|
|
||
|
az Erdélyi
Református Egyházkerület Internetes Hírszolgálata |
||
|
|
||
|
Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com Hír beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2006. július 07. – V. évfolyam 25. szám (összesen 210.
szám) |
||
|
|
||
A
tartalomból:
Az V. Református Világtalálkozó internetes oldala
III. Magyar Református Egyházzenei Konferencia
A Református Tanárképző Kar felvételi tájékoztatója
Meghívó
a cserefalvi ökumenikus nőszövetségi tanfolyamokra
Tekerj rá! - Biciklizés az autonómiáért
Bátrak látása, látók bátorsága – Ballagás az
Apáczaiban
Öregek vasárnapja Körtvélyfáján
Felvételi a Marosvásárhelyi Református Egészségügyi
Posztliceális Iskolába
Egység, áldozat és hit nélkül nincs jövő (Az erdélyi
református egyházkerület közgyűlése)
Legyetek egyházunknak hűséges szolgái (Első
lelkészszentelés Sepsiszentgyörgyön)
Adorjáni Nagy Aranka - Párbeszéd
Páter Ernőné Erősdy Ida – Fények és árnyak
Krisztye István – Kós Károly koszorúi
Ősz Sándor Előd - A Szászvárosi Református Kollégium
diáksága 1669-1848
Igehirdető repertórium 1990-2000
Huszonhatodik Régizene Fesztivál
Kézművestábor Csittszentivánon
Ne legyen a szórvány - szórvány!
Rendhagyó autonómia-kerekasztal a II. EMI-táborban
II. EMI – tábor - „Aki magyar, velünk tart!"
A legnépesebb kántor- tanítói évfolyam végzett
Még mindig szól Bodor Péter orgonája
Romtemplom és Szabolcska-emlékek
Orgonahangverseny nyári esteken
Érettségi Találkozók - A diákévek megszépítő
messzesége
Cságó és mezőségi gyerekeket nyaraltattak
A népzene és régi zene nagymestere
Református templomot avatnak Baróton
Az öreg skóla keresztelője (Ikafalvi művelődési napok)
Istentisztelet, kórusművek, színdarab a börtönben
Az V. Református Világtalálkozó internetes
oldala
A Kárpát-medencei magyar református
egyháztestek 2006-ban közösen rendezik meg a Bocskai-szabadságharc és a bécsi
béke 400. évfordulójának jegyében, a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozóját.
Az eseménysorozat augusztus 12-én Kolozsváron, Bocskai
szülővárosában kezdődik, és 22-én Debrecenben zárul. Az ezt megelőző és az ezt
követő programok elő-, ill. utórendezvényként szerepelnek a programok között.
Időpont: 2006. augusztus 12.
(szombat)
Helyszín: Kolozsvár
10.00
BOCSKAI-EMLÉKÜNNEPÉLY (Protestáns Teológiai Intézet díszterme)
13.00 BOCSKAI
ISTVÁN szobrának leleplezése (Bocskai/Avram Iancu tér 14 sz., udvar)
14.00 EBÉD
(meghívott vendégek)
16.00–20.00 NYITÓÜNNEPSÉG
(Kolozsvári fedett sportcsarnok)
21.00
ÁLLÓFOGADÁS (meghívott vendégek)
Kapcsolattartó/felelős szervező:
Tonk István főgondnok
Kiss Tibor püspöki titkár
Erdélyi Református Egyházkerület,
Püspöki Hivatal
RO–400079 Cluj-Napoca–Kolozsvár,
str. I.C. Bratianu nr.
51. Románia
Tel: 00 40 264 597 472, fax: 00 40 264
595 104,
E-mail: puspokihivatal@reformatus.ro
További információk a következő
honlapon: http://www.vilagtalalkozo.reformatus.hu/
III. Magyar Református Egyházzenei Konferencia
A MRE Missziói Irodája, a MRE Zsinati Ének-Zenei Bizottsága,
a Doktorok
Kollégiuma Himnológiai és Egyházzenei Szekciója,
a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és
a Szenci Molnár Albert Egyházzenei Társaság
2006. augusztus 27. és 29. között
NAGYVÁRADON
megrendezi
a III. Magyar
Református Egyházzenei Konferenciát,
melyre
szeretettel várja a Kárpát medence egész területéről a magyar református
egyházzenészeket, kántorokat, kórusvezetőket, zenetanárokat, lelkipásztorokat
és más érdeklődőket.
A konferencia főtémája:
A Kárpát-medencei református
gyülekezeti éneklés megújításának és továbbfejlesztésének lehetőségei
Tervezett program:
Előrendezvény
augusztus 26-án szombaton. Szakmai kirándulás –
templomlátogatás, közös éneklés, tapasztalatcsere. Találkozás Nagyváradon de.
10 órakor. Utazás gépkocsikkal, esetleg különbusszal.
Útvonalterv: Nagyvárad – Bánffyhunyad – Tordaszentlászló – Ákos – Nagyvárad (kb. 250 km).
Nyitónap augusztus 27-én vasárnap
délután: egyházkerületi kórustalálkozó és a konferencia ünnepélyes
megnyitása.
Nyitóelőadás: Gárdonyi Zoltán és a
magyar református egyházzene.
Főrendezvény augusztus 28-29-én
(hétfő-kedd): előadások, bemutatók, déli orgonaszó, vita, fórum
- A XVI. század énekeskönyvei a váradi énekeskönyv (1566) alapján. - Istentiszteleti
éneklés a XVI-XVIII. században. - Az erdélyi
énekeskönyvek önálló útja a XVIII-XX. században. - Mai
énekeskönyveink értékelése - pozitív és negatív elemek.
- Ideális és torz a múltban és ma. –
Kitekintés: európai minták. - A kántor feladata és a kórus szerepe. - A
gyülekezet énekkultúrájának segítése, gondozása. - Az énekkíséret gyakorlati
kérdései.
- Mi az igazi közös pont? - Összegzés,
eredmények, zárónyilatkozat megvitatása.
Záró hálaadás kedden délután 3 órakor.
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 15.
Regisztrációs költség: augusztus 15-ig
jelentkezőknek 5 Euró (helyszínen fizetendő napi árfolyamon, lejben), helyben
jelentkezőknek 8 Euró, mely tartalmazza a hétfő-keddi déli étkezés költségét
is. Szállás kérhető 8 Euró/éj áron 4 ágyas kollégiumi szobákban, mely vacsorát
és reggelit is tartalmaz.
A szombati kirándulás utazási költsége
4 Euró, vagy saját gépkocsi (elegendő számú jelentkező esetén különbuszt rendelünk). Étkezés: hideg élelem.
KÉRJÜK AZ EGYHÁZKÖZSÉGEKET, KÜLDŐ
INTÉZMÉNYEKET, HOGY TÁMOGASSÁK KÁNTORUK, TANÁRUK RÉSZVÉTELÉT UTAZÁSI,
RÉSZVÉTELI HOZZÁJÁRULÁSSAL!
További információk (pontos helyszín,
előadók, részletes program stb.) és jelentkezési lap június végétől a www.egyhazzene.reformatus.hu oldalon megtalálható.
Postacím:
Egyházzenei Konferencia, MRE Missziói
Iroda
1146 Budapest, Abonyi
u. 21.
Telefax: 3437870/164
Elektronikus
cím: refzsin.zene@zsinatiiroda.hu.
Romániai jelentkezési cím:
Oláh Mihály zenei előadó,
450123 Zalau,
str. S. Barnutiu 40/A
tel/fax:
0260-661524
e-mail: zliget@xnet.ro
Bővebb információ: www.egyhazzene.reformatus.hu
A konferencia
szervezőbizottsága
Bódiss Tamás (Budapest)
Oláh Mihály (Zilah)
Kovács László
Attila (Kolozsvár)
Dávid István
(Nagykőrös)
A Református Tanárképző Kar felvételi tájékoztatója
A Református Tanárképző Kar egyetemi felvételi
vizsgát hirdet a 2006–2007-es tanévre.
A meghirdetett helyek száma a
következőképpen oszlik el:
Református valláspedagógia és magyar,
vagy idegen nyelv: 15 hely;
Református szociális teológia: 12 hely,
Református valláspedagógia és
történelem: 10 hely.
Református valláspedagógia és
zenepedagógia: 10 hely.
Tandíjköteles helyek száma: 25 hely.
Második egyetemi képzésre iratkozók
részére: 3 hely.
A felvételi vizsga menete
A felvételi a következőkből áll:
1. Az érettségi általános jegye
1/2 arányban számítódik be.
2. A jelölt választása szerint 1/4
arányban számítódik be a következő:
• vagy a négy
év tanulmányi átlaga;
• vagy a vallás
tantárgy négyévi általánosa;
• vagy az állami
érettségi vizsga vallási tárgyának jegye (református kollégiumot végzettek
esetében)
3. A jelölt választása szerint 1/4
arányban számítódik be a következő:
• A magyar- vagy nyelvszakra jelentkezők
számára a magyar vagy idegen nyelv középiskolai tanulmányi átlaga.
• A történelemre jelentkezők
esetében a történelem középiskolai tanulmányi átlaga.
• A szociális teológiára jelentkezők
esetében a pszichológia vagy a filozófia középiskolai tanulmányi átlaga.
• A Zenepedagógia (Egyházi zene) szakra
felvételizők számára a zenei képességeket felmérő vizsga jegye. Ez a vizsga a
következőkből áll:
• Kottaolvasás (szolfézs) : A jelöltnek
első látásra kell szolmizálnia egy violinkulcsban, legtöbb két előjegyzéses
hangnemben írt zeneműrészletet a következő kötetből: Constantin
Rîpa – Nelida Nedelcut, Solfegii pentru toti (I. kötet, 1–34.
fejezet, valamint II. kötet, 36–44. fejezet). Media Musica
kiadó, Kolozsvár, 2002.
• Ének (Hangképző
gyakorlatok): A jelölt hangi képességeinek bemutatása.
1. Egy népdal előadása. A
jelölt három darabot készít elő, melyből a vizsgabizottság kiválaszt egyet.
2. Egy gyülekezeti ének előadása:
A jelölt az általa előkészített 20 énekből (zsoltár és dicséret) előadja a
vizsga-bizottság által kijelölt éneket. A Gyülekezeti énekeket az Erdélyben használatban levő két énekeskönyvből (Református
Egyházi Énekeskönyv, a Kolozsvári Református Egyházkerület használatára,
Kolozsvár 1923; Magyar Református Énekeskönyv, MRETZS- Budapest 1996) kell
kiválasztani.
• Zeneelmélet, zenediktálás (írásbeli
teszt):
– Zenediktálás: egyszólamú zenediktálás
legtöbb egy előjegyzéses hangnemben.
– Zeneelmélet: alapvető zeneelméleti
ismereteket feltételező kérdések teszt formájában. (Ajánlott tankönyv: Kesztler Lorinc, Zenei
alapismeretek, Atheneum 2000 kiadó, Budapest 2000 )
A felvételi vizsga menete:
2006. március 1 –
július 1 – postai iratkozás;
2006. július 17–21 –
személyes iratkozás;
2006. július 24 –
zenepedagógia szakosok felvételi vizsgája;
2006. július 25 –
eredményhirdetés;
2006. július 25–28 –
beiratkozás;
2006. július 29 –
helyek újraelosztása;
2006. július 31 – beiratkozás az újra elosztott
helyekre.
A felvételire való beiratkozás módja
A beiratkozáshoz szükséges iratok:
• beiratkozási
lap;
• a személyi
igazolvány egyszerű másolata;
• 1 db. 3x4-es fotó (csak a
zenepedagógia szakra felvételizőknek);
• az érettségi
oklevél és az anyakönyvi kivonat (foaie matricolă) egyszerű másolata;
• a
beiratkozási díj kifizetésérol szóló nyugta vagy
postai szelvény;
• a felvételi
díj kifizetéséről szóló nyugta vagy postai szelvény; mentesség esetén a
mentességet igazoló irat, illetve egy saját felelősségre írt nyilatkozat,
miszerint a jelölt csak egy alkalommal élt a felvételi díjtól való mentesség
lehetőségével (a pedagógus szülő munkahelyi igazolását láttamoztatni kell az
illető megye tanfelügyelőségén);
• lelkészi
ajánlólevél, melynek tartalmaznia kell a lelkész ajánlását, és adatokat a
jelölt kereszteléséről és konfirmációjáról (ideje, anyakönyvi szám).
A felvételire való beiratkozás az
egyetem Rektorátusa 20 004 / 2002. 03. 01. sz. határozata szerint a
következő módon történik:
• 2006. március 1. és július 1. között
a felvételizni készülők leveles bejelentkezéssel iratkozhatnak be.
• Azok a felvételizők, akik már
érettségiztek, újra felvételiznek vagy második egyetemi képzésként
szeretnék elvégezni a tanárképzőt, kitöltik a beiratkozási űrlapot, mellékelik
a fentebb felsorolt iratokat, mindezt postán vagy személyesen eljuttatják a
Fakultás Dékáni Hivatalába (a cím a tájékoztató végén megtalálható). Ezzel
tulajdonképpen meg is történt a beiratkozás.
• Azok a felvételizok,
akik még nem érettségiztek ,
azaz a 2005–2006-ös tanévben fejezik be középiskolai tanulmányaikat, szintén
beiratkozhatnak felvételire a 2006. március 1. és július 1. közötti
időszakban úgy, hogy kitöltik a beiratkozási lapot, de üresen hagyják a
középiskolai általános és az érettségi jegy rovatát , és a többi irattal postán
elküldik a Dékáni hivatalnak (a felvételi díjrol
szóló nyugtát, illetve a másolatokat kivéve). Érettségi után postán vagy
személyesen eljuttatják a Dékáni Hivatalba két másolatot és a felvételi díj
kifizetését igazoló nyugtát (vagy a mentesség
igazolását). Ezzel tulajdonképpen meg is történik a beiratkozás.
• Mindkét esetben a Fakultás Dékáni
Hivatala iktatja a beérkezett űrlapokat, az iktatószámról
pedig értesíti a felvételizőt.
• Amennyiben a fakultásunkra
felvételizni készülő diákok nem élnek a postai beiratkozás lehetőségével,
2006. július 17–21 között már csak személyesen
adhatják be a felvételi iratcsomót a Dékáni Hivatalban.
Eredményhirdetés
A felvételi eredményeit 2006. július 25-én e-mailen közöljük a felvételizővel, illetve
megtekinthető lesz a Kar hirdetőtábláján és a Kar internetes honlapján.
Beiratkozás első évre
A sikeresen felvételiző diák
2006. július 25–28 között személyesen hozza el a Dékáni Hivatalba az
első évre való beiratkozáshoz szükséges eredeti okmányokat
tartalmazó iratcsomóját. Ezzel tulajdonképpen elfoglalja a sikeres
felvételi vizsgával megszerzett helyét. Amelyik jelölt nem hozza be a szükséges
eredeti iratokat a határidő lejárta előtt, elveszíti a helyet.
A szükséges okiratok:
• Az érettségi oklevél eredetije
(amennyiben költségtérítéses helyre jut be, jó a hiteles másolat is);
• A középiskola tanulmányi eredményeit
igazoló anyakönyvi kivonat (foaie matricola)
eredetije (amennyiben költségtérítéses helyre jut be, jó a hiteles másolat is);
• A születési bizonyítvány
közjegyzőileg hitelesített másolata;
• Orvosi igazolás (tüdő- és
vérvizsgálat eredménye), feltüntetve rajta, hogy a jelölt egyetemi felvételre
alkalmas
• Egyetemi tanulmányokat igazoló
hivatalos okirat (azok számára, akik párhuzamosan akarnak két egyetemet
végezni)
• Licenc diploma vagy igazolás (azok
számára, akik már elvégeztek egy egyetemet).
• Katonaságról szóló irat (fiúknak).
• Kézzel írt önéletrajz.
• 4 db. 3x4-es fotó.
A beiratkozásnak ez a szakasza egyben
az első tanulmányi évre történő beiratkozás is.
Az a felvételiző, aki fizetéses helyre jut
be, ugyanekkor fizeti ki az előírt tandíj első részletét is.
Amennyiben lesznek olyan felvételizők,
akik nem jelentkeznek a hely elfoglalására, 2006. július 29-én, délután sor
kerül a helyek újraelosztására. Az el nem foglalt helyekre behívjuk a
felvételi jegy csökkenő sorrendjében soron következő hallgatókat. Azok a
jelöltek, akik a helyek újraelosztása után jutnak be, július 31-én
iratkozhatnak be első évre.
A felvételi díjszabás:
Az előiratkozási díj 30 RON, –
amit minden jelentkezőnek ki kell fizetnie attól függetlenül, hogy márciusban
vagy júliusban iratkozik-e be.
A felvételi díjak a következők:
Egy szakra való felvételi esetén 50
RON;
Két vagy több szakra való felvételi
esetén 60 RON;
Mindkét összeget postán lehet kifizetni
a következő bankszámlára:
UBB – Facultatea
de Teologie Reformata
RO76TREZ216504601X007224
A nyugta hátára rá kell írni: Taxa de admitere.
További információk
A felvételivel kapcsolatosan további
információk beszerezhetők:
– a Dékáni Hivatalban személyesen vagy
telefonon.
– az esperesi hivataloknál
– református kollégiumok titkárságain
A felvételi űrlap letölthető innen:
Word formátum: urlap.doc
A kitöltési útmutató letölthető innen:
Word formátum: utmutato.doc
Figyelem! Mielőtt kitöltené a
beiratkozási lapot, olvassa el figyelemmel a kitöltési útmutatót. A Felvételi
Iroda nem fogadhat el hiányosan vagy hibásan kitöltött beiratkozási lapokat.
A beiratkozási iratcsomót a következő
címre kérjük postázni:
FACULTATEA DE TEOLOGIE REFORMATA –
DECANAT
400174 CLUJ-NAPOCA
STR. HOREA NR. 7. et.
III.
Tel\Fax:
0264–590–723
SIKERES FELVÉTELIZÉST KÍVÁNUNK!
A Protestáns Teológiai Intézet 2006. július 20-22 között képességfelmérő tábort szervez az
Erdélyi és Királyhágómelléki Református
Egyházkerületből való felvételizők számára.
