása létünkben fenyeget, de tudatos vagy nem tudatos elsatnyítása, elszegényesítse is. A magyarság és a magyar nyelv jövője mélyen összefonódnak. Egy debreceni professzorasszony szerint „halálos veszedelemben él nyelvünk, és mi úgy viselkedünk, mintha nem vennénk észre a bajokat. Most végveszély fenyeget minket, amit nem fogunk túlélni. Anyanyelvünk végső megsemmisülését jelenti a jelenleg folyó világgyarmatosítás.” Egyik első jele anyanyelvünk elmúlásának: ékezeteink és kötőszavaink elvesztése. Figyeljük csak meg az sms-ek és e-mailek nyelvezetét! Igénytelenség, pongyolaság, nyelvi szürkeség és primitívség jellemzi. Nem minden nyelvész szakember ilyen borúlátó, de nyelvünk romlásának látható jeleit naponta tapasztalhatjuk a médiákban. Adja Isten, hogy a magyar nyelv, mely körülbelül 3000 éve éli önálló életét, még sokáig éljen! S hogy az anyanyelv ne „egyetlen botunk, fegyverünk legyen”, hanem a kiművelt, minőségi magyar emberé legyen. Kányádi Sándor Széchenyi Istvánt idézve mondja, hogy ő nem a ma magyarjait szereti, hanem a jövendő magyarját. Mégpedig az okos, tanult magyar embert. Mert megmaradásunk egyik alapfeltétele, hogy kiművelt, minőségi emberek képezzék a magyar nép többségét. Egy kis nép igazi joga az élethez: hogy különb. S ez kétszeresen is vonatkozik reánk, erdélyi magyarokra. Mi nemcsak kicsik vagyunk, de ellenségeinkből akarunk barátokat és társakat alakítani. Súlyunkat, társadalomformáló szerepünket csak kiválósággal, magunk nemesebb rendjével és követésre hívó példával szerezhetjük meg. Ez a Németh László szerinti „minőség forradalma”!
Ilyenek legyetek Ti, a ma tanévet kezdő diákok!
Környezetünk. Ez alatt nemcsak a környező természetet értem, hanem általában mindazt, amit a Teremtő reánk bízott, mint drága kincset: azaz a tárgyi, emberi és szellemi tárházát a minket körülvevő mindenségnek. Egy neves erdélyi gondolkodó és teológus írta: „gyökértelen minden élet, amely elszakad attól a környezettől, amelybe beleteremtetett. A szülőföldet és a hont nem lehet szeretni, ha nem ismerjük azt úgy, amint a különböző tájak sajátosságában és szépségében szemtől szembe áll velünk. Önmagunkat sem ismerjük és nem értjük, csak abban az összefüggésben, amelyben élünk.” Vessük emlékezetünkbe, szívünkbe ezeket a gondolatokat, ma a globalizált világban, az egyesült Európa nyújtotta elvándorlási lehetőségek világában. Az idézett szerző – Tavaszy Sándor – az eláltalánosított élet ellen tiltakozott, az „ellen a szürke élet ellen, amely lehet ugyan divatos, de minden mozzanatában egy kivágott mintához van szabva”. Sokat hallunk ma a környezetvédelemről, az ezzel kapcsolatos „uniós” elvárásokról, melyek valóban fontos és szükséges tennivalókról szólnak. De vajon mikor születik törvény a szellem védelmére, a szellemi, lelki, nyelvi stb. környezetszennyezés megfékezésére?! Mikor nyilvánítják környezetszennyezésnek az illetékesek mindazt, ami ma sok esetben a médiákban vagy a világhálón folyik? Mikor adjuk vissza ebben a felfordult és fonák világban az ember iránt érzett tiszteletet és bizalmat? Így ír Tavaszy Sándor: „A mai ember elmegy embertársai mellett, elfut a hegyek lábai alatt, átszalad a természet virágoskertjein, és nem lát, nem találkozik, a szó mélyebb értelme szerint, sem embertársaival, sem a természet szépségeivel, sem a múltba visszamutató, az állandóságot hirdető hegyek bölcsességével.”
Kedves tanévet kezdő diákok! Anyanyelvünk és emberi, szellemi és tárgyi – természeti – környezetünk a Teremtőtől örökségül kapott, őseinktől megőrzésükre és továbbéltetésükre kötelező drága kincseink azok, melyeket ma az előttetek álló tanévre és továbbra is szívetekre helyezek. Tiszta szívből kívánom, hogy őrizzétek és gyarapítsátok mindezeket, ősi hitetek szellemében, a hűség és a jóság fegyvereivel! Amit a Bethlen Kollégium jelmondatának mai értelmezése kíván.
Mindezekben Isten Titeket így segéljen, Isten Minket így segéljen!
Tonk István
az Erdélyi Református Egyházkerület
ügyvezető főgondnoka
Elhangzott a református középiskolák 2006/2007-es országos tanévnyitó ünnepségén, 2006. szeptember 24-én Nagyenyeden.
M E G H Í V Ó az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2006. évi értekezletére
Kedves Szolgatársunk!
Tisztelettel és szeretettel meghívunk az idei kerületi lelkészértekezletre, melyet Marosvásárhelyen, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban tartunk október 11–12-én (szerdán-csütörtökön) a mellékelt program szerint.
Idei értekezletünkön az egyházi vezető személye és szolgálata körül felvetődő kérdéseket taglaljuk, dr. Bustya Dezső, Székely József, Dávid Lajos és dr. Visky András előadók segítségével.
Szeretettel kérünk, hogy részvételi szándékodat jelezd folyó év szeptember 15-ig az egyházmegyei lelkészértekezleti elnöknél, a mellékelt bejelentkezési lapon. A bejelentkezési lapon tüntesd fel a fórumbeszélgetésre szánt kérdésedet is, így adva lehetőséget egyházi életünk felelős elöljáróinak a lényegretörő, alapos és körültekintő válaszadásra.
A Diakóniai Központ az elszállásolást és az étkezést az idén is önköltségi áron biztosítja, és a befizetett összegről nyugtát ad. Az útiköltség elszámolására lepecsételt kiszállási nyomtatványt adunk.
Életedre és szolgálatodra Isten áldását kérve
szeretettel köszöntünk:
dr. Pap Géza dr. Kállay Dezső
püspök kerületi elnök
Az Erdélyi Református Egyházkerület Lelkészértekezleti Szövetsége
2006. október 11–12-én tartandó értekezletének
P R O G R A M J A
2006. október
11., szerda
13,00
– 14,00 - érkezés,
elszállásolás
14,00 – 14,40 - istentisztelet; az értekezlet megnyitása
14,40 – 15,20 - Az egyházi vezető: az ember és a hivatal. Személyiség és hivatali követelmények az egyházi vezető szolgálatában. Előadó: dr. Bustya Dezső
15,20 – 16,00 - az előadás megbeszélése – plénum
16,00
– 16,20 - szünet
16,20 – 17,00 - Az egyházi vezető: primus inter pares. Az egyházi vezető és a lelkészi közösség. Előadó: Székely József, RORLÉSz elnök
17,00 – 17,40 - az előadás megbeszélése – plénum
17,40
– 18,00 - szünet
18,00 – 18,40 - Az egyházi vezető, mint egyházépítő. Az egyházi vezető szerepe és felelőssége az egyház életének kibontakoztatásában. Előadó: Dávid Lajos
18,40 – 19,30 - az előadás megbeszélése – plénum
19,30
– 20,30 - vacsora
20,30
– kötetlen beszélgetés, szabad program
2006. október
12., csütörtök
8,00 – 8,30 -
reggeli
8,30 – 9,30 - bibliaóra csoportokban ()
9,30 – 10,00 - szünet
10,00 – 10,40 - Az egyházi vezető, mint közéleti személyiség. Az egyházi vezető szerepe az egyház társadalmi megítélésében. Előadó: dr. Visky András
10,40 – 11,30 - az előadás megbeszélése – plénum
11,30
– 12,00 - szünet
12,00 – 13,30 - fórumbeszélgetés egyházi életünk aktuális kérdéseiről. Bevezeti: dr. Pap Géza püspök
13,30 – 14,00 - záró istentisztelet
14,00
– ebéd, elutazás
Bejelentkezési lap
Alulírott
...............................................(
................................... eme) lelkipásztor/nyugdíjas lelkipásztor
bejelentkezem a 2006. október 11-12 között Marosvásárhelyen tartandó kerületi
lelkészértekezletre.
Szállást és étkezést (50 új lej) igényelek ---
igen/nem
Étkezést (vacsora, reggeli, ebéd) (35 új lej)
igényelek --- igen/nem
........................................
versek
Ár: 9,50 RON
Papp Vilmos – Az egyetemes papság
Ár: 6,00 RON
Papp Vilmos – Elkoptatott szavak
Ár: 9,50 RON
Ár: 14,00 RON
A fenti könyvek mindegyike, megvásárolható és megrendelhető, Egyházkerületünk Iratterjesztésénél, és Egyházkerületünk Biblos könyvesboltjában is.
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
70 éves a Csombordi Mezőgazdasági Iskola
Szombaton délelőtt bensőséges ünnepség színhelye volt a csodálatos fekvésű, nemrég belülről is felújított csombordi Református Templom: a ma már román tannyelvű líceumként működő hajdani Bethlen Református Gazdasági Iskola alapításának hetvenedik évfordulójára emlékeztek.
Fogarasi István református lelkész igehirdetésében többek között elmondta: minden gyülekezetnek múltja van, és itt ehhez a múlthoz hozzá tartozik az iskola. A csombordi iskolában nemcsak a növények, hanem a lelkek nemesítése is folyt.
