az Erdélyi Református Egyházkerület Internetes Hírszolgálata |
||
|
||
Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com Hír beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
||
2006. szeptember 15. – V. évfolyam 35. szám (összesen 220.
szám) |
||
|
||
A
tartalomból:
Nyitóünnepség és
istentisztelet
Református
vezetők tanácskozása
Bölcskei
Gusztávot választották a RVSZ Európai Területi Tanácsa új elnökének
Teológus
férfikórus Kanadai turnéja
M
E G H Í V Ó az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2006. évi
értekezletére
Erdélyi Református Egyházkerület -
Református Mentő Misszió (RMM)
10
éves jubileum – 10 éve anyásodott Teremiújfalu református egyházközsége
Gyermek-
és ifjúsági bibliahét Teremiújfaluban
Vakációs
Nyári Bibliahét Magyarlónán
Dr.
Kiss Tihamér – A gyermek erkölcsi fejlődése
Csorba
Péter – Reformpedagógiák és a vallásoktatás
Perry
G. Downs – Tanítás a lelki fejlődés érdekében
Címer-,
zászló-, életfa- és művelődésiház-avatás, rekordpuliszka-készítés
(Torjai falunapok)
Özv.
Bittó Zoltánné példamutató adománya
Élet
a backamadarasi otthonban
Erdőcsinád
- Csanád művésztábor
MEGHÍVÓ
– KEMÉNY JÁNOS ALAPÍTVÁNY
Evangelizáció
pusztakamarási magyar gyerekekkel
Aláírták
a megállapodást a gyulafehérvári teológia és a BBTE képviselői
„Nyitrán
egy magyar lány megvert két szlovák férfit..."
A
marosvásárhelyi polgármester luxusbordélyt létesítene a református kollégium
épületében?
1956
Erdélyben - „Hazaárulásért” életfogytiglani börtön
Meghívó
a Mezőmadaras című fényképkiállításának megnyitójára
Meghosszabbították
a beiratkozási határidőt
Megszűnik
a nagyszebeni magyar tagozat
Befejezte
brüsszeli lobbiútját az erdélyi küldöttség
Imola
Miskolcon, túl a nehéz műtéten
Tanévkezdés
a kolozsvári belvárosi magyar tannyelvű iskolákban
Nyitóünnepség és istentisztelet
Budapestre érkeztek az európai protestánsok képviselői
Mádl Ferenc volt államfő nyitóelőadásával megkezdődött az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (Leuenbergi Közösség) nagygyűlése a budapesti Ráday Kollégium dísztermében. A budapesti nagygyűlés címe: Erősödő közösség - a protestantizmus arculata Európában. Kedden este a Deák téri evangélikus templomban úrvacsorás istentiszteleten vettek részt a meghívottak, ahol Bölcskei Gusztáv püspök igehirdetése hangzott el. A Leuenbergi Konkordia értelmében a református, az evangélikus, a metodista és az uniált egyházak számára közös a lelki egység, a szószéki szolgálat, és a sákramentumok.
A 105 tagegyházat összefogó szervezet nyitóelőadása előtt Márkus Mihály református püspök és Szebik Imre, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke egyaránt kiemelte: az Európai Protestáns Egyházak Közössége a protestánsok hangját szeretné hangsúlyosabbá tenni Európában.
Thomas Wipf, a Svájci Protestáns Egyházszövetség elnöke elmondta, hogy a svájci reformáció összekapcsolódott a demokráciával, és a hierarchiával szemben az egyenlőséget fogalmazta meg. Elisabeth Parmentier, strasbourgi egyetemi tanár kifejtette, hogy az európai protestánsokat tömörítő szervezet lelki közösség, szószéki és úrvacsorai közösséggel együtt, melynek hitvallása: egység a megbékélt különbözőségekben. Michael Beintker, münsteri egyetemi tanár újságírói kérdésre válaszolva ismertette a protestáns etika társadalmi szerepét, és hangsúlyozta, hogy a reformáció a kezdetek óta külön támogatást kíván biztosítani az elesetteknek. Wilhelm Hüffmeier főtitkár kiemelte, hogy a Leuenbergi Közösség együttműködik más keresztyén egyházakkal és szervezetekkel a vallás és a keresztyénség védelmében.
A nyitóünnepségen Szabó István dunamelléki református püspök köszöntője után „Európa népeinek és nemzeteinek összenövése - magyar összefüggések” címmel Mádl Ferenc volt államfő tartott előadást. Mádl Ferenc az „összenövő Európa” kialakulásáról beszélt. Kiemelte, hogy „egy szellemi, erkölcsi és politikai értelemben vett egységes Európa kialakulásához először a kereszténység eszméje és terjedése vezetett.” Beszélt a magyar történelmi összefüggésekről, és az európai és magyar protestantizmus szerepéről. Mádl Ferenc hangsúlyozta: „a nemzet történelmében a reformációnak a magyar területeken (a legerősebben Erdélyben) hasonló funkciója volt, mint hat évszázaddal korábban, István király idejében a kereszténység felvételének: a nemzet megmentése”. A volt köztársasági elnök szólt az 1956-os forradalom hatásairól, az egyházak mai jelentőségéről, és az együttműködésük szükségességéről.
Az előadás után a szervezet három elnöke, Thomas Wipf, Elisabeth Parmentier és Michael Beintker tettek elnöki jelentést.
A deák téri evangélikus templomban istentisztelettel folytatódott a nyitóünnepség. A zsúfolásig megtelt templomban magyar, angol, francia és német nyelven folyt a liturgia. Bölcskei Gusztáv püspök igehirdetésében a Fil. 2, 5-11 alapján szólt arról, hogy a Krisztusban hívők egy folyamat részei, és hirdetniük kell, hogy Krisztus az Úr. „Adja Isten, hogy ez a nagygyűlés, „családi találkozó” erősítse meg bennünk, hogy egymástól emberi szót várjunk.” - fogalmazott Bölcskei Gusztáv.
A konferencia programjai között szerepel a többi egyházak felé való nyitás is: Erdő Péter bíboros köszönti a résztvevőket, és Szebik Imre a többi protestáns és ortodox egyházak nevében mond köszöntőt. A magyarországi egyházak a Duna Palotában „magyar estet” tartanak. 15-én az Országházba látogat a konferencia közössége, ahol Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke fogadja a jelenlévőket. A résztvevők ellátogatnak a Zsinagógába, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, egy médiaközpontba, az Ökumenikus Segélyszervezet soroksári központjába, és a MEÖT-székházba. Vasárnap ötven nagyobb gyülekezetbe látogatnak el, Budapesten és a vidéki városokban is igét hirdetnek, köszöntőt mondanak. Szeptember 18-án, hétfőn lesz a konferencia bezárása, és az új tisztikar beiktatása a Kálvin téri templomban.
Mint ismert, az Európai Protestáns Egyházak Közössége 1973-ban a Basel melletti Leuenbergben jött létre az evangélikus, református és az uniált egyház részvételével. A közösséghez a kilencvenes években csatlakoztak a metodisták is. Az aláírt konkordátumban „kifejezésre juttatták a XVI. századi reformációban való közös gyökerezettségüket, és a XX. századi szekularizációban való közös felelősségüket.” A Leuenbergi Konkordia elfogadói egymással közösséget vállaltak a tekintetben, hogy mind az igehirdetési, mind a sákramentumokban, szentségekben való közösséget kölcsönösen elismerik, és egymással ezt gyakorolják. Ezzel kifejezték: Jézus Krisztus egyháza egy közösség kíván lenni, és ebben a történelmi tradícióbeli különbségek nem játszanak többé szerepet.
www.reformatus.hu - 2006-09-13
Református vezetők tanácskozása
Budapesten tanácskozott a Református Világszövetség Európai Területi Tanácsa (RVSZ ETT). A konferencia Bölcskei Gusztáv püspököt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét választotta az RVSZ ETT új elnökének.
A Református Világszövetség 1875-ben az első felekezeti világszervezetként jött létre. Akkor az európai és az észak-amerikai tagegyházak alkották, mára 75 millió reformátust egyesít világszerte, több mint 200 tagegyházzal.
A budapesti tanácskozás 23 országból érkezett 44 képviselője az Európai Területi Tanács megújulásáról döntött. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Gottfried Locher, a RVSZ ETT korábbi elnöke elmondta: a református hagyományokban nem erős a hierarchia, nincsenek nagy struktúrák. A tanácskozás ezért arra jutott, hogy megteremti az egyházvezetők testületét. Ez strukturális és tartalmi értelemben is nagy változást fog jelenteni a jövőben. Bölcskei Gusztáv megválasztásával kapcsolatban a korábbi elnök kijelentette: a magyarországi püspök egyrészt azért alkalmas a tisztségre, mert lelkesíteni, inspirálni tudja az embereket, másrészt pedig a Magyarországi Református Egyház mindig nagy szerepet kapott Európában.
Bölcskei Gusztáv, a RVSZ ETT új elnöke hangsúlyozta: "A tanácskozás döntése annak szólt, hogy a RVSZ európai régiója felismerte, hogy a hatékony munkához be kell vonni az egyházi vezetőket." Korábban az angolszász gyakorlatnak megfelelően a szervezet vezetésében arra törekedtek, hogy minél színesebb legyen a reprezentáció. Ők azonban, mivel hazájukban nem voltak választott tisztségviselők, nem tudták hatékonyan továbbadni az európai célokat. Ezért ennek figyelembevételével fogadták el az új szervezeti és működési szabályzatot, valamint választották meg az új tisztségviselőket. A szervezet vezetésében regionális kiegyenlítettség is megvalósul: a magyar elnök mellett holland elnök, ír titkár és német pénztáros tölti be a vezető pozíciókat. A tanács célja, hogy megerősítése az európai protestáns hangot. Bölcskei Gusztáv kiemelte, hogy személyének megválasztása a magyar reformátusság megbecsültségét is mutatja. "Könnyebb lesz fellépni a magyar, a határontúli érdekekben is, és jobban lehet a reformáció hagyományait képviselni" - fogalmazott a püspök.
Az új vezetés mandátuma négy évre szól. Még ebben az évben lesz egy ülés, ahol várhatóan kijelölik a legfontosabb témákat és a bizottságokat. Fontos tartalmi kérdésként merülhet fel az egység problémaköre, vagyis hogyan éljük meg az egy egyházhoz tartozásunkat. Emellett szükséges a méltó készülődés a 2009-ben esedékes Kálvin-évfordulóra is.
www.reformatus.hu - 2006-09-12
Bölcskei Gusztávot választották a RVSZ Európai Területi Tanácsa új elnökének
A Magyarországi Református Egyház meghívására szeptember 10-12. között a Református Világszövetség Európai Területi Tanácsa a Magyarországi Református Egyház Zsinatán tanácskozik.
A rendezvényre minden európai egyháztól egy-egy egyházvezetőt és vezetői állást betöltő lelkészt hívnak meg. Az Európai Területi Tanács legutóbbi nagygyűlését 2002-ben tartották Nagyváradon. Akkor javaslatotot hoztak arra nézve, hogy a legközelebbi nagygyűlésen, 2006-ban, foglalkozni kell a Területi Tanács jövőjével, amely teológiai és strukturális kérdéseket egyaránt érint.
Szeptember 11-én délelőtt az új struktúrát ismertették, majd szavaztak róla, délután pedig új elnököt és alelnököt választottak. A Református Világszövetség Európai Területi Tanácsa új elnökének Dr. Bölcskei Gusztávot, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét választották meg a küldöttek.
Új alelnökké Jan Gerd Heetderkset (Hollandia) választotta a testület, dr. Donald J. Wattsot (Írország) titkárnak, valamint Kerstin Kochot (Lippe) pénztárosnak.
www.reformatus.hu - 2006-09-11
Teológus férfikórus Kanadai turnéja
2006 szeptember 20-án indul a kórus egy háromhetes kanadai túrnéra. A turnét Brian Johnston szervezte, az anyagi háttért pedig a Kanadai Presbitériánus Egyház biztosítja.
A kórus 2001-ben ugyancsak Kanadában túrnézott, de akkor csak Ontario állam közösségeiben koncerteztek.
A mostani túrnén az Ontarió és Atlantik Kanada államok presbitériánus közösségeiben koncertezik a kórus.
Az alábbi weboldal további részletes információkkal szolgál a kórus turnéjáról:
A turné előtt a kórus egy ünnepi előadást tart a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében 2006 szeptember 17-én vasárnap este 19 órakor Brian Johnston vezénylése alatt és György Katalin szoprán énekesnő és Kolcsár Péter zongorista közreműködésével.
Mindenkit szeretettel várunk a koncertre!
Brian Johnston.
M E G H Í V Ó az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2006. évi értekezletére
Kedves Szolgatársunk!
Tisztelettel és szeretettel meghívunk az idei kerületi lelkészértekezletre, melyet Marosvásárhelyen, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban tartunk október 11–12-én (szerdán-csütörtökön) a mellékelt program szerint.
Idei értekezletünkön az egyházi vezető személye és szolgálata körül felvetődő kérdéseket taglaljuk, dr. Bustya Dezső, Székely József, Dávid Lajos és dr. Visky András előadók segítségével.
Szeretettel kérünk, hogy részvételi szándékodat jelezd folyó év szeptember 15-ig az egyházmegyei lelkészértekezleti elnöknél, a mellékelt bejelentkezési lapon. A bejelentkezési lapon tüntesd fel a fórumbeszélgetésre szánt kérdésedet is, így adva lehetőséget egyházi életünk felelős elöljáróinak a lényegretörő, alapos és körültekintő válaszadásra.
A Diakóniai Központ az elszállásolást és az étkezést az idén is önköltségi áron biztosítja, és a befizetett összegről nyugtát ad. Az útiköltség elszámolására lepecsételt kiszállási nyomtatványt adunk.
