|
||
az Erdélyi Református Egyházkerület Internetes Hírszolgálata |
||
|
||
Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com Hír beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
||
2006. június 29. – V. évfolyam 24. szám (összesen 209.
szám) |
||
|
||
A tartalomból:
Egység,
áldozat és hit nélkül nincs jövő (Az erdélyi református egyházkerület
közgyűlése)
Legyetek
egyházunknak hűséges szolgái (Első lelkészszentelés Sepsiszentgyörgyön)
ECIC
XI. - 2006-06-15 – COMMUNIO
ECIC
XI. - 2006-06-16 - EDUCATIO
ECIC
XI. - 2006-06-17 - Misszió
VII.
IKE Találkozó - 2006. augusztus 3-6, Algyógy
Veszprémben
johannita lovaggá ütötték Sógor Csabát
Látogatóban
a német testvérgyülekezet
Új
helyen a református lelkészi hivatal
Egyszer
mindenkiért megszólalnak...
Közösségi
házat avattak Udvarhelyen
Határon
túli magyar tanítók Debrecenben
Szent
László-napi ünnepségek Tordaszentlászlón –
Halogatják
Tordán a magyar iskola létrehozására irányuló városi tanácsi döntést
2006 június 21-22-én Sepsiszentgyörgyön tartotta közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület.
A kétnapos rendezvénysorozat három mozzanatból állt. 21-én, szerdán délelőtt az Igazgatótanács tartotta ülését, délután a sepsiszentgyörgyi vártemplomban 21 ifjú lelkipásztor felszentelésére, 22-én, csütörtökön pedig a Közgyűlés évi ülésére került sor a nemrég felavatott sepsiszentgyörgyi negyedik gyülekezet templomában.
Határozatok:
1. A Választási Szabályrendelet három mondatában pontosított az Igazgatótanács, semmit se változtatva az eredeti paragrafusok tartalmán, csupán pontosított a fogalmazásban.
2. Igazgatótanács elfogadta a „Misztótfalusi” Református Sajtóközpont Statútumát.
3. Igazgatótanács felkéri az EREK Közgyűlését, hogy hagyja jóvá a Presbiteri Szövetség megalakulását, és a szövetség létrehozásával járó részletkérdések kidolgozását bízza az Igazgatótanácsra.
4. Igazgatótanács engedélyezte négy lelkipásztor tanulmányi szabadságkérését.
5. A segédlelkészek továbbképzésének kérdésében az Igazgatótanács a Teológiai Intézet hatáskörébe helyezi a további segédlelkész továbbképzéseket.
6. Igazgatótanács elrendelte a Teológiai Intézet bejáratainak videokamerás biztonsági rendszerrel való felszerelését.
7. Tanügyi kérdések. A kollégiumi lelkészeknek nincs biztosítva minden esetben szolgálati lakás, ezen a helyzeten sürgősen javítani kell. A kollégiumi lelkészek hatáskörét az Igazgatótanács kiterjesztette a posztliceális iskolákra is. Az asszisztensképzőkbe be kell vezetni a vallásoktatást és a lelkigondozást.
8. „Sepsiszentgyörgy IV lelkészválasztási ügy” - Igazgatótanács megbízza az egyházkerület elnökséget, hogy a döntés meghozatalának céljából bízzon meg egy másik egyházmegyét a régi kánon 73.par alapján, illetve az új Fegyelmi Szabályzat mintájára a döntés meghozatalához.
9. Továbbiakban az Igazgatótanács elfogadta a különböző ingatlan vásárlásokra és ingatlan elidegenítésekre vonatkozó kéréseket.
Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka
„Mit kívánhatok nektek? Bölcsességet az Istentől.” – Tonk István az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy felgyorsult, teljesítményorientált világunkban mennyire fontos rátalálni szabadságunkra és megőrizni azt. A felszentelésre váró ifjú lelkipásztorokat arra buzdította, hogy visszatérve a gyülekezetekbe, figyelmet szenteljenek az anyákra, családokra, hisz a magyar identitás alakítását már óvodás korban kell kezdeni.
Forró László, Királyhágómelléki Egyházkerület tanácsosa
A Királyhágómelléki testvér-egyházkerület üdvözletét, valamint Tőkés László püspök üdvözletét Forró László tanácsos tolmácsolta. Forró szerint „soha nem volt mindegy, hogy ki a püspök”. A két egyházkerület hosszú időn keresztül távoli rokonságban élt egymás mellett. Az elmúlt 6 évben viszont létrejöttek a találkozók, egyeztetések, együtt lehetett gondolkodni, dolgozni és ennek gyümölcse az új Kánon megszületése. A Királyhágómelléki Egyházkerület partner tud és partner kíván lenni ezentúl is az EREK munkájában.
Forró László beszéde után Kató Béla főjegyző elvégezte a közgyűlési tagok számbavételét. 161 küldöttből 61 hiányzott a közgyűlés első napján, a Kánon értelmében a Közgyűlés „életképes”. Ezt követően bemutatja a felszentelés előtt álló lelkészeket:
A felszentelés előtt álló lelkészek
Barát István
Bálint Csongor
Bálint Delinke
Bocskai László
Fülöp László
Hankó Nagy Alpár
Kali Barna Szabolcs
Károly Károly
Kovács Szabolcs
László Lehel Bendegúz
Nagy Veress Csaba
Nagy Veress Hajnal
Orbán Tibor
Oroszhegyi Attila
Rákossy Zoltán
Sebestyén Ákos
Szántó Tünde
Székely Csilla Imola
Tordai Árpád
Tőkés Ferenc
Zöld Imre Levente
A Sepsi Egyházmegye kórusának fellépése után Dr. Pap Géza püspök ünnepi istentiszteletet tart.
Igehirdetés után az ősi szokás szerint feltett kérdésekre a felszentelendők válasza: „elhatározzuk, fogadjuk, készen vagyunk”. Ezután Kató Béla főjegyző felkéri az Esperesi Kart a felszentelendők megáldására. Az ünnepi istentisztelet folytatásában Pap Géza püspök kibocsátja az ifjakat az Evangélium prédikálására, valamint a Sákramentumok kiosztására, majd ő is megáldja őket.
A lelkészszentelést követően a közgyűlés tagja valamint a frissen felszentelt lelkipásztorok és családjaik közös vacsorán vettek részt a Súgás étteremben.
Június 22-én, csütörtökön reggel 9 órakor Tonk István főgondnok moderálásával Közgyűlés elkezdte munkáját a Sepsiszentgyörgy negyedik gyülekezetének központjában. A 161 tagból 57 hiányzott, ennek értelmében a Közgyűlés határozatképes.
Az előterjesztett napirend egyhangú elfogadása után a Közgyűlés tagjai kisebb kiegészítésekkel, módosításokkal az egyházmegyei és egyházkerületi, valamint a zsinati képviselők választására vonatkozó szabályrendeletet is megszavazták. A Választási Szabályrendelet megtárgyalása során egyetlen említésre méltó módosítás történt:
I. Fejezet 15. szakasz
„Esperesi, főjegyzői, főgondnoki, gondnoki, illetve püspöki, főjegyzői, generális direktori, egyházkerületi főgondnoki tisztségre jelölt személy nem vehet részt a választási bizottságban.”
Dr. Pap Géza püspök
Dr. Pap Géza püspöki jelentésében az elmúlt hat év eredményeiről számolt be. Ismertette a Zsinat munkáját, melynek eredményeként megszületett a Romániai Református Egyház Alkotmánya, a Romániai Református Egyház Szervezetéről és Kormányzásáról szóló Jogszabály (Kánon) és az új Fegyelmi Szabályzat. Az EREK püspöke jelentésében méltatta a Teológia, a kollégiumok hálózatának, az egyház diakóniai szolgálatának és az egyházi sajtó működését, melyek a mindenkori támadások elől bástyául és menedékül szolgálnak. Végül az egyház anyagi helyzetének ecsetelése után kijelentette „az eredményes harc feltételei: egység, áldozat, hit”.
Ötvös József generális direktor jelentéséből megtudjuk, hogy az EREK-ben 1989 óta 40.000 a természetes apadás, mégis „a harmadik évezred elején az Erdélyi Református Egyház él és hiteles szolgálatot vállal”.
Egyházunk lelki életét még mindig az igehirdetés erősíti. A lelkészi jelentésekből kiolvasható számok szerint „ünnepes nép” vagyunk. Az elmúlt 6 év alatt 14,42% volt a vasárnapi és 18,08% az ünnepi istentiszteletek látogatottsága.
Ötvös két időszerű indítvánnyal fordult az egyházkerületi közgyűléshez:
1. Az
Erdélyi Református Egyházkerület Közgyűlése hirdessen pályázatot vallásórás
gyermekek és református ifjak számára írt, szerkesztett énekeskönyvre.
A Közgyűlés Tonk István főgondnok, valamint Dr. Pap Géza püspök javaslatára úgy döntött, hogy a Magyarországon már megjelent református ifjúsági énekeskönyvet fogják beszerezni és használni.
2. Az
Erdélyi Református Egyházkerület Közgyűlése hirdessen pályázatot az
Egyházkerület olyan „traktatus” irodalomra, 10-20 oldalas kiadványok
megírására, amelyek egyszerűen, de teológiai megalapozottsággal válaszolnak
legégetőbb gyülekezeti, lelkipásztori kihívásokra: odaengedhető-e a
homoszexuális az úrasztalához, lehet-e keresztszülő a nem konfirmált cigány,
aki automatikusan megígéri, hogy „úgy neveli és nevelteti..”? Külön család a
negyven éves agglegény, aki soha nem volt megnősülve?
Ezek a tanulmányok választ adhatnának a lelkészi jelentéseken keresztül lelkipásztoroktól, gyülekezeti tagoktól beérkezett kérdésekre.
Utóbbi javaslatot a Közgyűlés egyhangúan elfogadta és megszavazta.
A missziói jelentés teljes szövege elérhető itt: http://www.reformatus.ro/hirvivo/misszioi-jelentes-2006.htm
Ezt követte az ügyosztályok, majd a különböző bizottságok jelentései, melyeket Közgyűlés a délutáni ülésszakon elfogadott.
Vita tárgyát képezte a Presbiteri szövetség megalakulásának kérdése.
A
Közgyűlés hat tartózkodással elvileg jóváhagyja az Egyházkerületi Presbiteri
Szövetség megalakulását és megbízza az Igazgatótanácsot a szövetség
létrehozásához szükséges lépések megtételével és a működési szabályzat pontos
kidolgozásával.
A Közgyűlés utolsó mozzanatát képezte néhány gyülekezet átminősítése, illetve két nem gyülekezeti szolgálatot végző lelkipásztor lelkészi jellegének megtartása.
Marton Melánia, Szabó Mihály
Egység, áldozat és hit nélkül nincs jövő (Az erdélyi református egyházkerület közgyűlése)
Minden stratégia kialakítása a helyzet őszinte felmérésével kezdődik, amelynek alapján meg lehet fogalmazni a feladatokat és a megvalósítás módozatait — szögezte le a tegnapi egyházkerületi közgyűlésen elhangzott püspöki jelentése kezdetén ft. dr. Pap Géza. A sepsiszentgyörgyi IV. egyházközség nemrég felavatott gyülekezeti központjában tartott közgyűlésen az erdélyi egyházkerület százhatvanegy küldöttéből száznégyen voltak jelen, a szakosztályok és egyházi intézmények jelentése, beszámolója mellett többek között szó esett az ingatlanok szerzésének és elidegenítésének megerősítéséről, a választási szabályzat módosításáról.
