H Í R V I V Ő

 

 

az Erdélyi Református Egyházkerület Internetes Hírszolgálata

www.reformatus.ro

 

Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com

Hír beküldése: hirek@reformatus.ro

 

2006. július 21. – V. évfolyam 27. szám (összesen 212. szám)

 

Előző szám

Legújabb szám

Következő szám

 

 

A tartalomból:

 

Orando et laborando. 2

III. Magyarvistai Falunap. 3

Pályázathirdetés kántori állás betöltésére - SEPSISZENTGYÖRGY IV. 4

„Két pogány közt” nyertes pályázatok. 4

Az V. Református Világtalálkozó internetes oldala. 5

Gólya hír 5

A második rajt előtt a Keskeny út sátor 5

A szórványban élők találkozója. 6

Szórványsors vagy sorstalanság. 9

Virágcsokorban a szórványban élők. 12

Élőlánc az életért és a jövőért 13

III. Magyar Református Egyházzenei Konferencia. 15

Könyvespolc. 17

Josh McDowell – A Da Vinci kód. 19

Gyökössy Endre – Amikor erősen fújt a Lélek. 20

Gyökössy Endre – János evangéliuma. 21

Hézser Gábor – Pásztorálpszihológiai szempontok az istentisztelet útkereséséhez. 22

Tallózó. 23

„Kreatív, munkát szerető nép és falu vagyunk” 23

Kőrispataki falunapok 2006. 25

60 éves egyházközség. 26

Nemzetközi kórustalálkozó Nyárádszeredában. 26

Fapados repülőjárat indult Budapestről Vásárhelyre. 26

A 75 éves Toró Tibor atomfizikust köszöntjük. 27

Kezdődik Tusványos (XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem) 31

Négynapos csúcsidény Tusványoson. 32

Románia és Magyarország együttműködésre ítélve (XVII. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor) 40

Értelmiségi alternatívák (XVII. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor) 41

A politikai demokrácia buktatói (XVII. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor) 41

Egy esperesi jelentésből 42

Madárka, madárka népdalvetélkedő. 42

Nyárádszeredai városnapok – 2006. 43

Ördöngösfüzes - Múzeumlátogatás és falunap. 43

A BKB vezetői nem hátrálnak meg. 43

Isteni gondoskodás óvta meg a templomot 44

 

 

 

Orando et laborando

 

 

1538 óta áll Debrecen központjában a Református Kollégium, amely arany betűkkel írta be nevét a magyar és az egyetemes művelődés történetébe.

Falai között kezdettől fogva a legalacsonyabb foktól a legmagasabbig folyt az oktató és a nevelő munka.

 

 

Diákjai a köznép fiaiból - a parasztok, kézművesek, polgárok, kisnemesek soraiból kerültek ki, akik tanulmányaik végeztével, vagy sokszor évekig tartó külföldi tanulmányútjuk után a nép közé visszatérve, a falvakban és mezővárosokban kamatoztatták szellemi kincseiket.

2006. július 5-9 között ebben az ősi iskolában találkoztak XI. alkalommal a magyar református középiskolák a Kárpát-medencéből. Régi szabály, hogy egyik esztendőben az anyaországban rendezik meg a találkozót, másik évben egy határon túli iskolában. Már a tavaly Szatmárnémetiben eldőlt, hogy a világtalálkozó esztendejében Debrecen ad otthont e rendezvénynek. Erdély 9 református gimnáziuma közül 5 képviseltette magát: Kézdivásárhely, Kolozsvár, Nagyenyed, Nagyvárad és Székelyudvarhely.

A világtalálkozó egyik előrendezvényeként számon tartott debreceni találkozó indulását, programját meghatározta a 90. zsoltárból vett mottó: „kezeink munkáját tedd maradandóvá”.  A hajdúk városa adta a lehetőséget, hogy az idei 400 éves Bocskai szabadságharcra való emlékezés már az első nap programjába bekerülhessen.

Közös istentisztelet és éneklés, vidám ismerkedés, kollégium-város-nagytemplom megtekintése, Munkácsy trilógia, Bereg-Szatmár-i egész napos kirándulás, Kölcsei sírja, Tákos, Hortobágy, Nagyerdő, strand, színdarab, mindezek csak jelszavak a több napos kiváló programból. A debreceni kollégium jelmondata, az „orando et laborando” éneklése már-már himnuszszerű szintre emelkedett, újra és újra felcsendülve a program különböző állomásain.

Református kollégium diákjának vagy tanárjának lenni különleges lehetőség. Az összefogás, együvé tartozás, a közös hit és közös értékrend, az Ige és éneklés láthatatlan lelki közösséget alkot a Kárpát-medencében lévő református középiskolák között. De e közösség látható alakot tud ölteni akkor, amikor a közös hitről bizonyságot kell tenni. Ezt példázta a július 8-i élőlánc, ahol diák és tanár, püspök és parlamenti képviselő, szimpatizáns és résztvevő egymás kezét megragadva jelképes cselekvésben körülfogta a kollégiumot. Azt mutattuk meg a szekularizált magyarságunknak, hogy megvédjük mindazt, ami iskoláinkkal, nyelvünkkel, hitünkkel kapcsolatos érték. Így öltött látható alakot a világtalálkozó alaptextusa is. Együtt tekintettünk az egyház Urára, akitől mindent kaptunk, aki a megmaradásunknak biztos záloga, aki kezünk munkáját maradandóvá teheti.

 

 

A rendezvény végén, a Dóczi gimnázium által használt Kossuth utcai templomban ünnepélyes keretek között hangzott el, hogy a 2007-es találkozónak Kárpátalja ad otthont.

Végezetül a résztvevők nevében kívánom, hogy a mindenható ÚR Isten áldja meg a debreceni szervezőket és tartsa meg magyar református iskoláinkat!

 

Bekő István lp.

 

 

III. Magyarvistai Falunap

 

 

Július 30-án, vasárnap tartják a III. Magyarvistai Falunapokat – tudtuk meg Felházi Zoltántól, a Magyarvistai Református Egyházközség lelkészétől.

A műsor reggel tíz órakor az iskolában kezdődik népi társasjátékokkal, fél tizenegykor a templomban megnyitó istentiszteletre, köszöntésekre, a kórus fellépésére kerül sor.

Ezt követően, 12 órától a központi Kalodában a Kalotavár alapkövének letételére kerül sor, majd 14 órától hagyományos ételeket készítenek és árusítanak: kürtőskalács, lángoló mangalica zsírral, házikenyér.

Délután fél háromtól a résztvevők több program közül választhatnak: az óvodások, kisiskolások, ifjak rövid, népi humoros előadással készültek, az érdeklődők cifraszobákat, istállókat tekinthetnek meg, elsajátíthatják a gyöngyfűzés, kőfaragás, szövés rejtelmeit.

Ugyanakkor művészeti alkotásokból, régi fényképekből nyílik kiállítás.

Fél négytől a templom bemutatására, négytől pedig ünnepi istentiszteletre kerül sor. Öt órakor díszfelvonulás a faluban. A vasárnapi programot a 7 órakor kezdődő játék-, népdal- és néptáncbemutató, valamint utcabál zárja. A részvevők között tombolát sorsolnak ki.

– Imádkozzunk, ünnepeljünk, emlékezzünk, találkozzunk! – hangsúlyozta a lelkész.

A szervezők felkérik mindazokat, akik részt kivánnak venni a rendezvényen, hogy szándékukat időben jelezzék. Határidő: július 28.

Jelentkezni lehet Felházi Zoltán és Felházi Klára lelkipásztoroknál a 0264-271420-as vezetékes telefonon, illetve a 0744-913173-as mobilszámon.

E-mail: zfelhazi@freemail.hu 

 

 

Pályázathirdetés kántori állás betöltésére - SEPSISZENTGYÖRGY IV

 

AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET IGAZGATÓTANÁCSA - KOLOZSVÁR

 

1301/2006.I.

 

Nagytiszteletű Esperesi Hivatalnak

 

Székhelyén

 

A Sepsi Református Egyházmegyébe kebelezett SEPSISZENTGYÖRGY IV. Református Egyházközség presbitériuma pályázatot hirdet a kántori állás betöltésére, meghatározott időre (2006. december 31-ig), 1/2 normával.

 

·      javadalmazás: törvényes előírások szerint

·      szolgálati lakást nem tudnak biztosítani

 

Pályázati határidő: 2006. augusztus 18.

Pályázatot az alábbi címre kérjük küldeni:

Oficiul Parohial Reformat

520027 – Sf. Gheorghe

str. Oltului nr. 8. Jud. CV

 

Kolozsvár, 2006. július 17.

 

Dr. Pap Géza s.k.

p ü s p ö k

 

Gyenge János s.k.

előadótanácsos

 

 

„Két pogány közt” nyertes pályázatok

 

A Magyar Reformátusok V. Világtalálkozója alkalmából az Erdélyi Református Egyházkerület pályázatot hirdetett a kollégiumok diákjainak Két pogány közt címmel. Sajnos a hat kollégium közül csak három válaszolt a pályázati felhívásra. Összesen 11 pályázat érkezett be Kolozsvárról, Marosvásárhelyről és Nagyenyedről. A nyertes pályázatok és pályázók a következők:

 

I. díj:       Bocskai – szabadságharc

                Szakács Júlia Kinga a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanulója

 

II. díj:      Két pogány közt – „E magyar azonban húrjain töprengve

                                                    Az egekre nézve mondá keseregve”            

                Nagy Kollektor Kinga a Kolozsvári Református Kollégium tanulója

 

III. díj      Bocskai István rövid életrajza

                Bíró Zsuzsanna a Marosvásárhelyi Református Kollégium tanulója

 

és

               

Két pogány között

Bárócz Huba a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanulója

 

 

A díjak átadására a Bocskai emlékünnepélyen kerül sor 2006. augusztus 12-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.

 

A pályázat nyertesei 2006. augusztus 12-én Kolozsváron Bocskai szülőházánál koszorúznak.

RPI Kolozsvár

 

 

Az V. Református Világtalálkozó internetes oldala

 

http://www.vilagtalalkozo.reformatus.hu/

 

 

 

 

Gólya hír

 

 

Világra jött harmadik gyerekünk.

Ábel

3kg

51cm

Júlia is jól van - hála legyen Istennek.

Adjatok hálát velem együtt.

Egyed Sándor lp. - Oltszem

 

 

A második rajt előtt a Keskeny út sátor

 

 

A Keskenyút ökumenikus (katolikus, református, unitárius és evangélikus) fesztiválmissziós csoport, egy éve nagy lelkesedéssel készül és most már nagy izgalommal várja, a betérőket az idén nyáron is megszervezett Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáboron, illetve a Félsziget fesztiválon felállítandó Keskenyút sátorba.

Célunk a Keskeny út sátorral a történelmi egyházak valódi értékeinek képviselete a diákok, egyetmisták, fiatalok által látogatott fesztiválokon. Fiatalok szervezésében fiataloknak építjük a sátrat különböző programok és lelki beszélgetések tereként. A csoportunk tagjait az ország minden részéről összegyűjtött egyetemisták, illetve papok és lelkészek alkotják.

Az idén is változatos programnak nézünk elébe. Fiatalok számára aktuális és érdekes előadásokkal és közismert előadókkal várjuk látogatóinkat. A Tusványoson: Molnár Sándor: Szerelem - az örök téma, Bartos Károly (Karesz): „Szabadság – illúzió”, Nap Kati: Halál közeli élmények; a Félszigeten: Szilágyi László: Okkutizmus, Schád László: Drogos út - rögös út, Hankó-Nagy Alpár: Szerelem - az örök téma, Kolumbán Gábor: Hagyományőrzés és jövőkép; előadásokra kerül sor.

Ismét helyet kap sátrunkban a tavaly közkedvelt, és népszerűvé vált alkoss sarok, amelyben a következő foglalkozásoknak szerepelnek: rajzolás; festés; kézművesség: bogozás és gyöngyfűzés. Ezen foglalkozások mellett barátságos beszélgetések alakultak ki. Természetesen nekünk ez a célunk az alkoss sarokkal Mindemellett, nyitottak vagyunk a betérők által javasolt kérések iránt, mint például a tavaly kialakult népdal éneklésnek, zenélésnek.

A Keskeny út sátorban működni fog egy teaház is, aminek keretében gitárestre kerül sor - Ruszka Sándor illetve Szilágyi Róbert zenészek éneklése, gitározása mellett. Ezt követően filmvetítés majd beszélgetés lesz. A hangulatot zsíros kenyér, és tea felszolgálással tesszük otthonossá. Tehát egésznapos, sőt éjjelbe nyuló programot kínálunk minden betérőnek.

Az említett programok célja: a spontán beszélgetések, a lelkigondozás, az egyházzal való megismerkedés, a betérők meghallgatása, a vidámság, az öröm, amelyet egyik fiatal adhat a másiknak, a személyes értékek felfedezése és értékelése, az egymásra való odafigyelés, a közösség megtapasztalása és nem utolsó sorban az, hogy felfedezzük azt, hogy jó járni, kelni, élni a Keskeny úton.

A program részletes ismertetését, a tavalyi fényképeket, velünk kapcsolatot, illetve sok más érdekes dolgot a www.mit.com/keskenyut.ro honlapon lehet megtalálni.

Végezetül hadd búcsúzzunk a személyes találkozás reményében az indulónk néhány sorával: Jöjjetek a Keskeny útra, boldogságra visz ez az út, ez ösvényen fáradt lelkünk örök otthonába jut.

Keskenyút missziós csoport nevében,

Csíki Kinga és Bardócz Csaba

 

 

A szórványban élők találkozója

 

 

Július 8-án került sor Râmnicu Vâlcean az Első Regáti Magyar Szórványtalálkozóra, melyen több mint 200 Ókirályságból (Regát) összegyűlt református és más vallású magyar találkozott. Az egyházközség által bérelt szász evangélikus templom már kezdettől kicsinek bizonyult, ezért a sokkal nagyobb férőhelyes baptista imaházba került sor erre az ünnepélyre. A Râmnicu Vâlcea-i egyházközség által szervezett találkozóra Krajováról, Tg-Jiuról, Motruról, Szörényvárról és Orsováról érkeztek gyülekezeti tagok. Ezen kívül még ellátogatott erre a rendezvényre Vetési László szórványfelelős lelkipásztor, Bálint László Brassó egyházmegye esperese, Markó Gábor az egyházmegye főgondnoka, valamint számos lelkésztárs, többnyire a Kárpátokon kívüli egyházközségekből. Lelkészek látogattak el Bukarestből, Ploiestről, Bakoból, Vízaknáról, Szövérdről, Marosvásárhelyről és Szalontáról. Továbbá részt vett és gyönyörű programmal megörvendeztetett a Marosvásárhely Alsóváros gyülekezet kórusa, a szalontai ifjúsági énekkar, valamint a válaszúti kislányok előadása.

 

a Marosvásárhely Alsóváros gyülekezet kórusa

 

 

a szalontai ifjúsági énekkar

 

 

a válaszúti kislányok

 

 

Vetési László lp.

 

A szórványtalálkozó istentisztelettel kezdődött, melyet Vetési László szöórványfelelős lelkipásztor tartott a Mt.5,8 alapján. Ezt követően Csorbai Lóránd Râmnicu Vâlcea-i helyettes lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, a szórványtalálkozó mottójával: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.” Zsolt.46,2

Nagyon találónak bizonyult ez az ige a regáti szórványmagyarságra, hiszen valóban sokaknak évtizedek óta Isten háza jelenti az egyetlen menhelyet magyar anyanyelvük és identitásuk ápolására. A szórványtalálkozó szimbóluma a két egymásba fonódott kéz, a találkozás örömét jelképezte. Továbbá Csorbai Lóránd lelkipásztor elmondta: „Az Istennek adunk hálát azért, hogy ez a rendezvény megszületett, azért hogy most itt mindannyian mind a regáti szórványból, mind az Erdélyből érkezettek együtt ünnepelhetünk. Ez alkalommal a Râmnicu Vâlcea -i, a Krajova-i, a TG-Jiu-i és a Motru-i missziós egyházközségek közel egy évtizednyi fennállását is ünnepelhetjük, azt hogy ez idő alatt magyarságunkat nem veszítettük el, és hitünket is megtartottuk. A szórványban élőknek nehezebb sors adatott, mint a tömbben élőknek, hiszen itt a regátban is két fronton kell helytállnunk, mert mind a magyar identitástudatunk, mind tiszta református hitünk veszélyben forog. Ezért is éreztük szükségét annak, hogy ez a rendezvény létrejöjjön, mert ez jó alkalom lehet arra, hogy a szórvány magyarok megismerkedhessenek más városokban élő sorstársaikkal, valamint megérezhessék azt is, hogy vezetői és az erdélyi magyarság sem feledkezett meg róluk.”

A rendezvényen képviseltette magát az RMDSZ csúcsvezetősége, Markó Béla és Takács Csaba személyében. Markó Béla elnök úr kifejtette ünnepi beszédében, hogy az RMDSZ és a református egyház jó együttműködése a szórványban létfontosságú. 

A program sokszínűségét az egyházi énekek, a népdalok, a történelmi ismertetés valamint a politikai, kulturális fórum biztosította. Több fontos kérdés is felmerült a találkozó alkalmával, ilyen volt egy orsovai református ember kérdése, aki azért volt elkeseredve, hogy ki fogja őt eltemetni, ha majd meghal.

Az első regáti szórványtalálkozó elérte célját, hiszen a szórványban élők megismerkedtek, újra találkoztak sorstársaikkal, barátnők találkoztak, akik több mint tíz éve nem látták egymást, közös faluból elszármazottak ismertek egymásra. Emellett pedig mind lelkileg, mind kulturális szempontból megerősítő és gazdagító volt ez a szórványtalálkozó.

Csorbai Lóránd lelkipásztor – Râmnicu Vâlcea

 

 

Szórványsors vagy sorstalanság

Ramnicu Valceán rendezték meg szombaton az Első Regáti Szórványtalálkozót, amelyre több mint kétszáz magyar érkezett Craiováról, Targu-Jiuból, Ramnicu Valceáról, Orsováról, Ploiesti-ről, Motruról, Szörényvárról. A találkozón beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök, aki a református istentiszteletet követően Takács Csaba ügyvezető elnökkel együtt elbeszélgetett a résztvevőkkel, és válaszolt a szórványban élő magyarok kérdéseire.

Az isten ott állt a hátam mögött, és én megkerültem érte az egész világot - írja József Attila a Négykézláb másztam című versében, és valahogy ugyanez az érzése az embernek, amikor megérkezik Ramnicu Valceára, a magyar szórványok fővárosába. Bár úgy tűnhet, hogy ez a takaros város valóban az isten háta mögött van, és hiába kerülnénk meg a Kárpátokat, magyart itt úgysem találnánk, Isten, mint a világ minden részére, ide, a dombok közé is elszórt magyarokat.

 

Az unitárius templom kicsinek bizonyult

"Te Juli, hogy élsz ezek közt, ezek cigányok, kérdezik tőlem mindig a testvéreim, és én mindig azt mondom nekik, én nem úgy élek, mint ők. Én főzni is úgy főzök, élni is úgy élek, a kertbe is úgy teszek, mint otthon, Palatkán" - mondja Juli néni, aki évtizedekig Ramnicu Valceán élt, néhány esztendeje azonban leköltözött a városhoz közeli Golesti községbe. A 65 éve ellenére ma is életerős, vidám asszonyság alig fért a bőrébe, úgy örült, hogy részt vehetett az első regáti szórványtalálkozón, amelyet évek munkája eredményeként a hét végén szerveztek meg Ramnicu Valceán.

 

 

Csorbai Lóránd református lelkipásztor, a találkozó főszervezője, tíz hónapja a Ramnicu Valcea-i református közösség tiszteletese azt mondja, a lelkészek nagy része minél hamarabb szabadulni szeretne a regáti városból. "Én mindenképpen valami maradandót szeretnék alkotni. Sajnos a szórványmagyarság körében nagyon kevesen vannak, akik eljárnak templomba, és aktívan is részt vesznek a gyülekezeti életben. De úgy érzem: idővel javulni fog a helyzet" - ad hangot optimizmusának Csorbai Lóránd.