- A tábor helyszíne: a Protestáns
Teológiai Intézet, Kolozsvár, Bocskai tér (Avram Iancu) 13 szám.
- Érkezés július 20-án 15 óráig,
távozás július 22-én délután.
- A szállás és az étkezés díja
személyenként a két napra összesen 460 ezer lej.
- A résztvevők juttassák el
egyházközségi ajánlólevelüket július 14-ig egyházkerületük Püspöki
Hivatalába.
- A részvétel kötelező – kivéve azokat
a jelentkezőket, akiket a tavalyi előfelvételin
alkalmasnak ítéltünk.
- Érdeklődni lehet a 0264-591368-as
telefonszámon, vagy a czirmaya@proteo.hu villámposta címen.
A Protestáns Teológiai Intézet
honlapja: http://proteo.hu/
A 2006-os felvételi tájékoztató
letölthető itt: http://www.reformatus.ro/teologia/felv-2006.htm
Meghívó a cserefalvi ökumenikus nőszövetségi tanfolyamokra
FORUMUL
ECUMENIC AL FEMEILOR CREŞTINE DIN
ROMÂNIA
ROMÁNIAI KERESZTYÉN NŐK
ÖKUMENIKUS FÓRUMA
ÖKUMENISCHES FORUM
CHRISTLICHER FRAUEN IN RUMÄNIEN
Soós Noémi
547012 Stejeris
58
Tel/fax:
065-33330
E-mail: csoos@lorinfo.ro
2006.VI.8.
MEGHIVÓ
Isten kegyelméből ezen a nyáron is megszervezhetjük a
cserefalvi ökumenikus nőszövetségi tanfolyamokat.
A Keresztény Felnőttképzés Önismereti
szemináriumának első éve ismét indul,
Július 24-28 között: ÉN-ÚTON MAGAMHOZ címen
A képzés témái: Önismeret, Érzelmek,
Kívánságaim, igényeim, Odafigyelés, Kommunikáció, Önértékelés, Mások
értékelése.
Hazai referenseink végzik a képzést: Boda Katalin és Szőcs Hajnal.
A tanfolyam anyaga, azon kívül, hogy
sokat segít önmagunk megismerésében, személyiségünk fejlesztésében,
felhasználható az , ifjúsági, presbiteri,
nőszövetségi, gyülekezeti, közösségi munkában. Akik a keresztyén felnőttképzés
mind a négy tanfolyamát elvégzik, (négyszer egy hét) és vizsgáznak belőle
Magyarországon, referensi képesítést igazoló oklevelet
kapnak.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
Augusztus 4-9 között:
Önismereti szeminárium IV. év:
ÉN-ÚTON A KÖZÖSSÉGHEZ
Előadók Stróbl Mária és Huszka Zsuzsa – Budapest
Témái: Női munka, Életformák, A nők jogai, Hatalom, Szolidaritás, Nő a médiában,
Következtetések
Erre a szemináriumra, elsősorban a tavalyi
harmadéveseket várjuk, de jöhetnek, azok is, akik az első három évet -
valamikor - elvégezték.
Mindkét tanfolyam alkalmával, a reggeli
áhítatok, igemagyarázatok, imaközösség, áldott alkalom lesz a hitben való
erősödésre, a közösség építésére.
FELIRATKOZÁS:
Július 15-ig kérem bejelenteni a részvételi szándékot
telefonon, faxon vagy e-mailen.
Telefon, fax: 0265-333300,
Mobil: 0744-843511 vagy: 0745-761943
E-mail: csoos@lorinfo.ro
A tanfolyamok megtartásához a Fellowship
of the Least
Coin és a magyarországi Keresztény Felnőttképző Egyesület részleges támogatást nyújt, ezért a
részvételi díj 15 RON, (150.000 Lej) személyenként, a
teljes időszakra, amit postán vagy személyesen kérem a címemre eljuttatni.
Szeretettel várjuk mindazokat a
lányokat, asszonyokat, akik szellemileg feltöltekezni, lelkileg épülni,
tanulni, kapcsolatokat teremteni, pihenni akarnak, hogy megújult erővel
végezhessék a szolgálatokat közösségükben, Isten dicsőségére.
Szeretettel,
Soósné Szebeni Noémi
lelkipásztor - a R.K.N.Ö.F. elnöke
Tekerj rá! - Biciklizés az autonómiáért
Csatlakozz te is!
A biciklitúra résztvevői: minden napra
25 személy. A cél az, hogy egy időben 20 személy folyamatosan biciklin legyen
és kerekezzen.
A biciklitúrára jelentkezni lehet a bardoczesamit@yahoo.com
címen, valamint a 0264-590718 (MIT-iroda),
0742871575-es telefonszámokon.
Jelentkezési határidő:
– akik a teljes útvonalra jelentkeznek: július 10 ;
–akik egy-egy útszakaszra: július 15.
Az utóbbiak esetében kérjük pontosan
megjelölni, hogy melyik településen csatlakozik a csoporthoz, és meddig kíséri
azt.
A teljes útvonalra bejelentkezőknek
szállás, étkezés biztosítva a túra teljes szakaszán. Az egy-egy útszakaszra
jelentkezőknek a 25 fős keretszámon belül biztosítjuk a szállást, étkezést.
További részletes információkkal a
honlapon (www.mit.com.ro) található elérhetőségeken szolgálunk.
Zenekedvelőknek rockmaraton
Tisztelt társak a sajtóban és
zenekedvelésben,
kérem,
lehetőségeikhez mérten népszerűsítsék az
V. Székelyföldi Rockmaraton
rendezvénysorozatot,
mely 7 nap múlva kezdődik.
Ugyanakkor ne feledjék: akkreditációs kérelmeiket már csak ma vagy holnap
postázhatják.
A részletes program és néhány információ a csatolt anyagban: program
További tudnivalók a
honlapon,
melyről az akkreditációs űrlap is letölthető.
Szabó Attila
Bátrak látása, látók bátorsága – Ballagás az Apáczaiban
Áhitat a
kolozsvári Apáczai Csere János Líceum ballagási ünnepségén, 2006. jún. 17-én.
Alapige: Nem félt, erős szívű volt, mintha
látta volna a láthatatlant (Zsid 11,27).
Tisztelt ünneplők,
kedves
ballagók,
egykori,
jelenlegi, jövendőbeli és mindenkori diákok!
Állunk a ragyogásban sokan, nagyon
sokan, ajándékokkal, százszorszép színes virágcsokrokkal megrakottan, könnyesen
mosolyogva, jóságos szívvel. Minden körülmény eszményien adott, kívánni sem
lehet szebbet, a borostyán tökéletesen befedi a szemközti magasba nyúló
kerítést, rátapad a tűzfalra. Szólani kellene – kell! –, ám nehéz, nem csak a szülői
érintettség miatt, egyébként is. Hisz bárki, aki itt most beszélni mer, nem
kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy ezekbe a gondosan elkészített és
ékesített batyukba a pogácsa mellé valami „mannát” is csomagoljon útravalóul,
mennyei eledelt, mely – mint a szeretetről írva van – soha el nem fogy, és
amelyből ha valaki eszik, soha többé meg nem éhezik. Nehéz szólani – és mégis könnyű, hisz oly
sokan, akik előttünk jártak, számunkra is közvetítették annak szabályát és
titkát: hittem, azért szóltam, hiszünk mi is, azért szólunk.
Az elhangzott Ige
jellemzése Mózesről szól, általános értelemben pedig számtalan olyan férfiról
és nőről, akik tapasztalatból tudtak Isten és ember közös történetéről e
földön; e történetben éltek és tanúságtételük valóságos felhőoszloppá lett az
egymást követő nemzedékek számára, mert „erős szívűek voltak, nem féltek,
mintha látták volna a láthatatlant.” Aligha kétséges, ha valamire, hát erre van
leginkább szüksége – megkerülhetetlen ma a közhely – az „Életbe indulónak”:
félelem nélküli, erős szívre, bátorságra, az élethez való bátorságra. Ám
itt egy sajátos természetű bátorságról van szó: arról, amelynek forrása a láthatatlan
látása. Hogyan lehetséges ez, kérdezzük Nikodémussal,
megdöbbenve, vagy éppen cinikusan, hisz olyan fából vaskarika módon hangzik ez
az egész. Mintha matek órán így kezdené a tanár: adott egy négyszögű kör... Hisz már a galambősz János apostol is megmondta: Istent
soha senki sem látta! Valóban, de arról a Jézusról is tudott, aki így szólt
Fülöphöz: aki engem látott, látta az Atyát, és arról, aki a hegyen azt
állította, hogy a tiszta szívűek meglátják az Istent. Az emmausi tanítványok miközben ballagtak azon a
bizonyos úton, előbb csak néztek, de nem láttak, mert a hozzájuk csatlakozó
különös vándorban nem ismerték fel a Feltámadottat. De aztán megnyílt a szemük,
és látni kezdték a láthatatlnat. Ebből a sajátos
látásból fakad az a sajátos bátorság, mely képes arra, hogy sajátos emberekké
tegyen mindanyiunkat.
Mihez kell ma ez a bátorság? Volt idő,
amikor egy istentelen diktatúrában nagy bátorságra volt szükség ahhoz, hogy
valaki nemet mondjon a szentesített őrültségekre, és ez elég is volt
ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel aludjon – még ha priccsen, rácsok mögött is
–, és hogy tudja: a jó oldalon áll. Ma
viszont sokkal bonyolultabb, ravaszabb, rafináltabb az az
élet-massza, melybe „belépni” igyekeztek. Mi ma a legfontosabb, percenként
adott feladat? Megkülönböztetni a valóságot a látszattól, a realitást a virtualitástól, az életet attól a délibábtól, mely életnek
hazudja magát – ehhez elengedhetetlen a bátorságos látás. Ha ma
értékként kelleti magát az értéktelenség, búzának mutatja magát a pelyva,
aranypénznek a csillogó, csilingelő semmi, ha szépségként árulja magát az
istenképű ember szentséges személyét tárggyá lefokozó bujaság, ha erőnek hiszi
magát az erőszakos csörtetés, ha gazdagságnak a szánalmas nyomor – akkor
mindezek meglátására szem kelletik.
Mintha látná a láthatatlant... Tehát mégsem látja? De igen, a mondat pontos értelme ez:
mint aki látja a láthatatlant. A mintha itt korántsem azt jelenti, hogy
nem volna valóságos az a világ, amelyből a hívő ember táplálkozik, hanem csak
azt hivatott hangsúlyozni, hogy ez a látás a Lélek által megérintett szem
látása nem pedig a természetes szemeké. Az előbbi szükséges
a mintha-világ, a látszat-valóság, a világot, emberi arcokat és
viszonyokat torzító hamisság felismerésére. Az Istennel való közösségből
kiszakadt ember elveszti létének célját, értelmét, súlyát, mélységéát,
távlatát. Élete: mintha-élet. Szerelme: mintha-szerelem. Munkája:
mintha-feladat. Néhány napja ennek az iskolának a színpadán Mrozek
Mulatság című darabját mutatták be a diákok. Az egyik szereplő
gyötrelmesen, cinikusan, fáradtan, rezignáltan, segítségért kiáltva, szomorúan,
hidegverejtékes rémülettel, nem is tudom hogyan, de azt mondta: minden csak mintha
történne, semmi sem teljesen, valóságosan. Ha így van, ha a világ – és
benne a szerelem, hűség, munka, érték, a személy egyszerisége és misztériuma –
elveszítette valóságosságát, akkor talán nem alaptalanul mondják a fiatalok
(Esterházy szép szavát kölcsönözve): pedig mi azt hittük, hogy az élet ünnep,
és vár ránk valami. Ünnep vagy nem ünnep? Ezen rágódnak az említett darab
szereplői, ünep-e vagy – halotti tor? A
hátborzongató, félelmetyes és gyönyörű az, hogy
nekünk kell eldöntenünk: ünnepként akarjuk-e megélni, vagy gyászmenetként. –
Hogy érzi magát?, kérdezem a mindig derűs,
nyolcvanéves mamát. – Az attól függ, hangzik a sommás válasz. – Ugyan mitől?, forszírozom. – Hogy hogy
vesszük. – Az ég szerelmére, mondja már meg, hogy kell venni? – Hálaadással, mondja, és
vasal tovább, kedvenc énekeit dúdorászva. Íme, a
titok: a hálaadás ünneppé szenteli az életet.
Ünnep, vagy valami más? És ezt
hatalmunkban áll eldönteni? Gyerekjáték a döntés annak, aki tudja, hogy Isten
már kegyelmesen döntött felőle. A
keresztre készülő a feltámadás ígéretét hagyta tanítványaira
és azt mondta: megláttok majd engem, és örülni fog a szívetek, és senki sem
veszi el a ti örömötöket. Ez a látás ma is lehetséges, adott, működőképes a
hitben. E hit pedig – az iskola névadójának, Apáczainak a meghatározása szerint
– „oly indulat, mellyel az Isten mihozzánk való hűségében megnyugodván, hozzá
támaszkodunk, hogy amit nekünk megjelentetett, megnyerjük.” (Magyar encyklopaedia)
Egy kortárs francia gondolkodó mondja:
„Az igazság: az Élet. A káprázat: az élet szimulálása. A gonosz mondig ott van, ahol ez a szimulálás.” (Michel
Henry) A láthatatlant látó ember erős szívű, bátor
ember: képes megkülönböztetni a valóságos életet a csalóka látszttól. Ezzel a látással és ezzel a bátorsággal
ajándékozzon meg titeket, kedves ballagók, és mindannyiunkat
az Isten!
Visky S. Béla
- 2006-06-21
Öregek vasárnapja Körtvélyfáján
„Az ősz ember előtt kelj fel, és
becsüld meg az öreg embert! És félj a te Istenedtől!
Én vagyok az Úr!” (3Mózes 19,32) –hallottuk az Igét
ezen a csodálatos vasárnapon, melyet Szász Attila, a Görgényi
Református Egyházmegye esperese, a gyülekezet lelkipásztora hirdetett.
Immár második éve annak, hogy Körtvélyfáján öregek vasárnapját tartunk. Erre az alkalomra
minden idős asszony- és férfitestvérünket meghívunk, tudván azt, hogy milyen
fontos nekik egy szép szó, egy kis odafigyelés és szeretet. Azt is tudjuk, hogy
sokan ezt otthon nem kapják meg, mert egyedül élnek, gyermekeik távol vannak,
vagy ha közel is vannak, mégis megfeledkeznek az öreg szülőkről, mert túl
elfoglaltak, hogy szüleikkel is tudjanak törődni. Ezen a vasárnapon ezt mind
pótolni próbáljuk az Ige üzenetével, egy szál virággal, az istentiszteletet
követő szeretetvendégséggel, más apró figyelmességgel.
Ahhoz,hogy e vasárnap öröme teljes legyen, ar egyház „Cantate Domino” vegyeskara énekszámokkal,
a gyülekezeti teremben vidám jelenettel, az IKE-s
ifjak szavalatokkal örvendeztették meg a megjelenteket.
Istennek hálát adva köszönjük meg azt,
hogy együtt örvendezhettünk ifjak és idősök abban a hitben, hogy jövőre ismét,
ha csak egy vasárnapra is, de szeretet árad idős testvéreink felé.
Demeter Mónika
Az ökumenikus jellegű Marosvásárhelyi
Református Egészségügyi Posztliceális Iskola a
2006/2007-es iskolai évben újabb általános asszisztens osztályt indít a
Tanfelügyelőség jóváhagyása alapján. A magyar nyelvű képzés időtartama 3 év, a
beiratkozás az iskola titkárságán történik július 10-19 között.
Bővebb felvilágosítással a 219296-os és 216997-es telefonon szolgálnak.
Felvételi a Marosvásárhelyi Református
Egészségügyi Posztliceális Iskolába
Az ökumenikus jellegű Marosvásárhelyi Református
Egészségügyi Posztliceális Iskola a 2006/2007-es
iskolai évre felvételit hirdet a 3 éves általános asszisztensi szakra (28
hely). A beiratkozás az iskola titkárságán történik (Erdő utca 7/B sz.) 2006.
július 10-19. között délelőttönként, telefonszám: 219296. A beiratkozáshoz
szükséges iratok: eredeti érettségi diploma és egyszerű másolata (vagy igazolás
az érettségi eredményről), születési bizonyítvány és hitelesített másolata,
eredeti konfirmációi (bérmálási) bizonyítvány és egyszerű másolata, 4 db. 3x4
cm-es fénykép, lelkészi ajánlás, orvosi alkalmassági bizonyítvány. A
beiratkozásnál szükséges a személyazonossági, illetve beiratkozási díj
fizetendő (30,00 RON). Az évi tandíj 800,00 új lej, ami három részletben fizethető.
Július 20-án 9,00
órakor kerül sor mindenki számára kötelező módon a képességvizsgára, amely egy
elbeszélgetésből áll az iskola vezetőségével és a felekezeti oktatóval.
Túljelentkezés esetén július 21-én 9,00 órakor
írásbeli tesztvizsga lesz biológiából. A tematika az alábbi: a XI-es biológia tankönyvből (Az ember anatómiája és
fiziológiája) a következő fejezetek: Az emésztés, A
légzés, A vér, A keringési rendszer, Az érrendszer (107-165. oldal).
Túljelentkezés esetén a jelentkezők
felvétele a sikeres képességvizsga után az érettségi általános (40%) és az
írásbeli teszt (60%) alapján történik. Egyenlő pontszám esetén a XI.-es biológia jegy számít.
Az Erdélyi Református Egyházkerület
irányítása alatt álló asszisztensképző intézmény az orvosegyetemi központ
nyújtotta magas színvonalú oktatást biztosít, és
felekezeti jellegénél fogva a mai kor szellemének megfelelő diakonisszákat
képez. Az itthonmaradást hirdeti, fontosnak tartja
azt, hogy az erdélyi beteghez ápolója anyanyelvén és szeretettel szóljon.
2006 június 21-22-én
Sepsiszentgyörgyön tartotta közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület.
A kétnapos rendezvénysorozat három
mozzanatból állt. 21-én, szerdán délelőtt az Igazgatótanács tartotta ülését,
délután a sepsiszentgyörgyi vártemplomban 21 ifjú lelkipásztor felszentelésére,
22-én, csütörtökön pedig a Közgyűlés évi ülésére
került sor a nemrég felavatott sepsiszentgyörgyi negyedik gyülekezet
templomában.