Életedre és szolgálatodra Isten áldását kérve
szeretettel köszöntünk:
dr. Pap Géza dr. Kállay Dezső
püspök kerületi elnök
Az Erdélyi Református Egyházkerület Lelkészértekezleti Szövetsége
2006. október 11–12-én tartandó értekezletének
2006. október
11., szerda
13,00
– 14,00 - érkezés,
elszállásolás
14,00 – 14,40 - istentisztelet; az értekezlet megnyitása
14,40 – 15,20 - Az egyházi vezető: az ember és a hivatal. Személyiség és hivatali követelmények az egyházi vezető szolgálatában. Előadó: dr. Bustya Dezső
15,20 – 16,00 - az előadás megbeszélése – plénum
16,00
– 16,20 - szünet
16,20 – 17,00 - Az egyházi vezető: primus inter pares. Az egyházi vezető és a lelkészi közösség. Előadó: Székely József, RORLÉSz elnök
17,00 – 17,40 - az előadás megbeszélése – plénum
17,40
– 18,00 - szünet
18,00 – 18,40 - Az egyházi vezető, mint egyházépítő. Az egyházi vezető szerepe és felelőssége az egyház életének kibontakoztatásában. Előadó: Dávid Lajos
18,40 – 19,30 - az előadás megbeszélése – plénum
19,30
– 20,30 - vacsora
20,30
– kötetlen beszélgetés, szabad program
2006. október
12., csütörtök
8,00 – 8,30 -
reggeli
8,30 – 9,30 - bibliaóra csoportokban ()
9,30 – 10,00 - szünet
10,00 – 10,40 - Az egyházi vezető, mint közéleti személyiség. Az egyházi vezető szerepe az egyház társadalmi megítélésében. Előadó:
dr. Visky András
10,40 – 11,30 - az előadás megbeszélése – plénum
11,30
– 12,00 - szünet
12,00 – 13,30 - fórumbeszélgetés egyházi életünk aktuális kérdéseiről. Bevezeti: dr. Pap Géza püspök
13,30 – 14,00 - záró istentisztelet
14,00
– ebéd, elutazás
Bejelentkezési lap
Alulírott ...............................................(
................................... eme) lelkipásztor/nyugdíjas lelkipásztor
bejelentkezem a 2006. október 11-12 között Marosvásárhelyen tartandó kerületi
lelkészértekezletre.
Szállást és étkezést (50 új lej) igényelek ---
igen/nem
Étkezést (vacsora, reggeli, ebéd) (35 új lej)
igényelek --- igen/nem
........................................
Erdélyi Református Egyházkerület - Református Mentő Misszió (RMM)
Kedves
Lelkipásztor Testvéreim, Szolgatársak!
A RMM több mint egy évtizedes fennállása óta sok olyan személy vette igénybe az általunk nyújtott segítséget, akinek életét szenvedéssé változtatta a túlzott alkoholfogyasztás, drogozás, gyógyszerezés vagy játékszenvedély. Ezeket néggyel, öttel szorozva, becsülhetjük fel azon családtagok számát, akik akaratuk ellenére szintén érintettek: szenvednek, tehetetlenül nézik családtagjuk romlását, vagy ha meg is kísérelnek valamit is tenni a helyzet javítása érdekében, kudarcot vallanak.
Munkánk ismertetésében és hatékony végzésében sok esetben segített azoknak a lelkipásztoroknak a közreműködése, akik lehetővé tették, hogy gyülekezetük megismerkedjék szolgálatunkkal vagy hozzánk irányították a segítséget, gyógyulást keresőket. A szenvedélyüktől szabadult testvéreink közül többen bekapcsolódtak a gyülekezeti életbe, némelyikük pedig abban a megtiszteltetésben részesült, hogy tisztségviselőként is szolgálhat a maga gyülekezetében.
Azzal a reménnyel fordulok Lelkipásztor Testvéreimhez, hogy átérezve a gyülekezetükhöz tartozó, vagy környezetükben élő szenvedélybetegek és családjaik szenvedését, készséggel segítenek nekünk abban, hogy a szükséges információ eljusson hozzájuk. A magunk részéről ígérjük a rendszeres informálást azoknak, akik igénylik.
Az alábbiakban olvasható
a RMM rövid bemutatása
főbb programjaink 2006 hátralevő részében
miben
kérjük a lelkipásztorok és gyülekezetek segítségét?
elérhetőségeink
Marosvásárhely,
2006 szeptemberében
A
RMM munkaközössége nevében, szeretettel,
Adorján
Kálmán lelkipásztor
****************************************************************************************
A
Református Mentő Misszió (RMM) bemutatása
Célunk
A
RMM célja, hogy segítséget nyújtson az alkohol-, drog és egyéb
függőségekben szenvedőknek és hozzátartozóiknak. Munkánkat az
evangélium alapján, a segítő szakma eszközeivel végezzük.
Munkánk
Terápia
Segítő táborok: Az évente három alkalommal tartott 12 napos tábor célja a szerfogyasztással való leállás, a keresztyén hittel való találkozás és a szer nélküli élet alapjainak a megteremtése. A program elemei: bibliai igékhez kapcsolódó, valamint orvosi és pszichológiai előadások, kiscsoportos és személyes beszélgetések. Hasznos a házastárs részvétele is a családi kapcsolatok gyógyulása szempontjából.
Hosszú távú terápia: 6-9 hónapos, bentlakásos program 18-45 év közötti, elsősorban alkohol- és drogfüggő szenvedélybeteg férfiak számára, drogterápiás otthonunkban, a Maros megyei Magyarózdon.
A
program célja pozitív személyiségépítés, hatékony viselkedésminták, új értékek
és olyan életvezetés kialakítása, amely lehetővé teszi a szerhasználat
elkerülését. Fő pillérei a közösség és a munkaterápia.
Az otthonban az élet meghatározott együttélési szabályok szerint zajlik. A terápiás program több fázisos, jellegében tanulásos, önsegítő elemekkel. A programon belül a terápiás foglalkozás kap kiemelkedő szerepet.
A csoportterápia mellett egyéni lelkigondozást és tanácsadást biztosítunk.
Az
Otthonba való felvétel feltételei és módja
A felvétel feltételei az önkéntesség és a motiváltság. A felvétel egy előzetes interjú alapján történik.
Igazolást kérünk az ismert krónikus betegségekről (AIDS-, Hepatitis- és TBC-szűrés). Javasolt, hogy a klinikai detoxikáció a terápia megkezdése előtt történjen meg.
Utógondozás
Helyi támogató csoportok: A hetente-kéthetente sorra kerülő csoportalkalmak céljai a célirányos (problémaorientált) beszélgetések és a közös igeolvasás, imádság, új tagok befogadása. Jelenleg csoportjaink működnek Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Vajdakamaráson, Mezőpanitban, Somosdon, Gyergyószenkilóson.
Lelkigondozás és tanácsadás – személyes beszélgetés, családlátogatás, kórházlátogatás és levelezés formájában. Az érdeklődőket körlevélben informáljuk.
Utógondozó táborok és konferenciák: Az egyhetes táborok és hétvégi konferenciák informáló-támogató-motiváló jellegűek. Alkalmat adnak a szabadultak, családtagjaik és a munkatársak találkozására, egyszersmind felvillantják a szabadulás lehetőségét a gyógyulást keresők számára. (Évente egy- illetve három alkalommal.)
Prevenció
és közvéleményformálás
Meghívásra informáló-felvilágosító alkalmakat tartunk, főleg iskolákban és egyházközségeknél.
Gyerektáborok: függőség által érintett családokból származó gyerekek és tizenévesek számára, korcsoportonként.
Gyerekcsoportok: A gyerekek számára egész évben, hetente-kéthetente szervezünk csoportos tevékenységeket, három városban.
Főbb
programjaink 2006 hátralevő részében
Országos Találkozó, október 20-22, Marosvásárhelyen.
Segítő tábor, november 6-17.
Rendezvényeinkre legkevesebb egy héttel azelőtt kell jelentkezni a megadott telefonszámokon.
Miben
kérjük a lelkipásztorok, gyülekezetek segítségét?
Bátorítsák az érintetteket segítségkeresésre, kapcsolatfelvételre valamint arra, hogy személyes gyógyulásuk érdekében részt vegyenek programjainkon.
Hirdessék a segítő táborokat azelőtt 4-5 héttel, hogy legyen az embereknek idejük gondolkozni, dönteni, jelentkezni.
Ajánlják a Drogterápiás Otthont.
Tegyék elérhetővé ezeket az információkat gyülekezeteikben. Tűzzék ki elérhetőségeinket: lelkészi irodán, templomi hirdetőtáblán.
Teremtsenek alkalmat a RMM bemutatkozására gyülekezetükben.
Lehetőség szerint juttassák el az információt körzeti ill. családorvosi rendelőkbe.
Elérhetőségeink
Kolozsvár
Tel: 0744-235639, 0744-834120
Marosvásárhely
Tel/Fax: 0265-254460
Mobil: 0741-313512
Székelyudvarhely
Tel/Fax: 0266-211541
Mobil: 0723-779378
10 éves jubileum – 10 éve anyásodott Teremiújfalu református egyházközsége
avagy: visszatekintés az elmúlt 10 esztendőre
“Magasztaljátok az Úrat, mert jó,
mert örökkévaló az Ő kegyelme.”
107.Zsoltár 1
Az évszakok váltakozása, a serdülő sarjak felnőtté válása, a földről a minden élők útján elköltöző testvéreink emléke eszünkbe juttatja az idő múlását. Mérföldkőhőz érkezett gyülekezetünk élete, melyet a fenti cím fejez ki. Méltó volt, hogy megálljunk és ünnepeljünk, hálát adva a kegyelmes Istennek bőséges áldásaiért. Erre tekintett a 2006. szeptember 10-ikei HÁLAADÓ GYÜLEKEZETI ÜNNEPSÉG, melyen Ígét hírdetett nt. Ötvös József esperes az Ésaias 62,6 alapján, amely különös hangsúllyal az őrállók szolgálatára és a jövőbeni összefogásra, egyakaratra tekintett. Szövérfi Zoltán helybeli lelkipásztor a köszöntés rendjén felolvasta az anyásítást kérelmező jegyzőkönyveket, az akkori elöljárók neveit, ismertette tömören a gyülekezet lelki és anyagi életének főbb eseményeit. Kali Ellák marosi főgondnok, Domahidi Béla egykori lelkipásztor ünnepi gondolatait a teremiújfalusi fiatalok szavalatai és énekszámai követték. Högyes András korábbi gondnok személyes hangvételű visszaemlékezése különös hangsúllyal az önállosódás folyamatát és a Timótheus Gyülekezeti Központ építését célozta meg. Id. Szövérfi István ny. lelkipásztor Reményik Sándor 2 költeményét szavalta el, majd a házigazda lelkipásztor és felesége a 10 éves szolgálata alkalmából új klenodiumokkal ajándékozta meg az egyházközséget. Az áldás és záró ének után a presbiterium és nőszövetség által szervezett szeretetvendégség következett. A gyülekezeti köpontban tartott díszebéden a gyülekezet szimbólikus ajándékokat átadva mondott köszönetet a helybeli lelkipásztor-családnak a 10 éves szolgálat eredményeiért, kívánva a továbbiakban is jó előmenetelt és példás együttműködést.
Köszönet a szervezőknek az ünnepség kivitelezéséért!
SOLI DEO GLORIA !
Szövérfi Zoltán lelkipásztor
Gyermek- és ifjúsági bibliahét Teremiújfaluban
2006. szeptember 5-9. között kiskorú gyermekek, illetve konfirmált ifjak népesítették be a helybeli gyülekezeti otthont. A hét folyamán megtapasztalhattuk, hogy a gyerekekre és ifjakra milyen vonzerővel volt Jézus üzenete. A két síkon tartott evangélizációs alkalmak - hisszük - hozzásegítették a gyülekezet gyermekeit és ifjait, hogy Jézus követésében állhatatosak maradjanak.
Szövérfi Zoltán
lelkipásztor
Vakációs Nyári Bibliahét Magyarlónán
Jézus mondja:
Kövess engem! Ės az felkelvén követé Őt!
Máté 9:9
2006. szeptember 5-9. között tartottuk meg, Magyarlónán, a Vakációs Nyári Bibliahetet. Az egyházközség lelkipásztorával, Szatmári Bélával együtt szervezett nyári evangélizációs hét, hídat próbált/kívant építeni templom és iskola között. A hét eseményei közül: reggeli ahítat, éneklés, villámjelenet, “halászás”, igemagyarázat, imádság, kézimunka, szerepjáték, bibliaismereti vetélkedő, sportverseny, “baleset”, azaz minden amit 60 gyerek együtt, egy hét alatt tenni/megélni tud. Szünetben szorgalmas anyai kezek keszítette harapnivaló, finomság és sok népi játék gazdagitotta a gyermekhetet. A szülök estjén együtt örülhettünk kicsik, nagyok a kapott "kincseknek".
A hét végső kicsengése ez: Jézus mondja: Kövess engem! És mi együtt gyermekek, vezetők (Heni, Viki, Hajni, Klaudia, Blanka, Ildikó, Kati: 7-8. osztályosok), vallástanárok (Albert Csilla, Deák Ildikó, Pálfy Enikő, Nemes Sándor egyetemi hallgató, Kálmán Kinga) és szervezők elindultunk/előbbre jutottunk a Krisztus követéssében. Köszönöm Istennek ezt a hetet és kérem Őt segítsen minket mindig ezen az úton járni.
Szőllősi Etelka vallástanár
Ár: 13,50 RON
Az 1989-es változások után két rendkívüli esemény történt a református egyházzene területén. Az első az volt, hogy 1996-ban megjelent a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának indítványára az új Gyülekezeti Énekeskönyv, amelyet azóta többször kiadtak, s amelyet azóta már nagyon sok gyülekezet megszeretett határon innen és határon túl.
A második nagy eseményre most került sor 2006-ban. A Magyarországi Református Egyház Tanácskozó Zsinatának Himnológiai Bizottsága közreműködésével, Berkesi Sándor szerkesztésében megjelent Az Úrnak zengjen az ének című ifjúsági énekeskönyv. Mintegy 70 korábbi, jól bevált gyűjteményből válogatták össze azt a 321 éneket, amely a vallásoktatás és ifjúsági munka zenei alapanyagává kellene hogy váljon minden magyar református gyülekezetben.
Mind a dallamanyag, mind a költői megfogalmazások, mind pedig a teológiai üzenet minőségi és személyesen is megszólító erejű. A legtöbb zenei letét esetében ott találjuk a gitárkísérethez szükséges akkordjelzéseket.
Az énekeskönyvben megtaláljuk az üdvtörténeti ünnepekhez kapcsolódó énekeket, de a személyes hitélet fejlődését és ápolását szolgáló énekeket is, valamint a táborozásoknál és történelmi jellegű, esetleg cserkész rendezvényeken bevált énekeket is.
