A
tartalomból:
Pályázati
felhívás protestáns témájú írásművekre
Gyászjelentés
- Nt.Babos Mária
Ballagnak
a végzős diákok - Zilah
Utoljára
szólt az iskolacsengő
Ballagnak
az egészségügyi asszisztensek
A
Bolyaiban 46 év után ismét tiszta magyar évfolyam ballagott
Felszínre
bukkantak a régi templom alapjai
Udvarhelyi
nyertese van a drogellenes pályázatnak
Faluvilág:
Illyefalva két arca
Új
magyar értelmiségiek a pályán - Ballagás a Sapientián
A
Kolozsvári Református Posztliceális Asszisztensképző
Visszatekintő
az V. Pünkösdi Hangversenysorozatra
Engem
a Jóisten is édesanyának teremtett
2006-06-14
A pünkösdi történetre épített rövid áhítatot követően június 14-én megkezdődött a 11. Európai Keresztyén Internet Konferencia (EKIK), amelynek ebben az évben a londoni székhelyű St.Katharine Királyi Alapítvány (Royal Foundation of St. Katharine) ad otthont. A négy napig tartó konferenciára több mint tíz ország képviselője érkezett különböző egyházak küldötteként.
Juha Kinanen - Finnország
A mai digitális világ jellemzésére Juha Kinanen a következő példákat említette:
- a világháló 1989-ben való megjelenése után 1993-ban összesen 143 honlap létezett,
- azóta eltelt 13 évben már több millió weblapot lehet látogatni,
- Finnország mobilbérleteinek száma meghaladja az ország lakosainak számát.
Az új kommunikációs médium hatalmas ütemben fejlődik és hódít. Az egyház ki tudja-e használni az új médium adta lehetőségeket? El tudja-e juttatni az evangéliumot az virtuális világba? El tudja érni a virtuális világba rekedt lelkeket? Tudja-e alkalmazni az új médiumot a szolgálatában, a misszióban? … Egyelőre nem mondhatjuk el magunkról azt, hogy az első sorokban harcolunk ezen a téren, de merjünk előre tekinteni, olyan szolgálatokat kiépíteni a világhálón, ami 10 év múlva is helyt tudjon állni.
Elég gyakran az egyházi főhatóságok sem lát(hat)ják át ezen lehetőségeket, de itt és most együtt vannak azok az egyházi Internet-szakemberek, akik ismerik a jelen kommunikációs lehetőségeit előrelátják a jövőbeli fejlődését. Uraim egy nyelvet beszélünk, egy célt szolgálunk mindannyian, használják ki a konferencia adta lehetőséget, osszák meg egymással tapasztalataikat, terveiket! Együtt keressék a Misszió új útjait!
Andy Lang – Amerikai Egyesült Államok Tom O. Brok – Németország Paul Bo Sorensen és Gunnar Bach
Pedersen – Dánia Andy Lang a Krisztus Egyesült Egyháza
(United Churc of Christ, USA) részéről Valóban lehetséges-e a virtuális
közösség címmel tartott előadást. Őt követte a német evangélikus egyház
képviseletében Tom O. Brok valamint a dán népegyház részéről Paul Bo Sorensen.
Ez utóbbi két előadás elsősorban arra a kérdésre kereste a választ, hogyan
építsünk fel virtuális közösségeket. Az értekezések után elhangzott: az egyház
internetes szakértői nem azért dolgoznak, hogy az embereket a számítógép elé
hozzák, hanem azért, mert azok már a világhálón vannak (és csak ott). A beszélgetések
során hangsúlyozták: a kialakulóban levő személytelen közösségeket erősíteni
lehet a személyes párbeszéddel, telefonbeszélgetéssel vagy (a mai technika sok
helyen már lehetővé teszi) webkamerával. Elina Manninen és Lasse Kastarinen –
Finnország Arni Svanur Danielsson – Izland Olivier Schopfer – Svájc … igyekszünk minél gyorsabban friss
hírekkel szolgálni … Somogyi
Botond Az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén
Egyesület (IKE) gondnoki álláskörre két személyt alkalmaz az algyógyi ifjúsági
táborközpontba. Házaspárok előnyben. Feladatok: - A tábor felvigyázása, rendben tartása
és karbantartása - Vendégek fogadása, regisztrálása - A személyzet (szakácsnő, takarítónő)
irányítása és felügyelése - Beszerzés intézése Elvárások: - Ügyintézési tapasztalat - Megbízhatóság - Számítógép felhasználói ismeret
(Word, Excel) - Alkalmazkodó, dinamikus alkat - B kategóriájú hajtási engedély - Idegen nyelv ismerete előny - Saját autó előny A jelentkezéshez szükséges: - Önéletrajz - Érettségi vagy egyetemi oklevél Juttatások: - Versenyképes bérezés - Szolgálati lakás A jelentkezéseket az Erdélyi IKE címére
várjuk: 400370 Kolozsvár, Motilor 84 szám, vagy
a menorah@ike.ro
email címre. Érdeklődni lehet a 0742-792793 vagy a
0264-598050 telefonszámokon. A NAGYTEREMI Református Egyházközség
gyülekezeti találkozót szervez július 16-án 15 órától a teremei református
templomban. Hazavárjuk a gyülekezetből elszármazott volt egyháztagokat és
azokat, akik gyülekezetünkben konfirmáltak. A Nagyteremi Református
Egyházközség presbitériuma. (13967) Az Erdélyi Református Egyházkerület
gyülekezeti lapjának, az Üzenetnek a szerkesztősége riportpályázatot hirdetett,
amelynek leadási határideje megváltozott. A május végi határidő június 15-re
módosul. Az érdeklődők eddig még meg nem jelent
egyházi tárgyú (az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozó gyülekezetek
életéről szóló) riportokkal pályázhatnak, amelyeknek terjedelme nem haladhatja
meg a négy gépelt oldalt (max. 8000 jel). A pályázat értékét növeli a témához
kötődő minőségi fényképek mellékelése. A pályázat jeligés. A pályázóknak zárt
borítékban kötelezően mellékelniük kell a jelige feloldását (név, cím, telefonszám).