A Szembenézés az idők jeleivel című felvezetésben ft. dr. Pap Géza hangsúlyozta: ,,Felekezeti és nemzeti értelemben vett kisebbségi sorsunk állandó küzdelem hitünk védelmében, önazonosságunk megőrzéséért, a megígért, de meg nem adott jogokért, a megmaradásért, a puszta létért, miközben minden szinten csatavesztéseket kell elkönyvelnünk. Tagjaink száma vészesen fogyatkozik, s már ma 170 olyan gyülekezetet tartunk számon, amely nem tudja eltartani lelkipásztorát, s egyre növekszik azon vidékek száma, ahol elnémul a harang, nincs kántor, a lelkipásztor is egyre ritkábban jelenik meg, s csak idő kérdése, hogy azt olvassuk valamelyik értesítőben: az utolsó reformátust temette a beszolgáló lelkész.”
A püspök kiemelte: nincs gyermekvállalási kedv, a fiatalok közül egyre többen keresnek munkát külföldön, apad a nagy gyülekezetek lélekszáma is, a reformátusság 10—15 százaléka igényli csak Isten igéjét.
A politika színterén jegyzett kudarcokra utalva az egyházfő elmondta: ,,Az alkotmány biztosítja a felekezeti oktatáshoz való jogot, de nincs felekezeti oktatásról szóló törvény, elismertek a vallásfelekezetek, de még mindig nem született meg a vallásügyi törvény. (…) Papíron biztosított számunkra az oktatás, de ha anyanyelvű iskolát akarunk, akkor magyarellenes kirohanásoknak és megaláztatásoknak vagyunk kitéve. Régi vágyunk az önálló magyar egyetem megvalósulása, de még a magyar karok létrehozása is óriási ellenállásba ütközik. Egyházi ingatlanaink visszaszolgáltatására tizenhat éve várunk, s habár a visszaszolgáltatás bukaresti folyamata némileg felgyorsult, a helyi hatóságok minden határozatot megfellebbeznek a törvényszéken. (…) Azt szeretnék, hogy csendben szívódjunk fel, olvadjunk bele a multikulturális egyvelegbe.”
Ft. dr. Pap Géza szerint az anyaországban sem kedvel mindenki minket, ezt bizonyítja a december 5-i népszavazás kimenetele, valamint a legutóbbi választás és az azt követő intézkedések sora, a nyugati egyházak támogatási kedve is a múlté, nem nézik jó szemmel az identitásunk megőzéséért, kisebbségi jogainkért folytatott harcunkat. Az erdélyi püspök az EU-s csatlakozástól sem vár sok jót, ,,hiszen csak annyi történik, hogy a Szovjetunió politikai vasmarkából egy rövidebb átmenet után átkerülünk az Európai Unió gazdasági érdekszférájába és szorításába. Ebben a gazdasági érdekek által irányított rendszerben pedig sem Istennek, sem egyháznak, sem keresztyén értéknek nincs helye.”
A püspöki jelentés gyakorlati vonatkozású részében elhangzott: a zsinat által elfogadott új egyházalkotmány értelmében tíz év önálló lelkészi szolgálat után választható valaki esperessé és tizenöt év után püspökké legfennebb két egymás utáni hatéves ciklusra; szétválasztják a törvényhozói és kormányzói tisztségeket; pontosabban fogalmazzák meg a fegyelmi szabályzatot. Az elmúlt évben a névtelen feljelentések mellett nyolcvanegy panaszt jegyeztek az egyházkerületnél, ebből tizenegy esetben eljárást indítottak, nyolc döntés ítélettel végződött, a szóbeli intéstől a lelkészi karból történő kizárásig.
A missziói jelentésből kitűnik: az egyház anyagi alapjainak megteremtésében a segélyorientált jelleg megbukóban, egyre inkább alapozni kell a hitbéli erősödésre — mert előbb kell vetni, és csak azután aratni —, a kis gyülekezeteknek a tehetősebbek általi megsegítésére és a visszaszerzett ingatlanok utáni bérjövedelemre.
A kollégiumok hálózata, a teológiai intézet, a diakóniai szolgálat az egyház védelmi bástyáit, menedékeit jelenti — véli a püspök, aki ismertette, hogy oktatási alapot hoztak létre, amely jelenleg évi 7,5 milliárd régi lejes bevétellel számol (iskolai és egyéb ingatlanfelületek bérbeadásából, az egyházközségek bérjövedelmének átutalt tíz százalékából). A visszakapott és bérbe adott ingatlanok utáni teljes évi bevétel 300 000 euró, ami bár nem kevés, az egyházkerület tartalékai szűkösek — fogalmazott az egyházfő.
Végkövetkeztetésként ft. dr. Pap Géza leszögezte: az eredményes harc feltételei az egység, az áldozat és a hit, mert akik az Úrban bíznak, erejük megújul.
Fekete Réka
Háromszék - 2006-06-23
Legyetek egyházunknak hűséges szolgái (Első
lelkészszentelés Sepsiszentgyörgyön)
Térjetek vissza gyülekezeteitekbe és viseljétek szívetekben a magyar iskolák, a magyar családok ügyét — szólt a tegnapi szentelés előtt a huszonegy fiatal lelkészhez Tonk István főgondnok. Legyetek a mi református anyaszentegyházunknak hűséges szolgái, akik tudjátok, hogy mit kell elkerülni, mit kell követni és miért kell harcolni — hansúlyozta igehirdetésében ft. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a sepsiszentgyörgyi vártemplomban tartott lelkészszentelésen.
Az egyházkerület elöljárói, az erdélyi egyházmegyék esperesei és küldöttei bevonulása után a nagypapi vizsgán túljutott huszonegy fiatal segédlelkész lépett a templomba. A világi és egyházi méltóságok, valamint az ünneplő gyülekezet abból az alkalomból gyűlt össze a vártemplomban, hogy megnyissák a hatéves választási ciklus utolsó kerületi közgyűlését, amelynek fénypontja a lelkészszentelés volt. Tonk István főgondnok útra indító szavait követően Forró László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület és személyesen ft. Tőkés László püspök üzenetét hozta, nem kímélve a jelenlévőket attól, hogy az egyház gondjairól, a gyülekezetek elszegényedéséről, a lelkészek előrelátható munkanélküliségéről beszéljen.
Az ünnepi istentiszteleten ft. Pap Géza Pál apostol Timóteushoz írt első leveléből választotta az igét, hirdetvén, aki Isten embere akar maradni, az kövesse Jézus Krisztus nyomdokait; kerülje az irigységet, a viszályt, a káromlást, a gyanúsítást, a nyereség utáni vágyat, a pénz hatalmát, de kövesse az igazságot, szeretetet, a békességes tűrést, a hit szeretetét. Az egyházkerület püspöke áldását adta a huszonegy fiatal lelkészre, akik ezt követően fogadalmat tettek, elhangzott a lelkészi eskü és térden állva meghallgatták az egyenként hozzájuk intézett hitbéli útravalót. A felszentelt lelkészeket kibocsátották, a közgyűlést a holnapi munkálatokig felfüggesztették. Az ünnepi együttlét a Himnusz eléneklésével ért véget.
Fekete Réka
Háromszék - 2006-06-22
AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET IGAZGATÓTANÁCSA – KOLOZSVÁR
1133/2006.I.
Nagytiszteletű Esperesi Hivatalnak
Székhelyén
A Brassói Református Egyházmegyébe kebelezett F O G A R A S I Egyházközség presbitériuma pályázatot hirdet a megüresedett lelkészi állás betöltésére, az alábbiak szerint:
- lélekszám: 742
- lelkészi lakás: 4 szoba, konyha, fürdőszoba, iroda, 2 kamra, pince, garázs, melléképületek
- van elemi magyar nyelvű oktatás
- az egyházközség a lelkipásztor felesége számára kántori állást biztosít
- az egyházközség tulajdonát képezi két jelentős bérjövedelmű ingatlan
- lelkipásztor javadalmazása a 4. kategóriának megfelelően
- van szolgálati autó, ennek a karbantartását, adóit az egyházközség magára vállalta
Pályázatot az alábbi címre kérjük küldeni:
Oficiul Protopopial Reformat
500019 – Brasov
Str. Balcescu, nr. 11/5.
Jud. Brasov
Pályázati határidő: 2006. július 23.
Kolozsvár, 2006. június 23.
Dr. Pap Géza s.k.
p ü s p ö k
Gyenge János s.k.
előadótanácsos
ECIC honlap – előadások, vázlatok angol nyelven
ONLINE WEBCAM és fotók
ECIC honlap – előadások, vázlatok angol nyelven
A pünkösdi történetre épített rövid áhítatot követően június 14-én megkezdődött a 11. Európai Keresztyén Internet Konferencia (EKIK), amelynek ebben az évben a londoni székhelyű St.Katharine Királyi Alapítvány (Royal Foundation of St. Katharine) ad otthont. A négy napig tartó konferenciára több mint tíz ország képviselője érkezett különböző egyházak küldötteként.
Juha Kinanen - Finnország
A mai digitális világ jellemzésére Juha Kinanen a következő példákat említette:
- a világháló 1989-ben való megjelenése után 1993-ban összesen 143 honlap létezett,
- azóta eltelt 13 évben már több millió weblapot lehet látogatni,
- Finnország mobilbérleteinek száma meghaladja az ország lakosainak számát.
Az új kommunikációs médium hatalmas ütemben fejlődik és hódít. Az egyház ki tudja-e használni az új médium adta lehetőségeket? El tudja-e juttatni az evangéliumot az virtuális világba? El tudja érni a virtuális világba rekedt lelkeket? Tudja-e alkalmazni az új médiumot a szolgálatában, a misszióban? … Egyelőre nem mondhatjuk el magunkról azt, hogy az első sorokban harcolunk ezen a téren, de merjünk előre tekinteni, olyan szolgálatokat kiépíteni a világhálón, ami 10 év múlva is helyt tudjon állni.
Elég gyakran az egyházi főhatóságok sem lát(hat)ják át ezen lehetőségeket, de itt és most együtt vannak azok az egyházi Internet-szakemberek, akik ismerik a jelen kommunikációs lehetőségeit előrelátják a jövőbeli fejlődését. Uraim egy nyelvet beszélünk, egy célt szolgálunk mindannyian, használják ki a konferencia adta lehetőséget, osszák meg egymással tapasztalataikat, terveiket! Együtt keressék a Misszió új útjait!
ECIC XI. - 2006-06-15 – COMMUNIO
ONLINE WEBCAM és fotók
ECIC honlap – előadások, vázlatok angol nyelven
Andy Lang – Amerikai Egyesült Államok
Tom O. Brok – Németország
Paul Bo Sorensen és Gunnar Bach Pedersen – Dánia
Andy Lang a Krisztus Egyesült Egyháza (United Church of Christ, USA) - http://i.ucc.org - részéről Valóban lehetséges-e a virtuális közösség címmel tartott előadást. Őt követte a német evangélikus egyház képviseletében Tom O. Brok valamint a dán népegyház részéről Paul Bo Sorensen. Ez utóbbi két előadás elsősorban arra a kérdésre kereste a választ, hogyan építsünk fel virtuális közösségeket. Az értekezések után elhangzott: az egyház internetes szakértői nem azért dolgoznak, hogy az embereket a számítógép elé hozzák, hanem azért, mert azok már a világhálón vannak (és csak ott). A beszélgetések során hangsúlyozták: a kialakulóban levő személytelen közösségeket erősíteni lehet a személyes párbeszéddel, telefonbeszélgetéssel vagy (a mai technika sok helyen már lehetővé teszi) webkamerával.