Szép kiállítású, tartós kötésben kiadott, zsebformátumú énekeskönyvről van szó, amit a hátizsákba is könnyen be lehet tenni.
Erdélyben kedvezményes áron terjesztjük 13,50 lejes áron.
Mindezekért együtt ajánlom ezt a szép könyvet minden vallásórásnak, ikésnek, vallástanárnak, és minden lelkésznek. Tanévkezdő, esetleg karácsonyi ajándéknak is nagyszerű. Aki kezébe veszi, és használni fogja ezt az énekeskönyvet, az Istenhez is közelebb fog kerülni, de éneklő társaihoz is közelebb kerül. S az ifjúsági munkában mindkettő döntő fontosságú.
Jenei Tamás
Dr. Kiss Tihamér – A gyermek erkölcsi fejlődése
Ár: 12,00 RON
Csorba Péter – Reformpedagógiák és a vallásoktatás
Ár: 8,00 RON
Perry G. Downs – Tanítás a lelki fejlődés érdekében
Ár: 18,50 RON
A fenti könyvek mindegyike, megvásárolható és megrendelhető, Egyházkerületünk Iratterjesztésénél, és Egyházkerületünk Biblos könyvesboltjában is.
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Címer-, zászló-, életfa- és művelődésiház-avatás, rekordpuliszka-készítés (Torjai falunapok)
A múlt hét végén harmadik alkalommal szerveztek falunapokat a jövőre hétszáz éves településen. Az alkalomra a községháza új köntöst kapott, felkerült homlokzatára Torja címere. A falunapokra a magyarországi Gádoros testvérközség nyolc-, a névrokon Bálványos falu négytagú küldöttséggel képviseltette magát. A kétnapos rendezvény hivatalos megnyitására szombaton délben került sor, amikor a községháza előtt a kocsiforgalmat is lezárták. A kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekarának és mazsorettcsoportjá-nak fellépését követően avatták fel Torja címerét, címeres zászlóját és Románia első életfáját. Az avatóünnepségen közreműködött Bara Ferenc altorjai, Papp Antal feltorjai, Tifán Lajos futásfalvi római katolikus plébános, valamint Egyed László Levente református lelkész, akik megszentelték és megáldották a címert, a zászlót és az életfát. A református lelkész az itthon és megmaradás szükségszerűségére hívta fel a jelenlevők figyelmét. Vén Árpád helybeli versfaragó az alkalomra írt verseit olvasta fel. A községháza előtti ünnepség után a helybeliek és a meghívottak a felújított művelődési házba vonultak, ahol a teljes tatarozás és páholyépítés után háromszázra növekedett az ülőhelyek száma. A székely kapuval körülvett színpad fölé is felkerült az új címer. A lelkészek a kultúra hajlékára is áldásukat adták. A színpadon a fúvósok és mazsorettek mellett a nap fénypontját Botka László és László Károly színművészek, valamint a Borbándi András református lelkész által vezetett magyarlapádi népi együttes fellépése jelentette. Az önkormányzat idén első alkalommal adta át a Torjáért-emlékplakettet. Két olyan személyiség kapta az elismerést, aki oroszlánrészt vállalt Torja felemelkedésében: Gábor Zoltán huszonhat évig volt Altorja római katolikus plébánosa, és Kuna Sándor ny. tanító. Ugyancsak díjazták Torja legidősebb házaspárját, valamint legidősebb emberét. Kerekes Tibor torjai jegyző és Daragus Attila alpolgármester azt az ötvennyolc fiatalt szólította a színpadra, akik idén betöltötték vagy be fogják tölteni tizennyolcadik életévüket. -k a nagykorúsítási ünnepségen egy-egy emléklapot és egy szál virágot kaptak ajándékba. A benti, közel háromórásra sikeredett ünnepség a magyar himnusz közös eléneklésével fejeződött be. Az első nap a községháza hátsó udvarán felállított szabadtéri színpadon a torjai iskolások fellépésével, favágó versennyel, a Kicsi Antal Általános Iskolában terepmotoros-bemutatóval és minifoci-bajnoksággal folytatódott. Este Mr. Kaly és meghívottjai szórakoztatták a nagyszámú közönséget, a tábortűz sem maradt el.
A második nap a Mária-kápolnában celebrált ünnepi szentmisével kezdődött, majd a világ leghosszabb túrós puliszkájának az elkészítésével folytatódott. Dara-gus Attila a tavalyi hatvanméteres rekordot döntötte meg, ugyanis idén már nyolcvanegy méteres és egy centiméteres óriáspuliszkát készítettek. A falunapoknak ez volt a legvonzóbb mutatványa, tévések és újságírók egész hada érkezett az eseményre. A puliszka elkészítéséhez 140 kg jó minőségű málélisztet, 80 kg túrót és tizenegy üstöt használtak, és elkészítésén nyolcvan torjai asszony és lány, valamint negyven férfi dolgozott. Elkészítése után tíz perc alatt el is fogyott. Ezt követően a focipályán ügyességi autóversenyt tartottak, a szabadtéri színpadon a cser-nátoni Pántlika Együttes lépett fel, majd ismét Mr. Kaly és meghívottjai. Az idei falunapok pompás tűzijátékkal fejeződtek be.
Kép és szöveg: Iochom István
Háromszék - 2006-09-11
Özv. Bittó Zoltánné példamutató adománya
Expedíció utazott a kazahsztáni madjar törzshöz
A minap nyolcvan év körüli néni látogatott a Magyarok Világszövetségének budapesti székházába, és különös adományt hozott. Özv. Bittó Zoltánné, budapesti lakos 100.000 forintot fizetett be az MVSZ pénztárába. Elmondta, hogy ezzel az összeggel a világ magyarságának ügyét kívánja támogatni.
A példamutató adományozót soron kívül fogadta Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, és hálás köszönetet mondott a nagylelkű adományozónak, aki elmondta, hogy erdélyi család sarja, és a köz iránti elkötelezettséget otthonról hozza magával. Az MVSZ elnökének kérdésére bevallotta, hogy ez az összeg majdnem kéthavi nyugdíjának felel meg. Özv. Bittó Zoltánné elmondta, szeretné, hogy minden magyar közösség részesüljön adományából, például ekképp: fordítson az MVSZ húsz-húsz ezer forintot a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és a magyarországi közösségre.
Az MVSZ elnöke elmondta sajtószolgálatunknak, hogy a teljes összeget a Kazahsztánban élő madjar törzs felkutatására utazó expedíció támogatására szeretnék fordítani. „Azon testvéreinknek felkutatása, akik ezerszáz évvel ezelőtt a Derbent-i szoros kapujánál leszakadtak Árpád vezér seregéről, és Ázsiában rekedtek, közös magyar érdek.” – mondta Patrubány Miklós. Az MVSZ egymillió forintot szeretne közadakozásból a már Kazahsztánban tartózkodó expedíció támogatására gyűjteni.
Budapest, 2006. szeptember 10.
MVSZ Sajtószolgálat
1956: Szabadság – Tisztesség – Méltóság
/Liberté – Integrité – Dignité/
Patrubány Miklós ma Kolozsváron tájékoztatta az újságírókat a szeptember 15-16-ra tervezett új magyar-magyar csúcsról. Elmondta, hogy a Magyarok Világszövetsége elsősorban lehetőséget teremt a magyar szervezetek számára egy átfogó és folyamatos érdekképviseleti intézmény létrehozására. Az MVSZ anyagilag is támogatni kívánja az új intézményt – budapesti székházában ingyen irodahelyiséget bocsát rendelkezésére. Ugyanakkor a Brüsszeli Magyar Házban havi rendszerességgel sajtótájékoztató megszervezését ajánlja, úgy ahogyan azt Dr. Kállay Oszkár, az MVSZ Védnöki Testületének belgiumi tagja bejelentette.
A Kárpát-medencei magyarellenes atrocitásokat montorizáló budapesti nemzetközi iroda tevékenységét olyan szinten kell megszervezni, hogy hitelessége és tárgyilagossága például az Amnesty Internationaléhoz hasonló legyen.
A Magyarok Világszövetsége elnöke szerint olyan Állandóan Tanácskozó Magyar Nemzeti Tanácsot kell létrehozni, amely megvizsgálja a magyar nemzet állami berendezkedésében a jogfolytonosság helyreállításának lehetőségét. A magyar állam alkotmányos ügyeiben az egész nemzet bevonásával kell dönteni – mondta Patrubány Miklós a jogfolytonosságot firtató újságírói kérdésre.
A szeptember 15-16-án megalakítandó új magyar intézmény működését illetően a Magyarok Világszövetsége olyan szervezeti felépítést ajánl az alapítók figyelmébe, amely egyaránt biztosítja a parlamenti képviselettel rendelkező politikai szervezetek és a kisebb civil egyesületek aktív és hatékony részvételét az érdekvédelmi és érdekérvényesítési munkában.
A sajtótájékoztatón jelen volt a Szabadság, a Kolozsvári Rádió, az Erdélyi Napló, az Üzenet, a Krónika és az Új Magyar Szó munkatársa.
Budapest – Kolozsvár, 2006. szeptember 11.
MVSZ Sajtószolgálat
1956: Szabadság – Tisztesség – Méltóság
/Liberté – Integrité – Dignité/
A külváros egyik utcáján a belvárosba igyekeztem. A nyár kora délelőtti fényei kissé zavartak a forgalomban, no de inkább ilyenféle okok kellemetlenkedjenek, mint amilyenek egyébként máskor bosszantanak. Az autórádión éppen a híreket közvetítették.
Az úton hirtelen egyetlen jármű sem közlekedett, csupán egy hatalmas betonkeverő úgy negyed-kilométernyi távolságban. Éppen nyugtáztam magamban, hogy a lehető legjobbkor indultam el, és ennek köszönhetően akadálytalanul haladok, amikor a hatalmas jármű megbillent. Kissé letérve az útról a derékig érő gazból kanyarodott vissza. Mielőtt még jobban megijedhettem volna, sokkal kisebb sebességgel még egyszer megismételte a szokatlan mozdulatot. Közeledvén felé, kiszámítottam, hogy a negyedik ilyen manőver engem is veszélyeztet. Lassítottam, kíváncsi lettem a történtekre. Már nagyon közel kerültem az újból egyensúlyba kerülő nehézgépjárműhöz, amikor észrevettem, hogy egy koldust nyomott ócskavasat szállító szekérkéjével részben a szegélykövekhez, részben a soha nem kaszált gyomok közé. Mivel első kísérletével nem volt megelégedve, megismételte. Összezavarodtam. Nem voltam képes felfogni a történteket. A sofőr egyébként láthatóan feldúlt arccal igen cingár kis alaknak tűnt. Öregedő szakállát nem divathóbortból hordta. Az autó mocskos ablakán keresztül is jól látszott a gyáva tekintet, amikor észrevette, hogy leszámoló tettének tanúja is van. A gázpedálra lépett és nagyon gyorsan elinalt a helyszínről. A koldus sértetlenül (legalább is testi nyomok nélkül) a már ki tudja hányadik karambolt átvészelt szekérkéjét hihetetlen gyorsasággal és szakértelemmel kezdte működőképessé varázsolni. Szomorú arcát alig emelte a kérdező felé. Valami ilyesmit mondogatott, azt is inkább az ócskavasaknak, hogy „útjában voltam”.
Nem tudtam sokáig megszabadulni az esemény benyomásaitól. Azon túl, hogy valóságos gyilkossági kísérletnek lettem a tehetetlen tanúja, egy sor olyan kérdéssel szembesülhettem, amit ez a társadalom Európa hátsóbejáratának küszöbén sem tud megoldani.
A szegénység eluralkodó jelenség. Országszerte hulladékokat gyűjtögetnek, átvevő helyekre szállítanak, akik ebből tengetik életüket. Minden bizonnyal nagyon sokan sajnálják az ilyeneket, de segíteni keveset tudnak, viszont a kilátástalansággal találkozva megnő a tehetetlenség érzése. A bizonytalanul élők félelme megnő a leszakadtak közelében, mert a várható jövő borzalma képződik meg bennük. Az említett gépkocsi vezetőjének cselekedete mögött ilyen félelem keltett erőszakot.
Még fizikailag is hasonlított a koldushoz, akit valósággal el akart taposni. Lehet, jövendő elképzelt önmagát szorította le az útról. Koldusok háborújának lettem szemlélő részese. Itt megszűnt a betyárbecsület, elszakadt a közös mundér, nincs a közös sorsnak semmilyen összetartó ereje. Az állatvilágban csak megbetegedett egyedek pusztítják el fajtársaikat. Az ember képes a lepusztultat is elpusztítani.
Azonban tévedés lenne azt gondolni, hogy a fenti dráma csak a koldusok világában, vagy az azokhoz sodródók között létezik. Az erkölcsi romlás más körülmények között is megmutatkozik az emberek között. Nagyon megdöbbentett az egyébként jól elhallgatott hír, mely szerint Budapesten az augusztus 2O-i katasztrofális vihar alkalmával az életüket mentők menekülés közben egyszerűen kirabolták az árusok sátrainak készletét. Némelyeknek több hónapi munkáját, több hónapi megélhetését tönkretéve. Figyelem, ez a cselekedet nem valamely leszakadt társadalmi rétegnek a megélhetési bűnözése, hanem az ünneplő magyarnak. Az államalapítás ünnepére, a sok millió forintos tűzijáték megtekintésére felsereglő milliónyi tömeg néhány tagjának a bűncselekménye. Ezek nem ócskavas gyűjtők voltak, nem is éhes utcagyerekek, hanem olyan gátlástalanul élelmesek, akik értékes népművészeti tárgyakban pénzforrást fedeztek fel. Elgondolni is félelmetes, hogy az ünneplésre érkező, a halál siralomvölgyében nem a vezeklést választja, hanem pitiáner tolvajjá válik, másokat létbizonytalanságba taszítva.
Sokat panaszkodó nemzetben élünk. Sorsrontó generáció tagjai vagyunk. Választani mindig is rosszul választottak elődeink, de mi sem mondhatjuk jobbaknak magunkat, sőt időnként alulteljesítünk. Meddig még a mély?! Valahonnan illik visszafordulnunk, amíg nem késő.