A fiatal tiszteletest szinte szétszedik a Ploiesti-ről, Orsováról, Targu-Jiuból, Motruról, Craiováról, Szörényvárról érkezettek. Mindenki beszélni akar azzal, akinek sikerült annyi regáti (ókirálysági) magyart Ramnicu Valceára hívni, hogy az unitárius templom kicsinek bizonyult, emiatt a tágas baptista templomban gyűltek össze.

 

"Aki magyar, jöjjön velünk"

A történet ezelőtt tíz évvel kezdődött, amikor egy Ramnicu Valcea-i magyar asszony kétségbeesett levele nyomán Vetési László református lelkipásztor magyarkeresőbe indult a regáti településekre. Első református istentiszteletét a város egyik kétszobás tömbházlakásában tartotta. "Nagyon sok minden változott, kevesebben vannak a városban, de többen vannak a templomban - hasonlítja össze a jelent a múlttal Vetési. - Bejártuk az egész Havasalföldet, Szörényvártól Giurgiuig, és mondtuk, hogy magyarokat keresünk, aki magyar, az jöjjön velünk.

Az EMKE hozott könyvtárat, és az RMDSZ helyi szervezete is megalakult." Vetési szerint a szórványban az egyházat tágabb értelemben kell venni, és tíz év alatt sikerült elérni azt, hogy Ramnicu Valceán vasárnaponként mindenki elmegy a maga templomába, aztán vallástól függetlenül eljön a magyar istentiszteletre is. Annak ellenére, hogy a Regátban nincs igazán múlt és jövő, csak "nagy jelenek" vannak, és mindenkinek más a sorsa, Vetési úgy látja, az emberek lelkében megbúvó borzalmas ellentmondások nem vezettek tudathasadásos állapothoz. "Magyarul beszélő román, románul beszélő magyar. Mindenütt valóság. Mindig ott vannak otthon, ahol éppen vannak" - jellemzi a helyzetet a református lelkész.

 

Lesz majd valaki, aki eltemet?

"Ha én meghalok, kinek szóljon az asszony, hogy temessenek el? - kérdezi kétségbeesetten az orsovai Andrási Béla. - Meghalt egy református ember, Küküllővári Béla, és senki sem akarta eltemetni. Orsován van egy horvát katolikus pap, de ő nem akarta eltemetni. Kerestük, de nem adott választ. Egyszerűen nem. Nekünk csak annyit mondjanak, hogy kinek szóljunk, ha meghal valaki." Az orsovaiaknak végül mégis sikerült papot szerezniük, Makay Botond, a resicabányai református lelkész végül eltemette Küküllővári Bélát.

 

 

"De ha megint meghal valaki, akkor kinek szólunk? Makaynak? Vetésinek? Kinek? Szóljon valaki valakinek: menjél oda, temesd el, gyere haza" - teszi hozzá Andrási, aki csak annyit akar elérni, hogy valaki megmondja neki és a kicsiny orsovai magyar közösségnek, kinek szóljanak, ha meghal valaki. Andrási Béla azt az életet, azt a sorsot, amelyet Isten vagy Isten tudja, ki szánt neki, el tudja fogadni, de azt már nem, hogy a halálban sorstalanná váljék.

"Vettem egy új énekeskönyvet, és így írtam bele: özvegy Dezméri Julianna. Mondom, ha meghalok, így olvassák el" - mondja Doana Julianna, a golesti-i Juli néni, aki férje halála óta magyar lánynevét használja. Községében, egyedüli magyarként, teljes nyelvi elszigeteltségben él, azonban mind a hat gyerekét megtanította magyarul beszélni. Közülük négy külföldön él. "A férjem mindig szidott, azt mondta, a fene egye meg a szádat, ahogy beszélsz románul, beszélj magyarul is. Ha nem engedett volna, azért is beszéltem volna, de így otthon könnyebben megértettük egymást románul" - meséli Juli néni, aki viszont a töltött káposztát mai napig amúgy palatkásan, kásával készíti.

 

Kétszeresére nőtt a közösség

"Miközöttünk sovinizmus nincsen, és elfogadjuk egymást olyannak, amilyenek vagyunk" - foglalja össze a craiovai Kovács Péter József. Kezdeményezésére a prédikációk szövegét román nyelvre is lefordítják, hiszen a református istentiszteletre nemcsak magyar ajkú katolikusok, de románok is járnak. "Van egy katolikus kántorunk, aki megkeresésünkre minden hónap első vasárnapján, amikor istentiszteletet tartunk, eljön hozzánk.

A német evangélikus templomban gyűlünk össze, a baj csak az, hogy most már bérleti díjat is kell fizetni. A perselypénz, ami havonta összegyűlik, mindössze 350 ezer lej. Pontosítok: 35 új lej" - panaszkodik Kovács Péter József. Ennek ellenére bizakodó, hiszen a kitartó munka meghozta az eredményt, amióta a misszióban tevékenykedik, a gyülekezet kétszeresére nőtt.

 

Az RMDSZ segítséget ígért

Serbanoaica Ilyés Klára, Targu Jiuból, szintén kitartóan harcol azért, hogy az ottani magyar közösségnek legyen honnan magyar szót tanulnia. Legfőbb célja jelenleg az, hogy - az RMDSZ segítségével - amolyan vasárnapi iskola formájában megszervezze a fakultatív magyar nyelvű oktatást, amely a nyelv megtanításán kívül, a magyar kultúrával való ismerkedést is magába foglalná. "Kaptunk egy könyvet arról, hogyan kell tanulni magyarul, a románoknak magyarázza a módszert a magyartanulással kapcsolatosan.

Az nagyon jó a felnőtteknek, azoknak, akik vegyes házasságban élnek, de nem gyerekeknek való. Persze azért sokszorosítottuk, és szét is osztottuk" - magyarázza Klára. Most azért fáradozik, hogy olyan önkéntest találjon, aki szívesen megtanítaná az egykori bányászok Targu Jiuban maradt családjának gyerektagjait magyarul beszélni, magyarul énekelni és magyarul táncolni. Ehhez támogatást ígért a hétvégi szórványtalálkozón részt vevő Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba, a szövetség ügyvezető elnöke is.

"A magyar közösségnek törvényes joga az is, hogy fakultatív rendszerben részesüljön magyar oktatásban" - tájékoztatta a szórványtalálkozó több mint kétszáz résztvevőjét Takács Csaba. Hozzátette, az RMDSZ vezetősége megvizsgálja, hogyan lehet egyvalakit foglalkoztatni, akár a Communitas Közalapítvány egy fiókjának kihelyezése által. Markó Béla arra tett ígéretet, hogy folytatják a szórványkollégium-programot, hogy minél rövidebb idő alatt megfelelő körülmények között lehessen biztosítani a szórványban élő összes magyar gyerek anyanyelvű oktatását.

"Hátha jönne egy önkéntes, vagy a kormány ki tudna helyezni valakit. Nálunk semmiféle ilyen képzés nincs. A bányákat bezárták, a férfiak nyugdíjba mentek, de maradtak a gyerekek, az unokák, akiknek nincs kitől tanulniuk. Az én gyerekeimnek is a szüleim tanították meg magyarul beszélni. Ahol a nő magyar, a gyereket megtanítja, de ahol a férfi magyar, ott már nagyon nehéz" - mondja szerénykedve Klára, akinek egyik lelkes segítője Dragomir Carmen. Ő is mindent megtesz azért, hogy ne felejtse el magyar édesanyja nyelvét, még akkor is, ha román szavak nélkül, csak nagyon nehezen tudja befejezni mondanivalóját.

"Azt akarnánk, hogy Targu-Jiuban legyen legalább egyszer egy héten magyar iskola, mivel több családok vannak, és a gyermekek jó volna ha tudnának beszélgetni magyarul. Elkezdtünk felejteni" - ismeri be Carmen. Hozzáteszi: "Regátban a magyaroknak nehéz élni, mert örökké románul kell beszélgetni, románul kell komportálni." Arra vágyik, hogy lehessen magyarul beszélgetni, magyarul együtt lenni, azért, hogy a helyi magyar közösség jobban fejlődjön.

 

Ploiesti-en a templomért küzdenek

Nagy küzdelem folyik a megmaradásért Ploiesti-en is, az itteni magyar közösség egyik szóvivője a 68 éves Coman Vilhelmina. Bár nagyon jól megtalálta a helyét a románok között, magyar nyelvét és az egyházat soha nem hagyta. Most is a ploiesti-i református templom felújításához kért támogatást, hiszen a két-három millió nyugdíjból élő hívek számára lehetetlen előteremteni az anyagi fedezetet a mennyezet és a padló "befoltozásához".

"A padláson át hull be a por, a föld. A szobából be lehet látni a pincébe, a deszka el van már rothadva, félünk, hogy valaki alatt beszakad. Sok tennivaló van, de nincs lehetőség" - mondja el fájdalmát a székelyudvarhelyi Vilhelmina, aki azt is elárulja, román férjét is megtanította magyarul beszélni. Családjukban, mint kiderül, az, hogy milyen nyelven beszélnek, soha nem jelentett gondot.

 

 

Együtt énekelték a magyar himnuszt

Bálint László brassói esperes lekésztársaihoz hasonlóan azért küzd, hogy az anyagilag stabilabb körülmények között lévő gyülekezetek felvállalják a kis gyülekezeteket, a szórványban élőket. "A költségvetésből elkülönítenénk bizonyos összegeket, és ezeket a szórványközösségeknek juttatnánk. A szórványba azért kerülnek a fiatal lelkészek, mert ők jó erőnlétben vannak, és ha megfelelő a lelkesedésük, akkor hatékonyabban tudják végezni, mint az idősebbek. Addig nem féltem a szórványt, amíg fiatal, lendületes tiszteletes-utánpótlás van" - bátorít Bálint László.

És bátorításra mindig szükség van, ezért a szórványtalálkozó résztvevői, nemzetiségtől függetlenül együtt énekelték el a magyar himnuszt. Még akkor is, ha egy részük már alig ismeri a magyar nyelvet.

Gujdár Gabriella, Tapasztó Ernő

Új Magyar Szó - 2006-07-09

 

 

Virágcsokorban a szórványban élők

Regáti szórványmagyar-találkozót szerveztek Râmnicu Vîlceán

Regáti szórványtalálkozót tartottak Râmnicu Vîlceán az Ókirályságban élő magyarok, a helyi református lelkipásztor meghívásának nemcsak az Erdélyből elszármazottak, hanem az RMDSZ vezetői is eleget tettek. A két, egymásba fonódott kézzel jelképezett találkozón közös gondjaikat beszélték meg a szórványban élők, akik legtöbbször már csak a templomban hallhatnak magyar szót. A jelen levő Markó Béla RMDSZ-elnök támogatásáról biztosította a szórványmagyarokat, akiknek - a házigazda lelkipásztor szerint - nemzeti és vallási identitása egyaránt veszélyben forog.

Nem véletlenül választották mottóul a Zsoltárok könyvéből származó igét az Első Regáti Magyar Szórványtalálkozó szervezői. "Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban (Zsolt 46,2)" - írja a Biblia; a szombati rendezvény résztvevői közül valóban sokaknak évtizedek óta Isten háza jelenti az egyetlen menhelyet magyar anyanyelvük és identitásuk ápolására. Az eddig is köztudott tény megerősítést nyert a hétvégén, amikor Erdélyből származó, de a sors keze által valamikor az Ókirályságba vetődött magyarok találkozhattak Râmnicu Vîlceán, akik közül sokan csak a templomban hallhatják anyanyelvüket.

Az olténiai városban szolgáló Csorbai Loránd református lelkipásztor hívására az ország több déli megyéjéből érkeztek magyarok. A fiatal lelkész craiovai, motrui, Tîrgu Jiu-i és helyi hívei mellett eljöttek az orsovai, szörényvári, ploiesti-i katolikusok és reformátusok, de eljött néhány lelkészkolléga, és képviseltette magát az RMDSZ csúcsvezetése is. A vîlceai reformátusok által használt evangélikus templom így már indulásból kicsinek tunt, ezért a szervezok a több száz férohelyes baptista imaházat vették igénybe. "Pedig valamikor egy szobában elfértek az itteni magyarok" - pergette vissza a Vîlcea megyei magyarság korabeli történetét Vetési László szórványért felelős lelkész. "Most is emlékszem arra az első református istentiszteletre, amit ezelőtt tíz évvel egy tömbházlakás második emeleti lakrészében, a nagyszobában tartottunk. Alig lehettünk huszonvalahányan, közülük kettő volt református. A többiek azért jöttek, mert évek óta nem hallották anyanyelvüket." Mára számos déli településen - vallásuktól függetlenül - egymásra találtak az évtizedek óta ott élők. Két egymásba fonódott kéz

Nemcsak a mottó, hanem a találkozó szimbóluma, a két egymásba fonódott kéz is telitalálatnak bizonyult. Furcsán hatott, mégis a múlt rendszerben Erdélyből kiszorított magyarság szomorú sorsát tükrözte az a jelenet, amikor a templom padsorai között a szilágysági származású, de Olténiában élo Gavrilescu Ilona odaszólt a helyet kereső földijéhez: "Te vagy az, Ida?" A két könnybe lábadt szemű asszony évtizedek után találkozott; szombatig azt sem tudták egymásról, hogy egyikük Craiován, másikuk Râmnicu Vîlceán tengeti életét. Ezek alapján egyáltalán nem meglepő, hogy a résztvevok egy része arra használta a kávészünetet, hogy bár egy szót váltson, vagy képet készítsen Markó Bélával. Gavrilescuné 11 éves unokáját tuszkolta a szövetségi elnök közelébe. "Egy kicsit szégyenlős az én kis Júliám, mert nem beszél a legszebben magyarul. De én vele is, az anyjával is csakis anyanyelvemen beszélek" - büszkélkedett az idős asszony.

Ugyanezt állította a szinte negyven éve Vîlceán élő Doana Julianna is, aki mind a hat gyermekét és három unokáját megtanította magyarul. Egymásba fonódott a tömbben és szórványban élők keze is, mert Râmnicu Vîlceára nagyszalontai és marosvásárhelyi kórustagok, kolozsvári teológusok, válaszúti népdalosok is ellátogattak. Egyikük éppen a szervező lelkész édesapja, Csorbai János volt, aki kérdésünkre elmondta: egyáltalán nem bánja, hogy fia - a kivándorlást választó más fiatalokkal ellentétben - egy regáti gyülekezet mellett döntött.

 

Különleges kérdések és kérések

"A szórványban élőknek nehezebb sors adatott, mint a tömbben élőknek, hiszen itt, az Ókirályságban két fronton kell helytállnunk, mert mind a magyar identitástudatunk, mind a hitünk veszélyben forog" - mondta el lapunknak a találkozó céljáról Csorbai Loránd lelkész. "Ezért is éreztük szükségét annak, hogy ez a rendezvény létrejöjjön, mert ez jó alkalom lehet arra, hogy a szórványmagyarok megismerkedhessenek más városokban élo sorstársaikkal, valamint megérezhessék azt is, hogy vezetőik és az erdélyi tömbmagyarság sem feledkezett meg róluk."

A szórványbeliek sorsáról az istentisztelet és vallási-kulturális musor közé beékelt politikai fórumon Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök is tájékozódhatott, amikor nem mindennapi kérdésekkel szembesült. Az uniós csatlakozásról, eltuno határokról és észak-erdélyi autópályáról beszélő politikusok teljesen másfajta gondokkal találták szembe magukat. Ploiesti-en omlik be a református templom mennyezete, állandó lelkész híján Orsován nincs aki eltemesse az elhunytakat, Tîrgu Jiuban - az ajándékba kapott és több példányban fénymásolt könyvből - nincs aki megtanítsa szüleik, nagyszüleik nyelvére a gyerekeket. Az a kérdés is felmerült: hány taggal lehet létrehozni újabb helyi RMDSZ-szervezeteket? "A szövetség helyi képviseletének kialakítása annál is fontosabb, mivel hivatalos formában sokkal hatékonyabban lehet tárgyalni a román pártok helyi képviselőivel" - fejtette ki a Krónikának Markó Béla, aki szerint a szórványban is ki kell használni az RMDSZ-nek a román politikában betöltött szerepét. A szövetségi elnök megígérte, hogy a szövetség ezentúl jobban odafigyel a szórványban élőkre, mert csak így őrizhetik meg nyelvi és kulturális identitásukat. "Ha már találkoztunk, összejöttünk, ne engedjük el egymás kezét" - tette hozzá a kormányfőhelyettes, aki megígérte: az RMDSZ támogatásával hagyománnyá teszik a regáti magyarok találkozóját.

Râmnicu Vîlceán egy csokorra való jött össze, mint ahogy Vetési László fogalmazott. A lelkész virágos réthez hasonlította a szórványgyülekezeteket, amelyen minden virág a maga otthoni színét és illatát hozza.

Szerző: Szucher Ervin

Krónika - 2006-07-10

 

 

Élőlánc az életért és a jövőért

(Bekő István lp.)

 

 

„A kérdés nem az, hogy mit teszünk és mit kellene tennünk, hanem az, hogy akarásunkon és tevékenységünkön túl mi történik velünk?”-fogalmazza meg alapkérdését Gadamer, a XX. század nagy filozófusa. Ebben az gondolatban a tettünk, az itt és most létünk egy nagy összefüggés része. Nem csak cselekszünk, hanem benne élünk korunk ingerdús világában, amely további tetteket igényel tőlünk. Ezeket a hitünk alapján állva, magyarokként és Jézus Krisztus anyaszentegyháza tagjaiként tesszük.

Reformátusokként a bibliai kútfőből és nagy elődeink példájából merítünk, amikor a gadameri gondolatot megfordítjuk, s azt mondjuk, nem csak az a kérdés, hogy mi történik velünk, hanem az is, hogy hitünk alapján mit teszünk és még mit kellene tennünk. Vagyis komolyan vesszük a történés-cselekvés összefüggését, nem állunk le a jelen eseményeinek szemlélésénél, és az Igéhez méltó válaszokat fogalmazunk meg szóban és tettben. Az Ige egyházaként az Igének nem pusztán őrizői vagyunk, vagy csak hallgatói, akik a szebb és jobb időre várnak, hogy majd egykoron megszólalhassanak. Az Ige itt és most szóra és cselekvésre kötelez minket, vagyis a mi időnkben, itt ahol vagyunk, és akkor, amikor alkalmas vagy alkalmatlan az idő. Ez a mi jelenünk, amelyikben mindenkinek a maga őrhelyén kell állnia. Ott, ahol éppen van, összefogva, egymás kezét jelképesen is megragadva, értékeinket így védve.

Magzat- és családvédelem, egyházi és anyanyelvi iskolarendszer, egységes magyar és református összetartozás, világunk védelme, mind olyan kérdés, amely naponta foglalkoztat valamennyiünket, amelyekért reformátusokként is hallatnunk kell szavunkat, kinyilvánítanunk akaratunkat. Debrecenben, 2006. július 8-án, az ősi Református Kollégium körül épp ezekért az értékekért, vagyis az életért és a jövendőért képezett élő láncot a XI. Magyar Református Középiskolák Találkozójának mintegy 200 résztvevője és több száz debreceni polgár. Erdélyből jelen volt Kézdivásárhely, Kolozsvár, Nagyenyed, Nagyvárad és Székelyudvarhely küldöttsége. Magunkkal hoztuk az ott felolvasott és elfogadott nyilatkozatot, amit most a szavak élő láncolatában Veletek, Olvasókkal is megosztunk.

 

 

ÉLŐLÁNC NYILATKOZAT

 

 

Mi, a Magyar Református Középiskolák XI. Találkozójának a Kárpát-medence 35 iskolájából érkezett résztvevői, valamint Debrecen városa hozzánk csatlakozott polgárai 2006. július 8-án az ősi Debreceni Református Kollégium és Nagytemplom között összegyülekezve a következő NYILATKOZATOT tesszük:

 

1/

Kinyilvánítjuk, hogy a gyermeket és a megfogant magzatot Isten ajándékának tekintjük.