Elina Manninen és Lasse Kastarinen – Finnország
Mire helyezzük mi a hangsúlyt – tette fel a kérdést a Finn Luteránus Egyház – http://evl.fi - részéről Elina Manninen. Elsősorban a szórakoztatásra, amely a világhálón szerintünk párbeszédet, játékot, filmet, zenét, rádiót és természetesen olvasnivalót jelent. Elina és újságíró társa, Lasse Kastarinen különböző projekteket mutattak be arról, hogyan próbálják meg a világhálón navigáló embereket vallásos témákhoz kötni:keresztyén kalendáriumot állítottak össze, karácsonyi képeslapot terveztettek a látogatókkal (pl. a finn parlament előtt kosárban hagyott Jézus mellé választani lehetett, milyen angyalt, Máriát, modern öltözékű Józsefet társítsanak – egy-egy gombnyomással). Az előadók elmondták: 2003/2005 között különböző projektjeiknek 114 ezer látogatója volt, amelyet sikerként könyvelnek el. Kérdésre válaszolva azonban elmondta: nem lehet ellenőrizni, hogy a látogatók közül hányan voltak egyháztagok. A finnek célja: megszólítani az egyházon kívülieket. Eszközként pedig a honlapszerkesztésben szaktudással rendelkezőket igyekeznek felkérni, alkalmazni. A finn luteránus egyház ugyanakkor a gyermekek számára is igyekszik külön terveket készíteni (játékokkal, filmekkel, sok humoros képpel vagy akár éppen filmmel). Egy-egy ilyen terv elkészítéséhez legalább négy-öt szakembert kérnek fel (grafikust, honlapszerkesztőt, designert, programozót, stb.). Most, a focivilágbajnokság idején – folytatta Kastarinen – felkértük a finn püspököt, hogy írjon a fociról, és legyen jelen a sportról alkotott véleményével a honlapon. Ez által is próbáljuk még jobban elérni a fiatalokat vagy éppen a sportrajongókat. Tesszük mindezeket azért, hogy az egyház iránt idegenkedőket is bizonyos fokig bevonjuk a „vallás világába”.
Arni Svanur Danielsson – Izland
Olivier Schopfer – Svájc
ECIC XI. - 2006-06-16 - EDUCATIO
ONLINE WEBCAM és fotók
ECIC honlap – előadások, vázlatok angol nyelven
Franco Mazza - Olaszország
A konferencia második napján a főtéma az Educatio volt, amelyet Franco Mazza vezetett be (az Olasz Püspöki Konferencia rendszergazdája).
Az educatiorol sok minden eszünkbe juthat: tanár, iskola, tudás átadása, de ugyanakkor társadalom, civilizáció, felelősség. Nekünk, egyháziaknak – folytatta Mazza – pedig jelenti az evangélium átadását, a missziót is.
Dr. Jim McDonnell - Anglia
A rövid bevezetést követően Dr. Jim McDonnell, a londoni székhelyű katolikus médiaközpont volt igazgatója tartott előadást: „A média akarva-akaratlanul átszövi életünket, ezzel együtt kell élni, és meg kell tanulni azt helyesen használni, nemcsak a gazdasági, politikai életben, hanem az egyházban is.” A sajtóműveltségről tartott értekezésében az előadó három fontos kulcsszavat említett:
- hozzáférés
- megértés
- alkotás
A továbbiakban elmondta: „a mai információs társadalom sajtójának emberközpontúnak kell lennie.” McDonnell szerint a világ nemcsak gazdaságilag van megosztva, hanem a digitális világ szempontjából is. Ezért az egyházak feladata is, hogy ezen változtatni próbáljon: a szegényebb csoportoknak hozzáférést biztosítson a digitális tehnológiához, az információhoz. Az előadó elmondta: „idén ősszel olyan konferenciát terveznek, ahol nem csak tehnikailag próbálják alakítani az internetet, hanem különböző szabályokkal, rendeletekkel is, hogy az emberi jogok ne sérüljenek.
Hogyan tudjuk kiválasztani, mi jó az interneten? – tette fel a következő kérdést McDonnell. Szükségünk van olyan személyekre, intézményekre, amelyek ebben irányítanak – fűzte hozzá. Számos kérdés merül fel az ökológia szempontjából is: mi lesz az elhasznált számítógépekkel, hova kerülnek, hol szennyezik majd a környezetet? Hogy mi a jövő? Nehezen lehet rá válaszolni – zárta az előadó.
Az előadás után kialakult beszélgetés során elhangzott: nem lehet ellenőrizni a világhálóra felkerülő anyagokat. Nehezen lehet úgy tanítani a fiatalokat, hogy azok csak az építő irodalmat, információt olvassák. Ugyanakkor nem szabad eltúlozni az egész problémának a jelentősségét, inkább a könyvek olvasására kell biztatni. Juha Kinanen megjegyezte: „ma olyan társadalomban élünk, ahol a fiatalok tanítják az időseket. A kérdés az, változni fog-e ez a visszás helyzet idővel, illetve hosszútávon milyenek lesznek a következményei?
Tom O Brok - Németország
Tom O. Brok a német evangélikus egyház részéről arról beszélt, hogyan próbálják meggátolni a honlapot feltörőket, kallózokat, milyen szűrőket használnak a negatív elmemek eltávolítására? Előadásában kitért arra, Németországban hogyan harcolnak a gyermekek és fiatalok jogaiért (az Internet világában).
A hivatalok szervek – pl. rendőrség – keresik az illegális tárhelyeket és azokat letiltják.
A különboző intézmények saját maguk kell ellenőrizniük, nehogy illegális anyag kerüljön fel honlapjukra valamilyen külső forrásból.
Tanítani kell, hogyan kell helyesen, jó cél érdekében használni a világhálót?
Tom O. Brok bemutatott néhány német gyermekoldalt, amelyek különböző reklámokat is tartalmaznak. Hangsúlyozta: a gyermekeknek szükségük van speciális honlapokra, fiataloknak szánt tartalmakkal. Ugyanakkor elmondta, a kereső programoknak óriási felelősséggel kell rendelkezniük. A kereső motorok szűrő programokkal kell rendelkezniük, hogy azok családbarát munkájukkal szűrni tudják az illegális – pl. pornografikus – oldalakat. A nagy keresőmotorok tulajdonosai nyilván nem szeretik, amikor ezekről a problémáik előkerülnek, hosz a gazdasági érdekeik sérülnek.
Németországban 2003 óta létezik egy szervezet (FSM – Freiwillige Selbstkontrolle Multimedia, magyarra fordítva: Önkéntes Önszabályzoó Multimédia), amely csak olyan honlapokat működető intézményeket, vállalatokat, szervezeteket foglal magába, amelyek garantálják a világhálón levő tartalmaik tisztaságát. Az FSM a német EKD-val (Evangelische Kirche in Deutschland – Német Evangélikus Egyház) elérte, hogy a Google és más kereső motorok elfogadják az FSM és az egyház által javasolt NETCODE-ot. Ez óriási siker – hangsúlyozta Brok -, hiszen lehetővé vált, hogy a keresők Németországban kötelezően szűrjék az illegális, erőszakos tartalmakat. Ezt követően az előadó bemutatott egy Internet ABC-t, amit a gyermekeknek készítettek. A kialakult beszélgetés alkalmával elhangzott: ezt a sikeres kezdeményezést csak olyan országban lehet megvalósítani, ahol magasszintű politikai kultúra létezik, az emberek pedig (a nem vallásosak is) elismerik az egyházat, mint a legfelsőbb morális értékek képviselőjét.
Stephane Gallay - Svájc
Stephane Gallay a Lutheránus Világszövetség honlapját, illetve annak szerkesztői elveit mutatta be - www.lutheranworld.org
Rolf Jouaux - Németország
A konferencia délutáni részében néhány egyházi portál ismertetésére került sor. Rolf Jouaux német katolikus honlapokat mutatott be (www.kath.de , www.mykath.de ). Ez utóbbi érdekessége a gladiátor-aréna, ahol különböző témákról (pl. homoszexuálisok, stb) lehet beszélgetni. Természetesen nem akárhogy, hiszen van 12 moderátoruk, akik eldöntik, a bejelentkező személyek maradhatnak-e a csevegőszobában.
Frank Wessel - Németország
Frank Wessel, a Rajnamenti Evangélikus Egyház honlapját ismertette – www.ekd.de
Marius Strecker - Németország
Marius Strecker a www.kirche-entdecken.de honlapot mutatta be. Honlap különössége abban áll, hogy kimondottan gyerekeknek készült multimédiás honlap, ahol kép, hang, zene, animált rajzfigurák vezetik be a gyerekeket egy templomba, illetve bemutatják azt. Azért készítették ezt a honlapot, mivel Németországban vannak olyen gyerekek, akik templomot csak kívülről láttak, sosem jártak templomban, istentiszteleten, vallásórán.
Léránt István – Magyarország
A Magyar Evangélikus Egyház honlapját Léránt István mutatta be - www.lutheran.hu . Ezt megelőzően pár percben ismertette az elmúlt századok magyar vonatkozású történelmi eseményeit, külön kiemelve az elmúlt évszázad történéseit – Trianon, kommunizmus.
ECIC XI. - 2006-06-17 - Misszió
A harmadik nap témája a misszió volt. Juha Kinanen EKIK elnök rövid bevezetőjében néhány felmérést, táblázatot mutatott be. Ennek alapján kifejtette: az elmaradt országok, világrészek rendkívül gyors ütemben fejlődnek a világháló használatát tekintve. Ezzel egyidejűleg az angol nyelv folyamatosan háttérebe kerül, egyre több tartalom jelenik meg kínai, japán illetve német nyelven.
„Jövőképek a világhálóról” című rövid értekezésében ugyanakkor elmondta, a társadalom abba az irányba halad, hogy 10 év mulva mindenki magával fogja hordani az internetet; minél kisebb helyekre (pl. táskába) minél nagyobb kapacitású, memórájú gépeket próbálnak elhelyezni (laptop, mobiltelefon). Ezt a folyamatot mozgó világhálónak nevezte – mobilinternet.
A jövőben – folytatta Juha Kinanen – egyre nagyobb teret foglalnak majd el a „nintendo”-féle internetes játékok, és nemcsak a gyerekeknek. Ezek percről percre óriási teret kapnak, és rettenetesen nagy pénzforrást jelentenek egyeseknek. Ezért feltehetjük a kérdést: tudjuk-e tartani a lépést velük, vannak-e keresztyén játékok? A válasz: van, de nagyon kevés.
Ezt követően bemutatta a finnországban (és más országokban is) gyermekek között igen népszerű Habbo Hotel honlapot - www.habbo.fi . Az itt található interaktív játékok annyira érdekesek a gyermekek, fiatalok számára, hogy már magazinok is, tévéműsorok is készültek róluk.
Nagyon fontos azonban a biztonság és a bizalom. A világháló használata közben ezek ugyanis egyre inkább fontosak lesznek, mert a szabályozásra sajnos nincsenek nemzetközi törvények.
Kinanen külön említette a „tip marketing”-et. Ezek olyan fórumok, ahol érdeklődni lehet, milyen kamerákat, számítógépeket, mobiltelefonokat érdemes vásárolni. Tudni kell azonban azt is, hogy például a Nokiának 20 embere foglalkozik azzal, hogy ezeken a fórumokon jelen legyen és saját cégének termékeit ajánlja. Nekünk is, egyháziaknak ajánlani kell magunkat internetes szolgáltatásainkat, online istentiszteleteket.
Christine Aukich-Saegesser - Svájc
Délután kisccsoportos beszélgetésekre került sor, majd ezt követően az Egyházak Világtanácsának - EVT (WCC angolul) – www.wcc-coe.org - egyik képviselője szólt a jelenlevőkhöz. Christine Aukich-Saegesser a DOW Decade Overcome Violence honlapját mutatta be.