Csűry István
Erdélyi Napló - 2006-09-05
Kitűnően összeállított
műsorral szerepelt a Balázs Ágnes, Gyenge Zoltán Balázs
testvérpár szeptember 10-én, vasárnap a Farkas utcai református templomban
megtartott kamaraesten: a Bach- és Mozart-műveket népszerűségük,
dallamosságuk miatt szívesen hallgatja a közönség, emellett a
Franck-zongoradarab is jó választásnak minősült.
Meglepően tehetséges
Mozart-előadókat ismerhettünk meg a fiatal zongorista és a még fiatalabb
hegedűs személyében, akik hitelesen tolmácsolták a zeneszerzőre
jellemző stílusjegyeket. Muzikalitásuk és hangszertechnikai ismereteik,
képességeik folytán bámulatos könnyedséggel oldották meg a művek
előadásának buktatóit.
Szintúgy örömmel hallgattuk a
Bach-szólószonáta barokk futamait a kolozsvári zeneiskola friss
végzősétől, valamint a prelúdium szépen kidolgozott zenei frázisait.
Kivételesen jól sikerült az est záró
számaként elhangzott Franck-zongoradarab által sugallt hangulatváltások
megvalósítása.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság - 2006-09-12
Évtizede is annak, hogy bár baráti viszony fűzi Málnás község iskoláját a Balaton menti Alsóörshöz, a szigorúan tanulóközpontú kölcsönös tevékenység a Herecz Alapítványon keresztül történik. A málnásiak úgy érezték, hogy a megszokottakon túl valami nemes, valós, de jelképes ajándékkal is meg kell lepniük magyar-tengerparti barátaikat, és országalapító keresztény királyunk napján monumentális székely kaput állítottak, avattak és szenteltek Alsóörsön. Hazatérve pedig beledobták magukat a mindennapok soros feladatainak tengerébe, mert a még fiatal önkormányzat feladatokban, elképzelésekben nem szűkölködik.
Áll az együvé tartozás szimbóluma
A magyarhoniak rejtett örömmel várták, hogy ajándék kaput állít Málnás őnáluk. A hónapok teltek, s már-már reményüket vesztették, küszöbön volt augusztus?és sehol semmi. Aztán egy szép augusztusi napon gelencei székely faragó fiúk, a Both testvérek érkeztek Alsóörsre, hogy útban a kapu, s ők egy nap alatt felépítik! Szemük láttára, szédületes magabiztossággal illesztették össze az előre elkészített és kifaragott elemeket, s mire észrevették volna, állt már a magas kapu, s arra csak felnézni lehetett. Hát ezt nem hittük volna vallották be később Kovács Attilának, a málnási Tőkés József Általános Iskola igazgatójának. Egyszóval: a gelencei Both família kapuállító legényei Alsóörsön jelesre vizsgáztak! Az ünnepségen Kasléder József málnási polgármester, Kovács Attila igazgató, Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Páll Sámuel tanácstag, a málnási RMDSZ elnöke, Márk László Gyula málnási református lelkipásztor, Mihály Rozália és Kisgyörgy Irma tanácstagok énekelték együtt az elérzékenyült örsiekkel a Halló, Magyart-
„Úgy érzem, hogy nagyon fontos és nemes, közös lépése volt ez Málnásnak, a faluközösség régi barátainak az örsiek irányába, s ezt a kapcsolatot, amely az anyaországhoz köt, tovább fogjuk ápolni” - jegyezte meg a polgármester.
- A kapunak lelke van mondta beszédében Kovács Attila -, a lélek tükre pedig kapunk felirata: ,,-seidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez ne légy hűtlen soha!?,,Székely nyelven” ez annyit jelent fűzte hozzá mosolyogva az igazgató -, hogy Vagyunk, akik voltunk, s leszünk, akik vagyunk! Egyébként az is egy lélekközeli szimbólum, hogy a kapu a málnási Tőkés József-iskola saját erdejéből vágott cserefából készült, hiszen kapura való tölgyfát itthon bárhol kaptunk volna. Az avatóünnepségen egy nagyon kedves régi barátom, mert szédületes gyorsasággal megépült a kapu, azt mondta: olyan, mint egy legó. Én azt feleltem: fordítva, a legó olyan, mint a székely kapu, mert ezt sok száz, meg ezer évvel ezelőtt tervezték el saját maguk kedvtelésére őseink fejezte be tájékoztatóját Kovács Attila.
Az ünnepséget Hebling Zsolt alsóörsi polgármester nyitotta meg. A határokon átnyúló barátságról, megtartó erejéről Kasléder polgármester szólt. A kapu átadását-átvételét a piros-fehér-zöld szalag elvágása jelezte, melyből emlékként a málnásiak is hazahoztak egy-egy darabot. Az áldást-szentelést négy lelkipásztor végezte: Márk László Gyula málnási, Ráski Miklós alsóörsi református tiszteletes, Ajtós József alsóörsi esperes-plébános és egy görög katolikus lelkész.
Alsóörs a Balatoni Riviéra gyöngyszeme, vendégváró üdülőhely, szőlő- és gyümölcsérlelő lankák alatt, pannon lelkülettel, történelmi hangulattal. Fövenyes strand, selymes víz, kényelem mindenütt. Rég, hogy kőbányászok fejtik itt a permi vörös homokkövet, de európai koordinátákon művelik a fürdőzőturizmust, magyaros hagyományokkal várják a vendégeket, egyszóval magyar turistaparadicsom. Ezért hallgatták a kapuállító ünnepségeket fürdő-vendégek is, köztük idegen nációk.
- Én elsősorban mint tanácstag vettem részt a kapuállítón, s mondtam üdvözlőbeszédet tájékoztatott Páll Sámuel nyugalmazott tanító, málnási RMDSZ-elnök. Sok évtizede nem ünnepelhettünk együtt a nemzet és a határon túliak, mondtam, s ennek az alkalomnak felette örvendünk. Annak ellenére, hogy minket kisebbségi sorsba sodort a történelem, s osztályrészül a megaláztatás, a beolvasztás veszélye jutott sok-sok alkalommal, mi, székely emberek büszkék vagyunk arra, hogy megmaradtunk, megőriztük a nyelvünket, hitünket, hagyományainkat. Hála a romániai rendszerváltásnak, előkerültek régi zászlóink a templomok padlásáról, szalmazsákok alól, s azoknak lobogása alatt új ünnepeket ülünk. A kapu szimbólumként jelzi, hogy Erdély délkeleti sarkában él egy maroknyi székely, igaz, hogy lassan porlik, de ha szikla és kő, akkor megmarad!
- Nagy elégtétel volt, hogy részt vehettem Alsóörsön, mert az ünnepi avatón láttam a könnyes szemeket, éreztem, hogy a nemzet egy része ragaszkodik hozzánk, érzik, hogy őhozzájuk tartozunk. Jó volt találkozni régi barátainkkal mondta Mihály Rozália tanítónő, a helyi tanács tagja.
Vissza a hétköznapokhoz
Az alsóörsi kiszállással közel sem ért véget az idei események sorozata tudtuk meg Kasléder József polgármestertől, hisz mire a falevelek hullani kezdenek, szeptember 30-án és október 1-jén Málnásfürdőn másodszor is meg akarják rendezni a Vadásznapokat. Erre meghívják Málnás, Mál-násfürdő és Zalánpatak magyarhoni testvértelepüléseinek, Alsóörsnek, -sinek és Kapos-gyarmatnak a képviseleteit. Valamikor késő összel iskolaavatóra is sort kell keríteni Zalánpatakon.
Megelégedéssel nyugtázták a málnásiak, hogy mégiscsak sikerült elvégezni az árvízveszélyt elhárító munkálatok oroszlánrészét. Kétszer 30 méter hosszúságú támfal épült a Málnás-patak mellé, hogy magas vízálláskor ne tudjon kilépni medréből. Egyik ott, ahol a víz elmosta a partot mondta a polgármester -, a másik lennebb, a falu között. Veszprém megyei segélypénzéből juttatott 250 millió lejt a megyei tanács erre a célra, de ebből még azt a házat is újra kell építeni, amely besüllyedt a földbe, s amelyben nyolc személy lakik. Közel a befejezéshez a zalánpataki kultúrotthon teljes feljavítása. Megújult a tetőzet, a színpad, az asztalosmunka, s a helybeliek fogadkoznak, hogy lesz benne magyar művelődési tevékenység is. Versenytárgyalás előtt áll a zalánpataki iskolaépítés is, amelyet a központi iskolának kell megszerveznie.
- Jó az iskola kapcsolata a helyi önkormányzattal, s ez üdvös dolog, mert mi soha nem fogyunk ki a tervekből, az elképzelésekből mondta az iskola igazgatója. Kegyes volt velünk az Úr, mert a román kormány a tanfelügyelőségen keresztül juttatott nekünk 3,65 milliárd régi lejnyi összeget, amelyből 1,5 milliárd a zalánpataki új iskola felépítését fogja szolgálni. A maradó nagyobb összegből a málnási központi iskola 2. számú épületét akarjuk rehabilitálni, s arra még egy fél emeletet szándékozunk építtetni.
- Belepótol-e ebbe a Herecz Alapítvány?
- Az alapítványhoz bejövő pénzek zöme tanulóközpontú. Reájuk kell elkölteni. Így tudtuk megszervezni ebben az évben Alsóörs környékére tett kiszállásunkat. Meghívásra egy ottani kisrégió kulturális rendezvénysorozatán nagy sikerrel mutattunk be egy történelmi drámajátékot Rege a székely sorsról címmel. Szövegkönyve itt készült Málnáson.
A málnási református egyház is szoros kapcsolatot tart fenn Alsóörssel, s már hagyománnyá vált, hogy Balaton menti gyerekek nyaralnak itt a hegyek között tudtuk meg a parókián. Közel negyven alsóörsi és lovasi gyerek nyaralt a bálvá-nyosfürdői egyhetes táborban. Ez egyfajta kihelyezett vakációs evangelizációs hétnek-tábornak is számítható, programjába a Coen Alapítvány is besegített. Bálványosról székelyföldi körutat szerveztek a vendég gyerekeknek, meglátogatták a várat, a Szent Anna-tavat is. A málnási önkormányzat és az iskola küldöttsége bográcsos vacsorával vendégelte meg az anyaországi gyermekeket. A környékről verbuvált, tizenhárom tagú ifjúsági csoport, köztük katolikus vallásúak is, Magyarországra látogattak Márk László Gyula málnási lelkipásztor vezetésével. A káposztásmegyeri református gyülekezet fogadta őket augusztus első hetében. Magyar fiatalok csoportja tavaly nyaralt Bálványosfürdőn. Egyébként nincs nyári gond nélkül az egyházvezetés sem: folytatják a templom körüli kerítés építését, és soron az imaterem teljes felújítása.
Málnásfürdői tervek
Helybeliek szorgalmazására érdeklődtünk a település sorsáról.
- Elkészíttetjük a község rövid távú fejlesztési tanulmányát tájékoztatott a polgármester -, ami helyi kezdeményezés és elképzelés, s ebből nem marad ki Málnásfürdő sem. Az Agfa cég készíti el mind a község, mind a magánszektor számára, s ennek alapján tudunk majd pályázatokat készíteni a különböző objektumokra. Az sem elhanyagolható eredmény, hogy sikerült annyi év után teljesen feljavítani azt a 4 km hosszúságú megyei műutat, melyet megrongált az árvíz, s mely a nemzetközi útból ágazik le Málnásfürdő felé, és a kőbányáknál bekapcsolódik az Erdővidék felé tartó műútba. Keressük állandó jelleggel azt a befektetőt, amely elindíthatná Málnásfürdőt az újjászületés ösvényén.
Kőbányaügyben tudomásunkra jutott egy hír is: az Explo Construct Kft. hamarosan elindítja a kitermelést a Málnásfürdő határában levő egykori botosi kőbányában. A 3 millió eurót befektető cég székhelye a fürdőtelepen lesz.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék - 2006-09-12
Élet a backamadarasi otthonban
Tizenkét lakója van az öt évvel ezelőtt hollandok által létrehozott és azóta is általuk működtetett backamadarasi idősek otthonának. A nyugati mintára berendezett és felszerelt intézetben két holland és három helybeli gondozó ügyeli a hetvenen felüli beutaltakat, kertész, szakács egészíti ki az alkalmazottak csapatát. Napközben szorgos munka folyik - tizenöt, Hollandiából érkezett önkéntes azon fáradozik, hogy az emeleti részen még egy nappalit alakítsanak ki.
Ősz eleji napfényben fürdik az udvar, nyugágyakon, kerti székekben nagymamakorú asszonyok pihennek várva, hogy a magyarul is jól beszélő Wienke Boonsna, az otthon vezetője ebédhez szólítsa őket. Kisvártatva melléjük telepszik Wienke is, egy ideig még eltracscsolnak, ki mit álmodott, mit szeretne enni ebédre, aztán sorra elindulnak a tágas, világos, csupa üveg, csupa acél ebédlő felé. Ki járókerettel, ki egy-egy sétapálcával, ki meg csak úgy, minden nélkül, fiatalosan véve a tükörfényes padlócsempe csúszós-alattomos akadályait.
Amíg a nénikék az ebéd elfogyasztásával
bajlódnak, bejárjuk az otthont Wienkével. Lakályos háromágyas szobák fürdőszobával,
s utóbbit olyan segédeszközökkel látták el, amelyek már ugyancsak elkelnek
idős korban, ha kapaszkodásra, támaszkodásra kárhoztatták az évek az
embert. Minden ajtón névtábla, mellette meg a név viselőjének fényképe.
"Amellett, hogy egyénibbé teszi a környezetet, arra is jó, hogy a nénik
megtalálják a szobáikat. Mert hát egy bizonyos kor után az ember könnyen
felejt…" - magyarázza mosolyogva a holland lány.
A helybeli református egyházközség kapcsolatba lépett egy hollandiai testvérgyülekezettel, s azok segélyeket, csomagokat hoztak a backamadarasi rászorulóknak hoszszú ideig. Az otthon pedig úgy jött létre - mesél Wienke -, hogy a holland Zeeland helpt in Roemenie alapítvány rájött: sokkal hatékonyabban segíthet, ha létrehoz egy ilyen időseket szolgáló intézményt. Megalakult a backamadarasi Diakonos Alapítvány, s összefogva tető alá hozták az öregotthont. Még mindig Hollandiából jön a pénz, a román állam semmit nem ad hozzá.