Az emlékezők között ott ült a 80 éves Bakk Jenő is, aki 10 éves volt, amikor avatták az iskolát. Ő is emlékezett 1935-re, amikor alig két és fél hónap alatt a Kemény-birtokon és a kastély közelében tető alá került a modern iskolaépület, amely a Bethlen Református Gazdasági Iskola nevet kapta.
Az 1935. október 20-i ünnepélyes megnyitón Dr. Musnai László, a Bethlen Kollégium rektor-professzora és dr. Szász Pál, a kezdeményező kollégiumi főgondnok tartottak beszédet. Nagy Endre, az első igazgató a Bethlen Kollégium legifjabb gyermekének nevezte az iskolát.
A szombati ünnepségen Fülöp István, az iskola volt aligazgatója ünnepi köszöntőjében kiemelte az összetartozás érzését, amely már az induláskor, Nagy Endre vezetése alatt kialakult. Az iskola a családi szeretet hangnemében tanított és nevelt. Ő maga éppen 60 éve állt az egyház, majd az iskola szolgálatában. Dr. Csávosssy György, az iskola volt tanára tengeren túlról érkezett levelet olvasott fel, amelyben Kocsis Istvánné szül. Oláh Erzsébet azt írja, hogy szülei emlékére, akik a csombordi iskolában tanultak és sokat meséltek, lélekben ők is jelen lesznek. 55 évig igazán élt ez az iskola, folytatta megemlékezését Dr. Csávossy, aki szerint a csombordi intézet az erdélyi magyar mezőgazdasági képzés egyik fellegvárává, majd vegyes és nemsokára román tannyelvű iskolává vált. Valamikor a szeretet és a bizalom légköre övezte. Mezei Sándor igazgatása idején (1949–1982) valóságos „aranycsapat" tevékenykedett itt. A nehéz, átkos időkben Mezei Sándor diplomáciai érzéke mellett a jó csombordi bor segítségével is védte a közösséget. Ő volt a biztonság és a nyugalom. Mellette dolgozott Fülöp István aligazgató, aki az iskola belső életét irányította, szigorral, fegyelemmel, de emberséggel és dr. Csávossy György, a borászat szerelmese, aki sok oldalú munkásságával messzi földön hírnevet szerzett. Életük összefonódott az iskolával, ugyanúgy, mint Horváth Zoltán földrajztanárnak vagy Veress Istvánnak, a későbbi kolozsvári egyetemi tanárnak, aki nemcsak oktatója, hanem második igazgatója is volt az intézetnek. Az „aranycsapatból" Fülöp István és dr. Csávossy György jöttek el, de ott voltak néhányan az iskola volt tanárai közül is. M. Bartók Árpád fizikatanár emlékeit mesélte el, például a park megtervezését Csávossyval, majd szépirodalmi kötetéből idézett. Kováts Krisztián enyedi alpolgármester is köszöntötte az emlékező gyülekezetet. Bajusz Katalin csombordi óvónő pedig Karácsonyi Egyed Ibolya: Örök Ifjúság című versét mondta el, majd Bartók tanár úr könyvéből olvasott fel egy részletet.
Az 1990-es években feltámad a csombordi magyar mezőgazdasági oktatás, hiszen tagozatként néhány évig a nagyenyedi kollégiumban működik. 1995-ben az iskola fennállásának 60. évfordulója emlékére Volt egyszer egy iskola címmel (1935–1996) Csombordi Emlékkönyvet adtak ki.
Mi lett mára a csombordi iskolából? A belépő látogatót szomorú látvány fogadja. Az üvegház pusztán áll, az iskolának már nincs meg a pincéje, a Maros partján a valamikori csodás park elhanyagolt, a hajdani jó sportpályákon ebek hancúroznak. Az épületben jelenleg még működik, egyre csökkenő létszámmal a román nyelvű líceum.
Bakó Botond
Szabadság - 2006-09-25
KIDEI FALUNAPOT szervez
szeptember 30-án a Kide Egyesület, a helyi református egyházközség, illetve az
RMDSZ kidei szervezete. A rendezvénysorozat 10 órakor ökumenikus istentisztelettel
kezdődik, a református templomban, igét hirdet: Trombitás Károly
lelkész. Meghívottak: Solymossy Zsolt unitárius lelkész és Szakács
Endre katolikus plébános. Ezt ünnepi műsor követi, meghívott: Bancsov
Károly operaénekes.
Az istentisztelet után a tájháznál mutatják be a Kide füzetet, majd a résztvevők megismerkedhetnek az azt kiadó Kide Egyesülettel. Délután 4 órától kerül sor a csőszök lovasfelvonulására, este szüreti bál, csősztánc, legényes, éjfélkor pedig tombola lesz.
Szabadság - 2006-09-25
"Erdély szórványának egyik végvárában minden alkalommal rádöbbenünk arra, hogy egyre kevesebben vagyunk. Ilyenkor könnyes a szív, apadó közösségünkben jó hallani a gyermekek sírását, mert benne rejlik egy nemzet jövendője" - mondta szentbeszédében Pópa Tibor lelkipásztor tegnap, a nagyenyedi református középiskolák tanévnyitó ünnepségén.
Kató Béla püspökhelyettes az erdélyi református kollégiumok képviselői előtt hangsúlyozta: a református oktatás lényege lelket adni és megváltoztatni az emberhez, közösséghez, nemzethez való viszonyt. Tonk István, az erdélyi református egyházkerület főgondnoka az egyetemi felvételik kapcsán kitért az anyanyelv ismeretének fontosságára, az ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatokra, az internet és mobiltelefon világának helytelen nyelvezetére.
Rámutatott: addig vagyunk magyarok, amíg magyarul beszélünk, gondolkodunk. A kétnapos rendezvény végén, úttörő tevékenységéért Bethlen-díjjal tüntették ki Turzai Melánia tanárnőt, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium volt református tagozatának igazgatóját.
Tamás András
Új magyar szó - 2006-09-24
Utcára vinnék a Bolyai egyetem ügyét
Október közepén utcai tüntetéseket szervez a kolozsvári magyar tannyelvű állami Bolyai Egyetem létrehozásáért az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács.
A tervek szerint a megmozdulásokra párhuzamosan 5–6 erdélyi városban kerül majd sor, valószínűleg lesznek megmozdulások Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Székely udvarhelyen is, közölte Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke.
Nem ez lesz az első tüntetés, amit a Bolyai Egyetem érdekében szerveznek, tavaly októberben több erdélyi magyar ifjúsági szervezet is követelte utcai megmozdulásokkal a Bolyai Egyetem újralétesítését.
Erdély Ma - 2006-09-25
Ötödik alkalommal tartottak falutalálkozót a buldózerveszélytől megmenekült, egykoron felszámolásra ítélt Sepsimagyaróson, Kóréh Ferencnek, az egykori Székely Nép háromszéki lap szerkesztőjének, az Amerika Hangja rádióállomás munkatársának szülőfalujában. Sok elszármazott látogatott haza, hogy ünnepi istentiszteleten vehessen részt a felújított templomban, s örvendezzen a kultúrotthon megújuló épületének.
Egyházi, állami és egyéni pénzadományok árán javíttatta ki 254 éve épített református templomát a száz lelket alig meghaladó faluközösség. A tatarozás nehezén túl vannak, de maradt még tennivaló. Az úrvacsoraosztással egybekötött hálaadó istentiszteleten t. Szász Csaba lelkipásztor az örömet, a megújulást emelte ki ünnepi textusában Pál apostolnak a Filippibeliekhez írt levele alapján (Pál. Fil.4:10-15). Ez és a Kóréh Ferenc (1910-1996) nevét viselő kultúrotthon a megvalósítás, amelyet e falutalálkozó maradandó hozadékául szántak. Lélekszámában növeked-, élő ez a faluközösség, így indulhatott újra - 22 évi kiesés után - az óvodai oktatás.
A legjobbkor, és a legjobb helyre érkezett meg Kecskemét város önkormányzatának egymillió forint értékű adománya. Ebből javítják a művelődés helyi hajlékát. Erről beszélt, munkára és kitartásra biztatva a magyarósiakat dr. Ráduly István, Uzon község polgármestere a kultúrházban. Nem volt hiány ünnepi műsorból, és volt tombola és hajnalig tartó táncmulatság is.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék - 2006-09-26
Elfelejtettük a félelmet
Varga László jogász akart lenni, kirúgták az egyetemről. Elment teológiát hallgatni. Református lelkész lett, az "osztályharcot" a mócvidéki Abrudbányán nézte végig, karosszékből. '56-ban napi sok kilométert gyalogolt a felfordult Budapesten, hogy Erdélybe hiteles hírt hozzon. Hazajött, életfogytiglanit kapott a kolozsvári bíróságon.
- Tudjuk önről, hogy református lelkész, viszont korábbi elbeszélései alapján azt is tudjuk, hogy jogász akart lenni. Miért?
- Azért mert politikus akartam lenni. Nemzetközi jogot hallgattam a kolozsvári egyetemen, már elsőéves koromban tagja voltam Búza László nemzetközi jogi szemináriumának. Tulajdonképpen számba vettem a lehetőségeket, hogy lehet a kommunizmussal szembeszállni.
- A negyvenes évek közepén még lehetett ápolni efféle illúziót?
- A református, katolikus és unitárius, vagyis a három egyházi ifjúsági mozgalom tudatosan összefogva megpróbálta megőrizni a beszivárgó marxista-kommunista irányzattal szemben a népi-nemzeti hangulatot, hiszen mi a népi íróknak voltunk a tanítványai. Mi már cserkész korunkban tudtunk éjfélekbe menően vitatkozni a nagy nemzeti kérdéseken.
- És jött a kilencszáznegyvennyolcas fordulat, amikor?