Követeljük a gyermekvállalás erkölcsi és anyagi megbecsülését!

Tiltakozunk a családi értékeket romboló, züllesztő valamennyi jelenség és megnyilvánulás ellen!

Elutasítjuk a művi meddővé tétel liberalizálására tett kísérleteket!

 

2/

Kinyilvánítjuk, hogy a Református Kollégiumok sok évszázados hagyományához híven az anyanyelven történő tanulást minden fiatal elidegeníthetetlen jogának tartjuk.

Követeljük valamennyi magyar nemzetrész számára az oktatás minden szintjén az igényeknek megfelelő egyházi intézményrendszer engedélyezését, létrehozását, bővítését, a fenntartótól független egységes és igazságos finanszírozási rendszer megvalósítását!

Elutasítjuk az egyházi iskolák állítólagos túlfinanszírozásáról szóló politikailag motivált, durva megnyilvánulásokat.

Követeljük a jelenleg is fennálló diszkriminatív intézkedések megszüntetését!

Elutasítjuk a felsőoktatási tandíj bevezetésére tett lépéseket!

 

3/

Kinyilvánítjuk, hogy országhatároktól függetlenül az egységes magyar nemzet részének tekintjük mindazokat, akik magukat magyarnak vallják, ugyanakkor az egységes Magyar Református Egyház tagjának tartjuk minden református testvérünket.

Elutasítjuk a magyar nemzetrészek közötti feszültségkeltés minden formáját!

Elutasítjuk a magyar nemzetrészek közötti kapcsolatápolás és támogatási rendszer működtetése céljából létrehozott intézmények és közalapítványok megszüntetésének szándékát!

Támogatjuk a határon túli magyarok személyi és kulturális autonómia törekvéseit.

 

4/

Kinyilvánítjuk, hogy felelősséget érzünk az Isten által teremtett világ megőrzéséért, védelméért.

Támogatjuk a Kárpát-medence természeti értékeinek, ökológiai egyensúlyának megőrzését.

Elítéljük a gazdasági vagy más önös érdekből történő környezetpusztítást, a veszélyes ipari technológiák alkalmazását.

 

Nyilatkozatunkat a Biblia és hitvallásaink tanításának szellemében tesszük, céljaink eléréséhez Isten segítségét kérjük.

 

Debrecen, 2006. július 8.

 

a Magyar Református Középiskolák Igazgatóinak Kollégiuma

a Magyar Református Középiskolák XI. Találkozójának résztvevői

az ÉLŐLÁNC demonstráció résztvevői

 

 

III. Magyar Református Egyházzenei Konferencia

 

A MRE Missziói Irodája, a MRE Zsinati Ének-Zenei Bizottsága,

a Doktorok Kollégiuma Himnológiai és Egyházzenei Szekciója,

a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és

a Szenci Molnár Albert Egyházzenei Társaság

 

2006. augusztus 27. és 29. között

NAGYVÁRADON

megrendezi

a III. Magyar Református Egyházzenei Konferenciát,

melyre szeretettel várja a Kárpát medence egész területéről a magyar református egyházzenészeket, kántorokat, kórusvezetőket, zenetanárokat, lelkipásztorokat és más érdeklődőket.

A konferencia főtémája:

A Kárpát-medencei református gyülekezeti éneklés megújításának és továbbfejlesztésének lehetőségei

 

Tervezett program:

 

Előrendezvény augusztus 26-án szombaton. Szakmai kirándulás – templomlátogatás, közös éneklés, tapasztalatcsere. Találkozás Nagyváradon az Arany János Kollégiumnál de. 10 órakor. Utazás gépkocsikkal, esetleg különbusszal. Útvonalterv: Nagyvárad – Bánffyhunyad – Tordaszentlászló – Ákos – Nagyvárad (kb. 250 km).

 

Nyitónap augusztus 27-én vasárnap délután 17 órakor

az Újvárosi református Templomban:

Egyházkerületi kórustalálkozó és a konferencia ünnepélyes megnyitása. Igét hirdet Tőkés László püspök

Nyitóelőadás: Gárdonyi Zoltán és a magyar református egyházzene.

 

Főrendezvény augusztus 28-29-én (hétfő-kedd)

a Partiumi Keresztény Egyetemen előadások, bemutatók, vita, fórum

I. ülésszak (hétfő délelőtt):

Mit énekeltek elődeink? - a 16. sz. énekeskönyvei Várad-1566 alapján

Hogyan énekeltek elődeink? - istentiszteleti éneklés a 16-18. században

Az erdélyi és magyarországi énekeskönyvek közös anyaga

Előadók: Kissné Mogyorósi Pálma (Budapest-Ócsa),

Dr. Fekete Csaba (Debrecen) és Dr. Bódiss Tamás (Budapest)

 

- ebédszünet, városnézés, esetleg a rogeriusi épülő orgona megtekintése

II. ülésszak (hétfő délután):

Ideális és torz a múltban és ma. Mai európai minták.

A kántor feladata és a kórus szerepe. Az énekkíséret gyakorlati vonatkozásai.

A gyülekezet énekkultúrája és annak gondozása

Előadók: Dr. Kovács László Attila (Kolozsvár), Dr. Dávid István (Nagykőrös) és Oláh Mihály (Zilah)

Este fórum-beszélgetés.

 

III. ülésszak (kedd délelőtt).

A mai énekeskönyvek – pozitív és negatív elemek, az igazi közös pontok keresése. Bevezető és kerekasztal vagy csoportos beszélgetés.

A konferencia bezárása és záró hálaadás kedden délután 3 órakor.

 

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 15.

Regisztrációs költség: augusztus 15-ig jelentkezőknek 5 Euró (helyszínen fizetendő napi árfolyamon, lejben), helyben jelentkezőknek 8 Euró, mely tartalmazza a hétfő-keddi déli étkezés költségét is. Szállás kérhető 8 Euró/éj áron 4 ágyas kollégiumi szobákban, mely vacsorát és reggelit is tartalmaz.

A szombati kirándulás utazási költsége 4 Euró, vagy saját gépkocsi (elegendő számú jelentkező esetén különbuszt rendelünk). Étkezés: hideg élelem.

KÉRJÜK AZ EGYHÁZKÖZSÉGEKET, KÜLDŐ INTÉZMÉNYEKET, HOGY TÁMOGASSÁK KÁNTORUK, TANÁRUK RÉSZVÉTELÉT UTAZÁSI, RÉSZVÉTELI HOZZÁJÁRULÁSSAL!

További információk a www.egyhazzene.reformatus.hu oldalon.

 

Jelentkezési címek:

Egyházzenei Konferencia, MRE Missziói Iroda

1146 Budapest, Abonyi u. 21.

Telefax: 3437870/164

Elektronikus cím: refzsin.zene@zsinatiiroda.hu

Oláh Mihály zenei előadó,

450123 Zalau, str. S. Barnutiu 40/A

 

tel/fax: 0260-661524

e-mail: zliget@xnet.ro

A konferencia szervezőbizottsága

Bódiss Tamás (Budapest)

Oláh Mihály (Zilah)

Kovács László Attila (Kolozsvár)

Dávid István (Nagykőrös)

 

**********************************************************

 

JELENTKEZÉSI LAP

a 2006. augusztus 27. és 29. között NAGYVÁRADON rendezendő

III. Magyar Református Egyházzenei Konferenciára

 

A jelentkező neve

 

Gyülekezete/egyházi munkahelye

 

A jelentkező címe

 

Közvetlen elérhetősége (telefon vagy e-mail)

 

Szállást kérek        vasárnap estére,  hétfő estére,  kedd estére 

szállást nem kérek.

 

A szombati kiránduláson      részt veszek     - saját gépkocsival     - különbusszal                                                                                    

                                              nem veszek részt

 

(levélküldés esetén: dátum, aláírás)

 

Könyvespolc

 

 

Pár hét szünet után örömmel hozhatom a szíves Hírvivő olvasók tudomására, hogy Iratterjesztésünk, több mint száz kiadvánnyal gazdagodott. Ezekről a kiadványokról folyamatosan fogunk közölni rövid ismertetőket. Addig is annyit, hogy ezek között vannak komoly teológiai munkák, katekétikai anyagok, és vallásos irodalom is. A szerzők közül egy párat eml0tek: Gyökössy Endre, Hézser Gábor, Ravasz László, Rudolf Bultman, stb.

Azt is örömmel jelenthetem, hogy újból kapható Dr. Kozma Zsoltnak Jézus Krisztus példázatai című könyve 25 lejes áron.

 

S.sz

Cím

eladási ár

1

365 bibliai történet 41-60

6,50

2

365 bibliai történet 61-80

6,50

3

365 bibliai történet 81-100

6,50

4

365 bibliai történet 245-264

6,50

5

365 bibliai történet 265-284

6,50

6

365 bibliai történet 285-304

6,50

7

365 bibliai történet 305-324

6,50

8

Jertek énekeljünk kemény

17,00

9

Jertek énekeljünk puha

12,50

10

És köntösömre

18,50

11

Füle Lajos: Futás

9,50

12

Gyerekek a Miatyánkról

15,00

13

Titkoskönyv

16,00

14

Vadak

7,50

15

Keresztyén házasság

9,00

16

Ketten hármasban

9,00

17

Illik, nem illik

10,00

18

A pásztori pszihológia

15,50

19

Drog és vallás

9,50

20

Magunkról, magunknak

25,00

21

Miért? Hézser

10,00

22

Keresztyén tanítások, Szikszai

18,00

23

Ölelésben

15,00

24

Egyetemes Egyháztörténelem

21,00

25

Egyháztörténelem I.

24,50

26

Egyháztörténelem II.

24,50

27

Csizma az asztalon

16,00

28

Kálvin élete és teológiája

15,50

29

Emlékezéseim

21,00

30

Őrállók, Papp Vilmos

14,00

31

365 lehetőség

2,50

32

Dicséretek (kottás)- metodista énekeskönyv

32,00

33

Zeng az ének 2-baptista

6,00

34

Harmincöt orgonakorál

7,50

35

Variációk genfi zsoltárdallamokra

5,50

36

A gyermek erkölcsi fejlődése

12,00

37

A katekézis kommunikációs problémái

12,00

38

A református ovódai nevelés

9,00

39

A serdülőkorúak elérése és tanítása

8,50

40

Amit a Biblia tanit

4,00

41

Bibliodráma: Gyakorlat és elmélet

18,00

42

Fiatalokból felnőtt keresztények

8,50

43

Gyermekbarát tanitás

17,00

44

Hogyan tanitsunk hittant?

19,50

45

Hogyan tartsunk gyermek-bibliaórát?

8,50

46

Hogyan vezessek vasárnapi iskolát?

7,00

47

Istennel az osztályteremben

14,00

48

Katechetikai szöveggyüjtemény

8,50

49

Keresztyén erkölcsi nevelés

15,50

50

Mely igen jó az Úristent dicsérni!

5,50

51

Ötletgazdag tanítási módszerek

18,00

52

Pedagógiai felfedezések a Bibliában

5,50

53

Reformpedagógiák és a vallásoktatás

8,00

54

Tanítás a lelki fejlődés érdekében

18,50

55

Tanítsátok meg ezeket I.

11,00

56

Tanítsátok meg ezeket II.

11,00

57

Van-e keresztyén pedagógia?

3,50

58

Választ keres a da Vinci-kód

2,50

59

A szent

24,50

60

A zsidó Jézus

34,50

61

Az Ósz. Teológiája I.

34,50

62

Az Úsz. Teológiája

54,00

63

Bevezetés a keresztyén teológiába

48,50

64

Jézus és a judaizmus világa

14,00

65

Kálvin

25,00

66

Kiáltó szó a pusztában

14,00

67

Okkultizmus, boszorkányság és a kulturális divatok

30,00

68

Rendszeres teológia

55,00

69

A qumráni közösség

34,50

70

A reformáció

34,50

71

A zsidó kultúra lexikona

55,50

72

Amit Isten összekötött

34,50

73

Vallási hiedelmek I.

34,50

74

Vallási hiedelmek II.

34,50

75

Vallási hiedelmek III.

34,50

76

A farizeusok és a szadduceusok

16,00

77

A keresztyén vallás rendszere két kötet

62,50

78

A szabadság útjelzői

9,50

79

Az egyetemes papság

6,00

80

Az egyház a 21. században

19,50

81

Az egyház és a szekta

11,00

82

Az új reformáció

24,00

83

Az Úsz. Története

8,00

84

Bevezetés az Ósz.

25,00

85

Bevezetés az Úsz.

17,00

86

Elkoptatott szavak

9,50

87

Hitvallásaink

7,00

88

Izráel története

21,00

89

János evangéliuma

26,00

90

Kálvin teológiája

12,50

91

Kis Dogmatika

5,00

92

Magyar református önismereti olvasókönyv

21,00

93

Mesterségek a Bibliában

7,00

94

Pásztorálpszihológiai szempontok

22,00

95

A galatákhoz írt levél

8,00

96

Krónikák I, II.

11,00

97

Az Úsz. Írásmagyarázat

12,00

98

A Lukács ev. és az Apcsel

19,00

99

Amikor erősen fújt a Lélek

31,00

100

Az eljövendő világ erejével - Jn leveleinek magyarázata

35,00

101

János evangéliuma

26,00

102

Kézfogás a magasból füzetek

3,00

 

 

Josh McDowell – A Da Vinci kód

 

 

Hol érnek véget a tények és hol kezdődik a fikció?

Dan Brown magával ragadó történetében, A Da Vinci-kódban ábrázolt összeesküvés  komoly kérdéseket vet fel a kereszténységgel és annak eredetével kapcsolatban. Sokan érezhetik úgy a könyv vagy a film után, hogy amiben hittek, zavarossá vált, s tudni szeretnék, mi is igaz ebből az egészből.

- Mária Magdolna tényleg Jézus felesége volt, s gyerekük is született?

- Az egyház tényleg megmásította az igazságot, s csak kitalálta azt, hogy Jézus Istennek vallotta magát?

- A ma kezünkben levő Biblia valóban hiteles és megbízható?

- Jézus valóban feltámadt?

Választ keres a Da Vinci-kód című könyvében Josh McDowell, a népszerű szerző ezeket, s a többi, könyvben felmerült kérdést veszi sorra. Számos történelmi bizonyíték alapján megkülönbözteti a tényeket a kitalációktól, s olyan igazságokat tár az olvasó elé, amiben az valóban megbízhat.

 

Ára: 2,50 RON

 

 

Gyökössy Endre – Amikor erősen fújt a Lélek

 

 

… Isten Szentlelke kétezer év óta írja a Cselekedetek Könyvét – olykor veled, olykor velem, olykor ellenedre, olykor ellenemre, de mindig értünk! Isten Szentlelke írja és írja Jézus Krisztus cselekedeteinek történetét…

Kérjük a Lelket, hogy egy sort,  egy szót a mi  életünkkel is írjon le, hogy legyen értelme az életünknek, amikor meghalunk! S hogy egy kicsit szebb maradjon utánunk a világ, mert Isten Szentlelkének kedvére telt velünk hozzáíratni egy mondatot, egy szót Jézus Krisztus cselekedeteinek könyvéhez, az Élet Könyvéhez…

 

Ára: 31,00 RON

 

 

Gyökössy Endre – János evangéliuma

 

 

Új „műfajt” vehet kézbe a Gyökössy Endre nevét eddig elsősorban pasztorálpszichológiai munkái alapján ismerő olvasóközönség: a közismert szerzőnek a János-evangéliumhoz fűzött, élőszóban, saját gyülekezete körében elhangzott kommentárjait tesszük közkinccsé.

Gyökössy Endre két évtizedes, dédelgetett vágyát valósította meg, amikor hatvanadik évét betöltve – saját bevallása szerint  ugyanis korábban nem merte (!) – belevágott az Újszövetségi Szentírás egyik legragyogóbb s legnehezebb könyvének kommentálásába.  A magyarázat többnyire az eredeti szövegre és szakbiblikus szempontokra támaszkodik, mégsem szakkommentár. Sokkal inkább az Üzenet átadása, az Üzenet továbbadása – Gyökössy-módra. Amely módon a nyitott  szívű olvasó a „Jó Pásztor-közeli bojtár” szavainak vonzásában egészen közel kerülhet az evangélium szívéhez, Jézus Krisztushoz, a megtestesült Igéhez.

„Bocsássátok meg önzésemet, hogy hatvanhat péntek estén át egyetlen újtestamentumi iratnál időztem…” Nem megbocsátjuk. Őszinte nagyrabecsüléssel, hálával és tisztelettel megköszönjük.

 

Ára: 26,00 RON

 

 

Hézser Gábor – Pásztorálpszihológiai szempontok az istentisztelet útkereséséhez

 

 

Elméletek és gyakorlati lehetőségek

 

Az istentisztelet és a kazuáliák az egyház szolgálatának központi eleme. Az utóbbi évtizedben kultúrkörünkben mélyreható változások tapasztalhatóak. A különböző médiák hatására, akarva-akaratlan változik az emberek érzékelő és megértő képessége.  Ezek alól a hatások alól az istentisztelet látogató sem kivétel.

A teológián belül széles körű, sokrétű tájékozódás indult meg a közelmúltban: mit jelentenek ezek a változások az istentisztelet és a kazuáliák szempontjából? Hogyan hirdethető ma Isten igéje úgy, hogy a gyülekezetet és az egyházhoz kevésbé kötődőket könnyebben elérje? (…)

Az Olvasó pásztorálpszichológiai tájékozódását kívánja segíteni az anyag.

 

Ára: 22,00 RON

 

 

A fenti könyvek mindegyike, megvásárolható és megrendelhető, Egyházkerületünk Iratterjesztésénél, és Egyházkerületünk Biblos könyvesboltjában is.

 

Veres Miklós iratterjesztő

Tel. 0264-592453, 114 mellék

Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53

e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro

       veresmiklos@reformatus.ro

 

Tallózó

 

 

„Kreatív, munkát szerető nép és falu vagyunk”

1768-ban 113 család, 566 személy lakta. 1995-ben 1105 lakosa volt, 861 magyar anyanyelvű, 205 román és 39 roma. 2002-es adat szerint 1172 a lakosok száma, azon belül a magyarok 75 százalékot tesznek ki. Búzásbesenyő az egyik legszebb nevű magyar település. Besenyőinek emléke a múlt homályába vész, búzája viszont ma is pompás, bőven termő, kenyere ízes. A kilencvenes évek első felében indult "kiáramlás" mára alábbhagyott, ismét van fiatal a faluban, de amint azt idős Jakab István tanító úr megjegyezte, "mi, hetvenöt évesek még mindig többen vagyunk, mint a fiatalok" ...Hajdanában, Rátoni János tanító idejében színjátszó csoport, majd elég hosszú időn át néptánccsoport is működött, az idei faluünnepen csak (a vidékre nem is jellemző) népviseletet láthattunk, a gyermekeken, népdal, néptánc már nem volt. A felnőttek nem öltöznek népviseletbe. A népdalok, balladák, mesék nem illenek az elektronikus technikához (legfeljebb Gryllus Vilmos pompás dalait, bársonyos baritonját próbálják vadonatúj s kissé hamis gyerekhangokkal, sajátos "szinkronban", ez tán a helybeli karaoke, überelni). Viszont hagyományt teremtenek.

Először tartottak tárlatot Búzás- besenyőn. Szerényen, az iskola egyik tantermében, kevés érdeklődő mellett, de megnyílt. Kezdeményezője Kedei Előd igazgató-tanár, akinek áldásos ügyködése meglátszik a falu művelődésén, szívem szerint neki és Simon István polgármesternek kellene elsőként kapnia a Búzás-besenyőért (Pro Besenyő) díjat. De hát éppen ők az adományozók.