Határozatok:
1. A Választási Szabályrendelet három
mondatában pontosított az Igazgatótanács, semmit se változtatva az eredeti
paragrafusok tartalmán, csupán pontosított a fogalmazásban.
2. Igazgatótanács elfogadta a „Misztótfalusi” Református Sajtóközpont Statútumát.
3. Igazgatótanács felkéri az EREK
Közgyűlését, hogy hagyja jóvá a Presbiteri Szövetség megalakulását, és a
szövetség létrehozásával járó részletkérdések
kidolgozását bízza az Igazgatótanácsra.
4. Igazgatótanács engedélyezte négy
lelkipásztor tanulmányi szabadságkérését.
5. Igazgatótanács nem kíván visszatérni
előző határozatára az elsőéves teológiai hallgatók számát illetően,
„Igazgatótanács kimondja, hogy 2006-2007-es tanévben 10 fiú és 1 lány hallgatót vesz fel a Protestáns Teológia első
évfolyamára.”.
6. A segédlelkészek továbbképzésének
kérdésében az Igazgatótanács megerősíti korábbi határozatát, mely a Teológiai
Intézet hatáskörébe helyezi a további segédlelkész továbbképzéseket.
7. Igazgatótanács elrendelte a
Teológiai Intézet bejáratainak videokamerás biztonsági rendszerrel való
felszerelését.
8. Tanügyi kérdések. A kollégiumi
lelkészeknek nincs biztosítva minden esetben szolgálati lakás, ezen a helyzeten
sürgősen javítani kell. A kollégiumi lelkészek hatáskörét az Igazgatótanács
kiterjesztette a posztliceális iskolákra is. Az
asszisztensképzőkbe be kell vezetni a vallásoktatást és a lelkigondozást.
9. „Sepsiszentgyörgy IV
lelkészválasztási ügy” - Igazgatótanács megbízza az egyházkerület elnökséget,
hogy a döntés meghozatalának céljából bízzon meg egy másik egyházmegyét a régi
kánon 73.par alapján, illetve a Fegyelmi Szabályzat
mintájára a döntés meghozatalához.
10. Továbbiakban az Igazgatótanács
elfogadta a különböző ingatlan vásárlásokra és ingatlan elidegenítésekre
vonatkozó kéréseket.
Tonk István, az Erdélyi Református
Egyházkerület főgondnoka
„Mit kívánhatok nektek? Bölcsességet az
Istentől.” – Tonk István az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka
nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy felgyorsult, teljesítményorientált
világunkban mennyire fontos rátalálni szabadságunkra és megőrizni azt. A
felszentelésre váró ifjú lelkipásztorokat arra buzdította, hogy visszatérve a
gyülekezetekbe, figyelmet szenteljenek az anyákra, családokra, hisz a magyar
identitás alakítását már óvodás korban kell kezdeni.
Forró László, Királyhágómelléki
Egyházkerület tanácsosa
A Királyhágómelléki
testvér-egyházkerület üdvözletét, valamint Tőkés László püspök üdvözletét Forró
László tanácsos tolmácsolta. Forró szerint „soha nem volt mindegy, hogy ki a
püspök”. A két egyházkerület hosszú időn keresztül távoli rokonságban élt
egymás mellett. Az elmúlt 6 évben viszont létrejöttek a találkozók,
egyeztetések, együtt lehetett gondolkodni, dolgozni és ennek gyümölcse az új
Kánon megszületése. A Királyhágómelléki Egyházkerület
partner tud és partner kíván lenni ezentúl is az EREK
munkájában.
Forró László beszéde után Kató Béla
főjegyző elvégezte a közgyűlési tagok számbavételét. 161 küldöttből 61
hiányzott a közgyűlés első napján, a Kánon értelmében a Közgyűlés „életképes”.
Ezt követően bemutatja a felszentelés előtt álló lelkészeket:
A felszentelés előtt álló lelkészek
Barát István
Bálint Csongor
Bálint Delinke
Bocskai László
Fülöp László
Hankó Nagy Alpár
Kali Barna
Szabolcs
Károly Károly
Kovács Szabolcs
László Lehel Bendegúz
Nagy Veress Csaba
Nagy Veress Hajnal
Orbán Tibor
Oroszhegyi Attila
Rákossy
Zoltán
Sebestyén Ákos
Szántó Tünde
Székely Csilla Imola
Tordai Árpád
Tőkés Ferenc
Zöld Imre Levente
A Sepsi Egyházmegye kórusának fellépése
után Dr. Pap Géza püspök ünnepi istentiszteletet tart.
Igehirdetés után az ősi szokás szerint
feltett kérdésekre a felszentelendők válasza: „elhatározzuk, fogadjuk, készen
vagyunk”. Ezután Kató Béla főjegyző felkéri az Esperesi Kart a felszentelendők megáldására.
Az ünnepi istentisztelet folytatásában Pap Géza püspök kibocsátja az ifjakat az
Evangélium prédikálására, valamint a Sákramentumok kiosztására, majd ő is
megáldja őket.
A lelkészszentelést követően a
közgyűlés tagja valamint a frissen felszentelt lelkipásztorok és családjaik
közös vacsorán vettek részt a Súgás étteremben.
Június 22-én, csütörtökön reggel 9
órakor Tonk István főgondnok moderálásával Közgyűlés elkezdte munkáját a
Sepsiszentgyörgy negyedik gyülekezetének központjában. A 161 tagból 57
hiányzott, ennek értelmében a Közgyűlés határozatképes.
Az előterjesztett napirend egyhangú
elfogadása után a Közgyűlés tagjai kisebb kiegészítésekkel, módosításokkal az
egyházmegyei és egyházkerületi, valamint a zsinati képviselők választására
vonatkozó szabályrendeletet is megszavazták. A Választási Szabályrendelet
megtárgyalása során egyetlen említésre méltó módosítás történt:
I. Fejezet 15. szakasz
„Esperesi, főjegyzői, főgondnoki,
gondnoki, illetve püspöki, főjegyzői, generális direktori, egyházkerületi
főgondnoki tisztségre jelölt személy nem vehet részt a választási
bizottságban.”
Dr. Pap Géza püspök
Dr. Pap Géza püspöki jelentésében az
elmúlt hat év eredményeiről számolt be. Ismertette a Zsinat munkáját, melynek eredményeként
megszületett a Romániai Református Egyház Alkotmánya, a Romániai Református
Egyház Szervezetéről és Kormányzásáról szóló Jogszabály (Kánon) és az új
Fegyelmi Szabályzat. Az EREK püspöke jelentésében méltatta a Teológia, a
kollégiumok hálózatának, az egyház diakóniai
szolgálatának és az egyházi sajtó működését, melyek a mindenkori támadások elől
bástyául és menedékül szolgálnak. Végül az egyház anyagi helyzetének ecsetelése
után kijelentette „az eredményes harc feltételei: egység, áldozat, hit”.
Ötvös József generális direktor
jelentéséből megtudjuk, hogy az EREK-ben 1989 óta 40.000 a természetes apadás, mégis „a harmadik évezred elején
az Erdélyi Református Egyház él és hiteles szolgálatot vállal”.
Egyházunk lelki életét még mindig az
igehirdetés erősíti. A lelkészi jelentésekből kiolvasható számok szerint
„ünnepes nép” vagyunk. Az elmúlt 6 év alatt 14,42%
volt a vasárnapi és 18,08% az ünnepi istentiszteletek látogatottsága.
Ötvös két időszerű indítvánnyal fordult
az egyházkerületi közgyűléshez:
Az Erdélyi Református Egyházkerület
Közgyűlése hirdessen pályázatot vallásórás gyermekek és református ifjak
számára írt, szerkesztett énekeskönyvre.
A Közgyűlés Tonk István főgondnok,
valamint Dr. Pap Géza püspök javaslatára úgy döntött, hogy a Magyarországon már
megjelent református ifjúsági énekeskönyvet fogják beszerezni és használni.
Az Erdélyi Református Egyházkerület
Közgyűlése hirdessen pályázatot az Egyházkerület olyan „traktatus” irodalomra,
10-20 oldalas kiadványok megírására, amelyek egyszerűen, de teológiai
megalapozottsággal válaszolnak legégetőbb gyülekezeti, lelkipásztori
kihívásokra: odaengedhető-e a homoszexuális az úrasztalához, lehet-e
keresztszülő a nem konfirmált cigány, aki automatikusan megígéri, hogy „úgy
neveli és nevelteti..”? Külön család a negyven éves
agglegény, aki soha nem volt megnősülve?
Ezek a tanulmányok választ adhatnának a
lelkészi jelentéseken keresztül lelkipásztoroktól, gyülekezeti tagoktól
beérkezett kérdésekre.
Utóbbi javaslatot a Közgyűlés egyhangúan elfogadta és megszavazta.
A missziói jelentés teljes szövege
elérhető itt: http://www.reformatus.ro/hirvivo/misszioi-jelentes-2006.htm
Ezt követte az ügyosztályok, majd a különböző
bizottságok jelentései, melyeket Közgyűlés a délutáni ülésszakon elfogadott.
Vita tárgyát képezte a Presbiteri
szövetség megalakulásának kérdése.
A Közgyűlés hat tartózkodással elvileg
jóváhagyja az Egyházkerületi Presbiteri Szövetség megalakulását és megbízza az
Igazgatótanácsot a szövetség létrehozásához szükséges lépések megtételével és a
működési szabályzat pontos kidolgozásával.
A Közgyűlés utolsó mozzanatát képezte
néhány gyülekezet átminősítése, illetve két nem gyülekezeti szolgálatot végző
lelkipásztor lelkészi jellegének megtartása.
Marton Melánia, Szabó Mihály
Egység, áldozat és hit nélkül nincs jövő (Az erdélyi
református egyházkerület közgyűlése)
Minden stratégia kialakítása a helyzet őszinte
felmérésével kezdődik, amelynek alapján meg lehet fogalmazni a feladatokat és a
megvalósítás módozatait — szögezte le a tegnapi egyházkerületi közgyűlésen
elhangzott püspöki jelentése kezdetén ft. dr. Pap Géza. A sepsiszentgyörgyi IV. egyházközség nemrég
felavatott gyülekezeti központjában tartott közgyűlésen az erdélyi
egyházkerület százhatvanegy küldöttéből száznégyen voltak jelen, a
szakosztályok és egyházi intézmények jelentése, beszámolója mellett többek
között szó esett az ingatlanok szerzésének és elidegenítésének megerősítéséről,
a választási szabályzat módosításáról.
A Szembenézés az idők jeleivel című felvezetésben ft. dr. Pap Géza hangsúlyozta: ,,Felekezeti és nemzeti
értelemben vett kisebbségi sorsunk állandó küzdelem hitünk védelmében, önazonosságunk
megőrzéséért, a megígért, de meg nem adott jogokért, a megmaradásért, a puszta
létért, miközben minden szinten csatavesztéseket kell elkönyvelnünk. Tagjaink
száma vészesen fogyatkozik, s már ma 170 olyan gyülekezetet tartunk számon,
amely nem tudja eltartani lelkipásztorát, s egyre növekszik azon vidékek száma,
ahol elnémul a harang, nincs kántor, a lelkipásztor is egyre ritkábban jelenik
meg, s csak idő kérdése, hogy azt olvassuk valamelyik értesítőben: az utolsó
reformátust temette a beszolgáló lelkész.”
A püspök kiemelte: nincs
gyermekvállalási kedv, a fiatalok közül egyre többen keresnek munkát külföldön,
apad a nagy gyülekezetek lélekszáma is, a reformátusság 10—15 százaléka igényli
csak Isten igéjét.
A politika színterén jegyzett kudarcokra
utalva az egyházfő elmondta: ,,Az alkotmány biztosítja
a felekezeti oktatáshoz való jogot, de nincs felekezeti oktatásról szóló
törvény, elismertek a vallásfelekezetek, de még mindig nem született meg a
vallásügyi törvény. (…) Papíron biztosított számunkra az oktatás, de ha
anyanyelvű iskolát akarunk, akkor magyarellenes kirohanásoknak és
megaláztatásoknak vagyunk kitéve. Régi vágyunk az önálló magyar egyetem
megvalósulása, de még a magyar karok létrehozása is óriási ellenállásba
ütközik. Egyházi ingatlanaink visszaszolgáltatására tizenhat éve várunk, s
habár a visszaszolgáltatás bukaresti folyamata némileg felgyorsult, a helyi
hatóságok minden határozatot megfellebbeznek a törvényszéken. (…) Azt
szeretnék, hogy csendben szívódjunk fel, olvadjunk bele a multikulturális
egyvelegbe.”
Ft. dr. Pap
Géza szerint az anyaországban sem kedvel mindenki minket, ezt bizonyítja a
december 5-i népszavazás kimenetele, valamint a legutóbbi választás és az azt
követő intézkedések sora, a nyugati egyházak támogatási kedve is a múlté, nem
nézik jó szemmel az identitásunk megőzéséért,
kisebbségi jogainkért folytatott harcunkat. Az erdélyi püspök az EU-s csatlakozástól sem vár sok jót, ,,hiszen
csak annyi történik, hogy a Szovjetunió politikai vasmarkából egy rövidebb
átmenet után átkerülünk az Európai Unió gazdasági érdekszférájába és
szorításába. Ebben a gazdasági érdekek által irányított rendszerben
pedig sem Istennek, sem egyháznak, sem keresztyén értéknek nincs helye.”
A püspöki jelentés gyakorlati
vonatkozású részében elhangzott: a zsinat által elfogadott új egyházalkotmány
értelmében tíz év önálló lelkészi szolgálat után választható valaki esperessé
és tizenöt év után püspökké legfennebb két egymás
utáni hatéves ciklusra; szétválasztják a törvényhozói és kormányzói tisztségeket;
pontosabban fogalmazzák meg a fegyelmi szabályzatot. Az elmúlt évben a névtelen
feljelentések mellett nyolcvanegy panaszt jegyeztek az egyházkerületnél, ebből
tizenegy esetben eljárást indítottak, nyolc döntés ítélettel végződött, a
szóbeli intéstől a lelkészi karból történő kizárásig.
A missziói jelentésből kitűnik: az
egyház anyagi alapjainak megteremtésében a segélyorientált jelleg megbukóban,
egyre inkább alapozni kell a hitbéli erősödésre — mert előbb kell vetni, és
csak azután aratni —, a kis gyülekezeteknek a tehetősebbek általi megsegítésére
és a visszaszerzett ingatlanok utáni bérjövedelemre.
A kollégiumok hálózata, a teológiai
intézet, a diakóniai szolgálat az egyház védelmi
bástyáit, menedékeit jelenti — véli a püspök, aki ismertette, hogy oktatási
alapot hoztak létre, amely jelenleg évi 7,5 milliárd
régi lejes bevétellel számol (iskolai és egyéb ingatlanfelületek bérbeadásából,
az egyházközségek bérjövedelmének átutalt tíz százalékából). A visszakapott és
bérbe adott ingatlanok utáni teljes évi bevétel 300 000 euró, ami bár nem
kevés, az egyházkerület tartalékai szűkösek — fogalmazott az egyházfő.
Végkövetkeztetésként ft. dr. Pap Géza leszögezte: az
eredményes harc feltételei az egység, az áldozat és a hit, mert akik az Úrban
bíznak, erejük megújul.
Fekete Réka
Háromszék - 2006-06-23
Legyetek egyházunknak hűséges szolgái (Első
lelkészszentelés Sepsiszentgyörgyön)
Térjetek vissza gyülekezeteitekbe és
viseljétek szívetekben a magyar iskolák, a magyar családok ügyét — szólt a tegnapi
szentelés előtt a huszonegy fiatal lelkészhez Tonk István főgondnok. Legyetek a
mi református anyaszentegyházunknak hűséges szolgái, akik tudjátok, hogy mit
kell elkerülni, mit kell követni és miért kell
harcolni — hansúlyozta igehirdetésében ft. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a
sepsiszentgyörgyi vártemplomban tartott lelkészszentelésen.
Az egyházkerület elöljárói, az erdélyi
egyházmegyék esperesei és küldöttei bevonulása után a nagypapi vizsgán
túljutott huszonegy fiatal segédlelkész lépett a templomba. A világi és egyházi
méltóságok, valamint az ünneplő gyülekezet abból az alkalomból gyűlt össze a
vártemplomban, hogy megnyissák a hatéves választási ciklus utolsó kerületi
közgyűlését, amelynek fénypontja a lelkészszentelés volt. Tonk István főgondnok
útra indító szavait követően Forró László, a Királyhágó-melléki Református
Egyházkerület és személyesen ft. Tőkés László püspök
üzenetét hozta, nem kímélve a jelenlévőket attól, hogy az egyház gondjairól, a
gyülekezetek elszegényedéséről, a lelkészek előrelátható munkanélküliségéről
beszéljen.
Az ünnepi istentiszteleten ft. Pap Géza Pál apostol Timóteushoz
írt első leveléből választotta az igét, hirdetvén, aki Isten embere akar
maradni, az kövesse Jézus Krisztus nyomdokait; kerülje az irigységet, a
viszályt, a káromlást, a gyanúsítást, a nyereség utáni vágyat, a pénz hatalmát,
de kövesse az igazságot, szeretetet, a békességes tűrést, a hit szeretetét. Az
egyházkerület püspöke áldását adta a huszonegy fiatal lelkészre, akik ezt
követően fogadalmat tettek, elhangzott a lelkészi eskü és térden állva
meghallgatták az egyenként hozzájuk intézett hitbéli útravalót. A felszentelt
lelkészeket kibocsátották, a közgyűlést a holnapi munkálatokig felfüggesztették. Az ünnepi együttlét a Himnusz eléneklésével
ért véget.
Fekete Réka
Háromszék - 2006-06-22
AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET
IGAZGATÓTANÁCSA – KOLOZSVÁR
1133/2006.I.