- Amikor eltávolították a híres egyetemi tanárokat az egyetemek éléről, és jött helyükbe mindenféle csirkefogó. Azt csak a mi évfolyamunk tudja valójában, esetleg a két mellettünk levő évfolyam sejti, hogy mi volt a jog és a nem jog közötti különbség. Az idősebbek el nem tudták képzelni, hogy milyen marhaságokat tanítottak nekünk a jogon, viszont az utánunk jövők csak magánúton tanulhattak jogot, mert az egyetemen semmit. Az ugyanis havonta változó ideológia volt, jogtudomány semmi szín alatt. Negyvennyolc után megkezdődött a politikai tisztogatás, és az első kolozsvári koncepciós per során hármunkat két lábbal rúgtak ki az egyetemről, reakciós magatartás vádjával.
- A kolozsvári református teológia védelmet ígért a másként gondolkodó, kicsapott joghallgatónak?
- Amikor Kolozsvárra mentem a zilahi református kollégiumból, első utam tulajdonképpen a teológiára vezetett, ahol nagyon jól éreztem magam később is. Ötvenkettőben elvégeztem tanulmányaimat, majd Abrudbányára kerültem, ami a Kárpát-medence legkisebb városa volt akkoriban; ott volt egy százötven lelkes kis gyülekezetem, ami nem szórvány volt, hanem olyan, mint egy gyarmati kolónia: teljes öntudattal. Nagyon gazdagok, szigorúan csak kisiparosok és kiskereskedők voltak, jellemzően egy szál értelmiségi nélkül. Emlékszem, volt köztük egy vaskereskedő, aki megvásárolt Amerikában egy autógumi-telepet, azt hajóval hazahozatta, tovább Hamburgon keresztül vasúton Tordáig, ott pedig átrakatta az egészet a keskeny vágányú kisvonatra, felvitette a havasra, ott összeszedte a környék minden suszterét, és motorizálta az egész havast - gumibocskorral.
Ez volt tehát a Mócvidéken, ezután következett az államosítás, amikor a magánbányákat berobbantották, legalább hatszáz magánbányát a környéken, mert az volt az ősi, a Mária Terézia korabeli szabály, hogy ötven méter alatt az állam dolgozott, ötven méter felett pedig a magánosok. Tehát a móc a saját udvarára váltott engedélyt, ásott egy kutat, kiszedte a követ, összetörte, majd megvolt az arany. Abrudbányán mindenki úszott az aranyban. Az államosítás után kötelezték a lakosságot, hogy adja le az államnak minden aranyát, aki pedig elrejtette, addig verték, míg meg nem mondta, hova rejtette. Azt mondhatom, nekem is aranyéletem volt a havason, nyugalmamban teológiai doktorátusra készültem.
Még idetartozik a történet, amikor kicsaptak a jogi egyetemről, és minden jogiság mellőzésével a leggyalázatosabban folyt a kihallgatás. Akkor azt kérdezte tőlem Demeter János, a nagy dékán, mégis, hogy képzeltem, hogy ilyen magatartással a szocializmusban jogász lehetek? "Maga azt képzelte - folytatta Demeter -, hogy páholyból fogja nézni az osztályharcot?" Közben Demeter Jánost besúgták titoizmusért, én pedig azalatt aranyéletemet éltem Abrudbányán, és arra gondoltam, igenis, kedves dékán úr, páholyból nézem az osztályharcot. Ez volt az az idő, amikor ötvenháromban meghalt Sztálin, s én fedetlen fejjel a református templom tornya alatt álltam, s nagyon jól éreztem magam...
- De hát, mint tudjuk, az aranyélet nem sokáig tartott...
- Még egy keveset tartott, mert valamelyes enyhülés következett, látszott, hogy visszavonulóban van a terror, kevesebb embert vittek a Duna-csatornához...
- Az elvtársak jelezni kívánták, hogy itt most engedni fognak egy kicsit?
- Moszkvából jött az irány. A földműveseket hagyták dolgozni, a kisiparosok már szövetkezetben voltak, de úgy-ahogy, meg lehetett élni, a kommunista országokba át lehetett utazni, és így tovább. Így kerültem ki Magyarországra turistaútlevéllel, tanulmányi szabadságra mentem két hónapra. Szeptember negyedikén utaztam ki Budapestre és november 4-én járt le a szabadságom...
- A tragikus számok itt is egybeesnek...
- Tragikusan egybe. Budapesten engem is utolértek az események, már nem ültem a könyvtárban, mint azelőtt, hanem naponta 30-40 kilométert gyalogoltam, hogy mindenhol ott legyek, lehetőleg mindent beszívjak, mint a mesebeli kiskakas: szívd be begyem a tüzet, hogy majd ereszd ki begyem a tüzet... Fogalma sincs annak, aki nem volt ott, az általános sztrájk után hogy lebénult Budapest. Mindenki szervezkedett, a pártok, az egyházak, az ifjúság, a régi egyesületek, azt hiszem, még a bélyeggyűjtők is szervezkedni kezdtek. Az egész országban megtörtént a rendszerváltás, az ország tíz nap alatt meg volt szervezve, anarchia nélkül. Eközben kaptam értesítést a román követségről, hogy autóbuszok indulnak hazafelé, így aztán feleségestől, két bőrönddel elindultunk Arad felé. Hoztam magammal mindenféle papírt, újságokat, röpcédulákat, falragaszokat, minden elképzelhetőt.
- Akkor már nyilvánvaló volt, milyen szándékkal tér haza?
- Hát persze, azért szedtem össze azokat a dolgokat. Itthon tudtam meg, hogy az oroszok bementek Budapestre, úgyhogy én a forradalomnak csak a szép részét éltem meg Budapesten. Itthon aztán mondtam, amit mondanom kellett. Egyszerűen bementem Kolozsvárra, és a barátoknak elmondtam, amit kellett, úgyszintén otthon, a Szilágyságban is kibeszéltem magam. Abrudbányán éltem tovább az életem 1957 márciusáig. A forradalom nagy fordulópontja volt, hogy elfelejtettünk félni. A másik irányban pedig az volt a fordulópont, ami jellemző mind a mai napig, hogy ötvenhat előtt, aki kommunista meggyőződésű volt, tehetett bármit, igazolhatta a lelkiismerete. Ötvenhat után aki a kommunista oldalra ált át, annak tudnia kellett, hogy egy egész nemzettel szállt szembe...
- Aztán vitték Önt is...
- Vittek. Ugyan mielőtt vittek volna, elkészítettük az Egyesült Nemzetekhez
címzett memorandumunkat, de a Szekuritáté jól tudta, mire készülünk. A
kolozsvári bíróság hazaárulás vádjával kiszabta rám az életfogytiglani
ítéletet. Az ügyész ötünkre halálos ítéletet kért, de aztán "csak"
életfogytiglanit szabtak rám. Több mint három évet a szamosújvári börtönben
ültem, voltam a pitesti-i, a dési, a kolozsvári börtönökben, Jilava kétnapos
átszállóállomás volt mindössze. Hatvannégyben szabadultam, összesen hét és
félévet ültem. A börtönélményeimet megírtam a Püski Kiadónál megjelent A
fegyencélet fintorai című könyvemben. Tessék elolvasni.
Lokodi Imre
Új magyar szó - 2006-09-25
2006. szeptember 2-án az 55 éves érettségi találkozónkat tartottuk a Bolyai líceumban.
Kiss József tanárunk, valamint Bálint István igazgató köszöntő szavai után istentiszteletet tartottunk, melyen e sorok írója hirdette Isten igéjét I. Mózes 41:42 verse alapján, ahol az áll, hogy Egyiptom uralkodója adott Józsefnek gyűrűt és aranyláncot bölcsessége és hűsége jutalmául.
Az 55 éve végzett "diákoknak" Isten, a világ ura, adott láncot, aranynál drágábbat, életláncot, melyben 74–75 esztendőláncszem van. Ebből az "életláncból" 55 láncszem különös fénnyel ragyog, mert ezekből a hűség, becsületesség, a tisztesség és helytállás tündöklik. Ezeket a ragyogó jellemvonásokat a Bolyai líceum – akkor Református Kollégium – ültette szívünkbe, ahol tanultunk 1943- tól 1951-ig.
1943 őszén egy ideig szünetelt a tanítás ebben az iskolában, mert a II. világháború sebesültjeit ápolták az épületben. Kórház lett az iskolából, de nem "bordélyház", ahol sebeket és életeket gyógyítottak.
A tanítás délután folyt az akkori Római Katolikus Gimnáziumban. Általában a délutáni tanítás után sötétben mentünk haza. Utunkat sokszor megzavarta a légiriadót jelző sziréna hangja. Ilyenkor a legközelebbi óvóhelyre kellett menekülni…
Ha ezeket az időket átélték volna a "bordélyházról" álmodók, nem beszélnének úgy, ahogy beszélnek.
A Református Kollégium – Bolyai líceum – helyet adott az ortodox vallású tanulóknak is. Az 1943-as év első gimnáziumi osztályában osztálytársunk volt Bratean S., Petruti E., Muntean I. és mások.
Ebben az iskolában nem tanítottak sovinizmusra, csak békés szeretetre. Tanításában és szellemiségében igazi "luxus" iskola volt.
Az 55 éve végzettek hálát adtak Istennek, hogy megtartotta iskolánkat és kegyelmébe ajánlották azt az elkövetkező időkre is. Hisszük, hogy imánkat meghallgatja Isten, és igaz lesz a Római levél 8. részének biztatása… "sem jelenvalók, sem elkövetkezendők, semmi és senki ki nem ragadhat minket az Isten szeretetéből:…" az egykori iskolánkat sem. Nem "luxusbordély" lesz belőle, hanem a tudomány erős vára, és nevelkednek benne olyan tanulók, akik a szépnek, jónak lesznek építői. És lesznek e városnak olyan építői, bírói, mint volt Borsos Tamás, Bernády György és mások.
Hogy ez így legyen, az egykori végzettek ezért imádkozunk! És velünk imádkozik sok "templomot és iskolát" szerető igaz testvérünk!