Volt Búzásbesenyőnek írója- szerkesztője, az 1821 és 1889 között élt Dósa Dániel, makfalvi származású, besenyőivé vált marosvásárhelyi kúriai bíró, jogi szakíró személyében. (Kúriáját iskolaként hagyta a falura, ezért viseli ma nevét az alma mater.) Arról nincs hír, hogy képzőművésze is lett volna a falunak. Furcsa az emberi sors: az anyaországba "áramlás" nem visszafordíthatatlan, ezt mutatja ifjú Béres József és felesége, Péter Szidónia példája. Mindketten a testvértelepülés, Tápiószőlős iskolájában találtak maguknak új munkahelyet, József állította össze szülőfaluja honlapját (ha beütöm a netkeresőn Búzásbesenyő nevét, akkor az Tápiószőlős honlapján jön elő), ekként ott is szülőhelyét szolgálja, aminthogy édesapja, id. Béres József is a kapcsolatteremtés úttörője volt itthon. Felesége, Szidónia Gyer- gyókilyén szülötte, gyöngyöt fűz és hímez, a gyöngyfűzés mestere cím birtokosa (2003), a nyári szünidőben visszatérő résztvevője a míves emberek sokadalmának, most is éppen Székelyudvarhelyről érkezett. Művészetét így hordozza végig Erdélyen és Magyarországon. Béres Sándor Benedek faipari szakközépiskolát végzett Marosvásárhelyen, Kapusi Mihály volt a mestere, majd Szente Benedek tanítványa volt, utóbbi szívesen szerzett volna jó pénzt hozó munkát "odaát" –, Benedek nem ment, most már mintha bánná-forma. Mívesen megmunkált egyházi kisszobrait viszi a "megrendelő", nem tudni, hova kerülnek, ki vásárolja meg őket.

Lehet, hogy egykor saját házi galériája is lesz Besenyőnek? Horváth-Kovács Szilárd a 2006/2007-es tanév végén érettségizhet a marosvásárhelyi Művészetiben. Szobrász szakon tanul, de a követ nehéz mozgatni, így hát amikor megtudta: módja nyílik megmutatkoznia falusfelei előtt is, vázlatait előszedve kisebb festményekben örökítette meg falujának nevezetesebb tájait, a Rapót, a Leánykutat, a pásztor kalyibáját. (Hajdanában a Maros terére hajazó besenyői völgyben sok kalyiba volt, dinnyetermesztéssel is foglalkoztak, őrizték a termést, híres volt a besenyői sárgadinnye, és hát az sem véletlen, hogy a községközpont, Kerelőszentpál rendezi évente a dinnyenapot... Sajnos, egyre kevesebb az itt termett sárgadinnye.)

Szilárd szívesen vesz részt a megye különböző helységeiben tartott alkotótáborokban, legutóbb Mező-bergenyében találkoztunk. Vihar a fenyvesben című képe arra mutat, hogy formálódik saját látásmódja, lesz művészi képe a világról. Ő lehetne majd a falu első művészembere.

Hátszelet kapott Búzásbesenyő, mióta nemzedékváltás történt, és fiatal, vállalkozó kedvű (az RMDSZ-ben tevékenykedő) helybeliek vették kezükbe sorsa alakítását. Nincs kétségem afelől, hogy ebben az ütemben haladva a falu a kistérség egyik legvonzóbb településévé léphet elő, hiszen nemsokára aszfaltozott bekötőúton juthatunk oda, Kerelőszentpál előtt, a 60-as európai útról, alig húsz percre a megyeszékhelytől; közművesítése elhúzódhat ugyan, mert mesés nevű Leánykútjának forrása körül műtrágya került a talajba, és elmérgezte a vizét. (A tiltó felirat ellenére egyesek tovább is azt isszák.) Ahol a közösség akarata erős, oda szegődik a "fentről jövő" segítség is, de azt csak a helybeliek, és főleg Simon István, a polgármester tudja, mennyit kell kilincselni, előszobázni, telefonálgatni, Bukarestet járni, amíg az agyoncentralizált rendszer kerekei csikorogva elindulnak, és a hiányzó aláírás oda kerül a jóváhagyásra, kiutalásra... Ha szerencsésen találkozik közösség és érdekvédelmi szövetség célja és akarata, ha van életképes lakosság és "életstratégia" – akkor lesz virágzó civilizáció, korszerű életmódot kínáló struktúra. Ezt hallottuk a biztatás és gratulációk mellett a középítkezés és területrendezés megbízott miniszterétől, Borbély Lászlótól, ezt az RMDSZ megyei elnökétől, dr. Kelemen Atillától. Politikai háttér nélkül nem lehet érvényesíteni a még oly szép és üdvös projekteket sem. Az sem lényegtelen, ha szót lehet érteni az építőcég vezetőivel, anyanyelven. Ha ott vannak a helyszínen és messzemenően együttműködnek az építtetővel. Nem nagyzolás, nem városmajmolás az sem, ahogyan itt is elismerik azoknak a munkáját, akik hathatósan segítették a közösség előmenetelét: ilyen alapon a két említett politikus mellett részesült a Búzásbesenyőért (jelképes) díjban Virág György, a Maros Megyei Tanács volt elnöke, Balogh József megyei tanácsos, vállalkozó, ifjabb Jakab István vállalkozó, post mortem pedig Rátoni János néptanító, akiről a kultúrházat elnevezték, és ifj. Pajka Károly, az 1989 decemberi forradalom mártírja. Kedei Előd iskolaigazgató jól beletanult a szervezésbe. Rutinosan vezeti a nap műsorát, két nyelven konferál, nem bakizik, mert a közvetlen egyszerűség annyira sajátja, mint az, hogy itt, a meghívott vendégek kis csoportján kívül, csupa-csupa ismerős, barát és rokon ül a teremben. Méltató szövege Márton Áron püspök idézésével indul: püspöki beiktatásakor szülőfaluja küldöttségét ezzel a két rövid mondattal fogadta beszéde kezdetén: "A Szülőfalum. Nagyon tele van a szívem." Úgy érzem, folytatta Kedei Előd, hogy ma itt, nekünk is tele van a szívünk, amikor Búzásbesenyőre gondolunk. Itt cseperedtünk fel, itt kezdett nyiladozni értelmünk, itt éreztük először, hogy ebben a világban mi itt vagyunk otthon. És itt értjük meg igazán azt, amit Áron püspök beiktatásakor mondott: "Ehhez a sorshoz hűséges maradok, a fajtám élniakarásának, makacs kiállásának egy része akarok lenni, s kötelességemnek tartom, hogy életemet is rátegyem a rám bízott feladatok megoldására. Népemért fogok dolgozni." Kreatív, munkát szerető nép és falu vagyunk, ez csak növeli jövőbe vetett hitünket. Az a nép, az a helyi közösség, amelynek nincs optimista jövőképe, elvesz, elsüllyed.

Egy évtizede a napirenden lévő fejlesztések még nagyon távolinak tűntek, de ma már elkezdődött az ivóvízrendszer kiépítése, néhány hónap múlva le lesz aszfaltozva az utunk, és megtörtént a tornaterem alapkövének letétele, pár hónap múlva lesz az avatás. Ezek nem lennének realitások, ha nincs meg az a hátszél, amelyet az RMDSZ kormányzati szerepvállalása és a helyi önkormányzatban való vezető szerepe biztosított.

Nem véletlenül voltak ott más önkormányzatok vezetői is, Marosugra, Mezőcsávás polgármesterei például: a pályázók összefogtak, csapatot alkotva, egymást segítve, egymástól tanulva, folyamatos tapasztalatcserével viszik előre a szekeret. Kelemen Atilla tréfás kérdése: a tornateremhez csináltatok-e gyermekeket is?, jogosnak tűnik, hiszen hány meg hány (korábban kiépített infrastruktúrával rendelkező) nagyközségben ásítoznak üresen a tan- és tornatermek, mert nincs már gyermek. Nincs gyermek, haldoklás a jelen, nem lesz jövő. Itt pedig hosszú távra terveznek, addig faragják a dombot, amíg a tornaterem mellett lesz hely teniszpályának, egy kisebb kézilabda- és focipályának, és akkor már nagyjából sportbázis lehet a neve, pár méterrel arrább van ugyanis a "rendes" nagy futballpálya. A véletlen néha jelképiséggel ruházza fel az egyébként hétköznapi valóságot is: az egészségmegőrző, -javító orvosi rendelő szomszédságában az egészséges életmódra, sportra, hosszú életre felkészítő sportbázis épül. Nemzedékeken átívelő életstratégiához egészséges nép kell.

Mintha bizonyítani akarták volna, a gyermekek képezték az ünnepi műsor egyik pillérét, tréfás "pálya-választó", versek, dalok hangzottak el, szavalt Kedei Mária Réka, Máté Kinga Enikő, Máté Szilárd, Kovács Hajnal Tímea, Németh Magdolna, tanítóik: Kedei Réka Rita, Kelemen Júlia, Simon Hajnal. Az pedig ritkaság, amit a felnőttek mutattak: Ferenczi István római katolikus plébános karvezetése mellett, Simon Levente református lelkész kiváló gitárjátékával, a kántornők, Simon Hajnal és Kakasi Ilona közreműködésével mutatkozott be az ökumenikus vegyes kar, műsoruk a feltétlen istenhit és a munkás, kegyes élet hirdetője – bárhol a világon felléphetnek vele, nem vallanak szégyent. Rokonszenves a Viva, viva la musica sajátos magyarítása: "Énekelj, magyar ifjúság, / míg a nemzetek meghallják." Hasonló példás művelődési irányítás látszik a Suciu Iulian parókus lelkész és Suciu Dana, valamint Todea Stefan tanár vezette ortodox ifjúsági csoport teljesítményén. Lucian Blaga, Liviu Stanciu verseit szavalták, népdalt énekeltek, közösen és szólóban, duóban, népviseletük (ha nem is feltétlenül helybeli) autentikus. Nem "száműzik" a folklórt, büszkén mutatják fel, mert érték, mert valóban szép.

Van lakodalom, keresztelő, de van temetés is. Élnek még nagy öregek, 85, 80 évesek, a 75-ösökből kereken tizennyolc. Van aranylakodalmas, ezüstlakodalmas házaspár, a "tizennyolcasok", a nagykort elkértek számát már méltatta Jakab Pista bácsi, a "hetvenötös" örökfiatal. Azon még javítani kell, mondja tréfásan.

Nem tudom, mennyire lehet majd összefogni így, mint manapság, a besenyőieket, ha kitágul előttük a világ, ha egyre több lesz az elintéznivalójuk, és ahhoz elég, ha csak kocsiba vágják magukat, nincs por, nincsenek gödrök, nincs sebességkorlátozás, máris ott teremhetnek, ahol akarnak. Nem tudható, felülkerekedik-e az anyagiasság, a pénzhajsza a közösségi érzületen, nem tudni, mennyire kezdi ki a mindig leskelődő, sandás ólálkodó viszály az arra hajlamos embereket, nem tudni, hogy a magasabb életvitel, a kultúra "európaibb" foka nem idegeníti-e el, nem változtatja-e magukba fordulókká, zárkózottakká a lakosokat. Ettől tartania kell minden gyorsan civilizálódó közösségnek. Ezért példás az, ahogyan Besenyőben a lelkészek és pedagógusok, politikai és közigazgatási vezetők egyetértésben munkálkodnak, nemcsak a közösség anyagi és szellemi kultúrájának minőségi fejlesztéséért, hanem szellemi integritásának megőrzéséért is.

Ezt persze csak nyílt eszű és szívű polgárokkal, hívekkel, tanítványokkal lehet és érdemes. Mint aki régóta ismeri a falut, és idestova másfél évtizede rendszeresen tudósít hétköznapjairól és ünnepeiről, szívemből szurkolok Búzásbesenyő dolgos, templomos népének, hogy egyben-egészben maradva, értelmes, tartalmas, színvonalas munkával elérje célját, hogy szinte észrevétlenül forduljon jelenbe az a pontosan és ihletetten megtervezett minőségi jövő, amelyről elő- és élőképeket láthattunk július 16-án, a falu ünnepén. Amelyre a koronát, a sport és a könnyűzenei mulatság után, az esti tűzijáték tette fel.

Bölöni Domokos

Népújság – 2006-07-18

 

 

Kőrispataki falunapok 2006

Idén július 22-23-án tartják Kőrispatakon a falunapokat, s a Szalmakalap-múzeum fennállásának 5. évfordulóját ünneplik. Július 22-én, szombaton 11 órakor a múzeum udvarán kezdődnek a rendezvények az évforduló kapcsán, 12.30 órától a két világháború áldozataira emlékeznek az iskola udvarán, koszorúzásra is sor kerül. Szabó Magdolna (Szeged) fotókiállítása az unitárius parókián nyílik meg 13.30 órakor, majd 14 órakor az orvosi rendelő átadási ünnepségére kerül sor a kultúrotthonban. Az ünnepi ebédet követően 16 órától szórakoztató népi játékokat, szalmafonást mutatnak be, lovasbemutató is lesz. 20 órától bált tartanak a kultúrotthonban. Július 23-án 11 órakor ökumenikus istentisztelet lesz a református templomban.

Népújság – 2006-07-18

 

 

60 éves egyházközség

A marosvásárhelyi V. Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma a július 30- án, vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődő hálaadó istentisztelet keretében ünnepli meg az egyházközség megalakulásának 60. és önállósulásának 30. évfordulóját.

Népújság – 2006-07-18

 

 

Nemzetközi kórustalálkozó Nyárádszeredában

A nyárádszeredai Bocskai István Dalkör és a helyi tanács július 29-én, szombaton Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére rendez nemzetközi kórustalálkozót. A program szerint 14 órától gyülekeznek a kórusok a líceum udvarán és a közös dalok próbájára kerül sor, 15 órától istentiszteletet tartanak és felvonulnak a főtéren. A megnyitóra és a köszöntőbeszédekre, a kórusok fellépésére, a közös záróénekre valamint az emléktárgyak és diplomák átadására 16 órai kezdettel kerül sor. Este 7 órától kiértékelik a találkozó tanulságait, amit ünnepi vacsora követ.

Népújság – 2006-07-18

 

 

Fapados repülőjárat indult Budapestről Vásárhelyre

 

 

Elindult az első fapados légi járat Marosvásárhely és Budapest között. "A fapados nem a kényelem, hanem az árak csökkenését jelenti" - fogalmazta meg a Wizz-Air légitársaság magyarországi igazgatója, Váradi József. Negyvenperces repülés után tegnap egy 180 férohelyes, "telt házas" Airbus érkezett a vidrátszegi nemzetközi reptérre. A Wizz-Air a második társaság, amely fél év leforgása alatt budapesti járatot indít.

A Wizz-Air heti három úttal indított, de az internetes jegyfoglalási kedv már most arra késztette a céget, hogy szeptember 28-ától négy járatra bővítse kínálatát. Szintén ősztől létrejön a magyar és a román fováros, illetve a Budapest és Arad közötti kapcsolat is. A tervek szerint jövőtől Marosvásárhelyről Olaszországba és Spanyolországba is lehet repülni.

Négyéves fennállása óta a Wizz-Air Kelet-Európa egyik legnagyobb fapados légitársaságává nőtte ki magát. Stefan Runcan, a vásárhelyi repülőtér parancsnoka szerint az év végéig többen repülnek majd Wizz-Airrel, mint 2005-ben valamennyi Marosvásárhelyen landoló géppel. A derulátást a jegyek ára határozza meg, illetve az, hogy a székelyföldi turistákon kívül már a tegnapi járatra is számos Brassó és Prahova megyei utas jelentkezett. Előre foglalt hely esetében jelenleg egy odaút röptéri illetékkel együtt mindössze 69 új lejbe kerül. Az alacsony árakról Váradi József elmondta, hogy a cég gazdasági politikájának köszönhetőek. "Míg a Tarom esetében egy alkalmazott átlagosan 1500 utast szolgál ki, nálunk egy főre 7500 utas jut. Ugyanakkor mi a mellékrepülőtereket vesszük igénybe, ezért választottuk Marosvásárhelyt, illetve Bukarestben a Baneasát" - magyarázta az alacsony árakat az igazgató. A tegnap délutáni járatavatón jelen lévő Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester nem mulasztotta el megjegyezni, hogy számításai és kilincselései megalapozottak voltak, hiszen a budapestiek, akik nem bíztak a vásárhelyi járatok életképességében, most egyre-másra indítják gépeiket. A tervek szerint ősztől újabb fapados társaság kíván légihidat teremteni Budapest és a Székelyföld között.

Szucher Ervin

Krónika - 2006-07-18

 

 

A 75 éves Toró Tibor atomfizikust köszöntjük

A székelyek fizikusa Beszélgetés Toró Tiborral, a Magyar Akadémia külső tagjával

(Részletek a Tiszatájban megjelent interjúból)

– Professzor úr, mit jelent neked ez a mondat: „Énlaka felett, a Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a Gondviselés”?

– Sok mindent! Tamási Áron Tüzet vegyenek balladai hangulatú novellájából idéztél. Annak kezdő sorait. Ami felett elaludt a gondviselés, az a szülőfalum, Énlaka.

– És a Firtos lova?

– Igen, ezt illik megmagyarázni, kevesen tudják. A Firtos-hegy a Hargita legnyugatibb nyúlványa. A meredek hegy Énlakára néző oldalában van egy andezittufából álló rész, mely lovat formáz. Messzire ellátszik, és a környékbeli falvaknak jelzi az időjárás alakulását: amikor a Firtos lova kifehéredik, jó idő lesz, ha megszürkül, eső készül. A Firtos-hegy körül egykor castrumban római katonák táboroztak, utána vár épült oda, majd a minoriták kolostora. Alatta van a kicsi falu, Énlaka, a régi Udvarhely megyének, Udvarhely széknek nyugati peremén. Édesanyám ott dolgozott helyettes tanítónőként. Énlaka színtiszta unitárius falu, kicsi gótikus templomának kazettás mennyezete őrzi az egyik legismertebb, 1668-ból származó székely rovásírásos emléket. Református édesanyám a szomszédos Etédről származott. Később áthelyezték Nagygalambfalvára, Kányádi Sándor falujába, ahol összeismerkedett édesapámmal. Ott született a bátyám. A velem várandós édesanyám még visszautazott Énlakára, hogy összeszedje a holmiját, de a visszaútra már nem hagytam neki időt. Az iskolában láttam meg a napvilágot, édesanyám kis tanári szobájában. Énlakának azonban csak hat hétig voltam lakosa. Gyermekkorom emlékvilága egy festői szépségű erdővidéki faluhoz, Magyarhermányhoz köt, ahol szüleim tanári állást kaptak. Erdővidék Háromszék megye északnyugati szeglete, borvizekben és székely legendákban gazdag tája, amelynek Barót a központja. A csaknem húsz falucskájából meglepően sok kultúránkat gazdagító ember került ki: Apáczai Csere János, Baróti Szabó Dávid, Bölöni Farkas Sándor, Hermányi Dienes József, Kriza János, Nagybaconi Nagy Vilmos, végül, de semmiképpen sem utolsóként a számomra talán legkedvesebb székely mesemondó, Benedek Elek.

– Irigylésre méltó gyermekkorod lehetett ebben a csodavilágban.

– Gyönyörű évek voltak. Miénk, a gyerekeké volt az egész falu. Ismertünk minden bokrot, virágot, minden madarat, madárfészket. Nehezen hiszik el nekem, de így volt: a Barót-patakában kézzel fogtuk a pisztrángokat a kövek alól. Nem horoggal és csalival horgásztunk. Gyönyörű kertünkben nagy ponyik almafa állt, legalább húsz véka almát szedtünk le róla. Éppen a napokban emlegettük a bátyámmal, hogy Bolyai Farkas halála előtt azt kérte, sírjára ponyik almafát ültessenek.

– Édesapádról még nem beszéltél.

– Ő kányádi. Érdekes, hogy a székelyek között a Toró név csak itt fordul elő, Kányádban. Apám és anyám is kemény nyakú kálvinista székely családból származott. Gyerekkoruktól a kitartó munkához szoktatták őket. Nagyon komolyan vették a hivatásukat. Őket nem kellett kényszeríteni, hogy falura menjenek tanítani. Akkoriban, a két világháború között Hermányba járt nekünk a Brassói Lapok. Annak könyvkiadása is volt. Könyveikre minden tanító előfizetett. Ezeket egytől egyig ismertem, később hozzám kerültek, féltve őrzött kincseim lettek. Akkoriban egy olyan erdélyi kisvárosnak, mint az akkor 4-5 ezres lélekszámú Barót, hetilapja volt. Megjegyzem, 1989 után ismét van.