A pályázaton bárki részt vehet. Az írást két példányban (elektronikus formában
is) a szerkesztőség címére kell eljuttatni. Érdeklődni a 0264/599800-as
telefonszámon vagy az uzenet@reformatus.ro
drótpostacímen lehet. (Cím: Redactia Üzenet, Str. I.C.
Bratianu 51- 53., 400079 Cluj) Díjak: - 1. díj 7.000.000 lej, - 2. díj 4 000.000 lej, - 3. díj 2 000.000 lej. Beküldési határidő: 2006. június 15. A beküldött pályaműveket (amelyeket a
szerkesztőség érdemesnek tart) az Üzenet folyamatosan fogja közölni. A
nyerteseket a szerkesztőség telefonon fogja értesíteni.
VII. "Megvan az ideje
mindennek..." Programajánlat: ·
Reggeli kiscsoportos áhítatok ·
Előadások: Keresztyénség és rockzene, Az iszlám, Gyermekkeresztség és
felnőttkeresztség, Ha Isten mindenható, miért van szenvedés?, valamint az
apokrif iratok, párkapcsolat és magyarságtörténet témakörökben ·
Délutáni műhelyek: Da Vinci fórum, vetélkedők, csendsátor, barkács,
színjátszókör, sport, éneklés, játékok ·
Esti programok: Részvételi díj: -
30 RON, amennyiben -
40 RON, ha nem tartozol Jelentkezési határidő: 2006 július 15. A jelentkezés a 10 RON előleg
befizetésével válik véglegessé, amelyet a következő címre várunk postai
utalvánnyal: Tamási Adél - Erdélyi Érdeklődni az mkt@ike.ro
címen lehet. *Megjegyzés: amennyiben nem
fizettél előleget, a helyszínen kifizetendő részvételi díj összege 5 RON-al
emelkedik. Angol tábor Algyógyon Az Erdélyi Várjuk minden konfirmált fiatal
jelenkezését az Résztvételi díj: 50 új lej. A
jelentkezés 20 új lej előleg befizetésével történik. Jelentkezési határidő: 2006. július 24. Konfirmáltak tábora Az erdélyi A tábor különleges vendégei egy
Észak-Írországi presbiteriánus gyülekezet kis ifjúsági csoportjának tagjai
lesznek, akik hozzájárulnak a szervezéshez. Résztvételi díj: 25 új lej (a
jelentkezéskor ki kell fizetni a teljes összeget). Jelentkezési határidő: 2006. június 20. Jelentkezni az erdélyi Pályázati felhívás protestáns témájú írásművekre A Protestáns Újságírók Szövetsége
(PRÚSZ) pályázatot hirdet fiatalok számára. Műfaji és terjedelmi megkötöttség
nélkül olyan még nem publikált írásműveket várunk, amelyek például: - bemutatják a magyar protestantizmus
elmúlt évszázadainak valamely történelmi eseményét, nevezetes alakjának
munkásságát; - protestáns témájú prózai irodalmi
alkotások; - protestáns vonatkozású helytörténeti
írások. Pályázhatnak: - 30 év alatti magyarországi és határon
túli protestáns fiatalok. A pályázat módja: - egy pályázó csak egy művel pályázhat; - csak számítógépes szövegszerkesztővel
készült pályamunkákkal lehet jelentkezni; - a pályázat jeligés, a győztes munka
szerzőjét a bíráló bizottság csak a döntés után ismeri meg, ezért a beküldendő
pályamunkán a szerző neve helyett jeligét kell feltüntetni; - a pályamunkát postai úton, három
példányban, nagyalakú borítékban kell elküldeni a PRÚSZ címére (1117 Budapest,
Magyar Tudósok körútja 3.- Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa székháza).
A nagyalakú borítékban egy kisebb alakú, lezárt borítékot kell elhelyezni,
amely a pályázó személyes adatait tartalmazza: nevét, életkorát, felekezeti
hovatartozását, pontos lakcímét, telefonszámát. A kisebb borítékon semmilyen
személyes adatot nem lehet feltüntetni, kizárólag a pályázat jeligéjét. Pályadíj: - a PRÚSZ elnökségéből álló
bírálóbizottság egy pályamunkát díjaz 150.000 forinttal. A pályázatok postai feladásának határideje:
2006. szeptember 30. Ünnepélyes díjátadás: 2006. október
31-én, a reformáció napján. A bírálóbizottság a döntésről október
20-ig értesíti a nyertest, és ezzel egy időben honlapján közzéteszi a győztes
pályázat címét és alkotóját. Nem vállalja ugyanakkor a többi pályázati anyag
visszaküldését. További információk: prusz@prusz.hu Honlap: www.prusz.hu A PRÚSZ
elnöksége nevében: Novotny
Zoltán - a PRÚSZ elnöke Gyászjelentés - Nt.Babos Mária Fájdalommal értesítjük az Erdélyi
Református Egyházkerület vezetőségét és gyülekezeteit, hogy Nt.Babos Mária
nyugalmazott lelkipásztor, -- férjével néhai Nt.Babos Sándorral együtt első
erdélyi misszionáriusok Kínában, Mandzsuriaban -- 105 éves korában
Californiában elhunyt. Az Ontarioi Független Magyar Református
Egyház vezetősége és tagsága nevében, Szabó Sándor esperes-lelkipásztor. “Ama names
harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett
nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz biró ama napon; de nemcsak
énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az Ő megjelenését..” Pál apostol
2. levele Timótheushoz 4:6-8. a szeretett édesanya, nagymama, hűséges
szolgatárs Nt.BABOS MÁRIA nyugalmazott
lelkipásztor, volt kínai misszionárius 105 éves
korában hosszú betegség után visszaadta nemes lelkét teremtőjének. Gyászolják: Fiai: Sándor és László, lánya Enikő, Menyei: Sue és Nancy, veje Bob, Unokái: Jeffrey, Scott, Bret, Todd. Dédunokái: Jennifer, Alexander, Jacqueline, Jason, Boden. Rokonsága Erdélyben, Magyarországon, Európában és az Egyesült
Államokban. Gyülekezetei, ahol szolgált: Fairfield, CT, Pittsburgh, PA, Coatsville,
PA, Bethlehem, PA, az Ontario, CA és a Dél-Kaliforniai Magyar Református Egyházak
közössége és lelkipásztor szolgatársai. Elhúnyt szerettünk emlékére
gyászistentiszteletet tartunk 2006. június
20-án kedden délután 4 órakor az Ontarioi Független Magyar Református
Egyház templomában. Emléke legyen áldott szívünkben, Isten adjon
számára nyugodalmat. az Ontarioi Független Magyar Református Egyház
javára. The Free Magyar Reformed Church of Ontario 1053 East Sixth Street #32 Ontario, California 91764 909-981-9601
„Az Egyesült Államok a Trianoni
Békeszerződést sohasem ratifikálta... Biztosak vagyunk benne, hogy nem fog üres
kézzel jönni és megragadja a lehetőséget kezdeményezni egy megoldást, amely
jóváteszi a magyar nép ellen elkövetett igazságtalanságokat" – írja Dr.