Balogh Károly ny. lelkipásztor
Népújság - 2006-09-27
Gyűlölet nélkül emlékeztek a
gyűlölet napjára - A szárazajtai mészárlás évfordulója
Mintegy 250-en vettek részt tegnap a háromszéki Szárazajtán az 1944. szeptember 26-i magyarellenes vérfürdő évfordulóján tartott megemlékezésen. A református falu templomában rendezett istentiszteleten Bartalis Szélyes Pál lelkész arról beszélt, hogy emlékezni kell, de csak békességgel, hiszen a gyűlölet és a harag további gyűlöletet és haragot gerjeszt. 1944. szeptember 26-án a front nyomában Erdélybe bevonuló Maniu-grádák Găvrilă Olteanu vezetésével tizenhárom magyart mészároltak le a székely faluban, közülük kettőt fejszével lefejeztek.
A magyarok ellen az volt a vád, hogy segítettek egy viszavonuló német csoportot a falu határában állomásozó román csapatokkal szeptember 4-én vívott ütközetben, tehát tizenhárom román katona életéért felelősek. Az alaptalan vádak nyomán a gárdisták agyonlőtték a 34 éves Gecse Bélát és a 35 éves Málnási Józsefet, az 50 éves Szép Albertné Málnási Reginát, férjét, a 49 éves Szép Albertet, a 38 éves Elekes Lajost, a 42 éves Szép Bélát, a 62 éves Szabó Benjamint, a 62 éves Németh Gyulát, az 51 éves Németh Izsákot és a 38 éves Tamás Lászlót, fejszével lefejezték a 21 éves Nagy Sándort és testvérét, a 25 éves Nagy Andrást. A sortüzet a 39 éves Nagy D. József csodával határos módon túlélte, lőtt sebeiből később felépült.
A hozzátartozók, erdővidéki érdeklődők és politikusok jelenlétében lezajlott istentiszteleten Bartalis Szélyes Pál lelkész bibliai hasonlattal élve úgy jellemezte a Maniu-gárda szárazajtai, később pedig másutt is véghezvitt rémtetteit, mint akiknek a gyűlölet és harag „elfojtá szívében az irgalmasságot, és dühösködését mindvégig fentartotta". A lelkész ennek ellenére óva intette az emlékezőket: „Ne menjen le a nap a te haragoddal".
Az istentiszteletet követően az emlékezők a tizenhárom áldozatnak a falu központjában álló emlékművéhez vonult, ahol az Ajtai Abod Mihály általános iskola diákjai és a nagybaconi Nyugdíjasok Klubja mutatott be rövid műsort. Az eseményen Márton Árpád képviselő társaságában jelen levő Puskás Bálint Zoltán szenátor arra emlékeztetett, hogy két éve még katonai és rendőri erődemonstráció mellett emlékezett a gyülekezet a tragédiára, ma már nem tapasztalható ilyen. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy 2007-ben már annak a német katonának a hozzátartozói is eljöhetnek a megemlékezésen, akinek a hamvait két éve találták meg a falu temetőjében, és akinek az azonosítása folyamatban van. A megemlékezés zárópillanataként a hozzátartozók, civil és politikai személyiségek, illetve szervezetek koszorúkat helyeztek el.
Papp Annamária
Szabadság - 2006-09-27
Református középiskolák Országos
tanévnyitója Nagyenyeden
Kónya Tibor iskolalelkész áhítatával kezdődött a református középiskolák országos tanévnyitója a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dísztermében. Szőcs Ildikó iskolaigazgató nyitóbeszédében igen találóan azt fejtegette, hogy ezen a napon a múltra emlékezünk ugyan, de az iskola jelenéből is kapunk ízelítőt, sőt a jövőre is kitekintünk. – Nagy öröm számunkra, hogy házigazdái lehetünk a kilenc erdélyi református intézmény és a püspökség képviselőit felsorakoztató rendezvénynek – mondta az igazgatónő. – Most igazán érezhetjük – tette hozzá –, hogy nem vagyunk egyedül.
Dr. Demény Piroska aligazgatónő a tanítás helyszíne helyett a tanulás helyszíneként jelölte meg a megújult iskolát, majd meghirdette a Pápai Páriz Ferenc pályázatot középiskolás diákok számára, amit az ötödikesek néptánc előadása követett Szilágyi Róbert informatika tanár vezetésével.
A továbbiakban az érdeklődők az iskola Barcsay Galériájában a névadó életét és munkásságát bemutató fotókiállításon vehettek részt, amelyet a Pest Megyei Múzeumok Egyesülete támogatott. A harminchárom kiállított kép fiatalkorától a szentendrei művésztelepig és a főiskolai anatómiaórákig követi a valamikori kollégiumi diák életét. Verba Andrea budapesti művészettörténész beszélt Barcsay Jenőről, felelevenítve életének jelentősebb mozzanatait. Eközben a 14 éves Collegium Gabrielense reneszánsz tánccsoportja korhű ruhákban nagyszerűen szórakoztatta a közönséget.
Ezt követően a fejedelmi szobrok környékén gyűlt össze a közönség, a tudós Pápai Páriz Ferenc szobrának felavatására. A mai nemzedék sem feledte a Pax Corporis szerzőjének érdemeit, illetve fiának segítségét a kollégium újjáépítéséhez szükséges pénz megszerzésekor. Az alapító fejedelmek, Bethlen Gábor és Apafi Mihály mellé illeszkedő szobrot Lőrincz Lehel nagyenyedi származású kolozsvári szobrászművész alkotta. Kónya Mária aligazgatónő szerint Lőrincz a „szakrális helyek teremtőjének" művésze. Starkmüller Géza, a művész barátja méltatta a szobrász életét és munkásságát, majd Demény Ágnes XII. osztályos diák eredeti torockói öltözetben Wass Albert Üzenet haza című költeményét szavalta el. Szőcs Ildikó koszorút helyezett el a nagy tudós szobránál a kollégium munkaközössége nevében.
A résztvevők megtekinthették az iskola felújított épületét: az új konyhát, valamint az ó-kollégium belső terének teljesen újjáépített fiúbentlakását. Kónya Mária vezetésével egy nagyenyedi történelmi séta következett, amelynek kiindulópontja a Református Dokumentációs Könyvtár volt, ahol Győrfi Dénes töltötte be a házigazda szerepet.
Este a vendégek visszatértek az iskola díszteremébe, hogy a Bethlen Gábor álma című zenés-irodalmi összeállításban gyönyörködhessenek, mely Fórika Éva zene- és Turzai Melánia magyartanárnő munkáját dicséri.
A vasárnapi program a Vártemplomban zajlott. Jelképesnek is tekinthető egy keresztelő a tanévnyitón, hiszen a magyar iskola fennmaradásához minél több gyerek szükséges. Kató Béla püspökhelyettes prédikációjában a megtalált törvénykönyv szimbólumát használta annak érzékeltetésére, hogy magának Istennek a törvénye korlátozza létünket, így az iskolában is el kell fogadnunk a szabályok és ésszerű korlátok meglétét, amelyekhez alkalmazkodnunk kell. Szőcs Ildikó igazgató tanévnyitóbeszéde után Tonk István egyházmegyei főgondnok osztotta meg a résztvevőkkel az ünnepi alkalomhoz fűződő gondolatait, a hangsúlyt különösen az anyanyelvre és a környezetre helyezve. Közben Fórika Éva zenetanárnő kórusa egyházi énekeket adott elő, majd Szigeti Rozália Reményik Sándor Az ige című versét szavalta el. Turzai Melánia magyartanárnő, aki 1992 és 2005 között igazgatója volt a református tagozatnak, átvehette a püspökhelyettestől a Bethlen-díjat, melyet az egyházért és iskoláért kifejtett munkájával érdemelt ki. A volt igazgatónőt a zsinat oktatási bizottsága javasolta a díjra. A kétnapos tartalmas ünnepség a himnusz eléneklésével zárult.
Bakó Botond
Szabadság - 2006-09-27
A szárazajtai ,,tizenháromra? emlékeztek
Megbocsátani, de nem feledni - vallották a szárazajtai vérengzésre emlékezők. Hatvankét esztendeje, 1944. szeptember 26-án az erdővidéki kis faluba, bosszúvággyal szívükben, berontottak a kegyetlen Maniu-gárdisták, és tizenhárom ártatlan életet oltottak ki.
Isten nem tesz különbséget nemzetiség, felekezeti hovatartozás vagy földrajzi hely között, így akár azt is mondhatjuk: hatvankét esztendővel ezelőtt a békés földművelő faluban testvér gyilkolt testvért. Mégis, mi ne fojtsuk el a lelkünkben található irgalmasságot, ne tápláljunk rossz haragot, dühösségünket ne tartsuk fenn, legyünk megbocsátók, szívünket szeretettel töltsük fel - mondotta a megemlékező istentiszteletet tartó Bartalis Sz. Pál református lelkipásztor.
Az Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László mártíromságát őrző műemléknél Puskás Bálint szenátor a falu népének emberségét emelte ki. ,,A legnagyobb gyászban is gondot fordítottak arra, hogy a közelben zajló tűzpárbajban elesett német katonát is eltemessék, majd emlékét és sírját megőrizzék. A német konzulátus azóta visszaszerezte az elhunyt múzeumba vitt tárgyait és azonosítószámát, s ha sikerül kideríteni, hogy kinek a hozzátartozója nyugszik a szárazajtai földben, minden bizonnyal új barátokat szerez a falu népe?- mondotta Puskás Bálint.
A külsőségekben szerény, de lelkileg nagy jelentőségű eseményen felléptek a helyi Ajtai Abód Mihály Általános Iskola tanulói, majd a nagybaconi nyugdíjas klub versekből és dalokból álló műsort adott elő.