– Az elemi iskola után Székelyudvarhelyre, a református kollégiumba írattak be.

– Tizenegy évesen kerültem Udvarhelyre, nyolc évig jártam ott iskolába. Székelyudvarhelynek Trianon előtt három nagy iskolája volt. A jezsuiták által alapított Baróti Szabó Dávid Katolikus Főgimnázium, mely 1993-ban lett 400 éves. Ott érettségizett Tamási Áron, akinek nevét viseli ma az iskola. Apafi kancellárja, Bethlen János és fia, Miklós 1670-ben alapította a református kollégiumot. Oda járt Benedek Elek, Orbán Balázs, ott érettségizett Ravasz László. A harmadik iskola az Eötvös József minisztersége alatt létesített állami főreál iskola volt, ahol 1910 és 1913 között Szabó Dezső francia–magyar szakos tanárként dolgozott. A román állam 1927-ben nem adta meg a református kollégiumnak a nyilvánossági jogot, vagyis azt, hogy érettségiztethessen. A bécsi döntés után 1940-ben Észak-Erdélyt visszaadták, a református kollégiumban újraindult az oktatás. Én 1942-ben kerültem oda, de akkor meg jött a háború. 1944-ben a németek megszállták Magyarországot. Március 19-én az igazgatónknál megjelent két magas rangú német tiszt. Haáz Ferenc Rezső igazgató rajztanár és festőművész volt, kétméteres, hatalmas ember, egy felvidéki cipszer, aki itteni lányt vett feleségül és igazi jó székely lett belőle. Gyűjteni kezdte a székely népművészet értékeit, a református kollégiumban kis néprajzi múzeumot hordott össze. Ez képezi alapját a mai székelyudvarhelyi Néprajzi Múzeumnak, melyet róla neveztek el. A németek körbejárták az intézetet, mindent szemügyre vettek. Rá egy hétre minket hazaküldtek, és 1944-ben többet már nem volt tanítás. Az iskolát kórháznak rendezték be.

– A háborúnak vége lett…

– Az iskolát ’45 februárjában folytattuk. A református kollégium nem tudta megnyitni kapuit, tanáraink nagy részét a harctérre vitték, kevesen jöttek vissza, a többiek meghaltak vagy fogságba kerültek. Akkor mindnyájan felmentünk a katolikus gimnáziumba. Az egész Erdővidék, a reformátusok is. Két évig igazi ökumenét éltünk meg együtt.

– Gondolom, a Hargita fölött különös szépséggel szikrázhat az égbolt.

– Azt látnod kellene! Én pedig minden csillagképet megtanultam. Ma is felismerem őket.

Miért nem csillagász lettél?

– Legszívesebben annak mentem volna. Romániában azonban nem volt külön csillagászképzés. Akkoriban csak a matematika-fizika karon volt egy csillagászati tárgy. Így miután ’50-ben leérettségiztem Udvarhelyen, Temesvárra kerültem a matematika-fizika szakra. Ott legalább csillagász volt a rektor.

– Hogyan kerültél át a csillagok vonzásából az atomokéba?

– Még gimnazistaként megvettem Udvarhelyen a magyar Szikra Kiadónál megjelent Az atom titka és hatalma című, franciából magyarra fordított könyvet. Annak világa döbbenetesen megfogott. Már Temesváron került kezembe egy kiváló tankönyv, Spolszkij kétkötetes Atomfizikája. Az ötvenes évek elején jelent meg Blohincev A kvantummechanika alapjai című könyve, erre szintén rácsaptam. Ezeket a könyveket román nyelven olvastam.

A román mellett a magyar szakirodalmat is tanulmányoztam. Előfizettem a Fizikai Szemlére, a Természettudományi Közlönyre, az Élet és Tudományra. A Fizikai Szemlét egy színes egyéniség, világra nyitott szemű fizikus, Marx György szerkesztette. Emlékszem rá, amikor a New York-i Columbia Egyetemen és Princetonban dolgozó két fiatal kínai fizikus, Lee és Yang 1956 októberében a Physical Review-ban közzétették a szakmát megdöbbentő felismerésüket a térbeli paritás megmaradási tételének érvénytelenségéről a gyenge kölcsönhatásokban, Marx György erről rövidesen beszámolt a Fizikai Szemlében. Forradalmi időszaka volt ez a fizikának, hiszen a kutatók hosszú időn át hittek a paritás megmaradásában. És akkor Lee és Yang azt állította, hogy ez a gyenge kölcsönhatásoknál nem teljesül! Ennek a következményét még nehezebben tudták megemészteni, miszerint a kölcsönhatás erőssége befolyásolja a téridő-szimmetria érvényességét. Wolfgang Pauli is a kétkedők között volt. 1957 januárjában ezt írta Victor Weisskopfnak, a nagy európai részecskegyorsító, a CERN későbbi igazgatójának: „Nem hiszem, hogy az Isten balkezes, és kész vagyok nagy összegben fogadni, hogy a kísérletek majd szimmetrikus elektroneloszlást adnak. Semmiféle logikai összefüggést nem látok egy kölcsönhatás erőssége és tükrözési szimmetriája között.” A kísérletek azonban Lee és Yang hipotézisét igazolták. Wu kínai fizikusnő és csoportja a Columbia Egyetemen kísérletet végeztek, mely megmutatta, hogy a kobalt-60 ß-bomlásánál nem teljesül a tükrözési szimmetria. Lee és Yang rohamgyorsasággal Nobel-díjat kapott, a cikkük megjelenését követő évben.

– Toró Tibor pedig ekkor szeretett bele egy rejtélyes részecskébe, a neutrínóba.

– Nem is sejted, hogy erre a kapcsolatra mennyire találó kifejezést használtál. 1992-ben előadás tartására hívott Marosvásárhelyre a Kemény Zsigmond Társaság, a helyi szellemi elit egyik fóruma. Kérdezték, miről szeretnék beszélni, mi lesz az előadásom címe. Mondtam: „Neutrínó mon amour”, vagyis „Szerelmem, a neutrínó”. A hallgatóságnak elárultam, már vagy harminc évre tekint vissza kapcsolatom a neutrínóval. Utána odajött hozzám Oláh Tibor, az olasz kultúrán nevelkedett neves vásárhelyi irodalomtörténész, a társaság azóta elhalálozott elnöke, és azt mondta, „Tibi, ez már nem szerelem, ez házasság.” Mosolyogva pontosítottam: „Szerelmi házasság!”

– Ma háromféle neutrínót ismerünk, az elektron-neutrínót, a müon-neutrínót és a tau-neutrínót. Melyiket detektálták?

– Itt jön a lényeg! A Napban csak elektron-neutrínó keletkezik, ezeket tudjuk detektálni, ezek egy része tűnik el. A részecskéket és a közöttük létrejövő kölcsönhatásokat a fizikusok az úgynevezett Standard modellel írják le. A modell szerint a neutrínónak nincs nyugalmi tömege, vagyis az zérus, úgy, mint a fotoné. Amennyiben legalább az egyik féle neutrínónak a három közül tömege lenne, akkor azok egymásba alakulhatnának át; ezt nevezzük neutrínó-oszcillációnak. Ez megoldaná a napneutrínók problémáját. Az elektron-neutrínó ekkor a Napban vagy a Földben, esetleg a Földig vezető úton átalakulhatna müon – vagy tau-neutrínóvá. Azokat pedig már nem „látják” a napneutrínó detektorok.

– Jó lenne kimutatni a másik két neutrínót.

– Igen, ezen is dolgoznak. Kanadában a Sudbury Neutrino Observatory berendezése két kilométer mélyen a föld alatt van, egy bányában. Detektora ezer tonna nehézvíz, melyet négy méter vastag vízréteg vesz körül. Folynak kísérletek arra vonatkozóan is, hogy kimutassák, van tömege a neutrínónak. A legutóbbi fejlemények mind azt valószínűsítik, hogy legalább az egyik féle neutrínónak zérustól eltérő véges tömege van. Tehát létezik a neutrínó oszcilláció.

– A neutrínó története tehát „végtelen történet”. Nem kellene továbbírni azt a könyvet?

– Dehogynem. Csak egy kis idő kellene hozzá. Legalább egy nyugodt év.

– Beszéljünk a másik nagy szerelmedről is, az abszolút geometria megalkotójáról, Bolyai Jánosról. Fizikusként hogyan jutottál el Bolyaiig?

– Egyetemistaként, a temesvári antikváriumban került kezembe Dávid Lajos A Bolyai-geometria az Appendix alapján című könyve, melyet 1944 őszén jelentetett meg Kolozsváron. A Minerva Kiadó szerencsétlen időben hozta ki ezt a kötetet, akkor már menekült Kolozsvárról a Bolyai Egyetem. A nyomdászok még egy bőröndnyi könyvet átadtak a szerzőnek, néhányat eladtak, a többit bezúzták. Nem tudom, hogyan kerülhetett egy példánya a temesvári antikváriumba, pár lejért árulták, gyorsan megvettem. 1952-ben Bolyai János születésének 150. évfordulóját ünnepelték. Ennek tiszteletére a Bolyai Egyetem 1953-ban egy nagy Bolyai-monográfiát jelentetett meg. E két könyv volt a kezdet. Ma már akkora Bolyai-gyűjteményem van, mint talán senki másnak.

– Később magad is sokat írtál Bolyairól, emléke megőrzésének érdekében sokat tettél.

– Bolyai János, a fiatal mérnökkari tiszt 1823. november 3-án Temesvárról levelet írt édesapjának, Bolyai Farkasnak, a marosvásárhelyi Református Kollégium matézis- és fizikatanárának. Ebben tudatja vele korszakos felfedezését, s e levélben szerepel az azóta legendássá nemesedett sor: „semmiből egy ujj más világot teremtettem”. Jómagam 1960-tól mindent elkövettem azért, hogy Temesváron méltó emléket állítsunk Bolyai János felfedezésének, mely az alkotó emberi szellem tájainkon megmutatkozó legnagyobb teljesítménye. Tervünk 1993-ben valósulhatott meg, amikor a Mária Terézia korabeli, volt törzskari tisztek impozáns épületén felavathattuk a Bolyai-emlékművet, Jecza Péter szobrászművész alkotását.

– A Bolyai-díj felújításának kérdésében sem hagytad békén a magyar tudóstársadalmat. Különböző fórumokon újra és újra szóvá tetted hiányát. Ha jól emlékszem, 1991-ben bontottál először zászlót…

– Igen, jól tudod. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat alapításának századik évfordulója volt abban az évben. Az ünnepi rendezvényen Teller Ede és Gábos Zoltán társaságában a Társulat tiszteleti tagjává választottak. Előadásomban előhozakodtam a Bolyai-díj felújításának kérdésével.

– A Bolyai-díj újjászületett.

– Igen, 2000. november 4-én a díjat újra kiadták. Saharon Shelah izraeli matematikusnak ítélték oda, aki a halmazelméletben teremtett új, más világot. A Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat ezután ötévenként adományozzák „a megelőző tíz évben megjelent legkiválóbb, úttörő jelentőségű, saját új eredményeket, módszereket bemutató matematikai monográfia szerzőjének”.

– Több tanulmányt írtál a fizika geometrizálásáról. Ezekben meglepő végkövetkeztetésre jutottál. Szerinted Bolyai Jánost az einsteini geometriai dinamika előfutárának kell tekintenünk. Mik az indokaid?

– Albert Einstein 1915–1916-ban matematikai formába öntötte a geometriai tér és a gravitáció, az anyag kapcsolatát. Híres gravitációs egyenlete a XX. századi fizika talán legnagyobb és legszebb alkotása. Eszerint ott, ahol anyag van, gravitációs erőtér keletkezik, mely meggörbíti a teret, az euklideszi térből görbült, négydimenziós térré alakítja át. A fizika geometrizálásának gondolata, hogy a fizikai kölcsönhatás meghatározhatja a tér szerkezetét, messziről jött. Bernard Riemann 1854 júniusában megtartott magántanári habilitációs előadása végén annak a sejtésének adott hangot, hogy a geometriai értelemben vett tér szerkezetét végső soron fizikai tényezők, erők határozzák meg. Bolyai új, más világa szerint végtelen sok ellentmondásmentes hiperbolikus, nem-euklideszi geometria létezik. Melyik geometria valósul meg a természetben, melyik geometriai rendszer írja le a valóságot, mi határozza meg ezt? Bolyai leírta, hogy „a priori”, előzetesen ez nem eldönthető.

– Professzor úr, úgy tudom, a nyolcvanas évek elején a Securitate is felfigyelt rád.

– Ez így volt. Emlékszem, 1984. május 9-én megjelentek nálam, és azt mondták…

– …hogy fizikát szeretnének tanulni!

– Ma már könnyen viccelődhetsz ezzel, akkoriban azonban súlyos következményei lehettek egy ilyen látogatásnak.

– Elnézésedet kérem. Miért jöttek?

– Azt mondták, bevisznek a temesvári Securitatéra, hogy tisztázzunk valamit. Itt is tisztázhatjuk – válaszoltam. Azt nem lehet – vetették oda, és már vittek is. Ebből az lett, hogy egy hónapon át nap mint nap bevittek és alkalmanként 5-6 órát kérdezgettek.

– Mire voltak kíváncsiak?

– Azzal kezdték, hogy soroljam fel azoknak a nevét, akik engem ismernek Temesváron. Nem voltam ismeretlen ember a városban, jó hosszúra nyúlt a lista. Amikor hazaengedtek, arra gondoltam, szólnom kellene azoknak, akiknek a nevét megemlítettem. Feleségem és Tibi fiam elment négy-öt helyre, hogy figyelmeztesse az ismerőseinket. Másnap a szekusok ordítva fogadtak: hogyan merészeltem telekürtölni a várost, hogy behoztak ide és kihallgattak.

– Tehát akiket figyelmeztetni akartál, azok közül valaki ezt bejelentette.

– Hárman is jelentették. Ma már pontosan tudom, kik voltak. Így kezdődött. Azután módszeresen végigmentek az egész Székelyföldön. Ahol előadásokat tartottam, ahol ismerőseim, barátaim voltak. Abban az időben tudományos előadásokat már lehetett tartani, mást nem nagyon. Mozgékony ember vagyok, sok helyen megfordultam, több száz előadást tartottam. A szekusoknak volt egy listájuk, aszerint haladtak. Szép lassan kiderült, hogy honnan érkeztek rólam jelentések. Székelyudvarhelyen például az előadásom után egyik osztálytársam meghívott magához. Ott beszéltem a magyar iskolák megóvásáról, a kihallgatásomon erről is tudtak, a fejemre olvasták. A végén megfogalmaztak egy vádat, és ezt igyekeztek elismertetni velem. Azt kellett volna írásba adnom, hogy egy földalatti magyar irredenta mozgalom romániai vezetője vagyok, összekötője és kapcsolatépítője a bukaresti, a székelyföldi, az anyaországi és a nyugati emigráció magyarságának. Az összeesküvés-elméletükben szerepelt még Domokos Géza, Huszár Sándor, A Hét alapító főszerkesztője és Ágoston Hugó fizikus, tudományos újságíró, Molnár Gusztáv filozófus, a Kriterion Kiadó akkori szerkesztője, akiknél néhányszor megszálltam, amikor Bukarestben jártam.

– Vérbeli tanáralkat vagy, ezt több előadásodon tapasztalhattam. Amikor hallgatóid elé állsz, vibráló lobogásban ezer fokon égsz. Szeretsz tanítani?

– Nagyon.

– Mit szeretsz ebben a hivatásban?

– A tudás átadásának az örömét. Amihez hozzájutottam, amit megtanultam, az ne csak az enyém, hanem másoké is legyen. Jó látni diákjaim arcán, amikor felkeltem az érdeklődésüket és kinyílnak az új ismeretek befogadására. A temesvári egyetemen a modern fizika különböző ágait adtam elő, a kvantumfizikát, a magfizikát, a relativitáselméletet, a szubnukleáris fizikát. Ott sajnos már nyugdíjaztak, a Szegedi Tudományegyetemen azonban még tartok előadásokat fizikus hallgatóknak egy új tudományágról, a részecske-asztrofizikáról, amely már a XXI. század tudománya.

– Tudom, ha hívnak, a világ végére elmész, hogy a fizikát népszerűsítsd. Gondolom, voltak emlékezetes előadásaid.

– A Székelyföldön gyakran tartottam előadást. A nyolcvanas évek vége felé járhattunk, amikor Székelykeresztúrra hívtak. Talán emlékszel rá, akkor fedezték fel azt a híres szupernóvát, amit így jelöltek: SN 1987A. Nagy szenzáció volt, hiszen utoljára Kepler látott szupernóvát 1606-ban szabad szemmel, csaknem négyszáz éve. Az SN 1987A a Nagy Magellán-ködben robbant, csak a déli féltekéről lehetett látni.

– Szeretném, ha beszélnénk még a tanártovábbképzés nagy erdélyi missziójáról, a Bolyai Nyári Akadémiáról. Tudom, ez szívügyed, évek óta figyelem erőfeszítéseidet, hogy a fizikatanároknak színvonalas és sokszínű előadásokat juttass, neves előadók megnyerésével. Miért tartod fontosnak ezt a munkát?

– Félévszázad alatt mintegy ötezer középiskolai tanárt oktattam a XX. század fizikájának nagy elméleteire. Tapasztaltam, hogy a hallgatókat leginkább a fizika frontvonalának kérdései érdeklik, melyek az ismert és az ismeretlen határvidékein bukkannak fel. A legújabb eredményekről hiteles forrásból merítve kell tájékoztatnunk a fizikát oktató tanárokat. Erről, valamint a fontos fogalmak születésének és továbbfejlődésének a történetéről nekik tudniuk kell. Például a neutrínó genezistörténete, újabb és újabb arcának felismerése izgalmasabb lehet egy detektívregénynél. Fizikatörténetet évekig tanítottam a temesvári tudományegyetemen. Arra, amire Simonyi Károly vállalkozott híres könyvével, A fizika kultúrtörténetével, nekem már nem volt sem erőm, sem bátorságom. Maradtam a XX. századnál, ennek a fizikájából lényegében ötven évet aktívan átéltem, első kézből ismerem. A Bolyai Nyári Akadémia programjának összeállításakor fontosnak tartom, hogy tanárainkat az évfordulóhoz kapcsolódva megismertessük a XX. század fizikájának nagy alakjaival. 2005-ben a Fizika Évét ünnepeljük, erre tehát különösen jó alkalom adódik.

– Ha mondjuk kétszáz év múlva visszatérhetnénk az árnyékvilágból, miről érdeklődnél először, mire lennél kíváncsi?

– Mindenképpen szeretném megtudni, hogy a fizikusoknak sikerült-e egy koherens, logikus, szintézisteremtő elméletet megalkotniuk. A másik, ami nagyon izgatna, hogy hol tart a neutrínókutatás. Még mindig csak három neutrínót ismernek-e, és az Univerzumban rejtőző sötét anyag felfedte-e titkait?

– Családodról még nem is beszéltünk.

– Feleségem Udvarhelyen született, de Nagyváradon nevelkedett, apósom ennek a városnak volt neves matematika-fizika szakos tanára. Feleségem is a temesvári egyetemen tanult, egy évvel volt kisebb nálam, úgyszintén a matematika-fizika szakon végzett. Azután az egyetemen maradt, először a csillagászaton, később szeizmológus lett, a bánáti földrengések nagy szakértője. Még nem végezte el az egyetemet, amikor 1953-ban összeházasodtunk, két nappal Sztálin halála után. Utána vendéglőbe mentünk, de a gyász miatt háromnapos szesztilalmat tartottak.

– Ahogyan ismerlek, biztosan intézkedtél…

– Így van, kapcsolatba léptem a pincérrel, ez után lett mivel koccintanunk.

– A kölcsönhatást közvetítő részecske, gondolom, a lej lehetett.