Andrey Zamkov és Mikhail Malkovskiy – Oroszország
A Moszkvai Lomonoszov Egyetem két professzora - Mikhail Malkovskiy és Andrey Zamkov – a tudományos világ jelenlegi csúcskutatásairól tartottak egy nagyon érdekes, de sokunk számára túl magasröptű előadást. Az előadók hangsúlyozták, hogy a jövő kutatásai már nem csak kimondottam a tudománynak egy vagy másik területére korlátozódnak, hanem több tudományág együütes kutatása és fejlesztése fogja hozni az igazán nagy eredményeket: nanotehnológia, biokémia, pszihológia, mesterséges intelligencia, robotika együttes kutatásai.
Hans Peter Murbach – Svájc
Sean Hawkey - Anglia
Hans Peter Murbach a svájci www.seelsorge.net honlapot, Sean Hawkey pedig a World Association for Christian Communication nevű szervezet honlapját ismertette - www.wacc.org.uk .
Kiscsoportos beszélgetéseket követően délután a jelenlevők az elhangzott előadásokat értékelték ki, majd megszavazták, hogy a következő, 12. EKIK konferencia színhelye Magyarország lesz – immár második alkalommal. Az előző konferenciákról a következő címen lehet információt találni: http://www.ecic.info/archive.asp
A háromnapos konferencia záróáhítattal fejeződött be.
ONLINE WEBCAM és fotók
ECIC honlap – előadások, vázlatok angol nyelven
Tisztelettel,
Szabó Mihály és Somogyi Botond
Az angyalosi Gábriel Egyesület, a helyi gyülekezet presbitériumával és a testvérgyülekezet felelőseivel egyetértésben, pályázatot hirdet a - felújítás alatt álló volt felekezeti iskola - leendő közösségi ház igazgatói állására:
Feltételek:
- gyakorolt hitélet (tekintve, hogy a helyi közösség református, ha a jelölt is ehhez a felekezethez tartozik, azt figyelembe vesszük, de nem kizáró feltétel) - felsőfokú végzettség,
- nyitottság a vidéki emberrel és ezen belül a roma kisebbség tagjaival való együttműködésre.
- számítógép-felhasználói tapasztalat.
Angol és/vagy német nyelvismeret, pályázatírási tapasztalat előny.
Feladatok:
- A közösségi ház muködtetése (kihasználttá és önfenntartóvá tétele) - pályázati vagy más források bevonásával. Profilként eddig az idegenforgalom és/vagy oktatás merült fel, de sokminden más szóba jöhet, a jelölt kreativitása függvényében.
- A helyi szellemi és anyagi feltételek figyelembevételével jövőbemutató stratégiák kidolgozása a faluközösség számára, ennek alapján konkrét tervek, programok előkészítése és lebonyolítása.
Az állás betöltésének menete: Jelentkezési határidő: 2006. július 20.
Beszélgetés és (a jelöltek számának függvényében) előválogatás július 21-31 között.
Augusztus hónap folyamán minden pályázó egyénileg, a begyűjtött információk birtokában, cselekvési tervet dolgoz ki, majd mutat be (a megvalósíthatóság alapkövetelmény). Ezeket elbírálva választjuk ki a leendő munkatársat, aki 2006. szeptember 1.-én áll munkába.
Fizetés megegyezés szerint (ennek része lehet - távolabbi származásúak számára - szolgálati lakás biztosítása).
Talán nem mindenki tudja: Angyalos Kovászna megyében van, Sepsiszentgyörgytol 12 km-re. A falu lakosainak száma kb. 650, ebből mintegy 150 roma.
Érdeklődni személyesen az
Angyalosi Református Lelkészi Hivatalban, a 0267-317657 illetve a
0723-364676-os telefonszámokon vagy az angyalos@cosys.ro e-mail címen lehet.
Mátyás István lp.
VII. IKE Találkozó - 2006. augusztus 3-6, Algyógy
„Megvan az ideje mindennek...”
Szeretettel várunk a 2006-os év
legnagyobb IKE rendezvényére.
Az IKE Találkozó az Erdélyi IKE egyik
legnagyobb és legkedveltebb, évente megszervezett rendezvénye, amely
megmozgatja és egybegyűjti az ország különbözõ részein élõ fiatalokat.
Erre az alkalomra közel 400 fiatalt várunk Erdélybõl és
külföldrõl.
Programajánlat:
· Reggeli
kiscsoportos áhítatok
· Elõadások:
Keresztyénség és rockzene, Az iszlám, Gyermekkeresztség és
felnõttkeresztség, Ha Isten mindenható, miért van szenvedés?, valamint
az apokrif iratok, párkapcsolat és magyarságtörténet témaköreiben
· Délutáni műhelyek:
Da Vinci kód - fórum, vetélkedõk, csendsátor, barkács, színjátszókör,
barkács, sport, éneklés, játékok
· Esti
programok: IKE 85. születésnapi megemlékezés, IKE program-bemutatók,
vetélkedõk, filmklub, táncház, társas játékok, stb.
Részvételi díj:
- 30 RON, amennyiben IKE csoport tagja vagy és
hozol magaddal sátrat
- 40 RON, ha nem tartozol IKE csoporthoz és nem
hozol sátrat magaddal
Jelentkezési határidõ: 2006.
július 15.
Jelentkezni e-mailen vagy telefonon
lehet. A jelentkezési ív az mkt@ike.ro
e-mail címen igényelhetõ vagy személyesen átvehetõ a kolozsvári
IKE irodán.
A jelentkezés a 10 RON elõleg
befizetésével válik véglegessé, amelyet a következõ címre várunk postai
utalvánnyal:
Tamási Adél – ATC Transilvania, 400370,
Cluj-Napoca, Moþilor 84.
Érdeklõdni az mkt@ike.ro
címen lehet.
*Megjegyzés: amennyiben nem
fizettél elõleget, a helyszínen kifizetendõ részvételi díj
összege 5 RON-al emelkedik.
Szeretettel,
Tamási Adél
Az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén
Egyesület (IKE) gondnoki álláskörre két személyt alkalmaz az algyógyi ifjúsági
táborközpontba. Házaspárok előnyben.
Feladatok:
- A tábor felvigyázása, rendben tartása
és karbantartása
- Vendégek fogadása, regisztrálása
Elvárások:
- Ügyintézési tapasztalat
- Megbízhatóság
A jelentkezéshez szükséges:
- Önéletrajz
- Érettségi vagy egyetemi oklevél
Juttatások:
- Versenyképes bérezés
- Szolgálati lakás
A jelentkezéseket az Erdélyi IKE címére
várjuk:
Két nemzetközileg elismert lovagrend van: egyik a Máltai, másik a Johannita Lovagrend. Utóbbi keletkezését 1099-re vezetik vissza, amikor a jeruzsálemi zarándokok ápolására megalakult a Szent János ispotály. Később, a XIII. században, Jeruzsálem elestével a lovagrend Rhodoszra, majd Málta szigetére vonult vissza. A reformáció idején vált külön a katolikus és a református ága a rendnek. Közös célkitűzésükhöz mindmáig ragaszkodnak: a keresztény hit védelméhez és a szegények megsegítéséhez. A Johannita Lovagrendet és a hozzá tartozó segélyszolgálatokat a porosz királyi család vezeti, jelenleg 30 ezer fizetett alkalmazottjuk munkáját 100 ezer önkéntes segíti világszerte. A német rend altagozataként működik a magyar, Kárpát-medencei testület. Erdélyben a magyar tagozat egyetlen tagja jelenleg Sógor Csaba, nemrég ütöttek lovaggá. A szocializmus bukása után újjáalakult kelet-európai tagozat 1990 óta folyamatosan küldi a segélycsomagokat Erdélybe, Hargita megyében ők építtették a lokodi öregotthont. Sógor Csaba elmondta: „A rend küldetése: a hitért harcolni, és embertársainkat szolgálni. Nyilvánvaló, a mai világban ezt a harcot nem karddal, hanem személyes példaadással vívjuk, és a legfőbb parancsolatunk, akár a szentírásban, a szeretet parancsolata. A lovagrendben tagsághoz folyamodni illetlenségnek számít. Általában ők keresik meg a jelölteket, értük aztán két »keresztszülő« lovag vállal kezességet. Ez után a leendő lovagot meghívják az éves közgyűlésre, ott megkérdezik tőle, hogy kíván-e csatlakozni a rendhez, majd kap egy hivatalos felhívást az Úrmestertől (aki jelenleg a porosz trónörökös, Oszkár herceg), majd a felvétel, később a beiktatás következik. Egy több mint kilencszáz éves rend már eleve megköveteli az erkölcsi tartást, tagjainak megbízhatóságát. Lovagként azzal segíthetem a johanniták munkáját, hogy jelezhetem nekik a régiónkban tapasztalható gondokat, ők pedig évek óta jól bejáratott kapcsolatrendszerük révén bármikor a segítségünkre lehetnek segélyekkel vagy kórházi intézményrendszerükkel. Ha szabad profánul fogalmaznom, ez egy olyan kilencszáz éves klub, ahol hívő úriemberek találkoznak időnként, és a közösség számára hasznos dolgokat terveznek el. Az idei magyarországi találkozó és egyben a felvételem Veszprémben zajlott.”
A Johannita Lovagrend jelvénye a nyolcágú kereszt, a lovagok öltözéke pedig, amelyet évente egyszer öltenek magukra, egyszerű, puritán köpeny, amely az egykori katonai köpeny mása. A jelöltséghez 1945-ig nemesi származás kellett, de ez a gyakorlat mára már megszűnt. Külön színfolt a rend életében az, ami korábban elképzelhetetlen volt: az utóbbi években a holland tagozatra hölgyeket is felvesznek. Az avatási ceremónia meglehetősen egyszerű: a református istentisztelet után és úrvacsoraosztás előtt a jelöltek vállára terítik a köpenyt és elmondják a rendi imát. Az erre következő közgyűlésen megvitatják a rend anyagi helyzetét, a régi tagok megismerkednek az újakkal, terveket készítenek a következő esztendőre.
Jakab Lőrinc
Erdélyi
Napló - 2006-06-20
Látogatóban a német testvérgyülekezet
A németországi, Ulm melletti Dietenheim település református gyülekezetének egy küldöttsége vendégeskedik a napokban székelyudvarhelyi testvérgyülekezeténél, a III-as számú, Bethlen-negyedi református gyülekezetnél. Tegnap délben ünnepi istentiszteletet tartottak a Bethlen-negyedi református templomban, ahol a németországi gyülekezet vezetője, Varga Pál lelkipásztor hirdetett igét németül és magyarul.
Az istentiszteletet a német vendégek fúvószenekarának fellépése tette ünnepélyesebbé, a székelyudvarhelyiek pedig ugyancsak színvonalas műsorral készültek az alkalomra, orgonaművet mutattak be, németül és magyarul szavaltak, és fellépett a kórus. Az istentisztelet végén a székelyudvarhelyi, Bethlen-negyedi református gyülekezet lelkésze, Berde László ajándékot adott át Varga Pálnak, abból az alkalomból, hogy nemrég megszerezte a kolozsvári teológián a doktori címet, és a német gyülekezet is átadta a székelyudvarhelyieknek hozott ajándékát. Berde László lapunknak elmondta, 14 éve tart a testvérgyülekezeti kapcsolat a dietenheimiakkal, akik támogatták a Bethlen-negyedi templom építését, és továbbra is támogatást nyújtanak a gyülekezeti ház befejezésére. A német vendégeknek a hétvégén kirándulást szerveztek Zetelakára, a héten pedig Segesvár, Szeben, Parajd, Szováta környékét mutatják meg nekik vendéglátóik.
Kiss Edit
Udvarhelyi
Hiradó - 2006-06-26
Új helyen a református lelkészi hivatal
Új helyre költözött a székelyudvarhelyi belvárosi református lelkészi hivatal. Az új székhely a Tamási Áron utca és a Sziget utca kereszteződésénél, a volt kereskedelmi bank épületében található.