(hecser)
Háromszék - 2006-09-27
Bod Péterről nevezték el
(Megyei könyvtár)
Bod Péter nevét viseli ezentúl a megyei könyvtár, döntött tegnap a megyei önkormányzat. A tanácsülésen, melyet viharos frakcióülés előzött meg, egyöntetű szavazattal fogadták el a határozattervezetet.
Kiss Jenő igazgató javaslatára a Kovászna Megyei Könyvtár februárban kérte az intézményfenntartó megyeházát, változtassa nevét Bod Péter Megyei Könyvtárra. A megyei tanács névadó bizottsága májusban felkarolta az ötletet, de kikérte a prefektus által kinevezett megyei névadó bizottság véleményét, valamint a sepsiszentgyörgyi önkormányzatét is, hiszen az intézmény a városban székel. A helyi tanács névadó és művelődési bizottságai nem támogatták a kezdeményezést, Kónya Ádám tanácstag javaslatára Szász Károlyt ajánlották névadónak. A tegnapi tanácsülés előtt, a közgyűlés zömét kitevő RMDSZ-frakció ülésén ütköztek a vélemények.
Kiss Jenő azzal érvelt, hogy felsőcsernátoni Bod Péter készítette el Árva Bethlen Kata könyvtárának jegyzékét, főműve pedig, a Magyar Athenas - mely ma is élő mű - tulajdonképpen bibliográfiai munka. Kónya Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi tagja Szász Károly református püspök, költő, műfordító, irodalomtörténeti és egyházi szakíró, az MTA egykori társelnöke neve mellett szállt síkra. Szemerjai Szász Károly a Bach-korszak legnehezebb éveiben Kézdivásárhelyen volt lelkész. volt az, aki Sepsiszentgyörgyöt javasolta a létesítendő református algimnázium székhelyéül. 1877-ben a megyeszékhely díszpolgárává választották.
Mivel Bod Péter emlékét csak Háromszéken a nevét viselő iskola, alapítvány, művelődési egyesület, tanítóképző főiskola őrzi és ápolja, talán más jelentős művelődéstörténeti személyiségeink emléke iránti tisztelet is kötelező az utókorra - fogalmazott Kónya Ádám. Kiss Jenő szerint nem kell újabb neveket bevinni a köztudatba, legalább az ismerteket kell népszerűsíteni.
A tanácsülésen már nem volt vita. Baka Mátyás alelnök előterjesztésére, a gazdasági (!) igazgatóság jelentése alapján a testület - Sabin Calinic tanácstag szavaival élve - úgy szavazott, mint az egykori Nagy Nemzetgyűlés: egyöntetűen.
Szekeres Attila
Háromszék - 2006-09-27
Születésének 147. évfordulóján Benedek Elekre emlékeztek a hét végén Kisbaconban. Arra a Benedek Elekre, ki akkor jött haza, mikor mások elmentek, s meséi, regéi, versei által a legfiatalabb nemzedék nevelésébe kezdett. A nagy mesemondó munkássága és példamutató élete előtt mintegy hetvenen hajtottak fejet szombat délután a Mari-lakban.
A megemlékezés fénypontját a határ mindkét oldalán nagyon népszerű Liszt-díjas Dévai Nagy Kamilla, illetve Elek apó ükunokája, Bardócz Orsolya és Labant Csaba a Krónikásének zeneiskola hallgatóinak koncertje jelentette. A gitár- és furulyakísérettel előadott dalokat igényes szerkesztés és szívhez szóló előadásmód jellemezte. ,,Szeretek rendszeresen visszajárni Kisbaconba. Lelki felüdülést jelent, ha itt lehetek abban a házban, ahol valaha Benedek Elek dolgozott, hogy kézzel foghatom azokat a tárgyakat, melyeket valaha ő is érintett, vagy megpihenhetek az általa ültetett fák árnyékában. Ha tehetném, mindenkinek kezébe adnám Elek apó könyveit. Meséket a gyermekeknek, regéket és mondákat a serdülőknek, verseket, novellákat és regényeket a felnőtteknek. Bízom benne, hogy az általam és az Orsolya által előadott daloknak köszönhetően ismét a figyelem középpontjába kerül a kisbaconi mesemondó?- mondotta Dévai Nagy Kamilla.
(hecser)
Háromszék - 2006-09-27
Megbékélés, ne haragtartás legyen
a szívekben
Az egykori Maniu-gárdisták magyar áldozataira emlékeztek a háromszéki Szárazajtán
A Maniu-gárdisták néven ismert román félkatonai alakulatok magyar áldozataira emlékeztek tegnap a székelyföldi Szárazajtán, ahol hatvankét évvel ezelőtt, szeptember 26-án két magyart lefejeztek, további tizenegyet pedig lelőttek.
Az élénk szemű, helyi szokásokat nem ismerő idegennek feltűnik a 62 évvel ezelőtti vérfürdő megemlékezésére készülő szárazajtaiak oldott hangulata. Feketeruhás férfiak és nők gyülekeznek csoportokban, beszélgetnek a református templomnál bejelentett istentisztelet küszöbén. Gyakori a mosoly az arcukon, nem ritka a nevetés sem, mégis az egészséges fegyelmezettség uralkodik, ahogyan faluhelyen illik. Százfőnyi gyermek, kisdiákcsoport érkezik az Ajtai Apor Péter Általános Iskolától, és megjön Sz. Bartalis Pál lelkész is, aki elsőként lép be a templom ajtaján.
Őt követik a férfiak, miközben a hátsó bejáraton mennek be az asszonyok, lányok. Álmos próféta ihlette a tiszteletes emlékezőnapi igehirdetését. "Visszaemlékezünk a vérfürdő napjára a megbékélés jegyében, nem pedig haragtartásból, mert a múltról senkinek sem szabad megfeledkeznie... Miért történhetett ilyesmi?... Nincs román, magyar, zsidó, mindnyájan Hozzád tartozunk, ne legyen harag, krisztusi szeretet töltse el a szívünket" - mondja a lelkész az egybegyűlteknek. Harangkongatás közepette vonulnak ki az emberek a tizenhárom, lenyesett hegyűnek látszó bazaltkövekből álló emlékműhöz.
A helyi kisdiákok és nagybaconi nyugdíjasok kulturális műsora után Puskás Bálint Zoltán háromszéki szenátor szól az egybegyűltekhez: "Két évvel ezelőtt katonaság és rendőrség fogott körbe bennünket. Nemcsak a tizenhárom vértanú, hanem mások is meghaltak Szárazajta környékén, például az a német katona, akinek most keresik hozzátartozóit hazájában a hatóságok". Közben az úton elhaladó furgon motorzúgása zavarja meg rövid időre a rendezvényt. Virágkoszorút visz az emlékműhöz Málnási Gézáné Elekes Irma 74 éves nyugdíjas asszony, akinek édesapját, Elekes Lajost lőtték le a Maniu-gárdisták.
"Annyian voltak itt, az embernek a szívében él, gondolom, hogy ilyen összejövetelekből az ifjúság is majd tanulni fog, és ők is emlékeznek a vértanúkra, tovább éltetik emléküket" - mondja lapunknak, miközben könnyek barázdálják arcát. Kicsivel távolabb Pap Sándor 68 éves nyugalmazott református lelkész mutatja meg kérésünkre, hová csődítették 1944. szeptember 25-én este a falusiakat az iskola udvarára. "Amit tehetünk és kell tennünk a kegyeletes tisztelet, emlékezés. Ha ártatlan vér kiontására gondol az ember, akár érintett, akár kívülálló, lehetetlen, hogy ne szoruljon ökölbe a kéz, viszont az események főszereplői, akár áldozatok, akár gyilkosok, mind ott vannak az igazságos ítélőszék előtt" - mondja.
Nagyapját, Németh Izsákot lelőtték, unokabátyjait, Nagy Sándort és Andrást lefejezték a gárdisták. A faluban, félelmükben sokan továbbra is hallgatnak. Sokan távolról, padkáról nézték végig a megemlékezést, de csak a médiában publikáltakról, saját élményeikről nem hajlandók beszélni.
Tariceanu: az autonómiaigény ellentétes az uniós szellemiséggel
„Az etnikai alapú autonómiaformák kidolgozásának szorgalmazása az európai valósághoz viszonyítva meghaladott kezdeményezés, ugyanakkor ellentmond az európai uniós szellemiségnek és gyakorlatnak” - szögezte le Calin Popescu-Tariceanu.
A kormányfő így foglalt állást Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentéseire, amelyekben a Székelyföld területi önrendelkezését szorgalmazta. Amint arról beszámoltunk, a hétvégén Csíkszeredában létrejött a Szövetség a Székelyföldért önkormányzati társulás, hétfőn pedig Markó bejelentette: közvitára bocsátanák az autonómia ügyét.
Calin Popescu-Tariceanu tegnapi közleményében leszögezi: az önrendelkezés kiszélesítése semmilyen formában nem kérdőjelezheti meg Románia alkotmányban is rögzített szuverenitását. „Románia európai uniós csatlakozása esélyt nyújt majd arra, hogy a decentralizáció minden szinten érvényesüljön” - áll a kormányfő közleményében.
Az önrendelkezésnek nem egyetlen közösség vagy egyetlen kisebbség javát kell szolgálnia, hanem az ország minden állampolgára számára hasznosnak kell lennie - véli Calin Popescu-Tariceanu. A miniszterelnök ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ nem konzultált koalíciós partnereivel az autonómia igényéről, illetve az önkormányzati társulás létrehozásáról, holott szerinte ez természetes lett volna.