2001-ben jött az első lakó, majd a többi tizenegy, utána már túljelentkezés volt. Most is sokan vannak a várakozólistán. A beutaltak családjának másfél száz eurós hozzájárulása, a holland segítség s az önkormányzat szerény, "annyi, amennyit lehet" támogatása tartja fenn az idősotthont. Wienke önkéntesként van itt immár öt éve. A Zeeland gondoskodik arról, hogy otthon a nyugdíjjárulékát befizessék, itt megvan a kosztja, szállása, s az öröm, hogy hasznos lehet.
Az ötvenáras kertben megtermelik mindazt, ami a konyhára szükséges, a kertészt is azért alkalmazták, hogy szabad földön meg a hatalmas fóliasátor alatt termesszen meg mindent, amit a szakácsnak fazékba-lábasba kell aprítania. S hogy mennyire funkcionálisan képzelték el ezt az egészet, arra abból is rájöhettem, hogy az épület előtti virágágyásokban a gyönyörű virágok alatt-mellett szerényen petrezselyem meg zeller levelei zöldellnek. Jól megférnek a virágokkal, zöldek is, szépek is, meg ehetők.
A Hollandiából jött tizenöt önkéntes most azon dolgozik, hogy a felső szinten egy újabb nappalit hozzanak létre, meg egy elkülönítőt a gyengélkedőknek. Ha hosszú őszünk lesz, akkor a télen már két tágas nappali között válogathatnak az otthonlakók.
Bakó Zoltán
Új Magyar Szó - 2006-09-12
Erdőcsinád - Csanád művésztábor
Elsősorban a nagy útkereszteződésektől félreeső Erdőcsinád fekvése, természeti szépsége, másodsorban a település hagyományos vendégszeretete hívta alkotótáborba a kortárs erdélyi képzőművészet jelentős személyiségeit. Nemzetközi jellegénél fogva magyarországi képzőművészek is jöttek a táborba. Volt, akinek már ismerős volt a Maros menti terep, és volt alföldi művész, akit teljesen kibontott a jellegzetes táj.
A tábor az idén Szent István király unokatestvéréről, Csanádról kapta a nevét.
A tavaly is történelmi téma volt az alapötlet, Honfoglalás és honvesztés sokatmondó címmel. Ezek a tematikák, a történelmi időpontok megadják a művészek tábori foglalatosságának irányát, jellegét: a magyarság múltjának, jelenének és jövőjének feldolgozását. Ez Miholcsa József szobrásznak, az alkotótábor művészeti vezetőjének az elképzelése. A művészek a témát nyilvánvalóan közösen határozzák meg, estéről estére a tűz körül ülve kiadósakat beszélgetnek, s ezekből az eszmecserékből nagyon jó dolgok jönnek ki - mondta lapunknak Miholcsa József.
Az idei téma a Határaink volt; ez lehet jelképesen faluhatár, országhatár, gondolathatár, s ha ez megvan, azazhogy tizenöt-húsz művész képzelete ugyanazon érzelmi térben, síkon mozog, jelentkeznek is átfedések, jönnek a jó ötletek anélkül, hogy belelátnának egymás munkájába.
Miholcsa szobrászművész azt is elmondta, hogy Erdőcsinádra az alapembereket az Incitato táborból hívta. Csutak Levente brassói képzőművész otthonról jött, azaz felkészülve, a témát tudva hozott magával vázlatokat. A tábor varázsa az, hogy itt feltöltődik élménnyel az ember, sőt raktároz is jócskán, mert tíz nap alatt nem lehet hegyeket rengetni - mondta lapunknak a brassói képzőművész. Ottjártunkkor tudomást szereztünk a tábori hierarchiáról is: Simó Enikő hagyományosan a tábor anyja, a tábor viccmestere Orbán Endre, a mindenese pedig Vincze László.
A gyerekek íjazni tanulnak, kapnak elméleti és gyakorlati leckét a magyarság őstörténetéből, az időhatárokba ez is belefér. "Tudnunk kell, hogy nem az utolsók között vagyunk Európában" - fogalmaz Miholcsa József.
Lukácsy Szilamér helyi református lelkész, a tábor megálmodója és valódi mindenese azt mondja, hogy ez a tábor igazából a negyedik, jártak itt már Zsigmond Attiláék, Simon Endréék. Onnan indultak ki, hogy azok a tehetségek, akik már bemutatkoztak a világnak, mutatkozzanak be végre itthon is. Erdőcsinád alapja kell hogy legyen a kortárs erdélyi magyar képzőművészetnek. A lelkész Konfucius mondásából indul ki: ha megismerted a múltadat, megismerted a jövőd is.
Arra a kérdésünkre, honnan lehet egy
ilyen képzőművészeti tábort anyagilag táplálni, a lelkész
tapintatosan rávágja, hogy önellátó művésztáborról van szó. Minden
művész hagy egy-két munkát, azt áruba bocsátják, így megteremtik a
jövő évi együttlét minimális alapját. Valójában az a válasz, hogy a
lelkész levágja a disznaját, a pincéjében van bora, a parókia kertjében van
veteményese. Ha a pályázás felől érdeklődünk, akkor Lukácsy azt
mondja: a templom felújítására pályáztak, csakhogy rekordidő alatt
érkezett vissza a Nemzeti Kulturális Alap elutasító válasza. Jövőre a
minimális harmincmilliót előre meg kell teremteniük. Akad kicsi boltos,
aki bevisz egy-két láda ásványvizet, viszont a nagyüzletes általában elfordul -
jegyezte meg a tiszteletes.
Lokodi Imre
Új Magyar Szó - 2006-09-12
MEGHÍVÓ – KEMÉNY JÁNOS ALAPÍTVÁNY
A marosvásárhelyi HELIKON – KEMÉNY JÁNOS ALAPÍTVÁNY tisztelettel és szeretettel meghívja Önt és kedves családját a 2006. szeptember 30.-án, szombaton 10 órától Marosvécsen a Kemény kastély parkjában sorra kerülő 80 éves az Erdélyi Helikon ünnepi rendezvényre.
Adamovits Sándor
elnök
P R O G R A M
9,00 – 10,00 – gyülekező a Polgármesteri Hivatalnál
10,00 – 10,30 – felvonulás a kastélyparkba
10,30 – 12,00 – ünnepi műsor: – köszöntők (elnök, polgármester)
– 80 éves a Helikon – emlékbeszéd
zenés – irodalmi összeállítás
koszorúzás
12,00 – 12,30 – Kemény emlékszoba és kiállítás megtekintése
Kapcsolattartó:
Adamovits Sándor
540065 Tg.Mures
Str.Kogalniceanu nr.5
Tel. 0040/265/221-662
e-mail: asanyi@mure.ro
Olaszteleken minden év szeptember első vasárnapján tartjuk immár több, mint tíz éve a falu szülötteinek találkozóját. A tavalyi sikeren felbuzdulva idén is kétnaposra terveztük a rendezvényt, hogy gyerek és felnőtt, idős és ifjú is megtalálja a neki tetsző tevékenységet.
Szombaton a gyerekek uralták a terepet, ugyanis délelőtt kézműves foglalkozásokon vehettek részt, majd délután sor került sportrendezvényekre, amelyeken fergeteges volt a hangulat. Megélénkült a falu központja ezen a délutánon, hisz a jókedv több szülőt és szurkolót is ide vonzott. A sport után a gyerekek jutalmul írott és mázolt mézespogácsákat kaptak a szervezőktől. A napot este 8 órától számos érdeklődő jelenlétében Olasztelek 2005-ös multimédiás kalendáriumának vetített-képes bemutatója zárta.
A "falutalálkozó"– ahogy az olasztelekiek mondják – vasárnap ünnepi istentisztelettel folytatódott, mely keretén belül az 50 évesek kortárstalálkozójára is sor került. Őket és az idegenből hazalátogató elszármazottakat köszöntötte a református egyház "Harmónia" kórusának gyönyörű előadása az ideillő versekkel.
A Messzelátó Egyesület idén is az ünnepély keretén belül átadta a Messzelátó-díjat. Az emléklapot és plakettet ez alkalommal id. Márkó László kapta, Olasztelek közösségéért végzett munkája elismeréséül.
Ezek után sor került a tíz éve felállított millecentenáriumi kopjafa megkoszorúzására, majd Olasztelek szülöttjének, Kolumbán Lajos (1875-1958) néprajzkutató, tanár, királyi tanfelügyelő emléktáblájának a leleplezésére.
Az ünneplő közösség ezután az olaszteleki Molnár Sándor amatőr festőművész gyönyörű képeit csodálhatta meg a gyülekezeti házban, majd a finom kalács és kávé mellett jólesett a beszélgetés rég nem látott ismerősökkel, barátokkal.
Vasárnap délután az idősebb korosztály a focipályán mérhette össze erejét a fiatalokkal. Az esti kulturális műsorra zsúfolásig megtelt a kultúrotthon. Felléptek a Liliom és a Hajnalcsillag néptánccsoportok, a Vasárnapi Iskola Furulyacsoportja, valamint meglepetésként a "Nosztalgia" citera zenekar. Az előadást követően közös, éjszakába nyúló óriás-tábortűz körüli éneklésre vonult ki a tömeg az iskolaudvarra.
Olasztelek ünnepelt két napon át, igaz, nem utcabállal és hangos tűzijátékkal, hanem megmutatva igazi értékeit.
Anikó
Erdővidék – 2006-09-12
Evangelizáció pusztakamarási magyar gyerekekkel
Vadasdi és pusztakamarási, valamint Vadasdhoz kötődő magyar gyerekek vettek részt azon a közös gyermekevangelizáción, amit augusztus 28. és szeptember elseje között tartottak a vadasdi református templomban.
Mintegy 50–60 gyerekről van szó, akik délelőttönként bibliai történeteket hallhattak, éneket tanultak, kézimunkáztak, rajzoltak s a nap aranymondásait rögzítették. De a délutánok sem teltek nyomtalanul: együtt játszottak, szórakoztak, kirándultak, miközben drága anyanyelvünk, a magyar nyelv csodálatos ösvényeit járták be közösen. A pusztakamarásiak a szép magyar beszéddel, az itteniek pedig olyan többségi-nyelvi kifejezésekkel találkoztak, amire eddig még nem volt alkalmuk. Ez volt egyébként a nyár végi találkozó egyik fő célja: szórványban élő – jelenleg épp pusztakamarási – magyar gyermekeket hozni egy tömbmagyar helységbe, ezáltal is segítve a nyelvi erózióban élő mezőségi magyarokat, hogy "találkozzanak" anyanyelvükkel.
Köszönet a két lelkésznek, Jakab Viktornak (Vadasd) és Oroszhegyi Attilának (Pusztakamarás), akik ezt a találkozót létrehozták és felhívták erre a figyelmet. Illesse köszönet a gyermekeket ellátó vadasdi szülőket – Kutasi Árpád, Jakab Viktor, Györfi János, Kutasi Mihály és Velencei Szilárd –, akik egy hétre vendégül láttak hat pusztakamarási magyar gyermeket. És köszönet az előadóknak, akik színes és élvezetes előadásaikkal gazdagabbá és emlékezetesebbé tették az idei, Szuper- mágnes címet viselő gyermek-evangelizációt.
Ha együtt érzünk és van magyar összefogás, akkor ennek folytatása is kellene legyen.
Nem csak Vadasdon.
Székely Ferenc
Népújság – 2006-09-13
Aláírták a megállapodást a gyulafehérvári teológia és a BBTE képviselői
Október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében kezdi meg az új tanévet a gyulafehérvári római katolikus hittudományi főiskola, az erről szóló megállapodást augusztus 25-én írták alá az egyház és az egyetem képviselői.
A BBTE sajtóirodája tegnap közleményben rögzítette a csatlakozás tényét, leszögezve, a papnevelde diákjaira és tanáraira ezentúl a BBTE diákjainak és tanárainak jogai és kötelességei vonatkoznak, az intézmény pedig a Római Katolikus Teológiai Kar keretében fejti ki tevékenységét.
„A többi teológiai fakultáshoz hasonlóan, a pasztorális teológia szak is a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Rektorátusának közös felügyelete alatt működik majd, az érsekség megőrzi döntési jogát a sajátos kritériumokra vonatkozóan, ezen döntéseket pedig a katolikus kánonok és az állami törvények alapján hozza meg” – áll a dokumentumban. A közlemény kifejti, az egyház megőrzi tulajdonjogát valamennyi ingó és ingatlan vagyona fölött, hasonlóképpen megmarad a Római Katolikus Hittudományi Intézet jogi személyisége is.
A gyulafehérvári teológia integrációjának tervéről elsőként a Krónikának adott hírt. Az egyház vezetői akkor kettős indokkal magyarázták a lépés szükségességét: egyrészt anyagi szempontokra, másrészt pedig arra hivatkoztak, hogy ily módon a katolikus papok állami oklevelet kapnak, és megszűnnek azok a problémák, amelyek többek között az iskolai hitoktatás terén jelentkeztek. Katolikus hívek egy csoportja azonnal aláírásgyűjtésbe kezdett, ellenezve, hogy a teológia önként feladja függetlenségét, az internetes felhívást közel négyszázan írták alá.
A papnevelde csatlakozásáról az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei is tanácskozást tartottak, a megbeszélésen egyetlen egyház sem támogatta a katolikusok törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozták, nem áll szándékukban beleszólni az érsekség belügyeibe. A gyulafehérvári érsekség álláspontját Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes tárta a nyilvánosság elé, kifejtve, a csatlakozás nem jelenti az önállóság feladását.
„A papnevelő intézet nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának – áll a sajtóiroda közleményében. – Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendszerét érinti. A csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.”
Lukács János, Krónika
Erdély Ma – 2006-09-13
Fico szerint az egyetemista színlelte megveretését
Robert Fico szlovák miniszterelnök és Robert Kalinák belügyminiszter Pozsonyban rendkívüli sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a magyar lány augusztusban Nyitrán csak színlelte a megveretését. A szlovák rendőrség kedden leállította a magyar lány támadói elleni indított nyomozást. Az áldozat jelezte: hazugságvizsgálatnak is kész alávetni magát.
Robert Fico a rendkívüli sajtótájékoztatón kijelentette: kormánya a továbbiak során is következetesen fellép a szélsőséges jelenségek ellen, de azok ellen is, akik koholmányokkal ártanak Szlovákia kormányának.