Nagytiszteletű Esperesi Hivatalnak
Székhelyén
A Brassói Református Egyházmegyébe kebelezett
F O G A R A S I Egyházközség presbitériuma pályázatot
hirdet a megüresedett lelkészi állás betöltésére, az alábbiak szerint:
- a Fogarasi
Református Egyházközség minősített
egyházközség
- lélekszám: 742
- lelkészi lakás: 4 szoba, konyha,
fürdőszoba, iroda, 2 kamra, pince, garázs, melléképületek
- van elemi magyar nyelvű oktatás
- az egyházközség a lelkipásztor
felesége számára kántori állást biztosít
- az egyházközség tulajdonát képezi két
jelentős bérjövedelmű ingatlan
- lelkipásztor javadalmazása a 4.
kategóriának megfelelően
- van szolgálati autó, ennek a
karbantartását, adóit az egyházközség magára vállalta
Pályázatot az alábbi címre kérjük
küldeni:
Oficiul Protopopial Reformat
500019 – Brasov
Str. Balcescu, nr. 11/5.
Jud. Brasov
Pályázati határidő: 2006. július 23.
Kolozsvár, 2006. június 23.
Dr. Pap Géza s.k.
p ü s p ö k
Gyenge János s.k.
előadótanácsos
Pár hét szünet után örömmel hozhatom a szíves
Hírvivő olvasók tudomására, hogy Iratterjesztésünk, több mint száz kiadvánnyal
gazdagodott. Ezekről a kiadványokról folyamatosan fogunk közölni rövid
ismertetőket. Addig is annyit, hogy ezek között vannak komoly teológiai munkák,
katekétikai anyagok, és vallásos irodalom is. A szerzők közül egy párat
eml0tek: Gyökössy Endre, Hézser Gábor, Ravasz László, Rudolf Bultman, stb.
Azt is örömmel jelenthetem, hogy újból
kapható Dr. Kozma Zsoltnak Jézus Krisztus példázatai című könyve 25 lejes áron.
|
S.sz |
Cím |
eladási ár |
|
1 |
365 bibliai történet 41-60 |
6,50 |
|
2 |
365 bibliai történet 61-80 |
6,50 |
|
3 |
365 bibliai történet 81-100 |
6,50 |
|
4 |
365 bibliai történet 245-264 |
6,50 |
|
5 |
365 bibliai történet 265-284 |
6,50 |
|
6 |
365 bibliai történet 285-304 |
6,50 |
|
7 |
365 bibliai történet 305-324 |
6,50 |
|
8 |
Jertek énekeljünk kemény |
17,00 |
|
9 |
Jertek énekeljünk puha |
12,50 |
|
10 |
És köntösömre |
18,50 |
|
11 |
Füle Lajos: Futás |
9,50 |
|
12 |
Gyerekek a Miatyánkról |
15,00 |
|
13 |
Titkoskönyv |
16,00 |
|
14 |
Vadak |
7,50 |
|
15 |
Keresztyén házasság |
9,00 |
|
16 |
Ketten hármasban |
9,00 |
|
17 |
Illik, nem illik |
10,00 |
|
18 |
A pásztori pszihológia |
15,50 |
|
19 |
Drog és vallás |
9,50 |
|
20 |
Magunkról, magunknak |
25,00 |
|
21 |
Miért? Hézser |
10,00 |
|
22 |
Keresztyén tanítások, Szikszai |
18,00 |
|
23 |
Ölelésben |
15,00 |
|
24 |
Egyetemes Egyháztörténelem |
21,00 |
|
25 |
Egyháztörténelem I. |
24,50 |
|
26 |
Egyháztörténelem II. |
24,50 |
|
27 |
Csizma az asztalon |
16,00 |
|
28 |
Kálvin élete és teológiája |
15,50 |
|
29 |
Emlékezéseim |
21,00 |
|
30 |
Őrállók, Papp Vilmos |
14,00 |
|
31 |
365 lehetőség |
2,50 |
|
32 |
Dicséretek (kottás)- metodista énekeskönyv |
32,00 |
|
33 |
Zeng az ének 2-baptista |
6,00 |
|
34 |
Harmincöt orgonakorál |
7,50 |
|
35 |
Variációk genfi zsoltárdallamokra |
5,50 |
|
36 |
A gyermek erkölcsi fejlődése |
12,00 |
|
37 |
A katekézis kommunikációs problémái |
12,00 |
|
38 |
A református ovódai nevelés |
9,00 |
|
39 |
A serdülőkorúak elérése és tanítása |
8,50 |
|
40 |
Amit a Biblia tanit |
4,00 |
|
41 |
Bibliodráma: Gyakorlat és elmélet |
18,00 |
|
42 |
Fiatalokból felnőtt keresztények |
8,50 |
|
43 |
Gyermekbarát tanitás |
17,00 |
|
44 |
Hogyan tanitsunk hittant? |
19,50 |
|
45 |
Hogyan tartsunk gyermek-bibliaórát? |
8,50 |
|
46 |
Hogyan vezessek vasárnapi iskolát? |
7,00 |
|
47 |
Istennel az osztályteremben |
14,00 |
|
48 |
Katechetikai szöveggyüjtemény |
8,50 |
|
49 |
Keresztyén erkölcsi nevelés |
15,50 |
|
50 |
Mely igen jó az Úristent dicsérni! |
5,50 |
|
51 |
Ötletgazdag tanítási módszerek |
18,00 |
|
52 |
Pedagógiai felfedezések a Bibliában |
5,50 |
|
53 |
Reformpedagógiák és a vallásoktatás |
8,00 |
|
54 |
Tanítás a lelki fejlődés érdekében |
18,50 |
|
55 |
Tanítsátok meg ezeket I. |
11,00 |
|
56 |
Tanítsátok meg ezeket II. |
11,00 |
|
57 |
Van-e keresztyén pedagógia? |
3,50 |
|
58 |
Választ keres a da Vinci-kód |
2,50 |
|
59 |
A szent |
24,50 |
|
60 |
A zsidó Jézus |
34,50 |
|
61 |
Az Ósz. Teológiája I. |
34,50 |
|
62 |
Az Úsz. Teológiája |
54,00 |
|
63 |
Bevezetés a keresztyén teológiába |
48,50 |
|
64 |
Jézus és a judaizmus világa |
14,00 |
|
65 |
Kálvin |
25,00 |
|
66 |
Kiáltó szó a pusztában |
14,00 |
|
67 |
Okkultizmus, boszorkányság és a kulturális divatok |
30,00 |
|
68 |
Rendszeres teológia |
55,00 |
|
69 |
A qumráni közösség |
34,50 |
|
70 |
A reformáció |
34,50 |
|
71 |
A zsidó kultúra lexikona |
55,50 |
|
72 |
Amit Isten összekötött |
34,50 |
|
73 |
Vallási hiedelmek I. |
34,50 |
|
74 |
Vallási hiedelmek II. |
34,50 |
|
75 |
Vallási hiedelmek III. |
34,50 |
|
76 |
A farizeusok és a szadduceusok |
16,00 |
|
77 |
A keresztyén vallás rendszere két kötet |
62,50 |
|
78 |
A szabadság útjelzői |
9,50 |
|
79 |
Az egyetemes papság |
6,00 |
|
80 |
Az egyház a 21. században |
19,50 |
|
81 |
Az egyház és a szekta |
11,00 |
|
82 |
Az új reformáció |
24,00 |
|
83 |
Az Úsz. Története |
8,00 |
|
84 |
Bevezetés az Ósz. |
25,00 |
|
85 |
Bevezetés az Úsz. |
17,00 |
|
86 |
Elkoptatott szavak |
9,50 |
|
87 |
Hitvallásaink |
7,00 |
|
88 |
Izráel története |
21,00 |
|
89 |
János evangéliuma |
26,00 |
|
90 |
Kálvin teológiája |
12,50 |
|
91 |
Kis Dogmatika |
5,00 |
|
92 |
Magyar református önismereti olvasókönyv |
21,00 |
|
93 |
Mesterségek a Bibliában |
7,00 |
|
94 |
Pásztorálpszihológiai szempontok |
22,00 |
|
95 |
A galatákhoz írt levél |
8,00 |
|
96 |
Krónikák I, II. |
11,00 |
|
97 |
Az Úsz. Írásmagyarázat |
12,00 |
|
98 |
A Lukács ev. és az Apcsel |
19,00 |
|
99 |
Amikor erősen fújt a Lélek |
31,00 |
|
100 |
Az eljövendő világ erejével - Jn
leveleinek magyarázata |
35,00 |
|
101 |
János evangéliuma |
26,00 |
|
102 |
Kézfogás a magasból füzetek |
3,00 |
A fent jelzetteken kívül 6 kiadvánnyal
gazdagodott Egyházkerületünk.
Adorjáni Nagy Aranka - Párbeszéd
Elsőként említeném Adorjáni Nagy Aranka:
Párbeszéd című verseskötetét, melyről Egyed Emese így ír: „Tűnődni csak az
tud, aki az értékek iránti közömbösségét az első vonzalom sejtelmes érzésével,
aztán az első megtanult szóval végleg elvesztette!... A figyelésversei ezek,
képek, történetek, békességkeresés ... , szabadon áradó, közvetlen hangú
mondatok honában járunk. Örökös közelség. Lélekversek hívő világa.”
Páter Ernőné Erősdy Ida – Fények és árnyak
A következő könyv: Páter Ernőné
Erősdy Ida: Fények és árnyak című dokumentumregénye. Egy hosszú és gazdag
életről való elszámolást vehet kézbe az Olvasó. Nehéz időket átélt személy
vallomása. Noha egyre több az ilyen jellegű munka, mégis érdeklődésre tart számot.
Az átélt szenvedés és a megszenvedett tapasztalat teszi egyedivé ezt a művet.
Krisztye István – Kós Károly koszorúi
Krisztye István: Kós Károly koszorúi
cimű könyve a következő a sorban. Fényképekkel és Kós Károly grafikákkal
illusztrált könyv. A szerző ebben a forrásmunkában Kós Károly hiteles, hús vér
emberi alakját rajzolja meg. Betekintést kapunk a grafikai, szerkesztői
munkásságába, hű képet kapunk politikai hitéről, egyházi szolgálatáról,
valamint rövid felsorolását tervezői, építői munkásságának.
Ősz Sándor Előd - A Szászvárosi Református Kollégium
diáksága 1669-1848
Ősz Sándor Előd: A Szászvárosi Református
Kollégium diáksága 1669-1848 című könyve az Erdélyi Református
Egyháztörténeti Füzetek sorozatában a 16. kötet. Tonk Sándor emlékének szentelt
munka, melyben a Kollégium története mellett, a rektorok, igazgatók, tanárok
névsorát, a beiratkozási jegyzékeket olvashatjuk. Emellett a Kollégium
törvényei és különféle iratok is helyet kapnak a kötetben.
Alma Mater címe az Erdélyi
Református Egyháztörténeti Füzetek sorozatában a 17. kötetnek, amely Dr.
Buzogány Dezső és Ősz Sándor Előd szerkesztésében jelent meg. Az Erdély
Református Egyház Kollégiumainak a két világháború közötti életéről gyűjtöttek
adatot.
Igehirdető repertórium 1990-2000
Igehirdető Repertórium 1990-2000,
amelyet Szász Eszter állított össze és Jeni Tamás szerkesztette és gondozta. A tíz
évet felölelő repertórium szakszerű feldolgozással, ünnepkörök és igehelyek
szerinti csoportosítással, valamint névmutatóval segíti a tájékozódást.
A fenti könyvek mindegyike,
megvásárolható és megrendelhető, Egyházkerületünk Iratterjesztésénél, és
Egyházkerületünk Biblos könyvesboltjában is.
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C.
Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
BÚZÁSBESENYŐ Vasárnap, július 16-án tíz
órára várják a meghívottakat a Dósa Dániel nevét viselő iskolában. Fél tizenegytől
ünnepi szentmise, istentisztelet, fél tizenkettőkor a Pro Búzásbesenyő
elismerések átadása a római katolikus templomban, majd ünnepi műsor a Rátoni
János Művelődési Otthonban. Fél kettőkor az új tornaterem alapkőletétele, majd
sportdélután. Este könnyűzenei koncert, fellép az Autostop MS, Dancs Annamari.
Este tűzijátékkal, szabadtéri mulatsággal zárul a falunap Búzásbesenyőn.
(Szervezők: a faluközösség, az iskola és az önkormányzat.)
DÁNYÁN. A Bonyha
községhez tartozó kis falu július 22-23-án várja haza
más tájakra sodródott gyermekeit. Szombaton délben a
kultúrházban gyülekeznek, falumentő alapítvány életre hívásáról döntenek. 17
órakor hálaadó istentisztelet, majd közös vacsora az elszármazottak részére.
Este a szászcsávási cigányzenekar muzsikál. Vasárnap
12 órakor záró istentisztelet, ebéd, utazás. (Szervezők: a református
gyülekezet, Takács Albert dányáni lelkész, tel.: 0265/454-023; Komáromi István nagyernyei
lelkész, tel.: 0265/335-104.)
b. d.
Népújság –
2006-07-07
Barabás Miklós szülőfalujában e hét
végén második alkalommal szerveznek falunapokat. Az ünnepélyes megnyitóra
szombaton 16 órakor kerül sor: a Barabás Miklós téren Tusa Levente szentkatolnai polgármester és Tamás Endre Ottó református
lelkipásztor köszönti a falu népét.
A polgármester és a lelkipásztor
köszöntője után az alsócsernátoni és zabolai
Gyöngyharmat néptáncegyüttes, a kézdimartonfalvi
színjátszó csoport és Barabás Ferenc humorista lép színpadra. 19 órától
ugyancsak a Barabás Miklós téren hordóemelő-, kocsi- és kötélhúzó-, valamint szkander- és sörivóversenyre
kerül sor. Az első nap Dancs Annamari-koncerttel és
éjszakába nyúló utcabállal ér véget. Vasárnap Tamás Endre Ottó tart 10 órától
ünnepi istentiszteletet a református templomban, 11 órától a Kézdivásárhelyi Tanulók Klubjának fúvószenekara és mazsorettcsoportja lép fel, 13 órától túróspuliszka-főző
versenyt, 14 órától pedig a sportpályán
minifoci-bajnokságot, kerékpárversenyt, kakasütést és különféle ügyességi
versenyeket szerveznek. Ezzel párhuzamosan a csernátoni
Csiporkázó Játszóház Egyesület a művelődési otthon
nagytermében néphagyományokat őrző játszóházat tart
kisiskolásoknak.
Iochom István
Háromszék –
2006-07-07
Huszonhatodik Régizene Fesztivál
Székelyudvarhelyen
sűrűsödnek a kulturális programok. Itt van mindjárt a címben is jelzett
fesztivál, mely július 9-től kezdődik és tart egészen
július 16-áig. A megyére kiterjedő rendezvény udvarhelyi nyitánya a templomokba
hívja az érdeklődőket. A csíkszeredai polgármesteri hivatal, a Hargita Megyei
Kulturális Központ, a Thália Alapítvány szervezte régizene fesztivál beépül az Artera Ünnepi Játékok elnevezésű rendezvényének
programjába.
Vasárnap, július 9-én 11 órától a
belvárosi református templomban Bourdonaria, azaz a
magyarországi Bourdon együttes műsorát hallgathatják,
11.30-tól orgonahangversenyt ad a Bukarestből érkező Marcel Costea a Szent
Miklós-plébániatemplomban, majd 17 órától a polgármesteri hivatalban Ancient Dancemusic címen a Bourdon együttes előadását láthatják. Ezután rövid
díszbeszédek következnek, majd a koncert után fogadásra kerül sor (A részletes
program az Ünnepi Játékoknál található). Hétfőn 17 órától a Művelődési ház
kistermében a Canlar együttes műsorát tekinthetik
meg, majd este orgonahangversenyre látogathatnak a plébániatemplomba. Kedden,
az erdélyi zene estjén Keresztúron Barta
Tibor orgonakoncertje hallható a római katolikus templomban 20 órától. Szerdán,
avagy a japán zene estéjén 17 órától ajánlanak kikapcsolódást a szervezők,
július 13-án a német zene napján 17 órától hegedű- és hárfakoncertet ad két
bukaresti művész. Szombaton, július 15-én a zene, a tánc és a vers estjén a
Művelődési Ház egy színházi előadással várja nézőit, Parajdon
pedig 18 órától a Sóbányában középkori énekes-hangszeres előadás tekinthető
meg. Vasárnap, július 16-án, a zárónapon az Ensemble Santenay koncertezik 19 órától a Művelődési Házban. Hargita
megye tanácsa, a román kormány etnikumközi kapcsolatok hivatala támogatja a
rendezvényt.
(bb)
Udvarhelyi
Híradó – 2006-07-06
Kérdőre vonták Hantzékat
Tegnap mintegy negyven perces ügyrendi
vitával kezdődött a Babeş–Bolyai Tudományegyetem
Etikai Bizottságának ülése, amelyen a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjait
hallgatták ki. A vád szerint Hantz Péter, Bodó Barna és Kovács Lehel hamis információkat
terjesztettek az egyetemről, és lejáratták az intézményt.
Mivel az Etikai Bizottságnak mindössze
hat tagja jelent meg a tárgyaláson, a BKB-tagok
először is tudni szerették volna, hogy döntőképes-e a testület, hogy milyen
szavazatszám szükséges a döntéshez, egyszersmind látni óhajtották azt az
okmányt, amellyel a szenátus a tagokat kinevezte. A testület előkerítette az
okiratokat és a vonatkozó szabályzati cikkelyeket, ebből
pedig kiderült, hogy a bizottság legitim és döntőképes ugyan, de csak akkor
hozhat határozatot, ha a jelenlevő tagok egyhangúan szavaznak.
Az ülésre a sajtó képviselőit nem
engedték be, annak lefolyásáról a BKB szóvivője, Hantz
Péter a következőket nyilatkozta: a testület azt kívánta tudni, mikor, és
hogyan félemlítették meg a magyar tanárokat? Hantz
elmondta, hogy tudomása szerint a fizika kar dékánjára nyomást gyakoroltak,
megpróbálták rávenni, hogy szakmailag lehetetlenítse el a BKB-szóvivőt.