Corneliu Vadim Tudor nagyromániás (PRM) pártelnök bizonyult a legvehemensebb bírálónak: bejelentette, hogy a jövő héten bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Markó ellen. A PRM vezetője leszögezte, hogy amennyiben a kormány nem határolódik el Markótól, maga is szegregációssá válik. Vadim arra számít, hogy indítványát a szociáldemokraták „kolozsvári szárnya” is támogatni fogja. A nagy-romániás pártvezér országellenes támadásnak minősítette az RMDSZ elnökének Csíkszeredában elhangzott nyilatkozatait.
Farcádi Botond, Krónika
Erdély ma - 2006-09-27
Faluvilág: Merítés a Pannon-forrásból
Beszélgetés Orbán Miklós mérnökkel,
a felnőttképzési és szolgáltatási hálózat illyefalvi képzőközpontjának megbízottjával
Hogyan jött létre, és miért éppen nálunk ez a képzőközpont?
- A Békéscsabai Munkaerőképző Központtól megkeresett Molnár György igazgató, s elmondta, hogy székelyföldi felnőttképzési hálózatot szeretne létrehozni. Ebben számítana partnerségünkre, mert hallott a LAM Alapítványról, s tud arról, hogy agrárfelnőttképzéssel foglalkozik. Ezelőtt két évvel írtunk alá szándéknyilatkozatot. Később, mert Belső Erdély és a Partium sem maradhat ki egy ilyen hálózatból, a Pannon-forrás nevet tartottuk megfelelőbbnek, ami a tudás forrását is szimbolizálja. A tevékenység menet közben bővült, mert a központ nemcsak agrárfelnőttképzést, hanem más jellegű, úgymond gazdag skálájú képzést (számítógép-kezeléstől az idegennyelv-tanulásig) is felvállal. Több helyen foglalkoznak felnőttképzéssel a Kárpát-medencében, Magyarországon kívül a Részek, Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság magyarlakta területein. Tizenkét alapító tagja van a szervezetnek, és ez év márciusában született meg a jogi kerete, Békéscsabán jegyezték be alapítványként.
- Láttuk a LAM Alapítvány székhelyének homlokfalán a grafikai szempontból is tetszetős cégtáblát.
- Igen, képzőközpontot létesítettünk Illyefalván is. Nem szűnik meg a LAM Alapítvány felnőttképzése. A LAM szerves része a Pannon-forrás hálózatnak, és elképzeléseink szerint az alapítvány lesz a Pannon-forrás erdélyi agrárfelnőttképzés központja. Erdélyből tehát ide gravitálnának azok az intézmények, melyek felnőttképzéssel foglalkoznak. Most dolgozzuk ki a képzés metodológiáját, a tananyagot és az akkreditációt. A Pannon-forrás egy konzorcium keretében közös pályázatot adott le a Norvég Alaphoz. Ez az alap öt éven át pénzt biztosít Magyarországnak, amelyből felnőttképzést is támogatnak. Elkészítettünk egy olyan közös pályázatot, mely a képzőközpontok teljes felszerelését célozza meg. Ha nyer a pályázat, akkor kb. húszmillió forint esne egy képzőközpontra. Ez azt jelentené, hogy fel lehetne szerelni egy teljes számítógépes termet nyelvlaborral. A képzés főleg gazdasági jellegű lenne, és ami fontos, hogy három európai akkreditációt mondhatna magáénak a LAM Alapítvány is. Pontosabban: a Pannon-oklevéllel egy munkavállaló, különösen, ha mi is az Európai Unió tagja leszünk, bárhol munkát tud majd vállalni. Addig is minden tagszervezet, s így a LAM is, folytatja saját programját mindaddig, amíg a hálózati képzés kezdetét veheti.
- Lesz-e továbbra is érdeklődés az önök képzései iránt-
- Remélem a legjobbakat. Lehet kérdéses például az agrárszakmában, mert valljuk meg, ez nem a ,,legdivatosabb”. Egyelőre szükség van rá. Diploma és oklevél nélkül támogatást sem lehet igényelni, és az unió körülményei között még inkább nem. Az akkreditáció mindenképpen minőségi lépésnek számít. De jeleztem: nemcsak agrárképzés lesz nálunk. Számos szakmában folyik jelenleg is képzés, de a közeljövő célja az európai akkreditált oklevél. Természetesen, minden képz-központnak fel kell majd mérnie a helyi munkaerőigényt, figyelembe kell vennie a hely, a kisrégió vagy a régió sajátosságait, és olyan képzést kell végeznie, amilyenre a munkaerőpiacnak szüksége van.
- Milyen képzés folyik most a LAM Alapítványnál?
- Jelen pillanatban három szakmában végzünk akkreditált, államilag elismert okleveles képzést: növénytermesztői, állattenyésztési és agroturisztikai szakon. November 10-ig államvizsgáznak a hallgatók. Most gyakorlati kiképzésen vannak. Októberben indítjuk az új osztályokat. Ezenkívül vannak rövid időtartamú rendezvényeink: képzés, szimpózium, konferencia. Rendeztünk már állatversenyt, és idén a megyében első alkalommal megyei szintű szántóverseny is lesz, ha az idő engedi.
Háromszék - 2006-09-28
A vásárhelyi Vártemplom ad otthont a Marosvásárhelyi zsoltárok nevet viselô koncertnek jövô pénteken. Bevezetôt mond Horváth Loránd lelkipásztor, költô, zsoltárszerzô. Fellép a Vártemplom Psalmus kórusa (vezényel Kovács András), a Kistemplom Evangélium kórusa (vezényel Csíki Ágnes). A III. Református Világtalálkozó himnuszát orgonán elôadja Molnár Tünde, további fellépôk: Marton Irén, Makkai Edit, Antal Ferenc és Horváth Hajnalka.
Népújság - 2006-09-29
Makovecz Imre ma petíciót ad át Szili Katalinnak – A petíció szövege
Hétfőn reggel adják át Szili Katalinnak, az Orrszággyűlés elnökének a Kossuth téri tüntetők petícióját - közölte a pódiumon Makovecz Imre építész vasárnap kora este, hozzátéve, hogy annak szövegét a Magyar Művészeti Akadémia termében fogalmazták meg.
Elmondása szerint pénteken járt a Házban, s megbeszélést folytatott a házelnök kabinetfőnökével, akivel ebben az időpontban állapodtak meg. Hozzáfűzte, hogy Szili Katalin összehívta a házbizottságot, amely valamennyi parlamenti pártot érint, így - megfogalmazása szerint - vége annak a gyalázatnak, hogy hátat fordítson a politika, amikor tízezrek, emberek gyülekeznek minden este, kitéve magukat "a rendőrség bizonyos elemei atrocitásának".
Makovecz Imre ezt alapvető változásnak ítélte a vasárnap óta folyó tüntetések történetében.
Kitért arra is, hogy a Gyurcsány-kormány lemondása után ideiglenes kormányra, majd alkotmányozó nemzetgyűlésre van szükség.
A Kossuth téren kora este húzták el a rendőrök a Kossuth teret az Országház üres parkolójától elválasztó kordont, amelyre a szervezők kérésére, a létszám növekedésére tekintettel került sor eddig is esténként.
Az „öltözzenek fehérbe" felhívásra több tüntető fehér ruhadarabban jelent meg vasárnap a téren, és sokan fehér szalagot tűztek ingükre, blúzukra vagy kabátjukra.
Duna TV
A Kossuth téri petíció
„Mi Kossuth téri tüntetők, mint a Magyar Köztársaság polgárai saját akaratunkból vagyunk itt, semmilyen párt, vagy szervezet nem kért erre minket. Ittlétünknek egyetlen oka van, hogy az ország-világ bebizonyosodott, a legutóbbi országgyűlési választások győztes pártjai és annak miniszterelnök-jelöltje tudatosan, előre megfontolt szándékkal, aljas hatalmi érdekből eltitkolt közérdekű adatokat, ezzel megtévesztette a a választó polgárokat. Egyszóval, csalással került hatalomra.
Egy magára adó, a demokrácia értékeit féltő és védő állampolgárnak kötelesség fellépni a csalás formájában megvalósított politikai erőszak ellen, amire Alaptörvényünk második paragrafusa, harmadik bekezdése fel is jogosít minket, amely kimondja: „A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek, vagy állampolgárának a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére, vagy gyakorlására, illetőleg kizárolagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult, és egyben köteles fellépni."
Mi csak ezen jogainkat gyakoroljuk! Ezért felszólítjuk Gyurcsány Ferencet, hogy mondjon le miniszterelnöki tisztségéről! Felháborítónak tartjuk, azt a politikai sandaságot részéről, amellyel megpróbálja útszéli stílusban előadott „beismerő vallomását” pozitív tettként beállítani, és a közös felleősség mögé bújva elbagatellizálni előző és mostani kormánya felelősségét. Elfogadhatatlan számunkra, hogy látszat személycserével - a konstruktív bizalmatlansági intézmény eszközével- hatalmon maradjanak azok a pártok és képviselői, akik személyes haszonszerzés, agy nemtörődömség okán részesei és haszonélvezői annak a csaláspolitikának, amely révén hatalomra kerültek. A petíció aláírói felkérik a köztársaság elnököt, hogy amennyiben Gyurcsány Ferenc mégsem mondana le, úgy éljen jogkörével, oszlassa fel a Parlamentet, és írjon ki új választásokat. Továbbá felkérik a nemzeti, keresztény politikai erőket, különösen a parlamenti képviselettel rendelkező pártokat, hogy minden törvényes parlamentáris és politikai eszközt vegyenek igénybe a csalással hatalomra került kormány megbuktatására.
Közfelkiáltással elfogadva, Budapest, Kossuth tér, 2006. szeptember 18.
Erdély Ma - 2006-09-25
A budapesti forradalmat támogatták Marosvásárhelyen is
Miután kétszer is letiltották az Erdélyi Magyar Ifjak marosvásárhelyi szimpátiatüntetését, a fiatalok a nemzeti ügyek szolgálatába állított „villámjelenléttel" fejezték ki együttérzésüket a magyarországi forradalomárokkal.