A Tamási Áron utca 1. szám alatti
épületbe a hét elején költözött át a lelkészi hivatal – mondta lapunknak Gede
Mátyás tiszteletes, hozzátéve, hogy egyelőre két irodát sikerült berendezniük,
és e hónap 25-ére tervezik az épület – mely több mint 180 férőhelyes
konferenciateremmel, valamint színpaddal fog rendelkezni – átalakításának
befejezését és felavatását. Az irodahelyiségek mellett lesznek vendégszobák, és
az alagsorban egyféle gyakorlati tevékenységre, hasznos időtöltésre alkalmas
helyiséget rendeznek majd be fiataloknak. A református közösség kuratóriumának közgyűlése
úgy határozott, hogy az épületnek a Bocskai István Közösségi Ház nevet fogják
adni. Folyamatban van egy alapítvány létrehozása is, Belvárosi Református
Központ (BEREK) néven, amely működtetni fogja az intézményt. Június 25-én,
vasárnap 10 órakor istentisztelettel kezdődik az avatási ünnepség, melynek
keretében dr. Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdet
igét, majd Gede Mátyás lelkipásztor mutatja be az épületet. A helyszínen
avatóbeszédet mond dr. Antal Sándor főgondnok, ezt követi az andezittömbből
készült emlékoszlop leleplezése, melyen Bocskai István bronztáblára domborított
arcmása lesz látható – tájékoztatott Gede Mátyás lelkipásztor.
bágyi
Udvarhelyi
Hiradó - 2006-06-16
Egyszer mindenkiért megszólalnak...
Templomtornyokban laknak, hangjuk szép, érces, de csak halljuk őket, többnyire nem látjuk mozgásukat, alakjukat – csak az él bennünk, hogy hozzátartoznak mindennapjainkhoz. A harangok jelképek is, a keresztény vallás szimbólumai: megkondulva ébresztenek, napot nyugtatnak, temetésre vagy ünnepre hívnak, esetleg – ha félreverik őket – bajt jeleznek. Magukban hordozzák az elmúlást, hisz néha ők is meghalnak: megrepednek, megolvadnak, ha anyaguk éppen puska- vagy ágyúgolyónak kellett és kell. Székelyudvarhely harangjait vettük számba – megállapíthattuk, hogy nagyok, lenyűgözőek, egyes esetekben pedig alig megközelíthetők.
Ásó, kapa, nagyharang...
A Szent Miklós-plébániatemplomban három harang van: a csigalépcső után még poros deszkalépcsők következnek, amíg az ember felér a toronyba, a három harang alá. Hatalmas, több száz mázsás szerkezetek, a legnagyobbat 1709-ben öntette Török Ferenc plébános, ám ez 1867-ben elhasadt, de újraöntették Manchen Mihály segesvári harangöntővel. A nagyharangon kívül négy kisebb harang volt a toronyban, azonban ezeket az első világháborúban elvitték és beöntötték – helyettük 1925-ben került mostani helyére az a két harang, amelyet Höning Frigyes aradi műhelyében készítettek. Távozásunkkor éppen a harangozó, Tibódi Borbála néni sürget, hogy érjünk le a toronyból: éppen temetés van, és meg kellene nyomnia a gombot. Ezek a harangok ugyanis elektromosan működnek, gombnyomásra a templom földszintjén lévő kis kamrából lehet irányítani őket. A napi harangszót (6, 12 és 20 órakor) be lehet programozni a digitális szerkezetbe – ilyenkor a kis és a közepes harang szólal meg. Miséken, temetéskor viszont a nagyharangot húzza meg a szerkezet – temetéskor Borbála néni fia mobiltelefonon csörög, amikor a ravatalozóból elindul a halottas menet.
A középkorban minden keresztény győzelmet harangszóval ünnepeltek: amikor 1456. július 22-én Hunyadi János Nándorfehérvárnál legyőzte a törököket, a győzelemről augusztus 6-án értesült III. Calixtus pápa rendelte el a déli harangszót – a keresztény világban a déli harangszó immár pontosan 550 éve szól.
Legrégebbi harangunk a központban van
A központi Ferenc-rendi templomban két harang van: a kisebbik 1768-ból való, de feliratán kívül (In Hu. S. S. Trinit. cuv. Udvarhely Fratr. Minor. Strict. Observ. 1768) nem tudunk mást róla, csak azt, hogy ez Székelyudvarhely legrégebbi épen maradt harangja. A nagyharangot 1875-ben öntötte Segesváron Manchen Mihály. A kadicsfalvi templom harangját ugyanitt öntötték 1823-ban, mégpedig Bethlenfalvi Pál András költségén Szent Anna tiszteletére. A betlenfalvi templom harangjának felirata szerint a régi harang 1792-ben elhasadt, a mostanit 1923-ban öntötték, akárcsak a kadicsfalvit.
A szombatfalvi templomban három harang van: a nagyharang 1905-ből való (Kolozsváron öntötte Andrásovszky Efraim), a középsőt és a kicsit 1924-ben készítették Mária tiszteletére a nagyszebeni Feroagricolánál, mert 1918-ban, az első világháború utolsó évében az egyik régi harangot leszerelték és elvitték. Az udvarhelyi katolikus templomok közül kétségtelenül a legfiatalabb a Forrás utcai, a kilencvenes években felépült Kis Szent Teréz-templom harangja.
Hang nélkül, harang nélkül
Az 1906-ban felépült belvárosi unitárius templomban szintén két harang van: Kedei Mózes unitárius esperes (aki megírta az egyházközség történetét) azt közölte, hogy a nagyharangot Thury Ferenc budapesti öntő készítette 1907-ben, emellett volt még egy másik is, amit elvittek az első világháborúban. Az egyházközség 1968-ban készíttetett még egy harangot a Fogaras melletti Sárkányban, Zlotaru Ion műhelyében: a nagyobbik féltonnás, a kisharang pedig 400 mázsát nyom. Czombó Dénes két éve harangozó az unitárius templomban, ő vezetett fel a 36 méter magas toronyba, a haranghoz. Akárcsak minden templomban, régi deszkákon, madárürüléken, pókhálókon keresztül vezetett fel az út a toronyba, de az élmény megéri a fáradságot: hatalmas bronztárgyak mellett állhattunk meg, a harangokat a templom orgonája mögötti kis teremből Dénes kézzel húzza. A nagyharangon természetesen szerepel az öntőmester neve és az 1907-es dátum, a toronyban galambok repdesnek. A Bethlen-negyedi unitárius templomnak nincs tornya és harangja: Rüsz Domokos lelkész kérdésünkre elmondta, hogy a néhány éve felépített templomban egyelőre felvételről játszanak be harangszót, viszont a toronyra és a harangra elkezdődött egy gyűjtés, így valószínűleg néhány év múlva valódi harangszót fognak hallani a hívek. Harang és harangszó a Bethlen-negyedi református templomban sincs, ám Berde László szerint ezt az állapotot megszokták a templomba járók mintegy tizenöt éve – hasonlóan a kolozsvári Farkas utcai templomhoz. Ettől függetlenül pontosan járnak a hívek templomba. A Varga Katalin utcai református templomban Hegyi Sándor lelkész vezetett fel a templom padlására, ahol kézzel szoktak harangozni: a többihez viszonyítva meglehetősen kicsi, alig 40 kilogrammos harangot 1994-ben adományozta a szombatfalviaknak a hollandiai Zoetermeer helység testvérgyülekezete. A belvárosi református templomban két harang van, egy időben elektromos meghajtással mozgatták őket, de a berendezés elromlott – tudtuk meg Gede Mátyás lelkésztől, aki egy, az egyházközség történetét feldolgozó munkát mutat. Eszerint mind a kis-, mind pedig a nagyharang 1783-ban készült, Farkas István (Stephan Wolf) munkája. A nagyharang anyagáról annyit tudunk, hogy az öntő „a maga matériáléjából, melly Parajdon megméretvén nyomott 690/ven fontot” készítette, a kisebbik harang 210,5 font. 1784-ben levették a nagyharangot, ugyanis megrepedt, illetve lepattogzott. Egy 1904-es dokumentumban viszont már az szerepel, hogy a nagyharangot 1791 júliusában Thallmann Mihály öntötte – valószínűleg egy teljesen újat készíttettek.
Királyi porter a toronyba vezető lépcsőn
A Kossuth utcai ortodox kistemplom 1936 és 1938 között épült, Pavel Puiu lelkész szerint a templom harangja 1857-ből való: ezt egy Ştefan Boeriu nevű esperes feljegyzéséből tudja. A második világháború előtt néhány évvel épült a szombatfalvi ortodox templom is (1938-ban fejezték be), ahol a november óta szolgáló Lazăr Adrian Teodor ortodox pap fogadott. A harangról sokat ő sem tudott, hiszen még nem volt alkalma tüzetesebben átvizsgálni az egyházközség dokumentumait, sőt először most, stábunk kérésére mászott fel velünk együtt az épület egyik tornyába, a kézzel húzható harang alá. A pap szerint valószínűleg az építés idején kerülhetett a harang a toronyba. Meglepetésünkre a toronyba vezető csigalépcső mellett a falon egy I. Mihályt, Románia királyát ábrázoló falfestményre lettünk figyelmesek: a pópa elmondta, hogy valamikor a negyvenes években festhették a falra, de a kommunizmus éveiben lemeszelték. 1990 után viszont a meszet lekaparták róla, és – bár meglehetősen félreeső helyen van – látható a katonaegyenruhában lévő ifjú király. A Székelyudvarhely templomainak tornyaiban lévő harangok évszázadok óta végzik dolgukat: időt jeleznek, illetve túlélést, megmaradást hirdetnek.
(Írásunkhoz felhasználtuk Márton László
Harangok című munkáját, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001)
Katona
Zoltán
Udvarhelyi
Hiradó - 2006-06-16
Közösségi házat avattak Udvarhelyen
Ünnepelt tegnap a székelyudvarhelyi
belvárosi református egyházközség. A lelkészi hivatal új székhelye, a közösségi
házzá bővült létesítmény avatóünnepségét, az egyházközség tagjai mellett számos
közéleti személyiség megtisztelte jelenlétével. Az alkalmi istentiszteleten dr.
Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, valamint Gede Mátyás
helyi lelkész hirdetett igét.
Az egykori Kereskedelmi Bank helyén
felavatott ingatlan a Bocskai István Közösségi Ház nevet kapta. A létesítmény
irodahelyiségekkel, vendégszobákkal, valamint 180 férőhelyes
konferenciateremmel rendelkezik. A helyszínen avatóbeszédet mondott Antal
Sándor főgondnok, valamint Antal József esperes. Az ünnepélyes szalagvágó előtt
leleplezték a közösségi ház előtt helyet kapott, andezittömbből készült
emlékoszlopot, melyen Bocskai István bronzba öntött arcmása látható.
Szász Emese
Hargita
Népe - - 2006-06-26
Magyarán ez falunapot jelent. A színes fotókkal és a község címerével ékített programfüzeten ez áll: Árkos napja. Jó is volt már valamivel eltérni a szabványosított kétnapos falutalálkozóktól. Így történt ez az újból községgé avanzsált Árkoson.
Ennek ünnepelték második évfordulóját. Szülőfaluja históriáját e sorok írója mondta el.