A bizottság kérdésére megnevezett egy személyt, aki az ezzel kapcsolatos
párbeszédnek tanúja volt. A második kérdés az volt, hogy honnan veszik azt az
információt, miszerint a jogi karon mindössze egy magyar oktató van? A BKB-tagok erre felmutatták az egyetem saját kiadású
tájékoztató füzetecskéjét, ahol ez az információ szerepelt. Végül, arra voltak
kíváncsiak, hogyan és miért szólították fel a szenátus magyar tagjait az ülések
bojkottálására?
Hantzék
pontosítottak: ők csupán arra kérték a magyar tanárokat, vegyék fontolóra a
szenátus üléseinek bojkottálását, figyelembe véve, hogy a testület úgyis minden
magyar javaslatot elutasít, tehát véleményük szerint, jelenlétük a szenátusban
puszta formaság. Felmerültek kisebb, fegyelmi jellegű kérdések is, az Etikai
Bizottság tagjai Hantz Péter utazásaira voltak
kíváncsiak. Az adjunktus kifejtette: mindössze két alkalommal távozott el
hosszabb időre, és mindkét alkalommal tájékoztatta erről feletteseit.
Az Etikai Bizottság határozatainak
csupán konzultatív jellege van, tehát még ha el is
marasztalják a BKB tagjait, annak csak akkor lesz következménye, ha a szenátus
és az egyetem rektora is ennek megfelelően dönt.
E.-R. F.
Szabadság -
2006-07-06
Kovács András karnagyot a Vártemplom
Psalmus kórusának vajdasági turnéjáról faggatjuk.
– Öt élménydús,
mozgalmas nap után tért haza hétfő hajnalban a Vártemplom Psalmus kórusa. Olyan
országban – Szerbiában – jártunk, ahol ritkán vendégeskedik zenei együttes. A
turné ötlete akkor fogalmazódott meg, amikor az év elején Kasza József,
Szabadka volt polgármestere, a vajdasági magyarság prominens képviselője
Vásárhelyen járt. Részt vett a vártemplomi istentiszteleten, meghallgatta a
kórust, majd elbeszélgetett a presbiterekkel. Hazatérve konzultált a szabadkai
reformátusokkal, s nemsokára érkezett is a meghívólevél Réti Kata aláírásával,
aki erdélyi származású szabadkai lelkész.
– Kérem, meséljen az eseményről.
– Június 28-án, szerda este érkeztünk
Szabadkára. Csütörtökön, miután délelőtt megismerkedtünk a Vajdaság e
központjával, megnéztük a mi Városházánk testvérét, a méreteiben nagyobb és
talán szebb szecessziós épületet, délután egy távoli szórványgyülekezethez
látogattunk a Vajdaság peremén lévő faluba, Maradékra. A kis lélekszámú
gyülekezet nagy szeretettel várt bennünket. A lelkészcsalád, Gyenge Károly és
Tilda bemutatta a református közösséget, és elárulták, hogy a kolozsvári
teológián ismerték meg egymást. A szép kicsi templomban kórusunk bemutatta
műsorát, majd Henter György lelkészünk a Vártemplomot
és a vásárhelyi reformátusok hitéle-tét. A pompás vacsora elfogyasztása és hosszú
beszélgetések után utaztunk vissza Szabadkára.
Péntek reggel Kasza József látogatott
meg bennünket szálláshelyünkön. E megható, örömteli látogatás alkalmával
könnybe lábadtak a szemek, mikor kórusunk az Ároni áldás eléneklésével
köszöntötte. Délelőtt az aracsi pusztatemplomhoz
vittek el bennünket vendéglátóink. Hihetetlennek tűnt, de mégis valóság, hogy a
puszta közepén, szántóföldekkel körülvéve pompázik a romos állapotában is
lenyűgöző, közel ezeréves Árpád-kori templom. Talán a hajdani mocsárnak, mely
körülvette a templomot, köszönhető, hogy nem hordták szét köveit, valamint
annak, hogy mai napig csak földút vezet oda. Az időjárás kegyes volt hozzánk,
nem esett, így meg tudtuk közelíteni autóbuszunkkal a főúttól több kilométerre
álló templomot. Megható volt a műsor, melyet a közeli Torda
település iskolás gyermekei mutattak be műemlékükről, Vajna
János tanár úr előadását követően, akinek köszönhetően az utóbbi években
megkezdték a romos templom konzerválását, őrzését. Az emlékezetes kirándulás
után a tordai polgármester várt bennünket szeretettel
és finom ebéddel, közben megismerkedtünk a helység életével, problémáival.
Délután Magyarittabén
Márton Károly esperes úr gyülekezete és templomuk kórusa köszöntött bennünket.
Nagy sikerű hangversenyünk után a vacsoránál alkalmunk volt elbeszélgetni,
megismerni a korszerű gazdálkodással foglalkozó vendéglátóink életét. A
helybeli és a vendégkórus tagjai hangulatos, vidám közös énekléssel zárták az
együttlétet.
A szombati napunk volt a
legmozgalmasabb, hiszen reggel már Palicson voltunk.
Ez a Szabadka szomszédságában levő fürdőhely tavával a vízi sportok
paradicsoma, a város kedvelt kirándulóhelye. A Monarchia idején élte
virágkorát, tudtuk meg a minket lelkesen kalauzoló Ricz
Péter történész szabadkai főmuzeológustól. A mostaniak próbálják visszaadni
több-kevesebb sikerrel régi fényét, jellegét. Szovátát,
Borszéket juttatta eszünkbe.
Palicsról Bácsfeketehegyre utaztunk. A művelődési otthonban, terített
asztal mellett, Pál Károly polgármester ismertette a helység történetét,
gondjait és megvalósításait, majd Bordás Győző, az újvidéki Forum Kiadó
igazgatója mutatta be a Vajdaság irodalmi életét, és megemlékezett a közeli Verbászon született Molter
Károlyról. Ezután a Vinum Lódi
hangulatos borpince vendégei voltunk, ahol a rokonszenves háziasszony igazi
borbemutatót és - kóstolót rögtönzött számunkra.
Az impozáns református templomban Csete-Szemesi István püspök úr és hívei köszöntöttek, az
éneklés utáni beszélgetés során pedig megnyíltak a
lelkek is.
Estefelé Bajsára
utaztunk, ahol az evangélikus templomban énekeltünk. Itt Dolinszky
Árpád szuperintendáns fogadott, lelkész felesége mutatta be templomát,
gyülekezetét. Szavai nyomán éreztük, hogy minket valóban összeköt a hasonló
sors, a közös hit és a szeretet. Megtapasztalhattuk ezúttal is a vajdasági
magyar vendégszeretetet.
Kórusunk vasárnap a szabadkai
református templomban istentiszteleten szolgált. Henter
György tiszteletes igehirdetésében szép szavakkal fogalmazta meg azokat a
gondolatokat, érzéseket, melyek mindannyiunk lelkében éltek ezekben a napokban.
Csodálhattuk öt napon át vajdasági testvéreink elszánt, makacs, de reményteli
harcát a megmaradásért, magyarságuk és hitük megőrzéséért. A háború, a
sorozatos ki- és betelepítések kálváriáját átélők bizakodnak a jövőben. Úgy
éreztük, együttlétünk, szolgálatunk megerősítette hitében a vajdaságit, de az
erdélyit is.
Szeretném kiemelni kedves új barátunk, Dencs Tünde nevét, aki Kasza József munkatársaként a
szervezés dandárját végezte hozzáértéssel, szeretettel, kedves közvetlenséggel.
Felkészültségének, tájékozottságának köszönhetően betekinthettünk és
megérthettük a soknemzetiségű – soknyelvű ország múltját, jelenét és talán a
jövőt is.
b.d.
Népújság -
2006-07-06
Kézművestábor Csittszentivánon
A mozgalom 2002-ben Bandi Dezső
látogatásával kezdődött, aki Csittszentivánon is
megszervezte a faragókört. A gyerekek irányítását, a kör vezetését Székely
Lajos testnevelés szakos tanár vállalta fel, s végzi azóta
is elismerésre méltó alázattal, ügyszeretettel és olyan eredménnyel, ami
faluszerte látható. A famegmunkálást hivatásul választó tanítványok mellett
évről évre újabb nemzedékek tagjainak lelkébe lopja be sajátos népi motívumaink
és azok megörökítésének, a fa alakításának szeretetét. Ennek a munkának szerves
részét képezik az évente megrendezett kézművestáborok,
amelyek során a helybeliek mellett a környéken vagy távolabb élő kis- és
nagyobb diákokkal ismertetik meg e szép foglalatosság és egyéb kézművesmesterségek titkait.
A hétfőn megnyílt táborban közel 100 gyerek
vesz részt. A helybelieken kívül Ákosfalváról, Mezőbergenyéből, Mezőpanitból és Szentiván testvértelepüléséről, Németkériből
érkezett 12 diák, akiket két pedagógus kísért el. A faragászatra
meghívott vendégek Bandi Dezső volt tanítványai a már említett falvakból. A csittszentivániak vendégszeretetét bizonyítja, hogy
önzetlenül 20 gyermek elszállásolására és ellátására vállalkoztak az idén is. A
tábor megszervezését anyagilag a Mezőpaniti
Polgármesteri Hivatal biztosította. Az iskola és az
református egyház jó együttműködését tükrözi, hogy biztosították a faragáshoz
szükséges anyagot, s a megnyitón Balogh Károly lelkész a 90. zsoltárból vett
idézettel kívánt eredményes munkát a táborozóknak.
A faragókör mellett, amelyet Székely
Lajos és Magdás Károly marosvásárhelyi egyetemi hallgató irányít, a festészet,
grafika iránt érdeklődőkkel a bergenyei Ősz Zoltán
tanár, illetve a Némerkériből érkezett Sárosi Mária rajz-földrajz szakos tanárnő foglalkozik.
Bogozásra Kónya Hamar Katalin, gyöngyfűzésre Szabó Magda tanítja az
érdeklődőket, akik a szálfűzéssel, a nemezeléssel és a bútorfestéssel is
megismerkedhetnek.
A gyerekek bevallása szerint, akik
közül egyesek már az elmúlt években is a tábor vendégei voltak, a kellemes időtöltés,
a szép minták kifaragása mellett a jó társaság vonzotta őket Csittszentivánra. Váradi János, a
Pakstól néhány kilométerre levő testvérfalu iskolájának vezetője elmondta, hogy
első látogatásuk annak a programnak a szerves része, amely során szeretnék
elérni, hogy a város közelsége ellenére megtartsák a diákokat. Ez szolgálja az
informatika, a művészeti oktatás fejlesztése, az erdei iskola valamint a
délutáni program mellett az idei táborozás is, aminek célja a cserekapcsolatok
fejlesztése. Egyébként a sporttanár igazgató vezetésével, aki mestere a
cselgáncsnak, délutánonként bemutatókat tartanak. A tábor szombaton a fiatalok
munkáiból készült kiállítással zárul.
(bodolai)
Népújság -
2006-07-06
Ne legyen a szórvány - szórvány!
A baróti új
református templom felszentelése előtti napon a Zathureczky
Gyula énekkar által szervezett hagyományos kórustalálkozó zárószavaként Krizbai Imre tiszteletes érdekes gondolatot fogalmazott
meg. Kérése az volt, hogy azokra a magyarokra, akik Erdély olyan részén laknak,
hol nemzettársaink száma igencsak alacsony, ne mondjuk azt, hogy szórványságiak
— utalt az eseményre meghívott fogarasi—kőhalmi
összevont kórusra. Véleménye szerint a saját életterében dolgozó és alkotó
államalapító nemzet tagjait nem lehet olyan megnezvezéssel
illetni, amely sértő lehet számukra, és sorsukból, életükből se ,,csináljunk
öntörvényű politikát”, mert ezáltal csak gyökereik
körül lazítjuk a talajt, és ritkítjuk soraikat. Ha a kis lélekszámú
közösségeket kívánjuk megnevezni, akkor elég, ha szűkebb szülőföldjüknek
megfelelően barcasági, mezőségi vagy éppen moldvai magyarságot mondunk.
Krizbai
tiszteletes szavai igencsak elgondolkodtatóak. Nagyon könnyen megtörténhetett,
hogy vendégeinek valamelyike tette szóvá a számára bántó kifejezés használatát,
s ha ez így van, akkor az egyben a kis közösségek valamilyen
fajta segélykiáltását is jelentheti. Sőt, akár azt a következtetést is
levonhatjuk, hogy a használt feltételes módot el lehet hagyni, helyét pedig a kijelentő veheti át — az ehhez hasonló
gondolatok nem egyik percről a másikra fogannak meg, merülnek fel, hanem több
év vagy akár évtized alatt —, ami azt jelenti, hogy már ismét lekéstünk
valamiről. Hogy valójában miről is, azt még pontosan megfogalmazni nem, csak
körvonalazni lehet, de tény: a székelyföldi közösségszervezőknek nagyobb
szerepet kell vállalniuk abban, hogy az erdélyi tömbmagyarságtól távolabb
szakadtak is nemzetünk részének érezzék magukat. Hogy miként? Egyik
leghatásosabb módja, ha saját kistérségünk egyházi, ifjúsági, kulturális és
közéleti rendezvényeire elvárjuk, s szerepet is
biztosítunk nekik a minket is éltető vérkeringésben.
Na, és ne szórványozzuk le, hanem
tekintsük egyenlő jogú nemzettársainknak.
Hecser László
Háromszék -
2006-07-06
Rendhagyó autonómia-kerekasztal a II. EMI-táborban
Az erdélyi magyarság eljutott arra a
szintre, hogy semmi újdonság nincs abban, ha valaki autonómia-kerekasztalt
szervez, hiszen sokan szerepeltetik rendezvényeiken témaként az önrendelkezést,
ki ilyen, ki olyan céllal. A kijelentés első felének alapján az EMI-tábor autonómia-kerekasztala is egy az egyre sokasodó
fórumok közül, mégis összehasonlíthatatlanul másnak ígérkezik: a különbség a
hozzáállásban és a megközelítésben rejlik.
Tavaly, az I. EMI-táborban
először hangzott el az erdélyi nagy nyilvánosság és kárpát-medencei sajtó előtt
Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász szájából, hogy a nemzetközi
jog értelmében Trianon semmisnek tekinthető, ezért jogunkban áll annak el nem
ismerése és felülvizsgálatának igénylése. Ennek értelmében a táborlakók
(összesen mintegy ezer fiatal) egyetértettek abban, hogy az autonómia a
legkevesebb, amit egy, az általa megígért közösségi jogokat nyolcvanhat éven át
megtagadó elnyomó hatalomtól követelni lehet. Ily módon az autonómiát nem az
„érdekképviseleti” szemszögből elérhetetlen maximumként, hanem egy lehetséges
megoldásként közelítették meg erdélyi jövőnk szempontjából az előadók és a
résztevők.
Szintén egyedi megközelítés, hogy az
EMI nem azért szervez autonómia-kerekasztalt, mert tisztában van azzal, hogy a
résztvevők szívesen hallgatják az erről szóló fejtegetéseket
és örömmel veszik az ezzel kapcsolatos nagy ígéreteket, mint egyik nagy erdélyi
rendezvényen, és nem is azért, hogy kiüresítse a fogalmat, és megszabaduljon
egy újabb támadási felülettől, mint egy másik, a nemzeti oldal legitimálása
révén szintén növekvőfélben lévő másik erdélyi
rendezvényen. Az EMI ugyanis, mint nemzeti elkötelezettségű ifjúsági szervezet,
maga is tevékenyen részt kíván venni mind az önrendelkezését vívott harcunkban,
mind pedig az annak kivívása utáni építkezésben. A
szervezet vezetői már hangot adtak a nemzeti oldal széthúzása és egyes
részeinek bizonyos fokú inkompetenciája miatti elégedetlenségüknek,
összehangolt cselekvésre szólítva fel az autonomista
oldalt; így a kerekasztal legfőbb célja a konkrét
cselekvési lehetőségek felvázolása az őszinte helyzetelemzést követően, majd
egyeztetés a különböző szervezetek képviselői között.
El kell ugyanis dönteni végre, hogyan
lépünk fel egységesen és lehetőleg eredményesen önrendelkezésünk kivívása
érdekében, ahelyett, hogy saját rendezvényeinken azzal töltenénk az időt, hogy
a lézengő résztvevők között egymást és az éppen nem szervező közéleti
szereplőket keresgéljük szemünkkel. Ezen kívül - vagy ennek részeként -
tisztáznunk kell az RMDSZ gyanús közeledését a nemzeti oldal felé (lásd közös
autonómia-fórum Csíksomlyón, majd kerekasztal
az ellen-Tusványoson), ahogy szigorúan fel kell
mérnünk azt is, mit várhatunk a többi idegentől és idegenszívűtől
Brüsszeltől Budapestig, anélkül, hogy tovább ringatnánk magunkat EU-s ajánlósdi vagy kormányváltó
illúziókban.
Keserűen higgadtan hozzásegít a
válaszadáshoz az ötvenéves 1956 Amerika-várásának felidézése, melyre bőven lesz
lehetőségünk, hiszen a tábor központi témakörét az egyelőre utolsó nagy
szabadságharcunk képezi. Nem véletlenül, hiszen az 56-os forradalom és
szabadságharc igen hasonló helyzetben robbant ki: a kíméletlenül elnyomó idegen
megszállók ellen kelt fel az amúgy türelmes és béketűrő magyar, hogy kivívja az
önrendelkezést. Mert idegen emberek idegen törvény alapján elnyomták
és jogfosztottá tették őket a saját hazájukban. Minderről nem más, mint a
halálraítélt szabadságharcos, Wittner Mária és Rácz Sándor, '56-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács
elnöke tart majd előadást. De róluk majd később…
A II. EMI-tábor
autonómia-kerekasztalának résztvevői: Ferencz Csaba (SZNT), Gazda Zoltán (MPSZ), Kónya Hamar Sándor
(RMDSZ-es európai parlamenti megfigyelő), Sógor Csaba
(RMDSZ), Szilágyi Zsolt (EMNT-MPE), Toró T. Tibor
(RMDSZ-EMNT).
Időpont: augusztus 12, szombat, 18,00 óra (terv szerint).
További információk a www.emitabor.hu
honlapon.
II. EMI – tábor - „Aki magyar, velünk tart!"
Programtervezet
Időpont: 2006. augusztus 9-14.
Helyszín: 4-es motel, Gyergyószentmiklós
Szerda - augusztus 9.