Tegnap este mintegy harminc személy jelent meg Petőfi Sándor szobránál, és gyertyát gyújtott a Magyarországon a nemzetvesztő politizálás ellen tüntetőkért. 1956-hoz hasonlóan a szolidaritás ledöntötte a nemzetiségi határokat – a román hírszerzés több küldötte is a fiatalok körében gondolt forró szívvel a belső-magyarországi honfitársaira, többen autóikból, hangjelekkel fejezték ki együttérzésüket, sőt, olyan atyafi is akadt, aki emlékül videóra vette a magyar szolidaritás eme nemes megnyilvánulását.
(tudósítónktól)
Erdély Ma - 2006-09-25
Tüntetés Kolozsváron az összmagyar politikai hazugságáradat ellen
„Magyar kormányt, magyar érdekképviseletet!”, „’45, ’56, 2006 – elég a hazugságból!”, „NEM!” – feliratú transzparensekkel adtak hangot a magyarországi kormánnyal, valamint az RMDSZ-szel kapcsolatos álláspontjuknak a kolozsvári magyarok szombaton délben a konzulátus előtti szimpátiatüntetés során.
A megmozdulást az Erdélyi Magyar Ifjak kolozsvári csapata szervezte, és a rossz idő, valamint a párhuzamos programok ellenére legalább százötven ember vett részt rajta. Az egybegyűlteket Bagoly Zsolt EMI-alelnök köszöntötte, s, utalva egy, a helyszínen lévő színházi plakátra, mely egy Igen vagy Nem című darabot népszerűsített, leszögezte: mi igenért és nemért egyaránt jelen vagyunk most. Az „igen” a belső-magyarországi felkelőknek szól, akik végre, ötven évvel 56 után felemelték szavukat a politikai hazugság és a nemzetellenes politizálás ellen, a „nem” pedig, akárcsak Eörsi Mátyásnak kolozsvári látogatása során, a mai magyarországi kormány nemzetvesztő tevékenységének.
A szónok kijelentette: 1945 óta a magyarság folyamatos politikai hazugságsorozat áldozata: 45-ben felszabadulást, demokráciát hazudtak neki, fasizmusként beállítva a honvisszaszerző (második) világháborút, 56-ot először fasiszta csőcseléklázadásnak hazudták (akárcsak teszik azt a mostani forradalommal), most pedig jobbító szándékú szocialista megmozdulásnak próbálják beállítani, utána pedig végigvitték a „nem is olyan szörnyű” hozzáállással jelzett Kádár-rendszert, melynek során szabályosan kimosták az emberek agyát. Ezt a rendszerváltás hazugságával változtatták „demokráciára” ugyanazok az emberek, hogy 1989 után is folytatódhasson a hazugságáradat.
Ezekből Bagoly hármat emelt ki: a december 5 előtti hazugságokat, az orbáni szeptember 26-i hazugságot és az EU-csatlakozás minden baj megoldása forrásának való beállítását. Felemelte szavát az „erdélyi politikai hazugságáradat ellen” is, két szóba sűrítve „az RMDSZ folytonos hazudozását”, e két szó: „nem lehet.” Ezt halljuk ha egyetemről van szó, ha autonómiáról van szó, és ha bármilyen érdemi kérdés felvetéséről van szó, ezt pedig még meg is fejelik azzal, hogy amit lehet, azt majd ők elintézik, közben meg nem tesznek szinte semmit, adott hangot felháborodásának az EMI alelnöke.
A beszéd után Rácz Norbert unitárius segédlelkész Böjte Csabának a felkelőkhöz írt levelét olvasta fel. “Hiszem, hogy a tanárnak joga van a csaló diákot megbüntetni, a rendőrnek joga van a szabálytalanul vezetők hajtási engedélyét bevonni, és azt is hiszem, hogy egy népnek joga van a hazugságával büszkén kérkedő elöljáróitól a bizalmat megvonni. Szeretném ezt a hitemet nyugodt szívvel továbbadni a szeretettel hozzám bújó tiszta szívű gyermekeinknek” – írja megfelelő mértékű keresztényi jámborsággal az atya.
Ezt követően András Imre, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának és kárpát-medencei régiójának elnöke szólalt fel, Márton Áron példáját állítva szembe a mai budapesti politikai fertővel. Ugyanakkor arra biztatta a kolozsváriakat, ha magyarországi politikusok jönnek ide politikai tőkét kovácsolni maguknak, kérdezzék meg őket, hogyan szavaztak szeptember 26-án, és ha „igennel” vagy „sehogy” a válasz, küldjék őket haza bűnbánatot tartani és jóvátenni tettüket, és csak azután várják őket vissza.
Utolsó felszólalás gyanánt az EMI Magyarországra írt üzenetét olvasták fel.
„Testvéreink, úgy látjuk és úgy reméljük, végre eljött az az ősz, amikor beérett a vetés. Ötven év nemzetárulásának és nemzetpusztításának vetése. Arassátok hát le e vetést, de úgy, hogy a gaznak gyökere se maradjon, mert különben újra kihajt, ahogy láthattátok a rendszerváltásnak hazudott színjáték után. A tisztítótűz aratása után pedig ültessetek e megalázott és megszentségtelenített ősi magyar földbe új, tiszta magyar életet, amely nem úgy nő fel, hogy karók és kerítések korlátozzák növekedését, mint ahogy történt az az elmúlt ötven évben! Elég volt a hazugságáradatból, a félrevezetésből és a nemzetnek Medgyessy Péter szellemi szintjére történő lesüllyesztéséből! Eleget mertünk kicsik lenni, legyünk újra magyarok!” – áll az üzenetben. Az elnökség szót ejt a hazai viszonyokról is, meglehetősen sajátságos módon: „Kívánjuk Nektek és magunknak, hogy legyen végre MAGYAR kormány Budapesten! És ha az meglesz, mi is lerázhatjuk magunkról a mi MSZP-inket: RMDSZ-ünket, MKP-nkat, VMSZ-ünket, lehetővé teszi, hogy mi is megszabaduljunk a nekünk is folyton-folyvást hazudó, egyfolytában megalkuvó magyarjainktól, lehetővé teszi, hogy a magyar ismét együtt, ahogy mindig is élt és küzdött, együtt harcoljon szabadságáért, önrendelkezési jogának érvényesítéséért! Ennek figyelembevételével is küzdjetek szabadságotokért – hisz mindannyiunk szabadságáért küzdötök!” – írják a fiatalok.
A rendezvény végén a jelenlévők égő gyertyákat helyeztek el a magyar konzulátus ablakaiban, együttérzésüket kifejezve a rendőri brutalitás áldozatainak és az éjt nappallá téve a Kossuth téren a frontot tartó magyaroknak.
(tudósítónktól)
Erdély Ma - 2006-09-23
A betyárbecsületért égtek a gyertyák Csíkszeredában
Annak ellenére, hogy a megmozdulásra – nem tudni, mi okból – Csíkszereda Polgámesteri Hivatala nem adta áldását, közel félszázan gyújtottak gyertyát tegnap este 7 órakor Magyarország főkonzulátusa előtt. Az apró kis fények az igazmondást, a betyárbecsületet sugározták be az ablakokon át a Magyar Köztársaság felségterületére.
A zuhogó esőben gyertyáikat vigyázó emberek – köztük az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszéki tagjai – csendben osztották meg egymással mélységesen elmarasztaló véleményüket az anyaország hazug miniszterelnökéről, és a mellette szívvel-lélekkel kiálló kormányról. Néhányan hangosan is belekiáltották az éjszakába: „Le a Gyurcsány kormánnyal!" A keletkezett csendben hallani lehetett, amint néhány gyertya is felsercegett... Az emberek érezték, hogy ezek a hangok, a konzulátus falairól visszaverődve, attól felerősödve, eljutnak a Kossuth téren békésen tüntetőkhöz.
A csíkiak tudják, hogy hazugságra nem lehet sem házat, sem hazát építeni. Így aztán azzal a meggyőződéssel tértek haza szilárd alapon álló házaikba, hogy nem kell már sok idő, amíg a miniszterelnöki széket Magyarországon egy Mátyás király szelleméhez méltó személy foglalhatja el.
Az égő gyertyák fénye még sokáig világított...
Kovács Csaba
Erdély Ma -
2006-09-23
Magyarországon immár kilencedik napja tartanak a Gyurcsány-ellenes tüntetések
Kevesebb résztvevővel, rendbontások nélkül folytatódtak vasárnap este és tegnap a budapesti tüntetések. A Kossuth téren Schmitt Pál Fidesz-alelnök hétvégén elhangzott felhívására több tüntető fehér ruhadarabban jelent meg a téren, és sokan fehér szalagot tűztek ingükre, blúzukra vagy kabátjukra. Az egyik kerítésre nagyméretű fehér papírlapokat ragasztottak, madzagon lógó filctollakkal. Az egyik üzenőfalnak „A felelősök fala” a neve, ezt sűrűn teleírták: MSZP-s és SZDSZ-es politikusok, televízió- és rádiócsatornák, ismert liberális és közéleti személyiségek neve olvasható rajta. A téren angol nyelvű feliratokat is elhelyeztek, így például az egyik kifeszített vászonra azt írták fel, hogy „Köszönjük, Robertson, köszönjük, CNN! A szabadság a helyes kérdésekkel kezdődik!”. Az október elsejei önkormányzati választások is előtérbe kerültek: olyan feliratok is olvashatók voltak, hogy „október elsején tégy a hazugság ellen!”. A tíz-tizenkétezres tömeg vasárnap késő estére ezer körülire apadt, tegnap délután a tüntetők száma néhány százra rúgott. Eddig egyébként 144 személyt vettek őrizetbe a budapesti zavargások miatt.