A sikeres népünnepély először is abban volt más, hogy egy napra tervezték, másodszor pedig — s ez anyagi szempontból felettébb hasznos — minden rendezvényét a belterjesség jellemezte. Máthé Árpád polgármester nem versenyezett kollégáival, nem hívott az ünnepségre világhírű együtteseket, a község erejéből, lehetőségeiből állt össze a népünnepély, amelyet a magyarországi testvértelepülés, Mezőtúr önkormányzatának négytagú küldöttsége is megtisztelt jelenlétével. Örüljünk együtt ismerőseinkkel, barátainkkal, ide látogató vendégeinkkel, hazalátogató rokonainkkal, váltsa fel erre a napra a mindennapok gondját, a hétköznapok egyhangúságát a vidámság és a jó hangulat — mondta a polgármester köszöntőjében, majd átadta Árkos címeres községi zászlaját Draskovics Dénes mezőtúri polgármesternek. Mezőtúr ugyanis tartalmas, de jelképes értékű segélyszállítmánnyal lepte meg Árkost a december 5-i népszavazást követő napokban. Ezt köszönte meg az árkosi polgármester, s talán nem ült olyan felnőtt és ifjú a kultúrház padjaiban, aki ne értette volna meg ennek a szimbolikus adománynak a mi számunkra szóló üzenetét. A helybeli unitárius és református egyházközségeket t. Székely János és t. Makkai Péter képviselték, mondtak nyitó és záró áldást.
A létszámában megcsappant helybeli dr. Gelei József nevét viselő iskola tanulói szolgáltatták az ünnepség színpadi műsorát, melyet — nem kis munkával — Berde Éva és Mária, valamint Istók Judit tanított be. Henter Lídia középkorú asszonyság adta elő Petress Kálmán Hitvallás című versét.
Az igazi népünnepély hangulatát a helybeli, mikóújfalusi és gidófalvi fúvósok felvonulása és koncertje teremtette, de gondoskodtak — ugyancsak helyi erőből — igen tartalmas szellemi-művelődési rendezvényről is. Bálint Zoltán, a Bástyamúzeum mindenese az erdélyi üveg- és porcelánipar termékeiből rendezett kiállítást. Egyébként meisseni és hollóházi porcelán és porumbáki kék üveg is van árkosi gyűjteményében. Ezt a kiállítást néhai Seres András néprajzkutató fia, a Japánban élő Seres Bálint nyitotta meg. Nyersvasból öntött vasalókból is láthattunk kiállítást, Bálinth Zoltán, Rétyi Árpád és Váncsa Kálmán Lénárd 174 darabból álló gyűjteményéből. A Végh Béniám Unitárius Kultúrotthon előtt az út aszfaltburkolatára kirakott vasalósor 47 méterre rúgott! Rendhagyó képzőművészeti kiállítást is berendeztek: az Árkoshoz valamiféle szállal kötődő képzőművészek — Ütő Gusztáv, Péter Alpár, Máthé Veronika és mások — alkotásait Élthes Barna képzőművész mutatta be.
S mert van ennek a községnek országos elődöntőre készülő önkéntes tűzoltó-alakulata, tekecsapata, láthatott a mulatérozó közönség minifocit, tekebajnokságot, tűzoltó-bemutatót is. Az Ida Aerobic és a táncmulatság ráadás volt.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék - 2006-06-29
Az Imreh Albert Közbirtokosság 2995,6 hektár erdőterületen gazdálkodik. A jövedelemből a fogyasztási szövetkezettől visszavásárolták egykori székházukat és a Hangya Szövetkezet volt épületét, amelyben a családorvosi rendelő működik, az ingatlan udvarán csemetekertet létesítettek, ahol saját részükre 27 000 fenyőcsemetét nevelnek. Bár a közbirtokosság fenntartásának költségei magasak, a tagoknak múlt évre 600 000 lej osztalékot sikerült juttatni. Mint Kelemen Antaltól, a közbirtokosság jegyzőjétől megtudtuk: a 247-es törvény értelmében még visszakértek 713 hektár beerdősödött legelőt, az iratcsomót a földosztó bizottság igazolta, és várják a terület átadását. Ezzel a papolci közbirtokosságnak több mint 3700 hektár erdeje lesz.
Székely kaput és új kerítést állítottak a református imateremnél, a templom kapuját is kicserélték. Beder Imre lelkipásztor elmondta, idén sor kerül a templom teljes külső felújítására a gyülekezet adományaiból és az egyház erdejéből származó jövedelemből. Közölte: az egyháznak is van még visszakapandó erdeje, benyújtották a szükséges iratokat, ám a földosztó bizottságban az erdészet képviselője akadályozza a visszajáró 360 hektár erdő igazolását.
Kép és szöveg: Bodor János
Háromszék - 2006-06-29
A zágoni Mikes Kelemen Vegyeskar szombaton ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját, ugyanakkor megtartották a 37. zágoni kórustalálkozót is, amelyen az ünnepelt házigazda mellett fellépett a baróti Rozmaring Női Kar, a bodajki (Magyarország) SzívHang Vegyeskar, a papolci református vegyeskar, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica Kamarakórus és a Kriza János Unitárius Vegyes Dalárda.
A rendezvény a kórusok felvonulásával kezdődött, majd a református templom melletti parkban koszorúkat helyeztek el a mindenkori zágoni dalosok emlékére állított kopjafánál, ahol Kiss József, Zágon polgármestere rövid köszöntőbeszédet mondott, és megnyitotta a rendezvényt. Ezt követően a kórusok és a közönség bevonult a kultúrotthonba. A Romániai Dalos Szövetség nevében Kelemen Antal vezetőségi tag köszöntötte a 125 éves zágoni kórust, Bokor Gábor szerkesztő bemutatta az évfordulóra kiadott emlékfüzetet a zágoni dalosok múltjáról és jelenéről. A hangversenyek után a vendégkórusok karmesterei: Kovácsné Nagy Márta, Benkő Enikő, Lászlóné Varga Judit, Beder Imre református lelkész és Sípos Zoltán, valamint a helyi önkormányzat nevében Barabás Tünde átadták ajándékaikat az ünnepelt énekkar vezetőjének, Bokor Emmának. A rendezvény, melyet a megyei tanács és a Kovászna Megyei Művelődési Központ támogatott, a székely és magyar himnusz eléneklésével ért véget.
Bodor János
Háromszék - 2006-06-27
Aki nem tudja, hogy milyen fontos a vidéken élő és állatot tartó ember számára szénacsináláskor a meleg és napos idő, az azt sem tudja, hogy ilyenkor miért olyan kihalt a falu, miért nem lehet még egy szál embert sem látni az utcákon. ,,A csend akkora, hogy meg lehetne kapálni” — merül fel ilyenkor a hasonlat. Így van ez Zalánban és mindenütt, ahol eljött a takarmánykészítés ideje. Ez a legfontosabb, halaszthatatlan munka most. Aki otthon maradt, az asztalra valót készíti, a délebédet, kell a főtt étel a férfiembernek, de még az asszonynépnek is, aki órákon át villán és gereblyén próbálja ki erejét. Ilyenkor kemény fába vágja a fejszét, aki juniálist vagy népünnepélyt rendez. Zalánban hét végén mégis tele volt a templom: ünnep volt, falunap, s amolyan évfordulós ünnepség is.
Hullámvasúton
Zötyögve halad a gépkocsi a falu felé. Hihetetlen, hogy mennyire leromlott a 2,2 km hosszúságú bekötőútnak az az egy kilométeres szakasza, amelyet tavaly újítottak fel a megyei tanács pénzén, az általa választott kivitelező céggel. Úgy tudjuk, hogy egymilliárd lejbe került. Nem vonjuk kétségbe, hogy nem követték a munkálatot az illetékesek, de hogy a minőségbe hiba csúszott, az biztos.
— Ez a gyenge minőségű munka eredménye. Mintha nem is javítottak volna rajta semmit, olyan az egész út — jegyezte meg Fodor István bodoki polgármester. — Éppen az út javításakor látogatott ide Borbély László miniszter úr, és azt ígérte nekem személyesen, ebben az esztendőben juttat pénzt arra is, hogy a további 1,2 km-es szakaszt is feljavíttassuk. Ha részesülünk idén az ilyen célt szolgáló pénzalapból, megint csak abba a leromlott szakaszba kell befektetnünk!
Korai volt hát az öröme a polgármesternek. Elmondta, hogy többször megismételte már a kérést a miniszternél, Vajda Lajos megyei alelnöknél — ígéret van, de pénz még nincs. Az viszont helyénvaló lenne, hogy a munkálatra az egymilliárdot kifizette, hívja terepszemlére a kivitelező céget, és vonja felelősségre gyenge minőségű munkájáért.
Ivóvízgondok
Hiába dandárja a szénacsinálásnak, a zalániakat még munka közben is foglalkoztatják a falujukkal kapcsolatos gondok. Ezeknek egyike az ivóvíz. Ki hinné, hogy itt, az Oltfej eléggé félreeső részén baj lenne az ivóvízzel? Bizony az van — mondják a helybeliek. Nem egy alkalommal szállt ki ide a közegészségügyi ellenőrző csoport, s megállapította, hogy a kutak többségében alighogy iható a víz. A tejcsarnokos is elmondta, hogy rendszeresen jönnek az ellenőrök, és nézik a csarnok vizét.
Nem kell hidrogeológusnak lenni ahhoz, hogy magyarázatot adjunk a jelenségre. Zalán a Falupatak nagy hordalékkúpján telepedett meg, és ennek vízáteresztő anyagába ásták az udvari kutakat. Mint szokás volt annak idején: közel a házhoz, de az istállótól sem messze, mert sok vizet kell hordani a jószágnak. Az istálló mellett trágyadomb, árnyékszék, s volt idő pár száz év alatt arra, hogy az udvari kutak befertőződjenek, hogy felszínközeli vizükbe szennyező anyagok szivárogjanak, legtöbbször nitrit és nitrát, de gyakori a kólibacilus és annak csírája is.
— Mi idejében intézkedtünk — mondta a polgármester. — Közös megvalósíthatósági tanulmányt és tervezetet készíttettünk egy sepsiszentgyörgyi céggel, amely egy bővizű zaláni forrásból, a Rókaliktól szabadeséssel Zalánt és Oltszemet is el tudja majd látni vízzel. Szinte hihetetlen: kiderült, hogy a tervezet, amit megfizettünk, nem jó, hiányos, újra kell csinálni! Nos, most ez van soron, de hogy milyen pénzből — mert a munka mintegy 350 millió régi lejt kóstálna —, az még talány számunkra is. Ha ez az összeg összejönne, a kivitelezési tervre talán könnyebben tudnánk anyagi alapokat szerezni. Mindenképpen azt szeretnénk, hogy a tavasszal hozzá tudjunk fogni a munkálathoz. Nem gyerekjáték, mert például az iskolában sem jó a víz, és ha baj lesz, ki felel érte!?
Figyelmeztet a fecskevirág
Ez a vérvörös virágú, vad szegfűféleség arra figyelmezteti a falusi embert, eltelt az idő, elvénül a fű, le kell vágni, meg kell szárítani. Nem egy helyen láttuk, hogy csak sárgára, és nem üde zöldre sikerül szárítani a szénát, ,,sokszor odakapták a sorozatos délutáni esők”. Napjait már csak üldögéléssel töltő idős asszony mondta, hogy nem ért ilyen nyarat: mint Afrikában, minden délután esni kezd az eső, elveri a határt a zivatar.
Barabás Györgyéket éppen csak, hogy otthon kapjuk. Apa és fia takarni készül, már fejükön az ilyenkor kötelező szalmakalap. Nehéz a levágott szénát megőrizni. Ha félig-meddig száradt, kecskére rakják, hadd fuvalkodjon, s ha egy-két órára kisüt a nap, leszedik, szárítják. Áldással ér fel, ha a friss illatú, száraz szénával megrakott szekér befordulhat a kapun, s szerencsésen beállhat a csűrbe.