12.00
Érkezés, elszállásolás
13.00
Jurta felállítása Tölgyesi Béla -
14.00
Íjásztalálkozó (íjászbemutató)
15.00
előadás: Grózer Csaba, íjkészítő
Honlapja: http://www.grozerarchery.com/magyar/index.htm
Egyéb választható programok:
labdarúgás, röplabda, kirándulás
19.00 A
tábor ünnepélyes megnyítója
beszédet
mond: Hajdó István katolikus
esperes,
Pap József Gyergyószentmiklós polgármestere,
Bagoly Zsolt az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke,
az Egyesült Magyar Ifjúság nevében(??)
21.00 Kővirág koncert
Csütörtök - augusztus 10.
9.30
Lovasíjász-bemutató
- Csabafiak Hagyományörző
Egyesület
10.30
Magyar nemzeti jelképeink
előadó: Borsos Géza - SZNT
11.30
Hagyomány és modernizáció - vidéki jövőképek a Kárpát-medencében
előadó: Szitnyai Jenő
12:30 Festett
kazettás mennyezetű templomok Erdélyben
előadó: Kincses Kálmán, református
lelkész
15.30 A
békás-szorosi betörés 1916-ban
előadó: Raffay Ernő
történész
17.00
„Merjünk magyarok lenni!" - a délvidéki magyarság
mindennapjai
előadó: Maurer
Oszkár, az EMI elnöke Délvidékről
18.00
az '56-os Szoboszlay-ügy
előadó: Vekov Károly történész
Ervin atya
21.00 Harmat
néptánccsoport előadása - Fehérlófia
21.30 Role koncert
23.00 Táncház
Kissátor:
19.30
Délvidéki és felvidéki borok kóstolója
Meghívott borászok: Maurer Oszkár (Szabadka) és
Bott Frigyes (Révkomárom)
Péntek - augusztus 11.
9.30
Nagycsaládosok Erdélyben
előadó: Csíki Sándor, Pro Familia Egyesület elnöke
10.30
1956 Erdélyben - az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének (EMISZ)
tevékenysége
előadó: Lay Imre
(Brassó) - EMISZ titkár
11.30
Mosolydiplomácia és szomszédságpolitika Magyarország és Románia
között a 70-es és a 80-as években
előadó: Vincze
Gábor történész
14.00
Wass Albert - Erdélyben is hontalanul
előadó: Bartha
József holtmarosi lelkipásztor, a Czegei Wass Alapítvány elnöke,
15.00 EMI
kerekasztal
16.00
Dél-Tirol küzdelme az önrendelkezésért
Előadó: Eva Maria Barki
17.30
Az önálló állami magyar egyetem
Meghívottak: Bodó Barna,
Hantz Péter
és Kovács Lehel
a Bolyai
Kezdeményező Bizottságtól (BKB)
21.00 Transylmania koncert
22.30 Ismerős Arcok koncert
Kissátor: 19.00
Borkóstoló - Tiffán Zsolt Villányból
Nemezelés,
kiállítás - Török Éva Cecilia
könyvbemutató: Kis Portik Irén: Barát Jóska
Szombat - augusztus 12.
9.30
Rovásírásunk
előadók: Friedrich Klára, Szakács Gábor
(Forrai
Sándor Rovásíró Kör)
10.30
Csángó sors Moldvában és a Gyimesekben
előadók: Duma András és Berszán Lajos
12.00
Honvédő harcok Erdélyben 1940 és 1944 között
előadók: Illésfalvi
Péter,
Szabó Péter és
Számvéber Norbert hadtörténészek
15.00
Szabadságharc és nemzeti ellenállás Magyarországon 1956-ban
előadó: Rácz Sándor, az '56-os
Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetsége
tiszteletbeli elnöke
16.30
Magyar élet a Felvidéken
előadó: Duray Miklós,
a felvidéki Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke
18.00 Lesz-e
erdélyi magyar önrendelkezés az EU-ban?
Meghívottak: Toró T. Tibor (RMDSZ-EMNT)
Szilágyi Zsolt (EMNT-MPSZ)
Sógor Csaba (RMDSZ)
Gazda Zoltán (MPSZ)
Kónya Hamar Sándor (RMDSZ -Europarlamenti megfigyelő)
Ferencz Csaba (SZNT)
22.00 Romantikus Erőszak koncert (előtte Bese Botond
dudaműsora)
Kis sátor 19.30
Borkóstoló - Vincze Béla (Eger), a 2005-ös Év Borásza
Magyarországon
Vasárnap - augusztus 13.
9.00
Ökumenikus istentisztelet,
Böjte Csaba atya
10.00
Magyar őstörténet
előadó: Kiszely István történész, antropológus
11.00 Ne
bántsd a magyart!
előadó: Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a
Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője
12.00
Ez a mi Európánk? - Kiút a globalizációs zsákutcából
előadó: Csath Magdolna
közgazdász
14.30
1956 Magyarországon
előadó: Wittner Mária,
halálraítélt szabadságharcos
16.00
Kárpát-medencei nemzetpolitikai kerekasztal
Vendégek: Duray
Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja ügyvezető
alelnöke
Lezsák Sándor,
országgyűlési képviselő (Lakitelek)
Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke
Nt. Gergely István, csíksomlyói
esperes-plébános
17.30
„Jó boroknak szép hazája, Erdély"
előadó: Csávossy György
költő, borász
18.30
Összmagyar sajtókerekasztal:
Meghívottak: Ágoston Balázs, (Demokrata)
Csép Sándor (alakulóban lévő Erdélyi TV)
György
Attila (Székelyföld)
Makkay József (Erdélyi Napló),
Kovács
Csaba (Erdely.Ma)
Moderátor: Borbély
Zsolt Attila
21.00 Misztrál koncert
22.00 Kárpátia koncert
Kissátor: 20.00
Erdélyi borkóstoló (Csávossy György, Balla Géza)
Hétfő - augusztus 14.
Kirándulás a Gyimesekbe
További biztos programok:
Radics Géza:
Magyar őstörténet + 1956 igaz története
Könyvbemutatók: Duray
Miklós, György Attila
Képkiállitás
- Pál Lóri
II. Világháborús relikviák
kiállítása - Benkő József
Világjárók sátra (magyarok a nagyvilágban)
- Pápai Szabolcs
Egész napos gyereksátor
Lovaglás (csütörtökön)
A legnépesebb kántor- tanítói évfolyam végzett
A napokban a 16. évet zárták a
marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskolán, amely a legtöbb végzettet
bocsátotta útra a 2005–2006-os tanév végén. A nappali tagozaton végzett 20
hallgató fele tanító és kántor, a másik fele tanító-hitoktató
képesítést szerzett. Újdonságnak számít az iskola történetében, hogy 28
levelező tagozaton végzett fiatal is oklevelet kapott, olyanok, akik 5-10 éve
tanítanak, általában félreeső vidéki településeken (mint például Bedében, Szövérden,
Székelycsókán, Énlakán, Marosjárában,
Kisillyén és más, Kovászna
meg Hargita megyei falvakban), illetve hátrányos helyzetű tanulókból álló
osztályokban.
A végzősök Nagykőrösön vették át a
diplomát, az ünnepségen Bölcskei Gusztáv református
püspök hirdetett igét. A harmadévesek közül a tanító-kántor csoport tagjai a
napokban tették le a kántori vizsgát az Erdélyi Református Egyházkerület
kántorképesítő bizottsága előtt, illetve a katolikus vallásúak a katolikus
érsekség által kinevezett bizottság, az unitárius diákok
pedig Kolozsvárott – tájékoztatott Barabás László igazgató, aki szerint az
iskola öt református, három katolikus és egy unitárius kántort bocsátott útra.
Bár eredeti tervük, hogy a református
egyház tulajdonába visszakerült volt leányiskola épületét felújítsák, nem járt
sikerrel, a vártemplomi gyülekezet régi parókiaépületének átalakítása érdekében
már megkezdődött a gyűjtőmunka. Ebben a hollandiai testvériskola nyújtott
segítséget. Májusban 15 tagú küldöttség járt a goudai
tanítóképző főiskolán, ahol a tapasztalatcsere mellett a két képző diákjai
jótékonysági koncertet adtak Hollandia legnagyobb református templomában.
Június végén a nagykőrösi református templomban tartottak koncertet, amelyen Laczkó Mária énekművész és dr. Dávid István, erdélyi
származású orgonaművész, főiskolai tanár emelte a főiskola végzős diákjai által
bemutatott műsor színvonalát. A jótékonysági hangversenyek itthon is
folytatódnak, s az igazgató véleménye szerint a támogatások megalapozták az
építkezést, aminek már a tavasszal szeretnének hozzákezdeni.
Az iskola az ősszel tart felvételit a
következő tanévre, az erről szóló tájékoztatót az intézmény székhelyén már kifüggesztették. Az érdeklődő diákoknak felkészítőt
tartanak. A jövő tanévben is két osztályt indítanak, a nappali tagozat
tanító-kántor szakán ingyenes a képzés, a levelező tagozat fenntartásával a
továbbiakban is a kis településeken, szórványvidéken
oktató fiatalokon szeretnének segíteni, hogy megszerezzék a képesítést. Az
okleveleket, amelyeket a nagykőrösi tanítóképző bocsát ki, egységesen
honosíttatják az RMDSZ Oktatási Főosztályának a támogatásával.
(b. gy.)
Népújság -
2006-07-05
Még mindig szól Bodor Péter orgonája
A kibédi
reformátusok 1846 tavaszán szerződést kötöttek Bodor Péter ezermesterrel, a
híres zenélő kút készítőjével, hogy építene nekik egy olyan orgonát, mely
hasonlatos az osztrák birodalomban fellelhetőkhöz. 1847 húsvétjára elkészült a
hangszer; maga a készítője is így nyilatkozott róla: kolosszális pompájú.
Hivatalos átadása 1847. augusztus 2-án volt. A református parókián máig
megőrzött átadási jegyzőkönyvbe Bodor Péter ezt írta: "Nem
haszonkeresésből építettem meg a kibédi orgonát,
hanem meg akartam mutatni, hogy a magyar ember is tud, s más nemzet is tanulhat
tőle." Olyannyira tudott, hogy az orgona 159 év után is gyönyörű hangjával
szolgál az istentiszteleteken.
Új Magyar Szó
- 2006-07-03
A szentannaiak nem adták fel
Idestova 674 évvel ezelőtt említették a
pápai tizedjegyzékben először hivatalosan Nyárádszentanna
nevét. Ezután már gyakrabban felbukkan, legközelebb akkor, amikor a marosszentannai, vesztesből győztesre váltott csata (1442)
emlékére Hunyadi János templomokat kezd építtetni. Minden bizonnyal egy itt már
korábban álló istenházát újítottak fel akkor. A templom
pedig élte a maga életét a történelem viharai, török-, tatár-, labancdúlások
közepette. A protestantizmus Erdélyben való elterjedésével a reformátusok
kapták meg, s azóta is az övék.
Palára épült, s ez köztudottan nem jó
fundamentum. Ezért történhetett meg, hogy a jobb sarka mintegy 70 centit
süllyedt, elferdült a templomhajó, s furcsa "kanyart vettek" a
mennyezeti fakazetták, megrepedtek a falak. A 18. században vasabronccsal
övezték fel, hogy megpróbálják összefogni az építményt. Ez is csak ideig-óráig
jelentett megoldást, elkerülhetetlenné vált a műemlék épület restaurálása.
Gecző András
lelkésztől tudjuk, még előde, Szász Béla szolgálata alatt elkészültek a
dokumentumok a templom restaurálására. Ám közben kiderült - annyi pénzre lenne
szükség, amennyivel a gyülekezet és az önkormányzat soha nem fog rendelkezni.
Mégis belevágtak. 2000-ben az egyházkerület támogatásával elkészült a
mennyezeti kazetták, kazettás mellvédek és a szószékkorona restaurálási terve.
Ugyanabban az évben elkészült az épület megerősítési terve is.
2003-ban pedig
önerőből hozzákezdtek az állagmegóváshoz. Felülről fedték be a kazettás
mennyezetet, segítséget kaptak a nyárádszeredai
önkormányzattól, az egyházkerülettől, gyűjtést szerveztek, támogatókat
kerestek, s évről évre haladt a munka. A megyei tanács elnöke, Lokodi Edit érdeklődni kezdett a templom sorsa iránt,
összehozta a lelkészt pályázatkészítőkkel.
Az elmúlt két évben megyei és helyi
tanácsi támogatásként bejött a szükséges összeg... 2,5 százaléka. Adott még a kultuszminisztérium is háromszor
annyit, de az egész alig tette ki a szükséges összeg 10 százalékát. S akkor
kiderült, állami alapokból sikerül elvégezni a megerősítési munkálatot.
Született ugyanis egy miniszteri rendelet, mely ezt lehetővé teszi. Eddig
önerőből a belső felújítást ejtették meg, eltüntették a belső repedések
nyomait, felújították a berendezéseket.
A következő szűk egy hónapban a munka
oroszlánrészét, a külső megerősítést is elvégzik. Legalábbis a lelkész ezt
reméli. Július 23-án ugyanis Szentannai Napok
lesznek, ekkor kellene újraszentelni a templomot. Az ünnepségre már meghívták
az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét és Borbély László minisztert is.
B. Z.
Új Magyar Szó
- 2006-07-03
Romtemplom és Szabolcska-emlékek
A marosfelfalui
romtemplom egyedülálló a maga nemében, hisz aligha van még Erdélyben olyan
Árpád-kori építmény, melyen ne változtattak, módosítottak volna az évszázadok
folyamán. Ez viszont úgy maradt meg, ahogyan a 12. században megépítették,
bizonyára a II. Géza által behozott flamandok és vallonok, akik soha nem
telepedtek magaslatra. A templom (illetve annak romja) a Maros árterületén van,
ennek ellenére soha nem érte árvíz. Még a híres 1970-es sem. Szemmel alig
érzékelhető halmon áll, ez biztosítja a védettségét.
Amikor az 1900-as évek elején az új
református templomot építették - addig szolgált ez az Árpád-kori -, lebontották
a haranglábat. A bontás közben emberi csontokra bukkantak. Az 1658-as
tatárjáráskor ide menekült csaknem az egész falu, a templomban gyilkolták le
őket. Ma a tömegsír helyén kopjafa áll.
Talán kevesen tudják, hogy ebben a (ma
már rom)templomban szolgált 1892-98 között Szabolcska Mihály.
Itt nősült először, s másodszor is.
Amikor első házasságát néhány hónapos együttlét után felbontottnak
nyilvánította az egyház (a feleség összeférhetetlenséggel vádolta Szabolcskát, ő meg az anyós összeférhetetlenségét hozta fel
indokul), feleségül vette a helybeli Korondi Etelkát.
Egyik gyermeküket Gárdonyi Géza keresztelte. Gárdonyi többször is ellátogatott Felfaluba. Megtörtént, hogy Szabolcskát
sem otthon, sem a parókián nem találta, erre aztán az irodaajtóra írt üzenetet
a pap-költőnek. Amikor az hazatért, ugyancsak az ajtón hagyott üzenetet a komájának.
A közhiedelemmel ellentétben Szabolcska szerény volt, bár abban az időben divatos
költőként ünnepelték. Megtörtént, hogy egy Petőfi-ünnepségen az egyik szónok
folyvást Szabolcskát magasztalta. Mire a
lelkész-költő imigyen dorgálta meg: "Ismerik a mondást, miszerint az
oroszlán is egy macska, csak egy kicsit nagyobbacska. Beszéljenek, kérem, az
oroszlánról..."
Bakó Zoltán
Új Magyar Szó
- 2006-07-03
Orgonahangverseny nyári esteken
Idén immár harmadik alkalommal rendezi
meg a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia a Nyár esti orgonahangversenyek
sorozatát. "A 2004-ben indított kezdeményezéssel a filharmónia elsősorban
a marosvásárhelyi zenekedvelő közönségnek meg a városba látogató turistáknak
kíván minőségi klasszikus zenével örömet szerezni, hiszen tapasztalat szerint a
nyár zenei rendezvények szempontjából is uborkaszezonnak számít" -
nyilatkozta lapunknak Vasile Cazan, a Filharmónia
igazgatója. A kéthetente, csütörtökönként sorra kerülő
koncertekre a belépés ingyenes, a sorozaton ezúttal is Molnár Tündének, a
vásárhelyi filharmonikusok kiváló orgonaművészének előadásában szólalnak meg a
kora barokk, barokk, romantikus, valamint a huszadik századi orgonazene
reprezentatív alkotásai.
"Az idei hangversenyek
sajátossága, hogy ezúttal nem a Kultúrpalota 1913-ban épült hangszerén fogok
játszani, mely Kelet-Európa egyik legszebb romantikus hangzású orgonája, hanem
sorra koncertezem Marosvásárhely unitárius, katolikus, minorita, református
templomait" - számolt be az ÚMSZ-nek az idei
hangversenyek újításáról a művésznő. Elmondta, hogy régen dédelgetett álma egy
ilyen templomi koncertsorozat megszervezése, amire most a Kultúrpalota
nagytermének hamarosan elkezdődő felújítása kínált lehetőséget.
"Ezért az idei hangversenyek
programját úgy állítottam össze, hogy a megszólaló orgonák hangszíneit a
legelőnyösebb válogatásban mutathassam meg, bekapcsolva ezáltal
a hangszereket a város zenei életének lüktetésébe. Így az a tarkabarka nyári
virágcsokor, melyet mindenkinek a kedvére szeretnék összeállítani, nemcsak az
elhangzó művek sokszínűségéből áll össze, hanem a megszólaló orgonák különböző
hangszíneiből is" - fejtette ki a művésznő. Műsorán a Bach-, Liszt-, Buxtehude-, Pachelbel-, Diruta-, Scheidt-, Lübeck-, Couperin-, Brahms-, Franck-, Alain-művek mellett a romániai Terényi
Ede darabjai is szerepelnek, és ősbemutatóként tervbe vette egy marosvásárhelyi
zeneszerző, Makkai Gyöngyvér most íródó darabját is.