A Kossuth téri tüntetők egy csoportjának petícióját, amelyben az aláírók az alkotmányozó nemzetgyűlés, valamint az ideiglenes kormány felállítását, illetve a tárgyalások azonnali megkezdését kérik, az Országgyűlés Civil Irodájának vezetője vette át tegnap. A dokumentumra 48 órán belül várnak választ az aláírók, követeléseik elutasítása esetén pedig a tüntetések súlyosbítását helyezték kilátásba.
A petíciót többek között olyan közismert személyiségek írták alá, mint Makovecz Imre építész, Hargitay András egykori úszóvilágbajnok, Melocco Miklós szobrászművész, Kelemen András fideszes parlamenti képviselő, Papp Lajos szívsebész. Szili Katalin házelnök bejelentette: a frakcióvezetők révén tájékoztatja a képviselőket a levél tartalmáról. Ugyanazt a petíciót a Sándor-palotánál is átvette a Köztársasági Elnöki Hivatal egy munkatársa.
Eközben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megismételte, hogy nem mondatja le Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője bejelentette: Gyurcsány lemondatásával az MSZP „nem a köznyugalmat állítaná helyre, hanem végső válságba taszítaná az országot, éppen ezért ezt nem teszi meg”. Lendvai az MSZP-frakció egységességét hangsúlyozta Gyurcsány támogatásában, kiemelve, hogy „most már nemcsak gazdasági, politikai de erkölcsi ok is, hogy egységesek legyünk”. Hasonlóan nyilatkozott Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke.
A Fidesz viszont továbbra is a szakértői kormány felállítását szorgalmazza. Navracsics Tibor, az ellenzéki párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője elmondta: a kezdeményezés azért is jó, „nehogy azt mondhassák, hogy Orbán Viktor vagy a Fidesz vissza akar térni a hatalomba.” Az ellenzéki párt frakcióvezetője ugyanakkor provokatív szándéknak nevezte, hogy Gyurcsány a jelenlegi helyzetben kampánykörútján körbejárja az országot. Pokorni Zoltán alelnök az önkormányzati választások fontosságát hangsúlyozva kifejtette: Demszky Gábor budapesti főpolgármester bukása Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bukását is eredményezhetné. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke elsődlegesnek tartja, hogy az utcai erőszakos politizálás megszűnjön. „Mindenképpen a Parlament falain belül kell politikai kérdésekre politikai választ adni” – hangsúlyozta.
Ki szivárogtatta ki a beszédet?
Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja visszautasítja a The Sunday Telegraph konzervatív brit lap feltételezését, amely Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét a Gyurcsány-beszéd lehetséges kiszivárogtatói közé sorolja, jelentette be tegnap Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Az MSZP „képtelen és szennyes” feltételezésnek ítéli a lapban közölteket. A házelnök már vasárnap közölte: sajnálja, hogy olyasmivel hozták a nevét összefüggésbe, ami nem igaz.
Amnesty International: Túlzott rendőri erőszak Magyarországon
AMNESTY INTERNATIONAL – SAJTÓKÖZLEMÉNY
AI Index: EUR 27/001/2006 (nyilvános akta)
Hírszolgálati szám: 245.
2006. szeptember 21.
MAGYARORSZÁG:
TÚLZOTT RENDŐRI ERŐSZAKRÓL SZÓLÓ JELENTÉS
Az Amnesty International aggodalmát fejezi ki a rendőri túlkapásokról szóló jelentések miatt, amelyek a múlt hét során a budapesti tüntetéseken történtek. A szervezet ma arra figyelmeztette a magyar hatóságokat, hogy a szükséges beavatkozás elveit és az erőszak mértékét mindig tiszteletben kell tartania a törvényes rendfenntartó tiszteknek.
A demonstráció 2006. szeptember 17-én kezdődött és a következő négy este folytatódott, miután kiszivárgott, hogy a magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc, beismerte: a magyar szavazóknak hazudott parlamenti pártjának gyűlésén ez év májusában. A tüntetés során szeptember 18-án este néhány tüntető a riport szerint megrongálta a magyar állami televízió székhelyét, kővel támadt rendőrökre és felgyújtott néhány autót.
Ugyancsak erőszakos összecsapás történt szeptember 19-én és 20-án a rendőrök és a protestáló csoportok között. Több mint 200 ember megsebesüléséről szól a beszámoló, melyből 100 felett volt a rendőrtisztek száma. Néhány beszámoló túlzott rendőri erőszakról is szól, olyan esetekről, amikor a rendőrség kegyetlenül és durván lépett fel a tüntetők ellen, még egy újságíró fejét is beverték gumibottal szeptember 19-én éjszaka, annak ellenére, hogy felmutatta újságírói igazolványát.
Az Amnesty International elismeri, hogy a törvényes rendfenntartó hatóságok dolga nem könnyű, amikor erőszakos demonstrációval kell szembenézniük és megjegyzi, hogy a magyar hatóságok felelőssége és kötelessége az emberek és környezetük épségének és biztonságának garantálása a nemzetközi törvény alapján. Viszont, ezek a nemzetközi törvények arra is kötelezik őket, hogy a tüntetők iránt előírt viselkedési normákat tartsák be, az idevonatkozó, erőszak alkalmazásáról szóló rendszabályokat is.
Az Amnesty International ma nyomatékosan felkéri a kormányt, hogy foganatosítsa a rendőrtisztek megfelelő viselkedését a nemzetközi normákkal összhangban, közelebbről az ENSZ törvényes karhatalmi szervek viselkedési kódját tartalmazó 3. cikkely szerint, mely ezt írja elő: „A törvényes karhatalmi szervek a legvégső esetben alkalmazhatnak erőszakot, ha a szükség végképpen úgy kívánja, de csak oly mértékben, ahogy szolgálati hatáskörük megköveteli.
Háttér
A magyar miniszterelnök beszédét, melyet pártja parlamenti képviselőinek mondott magnóra vették, mely 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került. Ebben a beszédben a miniszterelnök bevallotta, hogy korábban hazudott a magyar szavazóknak az ország anyagi helyzetéről, hogy megnyerje a választásokat. „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni.” – ahogy ezt nyilatkozta.
Erre volt reakció az egymást követő négy napon az éjszakákba nyúló kormány ellenes tüntetés Budapesten. A harmadik este, szeptember 19-én kiújult az erőszak, amikor a tüntetők 1.000 fős csoportja kívül szakadt a 10.000 fős békésen tüntetőktől és erőszakos összeütközésbe került a rendőrökkel, akik könnygázzal és vízágyúkkal válaszoltak. Szeptember 20-án, amikor 10.000 fölötti tömeg tüntetett a parlamenten kívül, és szeptember 21-re virradóra a rendőrség könnygázt alkalmazott egy 200-300 fős csoport ellen. Számos magyar városban történt tüntetés, amely erőszakmentes.
Gyertyás villámjelenés a gyergyószentmiklósi Szent Miklós szobor előtt
Tegnap este Gyergyószentmiklós is bekapcsolódott a magyarországi forradalmárokkal való összmagyar szolidaritást kifejező erdélyi megmozdulások sorába. Este mintegy száz személy jelent meg az egyre elterjedtebbé vált villámjelenés (flashmob) résztvevőjeként Szent Miklós szobránál.
A résztvevők célja, jelmondatai és üzenete.
Célja: kifejezzük együttérzésünk az anyaországi magyarokkal, akik napok óta tüntetnek a nemzetet eláruló, az ezt félrevezető hazug gyurcsány-kormány ellen, amely folyamatosan egymás ellen uszította a magyarokat (erdélyi - magyarországi).
Jelmondata:
Elítéljük a manipulációt!
A hazugság-özönt, amely elönti a magyarságot határon innen és túl!
Üzenete: bátorítjuk úgy az anyaországi, mint az erdélyi magyarokat, hogy mielőbb magukra találjanak, merjenek hatarozott NEM-et mondani a hazugságra, a manipulációra, ne hagyják magukat félrevezetni!
Az erdélyi magyaroknak, a Magyarországon történtek legyenek egyfajta intőjel! Lássuk tisztán, hogy ugyanaz történik velünk is, mint a magyarországi testvéreinkkel!
„itt az idő: most vagy soha!...”
Csendben, fegyelmezetten, a belügy diszkrét, gondoskodó felügyelete mellett gyertyát gyújtottak együttérzésük jeléül, majd néhány perc múlva távoztak.
Bodó Attila
Erdély Ma - 2006-09-26
Mádl lemondásra kéri
Gyurcsányt
Nyílt levélben kéri Mádl Ferenc volt köztársasági elnök Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy mondjon le tisztéről. A Magyar Nemzet tegnapi számának első oldalán közzétett levélben Mádl Ferenc és tíz más ismert értelmiségi úgy fogalmaz, hogy a nyilvánosságra került májusi Gyurcsány-beszéd ,,egyértelművé tette az ország számára, hogy a teljes előző kormányzati ciklusban és azóta is Ön, majd kormánya éveken át tudatosan megtévesztette a magyar állampolgárokat az ország valós helyzetét illetően, s ezzel lehetetlenné tette, hogy felelős döntést hozzanak a 2006-os országgyűlési választásokon-. A levél írói szerint Gyurcsány számára nem vállalható tovább a kormányfői felelősség ,,a demokrácia erkölcsét és az állampolgárok alkotmányos döntési szabadságát fenyegető pusztító következmények miatt-. ,,Vannak rendkívüli helyzetek, amikor egy politikus éppen visszavonulásával tehet a legtöbbet a hazájáért. Ezt kérjük most Öntől!?- végződik a Gyurcsány Ferencnek címzett nyílt levél, amelyet a volt köztársasági elnök mellett többek között Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Sára Sándor filmrendező, Szokolay Sándor zeneszerző és Zlinszky János volt alkotmánybíró írt alá.
Háromszék - 2006-09-27