Eva Maria Barki nemzetközi jogász abban a nyílt levélben amelyet a Budapestre
készülő George Bush amerikai elnöknek írt. Levelének súlyát a jogásznő
elektronikus aláírások sokaságával szeretné növelni. Az Erdély Ma saját oldalán
támogatja az aláírásgyűjtést:
Közösségi
akarattal a területi autonómiáért
Az egykori agyagfalvi, illetve az
1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlések mintájára vasárnap Gyergyóditróban
Székely Nemzetgyűlésen kívánják hitelesíteni a székelyföldi magyarság
autonómiaigényét. A tervek szerint az összegyűltek határozatot fogadnak el,
amely alapelveket szögez le, és követeléseket fogalmaz meg. A nemzetgyűlést
összehívó SZNT vezetői szerint az ilyen formában kifejezésre juttatott
közösségi akaratot nem hagyhatják majd figyelmen kívül a hazai és nemzetközi
fórumok. „A Székely Nemzeti Tanács
tulajdonképpen szervező és meghívó. Felkérte a magyar közösséget, vegyen rész a
nemzetgyűlésen. A határozatot a közösség hozza, ettől válik legitimmé” —
szögezte le Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. Elmondta, a
felolvasásra és szavazásra kerülő határozatot a nyolc széki határozatból
gyúrták eggyé. Az SZNT az autonómiáért vívott harc során több utat próbált
bejárni, az autonómiastatútum parlamenti beterjesztése, illetve a népszavazások
kezdeményezése nem járt sikerrel, ezért választották most a közvetlen
demokrácia eszközét, a nemzetgyűlést. Akárcsak az udvarhelyi nagygyűlés után a
kiáltványt, most az elfogadásra kerülő határozatot juttatják el a román és
nemzetközi fórumokhoz, felszólítják a román hatalmat, kezdje el a tárgyalásokat
a területi autonómia létrehozása érdekében. A szervezők azt remélik, minden
székelyföldi település képviselteti magát a vasárnapi nemzetgyűlésen, bíznak
benne, legalább tízezer ember jelenik meg. „Ha sor kerülhetett volna a népszavazásokra,
tudnánk pontosan, hányan kívánják az autonómiát, így nem tudjuk. A közvetlen
demokrácia elve: aki a közélet ügyeibe nem kíván beleszólni, az nem kötelezhető
erre, aki azonban vállalja, az képviseli a távolmaradókat is” — szögezte le
Ferencz Csaba. Ennek ellenére úgy véli, ha nagyon kevesen mennek el Ditróba, ha
csak néhány száz ember gyűl össze, azt jelenti, a közösség nem akarja a
területi autonómiát, fölösleges az SZNT küzdelme. Árus Zsolt, a szervező
gyergyói széki tanács elnöke hangsúlyozta, az SZNT azt szeretné, ha az
autonómia érdekében az összes magyar politikai erő együttműködne. Pont ezért
hívták meg az RMDSZ képviselőit, szenátorait, és levélben fordultak Markó
Bélához is. Választ tegnapig nem kaptak. A vádakat, hogy az MPSZ kampányakciója
lenne a nemzetgyűlés, visszautasítják, és Albert Álmos alsó-háromszéki
RMDSZ-elnök nyilatkozatára utalva kifejtették: sajnos, az RMDSZ eddigi
politikája egyetlen lépéssel sem vitt közelebb a célhoz, a kulturális autonómia
nem megoldás a Székelyföld számára, és nem előszobája a területi autonómiának. Árus Zsolt ismertette az eddig
felmerült szervezési nehézségeket is. Az RMDSZ-szel együttműködve próbálták
megszervezni a nemzetgyűlést, a helyi polgármesteri hivatal engedélyezte azt,
ám hétfőn megyei és bukaresti belügyminisztériumi küldöttek kezdtek kifogásokat
keresni, és kérték, ismertessék pontosan a rendezvény tartalmát. Bár a
gyülekezési szabadság alapvető, alkotmány által is szavatolt emberi jog,
nyolcoldalas dokumentációt adtak át, amelyben román törvényekre és nemzetközi
egyezményekre hivatkozva indokolták a kezdeményezés jogszerűségét. Végeredmény
egyelőre nincs, a nemzetgyűlést nem tilthatják be, mert a törvényes határidő
eltelt, ám a kiszivárgott hírek szerint igyekeznek meggyőzni Bardócz Ferenc
polgármestert, hogy gondjai adódhatnak, ha nem állítja le a rendezvényt —
mondta el Árus Zsolt. A kétórásra tervezett rendezvény Csapó
József SZNT-elnök köszöntőjével kezdődik, majd a székely nemzetgyűlések
történelmi jelentőségéről Gazda József író mond beszédet. A széki elnökök
felolvassák a széki székely tanácsok határozatait, és a jelenlevők
meghallgathatják Ferencz Ervin ferences atya gondolatait. Csapó József
ismerteti a Székely Nemzetgyűlés határozatát, amelyet az összegyűltek
elfogadnak, áldást mondanak a magyar történelmi egyházak képviselői, és ezt
követően a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárul a Székely
Nemzetgyűlés. Ballagnak a végzős diákok - Zilah A hét vége minden szilágysági iskolában
a ballagás jegyében telik. Sajnos azonban még a városokon belül sem egyeztettek
az iskolák között annak érdekében, hogy a rendezvények ne tevődjenek egymásra. Zilahon három iskolában vannak végzős