A sorozat legközelebbi hangversenye
július 6-án lesz, a Gecse utcai református templomban
Bögözi Attila
Új Magyar Szó
- 2006-07-03
Érettségi Találkozók - A diákévek megszépítő messzesége
"Én véndiák, szívem fölemelem
s így üdvözlöm
a mindig újakat
Föl-föl fiúk, csak semmi félelem..."
Ez a mottó állt az első érettségi
találkozójuk meghívóján. Szilaj ábrándok, eget ostromló remények, világmegváltó
álmok égtek akkor még lelkükben, s az egymást bátorító felhívás, hogy:
"föl-föl fiúk, csak semmi félelem", az életnek szólt. Legyőzni a
kihívásokat, angol telivér vágtájának iramában venni az akadályokat, semmitől
meg nem hátrálni.
Harcra szólító buzdítás volt,
megküzdeni, akár a lehetetlennel is, mert egy bolyais
diák büszkesége nem engedi meg a beletörődést a gyors kudarcokba. A Bolyaiak
semmiből új világot teremtő szellemisége olyan örökség, ami egy életen
keresztül táplálja azt a szent tüzet, melyből a mindig többre, jobbra törekvő
alkotóerő egy életen át táplálkozik.
Ezekkel a gondolatokkal gyűl a kis
csapat, a Bolyaiak szobra előtti téren, miközben pazar júniusi napfény
szikrázik felettünk, épp olyan, mint hatvan évvel ezelőtt, amikor először
csendült fel ajkukon a dal, hogy "ballag már a vén diák..."
"Van még az életben olyan
pillanat, amikor ernyesztő nyugalom áraszt el
bennünket, s a csodák perceit számláljuk" - mondja az egyik nyolcvanas
éveiben járó véndiák. Érettségi találkozóra érkeznek a kosztümös, nyakkendős,
kissé izgatott öregurak, akik ma is leplezetlen kíváncsisággal nézegetik
egymást, keresik, kutatják a másikon a régi, hatvan év előtti vonásokat.
A találkozó résztvevői nem egyszerre
érkeznek a Bolyai Farkas Líceum elé. Gálfalvi Artur, mint rendesen, most is késik. "Biztos
elfelejtett borotválkozni, s legendás pedantériája most sem engedi, hogy
borostás arccal álljon egykori diáktársai elé" - szánja tréfának a
megjegyzést Koncz János, aki mindig is az osztály
"főfennforgója" volt, most is ő a találkozó főszervezője. Végül csak
megérkezik Artúr úr, fejedelmi tartással száll ki egy taxiból, s elsőként a
Kolozsvárról érkezett Gyárfás Lászlót üdvözli. Magos Dénessel meg Telegdi Istvánnal még össze-össze fut Marosvásárhelyen,
igaz, mostanában egyre ritkábban, de abban közrejátszik az is, hogy korukban az
ember már nem szaladgál oly gyakran az utcán.
S ahogy öten így együtt vannak,
kezdődhet is a találkozó, hiszen az iskolacsengő hívó szavára a többiek már nem
jöhetnek el. "Gondviselő Mennyei Atyánk! Hatvanéves érettségi találkozónk
alkalmából fogadd végtelen szeretetedbe elhunyt osztálytársainkat, és add meg
nekik az örök boldogságot" - rebben alig hallhatóan
az összegyűltek ajkán a hangtalan ima, mert a régi bajtársak immár szavak
nélkül is megértik egymást.
"Bár a gyermek- és kamaszkor álma
mind távolabbra kerül, mégis valamennyien szeretünk emlékezni, múltbeli
ábrándokat kergetni. Még mindig úgy örülünk egymásnak, mint gimnazista
korunkban, ám minél inkább távolodunk a gimnáziumi évek megszépítő
messzeségébe, annál szívósabban ragaszkodunk az emlékekhez" - mondja Telegdi István, s ezzel mindnyájan egyetértenek.
"Különös, hogy az
osztálytalálkozókon mennyire gyorsan képesek vagyunk visszarepülni az időben.
Minden osztálynak volt egy hierarchiája, amely néhány perc alatt beállt a régi
logika szerint. Az akkori hangadók, a vonzási centrumok, a régi erővonalak újra
kialakultak. Varázslatos érzés néhány perc alatt évtizedeket fiatalodni" -
idézi az utolsó találkozók élményét Magos Dénes.
Bent az osztályteremben a
meghatottságtól nehezen találnak utat a véndiákok ajkán a szavak.
Az üdvözlőbeszédet a tanári testület
részéről a mostani aligazgatónő meg a református kollégium igazgatója mondja
el. Konzcék osztályának tanáraiból már egy sincs az
élők sorában. Rájuk is kegyelettel emlékeznek, főként Nagy Ernő
osztályfőnökükre, aki, ha hallaná azt a sok szép szót, mellyel egykori diákjai
hatvan év után is oly sűrűn illetik, megint csak azt mondaná: fiúk, csak semmi
túlzás.
Pedig hát az ő korukban már nincs miért
túlozni. - Mi történt velünk az utóbbi hatvan évben? - kérdez vissza Koncz János, amikor az életútról faggatom a véndiákokat. A felelet pedig nagyon egyszerű: - Megöregedtünk. Ennyi.
Korábban elfogadtam az idő múlását, tudtam, hogy elmúltam ötven, hatvan,
hetven.
Eddig a találkozóig nem is érdekelt a
korom. De most, hogy láttam a többieket is, döbbentem rá: mennyire eljárt
felettünk az idő. Az együtt töltött néhány óra alatt ismét átéljük ifjúságukat,
az iskolai éveket és az azt követő fél évszázadot. Utána
pedig csendben elballagunk, miközben azon tűnődünk, vajon melyikünk nem éri meg
a következő találkozót.
Most is elhangzik az első találkozó
mottója, de ma már mennyire más értelemmel: az életben derekasan helyt állt kis
csapat készül vele az élet utolsó nagy szigorlatára. "Föl-föl fiúk, csak
semmi félelem!"
Bögözi Attila
Új Magyar Szó
- 2006-07-03
Várhatóan július 19-én műtik meg a
miskolci kórházban a leukémiában szenvedő hatéves baróti Bocz-Zoltán Imolát.
Édesapjától, Bocz-Zoltán Szabolcstól tegnap
megtudtuk, Imola jelenleg Miskolcon tartózkodik szüleivel, ahol a műtéthez
szükséges előkészítő kezelést végzik, hiszen sikerült donort találni, és a
helyi kórházban vállalják az életmentő csontvelő-átültetést.
Imola tovább vívja harcát betegségével,
édesapja szerint az előkezelés nehézségei ellenére a kislány jelenleg jól van.
Mivel a család anyagi helyzete nem tette lehetővé a költséges életmentő
beavatkozást, a szülők a köz segítségét kérték. Imola
megmentéséért nagyon sokan összefogtak az utóbbi hónapokban.
Az életmentő műtétre az Új Magyar Szó,
az Erdélyi Riport és a Bukaresti Református Egyház az olvasók támogatásával
összegyűjtött 126 millió 700 ezer lejes pénzadományát június elsején, a Bocz család Miskolcra utazása előtt nyújtottuk át Bocz-Zoltán Szabolcsnak. Az azóta
összegyűlt újabb 20 millió lejt a fiatal apuka elcsukló hangon köszönte meg az
adakozóknak.
Új Magyar Szó
- 2006-07-03
Idén először rendeznek vasárnap
esténként hangversenyt a Farkas utcai református templomban. Az első ilyen
jellegű rendezvényre július 2-án került sor. Pöllnitz
Boróka kivételes zenei tehetségű fuvolaművész, aki tehetségét, muzikalitását és
nem utolsósorban hangszertechnikai ismereteit pódiumművészként tudná a
legjobban kamatoztatni. (Minden bizonnyal jót tesz egy pályakezdőnek a zenekari
játék is, de ilyen zenei adottságokkal kár lenne „eltemetkeznie" a zenekari
árokba, legyen az bármilyen rangos intézményé.)
Teljesítménye tökéletes, stílusismerete
bámulatra méltó – akár barokk, klasszikus, avagy kortárs művet játszik. Cristina Mureşan zongorakísérete
is felsőfokon méltatható.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság - 2006-07-04
Az előző évekhez hasonlóan idén is
megrendezésre kerülnek a nyáresti orgonahangversenyek. Molnár Tünde
közreműködésével július 6-án, csütörtökön este 7 órától a Gecse
utcai református templomban D. Buxtehude, J. Pachelbel, J. S. Bach műveit hallgathatják meg az
érdeklődők.
Népújság -
2006-07-04
Cságó és mezőségi gyerekeket nyaraltattak
Péntek volt a nagy nap Erdőcsinádon, ahol a helybeli református egyház által
patronált Ifjúsági Központban a Bákó megyei Frumószáról érkezett csángó és jobbára nagycsaládokban élő
mezőségi gyerekek nyaraltak. A búcsúesten a Habakuk
Ifjúsági Bábjátszó Egyesület adta elő a Grimm testvérek meséjét, a Békakirályt,
ezt követően a táborozó gyerekek énekeltek és mondtak verset, többek között
Lakatos Demeter csángó költő alkotását is, majd az Öves zenekar szórakoztatta a
lelkes közönséget, akiknek Mihály József készítette a bográcsgulyást. A frumószai gyerekek meghívását és utaztatását a Czellecz Jenő vezette Csángó Szövetség
biztosította, 20-an Erdőcsinádon, a többiek pedig Régenben táboroztak. A mezőségi gyerekek Bándról, Madarasról, a Madarasi-Feketéről,
Kövesdről érkeztek. Délelőttönként gyermekevangelizáción vettek részt Lukácsy
Szilamér református lelkésszel, az anyanyelvi
felkészítőt Simon György magyar szakos tanár tartotta. A kézműves-foglalkozások
keretében Both Gyulával bútorfestést, Fazakas Ildikó irányításával gyöngyfűzést, Bartha Júlia vezetésével bábozni és palából
"szobrászkodni" tanultak. Az ének- és versoktatás s a kirándulások
sem hiányoztak a tábor programjából, az eredményeket
pedig az ifjúsági ház emeleti termében rögtönzött kiállítás tükrözte.
Kérdésünkre a csángó lányok elmondták, hogy tavaly Régenben
töltöttek felejthetetlen napokat, majd nagy átéléssel énekelték el a hosszú
Mária-éneket. Ma már nemcsak otthon beszélik, az iskolában is tanulnak
írni-olvasni magyarul, s az órák előtt vagy után tartott foglalkozáson
megtelnek a padok. Hogy jól érezték magukat, azt bizonyítja, hogy jövőre újra
el szeretnének jönni a megyénkben szervezett táborok egyikébe.
Népújság -
2006-07-04
Július végén új magyar nyelvű napilap
jelenik meg Csíkszeredában Csíki Hírplap címmel. A
napilap pártállástól független, közérdekű és információs hírlap kíván lenni. A
Csíki Hírlap hasonló című elődje 95 esztendővel ezelőtt, 1911-ben hetilapként
jelent meg. Az egykori lap a független Magyarországért szállt síkra, a közjó
szolgálatára, illetve az igazság kimondásának céljával jelent meg, függetlenül
mindenféle politikai párttól és irányvonaltól. Főszerkesztője Pál Gábor
nyugalmazott gimnáziumigazgató, felelős szerkesztője dr. Gál József ügyvéd
volt, és mindössze három évig, 1914-ig jelent meg. A két világháború között
Csíkszeredában több hetilap is tért hódított, de 1944-ben valamennyi megszűnt.
Azóta gyakorlatilag a Csíki medencének nem volt saját regionális lapja, így az
új Csíki Hírlap hiánypótló a piacon. Létrehozója egy székelyföldi magyar
befektetőcsoport. Amint Kovács Attila felelős szerkesztőtől megtudtuk, az új
szerkesztőség 14 főből áll. Valamennyien fiatalok, de többnyire ismert nevek a
csíki olvasók számára: Balázs Ildikó, Daczó Dénes,
Dobos László, Székely Judith és mások. A lap napi 12
oldalon jelenik meg. Szerkesztői olvasmányos, rugalmas, közéleti újságot, gyors
és megbízható információkat szeretnének a csíki olvasók asztalára tenni július
31-től. .
A népzene és régi zene nagymestere
Beszélgetés Kobzos Kiss Tamás Magyar
Örökség-díjas lantművésszel
Balassi
Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén, Szenci Molnár Albert
énekelt verseinek előadója, régi korok zenéjének megszólaltatója Kobzos Kiss
Tamás. Lantjával járja az országot, Erdélyt vagy épp a nagyvilágot, s egy
letűnt kor lírai humanizmusával hódítja meg XXI. századi hallgatóságát. Az
Óbudai Népzenei Iskola igazgatója hisz az énekelt történelem máig ható
erejében…
– A XX. század
vége felé a számítógép, a televízió, a modern technika világában hogyan lesz
valaki a régi zene szerelmese?
– Vissza kell ugornunk a gyökerekhez.
Családomban az irodalom szeretete mindennapos volt. Szüleim magyart tanítottak.
Apám, Kiss Tamás költő, Debrecenben élt. Kezdetben
inkább a természettudományok iránt érdeklődtem, ezért vegyészszakon végeztem.
Ez engem is meglepett. Hisz a
vegyészpálya távol áll a lírai versektől, énekektől.
– Serdülő fiúként menekültem
mindenfajta erőszak elől. Kerestem magamnak az utakat. Közben zenélgettem, s a
zongora után megtaláltam egyik igazi hangszeremet, a gitárt. Majd jöttek Tolcsvayék, az Illés együttes, akik a divat ellenére
magyarul énekeltek. Ez a pozitív hatás sokunkat elindított egy úton, melyre
azelőtt nem gondoltunk. Ez után megjelent egy népzenei lemez 1964-ben, s ekkor
feltárult előttem egy új világ.
Később személyesen találkoztam egy
csángó asszonnyal, Simon Ferenc Józsefnével –
fényképe ott látható a falon –, s az ottani zene alapélménnyé lett. Azután több
év telt el, míg megtanultunk játszani ezeken a
hangszereken, majd eljutottunk Erdélybe, huszonhárom éves koromban először.
Idén április 24-én kiállítás nyílt Szigetmonostoron, ahová nemrég költöztem.
Feleségem ott református lelkész, s a gyülekezet hívei rábeszéltek, állítsuk ki
a régi erdélyi fotóimat. Nagy élményt jelentett ez nekem is, mert újra
felidéztem a széki és a gyimesi szép napokat.
– Hogyan jutott el először Erdélybe
1973-ban, még a diktatúra korában?
– Egyik Szegeden élő, de Nagyváradon
született barátom már többször járt arrafelé. Jól ismerte Kallós Zoltánt, én is
általa ismerkedhettem meg vele. Később Kallós Zoltánt meghívtuk Debrecenbe,
nagy tisztelője vagyok mindmáig. Sokan elsősorban neki köszönhetjük, hogy
megtaláltuk az igazi utat! Néhány hete köszönthettük 80. születésnapján. De
megemlíthetem Domokos Pál Péter bácsi nevét, akivel egy évig véletlenül laktam
egy házban. Határtalan türelmük, szeretetük, bizalmuk sokat jelentett
számunkra.
– Életútján a népzene és a régi zene
szeretete és mívelése ötvöződik…
– Valóban így van. 1975-ben találkoztam
L. Kecskés Andrással, s ez nagy ugrást jelentett, bekerültem a bűvkörébe, s csapatában
tíz évig hihetetlenül szép dolgokat míveltünk együtt.
A Zene a reneszánsz kori Erdélyben című hanglemezt
közösen készítettük 1979-ben. Akkor ez a stílusú zene még nem volt természetes.
– Honnan gyűjtötték a reneszánsz kori
dalokat?
– Ez izgalmas feladat, ma is folyik a
gyűjtőmunka könyvtárakban, levéltárakban, hihetetlen nagy anyag maradt ránk.
Problémát inkább az jelent, érdekel-e ez igazán valakit?
– Biztosan sokakat érdekel… Az interneten bukkantam egy adatra, mintegy 800 fellépése
lehetett idáig?
– Nem én írtam le ezt a számot, de
lehet, hogy még alá is becsülték. Hihetetlenül sokat szerepeltem.
– Ezek szerint nagy az érdeklődés!
– Elsősorban a 70-es, 80-as években
szerepeltünk rendszeresen. Sok külföldi koncertem is volt akkoriban. Felléptünk
Angliában, Finnországban, az Egyesült Államokban, Törökországban, Kínában és
Japánban, hogy csak a legfontosabbakat említsem.
– Igazgatói szobájának falán látható
Balassi Bálint arcképe. Természetesen az ő verseit is énekli…
– Valóban. Ezt a képet Ferencz Éváéktól kaptam. Két évvel ezelőtt a Balassi évforduló
alkalmával sok helyen jártam az országban és énekeltem Balassi verseit.
– Ezek a szép, régi magyar dalok,
históriás énekek mit nyújthatnak a mai fiataloknak?
– Ezek az üzenetek újra és újra aktuálisak.
Például Tinódi Lantos Sebestyén buzdítása a magyar összefogásra, egységre
aktuálisabb, mint valaha. Illetve ugyanolyan aktuális, mint annak idején. A
70-es, 80-as években politizálni is csak kultúrával lehetett. Ez nem volt
természetes állapot, de diktatúrában éltünk, próbálgattuk megtalálni, hol
húzódnak a határok.
Legmerészebb vállalkozásunk Szabados
György 1956-ról írt műveinek előadása volt 1985 tavaszán. Érdekes módon ezt a
Rádió rendelte meg, és azért adhattuk elő, mert egyfajta kódolással írta meg a
szöveget. A magánhangzókat kicserélte, s ennek következtében ősmagyar, keleti
stílusban énekeltük el a forradalom történetét, vigyázva arra, nehogy
kihalljanak valamit a szövegből. A 13 nap történetét adtuk elő históriás ének
formájában. Históriás ének az emlékezet előtti időből – állt az alcímben.
– E Szabados-mű újbóli előadása épp
aktuális lehetne a szabadságharc 50. évfordulóján!
– Igen, szeretnénk feleleveníteni. Épp
a napokban készítettek Szabados Györggyel interjút a Magyar Nemzetben, és
megemlítette ezt a felvételt, mely megjelent lemezen, de abban az időben nem
nagyon terjesztették. Ezért reménykedünk, hátha újra megjelenik a lemez, s ami
már biztos: koncerten mutatjuk be a zeneművet Debrecenben, a
dzsesszfesztiválon.