Robert Kalinák belügyminiszter részletekbe menően ismertette a rendőrségi nyomozás folyamán megállapított tényeket, amelyek között döntő bizonyítékként szerepel, hogy a diáklány mobiltelefonja az állítólagos támadás napján sem kimenő, sem fogadott hívást nem jelzett, s ezt a mobilszolgáltató is kétségeket kizáróan megerősítette. DNS-mintákkal bizonyított, hogy az állítólagos sértett az állítólagos támadás napján elrabolt, majd ismeretlen által visszaküldött okmányait és értéktárgyait saját maga postázta a saját a címére, ráadásul igen suta módon, a szülőfalujával szomszédos Pozsonyeperjesről.
A diáklány eredeti panasza szerint két ismeretlen tettes azért támadta meg, mert a mobiltelefonján magyarul beszélt. Az esetet követő nemzetiségellenes indíttatású szlovákiai és magyarországi incidensekkel a sajtó azóta is kiemelten foglalkozik, a történések pedig feszültséget keltettek a magyar-szlovák viszonyban és Szlovákia nemzetközi elmarasztalását vonták maguk után.
Ezek után a szlovák kormány „aktív ellenségeinek mérlegelniük kell, hogyan tovább” - fogalmazott Fico, aki elszomorítónak nevezte, hogy kormánya magyarázkodásokra kell pazarolja erejét azért, mert egy diáklánynak vizsgadrukkja volt. Kalinák nem tudta megmondani, vajon a diáklány ellen indul-e eljárás, viszont megerősítette, hogy a besztercebányai stadion lelátóján kivont „Halál a magyarokra” feliratú transzparens - őrizetben levő - gazdái a rendelkezésekre álló bizonyítékok és egyikük beismerő vallomása alapján bírósági ítélettel lesznek kénytelenek szembenézni.
A Novy Cas című szlovák bulvárlap kedden azt sejtető információkat közölt, hogy a nemzetisége miatt megtámadott magyar lány sérülései korábbi keletűek voltak, a támadás valójában színlelt lehetett. A lap szerint mást mutatnak a vizsgálat eddigi eredményei, mint a diáklány vallomásában szereplő tények. „Először a rendőrség szerint a lánynak hasalji vérzése volt, később az orvosok szerint ez már nem volt helytálló,” - szögezi le a lap, aztán hozzáfűzi, hogy a mobilját sem lopták el, hiszen a rendőrség a parkban megtalálta. A fülbevalóját is - az első verzió szerint - támadói kitépték a füléből, egy későbbi állítás szerint már ő maga vette ki azokat. Sőt a lap azt állítja, hogy a lány testét borító kék foltok régebbi keletűek. A legolvasottabb szlovák bulvárlap azt sem tartja kizártnak, hogy a „Magyarok a Duna mögé!” feliratot is maga, a megvert lány írta blúzára. A lap viszont nem tud magyarázatot adni arra, miért találta volna ki az egészet a csallóközi származású magyar egyetemista, de megemlíti, hogy aznap már másodszor próbálkozott a magyar államvizsgával.
Ha beigazolódik, hogy M. Hedvig hamis vallomást tett, akkor a lap szerint rémhírterjesztés miatt akár 8 évnyi szabadságvesztésre is ítélhetik. Más szlovák sajtóhírek arról szólnak, hogy hamarosan fordulat várható a nyomozásban. Sőt, úgy tudni, hogy a nyitrai rendőrség már le is állította a nyomozást az ügyben. Kiszivárgott az is, hogy az ügyben még ma sajtóértekezletet tart Robert Kalinák szlovák belügyminiszter, s talán Robert Fico kormányfő is. Bugár Béla MKP elnök szintén jelezte, hogy sajtótájékoztatót tart.
Ha kell, hazugságvizsgálatra is elmegy a diáklány
Hazugságvizsgálatnak is kész alávetni magát a Nyitrán megvert magyar diáklány - közölte keddi pozsonyi rendkívüli sajtóértekezletén Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Erről a lány édesanyja tájékoztatta a pártelnököt.
A szlovák rendőrség vizsgálatával kapcsolatban - amely alapján az ügyben megszüntették az eljárást - több kérdést is megfogalmazott a szlovákiai magyar parlamenti párt vezetője. Elképzelhető-e, hogy valaki általa nem látott elkövetőkről tud úgy személyleírást adni, hogy az alapján fantomképek készülhetnek; miért nem volt egyetlen szembesítés sem az ügyben a gyanúsítottak és a sértett közt; miért nem vitték a lányt a helyszínre a történtek rekonstruálására; az igazságügyi orvosszakértő miért csak tíz nappal az eset után vizsgálta meg a lányt?
Az MKP nem vonja kétségbe a vizsgálati eredményeket, de a feltett kérdésekre választ vár. A. Nagy László, a magyar párt képviselője, aki az eset napján a dunaszerdahelyi kórházban felkereste a fiatal nőt, hangsúlyozta: az rossz lelkiállapotban volt, és a testén több sérülést, zúzódást is látni lehetett.
Németh Zsolt: a szlovák politika eltüntetni akarja a problémákat
A külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a szlovák politika, élén Robert Fico kormányfővel nem megoldani, hanem eltüntetni szeretné a magyarellenes jelenlégekből adódó problémákat - Németh Zsolt erről annak kapcsán beszélt az MTI-nek, hogy a szlovák kormányfő és belügyminisztere keddi bejelentése szerint színlelt volt a korábbi nyitrai magyarverés.
Németh Zsolt szerint a szlovák politika, élén a kormányfővel szemmel láthatóan nem a problémák megoldásán, hanem azok eltüntetésén dolgozik.
„Az, hogy a szlovák miniszterelnök ilyen módon reagál egy folyamatban lévő rendőrségi vizsgálatra, az azt jelzi, hogy a legmagasabb szintű politikai támogatást élvezi ez a fajta politikai megközelítés” - tette hozzá. A fideszes politikus szerint érdekes az is, hogy a szlovák kormányfő a lány megverésekor nem tartotta fontosnak, hogy nyilatkozzon, most viszont „durván politikailag beavatkozik” az igazságszolgáltatás folyamatába. Mint mondta, meggyőződése, hogy a nyitrai diáklány brutális, embertelen támadás áldozata lett.
(havariapress, mti, hirado.hu)
mno.hu
Erdély Ma – 2006-09-13
„Nyitrán egy magyar lány megvert két szlovák férfit..."
A békés felvidéki városban, Nyitrán egy magyar egyetemista lány vétett a köznyugalom ellen. M. Hedvig csallóközi egyetemista pár nappal ezelőtt odalépett két csendben beszélgető szlovák férfihoz, és az egyiknek az öklét az arcával megütötte.
A támadó – egyébként szélsőségesen magyar – lány ezzel nem érte be.
Altestével belerúgott a másik szlovák férfi cipőjébe.
Ezután testével, melleivel, veséjével verte a két menekülni akaró férfi ökleit, majd fülbevalóját beleakasztotta az egyik védekezőnek a két ujjába, és igyekezett a két ujjat letépni.
Pórul járt, mert a fülbevalója tépődött ki, ám ezzel is nagy fájdalmat okozott a támadása elől hátráló szlovák férfinak.
A bestiális lány ezután az egyik szlovák férfi zsebéből erőszakkal egy festékszórót vett ki, majd ravaszul a saját hátára írta szlovákul hogy "Magyarok a Duna mögé!" Még arra is volt figyelme, hogy a kézírás az egyik szlovák férfiéra emlékeztessen.
A két szlovák végül nagy nehezen el tudott menekülni a magyar terrorista lány elől, ám az üldözést ez utóbbi addig folytatta, míg a végén a fáradságtól összesesett.
Közben egyébként a zsebtelefonját a parkban eldobta: megpróbálva eltalálni vele az egyik menekülőt, de az kétségbeesésében még félre tudott hajolni.
A garázdálkodó magyar lányt a szlovák rendőrség azonosította, miután látleletet vett a megvert szlovákok ökléről és cipőjéről. A két férfit egyébként azóta is kórházban ápolják, mert a nagy verés miatt sokkot is kaptak.
Ez már a sokadik magyareset a Felvidéken, amely területet a magyarok több mint egy évezreden át megszállva tartottak, és mindenféle várakat, gótikus templomokat, barokk épületsorokat építettek rajta. Pontosabban ezeket mind a szlovákok építették, csak a magyarok sokáig kisajátították a szlovák érdemeket.
Megszámlálhatatlan hamisítás történt az eltelt évszázadokban. Egy Tinódi Sebestyén nevű szélsőséges nacionalista például Kosicén lakva írt egy szlovákellenes elbeszélő költeményt, amelyben a szlovák katonákat kirekesztve: a magyarok hősiességének tulajdonította Eger várának a töröktől való megvédését. "Ki ezt írta nagy betegös voltába kéncses Kassába egy föstös szobába" - így szól az egyik hamisító nótarész. Már a ritmus sem jó, hiszen a tényleges helyzetnek megfelelően "kéncses Kosicét" kellett volna írni: úgy lenne szép és megfelelő a dallam.
Kosice egyébként arról is híres, hogy ott nyugszik az ősi szlovák dóm pincéjében a nagy szlovák vezérlő fejedelem: Frantisek Ragoczki. Őt a magyarok szintén ki akarják sajátítani, és nevét Rákóczira hamisították.
A barátságos szlovákok az ENSZ Biztonsági Tanácsához is fordultak, mert félő, hogy a magyar lányok megint megtámadják a békésen furkósbotjukra támaszkodó fiatalembereket, és esetleg megpróbálják a bunkót a fejükkel kettétörni!
A marosvásárhelyi polgármester luxusbordélyt létesítene a református kollégium épületében?
A dilettáns politikusok által alkotott törvények hosszú távú következményei a városgazdákat sújtják - fejtette ki hétfőn egy sajtótájékoztató keretében Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. A városbíró szerint a restitúciós törvények lehetetlen helyzetek elé állítják országszerte a polgármesteri hivatalokat.
A polgármester szerint a restitúciós törvények miatt a városok egyrészt ingatlanok nélkül maradnak, másrészt megoldhatatlan helyzetekbe sodródhatnak. Florea a magyar történelmi egyházaknak visszaszolgáltatott iskolákat hozta fel példaként, mondván, ha az egyházak más célra akarják felhasználni az ingatlanokat, a városnak sem területe, sem pénze nincs rá, hogy más oktatási intézményeket létesítsen ezek pótlására. A polgármester kifejtette, ő luxusbordélyt létesítene a Bolyai épületében, mivel ez a legjövedelmezőbb üzlet, és az egyházat semmi nem akadályozza meg, hogy az iskola helyett más célokra használja fel az ingatlant. Ha ezt megtenné, semmilyen eszköze nincs a városnak, hogy pótolja a tanintézményt.
Népújság - 2006-09-12
1956 Erdélyben - „Hazaárulásért” életfogytiglani börtön
Sorozatunkban e héten dr. Dobai István jogászprofesszorral, az ENSZ-per fővádlottjával beszélgetünk.
Dobai István a Boldogok a békességre igyekezők című memorandum szerzője. Az emlékiratnak, mely Erdély közjogi helyzetének megváltoztatását követelte, az ENSZ-hez kellett volna eljutnia. 1957 márciusában letartóztatták Dobai Istvánt. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult. Jelenleg Kolozsváron él.
Hogyan zajlott az ENSZ-per tárgyalása?
– A mi esetünkben senki nem tagadott semmit, sőt impozáns volt a tárgyalás is. Csak annyit kellett volna mondanunk, hogy Magyarországon nem forradalom volt, hanem ellenforradalom, vagy hogy nem értek egyet Dobaival, már akkor mentesülünk a nagy börtönbüntetés alól. De senki nem volt hajlandó megtagadni az ügyet. Közülünk Kertész Gáborral bántak a Szekuritátén a legrosszabbul, mert a legfölényesebb volt, s a szekustisztek ezt nem tudták elviselni. Rabtársaival verették őt. A peren megváltoztatta a véleményét, s azt vallotta, hogy Magyarországon ellenforradalom volt, s ezért rokonszenvezett vele. A következő kérdés: Egyetértett-e Dobaival Erdély felosztásának a tárgyában? Kertész válasza: A memorandum szerkesztésekor egyetértettem, de most már nem értek egyet. Nagyon nagy az öröm a szekusok körében, de Kertész Gábor folytatja: Véleményem szerint egész Erdélynek magyar uralom alá kell kerülnie, mert az egyetemes emberi jogokat csak Magyarország biztosíthatja Erdélyben, a románoknak is. (Dobai István Erdély lakosságcserével való újraszervezése mellett volt – a szerk. megjegyzése.)
– Szabadulásuk után mi várta a kinti világban?
– 1964-ben, ahogy a börtönből hazajöttünk, ellenségesen fogadott bennünket a közvélemény, sokakat még a családja is. Többen öngyilkosok lettek kiszabadulásunk után. Ugyanis már a letartóztatásunktól kezdve a hatalom itthon és az egész világon totális háborút indított a forradalom eszméi, az emberiségnek a jövendő felemelkedésébe vetett hite ellen. Be kellett bizonyítani, hogy a forradalom nem ésszerű. Ezt a börtönben kezdték. A szekuritáté nagyon ügyesen, tervszerűen dolgozott. A módszer lényege az, hogy mindenkit szembe kell fordítani mindenkivel. Nem nagy találmány ez, már a történelem kezdete óta így van, legutóbb a dominikánus inkvizíció alkalmazta ezt a módszert, és onnan vették át a 20. századi totalitárius rendszerek. Csak hatalom kell hozzá, s jó szervezettség, ez a szekuritáténál megvolt. Nem azért uszították egymás ellen az embereket, hogy a vallatások alatt valamit kiszedjenek belőlük, hanem az eszmék, a gondolatok szilárd, biztos vonalát akarták összekuszálni. Például, amikor először bevittek a vallatószobába, bejött egy szekus, nem a vallató, hanem másvalaki, akit már a kinti világból ismertem. S barátságosan érdeklődni kezdett: Hát te hogy kerültél ide? Ne félj semmit, mondd el gyorsan, mi van, s aztán mész haza. Itt valami tévedés van. S ezzel elmegy a „barát”. Mindenkinek volt „barátja” a szekuritátén, erről gondoskodnak, mielőtt letartóztatják. Aki engem azonosított a szekuritátén, hónapokkal előbb minden vasárnap mellettem ült a Farkas utcai templomban. Mindenkivel így csináltak. Volt, akinél nem volt foganatja, volt, akinél igen, befolyásolták.