osztályok. A Református Wesselényi Kollégium csütörtökön a belvárosi templomban
tartotta a ballagási ünnepségeket, és a tegnap ballagtak a „Silvania"
főgimnázium (volt Ady, majd elméleti líceum), valamint a tanítóképző diákjai
is. Szilágysomlyón a „S. Bărnuţiu"
főgimnáziumban ma 11, a város két másik iskolájában pedig, ahol magyar
osztályok is vannak, 10 órakor kezdik az ünnepségeket. A szilágycsehi líceumban szintén ma 11
órától kerül sor a ballagásra, a krasznai iskolában és Sarmaságon viszont már a
tegnap elbúcsúztak a végzős diákok. A ballagás időpontjainak egyeztetése
híján a szervezők lehetetlenné tették, hogy diákok, barátok egymás ballagásain
részt vegyenek, s a szülők is meglehetősen nehéz helyzetben vannak, hiszen nem
lehetnek jelen egyidőben több helyen. Józsa
László Szabadság -
2006-06-16 Utoljára szólt az iskolacsengő Három székelyudvarhelyi középiskola
végzősei ballagtak tegnap délelőtt: az Eötvös József Szakközépiskola, a Bányai
János Műszaki Kollégium, valamint a Benedek Elek Tanítóképző utolsó éves
diákjai számára utoljára szólalt meg iskolájuk csengője. Városunkban a tegnapi
nappal elkezdődött a kicsengetések ideje: ma egyetlen iskolában sem tartanak
ilyen jellegű ünnepséget, viszont pénteken és szombaton tovább folytatódik a
kicsengetési ünnepségek sorozata, Székelyudvarhely többi középiskolájában is
megtartják a végzősöket búcsúztató beszédeket, köszöntéseket. Akárcsak tegnap,
amikor az említett három tanintézményben a szülőkön, tanárokon és diáktársakon
kívül közéleti személyiségek is beszéltek a ballagókhoz. Több százan ballagtak az Eötvösből Bízom abban, hogy mindannyian megtaláljátok
számításaitokat ezekben a nem könynyű időkben – búcsúzott a végzősöktől tegnap
a székelyudvarhelyi Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója,
Ferencz Csaba. A több száz szülő, hozzátartozó részvételével délelőtt lezajlott
kicsengetésen az igazgató lelkére kötötte a tíz osztálynyi, több mint 270
szakiskolai és líceumi végzősnek, hogy az életbe kilépve is legyenek hűek
szülőföldjükhöz, hagyományainkhoz, és az anyagi gyarapodás mellett a lelkiekre
is gondoljanak. Szász Jenő polgármester ünnepi gondolatait Ülkei Zoltán, a
városgazdálkodási osztály vezetője tolmácsolta, majd a megyei tanfelügyelőség
nevében Dáné Szilárd magyar szakos tanfelügyelő szólt, sok sikert, valamint
kitartást és egészséget kívánva az eljövendő nehézségek leküzdéséhez. Asztalos
Ferenc parlamenti képviselő az EU-ban kínálkozó szabad munkavállalási, utazási,
tanulási lehetőség hívása és a szülőföldhöz való kötődés közötti
ellentmondásról beszélt a tizenkettedikeseknek, azt tanácsolva, hogy mindig
olyan vonatra, buszra szálljanak, amelyről tudják, hogy haza fog jönni. A
történelmi egyházak és az iskola hitoktatói nevében Darvas Emil tisztelendő azt
mondta a fiataloknak, nagyon fontos, hogy felismerjék hivatásukat, és hogy
önmaguk maradjanak. A végzősök nevében Szőke Henrietta Mária és Ilyés Szabolcs
búcsúzott az iskolától, tanároktól, diáktársaktól. Utóbbiak üzenetét Bedei
Kinga tolmácsolta, majd Balázs Noémi, Mihók Imre és Hadnagy Emília végzősök
átadták diáktársaiknak a tudás szimbolikus kulcsát. Az oklevelek kiosztása után
a meghatódott szülők átadhatták virágaikat gyermekeiknek. Az ünnepség során
több fiatal is rosszul lett, a szülők és tanárok azonban hamar helyrehozták
őket. Mosoly és meghatódás jellemezte a végzősök búcsúját az Eötvösben. Legyetek boldogok és derűsek! „Négy esztendőn át egymás útitársai
voltunk: diáknak a tanár, tanárnak a diák. Az a bölcs ember, aki a jelent
épp-úgy szereti, mint amilyen szívesen fog majd visszagondolni rá, amikor az
már múlttá válik” – mondta Szakács Paál István, a székelyudvarhelyi Bányai
János Műszaki Kollégium igazgatója tegnap az iskolaközpont végzős diákjainak
ballagásán tartott beszédében. „Az ifjúságnak joga, hogy újrafogalmazza
önmagát. El kell engedni gyermekeinket, hogy majd visszatérhessenek hozzánk” –
szólt a szülőkhöz, hozzátartozókhoz, barátokhoz. „Az ifjúság csúcsaira lépve
magatokon viselitek a fiatalság hármas nagy ajándékát: az értelmet, a szépséget
és a mosolyt” – hangoztatta a ballagó diákoktól búcsúzva, az intelmeket és
jókívánságokat is megfogalmazó igazgató. Az ünnepségen jelen volt többek közt
Szécsi Margit a Famos Rt. képviseletében, Gyöngyössy Judit, az IKOS Rt.
vezérigazgatója, Szász Jenő polgármester és Mátyás Gábor plébános. Az iskolától
búcsúzó dákokhoz szólva a város polgármestere így fogalmazott: „Felelős döntést
kell hoznotok életetekről. Még előttettek a lehetőség: bárkik lehettek az
életben. Vállaljátok a választott hivatást, a hivatásotokhoz való kötődést.