Szabados Györggyel való barátságom
által rátaláltam a kortárs zenére, ezért nagyon hálás vagyok neki… Igyekeztem
mindig a végtelenségig tágítani az énekmondás világát, amennyire csak lehet,
kelettől nyugatig, és időben. A szándék mindig ugyanaz: ébresszük rá az embereket
arra, hogy mi a küldetésük, mi az ember feladata itt a földön. Össze kell
kötnünk az eget a földdel.
– És a régi korokat a mával… Tamás
milyen hangszereken játszik?
– Fő hangszereim a lantféleségek: a
lant, a koboz, a török lant és a tekerőlant.
– Szobájában milyen hangszereket
látunk?
– Ezek ajándékhangszerek innen-onnan.
Buda Feri barátom hozta Kirgíziából azt a hangszert, egy kínai barátomtól
kaptam a kínai hegedűt. Másik magyar barátom hozta Újguriából azt a hosszú nyakú hangszert, míg egy német barátomtól
kaptam a török „ékszert”.
– Említette Buda Ferenc nevét. Ha jól
tudom, tőle kapta a Kobzos előnevet.
– Valóban így van. A híres Népzenei
Találkozók egyikén kaptam az előnevemet. A legemlékezetesebb 1977-es eseményen
részt vett Csoóri Sándor, Nagy László, Fodor András
költők és még sokan mások. Buda Ferenc az est műsorközvetítőjeként engem Kobzos
Kiss Tamásként szólított a színpadra. Hozzátartozik a történethez, hogy Buda
Ferenc apám tanítványa volt Debrecenben. Később pedig
az ő fia, Buda Ádám énekmondó lett az én tanítványom. Magam nem gondoltam rá,
hogy felvegyem ezt az előnevet, de a drága emlékezetű Font Sarolta, a
kecskeméti Művelődési Ház egykori munkatársa nekem sok tanyasi koncertet
szervezett – ő kezdte használni először a Kobzos Kiss Tamás nevet. Aztán ez
valahogy elterjedt.
– Felvette közben hivatalosan is a
Kobzos előnevet?
– Nem, nem vitt rá a lélek. De a
síromra biztosan ráírják majd.
– Nehéz ma régi zenei énekesnek lenni?
– Nem könnyű. Nyolc és fél évig voltam
szabadúszó, 1977 és 1986 között, s akkor hívott meg Béres János, az Óbudai
Népzenei Iskola alapítója, hogy tanítsam koboz hangszeren a fiatalokat. Nehezen
barátkoztam meg a gondolattal, de nem bántam meg. 1991 óta igazgatója vagyok az
intézménynek.
– Akik itt szereznek diplomát, hogyan
haladhatnak tovább a pályán?
– Reményeink szerint jövőre megindul a
népzeneszak a Zeneakadémián, s ezáltal középfokon
tanulhatnak tovább a diákjaink. Felsőfokon egyelőre csak Nyíregyházán
képezhetik tovább magukat az érdeklődők.
– Milyen hangszeren tanulhatnak itt a
diákok?
– Gyakorlatilag minden magyar népi
hangszeren. Két kiváló pedagógus tanítja a népdaléneklést: Budai Ilona és
Fábián Éva. A Jánosi együttes tagjai közül ketten tanítanak vonós hangszereket,
három hegedűtanárunk van, és tanulhatnak citerán, dudán, furulyán és tekerőn.
– Visszatérve az erdélyi élményekhez,
hányszor járt Székelyföldön?
– Sokszor. Erdélyi gyökereim
Kolozsvárhoz és Nagyváradhoz kötnek. Dédszüleim anyai ágon erdélyi gyökerűek. A
Mezei család Váradon élt, festő ükapámat Szinyei Merse Pál tanította festészetre, majd ő küldte fejlődés
céljából Münchenbe. A másik ág részben a kolozsvári Jancsó
családhoz, részben a Mátéffy családhoz kötődik. Ma
már kis házunk van Gyimesfelsőlokon, évente
három-négy hetet igyekszünk ott tölteni.
– Hogy áll az erdélyi fellépésekkel?
– Tavaly részt vettem a Sziklára
Épített Ház Alapítvány által szervezett fesztiválon, továbbá rendszeresen
megfordulok a csíkszeredai Régi Zenei Fesztiválon. Idén is készülök a
találkozóra.
– Az Európai Protestáns Magyar
Szabadegyetem kiadásában jelent meg első önálló kazettája Énekelt történelem
címmel. Szenci Molnár Albert énekelt verseiből
készítette a Mindennémű háborúság ellen című cd-jét.
A Musica Historica
együttessel közösen jelent meg a Protestáns énekmondók kazetta. 1986 és 1996
között a szigetmonostori református gyülekezet kántoraként tevékenykedett.
Hogyan fordult a protestantizmus felé, hisz a 70-es, 80-as években még kemény
ateizmusban éltünk?
– Régi református család vagyunk, némi
unitárius beütéssel. Erdélyben ez mindennapos. Apám egyébként kisújszállási,
kunsági lelkészként, teológusként kezdte a pályáját, csak később jelentkezett a
bölcsészszakra. A protestáns szellemiség áttört a falon, nálunk
a családban legalábbis mindenképp.
– Milyen tervek, feladatok várnak önre?
– Holnap indulok Isztambulba, egy
Bartók-koncertre és lemezfelvételre, május 5-én Tinódi-konferencia lesz, azon
előadást tartok, utána fellépek egy osztrák barátommal a Szépművészeti Múzeumban,
Zsigmond király korának zenéjéből mutatunk be ízelítőt. Majd következik a
kolozsvári koncert a Bánffy-palotában május 19-én.
– Néhány hete ön a Magyar Örökség-díj
birtokosa. Oklevelében a következő olvasható: „Kobzos Kiss Tamás históriás
énekhagyományt továbbörökítő tevékenysége magyar örökség.” Ön hogy éli meg ezt
a missziós szolgálatot?
– Régi csángó mondás
jut eszembe: „Ne vejszenek el a régiek!” Ne vesszen
el a régi korok zenéje! De talán ennél is fontosabb, hogy segítsem az embereket
abban, hogy védekezni tudjanak a rettenetes szorítás ellen, mely szétzilálja a
családokat, gyengíti a Hazához való tartozást. Az emberek egyre kevesebbet
olvasnak. A vers és a zene összekapcsolásával az énekmondás hatékonyabb út
lehet.
Szívesen énekelek gyermekeknek, ők
nyitottabbak, mint a felnőttek. A pedagógusoknak azt üzenem: ne mulasszák el
megadni a gyermekeknek az impulzusokat! Mindig a meglévő lehetőségeket
használják ki!
Tanítványaim közül sokaknak nem kell
semmiféle más zene. Nem azért, mert mi megtiltjuk, hanem egyszerűen, ha
rászoknak a jóra, már nem kell a rossz! Apám mondta mindig: szívesen olvasna
krimit is, ha jutna rá ideje! Türelemmel és alázattal kell nevelni az
embereket, másképp nem megy!
– Azt hiszem, egyedülálló missziót
teljesít.
– Sokszor nagy a csábítás: keverjünk
hozzá még valamit, hogy az emberek jobban szeressék, és akkor hátha eladhatóbb
lesz. De ezekben a trükkökben nem hiszek. Ebből nem lesz semmi, csak még a jó
is elromlik.
– Csak tiszta forrásból – a népzene és
régi zene ősforrásából érdemes meríteni…
– Bartók Bélánál világosabban senki nem
fogalmazta meg, hová kell nyúlnunk, ha a zene tiszta forrását keressük. Egész
élete azt példázza, hogyan kell szeretni a Hazát és a magyar kultúrát.
Történelmünk tele van példaképekkel, csak jobban kellene ismernünk őket…
Frigyesy Ágnes
Erdélyi Napló
- 2006-07-03
Református templomot avatnak Baróton
Sok küzdelemmel érkeztek el a baróti reformátusok a jeles naphoz, amikor végre
istenházát, a saját templomukat avathatják: tizenkét évnyi munka, s még azelőtt
pár évszázados viaskodás a mindenkori, mindenféle nehézségekkel. Vasárnap ft. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
hirdeti a felszentelő igét helybelieknek és vendégeknek, mindazoknak, akik
kivették részüket a templomépítésben.
Első templomukat a baróti
reformátusok 1783-ban kapták, egy hatvan férőhelyes istenházát építtetett
Cserei József és Raksányi Anna az akkor még csupán
hatvan lelket számláló helybeli református közösségnek. A 20. század elejére
számbelileg gyarapodott reformátusság Kós Károlyt
kéri fel kétszáz férőhelyes templom megtervezésére, ennek kivitelezése azonban
a gazdasági válság miatt elmarad. A közben beszerzett
építőanyagból 1933-ban református kultúrotthont építenek, az épületet 1947-ben
istentisztelet tartására alakítják át, azóta ez a hajlékuk a református
híveknek. Egy évtized múlva tornyot építenek Debreczeni
László tervei alapján, aztán 1994-ben elkezdik az igazi templom építését, Kós Károly terveit Levien de Putter holland műépítész alakította át az immár kétezer
fősre duzzadt gyülekezet igényeinek megfelelően. Tizenkét esztendőnek kellett
eltelnie, hogy a torony másik oldalán elkészülhessen a négyszázötven férőhelyes
új templom, melynek alapkövét 1994. május 28-án Csiha
Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület akkori püspöke szentelte meg. A
tucatnyi küzdelmes esztendő során a templomépítést számtalan magyar, holland,
német és svájci támogató segítette, a templomszentelésre — mely kettős
ünnepség, hiszen erre az alkalomra időzítették a hagyományos baróti egyházi zenei találkozót is — mindannyiukat
meghívták, akárcsak a gyülekezet testvérfelekezeteinek lelkészeit.
(vop)
Háromszék -
2006-07-01
Különös érzés belépni Barót új református templomába. A mai kor ízlése és a
hagyomány úgy fonódik, úgy egészíti ki egymást, hogy mindegyik jól kitapintható
legyen, de azért ne kerekedjen a másik fölé. Lépcső helyett fokozatosan
emelkedő út vezet fel a padok felé, a mennyezeten Erdély fejedelmeinek címerei,
a templomépítéshez hozzájárulók nevei kazettákra festve, lábunk viszont modern
padlócsempét koptat. A padokat rézsutosan helyezték
el, s az építőknek talán igazuk is van: a helyek könnyen megközelíthetőek, a
szószéken levőt mindenki jól láthatja, s a tág térnek köszönhetően az igék is
minden bizonnyal célbe érnek. Tizenkét esztendeig
építették, de érdemes volt várni rá, párját ritkító, igazi műremek született
Erdővidéken.
Nagy Károly erdővidéki esperes örömét
fejezte ki, hogy alig egy év alatt Erdővidéken immár a második templomot
szentelik fel. Bár a munkát a gonoszság néhányszor megprobálta
megtörni, de végül is győzőtt az igazság és a hit, s
Isten dicséretére elkészült a templom. Haszna akkora lesz, mint amekkora a
kihasználtsága, azaz Isten és ember közötti közvetítői szerepe — mondotta az esperes.
Erdély egyházkerületének püspöke, Pap
Géza ünnepi igehirdetésében a Salamon király által épített templom történetén
keresztül vont párhuzamot. ,,A közösség megélésének
érdekében Isten kiválasztott egy embert, kinek vállára rótta a nagy feladat
elvégzését. Akkor is és most is olyan embert választott, akinek erős a hite és
szereti nemzetét. Sokszor csüggedtek, de aki hisz, annak ereje megújul.” Pap
Géza megdicsérte a garast garasra tevő, kitartó gyülekezetet, de mint mondotta ,,Istennek
tervét a lélek építése folytán továbbra is folytatni kell.”
Krizbai Imre
lelkész az új hajlék tizenkét esztendőn keresztül folyó építését összefogaló ismertetőjében egy
1990-ben keltezett püspöki körlevélre emlékezett, melyben a templomépítésen
gondolkodó gyülekezeteket arra kérték fel, hogy az erdélyi építészet
szellemében, különösképpen a Kós Károly-féle
hagyományokat figyelembe véve dolgozzanak. Ennek hatására egy eredeti Kós Károly-tervből inspirálódva készült el a Livien De Putter által készített,
még Makovecz Imre által is kiemelkedőnek tartott
terv. Livien De Putter
örömét fejezte ki, hogy sikerült e kulturális felelősségvállalással járó
feladatot elvégeznie, és hogy ez idő alatt olyan embereket ismerhetett meg,
akiktől szakmailag sokat tanulhatott — utalt a terveket felülvizsgáló Makoveczre.
A baróti
templom építését kurátori minőségében sokat segítő Németh Zsolt parlamenti
képviselő helyett a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke, Szabó Tibor
szólalt fel az anyaországiak részéről. Szabó ideérkezése közben felmerült
gondolatait osztotta meg. Mint mondotta, a
szászvidéken keresztül utazván bezárt, elhagyatott templomokra figyelt fel,
majd Apácától a rossz úton azon morfondírozott, hogy mi biztatót mondhatna. Barótra érvén, s látván az ünneplőbe öltözött, hittel teli
embereket, minden kétsége eloszlott: tudta, hogy ide nem hozni kell a biztató
szavakat, hanem innen oda vinni, ahol egyre fogy a nemzetmegtartó pillér, az
Istenbe vetett bizalom.
Felszólalt még Barót
város polgármestere, Nagy István, a baróti református
egyházkerület gondnoka, Nagy Lajos, Hayde Tibor
magyarországi műépítész, Anton Dr˙ver
és Anton van de Velda holland- és Erwin Vogel svájci támogatók. Az ünnepi műsor keretében
bemutatták a templom építéséről szóló kis dokumentumfilmet, fellépett a Zathureczki és a Thusisi Evang kórus, verset mondott Torday
Ferenc szavalóművész, Barabás Réka, Fábián Anetta és
Nagy József.
Hecser László
Háromszék -
2006-07-03
Az öreg skóla
keresztelője (Ikafalvi művelődési napok)
Szombattól az ikafalvi
iskola egykori kántortanítójának, Szabó Lajosnak a nevét viseli. A nem
mindennapos eseményre az első alkalommal megszervezett művelődési napok
keretében került sor. A kedvezőtlen időjárás miatt az iskolakeresztelőt a
tornateremben tartották meg, ahol Nagyoláh Ilona
tanítónő és Bölöni Dávid csernátoni
polgármester mondott ünnepi beszédet.
A tanítónő a neves iskolamester életét
és munkásságát, valamint a nagy múltú iskola történetét ismertette. Az iskolakeresztelőn
Szabó Lajos (1863—1920) leszármazottjai, népes családjának tagjai is jelen
voltak. Az összevont elemi iskola tanulói verssel és énekszóval köszöntötték a
meghívottakat, a kis falu apraját-nagyját. Az iskola falán elhelyezett, Szabó Lajost ábrázoló domborművet — Vargha Mihály
sepsiszentgyörgyi szobrász alkotását — Nagyoláh Ilona
és dr. Krizbai Adorján, Szabó Lajos unokája leplezte
le, majd koszorúzás következett. Az új iskolazászló és dombormű előtt nt. Sánta Imre lelkipásztor szólt az egybegyűltekhez, Szabó
Lajos életét követendő példaként állítva falusfelei
elé. Szombaton a csernátoni Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében játszóházat
tartottak, megnyílt a Szász Barna testnevelő tanár művészfotóit bemutató
kiállítás és a gyermekrajztárlat az iskolában,
bemutatták Mátis Izabella hitoktató Ikafalva című falumonográfiáját — a könyvet Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató ismertette —, a
sepsiszentgyörgyi KépVidék Alkotócsoport ikafalvi alkotótáborában készült fényképeit bemutató
tárlatot a művelődési otthon tanácstermében nyitották meg, majd fellépett a csernátoni néptáncegyüttes és a csernátoni furulyás diákok csoportja, valamint az illyefalvi színjátszó csoport.
Tegnap délután falutalálkozót
tartottak, mely ünnepi istentisztelettel kezdődött. Isten igéjét nt. Deák László lécfalvi lelkipásztor hirdette. Fellépett a
kézdivásárhelyi református egyházközség dalárdája és
az Üzenet együttes. Az istentiszteletet követően a temetőkertben megkoszorúzták
Ikafalva hősi halottainak emlékművét.
E kis falu a múlt hét végén jelesre
vizsgázott, hiszen a református egyházközséggel, a csernátoni
önkormányzattal és más intézményekkel karöltve színvonalas rendezvények egész
sorát hozva tető alá, beszédes példát mutatott arról, hogy összefogással egy
kis településen is lehet minden igényt kielégítő
falunapokat szervezni.
Kép és
szöveg: Iochom István
Háromszék -
2006-07-03
Istentisztelet, kórusművek, színdarab a börtönben
Tegnap a marosvásárhelyi börtönben is
megünnepelték a börtönök napját, erre minden évben Szent Péter és Pál napja ad
alkalmat.
A börtön udvarán körülbelül 150 rab, az
ablakokban ugyanannyi lehetett részese a tegnapi ökumenikus istentiszteletnek.
Idén ortodox kollégája mellett Lőrincz István, a
marosvásárhelyi Ludasi utcai református lelkész
hirdetett igét. Péter és Pál példázatát felelevenítve szólt a rabokhoz,
hangsúlyozva, hogy mindketten a mélységből indultak, emberileg reménytelen
helyzetben voltak, és mégis sikerült felülkerekedniük, megtérniük. Őket követve
lehet reménysugár mindenki életében – mondta a lelkész.
Szőllősi Géza
börtönigazgató azt az újonnan életbe lépett, európai normákhoz igazított
jogszabályt ismertette, melynek értelmében a rabok zárt, félzárt
és szabad rendszerben tölthetik le büntetésüket, viselkedésük függvényében.
A börtönünnepség keretében kórusművek
hangzottak el felnőtt rabok és kiskorú fogva tartottak előadásában. A
börtönlelkész és a társadalmi beilleszkedést elősegítő osztály irányításával a
rabok színdarabbal is készültek, előadásuk Szent Péter és Pál életéről szólt.
(m.s.)
Népújság -
2006-07-01