A vallatás során semmi értelme nincs a tagadásnak, sőt, nincs mit tagadni. Arra kell vigyázni, hogy minél tisztább legyen az ügy. Velem például a vallató a nagyon terhelő dolgokat nem írta be a jegyzőkönyvbe, de mindig szóltam, hogy írja be, különben nem írom alá. A memorandum hivatalosan nem jutott el az ENSZ-hez, egyetlenegy lehetőségünk maradt, a szekuritáté jegyzőkönyveibe rögzíteni a magyarság igényeit.
Aztán a vallatásnak megvannak a technikái. A szekus nem azt mondja, hogy magát mentse a vádlott, hanem a barátai megmentésére ösztökéli. Minden szekus tudja, hogy becsületes ember nem adja ki a barátait, mindent megtesz értük. A másik trükk, hogy egyszerre 30-40 ügyben vallatnak egy embert, olyan ügyekben is, amelyekhez neki közvetlenül semmi köze nincs. Felteszik a kérdést: a Dobri András keresztelőjén kik voltak jelen? Utána következik az a kérdés, hogy mit írt az Irodalmi Újság 56 nyarán, a forradalom előtt? Miután száz jegyzőkönyvet írtak mindenféle ügyben, megint előveszik a keresztelő ügyét. A vádlott már elfelejtette, hogy kiket sorolt fel korábban, tudja, hogy nem mondta el az egészet, de nem tudja, kiket mondott el. Nagyon jól tudja, kik voltak ott, de semmiképp sem akarja jelenteni a barátait. Ezt megismétlik háromhetenként, újra előveszik a jegyzőkönyvet. Mikor a vád megfogalmazására kerül sor, a vádlottnak fogalma sincs arról, hogy miket vallott, s miket nem mondott el. Ettől a módszertől csak egyetlenegy úton lehet szabadulni, ha valaki következetesen kitart legelső vallomása mellett. Amiről ketten tudnak, azt már nem lehet eltitkolni. Azért sem lehetett tagadni, mert a Szekuritáté jobban tájékozódott, mint a vádlottak. Letartóztatásom után jött egy vöröses hajú fiatalember egy nagy dossziéval, s azt mondta: 10 éve járok maga után, sose sikerült elkapnom, mert mindig kisiklott a markomból. Egy 1000-1500 oldalas iratcsomó volt már rólam. Mindent tudtak, jobban, mint én.
A kínvallatást nagyon ritkán alkalmazták, mert tudták, ez csak addig hat, amíg fenyegetnek, a kínzások során megkutyálja magát a vádlott, és annál kevésbé beszél. A börtön igazgatósága azon dolgozott az elejétől fogva, hogy a rabtársakat diszkreditálja egymás előtt: Nem akarsz róla vallani, pedig ő már rád vallott. Mindenkit mindenkivel szembefordítottak, így a teljes bizonytalanságot sulykolták a rabokba. Mindenkit besúgás gyanújába kevert a börtön vezetősége. A rabot kiviszik a cellából azzal az ürüggyel, hogy orvosi vizsgára viszik, vagy büntetőcellába. Soha nem tudják a cellatársak, hogy ott volt-e, vagy információkat adott át a politikai tisztnek. Ezt mindenkivel eljátsszák. Öt éven aluli büntetéseknél ennek van is foganatja, 5 év után az elítéltek beérnek, s nem fogékonyak az ilyesmire.
– Önt hazaárulóként ítélték el…
– Romániában a politikai foglyok közül kivették a hazaárulókat, nekik külön börtönt rendeztek be, teljesen elszigetelve a környező társadalomtól, senki nem tudta, hogy hol vannak, a fegyőröket is rendszeresen cserélték, 4-5 évenként költöztették a rabokat más-más börtönökbe. A désieknek fogalmuk sem volt, hogy ott vagyunk. Tudomásom szerint 1948-ban kezdődött a hazaárulók elkülönítése. Máramarosszigeten volt az első ilyen börtön, később átköltöztették a rabokat Karánsebesre, Galacra, Piteşti-re, végül Désre. Én Désen voltam. Amit el lehet egy börtönbüntetés során képzelni, azt mind alkalmazták a hazaárulókon. Nem volt szabad munkába menni, hiába voltak kényszermunkára ítélve. Lehetetlen körülményeket teremtettek. Miután kikerültünk belőle, mi sem hittük el, hogy mi történt. Elképzelhetetlen, hogy a 20. század közepén hivatalos papírral, orvosi felügyelet alatt botozták a rabokat. A romániai börtönökben természetes volt, hogy a román hazafiak verték a magyarokat, ez nemzeti kötelességük volt.
A hazaárulók közül is elkülönítettek 40-45 személyt. Ezt a csoportot fantomcellának nevezték, mert a mi létezésünk titok volt, a fegyőrök sem tudták. 15 hónapig voltunk a fantomcellában. Változatos módon kínoztak, nem adtak levegőt, ivóvízről vagy mosdóvízről nem is beszélve, kanalat nem adtak az ételhez. A biológiai életünk fenntartását nehezítették meg. Az, hogy télen fél napokat vizes betonon kellett feküdni fűtetlen szobában, az csak természetes volt, ez volt a parancs. Ebben a csoportban három magyar volt: én, Bányai Miklós és Varga Laci. Őt gyakran elvitték másfele, de Bányai velem volt mindig, együtt voltunk Szamosújváron is, együtt kerültünk a fantomcellába is. A fantomcella után bekevertek a hazaárulók közé, négyen voltunk a cellában, s Bányai ismét velem volt. Tuberkulózisban megbetegedtem, a börtön kórtermébe kerültem. Egy hét múlva Bányait is betetették ebbe a kórterembe. Ettől kezdve meg voltam győződve, hogy Bányai jelent rólam. De azt is tudtam, hogy ő ugyanezt gondolhatja rólam. Engem is nagyon sűrűn vittek ki a cellából. Szabadulásunk után Bányaival megbeszéltük, hogy egyikünk sem jelentett a másikról.
– Mi történt hazatérése után?
– Amikor hazajöttem, megfigyeltek, lehallgatók voltak a házamban, nekem nem volt titkolnivalóm az államvédelmi hatósággal szemben. Nem volt szabad senkit meglátogatnom, csak visszaadni a látogatást. Elmentem vendégségbe egy barátomékhoz névnapra, s behívták a szekuritátéra az egyik tanárismerősömet, hogy jelentsen arról, mit beszélek a névnapolás alatt a belvárosi papválasztásról, ugyanis presbiter voltam a belvárosban, s nagy szavam volt a papválasztásban. S mit tehet ilyenkor a barát? Nem jött el a névnapra, beteget jelentett.
Több ismerősünk öngyilkos lett. Az egyik szerencsétlent megzsarolták a perünk folyamán, s vallott. Nem tudta, hogy a vallomásaival nem ártott semmit. Abban a tudatban élt, hogy miatta ítéltek el bennünket.
– Hogyan viselkedik a mai politikai elit az 56-osok iránt?
– A politikai pártok, szervezetek meg kellene hívják gyűléseikre, tanácskozásaikra a politikai elítélteket. De nem teszik meg. Pedig elfér ott a teremben, ha szót kér, adjanak neki szót. Egyszer felszólal, aztán többet nem fog. Egy idő után el sem megy. De ennyit tegyen meg minden politikai szervezet, hogy a környezetében élő egykori politikai foglyokat hívják meg a tanácskozásaikra. Romániában nincs a magyar politikai foglyoknak semmi szervezete, a román szervezetnek vagyunk a tagjai, már aki, mert oda vagy bevesznek valakit, vagy nem. Kétszeres-háromszoros nyugdíjakat, kárpótlásokat osztanak mindenféle címen a politikai elítélteknek, a magyaroknak szinte semmit, csak a nyugdíj-kiegészítést kapják, ami mindenkinek jár.
– Tapasztalata szerint a közvélemény mennyire ismeri az 56-ban történteket?
– A világ nem tud mit kezdeni az 56-osokkal. Nem voltunk a kommunizmus kiszolgálói, sőt a 90 utáni hatalomé sem. A közvélemény 57 óta teljes mellszélességgel harcol az 56-os forradalom eszméi ellen. Most is. Az ötvenedik évfordulót a forradalom ellenségei akarják ünnepelni.
A 20. század a gyűlölet százada volt, a világtörténelem legmélyebb hullámvölgye. Az 56-os magyar forradalomra pontosan talál az a bibliai idézet, amelyet memorandumunk címének választottunk, hiszen a gyűlölet századában a béke hiányzik a legjobban. A nemzetek közötti békét szorgalmaztuk. Akiknek egyéni- vagy csoportérdekük a gyűlölködés, azok elhallgatják az 56-os forradalom programját, sőt magát a forradalmat is.
Két oka van annak, hogy Magyarországon volt a forradalom. Egyik az, hogy 1919-ben Magyarországon már minden politikai irányzat, amely a liberalizmus győzelme után végigment a világon, szerephez jutott és le is szerepelt. Így alakult ki Magyarországon egy formálisan politikai pártok vezette, de gyakorlatilag párt nélküli közélet 1920-ban. Erdélyben pedig, ahol már egy idegen uralom alatti nép voltunk, pártnélküliek voltunk. A parlamenti politizálás a kisebbség számára olyan, mint a kutya farkán a vitézkötés, reklámcélokra jó, de azzal elérni nem lehet semmit, a parlamenti politizálás többségi elven alapul, abszurd óhaj az, hogy egy kisebbség akarata érvényesüljön ilyen helyzetben. Az erdélyi magyarság az I. világháború után pártok nélkül rendezkedett be. 56 a pártatlan hatalomgyakorlásból indult egyik oldalon. A másik tényező: a II. világháború után Közép-Európa szovjet megszállás alá került. 12 nemzet képviselői közül mindenkit meghallgattak, de a magyarokat nem. A saját békeszerződésük tárgyában sem hallgatták meg a magyarokat. 56-ban a magyar nép szóhoz jutott, megmondta azt, amit addig nem mondhatott meg: menjenek az oroszok haza.
D. Szentes Szidónia
Erdélyi Napló - 2006-09-13
Meghívó a Mezőmadaras című fényképkiállításának megnyitójára
A gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ Kht. tisztelettel meghívja Önt és családját 2006. szeptember 29-én (péntek) 18 órára
Török Gáspár EFIAP fotóművész és Farkas Tibor fotográfus
Mezőmadaras című fényképkiállításának megnyitójára
Köszöntőt mond:
Dr. Gémesi György polgármester, a kiállítás fővédnöke
Megnyitja:
Dr. Entz Géza művészettörténész, a Pro Professione Alapítvány elnöke
Közreműködik:
Ágoston Béla zeneközelítő
Támogatók:
- Gödöllő Város Önkormányzata
- Pro Professione Alapítvány, Budapest
- Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület, Mezőmadaras
- G5 Fotográfiai Alkotócsoport, Gödöllő
- Arany Sün Fuji Fotó Centrum, Gödöllő
A kiállítás 2006. október 29-ig tekinthető meg a Petőfi Sándor Művelődési Központ Kht. földszinti folyosóján
Cím: 2100 Gödöllő, Szabadság út 6. Tel: 28-514-130, fax: 28-514-100, www.muvelodesikozpont.hu
A hét végén a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal falunapokat szervez a községközpontban és Jobbágyfalván. A rendezvény pénteken 10 órakor kezdődik Csíkfalván iskolamegnyitóval, majd ezt 11-től ökumenikus istentisztelet követi a helybéli református templomban. 15 órakor a kul- túrotthonban népművészeti kiállítás nyílik, míg 16 órakor sportvetélkedők kezdődnek. Lesz labdarúgó- és asztalitenisz-torna. Szombaton 14 órakor nyitják meg a termény és a hálaadás ünnepe alkalmával rendezett zöldségkiállítást, amelyen helybéli termesztők és vállalkozók mutatják be terményeiket. Közben lesz kakaspörkölt- és gulyásfőző verseny, a gyerekek részt vehetnek kakaslövő versenyen is. A kultúrotthon mögött felállított színpadon pedig öt környékbeli hagyományőrző néptáncegyüttes mutatja be műsorát, illetve fellép öt népdalénekes is. Vasárnap Jobbágyfalván Szent Ferenc-napi búcsú lesz, az ünnepi mise 12 órától kezdődik a plébániatemplomban. Ezt követően felvonulnak a csőszök, majd este 9 órától kezdődik a hagyományos szüreti bál a jobbágyfalvi kultúrotthonban. A rendezvény vendégei Rábakecöl magyarországi testvértelepülés 42 tagú küldöttsége.
Népújság - 2006-09-14
Meghosszabbították a beiratkozási határidőt
Meghosszabbították a beiratkozást a Marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Főiskola első évfolyamára. Az utolsó jelentkezési nap szeptember 22. A 2006-2007-es tanévben két osztályt indítanak: a nappali tagozat tanító-kántor szakán 25 helyre várják az érettségizett jelentkezőket református, római katolikus, unitárius, evangélikus és baptista felekezetű ifjak köréből; a levelező tagozaton tanító szakra szintén 25 helyre jelentkezhetnek a kis településeken, szórványvidéken érettségi oklevéllel oktató fiatalok, vagy a pedagógiai líceumok és posztliceális iskolák végzettjei, hogy továbbképzéssel megszerezzék a főiskolai szintű tanítói oklevelet. Bővebb felvilágosítás a főiskola titkárságán naponta 9-14 óra között. Elérhetőség: Marosvásárhely, Forradalom u. 6. szám, tel: 215-278.
Népújság - 2006-09-14
Megszűnik a nagyszebeni magyar tagozat
Hiábavalónak bizonyult minden közbenjárás: Nagyszebenben nem indulhat már magyar nyelvű kilencedik osztály. "A nagyszebeni magyarság vesztét jelenti az iskola megszűnése. Ezek után nekünk már csak a templom marad, ahol anyanyelvünket viszonthallhatjuk" - nyugtázta keserű szájízzel a szomorú valóságot Keresztes Gizella, a nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium aligazgatója.
"A városban nincs elég gyerek, aki meg faluról jönne, az túl szegény ahhoz, hogy az ingázást vagy a bentlakás költségeit vállalja" - állítja Keresztes Gizella. Az aligazgatónő szerint nem csupán létszám, hanem politikai akarat kérdése is a magyar tagozat fenntartása.