Barabás Magda, a ház asszonya otthon marad, már csak azért is, mert vendégek vannak: városról hazajöttek az unokák. Negyedszázada, hogy ő a tejcsarnokos Zalánban, reggeliben van számára a munka dandárja. Fontos dolog ez, ebbe a csarnokba hordja az egész falu a tejet, nincs más mód annak értékesítésére.
— Mennyi a napi tej Zalánban, ért-e el idáig az uniós szél?
— Naponta 1500 litert gyűjtök össze. Nem kevés mennyiség, a termelők azonban a literéért járó összeget keveslik. Most a 3,7-es fajsúlyú tejet veszik alapegységként, s az ilyennek literéért 6400 régi lejt kap az állattartó. Hogyne ismernénk az elvárásokat, tudunk az egyre szigorúbb normákról. Például nem szabad a meleg tejet elvenni, hűtőtartályok vannak, erről a Covalact gondoskodott, egyébként a gyáré a csarnok is. Szerintem rendben van, van hideg és meleg víz, egyelőre — mert többszörösen volt ellenőrzés — megfelel az elvárásoknak. Nagyon fontos dolog, mert a tejpénzre egyre nagyobb szüksége van a falusi embernek. Növendékekkel együtt 250 a szarvasmarha-állomány, naponta 87 személy hozza a csarnokba a tejet.
Gond egyelőre a legelők dolga is a faluban — hallottuk. Jó, hogy a bodoki tanács teljesen visszaszolgáltatta a zaláni legelőket a helyi közbirtokosságnak, hisz ennek volt a tulajdona. Igencsak kiterjedt a legelőterület: Pincevártól, Avastól és Csutakostól északi irányba húzódik, egy része a hatodi Harcsa övezetébe esik. Nos, utóbbit még nem adta használatba a közbirtokosság, s a polgármester neheztel, hogy az eddig pénzt-jövedelmet hozó legelő kihasználatlan, elvénül rajta a fű, megjelenik a cápszakáll, nem gondozza senki, s egyébként is, már késő legelőt kiadni. A helyiek — így Málnási Attila közbirtokossági elnök is — úgy tájékoztattak, hogy a legelők felmérése befejeződött, de a számítások még folyamatban vannak. Hivatalos szerződést nem tudtak kötni, s így kiadni sem tudták a hatodi legelőt, de gondozzák, egy részét kaszálták, és jövedelmet fog hozni, s abból pótolják a terület után fizetendő adót. A faluközeli legelővel is baj van — hallottuk. Szinte azt lehet mondani — így a polgármester —, hogy mindenki ott legeltet, ahol akar. A faluközeli legelőn magánszemély jószágai is legelnek, s így a helybeliek azt mondták, ,,amíg a legelőt a magántól meg nem őrzik”, nem hajlandók legeltetési díjat fizetni senkinek!
Gyors lábakon jár az idő
Hogyne repülnének gyorsan az évek, amikor június 11-én ünnepi istentiszteleten a már harminc esztendeje itt szolgáló református lelkészt, tiszteletes Gocsmán Sándort köszöntötték a hívek, a presbitérium és a falu. Papi köszöntőt mondott nt. Dénes Csaba sepsi egyházmegyei esperes. A jubiláló lelkész a 31. zsoltár 2:4 alapján — Én benned bíztam, Uram — végezte ünnepi igehirdetését. ,,Istenben bízva pergett le szolgálatom harminc esztendeje, végeztem lélekkel, odaadással hivatásomat, úgy, ahogy kellett, úgy, ahogy lehetett, a legnehezebb időkben is — hangzott a szószékről —, mert a bizalom nélküli, imádság nélküli élet céltalan, tartalmatlan és eredménytelen. Isten, akiben bízunk, oly sokszor engedte megtapasztalni a nehéz időkben hatalmát, jóságát és szeretetét, Ő választott ki az egyház számára, az Ő nevének szolgálatára és dicsőítésére, Ő akarta, hogy református magyarnak szülessünk, és Ő volt mellettünk lelki betegségeinkben, Ő vigasztalt, ha bánkódtunk, adott bátorítást, ha féltünk, Ő áldott meg reménységgel. Ezekért volt érdemes bíznom nekem és mindenkinek Őbenne. (...) Ő akarta, hogy magvető legyek, akinek feladata, hogy elvessem a hit magvait a legtermékenyebb talajba, az emberi elmékbe és szívekbe, formálni a legértékesebb anyagot, az emberi lelkeket. (…) Csak ezzel a bizalommal tudtam elvégezni feladataimat. S mikor völgyünkre tört az áradat — fejezte be Áprily szavaival —, s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen, egyetlen kőszikla maradt, egyetlen tornyos sziklaszál, az Isten.”
Azért is hasznos volt meghallgatni a lelkész összegzését három évtizedről, mert az a munka, amiről ott szó esett, a zömében református faluközösség munkája, közös megvalósítása volt. A lelkész csak híveivel, a hívek csak a lelkésszel tudták megteremteni azt a környezetet, amelyre a legnehezebb időkben oly nagy szükség volt.
Gocsmán tiszteletes sepsiszentkirályi születésű, és mikós diák volt, tősgyökeres háromszéki. Zaláni szolgálata előtt két esztendőt volt néhai nt. Szász Tibor esperes segédlelkésze a vártemplomi gyülekezetben. Szolgálata idején megújult a zaláni templom, kibővült és korszerűbbé lett a lelkészi lak, s a rendszerváltás után ő volt, aki következetes munkával kis panteonná alakította a templom cintermét. Három jeles negyvennyolcas hősnek került ide síremléke, emlékkopját állítottak a millecentenáriumra, hősi emlékművet Zalán negyvennyolcas hőseinek és a két világháború áldozatainak. A történelmi és egyházi jellegű megemlékezések sorában a magyarsággal annyira rokonszenvező
Sissinek is hely került.
A bodoki önkormányzat, az egyház és a faluközösség példát mutató összefogással újította fel s avatta fel ünnepélyes körülmények között most két éve az Erzsébet királynéről elnevezett helybeli ifjúsági parkot. Akkor került díszes emlékkopja a parkba, a bodoki Zsunkuly József alkotása.
Ottjártunkkor érkezett a polgármester, virágokat hozott az Erzsébet-kert számára. Gondozását a zaláni asszonyok vállalták.
A zaláni Erzsébet-emlékkopját éppen a napokban jegyzik be Gödöllőn a Sissi-emlékkönyvbe, amelyet az ottani emlékbizottság megbízásából állít össze Szabó Margit.
Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán
Háromszék - 2006-06-27
Az előző évekhez hasonlóan idén is megrendezésre
kerülnek a nyáresti orgonahangversenyek. Molnár Tünde közreműködésével július
6-án csütörtökön, este 7 órától, a Gecse utcai református templomban D.
Buxtehude, J. Pachelbel, J.S. Bach műveit hallgathatják meg az érdeklődők.
Népújság - 2006-06-30
Az ökumenikus jellegű marosvásárhelyi
Református Egészségügyi Posztliceális Iskola a 2006/2007-es iskolai évben újabb
általános asszisztensi osztályt indít a tanfelügyelőség jóváhagyása alapján. A
magyar nyelvű képzés időtartama 3 év, a beiratkozás az iskola titkárságán
történik július 10-19. között. Bővebb felvilágosítással a 219-296-os és
216-997-es telefonon szolgálnak.
Népújság - 2006-06-30
A Vártemplom Psalmus Kórusa a szabadkai
polgármester, Kasza József és az ottani református egyház meghívására a
Vajdaságban hangversenyezik. A csoport június 28. – július 2. között Maradék,
Magyarittabé, Bácskossuthfalva, Bajsa és Szabadka templomaiban lép fel.
Népújság - 2006-06-28
Határon túli magyar tanítók Debrecenben
Harminc erdélyi, vajdasági, kárpátaljai
és felvidéki magyar pedagógus egy hetes nyári továbbképzése kezdődött meg hétfőn
Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán – közölte az
MTI-vel Nanszákné Cserfalvi Ilona rektorhelyettes, a képzés igazgatója.
Tájékoztatása szerint a határon túli magyar tanítók legnépszerűbb képzésére az
idén olyan fiatal pedagógusok érkeztek, akik eddig még nem vettek részt a már
17 éve tartó debreceni kurzuson. A idei képzés témája a sajátos nevelési igényű
tanulók integrált nevelése – tette hozzá a rektorhelyettes.
Népújság - 2006-06-27
Asztalos Enikő tanárnő
"nagydiákjai", a Marosvásárhelyi Népi Egyetem keretében működő
néprajzi tanfolyam 1977-től végzett hallgatói találkoztak szombaton, főleg
azok, akik részt vettek az országos magyar néprajzi pályázaton. A pályázatot,
mint arról Néprajzi rajzás Marosvásárhelyen című írásunkban hírt adtunk, a
budapesti Néprajzi Múzeum hirdette meg tavaly, a dolgozatokat pedig az ELTE BTK
Folklór Tanszéke, az MTA Kutatóintézete, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a
Magyar Néprajzi Múzeum munkatársai bírálták el, a zsűri elnöke dr. Gráfik Imre,
a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára volt. A teljesség kedvéért emlékeztetjük
olvasóinkat, hogy a három témakör (Falusi és városi kisközösségek mindennapjai;
Hadifogság, munkatábor, internálás; Szabadidő, utazás, szórakozás) mindenikében
születtek jó munkák. A népi vallásosság és a szakrális emlékek az ezredvégi
Erdélyben az első témakörhöz kapcsolható. Pályamunkák: A marosvásárhelyi
cserealji református egyházközség rövid története (szerzője Kolumbán Erika),
Konfirmáció, a túlélő beavatási szertartás Erdélyben, a modern korban (Törzsök
Gyopár), A marosvásárhelyi VII., Szabadság úti református egyházközség
megalakulásának története és működése 2004-ig (Törzsök Gyopár), Az úrvacsora
néprajza Magyarsároson az unitárius egyházközségben (Tóth Gyula), A templomi
ülésrend a marossárpataki református templomban (Bakó Béla Pál), Karácsonyi
vacsora Marossárpatakon (Bakó Béla Pál), Karácsonyfa- állítás Marossárpatakon
egy középbirtokos református családban (Bakó Béla Pál), Karácsonyfaállítás
Tordán 1965-ben (Daradics Andrásné Boros Ildikó Leila). A településkép
változásait térképezi fel több szerző: Jedd község történeti változásai 2006-ig
(Makiné Böjte Éva-Ilona), Egy település változásai a 18-20. században – 72 éves
juhosgazdáné önéletrajzi emlékezései alapján (Soós Eszter – Törzsök Gyopár), A
mezőfelei gyékényfeldolgozás háziiparának története, album (Lázár Éva), Egy
település (Cserefalva) változásai Pásztor Katica önéletrajzi elbeszélésében,
videokazetta (Mátyus Andrea). A falusi és városi közösségek mindennapjaihoz
kapcsolható Soós Eszter dolgozata a cserkészéletről, Czirjék Lajos munkája a
Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének történetéről. Székely Lajos a
csittszentiváni faragókörről tudósít (2001–2006, CD-lemez, képekkel). A második
témakörhöz tartozik Makiné Böjte Éva-Ilona dolgozata: Hadifogság, munkatábor,
internálás Jedd községben az I. és a II. világháborúban, a harmadikhoz Tóth
Katalin: A népi ruházat alakulása, változatai Magyarsároson (CD, képekkel) című
gyűjtése.
A dolgozatok szerzői azért találkoztak
szombaton, hogy kis kollokvium keretében beszámoljanak egymásnak
munkásságukról. Erre ezidáig nem nyílt mód, most a városnapok alkalmából
rendezett néprajzi kiállítás körüli ügyködés, a napi szolgálat összehozta a
zömmel fiatalokból álló társaságot. Meglepetéssel tapasztalták, milyen tág a
népi műveltség kutatási mezeje, mennyi mindent érdemes megfigyelni, föltárni,
feldolgozni, megőrizni és hozzáférhetővé tenni a jövő nemzedékei számára.