Bárkivel is legyen dolgotok az életben, mondjatok neki igazat, és akkor ő is
kénytelen lesz nektek igazat mondani. Ha ti boldogok vagytok, közösségünk is
boldog.” Mátyás Gábor plébános Ézsaiás próféta szavaival szólva imádkozott,
kért áldást a diákokra, mondván, hogy Isten az embert boldogságra teremtette:
„boldogak és derűsek legyetek!” Az iskola tizenegyedikes diákjai nevében Józsa
Erika és Bálint Botond búcsúztatták ballagó iskolatársaikat, majd következett
az iskolazászló és a jutalmak átadása. Másokért égni és világítani A Benedek Elek Tanítóképző is tegnap
délelőtt búcsúztatta végzős diákjait. Bálint Mihály iskolaigazgató ünnepi
beszédében kihangsúlyozta, hogy a diákok iskolában eltöltött négy éve
meghatározó lesz további pályájukon. Továbbá reményekről, csalódásokról,
küzdelmekről beszélt, melyek során a tanulók megtanultak a Földön járni,
megtanulták, hogy az élet nemcsak sikersorozat, hanem vannak árnyoldalai is.
„Eddig a pedagógusokon is múlott, hogy milyen volt az életetek, ezután csak
rajtatok, ezért hinnetek kell, bármit is tesztek, hogy szükség van rátok,
fontosak vagytok“ – szólt a diákokhoz az igazgató. „Másokért égni és
világítani, dolgozni” – ez a mindenkori tanítói hitvallás lényege – emelte ki
Bálint Mihály. „Egy vonaton utazunk, és folyton állomásokra várunk: ha majd 18
leszek, ha majd munkám lesz, ha majd kifizetem a részletet stb. Rá kell jönni,
hogy az élet igazi örömét az utazás adja, az állomás csak álom, ezért
próbáljatok meg élni, hisz az élet egyetlen esély, és ezt vegyétek komolyan” –
tanácsolta búcsúztató beszédében Kovács Sándor római katolikus főesperes. „Ha a
láthatatlan világot is meg akarjuk ismerni, nem csak a láthatót, akkor nem az
ablakba, hanem tükörbe kell néznünk“ – ajánlotta a végzősöknek Gede Ildikó
református lelkész.
Udvarhelyi
Hiradó - 2006-06-15 Ballagnak az egészségügyi asszisztensek Június 16-án, holnap 11 órakor a Bod
Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban kerül sor a Református
Asszisztensképző Iskola ballagási és évzáró ünnepélyére. Minden hozzátartozót,
érdeklődőt szeretettel várnak.
A Bolyaiban 46 év után ismét tiszta magyar évfolyam
ballagott „Négy éve indultunk, egy háromszáz fős
csapat, feladatunk az volt, hogy teremtsünk. Most saját, önálló életünk
lépcsőfokaira lépünk, de e szabadság egyben felelősség is” – hangzottak el Tódor
Soó Katalin tizenkettedikes diák búcsúzó szavai a Bolyai ballagási
ünnepségén. Tegnap délelőtt utolsó alkalommal
szólalt meg a csengő a Bolyai líceum és a Református Kollégium végzősei
számára. Idén 245 diák mondott búcsút középiskolai éveinek. A hagyományos vártemplomi istentisztelet
és utolsó osztályfőnöki óra után a Gaudeamus dallamára kiballagtak a végzős
osztályok. Az ünnepi színbe öltöztetett líceum udvarán összegyűlt diákokat és
szülőket Bálint István igazgató köszöntötte: "A mai nap nemcsak iskolánk,
hanem Marosvásárhely ünnepe, mivel 46 év után ismét tiszta magyar évfolyam
ballag a Bolyaiban." E 245 diák is hozzájárul ahhoz, hogy iskolánk
továbbra is jelesen megállja a helyét a világban – mondta az igazgató. „Azokhoz szólok, akik miatt ma itt
összegyűltünk” – folytatta az ünnepi beszédek sorozatát Székely Emese, a
Református Kollégium igazgatója, aki arra biztatta a végzősöket, hogy döntéseik
mindig hordozzák magukon a bolyais szellemiséget. Burkhardt Árpád alispán volt
bolyaisként köszöntötte a tizenkettedikeseket. „Örömmel látom, hogy a Bolyai
visszakerült abba a homogén állapotba, amelyben volt 1956-ban, amikor a nevét
kapta.” Az alispán felszólította a végzősöket, hogy ne hagyják el
szülőföldjüket: „Maradjunk itthon a tudománnyal és segítsük „ Szalkay József a Bolyai
Kollégium Alapítvány részéről köszöntötte a diákokat és hangsúlyozta az iskola
magyarnyelvűségét: „Megvalósulni látjuk azt, amiről két évtizede álmodni sem
volt szabad, ma újra színmagyar az iskolánk.” A meghívottak közül felszólalt
még Csegzi Sándor alpolgármester, Albertini Zoltán főtanfelügyelő- helyettes,
valamint Kirsch Attila az Öregdiákok Baráti Köre részéről. Az ünnepi beszédeket
a jó tanulmányi átlagokat elért tanulók díjazása, majd a különdíjak átadása
követte. Az esemény a hagyománynak megfelelően
zárult, a végzős bolyaisok batyuval a vállukon hivatalosan is kiballagtak az
ősi alma mater elé, megkerülvén a két Bolyai szobrát.
Népújság -
2006-06-15 Minden bizonnyal megtalálták Bikafalva
első templomának alapjait, melyről ezidáig csak annyit tudtak a történészek,
hogy létezett, de pontos helyét nem sikerült megjelölni. A leírások szerint a
falu 1334-ben már biztosan templomos hely volt, amely azonban elpusztult, és
1684-ig nem volt temploma. Ekkor épült a mostani istenháza kőből és téglából.
1814-ben a faluban tűzvész pusztított, melyben a templom is megrongálódott.