– Így is fogalmazhatunk. Azután eltelt egy év, megszületett László fiam, 1957-ben pedig Tibor. Mindketten atomfizikusok lettek, Laci ma is a sugárvédelem első számú szakembere Romániában. Tibi 1989-ben úgy érezte, van mondanivalója a politikában, és már ötödik éve RMDSZ-képviselő a román parlamentben.

– Unokák?

– Nagy unokáim vannak! Ketten elvégezték az egyetemet. Laci lánya, Emese közgazdaságtant végzett, majd megtanult spanyolul, és egy évet ösztöndíjjal La Coruńában töltött. Tibi nagyobbik fia most végez a szociológián, a kisebbik másodéves a történelem szakon.

– Professzor úr, elégedett lehetsz a családoddal!

– Nincs okom panaszra, bár örvendtem volna, ha valamelyik unokám a matematika-fizika szakot választja. Többet tudtam volna nekik segíteni.

– Majd a dédunokák követnek utadon. Az öröklött anyag nem tűnik el.

– Legyen igazad. Staar Gyula

Erdélyi Napló – 2006-07-18

 

 

Kezdődik Tusványos (XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem)

 

 

Ma reggel tizenhetedik alkalommal rajtol Tusvá­nyos. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor néven ismertté vált egyhetes rendezvény ebben az évben tömörebb formában, de igen változatos, érdekes programmal várja az érdeklődőket. A szervezők kicsit kevesebb politikát és több szórakozást ígérnek, ám a délelőtti, délutáni előadások ezúttal is fontos közéleti, gazdasági, politikai kérdéseket boncolgatnak, hazai magyar és román, illetve magyarországi szakemberek egész sorát várják Tusnád­fürdőre. A tábor mottója: Így is lehet — Egy másik Románia, egy másik Magyarország.

Az első napon Románia és Magyarország unión belüli viszonyát járják körbe a meghívottak. Jelen lesz Adrian Severin, Bogdan Olteanu, Eck­stein-Kovács Péter, Gál Kin­ga, Németh Zsolt, Schöp­f­lin György és Vasile Dâncu. Dél­után a rendszerváltás romániai és magyarországi éveit veszik nagyító alá a politológusok, politikusok.

A tábor második napja főként a gazdaságé, a meghívottak az állam és a vállalkozói szféra viszonyát boncolgatják a délelőtti és délutáni előadásokon egyaránt. Ugyanekkor esik szó a csángók helyzetéről is, és Pluralizmus, összefogás, autonómia címmel beszélgetésre kerül sor a romániai magyar politikai paletta legkülönbözőbb pólusain álló közéleti szereplők részvételével. Az ekkor megkezdett párbeszéd pénteken délelőtt folytatódik Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László püspök, az EMNT elnöke között. A határon túli magyarság szervezeteinek képviselői délután a regionalizmus és az önkormányzatiság kérdéseiről beszélgetnek a tusványosi ,,mini-Máért” meghívottai: Duray Miklós (ügyvezető alelnök, Magyar Koalíció Pártja), Egeresi Sándor (a vajdasági Tartományi Parlament alelnöke), Kern Imre (a VMSZ ügyvezető alelnöke), Kovács Miklós (elnök, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ). Ugyancsak pénteken egy másik aktuális kérdésről is szó esik a táborban Egyetem és nemzetpolitika címmel, román és magyar egyetemi oktatók, vezetők részvételével.

A szombati nap előadásait hagyományosan Orbán Viktor, a Fidesz — Magyar Polgári Szövetség elnöke kezdi, előadásának címe a tábor címének egyik fele: Egy másik Magyarország. Délután még szó esik az önkormányzati fejlesztésekről és beruházásokról, Garda Dezső parlamenti képviselő pedig Erdőirtás és népességcsökkenés a Székelyföldön címmel tart előadást.

A fő előadások mellett a gazdasági, a biztonságpolitikai, az ERGO, a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács műhelyeinek előadásait is érdemes figyelemmel kísérni. Idén sem marad el a színház, a film és az irodalom sem. Ez utóbbi fénypontjának minden bizonnyal a két költőóriás, Faludy György és Kányádi Sándor találkozása számít. A szabadidős tevékenységek közül természetesen a koncertek tartanak számot a legnagyobb érdeklődésre, és jogosan: az esti bulikon mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelő muzsikát. Fellép a moldovai Zdob şi Zdub, a csíkszeredai Tündérground, Demjén Ferenc, a Karthágó vagy a Heaven Street Seven.

(-kas)

Háromszék - 2006-07-19

 

 

Négynapos csúcsidény Tusványoson

 

Tegnap estig közel háromszázan érkeztek Tusnádfürdőre, ahová a jó idő is megérkezett a 17. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor első napjára. A szervezők abban bíznak, hogy két-háromezer fiatal kilátogat a táborba, amely rövidített, de nem szűkített programmal jelentkezett idén.

 

 

Egyébként a korábbi években megszokottnál valamivel kevesebb politikát, viszont több kikapcsolódási lehetőséget ígérnek a táborlakóknak a tusványosi szervezők. A gyermekeket játszóház, a felnőtteket borsátor várja a táborban.

„A korábbi években úgy tapasztaltuk, hogy igazából kedden-szerdán robbant be a hangulat a Tusványoson, így most az egész tábort a csúcsidőben tartjuk.” Így magyarázta Ilyés Szabolcs, az ErGo egyesület elnöke, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik szervezője, hogy idén nem tölti ki az egész hetet a tusnádfürdői kempingben szervezett rendezvény.

 

„Ezt bizony rövidebbre kellett szabni!"

Németh Zsolt (archív)

 

Elismerte, takarékossági megfontolások is szerepet játszottak a kurtításban, de hozzátette: a programkínálat ugyanolyan tömény, mint a korábbi években. Ilyés Szabolcs fontosnak tartotta, hogy a nyitásra a jó idő is megérkezett az Olt völgyébe, és a meteorológusok előrejelzése szerint egész héten kitart. A szervezők abban bíznak, hogy két-három ezer fiatal idén is bejegyezteti magát a táborban, az esti koncerteknek pedig öt-hat, de akár tízezer nézője is lesz. A szervezők egyébként a korábbi években megszokottnál valamivel kevesebb politikát, de annál több kikapcsolódási lehetőséget ígérnek. A táborban a gyermekeknek játszóház, a felnőtteknek borsátor nyújthat különleges élményeket, a hitbéli kérdésekről pedig a Keskeny út sátorban lehet beszélgetni.

Tegnap estig közel háromszázan érkeztek meg Tusnádfürdőre, ahol az első program, a Polgári Élet civil fórum kerekasztal-beszélgetése némi késéssel kezdődött. A Heaven Street Seven együttes koncertjére készülve a színpad előtti téren buldózerrel egyengették a tornacsarnok építése nyomán keletkezett anyag- és törmelékkupacokat. Az első „fecskék” körében némi elégedetlenséget keltett, hogy egy év alatt ötezer lejjel nőtt az „életszínvonal”: míg tavaly 20 ezer lejért mérték a csapolt sört, idén 25 ezret kell fizetni a pohárnyi habzó italért.

 

Szerdára ígérik

A tíz órára kitűzött megnyitó után a fősátorban rögtön neves politikusok előadásait hallgathatja meg az érdeklődő arról, hogy miként alakul Románia és Magyarország viszonya az Európai Unióban. E kérdésről Németh Zsolt és Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és alelnöke, Bogdan Olteanu, a román képviselőház elnöke, Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke, Gál Kinga és Schöpflin György európai parlamenti (EP) képviselő, valamint Vasile Dâncu és Adrian Severin EP-megfigyelők tartanak előadást.

Délután politológusok magyarázzák, hogy mennyiben tekinthető sikertörténetnek és mennyiben kudarcnak a román és a magyar rendszerváltás, majd az értelmiségi alternatíva esélyeiről beszélgetnek neves román és magyar értelmiségiek.

Ezzel párhuzamosan más-más helyszíneken a nemzetközi szervezetek hanyatlásáról, az 1956-os magyar forradalom újraértelmezéséről, a sajtószabadság esélyeiről, ellenségeiről, a nemzeti fejlesztési tervekről, valamint a kommunizmus bűneit kutató bukaresti intézet munkájáról hangzanak el előadások.

A sátortábor melletti futballpályán este a moldovai Zdob si Zdub és a Privát sika tv koncertezik.

Krónika

 

A 17. Bálványosi Nyári Szabadegyetem programja

 

1. nap, 2006. július 18. – kedd

DUNA TV SÁTOR

• 14.00 – Duna II. Autonómia csatorna élő adása

• 18.00 – Filmvetítés – Wass Albert portré

ERGO SÁTOR – POLGÁRI ÉLET

• 18.00 – Beszélgetés Bayer Zsolttal

ESTE

• Heaven Street Seven (HU), Slang (RO), Kettő-kettő (HU)

• Buli a csűrben

 

2. nap, 2006. július 19. – szerda

 

MEGNYITÓ

• 10.00 – Gáll Zoltán, Dinu Zamfirescu, Németh Zsolt, Szilágyi Zsolt

 

FŐSÁTOR – DÉLELŐTT

• 10.30 – Magyarország és Románia viszonya az EU-ban

Meghívott előadók: Adrian Severin (parlamenti képviselő, EP megfigyelő, RO), Bogdan Olteanu (parlamenti képviselő, a Képviselőház elnöke, RO), Eckstein-Kovács Péter (szenátor, a Jogi Bizottság elnöke, RO), Gál Kinga (EP-képviselő, HU), Németh Zsolt (országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke, HU), Schöpflin György (EP-képviselő, HU), Vasile Dancu (parlamenti képviselő, EP megfigyelő, RO).

Moderátor: Szilágyi Zsolt (politológus, az EMNT alelnöke, RO)

 

FŐSÁTOR – DÉLUTÁN

• 14.00 – Az átmenet eredményei és kudarcai Magyarországon és Romániában

Bakk Miklós (politológus, a BBTE tanára, RO), Calin Hintea (szociológus, a BBTE tanára, RO), Daniel Barbu (politológus, a Bukaresti Tudományegyetem tanára, RO), Gabriel Andreescu (politológus, az APADOR-CH elnöke, RO), Kelemen Hunor (parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, RO), dr. Schlett István (politológus, az ELTE ÁJK, Politikatudományi Intézet tanára, HU).

 Moderátor: Lőrincz Csaba (politológus, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának főtanácsadója, HU)

• 16.30 – A másik Magyarország, a másik Románia – az értelmiségi alternatíva

Dinu Zamfirescu (közíró, a Román Emigráció Intézete igazgatója, RO), Karátson Gábor (író, festő), Orbán János Dénes (költő, az E-MIL elnöke), Simon János (politológus, Miskolci egyetem).

Moderátor: Smaranda Enache (társelnök, Pro Europa Liga)

 

TUSNÁD SÁTOR – CIVILIZÁCIÓK – BIZTONSÁGPOLITIKAI MŰHELY

• 14.00 – Nemzetközi szervezetek hanyatlása? dr. Fórika Éva (jogász, a Temesvári Tudományegyetem óraadó tanára, RO), Pantilimon Rikhárd Árpád (szakértő, Európa Tanács, PATRIR). Moderátor: Csibi Magor (alelnök, T.N.L.)

 

TUSNÁD SÁTOR – JAKABFFY ELEMÉR ALAPÍTVÁNY

• 16.30 – 1956. Az újabb kutatások összegzése

Mircea Suciu (főszerkesztő, Dosarele Istoriei, RO), Pál Antal Sándor (történész, a Maros Megyei Levéltár főlevéltárosa, RO), Varga Andrea (történész, kutató, HU).

Moderátor: Hunyadi Attila (történész, a BBTE óraadó tanára, RO)

 

COMMITMENT SÁTOR

• 14.00 – Borsi Kálmán Béla: Öt nemzedék, és ami előtte következik… A temesvári levente-pör 1919-1920 című könyvének bemutatója

 

EFES SÁTOR – MÉDIASÁTOR

• 14.00 – Sajtószabadság és ellenségei

Huth Gergely (újságíró, a Magyar Nemzet belpolitikai rovatának szerkesztője, HU), Gazda Árpád (újságíró, a Krónika vezető szerkesztője, RO), Ioana Lupea (újságíró, az Evenimentul Zilei vezető szerkesztője), Mircea Toma (szociológus, a Media Monitoring Agency igazgatója), Sabina Fati (politikai elemző, Szabad Európa Rádió szerkesztője, RO), Vitézy Zsófia (újságíró, a Reform főszerkesztője, HU), Zsidó Ferenc (újságíró, a Polgári Élet főszerkesztője, RO).

Moderátor: Boros Zoltán (médiaszakértő, Intermedia, RO)

 

COMMITMENT SÁTOR – GAZDASÁGI MŰHELY

• 16.30 – Nemzeti fejlesztési tervek

Csutak István (államtitkár, Európai Integrációs Minisztérium, RO), Szabó Sámuel (igazgató, SAPARD ügynökség, 2005–2006, RO), Pelczné Gáll Ildikó (alelnök, FIDESZ, HU).

Moderátor: Menyhárt Csaba (ErGo)

 

EFES SÁTOR – JAKABFFY ELEMÉR ALAPÍTVÁNY

• 16.30 – A bukaresti Kommunizmus Bűneit Kutató Intézet szakmai estje

Cristian Pârvulescu (egyetemi tanár, a Pro Democratia elnöke, RO), Marius Oprea (történész, az Intézet igazgatója, államtanácsos, RO), Stejărel Olaru (történész, az Intézet ügyvezető igazgatója, RO).

 Moderátor: Toró T. Tibor (parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke)

 

ERGO SÁTOR – TERMÉSZETTUDOMÁNYI ELŐADÁSOK

• 16.30 – Sejtstruktúrák fizikája

Meghívott: Derényi Imre (biofizikus, az ELTE TTK tanára, HU) ERGO SÁTOR – ÉLETÚT-BESZÉLGETÉSEK

• 18.00 – Schöpflin György

Moderátor: Löffler Anna (Pro Minoritate, HU)

 

MIT – IFJÚSÁGI SÁTOR

• 11.00 – RMCSSZ-program: Cserkészkapu építés

• 12.00 – RMCSSZ-program: Kézműves műhely, nemezelés

Meghívottak: a sepsiszentgyörgyi Bölöni Farkas Sándor cserkészcsapat cserkészei

• 14.00 – KoMPoT-program: Forrásvonzási lehetőségek és hálózatépítés ifjúsági szervezetek számára a Kárpát-medencében.

Meghívottak: Borboly Csaba (elnök, MIÉRT, RO), Pósa Tibor (elnök, OMDSZ, RO), Ilyés Szabolcs (ügyvezető igazgató, ErGo, RO), Ekler Gergely (elnök, HÖOK, HU).

Moderátor: Derzsi László (ErGo, RO)

• 16.30 – KOMPOT-program: Törésvonalak az erdélyi ifjúsági szférában.

Meghívottak: Sándor Krisztina (elnök, MIT, RO), Kovács Péter (társelnök, MIÉRT, RO), Béres Csaba (elnök, KMDSZ, RO).

Moderátor: Gálffy Csaba (KoMPoT)

 

EFES SÁTOR – IRODALMI SÁTOR

• 16.30 – Bretter György Irodalmi Kör, Tusványosi Irodalmi délelőtt. Király Zoltán, Burus János Botond (felolvasás)

• 18.00 – Kalász Márton (író, Magyar Írószövetség elnöke)

 

BORSÁTOR

• 18.00 – Balatoni Borvidék. Jásdi István (Csopak), Laposa József/Bence (Badacsony), Légli Ottó (Balatonboglár).

Moderátor: Borbély Zsolt Attila

 

FILMSÁTOR

• Filmvetítés – 10.00, 17.00

 

CORVINA KÖNYVESHÁZ SÁTRA

• 10.00 – Játszóház gyerekeknek

 

DUNA TV SÁTOR

• 11.00 – Filmvetítés – Kézjegy: Cserhalmi György (szerkesztő-rendező: Mispál Attila)

• 16.00 – Duna II. Autonómia csatorna élő adása

• 19.00 – Filmvetítés – Álomturné (rendezte: Gáspár Judit és Szekeres Csaba)

 

KESKENY ÚT SÁTOR

• 11.30 – Sátornyitás, déli áhítat

• 12.00 – Szerelem, az örök téma. Előadó: Molnár Sándor

• 16.00 – Kézműves foglalkozás: gyöngyfűzés, bogozás, rajzolás, festés

• 19.00 – Gitárest. Meghívott: Ruszka Sándor (a Karaván és a Klausenburg gitárosa)

• 21.00 – Teaház. Filmvetítés: Casomai

• 22.30 – Beszélgetés zsíros kenyér és üdítő mellett

 

ESTE – AZ EST TÁMOGATÓJA A VODAFONE

• Privát sika tv (HU), Zdob şi Zdub (MLD), Tündérground (RO)

• Dj Moenotronic & Friends

• Buli a csűrben

 

3. nap, 2006. július 20. – csütörtök

 

FŐSÁTOR – DÉLELŐTT

• 10.00 – Mit teljesít(ett) az állam a vállalkozói versenyképesség javítása érdekében?

Meghívott előadók: Borbély László (területrendezési és középítkezési ügyekkel megbízott miniszter, RO), Demeter Attila (miniszteri tanácsos, Gadasági és Kereskedelmi Minisztérium, RO), Domokos László (országgyűlési képviselő, Fidesz), Nagy István (vezérigazgató, AUDI Bank, Svájc), Szatmáry Kristóf (országgyűlési képviselő, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, HU), Varujan Vozganian (szenátor, a Költségvetési Bizottság elnöke, RO), Paul Baran (Romanian Think Tank, RO).

Moderátor: Misovicz Tibor (közgazdász)

 

FŐSÁTOR – DÉLUTÁN

• 14.00 – Mit kaptak és mit várnak a vállalkozók a kormánytól?

Gansperger Gyula (vezérigazgató, Wallis Rt.), Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara), Szalai Péter (vezérigazgató ERSTE biztosító, HU).

Moderátor: Mátis Jenő (önkormányzati képviselő, Kolozs Megyei Tanács, RO)

• 16.30 – Bákótól Brüsszelig – Változhat-e a csángók helyzete Románia uniós csatlakozásával?

Benke Pál (alelnök, MCSMSZ, RO), Berszán Lajos (a Szent Erzsébet Gimnázium igazgatója, Gyímesfelsőlok, RO), Duma András (költő, Klézse, RO), Gabriel Andreescu (politológus, az, APADOR-CH elnöke, RO), Kolozsvári Tibor (Szent Ferenc Alapítvány, RO), Sógor Csaba (szenátor, RO), Varga Andrea (történész, kutató, HU).

Moderátor: Szilágyi Zsolt (Mikecs László Csángó Baráti Társaság, Nagyvárad)

 

COMMITMENT SÁTOR – MÉDIASÁTOR

• 14.00 – Internetes média

Borókai Gábor (főszerkesztő, Heti Válasz), Gerényi Gábor (szerkesztő, Index, HU), Kelemen Attila (főszerkesztő, Transindex, RO), Lovas Lajos (főszerkesztő, Hirtv.net, HU), Kovács Csaba (főszerkesztő, Erdely.ma, RO).

 Moderátor: Wagner István (szerkesztő, HU)

 

TUSNÁD SÁTOR – JAKABFFY ELEMÉR ALAPÍTVÁNY

• 14.00 – Észak Erdély 1940–1944. Az újabb kutatások összegzése.

Balogh Béni (történész, az esztergomi levéltár levéltárosa), Egry Gábor (történész, a Politikatörténeti Intézet kutatója), Hámori Péter (történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia tanszékének tanára).

Moderátor: Lázok Klára (doktorandus, JEA)

• 16.30 – Pluralizmus, összefogás, autonómia

Csuzi István (elnök, Magyar Polgári Egyesület), Nagy Zsolt (ügyvezető alelnök, RMDSZ), Puskás Bálint (szenátor, RMDSZ), Szász Jenő (elnök, MPSZ), Tulit Attila (alelnök, Székely Nemzeti Tanács), Toró T. Tibor (parlamenti képviselő, RMDSZ, alelnök, EMNT).