Asztalos Enikő tanárnő ismertette a
pályázat eredményét. A sorrendben 49. országos gyűjtőpályázatra 207 dolgozat
érkezett Budapestre, 52 az ifjúsági és diák kategóriában. Az anyaország
határain túlról 39 pályamunkát küldtek be, (29 Románia, 3 Szlovákia, 3 Ukrajna,
3 Szerbia, 1 Mexikó területéről érkezett). Felnőtt "kategóriában"
mindössze egy erdélyi pályázó nem az Asztalos Enikő tanítványa, egy inaktelki
szerző. A munkák, attól függetlenül, hogy díjazták-e őket vagy sem, bekerülnek
a múzeum dokumentum- állományába, hozzáférhetővé válnak a további kutatás
számára.
A "vásárhelyi iskola" 17
pályamunkája közül kettőt honorált dicsérő oklevéllel a bíráló bizottság:
Makiné Böjte Éva-Ilona Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd faluban az I. és
II. világháborúban, és Mátyus Andrea: Egy település változásai Pásztor Katica
cserefalvi földműves asszony önéletrajzi elbeszélésében című dolgozatait. Az
ifjúsági és diákdolgozatok erdélyi szerzői között főleg a csíkszeredai Segítő
Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai jeleskednek, ott olyan irányító tanárok
működnek, akik maguk is művelik a néprajzi kutatást: Madaras Hajnal, Mirk
László, Tankó István. Hadd említsek meg egy hozzánk "közelebb álló"
címet, Kató Anikó Andrea: A balavásári nagyvásárokról szóló írását. (A diákok
rendszeres munkatársai a Burus János szerkesztette KÚTFŐ című néprajzi
diáklapnak.)
Pótolhatatlan az iskolai szintű néprajzi oktatás. Maros megyében kevés az ilyen irányú kezdeményezés. A hallgatók (fiatal tanítók, szabadfoglalkozásúak, iparművészek, de volt orvos is köztük) a néprajzi tanfolyamon sajátíthatják el az alapismereteket, majd a kutatás módszertanával ismerkednek, végül egy-egy önálló dolgozattal bizonyítanak. Az ilyen pedagógusra szívesebben bízzuk gyermekeinket, örömestebb köszöntjük a falu utcáin, mert tudjuk: értő szemmel közelíti meg, érző lélekkel, simogató szeretettel mutatja fel népi kultúránk pusztulásra ítélt tárgyi és szellemi emlékeit, mert az egyetemes tudás és művészet sajátos erdélyi értékeit tisztelheti bennük.
Bölöni
Domokos
Népújság - 2006-06-27
A Csemete Református Óvoda
támogatásáért szervezett vasárnapi esti jótékonysági összejövetelen begyűlt
adomány jókora segítséget jelent az új épület befejezéséhez.
Dr. Lészlai Lehel igazgató szerint az
óvoda két vezérelve a vallásos nevelés hangsúlyossága, valamint a minőségi
oktatás megvalósítása. Hozzátette: sokan támogatják az óvodát, még ha többen
közülük nem is tudtak jelen lenni az esten. Ludányi-Horváth Attila,
Magyarország kolozsvári konzulja és felesége, Tápai Dóra elmondták: az
elégedett szülők közé tartoznak, két gyerekük jár ide, akik otthon boldogan
élik újra az óvoda eseményeit. – Az óvodában a helyes emberi kapcsolatok és
magatartás kialakítására törekszenek. Gyerekeink hittel élik meg magyarságukat,
mondhatni életük részévé válik a keresztény magatartás – közölte Dóra asszony. Maksay
Júlia és Balogh Csaba szülők szintén pozitívan értékelték óvodabeli
tapasztalataikat. Gergely Bálint Ákos (hegedű) és Kósa Ferenc Krisztián
(zongora) zeneakadémiai hallgatók kiváló produkcióval járultak hozzá az est
hangulatához. Sor került a Márkus Etelka által másfél évvel ezelőtt készített,
a Csemete Óvoda mindennapjait bemutató rövidfilm megtekintésére is.
Nagy-Hintós
Diana
Szabadság - 2006-06-27
Szent László-napi ünnepségek Tordaszentlászlón –
A Bartók Béla évforduló jegyében
szerveztek kórustalálkozót
A helybeliek egyre inkább magukénak érzik a rendezvényt
(Rohonyi D. Iván felvétele)
Szombaton tizenhetedik alkalommal
került megrendezésre Tordaszentlászlón a Szent László-napi ünnepségek keretében
az a rangos kórustalálkozó, amely mára hagyománnyá és ünneppé vált a falu és
lakosainak életében. Az esemény reggel kilenc órakor istentisztelettel
kezdődött, ahol Dénes Csaba, a Sepsi Egyházmegye esperese hirdetett igét. Ezt
követően koszorút helyeztek el Szent László szobránál, valamint köszöntők és
szavalatok hangzottak el. A résztvevők – a helybeliek és az énekkarok –
átvonultak a művelődési házba, ahol kezdetét vette a kórustalálkozó, amelyet
Bartók Béla születésének 125. évfordulójának szenteltek. Idén 17 énekkar lépett
fel. Az ünnepségen jelen volt Ludányi-Horváth Attila, Magyarország kolozsvári
konzulja, László Attila, megyei RMDSZ-elnök és Máté András parlamenti képviselő
– mindannyian az ünnep jelentőségét és örömét méltatták.
Guttmann Mihály, a Romániai Magyar
Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke betegség miatt nem lehetett jelen a
találkozón, ezért Szőke Zoltán esperes olvasta fel üzenetét, amelyben hangot
adott azon reményének, hogy a tordaszentlászlói énekkar példáján felbuzdulva,
az énekkarok kedvet kapnak Bartók-művek éneklésére.
Boldizsár-Zeyk Imre, a helyi RMDSZ
elnöke köszönetet mondott a Communitas Alapítványnak az ünnepség támogatásáért.
Tamás Gebe András polgármester a szervezésbeli feladatok elosztásának a
fontosságát emelte ki. Szőke Zoltán református esperes pedig abbeli reményét
fejezte ki, hogy a helybeliek egyre inkább magukénak érzik a rendezvényt, de
még hatékonyabb segítséget és támogatást vár a tordaszentlászlói magyar
közösségtől. Egyúttal megköszönte a két helybeli vállalkozónak – Tamás Balha
Istvánnak és Bányainé Gebe Samu Csillának – többszöri önzetlen támogatásukat.
Az énekkarok Gergely István képzőművész
által készített emlékplakettel és emléklappal gazdagodtak.
Nagy-Hintós
Diana
Szabadság - 2006-06-26
Halogatják Tordán a magyar iskola létrehozására irányuló
városi tanácsi döntést
Konokság és rosszindulat Tordán
Közel fél éve húzódik Tordán az önálló magyar iskola létrehozására irányuló kezdeményezésnek az önkormányzat napirendjére való tűzése. A vita tragikus körülmények között robbant ki. 2006. február 28-án tartották azt a tordai városi tanácsülést, amelynek napirendjére akarták tűzni a tordai magyarság több éves óhaját, az önálló magyar iskola létrehozását. A kérdés megvitatását elutasította akkor a helyi tanács, az ülésen a PRM önkormányzati tanácsosai faragatlan módon sértegették az RMDSZ-es tanácsosokat, illetve a magyar jelenlevőket. A vitának tragikus áldozata volt: Kiss László unitárius lelkész az ülése után öszszeesett, és szívinfarktusban elhunyt.
Közel fél éve húzódik Tordán az önálló magyar iskola létrehozására irányuló kezdeményezésnek az önkormányzat napirendjére tűzése. A vita tragikus körülmények között robbant ki. 2006. február 28-án tartották azt a tordai városi tanácsülést, amelynek napirendjére akarták tűzni a tordai magyarság több éves óhaját, az önálló magyar iskola létrehozását. A kérdés megvitatását elutasította akkor a helyi tanács, az ülésen a PRM önkormányzati tanácsosai faragatlan módon sértegették az RMDSZ-es tanácsosokat, illetve a magyar jelenlevőket. A vitának tragikus áldozata volt: Kiss László unitárius lelkész az ülése után összeesett, és szívinfarktusban elhunyt.
A prefektúra és az RMDSZ megyei szervezetének kérésére kivizsgálás indult az ügyben. A két PRM-s tanácsost fegyelmi bizottság elé akarták állítani, azonban ez a mai napig nem történt meg.
Épület van, iskola még sehol
Több hónapos csend után, május 16-án a Legfelsőbb Bíróság határozata értelmében visszakerült a Református Egyház tulajdonába az az épület, amelyben a tordai magyar iskola kellene hogy működjön. Az ingatlan visszaigényléséről a kolozsvári Táblabíróság pozitívan döntött, ám ezt a tordai önkormányzat részlegesen megtámadta, fellebbezésüket a Legfelsőbb Bíróság visszautasította, ezáltal jogerőssé vált a kolozsvári Táblabíróság döntése.
Virágos-könyves tüntetés az iskoláért
Több mint 700 ember gyűlt össze május 21-én délelőtt Tordán arra a tüntetésre, amelynek célja az volt, hogy megmutassák: van közösségi igény a tordai önálló magyar iskola létrehozására. A békés tüntetők, akik az Aranyos mentéről és Kolozsvárról érkeztek, virággal és könyvvel a kezükben vonultak végig Torda főutcáján.
A polgármesteri hivatal előtt nyilatkozatot olvasott fel Nagy Albert református esperes, amelyben megfogalmazták: sértő a tordai magyar közösség számára, hogy nem született elvi beleegyezés a magyar iskola létrehozásáról, és "nyomatékosan kérjük a városi tanács testületét, júniusi ülésén tűzze napirendre azt a határozattervezetet, melyet nevünkben Ádámossy Klára és Pataki József tanácsosaink terjesztenek a testület elé".
Ezt a nyilatkozatot a tömeg hangos "igennel" fogadta el, majd a jelen lévő Tudor Stefanie polgármesternek átnyújtották a nyilatkozatot, aki aláírásával hitelesítette ennek átvételét. A polgármester rövid beszédében ígéretet tett arra, hogy támogatja a továbbiakban a magyar iskola ügyét a városi tanácsban.
Tovább kerülgetik a döntést
Június 29-én volt a tordai helyi tanács soros ülése. A napirendi pontok között a magyar iskola kérdése nem szerepel. A polgármester és a PD-s tanácsosok ugyanis egy beadványnyal folyamodtak a Kolozs megyei tanfelügyelőséghez, amelyben arra kérnek választ, hogy egyáltalán a helyi tanács hatáskörébe tartozik-e a magyar iskoláról dönteni.
A beadványt állítólag 40 napja leadták, de válasz még nem érkezett rá. Az önkormányzati eljárás szerint a szakbizottságok láttamozása és beleegyezése után kerülhet fel egy probléma a napirendre, amit aztán a helyi tanács megvitat. A szakbizottságok azonban addig nem adnak zöld utat, amíg nem kapnak választ a tanfelügyelőségtől. Ádámossy Klára, az RMDSZ tordai elnöke elmondta, beszélt Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettessel, aki nem tud erről a beadványról.
"Az országban számtalan településen létrejött magyar iskola, mindegyik a tanács határozata alapján, rengeteg példát mondhatnék. A tordai városi tanács ki akarja kerülni a döntést, időhúzási politika az egész" - kesereg Ádámossy Klára, aki viszont egy dologban biztos: kitart a végsőkig.
Debreczeni Hajnal
Új Magyar Szó – 2006-06-26