1848-ban a viszszavonuló császári csapatok a falut felgyújtották. A tavaly
augusztusi árvíz sem kerülte el a templomot. A napokban a padlózat alatti
töltés kihordása közben az ott dolgozó munkások arra lettek figyelmesek, hogy
egy korábbi templom falainak körvonalai bukkantak elő. Albert Sándor református
tiszteletes elmondása szerint, minden bizonnyal a régi templom alapjai kerültek
elő, a szentély rész támfalakkal, egy 20 centiméteres falrészlet vakolattal és
meszeléssel. A kihordott törmelékben emberi csontokat is találtak. Az esetről
értesítették a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársait, akik azonnal
tájékoztatták a szakminisztériumot, most engedélyére várnak, hogy ásatási
munkálatokat végezzenek a helyszínen. A templomot egy hét múlva adták volna át
a híveknek, miután az árvíz jelentős mértékű károkat okozott a templomban. A
bikafalvi templomban több mint 1 méter magasan állt a víz, tönkretette a
padlózatot, bútorokat. A falazat átnedvesedett, a vakolat tönkrement. A templom
felújítása, rendbetétele érdekében nagyon sokan segítettek. A talált ,,kincs”, nyomán
nem kizárt, hogy hónapokig csúszhat az átadás.
Udvarhelyi
Hiradó Drogellenes üzenet megfogalmazására
kérte a középiskolás diákokat, egyetemistákat a külügyminisztérium, a
közigazgatási minisztérium, az Országos Drogellenes Ügynökség, valamint a
csíkszeredai Drogellenes Központ – mint szervezők –, így az elmúlt napokban
egy-egy verseny jellegű rendezvényen különböző kategóriákban bizonyíthattak a
fiatalok. Az országos szakasznak helyi nyertese is van, mint azt Szalay Zsuzsa
irányító tanár, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium
pszichológiatanára elmondta. Fotó, film, weboldal, irodalmi esszé – ezekben a
műfajokban fogalmazhatták meg a diákok és külön az egyetemisták drogellenes
érzéseiket, üzenetüket, melyeket először a májusi, megyei szakaszon értékeltek
a szervezők. Május 31-én, a Ne gyújts rá! elnevezésű dohányzásellenes világnap
apropóján Csíkszeredában került sor a szakasz nyerteseinek díjazására, ahol a
református gimnázium X. B. osztályos tanulói első helyezést értek el: Tornai
Gyöngyi Bernadette (irodalmi esszé), Kirmair Gábor (fotó), Bálint István és
Bálint Botond (weboldalkészítés). Munkáikat felterjesztették az országos
szakaszra, majd Bukarestben értékelték, és az eredményhirdetéskor kiderült,
hogy az irodalmi esszé kategóriában az első helyezett Tornai Gyöngyi Bernadette
lett, a református gimnázium diákja. A díjátadás tegnap volt a fővárosban.
Udvarhelyi
Hiradó - 2006-06-14 Szombaton már elballagtak a
székelyudvarhelyi református gimnázium végzősei, a héten pedig a város többi
középiskolájában is megszervezik a tizenkettedikesek kicsengetését. A ballagási
ünnepségek főként ma és pénteken zajlanak, de szombaton is lesz még
kicsengetés. Székelyudvarhelyen mintegy ezer diák vesz búcsút a középiskolától. A székelyudvarhelyi középiskolák
ballagási ünnepségeinek sorát szombaton a Baczkamadarasi Kis Gergely Református
Gimnázium nyitotta meg, amelynek 54 végzőse a templomban, istentisztelet után
vett búcsút iskolájától. A Bányai János Műszaki Kollégiumban június 14-én, ma
délelőtt 10 órakor lesz a ballagási ünnepség a 201 végzős számára. A Dr. Palló
Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola 46 tizenkettedikes diákja június
17-én, szombaton ballag. Az ünnepség a Művelődési Ház nagytermében lesz, 11
órától. Az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolából búcsúzik a legtöbb,
szám szerint 273 végzős diák. Ballagásuk június 14-én, ma délelőtt 10 órától lesz.
A Tamási Áron Gimnázium 170 tizenkettedikes diákja június 16-án, pénteken
délelőtt 10 órakor vesz búcsút iskolájától. A Benedek Elek Tanítóképzőben
június 14-én, ma ballagnak, délelőtt 10 órától. Itt 57 végzőst búcsúztatnak
diáktársaik és tanáraik. A Kós Károly Iskolaközpontban 148 diák ballag, a
kicsengetési ünnepség június 16-án, pénteken 9 órától lesz. Székelyudvarhelyen
idén mintegy ezer diákok csengetnek ki a közép- és szakiskolákból.
Udvarhelyi
Hiradó - 2006-06-14 A Barátos—Orbaitelek községi út rossz
állapota miatt a faluban általános a felháborodás. Sokan azt mondják: Kerestély
Csaba barátosi polgármester azzal az ígérettel nyerte meg 2004-ben a
választásokat, hogy megjavíttatja a faluba vezető utat, ám csak az ígérettel
maradtak, ezért várhatja, amíg még egyszer rá szavaznak. A polgármester szerint
a választási ígéret mandátuma végéig szólt, de nem kell addig várni, hiszen
most készítik az útfelújítási terveket, s a munkálatra még ebben a hónapban ki
szeretnék írni a versenytárgyalást. A polgármester elmondta: a vasúti átjárótól
az Érhídjáig 4550 méter utat újítanak fel, erre tízmilliárd régi lejig
támogatást is kap, de nem árulta el, hogy honnan. Hatházi Lajos, a falu önkormányzati
képviselője elmondta: tervbe vették, hogy az Orbaitelek és Cófalva közötti
mezei utat hétszáz méteres szakaszon makadámúttá alakítják. A református egyház tavaly
megjavíttatta a templomtorony tetőzetét, idénre a torony felújítását tervezik,
ami közel egymilliárd régi lejbe kerül, majd az elkövetkezendő években a
templomhajó felújítására is sort kerítenek — tudtuk meg Bence Bulcsú
lelkipásztortól, aki gyülekezetében idén öt halottat temetett, két gyermeket
keresztelt és öt házaspárt esketett. Ifj. Kovács Tibor helybeli vállalkozó
Kovásznáról költözött Orbaitelekre. Több mindent kipróbált: teheneket
tenyésztett a LAM Alapítvány támogatásával, mezőgazdasági gépekkel is
kereskedett, de véleménye szerint a rossz infrastruktúra miatt a falu
elszigetelődött, semmi sem megy úgy, ahogy kellene. Jelenleg lipicai
fajlovakkal és pónilovakkal próbál szerencsét. Lovai az Országos Lipicai
Szövetség adattárában is szerepelnek. A falu bejáratainál kicserélték a településjelző
táblákat. Most már Telek helyett a falu nevét — Orbaitelek — helyesen tüntették
fel. A Feketeügy partján magasítják a falu
felőli gátat, egyes helyeken a folyó medrét is mélyítik, ugyanis a lerakódott
hordalék és fűzfabozót miatt áradáskor veszélyben voltak a közeli házak és a
gazdaságok. Kimeszelték a kultúrotthont, melynek
udvarán jelenleg az önkormányzat által fizetett szociális munkások helybeli
mesterember és Márk Andor alpolgármester irányítása alatt a tavaly elkezdett
kútásást folytatják. Az ásást tavaly a talajvíz miatt kellett abbahagyni. Majdnem mindenik helybeli gazda
elvégezte a mezei munkákat, zömük befejezte a kapálást, s várja a kaszálásra
alkalmas időjárást.