Moderátor: Bakk Miklós (politológus)

 

COMMITMENT SÁTOR – GAZDASÁGI MŰHELY

• 16.30 – Karrierépítés

László Géza (az Antenna Hungária vezérigazgatója, HU)

• 18.00 – Tőzsdejáték

 

EFES SÁTOR – JAKABFFY ELEMÉR ALAPÍTVÁNY

• 16.30 – Helyzetjelentés a Tismaneanu-bizottság kutatási programjáról

Cristian Vasile (történész, a bizottság tudományos titkára, RO)

 

ERGO SÁTOR

• 14.00 – Semmi pénzből beutazni a világot?

Filmvetítés: Letenyei László, Czomba Albert és szerzőtársaik: Turfan. Nyári kalandtúra

Stein Aurél nyomában. Budapest, TeTT Studio.

Meghívott: Letenyei László (antropológus)

 

ERGO SÁTOR – TERMÉSZETTUDOMÁNYI ELŐADÁSOK

• 16.30 – Tudomány és áltudomány

Meghívott: Härtlein Károly (egyetemi tanár, BME, Fizikai Intézet, HU).

Moderátor: Simon Károly (ErGo)

 

ERGO SÁTOR – ÉLETÚT-BESZÉLGETÉSEK

• 18.00 – Kövér László (a Fidesz Országos Választmányának elnöke).

Moderátor: Ilyés Szabolcs

 

MIT – IFJÚSÁGI SÁTOR

• 10.00 – RMCSSZ program: Ügyességi erőpróba / Kulcstartó készítés

Előadó: Szabó Tibor

• 11.30 – IKE program: Szervezeti bemutató, előadás. Játék, éneklés.

Meghívottak: az IKE vezetői és munkatársai

• 14.00 – Fidesz Ifjúsági Tagozat program: Az ifjúság politikai preferenciái 2006-ban

Előadó: Loppert Dániel

• 16.30 – MIT program: Van-e erdélyi magyar ifjúsági jövőkép? (kerekasztal-beszélgetés)

Meghívottak: Kurkó János, Székely Kinga-Réka, Korodi Alpár, Bartos Károly, Bakk Jutas

 

EFES SÁTOR – IRODALMI SÁTOR

• 12.00 – Bretter György Irodalmi Kör, Tusványosi Irodalmi délelőtt

Muszka Sándor, Márkus András, Cseke Róbert (felolvasás)

• 18.00 – Márton László vs. Kukorelly Endre

 

DUNA TV SÁTOR

• 11.00 – Filmvetítés – Kézjegy: Benedek Miklós (rendező: Horváth Edina)

• 13.00 – Közönségtalálkozó – A Duna Televízió Autonómiája

Házigazda: Cselényi László, a Duna Televízió elnöke

Vendég: Csinta Samu, a Krónika napilap főszerkesztője

• 14.00 – Kívánságkosár felvétel

• 17.00 – Filmvetítés – Az árulásról (rendező: Balogh Gábor, Hajdú Farkas Zoltán)

• 20.00 – Duna Televízió élő adása – Józsi nővér és a sárga bicikli

 

BORSÁTOR

• 18.00 – Egri borvidék. Kaló Imre, Pók Tamás, Vincze Béla

 

FILMSÁTOR

• Filmvetítés – 10.00, 17.00

 

KESKENY ÚT SÁTOR

• 11.30 – Sátornyitás, déli áhítat

• 12.00 – „Szabadság – illúzió”. Előadó: Bartos Károly (Karesz)

• 16.00 – Kézműves foglalkozás: gyöngyfűzés, bogozás, rajzolás, festés

• 19.00 – Gitárest. Meghívott: Ruszka Sándor (a Karaván és a Klausenburg gitárosa)

• 21.00 – Teaház. Filmvetítés: A kísérlet (Das Experiment)

• 22.30 – Beszélgetés zsíros kenyér és üdítő mellett

 

CORVINA KÖNYVESHÁZ SÁTRA

• 10.00 – Játszóház gyerekeknek

 

ESTE

• Keleti Átjáró (HU), A. G. Weinberger (RO), Yesterdays (RO), The Palomita Show (A)

• A Ráckevei Kéve Néptáncegyüttes műsora és táncháza

• Buli a csűrben

 

4. nap, 2006. július 21. – péntek

 

FŐSÁTOR – DÉLELŐTT

• 10.00 – Párbeszéd az autonómiáért

Meghívott előadók: Markó Béla (szenátor, miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke), Tőkés László (püspök, az EMNT elnöke).

Moderátor: Szilágyi Zsolt (politológus, az EMNT alelnöke)

 

FŐSÁTOR – DÉLUTÁN

• 14.00 – Regionalizmus és önkormányzatiság az EU-ban

Duray Miklós (elnök, MKP), Egeresi Sándor (alelnök, vajdasági Tartományi Parlament), Kern Imre (ügyvezető alelnök, VMSZ), Kovács Miklós (elnök, KMKSZ), Markó Béla (elnök, RMDSZ).

 Moderátor: Toró T. Tibor (parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke)

• 16.30 – Egyetem és nemzetpolitika

Alexandra Ionescu (politológus, a Bukaresti Egyetem Politikatudományi tanszékének dékánhelyettese), Bodó Barna (politológus, a BBTE tanára, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke), Daniel Barbu (politológus, a Bukaresti Egyetem Politikatudományi tanszékének vezető tanára), Hantz Péter (fizikus, a BBTE tanára, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke), Nagy László (fizikus, a BBTE rektorhelyettese), Szamosközy István (pszichológus, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnöke), Szilágyi Györgyi (szociológus, a PKE rektorhelyettese, RO).

Moderátor: Tonk Márton (dékán, Sapientia EMTE Kolozsvári karok, RO)

 

TUSNÁD SÁTOR – JAKABFFY ELEMÉR ALAPÍTVÁNY

• 14.00 – Kohabitációs helyzet Magyarországon és Romániában? Az államfő, a parlament és a kormány viszonya a két országban Bakk Miklós (politológus, a BBTE politológia tanszék tanára), Pesti Sándor (politológus, az ELTE ÁJTK tanára).

Moderátor: Kiss Ágnes (politológus, magiszteri hallgató, JEA)

 

EFES SÁTOR – MÉDIASÁTOR

• 14.00 – Új Televíziók Erdélyben. Változások az audiovizuális piacon

Meghívottak: Antal Zsolt (médiaszakértő, a Századvég Médiaműhely vezetője), Cselényi László (filmrendező, a Duna TV elnöke), Dénes László (újságíró, a Transilvania TV szerkesztője), Szalai Annamária (médiaszakértő, az ORTT tagja, HU).

 Moderátor: Koncz Attila (Duna TV)

 

EFES SÁTOR – CIVILIZÁCIÓK – BIZTONSÁGPOLITIKAI MŰHELY

• 16.30 – A NATO stratégiája Kelet-Európában

Eduard Hellvig (parlamenti képviselő, a Védelmi és Nemzetbiztonsági Bizottság tagja, RO), Lisa M. Heilbronn (konzul, Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége, Kolozsvári Információs Központ), Martonyi János (a polgári kormány külügyminisztere, HU).

Moderátor: Pantilimon Rikhárd Árpád (szakértő, Európa Tanács, PATRIR)

 

COMMITMENT SÁTOR – GAZDASÁGI MŰHELY

• 16.30 – A CBA International Franchise Kft. a Kárpát-medencében és azon is túl

Dienes Zoltán (a CBA Magyarország elnöke, HU)

 

TUSNÁD SÁTOR – JAKABFFY ELEMÉR ALAPÍTVÁNY

• 16.30 – Az MTA Kisebbségkutató intézetének kutatási programjai

Szarka László (történész, az intézet igazgatója)

 

ERGO SÁTOR

• 14.00 – Mental Map Editor – mentális térképek algoritmizálása

Előadók: Letenyei László (szociológus), Borbély Botond (programozó, Skysoft)

 

ERGO SÁTOR – TERMÉSZETTUDOMÁNYI ELŐADÁSOK

• 16.30 – Behálózva: Kis világok, hálózatok

Meghívott: Barabási Albert László (fizikus, a University of Notre Dame tanára, USA)

 

ERGO SÁTOR – ÉLETÚT-BESZÉLGETÉSEK

• 18.00 – Hernádi Zsolt. Moderátor: Ilyés Szabolcs

 

MIT – IFJÚSÁGI SÁTOR

• 12.00 – RODOSZ-program: Könyvbemutató – Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban, KJNT, 2005. Meghívottak: Bokor Zsuzsa (néprajzkutató), Peti Lehel (szerző)

• 14.00 – OMDSZ-program: Határon átívelő kapcsolatok és ezek fontossága az ifjúsági programok megvalósítása érdekében – Kárpát-medencei együttműködések – Az Összhang

Előadók: Diákhálózat, HÖOK, OMDSZ

• 15.00 – Az érdekképviselet tökéletesítése helyi, országos és nemzetközi szinten

Előadó: HÖOK

• 16.00 – A HÖOK és a diákhitel-rendszer

Előadók: Lasztovicza Gábor (HÖOK), Nagy Zoltán (HÖOK)

• 16.00 – RMCSSZ-program: Íjászbemutató, az Ifjúsági sátor előterében

Meghívottak: Székely Csaba, Tölgyesi Béla

• 16.30 – OMDSZ-program: Az OMDSZ tagszervezeteinek bemutatása

 

EFES SÁTOR – IRODALMI SÁTOR

• 12.00 – Bretter György Irodalmi Kör, Tusványosi Irodalmi délelőtt

Székelyföld Kulturális Folyóirat, Ferences István, Fekete Vince, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos (lapbemutató)

 

FŐSÁTOR – IRODALMI SÁTOR

• 18.00 – Faludy–Kányádi est

Meghívottak: Faludy György, Kányádi Sándor. Moderátor: Orbán János Dénes

 

BORSÁTOR

• 18.00 – Szekszárdi Borvidék. Dúzsi Tamás, Takler Pincészet

 

FILMSÁTOR

• Filmvetítés – 10.00, 17.00

 

CORVINA KÖNYVESHÁZ SÁTRA

• 10.00 – Játszóház gyerekeknek

 

DUNA TV SÁTOR

• 11.00 – Filmvetítés – Székelyföldi szolgasorsok (rendező: Moharos Attila)

• 14.00 – Duna II. Autonómia élő adása

• 20.00 – Filmvetítés – Testámentumi rendelés /székely főnemesek/ (rendező: Szakály István)

 

KESKENY ÚT SÁTOR

• 11.30 – Sátornyitás, déli áhítat

• 12.00 – Halál közeli élmények. Előadó: Nap Kati

• 16.00 – Kézműves foglalkozás: gyöngyfűzés, bogozás, rajzolás, festés

• 19.00 – Gitárest. Meghívott: Ruszka Sándor (a Karaván és a Klausenburg gitárosa)

• 21.00 – Teaház. Filmvetítés: Egyenesen át (Flatliners)

• 22.30 – Beszélgetés zsíros kenyér és üdítő mellett

 

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

• 18.00 – Csillagok Palotája, XVII-XVIII. századi régi magyar zene a nagyváradi Partium trió előadásában

• 19.00 – Ökumenikus istentisztelet

 

ESTE

• Karthago (HU), Fading Circles (RO), Transylmania (RO)

• Dj DuBase, Dj Leizaboy

• Buli a csűrben

 

5. nap, 2006. július 22. – szombat

 

FŐSÁTOR – DÉLELŐTT

• 10.00 – Egy másik Magyarország

Meghívott előadó: Orbán Viktor (a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség elnöke)

Moderátor: Németh Zsolt

 

FŐSÁTOR – DÉLUTÁN

• 15.30 – Önkormányzati fejlesztések, beruházások

Szász Jenő (polgármester, Székelyudvarhely, RO), György Ervin (prefektus, Kovászna megye), Kaba Gábor (polgármester, Zsombolya), Komlóssy József (a SENCE alelnöke, Svájc), Ráduly Róbert (polgármester, Csíkszereda). Moderátor: Antal Árpád (parlamenti képviselő, a Közigazgatási Bizottság tagja, RO)

 

EFES SÁTOR

• 15.30 – Erdőirtás és népességcsökkenés a Székelyföldön

Garda Dezső (parlamenti képviselő)

 

COMMITMENT SÁTOR – GAZDASÁGI MŰHELY

• 15.30 – Állásközvetítés, fejvadászat

Barna Katalin (programvezető, E-melo.ro, RO), Gyöngyi Annamária (Transindex, RO)

• 17.00 – Esettanulmány-játék

 

MIT – IFJÚSÁGI SÁTOR

• 14.00 – RODOSZ-program: Beszélgetés a moldvai csángó falvakat célzó társadalomtudományi kutatásokról

Meghívottak: Bárdi Nándor (Teleki László Intézet), Szabó Árpád Töhötöm (tanársegéd, BBTE magyar néprajz tanszék)

• 15.00 – MISZSZ-program: Kábítószer-fogyasztás a Kárpát-medencében

Meghívott: Varga Marianna (mentálhigiénikus, Budapest), Majzik Tamás (Drog Stop Budapest Egyesület, társelnök), Degi L. Csaba (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, tanársegéd). Moderátor: Oláh Katalin (Szatmárnémeti Caritas Drogprevenciós és Tanácsadó Iroda, projektmenedzser)

• 17.00 – MISZSZ-program: Szexualitásunk fejlődése elődeinktől napjainkig

Meghívott: Dr. Farkas Tibor (szexuálpszichológus, Budapest)

 

ERGO SÁTOR – TERMÉSZETTUDOMÁNYI ELŐADÁSOK

• 16.30 – A fény mér, épít és mozgásba hoz

Dr. Kelemen Lóránd (tudományos munkatárs, Szegedi Biológiai Központ).

Moderátor: Bálint Zoltán (ErGo)

• 17.30 – Bemutatkozik az Utolsó Figyelmeztetés

Előadók: Ablonczy Bálint, Benkő Levente, Balogh Ákos Gergely, Czotter András

 

BORSÁTOR

• 18.00 – Tokaji Borvidék. Bárdos Sarolta (a Béres szőlőbirtok és a Tokaj Nobilis főborásza), Demetervin Pincészet, Csizmadia András

 

DUNA TV SÁTOR

• 10.00 – Filmvetítés – Csigavár (rendező Zsigmond Dezső)

• 14.00 – Duna II. Autonómia élő adása

 

EFES SÁTOR – IRODALMI SÁTOR

• 12.00 – Bretter György Irodalmi Kör, Tusványosi Irodalmi délelőtt

Pálffy István (könyvbemutató)

 

CORVINA KÖNYVESHÁZ SÁTRA

• 10.00 – Játszóház gyerekeknek

 

ESTE

• 20.00 – Demjén Ferenc (HU), Titán (RO), Role (RO)

• Buli a csűrben

http://erdely.ma/ajanlo.php?id=18552 - [ 2006-07-19 - 07:20:05 ]

 

 

Románia és Magyarország együttműködésre ítélve (XVII. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor)

 

 

Mit jelent az ,,Egy másik Magyarország, egy másik Románia”, az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem mottójául választott gondolat? — ennek magyarázatával nyitotta meg az idei Tusványost Szi­lágyi Zsolt politológus, az EMNT alelnöke. Az elmúlt évek szabadegyetemeinek „rövidnadrágos gondolatai komoly nyakkendős helyeken valósultak meg” — mondotta. „Tus­ványos egy fórum, amelyen sokféle gondolat, megközelítés tud nyugodtan találkozni” — fogalmazott a fideszes Németh Zsolt, s szavait az első nagy­előadás igazolta: a meghívott előadók közt jelen volt Schöpf­lin György EP-kép­viselő, Szabó Vilmos, az MSZP parlamenti képviselője, Kónya Hamar Sándor, aki RMDSZ-es megfigyelő az EP-ben, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Cris­tian Pârvu­lescu, a Pro Democ­ratia elnöke, akik Magyarország és Románia eljövendő EU-n belüli viszo­nyá­ról igen különböző elképzeléseket fogalmaztak meg. Schöpflin György áttekintést nyújtott az egykori, az új és az eljövendő tagállamok viszonyáról, kiemelte, az EU-nak nincsenek mechanizmusai a tagállamok igazmondásának ellenőrzésére, valódi nyomást tulajdonképpen csak a csatlakozás előtt tud gyakorolni. Beszélt kudarcaikról, a magyar kormány passzív viszonyulásáról és az erős román lobbiról. „A kölcsönösség a két állam között gyenge, a magyar kormány tulajdonképpen nem tudja, mihez kezdjen Romániával” — fogalmazott. Szabó Vilmos egy optimista forgatókönyvet vázolt. „Együttműködésre vagyunk ítélve” — mondotta. Smaranda Enache pesszimistább, s úgy látja, Románia beviszi az EU-ba a kisebbségi kérdés okán felmerülő feszültségeket, az unió felkészületlen, és nem tudja kezelni a kérdést. Ez feszültségekhez vezet majd Erdélyben, és a civil szervezetek feladata lesz megoldást keresni. Kónya Hamar Sándor ugyancsak borús jövőképet vázolt, Cristian Pârvulescu pedig az igen ellentmondásos román belpolitikáról, az RMDSZ sokszor áldatlan szerepvállalásáról beszélt. Németh Zsolt szerint két lehetőség van: a két ország rivalizálni kezd, vagy közös vállalkozásnak tekinti az EU-n belüli együttműködést. Megfogalmazása szerint azonban az EU-nak is válaszolnia kell az alapkérdésre: az integráció elmé­lyül vagy lelassul?

Farkas Réka

Háromszék - 2006-07-20

 

 

Értelmiségi alternatívák (XVII. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor)

Mi az értelmiség szerepe az új demokráciákban? Jó, ha meghatározó szereplőivé válnak a közéletnek, vagy jobb, ha saját szakterületükön maradnak? Jó, ha a politikusok kultúremberek? — ezekre a kérdésekre keresték a választ a tegnap délutáni előadáson magyarországi és romániai értelmiségiek. Dinu Zamfirescu közíró egyértelműen úgy fogalmazott, az értelmiségieknek kötelességük beleszólni a dolgok menetébe, hanem a politikum válik meghatározóvá. Végkövetkeztetése előtt igyekezett megfogalmazni azt is, tulajdonképpen ki nevezhető értelmiséginek: az, aki képes elszakítani a belső láncait, aki mer független lenni. Karátson Gábor magyarországi író, festő árnyalta a felvetett kérdést, úgy vélte, az általános látásmóddal szemben a művészeti látásmódnak kellene felülkerekednie, a céltudatos látásmód véleménye szerint megbukott, Isten- és természetellenes. Ebben vállalhatnak szerepet az értelmiségiek, a művészek, de meglátása szerint a párbeszédből a politikumot ki kellene hagyni. Simon János politológus magyarország legnagyobb problémáját abban látja, hogy a puha kádári diktatúra puha értelmiséget termelt ki, amely puha rendszerváltást vitt véghez. Ma Magyarországon nem a független értelmiség megsegítése felé haladnak a dolgok — fogalmazott, és rangos példákkal (Petőfi, József Attila, Ady) illusztrálta: nehéz az értelmiségi lét, általában fiatalon és nem ágyban, párnák közt halnak meg azok, akik maradandót alkotnak. Orbán János Dénes költő arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány éven belül támogatás nélkül marad az erdélyi kultúra, Magyarország teljesen felszámolja a kialakult rendszert, a román államra nem számíthatnak. Ez rengeteg intézmény bebukásához vezethet, és az igazi értelmiségiek azok lesznek, akik ismét vállalják, akárcsak a 90-es évek elején, hogy „hazafias munkaként” tevékenykedjenek. Orbán János Dénes azt is elmondta, a mostani Magyarországot nem szereti, olyan, mint egy ,,kínkeserves szappanopera”, Romániát azonban igen, itt a politika, a közélet alakulása a Bundy családra hasonlít, „legalább röhögni lehet raja” — fogalmazott. Mircea Toma újságíró, szociológus arra próbált választ találni, miért sorolják a románságot genetikailag a leg­kevésbbé demokráciabarát népek kö­zé. Úgy vé­li, az orosz megszállás utáni, a 60-as évek elejéig tartó igen kemény terror vezetett ide, hatvanezer értelmiségit hurcoltak el a Du­na-csatornához, és a „félelem genetikaivá vált”. Ezzel magyarázza, hogy nem léteztek rangos ellenállók, nem alakulhatott ki az aktív, alkotó értelmiség.