Átértékelődik az egyházi kollégium szerepe
"Ezek után nekünk is át kell értékelnünk a kollégium sorsát" - lájta be Varró Sándor református lelkipásztor, aki Nagyszebenbe kerülése óta egy szórványkollégium létrehozásán fáradozik. Az Apáczai Közalapítvány hathatós támogatásával a református egyháznak 2004-ben sikerült befejeznie a templom melletti épületet, melyet a tavaly újabb helyiségekkel toldott meg. A kollégium jelenleg húsz diák elszállásolására alkalmas. Annak ellenére, hogy kedvező feltételeket kínál, az elmúlt tanévben mindössze tízen vették igénybe az egyház ajánlatát.
Varró Sándor eredeti elképzelése szerint a szálláshelyeket a Nagyszeben környékéről, valamint a Székelyföldről származó gyerekek foglalták volna el. Utóbbiakat a Szászföld háromnyelvűségével és német hagyományokra épülő kultúrájával próbálták megnyerni. "Sajnos egyetlen székelyföldi diákot sem hoztak a szülők, mi több, van olyan környékbeli gyermek is, akit IX. osztálytól román tagozatra írattak" - nyugtázza szomorúan a lelkész.
Bár még reménykedik abban, hogy jövőre újraindul a magyar tagozat, Varró belátja, hogy a Szeben megyei anyanyelvű oktatás terén szemléletváltásra van szükség. "Ha a Goga nem biztosítja a középiskolai képzést, akkor iskolaközpontokban kell gondolkodnunk" - állítja a lelkész, aki a megoldást abban látja, hogy a Szeben megyei magyar gyermekeket eleve valamelyik bentlakással rendelkező neves egyházi iskolába, azaz Nagyenyedre, Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vagy Kőhalomra kellene irányítani.
A helyi kollégium fennmaradó helyeit az egyház a Nagyszebenben tanuló magyar egyetemistáknak szeretné felkínálni. "Ez mindenképpen nyereséget jelentene a kicsik számára, akiket az egyetemisták segíthetnek a tanulásban, de főként anyanyelvük gyakorlásában. A környékbeli gyermekek ugyanis, ha nincsenek hozzászokva anyanyelvük használatához, könnyen átváltanak román nyelvre" - mondja Varró Sándor.
Szucher Ervin
Krónika - 2006-09-14
Befejezte brüsszeli lobbiútját az erdélyi küldöttség
Nehezítette a Brüsszelben lobbizó erdélyi magyar küldöttség dolgát, hogy az RMDSZ a bukaresti törvényhozásban szembefordult az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc EU által szorgalmazott jogszabályaival. „Valamennyi tárgyalópartnerünk megemlítette azt a levelet, amelyet a vitatott törvények ügyében Olli Rehn és Franco Frattini EU-biztos küldött Markó Bélának – jelentette ki a Krónikának Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. – Olyan is akadt, aki megkérdezte: hogyan is várhatja el az RMDSZ, hogy a koalíciós partnerei megszavazzák a kisebbségi törvényt, ha a szövetség épp az EU által megkövetelt jogszabályokban fordul szembe a partnereivel.”
A téma kellemetlenségét Toró T. Tibor képviselő, az erdélyi küldöttség egyik RMDSZ-es tagja is megerősítette. „Bizony, nem mindig éreztem jól magam a tárgyalásokon. Ráadásul az igazságügyi reform tekintetében magam is azt az álláspontot tartom helyesnek, amelyet Monica Macovei és az Európai Unió sürget, és amelyikkel a szövetség szembehelyezkedett” – ecsetelte Toró. A korrupcióellenes csomag részét képező feddhetetlenségi ügynökség tekintetében viszont a képviselő is indokoltnak tartotta az RMDSZ kifogásait. Úgy vélte, ebben a kérdésben meg lehet találni azt a kompromisszumot, amely Brüszszelben is, Bukarestben is elfogadható. A küldöttség azonban nem a bukaresti parlamenti viták üzenetét, hanem az erdélyi magyarság problémáit próbálta ismertetni az Európai Unió illetékeseivel.
„Arra próbáltuk ráirányítani a figyelmet, hogy az erdélyi magyarság problémái szerepeltek a korábbi országjelentésekben, aztán kimaradtak belolük, pedig továbbra sem oldódtak meg” – jelentette ki a Krónikának Tőkés László, a brüsszeli küldöttség vezetője. Az EMNT-elnök az eroteljes román lobbi következményének tekintette, hogy a magyar kérdések rendre kimaradtak az EU-dokumentumokból, és sajnálatosnak tartotta, hogy korábban az RMDSZ is ennek a román lobbinak a hatását erosítette. Azt azonban szerencsésnek vélte, hogy most Markó Béla beleegyezésével csatlakozhatott a brüszszeli lobbizókhoz Toró T. Tibor képviselő és Sógor Csaba szenátor. „Sógor Csabát a tavasszal még megrótta a szövetség azért, hogy velünk tartott” – emlékeztetett Tőkés László.
Toró T. Tibor
A mostani közös fellépésnek Toró szerint is pozitív üzenete volt. Amint a képviselő elmondta, ez azért fontos, mert épp most végzik az utolsó simításokat a szeptember 26-án közzéteendő, Romániáról szóló országjelentésen, a dokumentumnak pedig jelentős kihatása lesz az EU-csatlakozás után is. A csoport egyébként azt tapasztalta, hogy Brüsszelben már tényként kezelik Románia 2007 január elsejei csatlakozását. „Ezt a dátumot senki sem kérdőjelezte meg” – magyarázta Toró, aki a Pierre Moscovici-csel folytatott több órás párbeszédet tartotta a brüsszeli út legfontosabb eseményének. Mint jelezte, Moscovici a román csatlakozási iroda vezetője, és gyakorlatilag ő írja a Romániáról szóló országjelentést, amelyet majd Olli Rehn bővítési biztos terjeszt az Európai Bizottság elé.
Az erdélyi csoport beadványban emlékeztette Moscovici-t arra, hogy az egyházi ingatlanok restitúciója, a magyar nyelvű egyetem létrehozása, a közösségi autonómia elfogadása és a választási törvény diszkriminatív cikkelyeinek a kiiktatása továbbra is várat magára. „Arról próbáltuk meggyőzni Moscovici urat, hogy a romániai reform folytatása és a magyarság helyzetének javulása szempontjából jó lenne, ha az országjelentésben említést tennének általában a kisebbségi kérdésrol, és sajátosan a magyar kisebbség helyzetérol. Úgy éreztük, hogy érveink meghallgató fülekre találtak” – jelentette ki a képviselő.
Az erdélyi küldöttség találkozott Elmar Brockkal, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökével, aki támogatást ígért ahhoz, hogy a parlamenti jelentésben szerepelnek majd a sajátos magyar kérdések. Valamennyi brüsszeli illetékes megemlítette, hogy Románia és Bulgária esetében lényegesen hangsúlyosabb lesz a csatlakozás utáni számonkérés, mint a korábbi csatlakozók esetében.
Gazda Árpád, Krónika - 2006-09-13
Imola Miskolcon, túl a nehéz műtéten
Bocz-Zoltán Imolát tavaly ősszel leukémiával diagnosztizálták a vásárhelyi gyermekklinika hemato-onkológiai osztályán. A baróti hatéves kislány azóta túl van már az életmentő csontvelő-átültetésen. Kedd este édesapja, Bocz-Zoltán Szabolcs az Új Magyar Szónak elmondta, hogy gyermeke mindezek ellenére nem érzi jól magát mostanában, és még hosszú hónapokba telik javulása.
Az Imola életét megmentő csontvelő-átültetést Miskolcon vállalták, miután sikerült donort találni. Mivel a család anyagi helyzete nem tette lehetővé a költséges életmentő beavatkozást, a szülők a köz segítségét kérték. Imola megmentéséért nagyon sokan összefogtak, nem csak Baróton, nem csak Háromszéken és nem csak Erdélyben.
Július 18-án kerülhetett sor az életmentő beavatkozásra, dr. Nagy Kálmán professzor vállalta a műtétet. A jelenleg Miskolcon tartózkodó édesapától megtudtuk, hogy a műtét nagyon jól sikerült, az orvosok minden tőlük telhetőt megtesznek a kislány mihamarabbi felépüléséért, ami immár nagyrészt a kicsi szervezetén múlik.
- Egy adott időszakban nagyon jól érezte magát, most már egy kicsit rosszabbul - panaszolta lapunknak az időközben miskolci albérletbe kényszerült fiatal édesapa. - Lemehetne már a kórházudvarra sétálni, csak annyira legyengült az utóbbi hetekben, hogy lépni sem tud. Négy hete erős hasmenés kínozza, azóta nem eszik szinte semmit, infúziókkal táplálják - folytatta.
A tizenöt kilóra lefogyott kislánynak hangulata, játszókedve sem igen van, szülei viszont reggeltől estig mellette vannak. Tudják: sok türelemre van még szükség, hosszú folyamatnak kell eltelnie, míg szeretett gyermekük teljesen felépül. Azt is megtudtuk, hogy Imola kezelőorvosa, dr. Nagy Kálmán miskolci professzor számítógépet hozott tegnap a kislány kórtermébe. Így talán könnyebb lesz a hosszúnak ígérkező lábadozás is. A nagyszülőknél gondozásban lévő kishúga, a négyéves Boglárka pedig türelmetlenül várja haza testvérét.
Ha egészsége engedné, Imola holnap kezdte volna az első osztályt.
Márton Mária, Új magyar szó – 2006-09-14
Tanévkezdés a
kolozsvári belvárosi magyar tannyelvű iskolákban
Báthory István Elméleti Líceum: reggel kilenckor
Római-Katolikus Gimnázium: reggel kilenckor
Brassai Sámuel Elméleti Líceum: reggel kilenckor
osztályfőnöki órával
János Zsigmond Unitárius Gimnázium: reggel kilenckor áhítat az
unitárius templomban
Apáczai Csere János Líceum: reggel tízkor áhítat a Farkas
utcai református templomban
Református Kollégium: vasárnap délben kettőkor
Szabadság - 2006-09-15
Nem lesz kész az a Sétatéri emlékmű, amelyet a Kolozsvár Társaság kezdeményezett, és amelyet az 1956-os forradalom 50. évfordulóján készültek leleplezni. Az erre a pályázatra készült egyik nem nyertes tervből viszont emlékművet avat a református egyházkerület, a teológia udvarán.
A Protesténs Teológia udvarán Bocskai Vincze
szobrászművésznek az alkotását leplezik le, aki részt vett a Kolozsvár Társaság
meghívásos pályázatán, ám szoborterve nem nyert. Tonk István főgondnok az
ÚMSZ-nek elmondta, az ő ötlete volt az emlékmű felállítása, mivel
Erdély-szerte 96 protestáns teológiai tanár, hallgató, lelkipásztor esett
áldozatul az '56-os eseményeknek.
Tonk István elmondta, az emlékmű felállítására a
magyarországi '56-os emlékbizottságnál pályázta, ennek értékéről viszont
nem kívánt nyilatkozni. Az Illyés Közalapítvány honlapján közzétett lista
szerint az alapítvány félmillió forinttal támogatja a Bocskai-féle szobrot.
Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke nem kommentálta a második '56-os emlékmű felállítását, csupán furcsállta a helyzetet, hogy Kolozsváron két ’56-os emlékmű lesz. A Kolozsvár Társaság által felállítandó emlékmű köztérre kerül, viszont leleplezésére nem kerül sor a forradalom 50. évfordulóján. Ennek oka a pénzügyi támogatás megkésése, illetve a közigazgatási bürokrácia.
Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke lapunknak elmondta, a magyarországi '56-os bizottságnál pályáztak arra, hogy ezt az emlékművet felállítsák. Információi szerint 4 millió 800 ezer forintot utalt ki erre a célra a testület, de hivatalos értesítést még nem kaptak, így az összeg sem áll rendelkezésre. Ugyanerre az emlékműre az Illyés Közalapítvány 600 ezer forintot utal ki.
Amint arról tájékoztattunk, a Kolozsvár Társaság meghívásos pályázatot hirdetett az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kolozsvári - In Memoriam 1956 - emlékmű megtervezésére. A felkért 12 szobrászművészből tizenegyen 13 pályamunkát küldtek be. Közülük Szakáts Béla temesvári szobrászművész napszimbólumos kaput ábrázoló alkotását választotta ki a szakmai bizottság. A szobrászművész éppen a pénz hiánya miatt nem kezdte el a munkát, csupán a kapu felirata készült el eddig. Másrészt bonyodalmak támadtak a helyi hatóságokkal is, ami az emlékmű köztéri elhelyezését illeti. A szükséges iratcsomókat már június elején leadta a Kolozsvár Társaság, azóta folyik a huzavona.
László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint viszont, a Kolozsvár Társaság részéről történt mulasztás, ugyanis miután megkapták a városházától az elvi engedélyt, nem szerezték be az azon szereplő dokumentumokat, többek között az Országos Műemlékvédelmi Bizottság engedélyét. A helyzetet mentendő, végül az a megoldás született, hogy október 20-án ünnepélyes keretek között leteszik az emlékmű alapkövét a Sétatéri Parkban.
Ezen részt vesz majd Emil Boc városvezető is, aki személyesen adja majd át az addigra elkészülő építkezési engedélyt. Cseh Áron kolozsvári főkonzul lapunknak elmondta, nagyon örültek volna, ha az emlékmű elkészül október 20-ig, ők minden támogatást megadtak. Mivel Kolozsváron lesz az '56-os megemlékezés központi ünnepsége, a Főkonzulátus az RMDSZ-szel közösen a Magyar Operában szervez gálaműsort. Ennek díszvendége Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke lesz, aki állami kitüntetéseket ad át magyar és román '56-osoknak.
Körülbelül százezer euróba kerülnek a Csíkszeredában október
23-ra felállítandó '56-os emlékmű munkálatai. Jelenleg minden az ütemterv
szerint halad - ismertette Antall Attila alpolgármester. A bronzból készült
szobor - Ercsei Ferenc alkotása - két és fél méteres lesz, és egy körülbelül
110 cm magas talapzaton áll majd. A nyár elején meghirdetett pályázatra 11
művész küldött szobortervet. A városi önkormányzat által felvállalt
szoborállítást a Magyar Külügyminisztérium is támogatja. (Horváth István)
Debreczeni Hajnal
Új Magyar Szó - 2006-09-15