I. Szemétellenes nap A községben nem maradt következmény
nélkül a Környezetvédelmi Világnap meghirdetett felhívása. A református
nőszövetség kezdeményezésére a László Lukács Általános Iskola kisdiákjai — a
pedagógusok segítségével — akciót szerveztek. Ezt megelőzően az iskola
igazgatója, Tófalvi Csaba, Pásztor Aranka tanítónő, a nőszövetség elnöke a III.
osztályos tanulókkal bejárták a települést, és feltérképezték, lefényképezték
azokat a szennyező-fertőző gócokat, főleg szemétdombokat és törvénytelen szemétlerakatokat,
amelyek felrúgják a természet és környezetvédelem legelemibb szabályait. Ezeket
— tanulságképpen a felnőttek számára — közszemlére tették a községi könyvtár
ablakaiba. Miként azok bizonyították, a lakosság felelőtlenül, főleg olyan
szemetet rak le szerteszét, amelynek egy része — műanyag lévén — nem pusztul el
a természetben. A gyerekek felháborodással látták, hogy az egyik szeméttelep
éppen a temető közvetlen szomszédságában dísztelenkedik. A László Lukács-iskola csatlakozott a
sepsiszentgyörgyi Zöldek Klubjához, és annak elnöke, Kelemen László témába vágó
előadást tartott, s tüntetést is szerveztek a faluban. Ez volt a szemétellenes
nap Illyefalván. Minden osztály a természet és a környezet védelmét célzó
táblákat készített, és felvonultak a faluban, felhívták magukra a felnőttek
figyelmét, S. O. S.-t kiáltottak — hittek abban, hogy meggondolkoztatják a
felnőttek seregét, akciójukkal szemléletváltást is ki tudnak csiholni. Van
ugyanis a községnek szeméttelepe, s az arra való, hogy ott és csakis ott lehet
tárolni a háztáji maradékot, aki ezt nem érti meg, megbírságolhatja az
önkormányzat és a környezetvédelmi ellenőr. A tanulócsoportnak szándékában áll,
hogy esőzéskor bejárja a falut, feljegyzi azokat a portákat, ahonnan kifolyik a
trágyalé az utcára, patakba. — Nem hinném, hogy van olyan
osztálytársam, aki elfelejti ezt az akciót. Tanultunk belőle, s mi a falu
környékének védői leszünk — mondta igen meggyőző hangon Kiss Norbert Adorján
harmadikos tanuló. A pedagógusok megmagyarázták, hogy a szemét egyszerű
elégetése sem törvényes, ez is szennyezi a levegőt. Országos szinten kell
megoldani ezt a kérdést, mert vannak olyan előírás szerinti szemétlerakatok s
olyan hamvasztóberendezések, amelyek nem szennyezik a környezetet. II. Olvasni a televízió korszakában Jól gondolkozott Illyefalva
önkormányzata és polgármestere, Benedek H. János, amikor elhatározta, hogy
felújítja azt az egykori községi könyvtárat, melyet még néhai Páll Domokos
kántortanító gondozott. Egy központi fekvésű tömbház földszintjén kapott helyet
a könyvtár, folyamatban a központi fűtés beszerelése, a könyvállományt
bővítették, s az új könyvtáros, Henning Emese személyében művelődéspártolóra és
-szervezőre talált a községközpont. A szellemi életnek ez a centruma Fábián
Ernő író-szociológus nevét vette fel, aki számos szállal kötődött
Illyefalvához. — Hatezer-ötszáz kötettel működik a
könyvtár — mondta Henning Emese. — Új könyveket kaptunk a megyei könyvtártól,
az Egyesült Magyar Ifjak Szövetségétől, húsz Wass Albert-kötetet adományként az
író leszármazottaitól. Ez év január 9-én nyitottuk meg a könyvtárat, s most 71
olvasónk van. Ezeknek — s ez jó — nyolcvan százaléka diák. A legfiatalabb
olvasóm ötéves, a legidősebb 82! Hamarosan lesz olvasótermünk is. Elégtétel
számomra, hogy az illyefalvi ember olvas a televízió korszakában is. A könyvtár felvállal művelődési
rendezvényeket is. Ilyen volt a jól sikerült versmondóest, találkozót
szerveztek a Háromszék napilap és a Székelyföld folyóirat szerkesztőivel.
Bekapcsolódott a könyvtár a Kossuth-bál műsorának szervezésébe, és a költészet
napján sikerült 105 résztvevőt megnyerni a rendezvénynek.
Háromszék -
2006-06-14
Háromszék -
2006-06-12 A héten szerdától péntekig közel
négyezer-ötszáz végzős diák búcsúzik az iskolai évektől a megye harminchat
líceumában, iskolaközpontjában Marosvásárhelyen, Segesváron, Szászrégenben,
Dicsőszentmártonban, Marosludason, Szovátán, Radnóton, Nyárádszeredában,
Erdőszentgyörgyön, Sármáson, Dédán, Görgényszentimrén és Sáromberkén. A
ballagások sora tegnap a marosvásárhelyi Gheorghe Marinescu Iskolaközpontban
kezdődött. Ma 10 órától vesznek búcsút a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a
Református Kollégium tanulói. A ballagások zöme csütörtökön zajlik, néhány
intézmény péntekre programálta. Az érettségi vizsgák június 26-án
kezdődnek.