(-kas)

Háromszék - 2006-07-20

 

 

A politikai demokrácia buktatói (XVII. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor)

„Milyen a demokrácia, és egyáltalán miért vetődik föl ez a kérdés?” — fogalmazott dr. Schlett István politológus, az ELTE ÁJK Politikai Intézet tanára, Az átmenet eredményei és kudarcai Romániában és Magyarországon című előadás első megszólalójaként. Mint mondta, „a rossz demokrácia a parlamentáris demokrácia működéséből következik”, az anyaországban azonban nincsenek működési zavarok, hiszen nincs lázongás, nem szegik meg az alkotmányos szabályokat. A demokrácia összeomlásának gondolatát véleménye szerint a választásokon mindenkor vesztes fél és az elit ültette el az emberekben, ugyanis az eliten belül sajátos gondolkodáshoz, nézőponthoz kötődő csoportok alakultak ki. Ilyen a történelemben gondolkó értelmiségi, a jóhiszemű értelmiségi, a nem jóhiszemű értelmiségi és a szakértő. Minden csoport megegyezik abban, hogy a demokrácia kudarcra van ítélve, a kudarchoz vezető utat azonban mindannyian másképp látják. Az előadó véleménye szerint ennek az az oka, hogy a politikai gyakorlat nem a nagykönyv szabályai szerint működik, s felteszi a kérdést: „Le lehet-e vezetni az elméletből a gyakorlatot?”

Az előadás másik meghívottja, Daniel Barbu politológus, a Bukaresti Tudományegyetem tanára arról beszélt, hogy nem lehet Romániát összehasonlítani Magyarországgal, hiszen Romániában mély válságban van a politikai demokrácia. Felháborítónak tartja, hogy a román elnök legitimitása sokkal nagyobb, mint a parlamenté, ugyanakkor úgy véli, Traian Băsescu a polititkai demokrácia ellensége. Hosszasan beszélt az igazságügyminiszter szerinte igazságtalan politikájáról, majd kifejtette: a sajtó „sokkal konkrétabban, veszélyesebben bírálja a parlament, mint az elnök munkáját”.

A vita további résztvevői: Bakk Miklós politológus, a BBTE tanára (aki úgy vélte, nem további kérdéseket kell keresni, hanem az eleve feltett kérdésre — hogy milyen a demokrácia — kell válaszolni), Călin Hintea politológus, a BBTE tanára, Gabriel Andreescu politológus, az APADOR-CH elnöke, valamint Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány kuratórumának elnöke.

Székely Karola

Háromszék - 2006-07-20

 

 

Egy esperesi jelentésből

A Maros Református Egyházmegyében az elmúlt hat év alatt a 63 gyülekezetből 31-ben volt lelkipásztor-választás, beiktatás, változás; három gyülekezetben hat év alatt kétszer is (Gerendkeresztúr, Kis-görgény, Nyárádtő). Érdekes egyházmegyei helyzet a mostani, mindenik lelkipásztori és segédlelkészi állás betöltött, így az egyházmegyében ma 66 rendes lelkipásztor szolgál, 4 segédlelkész, egy kórházlelkész és egy kollégiumi segédlelkész, együtt 72-en. A statisztikák szerint egy lelkipásztorra 833 református egyháztag jut. Ez – a mi szemléletünk szerint – ideális is lenne, csakhogy van már 10 olyan (anya) egyházközség, ahol 200 alatt van a lélekszám, és ezzel szemben Marosvásárhelyen 2-3000 lélek jut egy lelkipásztorra. E két véglet között keressük az egyházi, gyülekezeti szolgálat szép lehetőségeit. * Két új templom felszentelésére került sor 2005-ben: Ludastelepen és Szabédon. (...) Befejezés előtt áll az új maroskeresztúri templom, úgy tűnik, elkezdődik a Tulipán utcai gyülekezet templomának építése, több helyen épül gyülekezeti terem (Jedd, Lőrincfalva, Gecse utca, Marosludas), új lelkészi lakásba költözött az új maroskeresztúri lelkipásztor. 2005 őszén a Székely Mezőséghez tartozó gyülekezetek hetilapot jelentettek meg, az Új Kévét. Somosd lelkipásztora megírta a falu monográfiáját. Egyházmegyénk területén, a Vártemplomban volt, nagyon hosszú idő után először, az egyházkerület kihelyezett évi közgyűlése és lelkészszentelése. * Iskolák névadási ünnepén voltunk az elmúlt nyáron, Somosdon és Lukailencfalván. Marosvásárhelyen szinte mindenik iskolát elnevezték már egy-egy román személyiségről, akiknek legtöbbször semmi közük sem volt a városhoz, és mi, magyarok, lekéstünk. De még ott vannak a többségükben magyar lakosú és még (!) magyar vezetőségű falvaink. (Ötvös József: Keresztyén Európától a székelycsókai összeomlásig. Esperesi jelentés 2005-ről. ÚJ KEZDET, 2006. június-július)

b. d.

Népújság - 2006-07-20

 

 

Madárka, madárka népdalvetélkedő

"Piros alma leesik a sárba, / Ki felveszi, nem veszi hiába. / Én felvettem, kimosom a sárból, / Elbúcsúzom a régi babámtól…"

Kibédi népdal, melyet Dósa Lidi énekelt Bartóknak 1904-ben.

Izgatott hangulatban vonulnak be a gyerekek a szászrégeni református templomba, és óvatosan foglalják el helyüket, nehogy összegyűrjék a kikeményített, ropogósra vasalt székely ruhákat. Öröm nézni őket, ahogy elcsendesednek és a pillanat fontosságának tudatában, néma csendben, az izgalomtól kipirult arccal várják a jelt, hogy megkezdhessék a versenyt. Demeter József lelkipásztor üdvözli az egybegyűlteket, majd Gagyi Piroska tanító néni emelkedik szólásra, aki nem először vállalkozik e szép feladatra, a Madárka, madárka népdalverseny megszervezésére:

– Nem az a fontos, hogy első, második vagy harmadik helyezést kapjanak a tanulók, hanem az, hogy mire felnőnek, emlékezzenek őseink népdalaira, ezzel is hozzájárulva anyanyelvünk megőrzéséhez. Bartók emléke előtt tisztelgünk ma, a 100 éves évfordulón, aki végigjárva vidékeinket, gyűjtötte és megőrizte népdalainkat – mondta a tanítónő.

Felcsendül a dal, énekelnek a csillogó szemű gyermekek, kislányok és kisfiuk, hangjuk frissen, üdén cseng, örömkönnyeket csalva a szülők és nagyszülők szemébe. Egyiknek-másiknak még a hangja is elakad az izgalomtól, de ez semmit nem von le a pillanat szépségéből. Lényeg az, hogy ezeknek a kisgyermekeknek a népdal már a bölcsőben sajátjukká vált, de a népdaléneklés jelen van az iskolákban, sőt már az óvodában is. Megnyugodva látjuk a jövőt, hogy ők lesznek azok, akik tovább adják majd ezt az értékes hagyományt saját gyermekeiknek, unokáiknak, és így megy ez majd tovább évszázadokon át. Bartók és Kodály nyomdokain haladva, most még tudat alatt énekelnek ezek a kis tanulók, de eljön az idő, amikor megértik majd e verseny fontosságát, és visszaemlékezve erre a kedves eseményre, akkor fognak igazán köszönetet mondani Piroska tanító néninek, hogy megszerettette és megismertette velük őseink népdalait, amelyek egy életen keresztül kísérni fogják életüket.

A zsűri elnökének, Pápai Ilona zenetanárnőnek, a zsűri tagjainak, Nagy Melinda zongoraművész-tanárnak és Varga Márta zenetanárnőnek nagyon oda kell figyelniük, hogy igazságosan döntsenek, ki énekelt a legtisztábban, a legszebb szövegkiejtéssel, ki frazeált a legjobban, és kinek volt a legszebb megjelenése.

De végül sikerül a helyezésben megegyezniük, és a tanulók örömmel veszik át Gagyi Piroska tanító nénitől az értékes könyveket. Az első díjasok Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, a második díjasok Benedek Elek: Honszerző Árpád, a harmadik díjasok: Benedek Elek: Székely népballadák című könyvét kapták, az oklevelet a szászrégeni nőszövetség részéről vehették át.

I. díj: Csegedi Gyopár (I. o.); II. díj: Dajbukát Boglárka (I. o.), Bíró Anna (II. o.), Nagy Krisztina (II. o.), Vajda Roland (III. o.), Géczi Amália (III. o.), Balog Fanni (IV. o.), Kis Miki Renáta (IV. o.); III. díj: Nagy Erzsébet (I. o.), Fülöp Bernadett (II. o.), Fülöp Zsuzsa Klára (III. o.), Porik Tímea Andrea (IV. o.).

Dicséretben nyolc tanuló részesült. "Jövőre újra találkozunk" – búcsúzik Piroska tanító néni, akinek lelkesedése és tevékeny élete a cél megvalósítása érdekében csodálatra méltó, amihez egészséget és kitartást kívánunk.

Sárkány Kákonyi Iringó

Népújság - 2006-07-20

 

 

Nyárádszeredai városnapok – 2006

Egyhetes gazdag program várja a Nyárádszeredába látogatókat. A rendezvénysorozat ünnepnyitóval kezdődik szombaton, július 22-én délelőtt Szentannán, az emlékműnél, délután barátságos labdarúgó-mérkőzésre kerül sor, vasárnap ünnepi istentisztelet; igét hirdet főtiszteletű Papp Géza református püspök, ezután Kiss Ármánd festőművész és Gobletec Adrian ötvösművész munkáiból nyílik kiállítás. Hétfőn lovas és gyalogos íjásztábort nyitnak a Lovastanyán, ahova elvárják a 10. életévüket betöltött gyerekeket. Kedden este Csíki Sándor Állj meg, madár c. könyvét mutatják be, majd Fekete Pál kisplasztikai kiállítását nyitják meg. A következő napok programjában szerepel rovásírás-oktatás, táncház, kézművesfogalkozás. Szombaton állatvásárt szerveznek, este pedig nemzetközi kórustalálkozóra kerül sor a Bartók Béla-évforduló tiszteletére. Július 30- án látványos a program, a búcsús szentmise után jászbemutatót, a székelyfők harcbemutatóját, a főzőversenyt tekinthetik meg az érdeklődők. A rendezvénysorozat augusztus 1-jén zárul az I-VIII. osztályosok Bartók Béla népdalvetélkedőjével és este néptánctalálkozóval, utcabállal, tűzijátékkal.

Népújság - 2006-07-20

 

 

Ördöngösfüzes - Múzeumlátogatás és falunap

A hétvégén a helyi Egyházi és Szórványmúzeum ötödik évfordulójára és az első ízben megrendezett falunapra (pontosabban az elszármazottak napjára) sokan hazajöttek.

Még Budapestről is érkezett vendég, de a református templomban megtartott istentiszteleten lugosi, brassói és temesvári látogató is eljött.

Az igét ezúttal a falu szülöttje, de jelenleg a Kovászna megyei Alsócsernátonban szolgáló Takács Lajos lelkész hirdette.

Az istentiszteleten fellépett a templom kórusa, a szavalók, valamint Pál Noémi és Pál Tímea énekesek. Az Egyházi és Szórványmúzeumban Lapohos András nyugdíjas tanár a helyi közművelődési élet lelkes és fáradhatatlan szervezője ezúttal is vendégszereplő házigazdának bizonyult.

A régi református iskolában megtartott kerekasztal-beszélgetésen a faluból elszármazott helybeliek tartottak élménybeszámolót.

A kultúrotthonban zenés-táncos előadásra került sor, amelyen felléptek a község legtehetségesebb műkedvelői.

Az ördöngösfüzesi falunap jól sikerült táncmulatsággal zárult, ahol mindenki jól érezte magát.

Erkedi Csaba

Szabadság - 2006-07-20

 

 

A BKB vezetői nem hátrálnak meg

Elmarasztalták Bodó Barnát és Hantz Pétert, felmentenék Kovács Lehelt

Bodó Barna írásbeli figyelmeztetését, Hantz Péter megrovását, illetve Kovács Lehel ellen az eljárás megszüntetését javasolta a kolozsvári Babeş�Bolyai Tudományegyetem (BBTE) etikai bizottsága. Az önálló Bolyai-egyetem visszaállítását szorgalmazó három magyar oktatót félretájékoztatással és a BBTE hírnevének rontása miatt vonták kérdőre. A Nicolae Bocşan rektor által már hatályba léptetett fegyelmik ellen a magyar tanárok fellebbeznek, a Bolyai Kezdeményező Bizottság keretében kifejtett munkájukat pedig folytatják.

„Egyértelmű, hogy ki akartak rúgni bennünket állásunkból. Dacára annak, hogy csak aránylag enyhe büntetést róttak ki ránk, fellebbezni fogunk, az önálló Bolyai Tudományegyetem létrehozásáért folytatott munkánkat pedig folytatjuk” - reagált Hantz Péter egyetemi lektor a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) etikai bizottságának arra a határozatára, miszerint őt megrovásban, Bodó Barna egyetemi tanárt pedig írásbeli figyelmeztetésben részesítette. A testület ugyanakkor felmentette a „vádak” alól Kovács Lehel egyetemi lektort. Bár az etikai bizottság elnöke, Liviu Pop jogi egyetemi tanár a jelentés véglegesítését követően a Ziua című napilap szerint azt mondta, hogy a javaslat csak akkor emelkedik jogerőre, ha azt az egyetem szenátusa is elfogadja, Bodó Barna tegnap azt mondta a Krónikának: már kézhez kapták a BBTE rektora, Nicolae Bocşan által aláírt rendelkezést az ellenük hozott adminisztratív intézkedésekről. „Amennyiben Liviu Pop tanár kollégám valóban ezt nyilatkozta, azt jelenti, hogy húzni kívánja az időt, nehogy fellebbezhessünk. De ezt mi amúgy is megtesszük, a Bolyai-egyetem visszaállításáért pedig tovább dolgozunk” - nyilatkozta lapunknak Bodó.

A BBTE etikai bizottsága az egyetem rektora, Nicolae Bocşan professzor beadványa nyomán indított vizsgálatot a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetőségi tagjai, azaz Bodó Barna, Hantz Péter és Kovács Lehel ellen. A rektor szerint a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását sorozatosan követelő három magyar oktató félretájékoztatta a közvéleményt, ugyanakkor rontotta a BBTE hitelét. Bocşan szerint ugyanis valótlan az az állításuk, miszerint a magyar egyetem beindítására irányuló törekvéseik miatt levontak a fizetésükből, illetve, hogy a BBTE vezetősége törekvéseik miatt nyomást gyakorolt rájuk, megfenyegetve őket. Beadványában a BBTE rektora felrója a három magyar oktatónak, hogy akadályozták a felsőfokú oktatási intézmény működését azzal, hogy az egyetem szenátusának magyar tagjait a testületből való kilépésre szólították fel. Bocşan szerint ugyanakkor alaptalanok azok a híresztelések, miszerint a BBTE vezetősége akadályozta volna Hantzot és Kovácsot az oktatói ranglétrán való előrelépésében, illetve hogy bármilyen módon nehezítette volna kettejük doktori címének a megszerzését. A rektor úgy véli: a három magyar oktató igazolatlanul hiányzott, amikor külföldre utazott, Hantz pedig valótlanságot állít, amikor arról beszél, hogy a BBTE jogi karán egyetlen magyar oktató van állásban.

Mindezek nyomán a BBTE etikai bizottsága magyar tagjainak a távollétében július 4-én hallgatta meg a BKB három vezetőségi tagját. A külön-külön behívatott magyar oktatók a beszélgetéseken cáfolták az ellenük felhozott kifogásokat, illetve vádakat. Visszaverték egyebek mellett azt az állítást, miszerint azt hirdették: a BKB-ben kifejtett munkájuk miatt nem haladhatnak előre az oktatói ranglétrán, illetve, hogy emiatt vonták volna le bérüket. Azt is tisztázták, hogy külföldi útjaikra minden esetben szabadidejükben utaztak, óráikat tehát maradéktalanul megtartották. Hantz Péter az egyetem egyik kiadványával bizonyította, hogy a jogi karon valóban csak egy magyar oktató van, és mindhárman cáfolták, hogy a BBTE szenátusának a magyar tagjait felszólították volna: lépjenek ki a testületből. Liviu Pop professzort lapzártáig nem sikerült utolérnünk.

Hantz Péter szerint nemcsak a meghallgatáson derült ki, hanem az etikai bizottság döntéséből is kiviláglik, hogy mondvacsinált vádak alapján vonták őket felelősségre. „Ez az egész arra irányult, hogy a Bolyai-egyetem visszaállításáért folytatott munkánkban az óvakodva ugyan, de mellettünk álló kollégákat megfélemlítsék. Nem adjuk fel” - szögezte le Hantz Péter. Bodó Barna szerint a BBTE etikai bizottsága úgy járt el, mint a kommunizmus idején a koncepciós pereket tárgyaló bíróság: a meghallgatáson általa elmondottakból ugyanis kiragadtak részeket, és így az eredetitől egészen eltérő értelmet adtak az elmondottaknak. „Nem fogunk meghátrálni, és akármilyen büntetéseket nem is nyelünk le. Az etikai bizottság vagy ragaszkodjék ahhoz, amit mi mondtunk, vagy ismerje be, hogy egyszerűen nem volt alapja az ellenünk irányuló kezdeményezésnek” - szögezte le Bodó Barna.

Krónika - 2006-07-20

 

 

Isteni gondoskodás óvta meg a templomot

A vasárnap déli 12 órás istentisztelet keretében újraszentelik a 14. században épült nyárdászentannai református templomot. Az ünnepélyre az erdélyi gótika jegyeit őrző, Hunyadi János által épített műemlék templom teljes felújítása szolgáltat okot.

A megcsúszott épületet sikerült kijavítani, nemsokára pedig megkezdődhet a támfalak építése és az alap megerősítése. A többször felújított templom a múlt rendszerbeli agyagkitermelés elkezdésével előbb megdőlt, majd egyik sarka csaknem 70 centimétert süllyedt. Miután a templom mögötti dombon már a sírok is beroskadtak, a kitermelést betiltották, de az épület helyreállítására nem került sor. Annál is inkább, mivel a teljes javítás költségvetése négymilliárd lejre rúgott.

Az Erdélyi Református Egyházkerület több ízben is kisebb összegeket folyósított a munkálatok elvégzésére, de a nyárádszentannai református közösség igazi szerencséjét egy véletlen szülte. Az egyház által 2003-ban szervezett első Szentannai Napokra ellátogatott Lokodi Edit Emőke, a megyei önkormányzat elnöke is. „Az elnök asszony arra kért, hogy mielőbb készítsük el román nyelven is a konszolidációs tanulmányt, a többit meg bízzuk rá. Így sikerült pénzt szerezni a megyei tanácstól, a kultuszminisztériumtól és a helyi önkormányzattól. Majd jött a hír, hogy a Borbély László által vezetett területrendészeti minisztérium is tudna támogatni, onnan százezer eurót kaptunk” - sorolja Gecző András lelkipásztor. Közben a közösség tagjai lepadolták a kazettás mennyezetet, és újrafedték az épületet. A sors úgy hozta, hogy néhány évvel ezelőtt egy osztrák vállalkozó, Ewald Brenner a nyárádszentannai templomban fogadjon örök hűséget egy helyi tanárnőnek. Az osztrák üzletember építőanyagot és tizenegy küküllőmenti szakmunkás bérét biztosította. Vasárnap a Dicsőszentmárton környékéről érkező szakmunkások is jelen lesznek az ünnepségen, de nem fog hiányozni Brenner és hitvese, akiket Pap Géza püspökkel és Borbély László miniszterrel együtt Bocskai-díjjal tüntetnek ki.

Szerzo: Szucher Ervin

Krónika - Ekklézsia - 2006-07-21