Háromnapos rendezvényt szerveztek a
harmadéves diákok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzős
hallgatóinak ballagására. Csütörtökön este a Blue Pearl vendéglőben tartottak
diákbulit, pénteken a Kultúrpalotában, míg szombaton délelőtt a campusban
búcsúztak a végzősök az iskolától, tanáraiktól. – Az elmúlt öt évben nemcsak a campus
épületét sikerült felépíteni, hanem olyan fiatal magyar értelmiséget neveltünk
fel, akikre büszkék lehetünk. Tudom, nem könnyű magyar diáknak lenni, de eddig
az államvizsgákon való részvételen bebizonyosodott, hogy diákjaink megállták
helyüket az idegen közegben – mondta többek között dr. Hollanda Dénes, a
Sapientia EMTE dékánja a Kultúrpalotában rendezett búcsúesten. A dékán felszólalását követően
bemutattak egy rövidfilmet, amely a végzősök egyetemi éveinek egyes pillanatait
örökítette meg. Dr. Szilágyi Miklós, az informatika tanszék vezetője,
majd dr. Dávid László rektor-helyettes, a villamosmérnöki tanszék
vezetője és dr. Lázár Sándor egyetemi docens, a humán tanszék vezetője
búcsúztatta a ballagókat. A diákok nevében Enyedi Katalin és Kali
István harmadévesek is szóltak a végzősökhöz, akik ezt követően a dékántól
elismerő oklevelet, majd egyetemi társaiktól ajándékot is átvehettek. Az
eseményre szervezett műsorban szerepelt az egyetem egy éve alakult zenekara, a
Gipszkarton együttes és az Arabesque balett- csoport. Az est meglepetése a
közismert magyarországi előadóművész, Varga Miklós fellépése volt. A búcsúest
állófogadással zárult. Szombaton délelőtt a campusban
folytatódott a ballagás. A szülők, ismerősök és a tanári kar jelenlétében a
ballagókat először dr. Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora
köszöntötte. – Az intézmény azt a nemes feladatot
vállalta fel, hogy magyar értelmiségieket nevel. Akik elhagyják az egyetem
padjait, azok is ezentúl egy nagy család, a sapientiások tagjai maradnak –
mondta a rektor, aki hozzáfűzte, reméli, hogy mindenkinek sikerül megvalósítani
terveit, álmait és munkahelyet is találnak majd. Dr. Hollanda Dénes dékán
ezúttal hangfelvételen üdvözölte a diákokat, egyetemi találkozó miatt nem
lehetett jelen a rendezvényen. Meleg szavait ezúttal is nagy tapssal köszönték
meg a diákok, majd Filep Emőd dékánhelyettes, illetve a Hallgatói
Önkormányzat nevében Katona Linda szólt a végzősökhöz. – Emlékezzetek vissza azokra a
pillanatokra, amikor először vizsgáztatok, a gólyatáborokra, gólyabálra.
Nélkületek üresebbek lesznek a tantermek, hűvösebbek az egyetem falai.
Maradjatok meg a ma úttörőinek, mert mi is a nyomdokaitokba lépünk – mondta
Katona Linda. A végzős évfolyam egy-egy diákja lépett
mikrofonhoz, s megköszönték tanáraiknak a türelmet, a fáradságot, s azt az
ismeretanyagot, amit négy év alatt átadtak nekik. Az évfolyamelsők
ösztöndíjakat is átvehettek. Végül Pap Noémi az evangélikus, Bálint
László a katolikus és Ötvös József a református egyház nevében Isten
áldását kérték az évfolyamra, s ezzel a lelki batyuval indították útnak a
diákokat, akik szakvezetőikkel az élen búcsút vettek a campustól. A rendezvény
nemzeti imánkkal zárult.
Népújság -
2006-06-12 III. éves diákjainak kibocsátó
istentisztelete és ballagása 2006. június 16-án, de. 10 órakor lesz a Farkas
utcai református templomban. Mindenkit szeretettel várunk.
Szabadság -
- 2006-06-14 bölcsődés-, kis- és nagycsoportja
június 14-én, szerdán du. 5 órától tartja évzáró ünnepélyét a Protestáns
Teológiai Intézet (Bocskai tér 13. szám, első emelet) Bethlen István termében.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Június 10-én évzáró hangversenyre
került sor a Farkas utcai református templomban, amelyen a Református
Tanárképző és a zenepedagógia szakos diákok léptek fel. A hangverseny
elbírálásában két szempontot vettünk figyelembe: egyrészt diákprodukcióról volt
szó, másrészt a fellépők zenei tudásuk jó részét teológiai tanulmányaik alatt
szerzik.
Viszonylag hamar tudatosult a város
komolyzene kedvelői között, hogy pünkösdkor hangversenysorozatot szervez a
belvárosi egyházközség. A rendezvény elég gyorsan „kinőtte a gyerekcipőt"
és mára a város számottevő komolyzenei eseményei közé tartozik. Ahogy a nyári
orgonahangversenyek, úgy a pünkösdi hangversenysorozat is „kitermelte"
közönségét nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Szép számú közönség,
jobbnál-jobb együttesek és előadóművészek produkciói jellemzik az eseményt. A pünkösdi hangversenysorozat
megrendezése Balázs Ágnes ötlete volt, öt évvel ezelőtt ugyanis egy kölni kórus
lépett fel pünkösd tájékán – tájékoztatott Balázs Attila, a Farkas utcai
református templomban ötödszörre megrendezett pünkösdi hangversenysorozat
főszervezője. – Úgy gondoltuk, jó lenne hangversenysorozatot
szervezni a kölni énekkar fellépése alkalmával. Már az első
hangversenysorozatkor is pozitívan reagált a kolozsvári közönség. Ez
ösztönzött, mondhatnám azt is, hogy lelkesített szándékunkban: jó lenne
hagyományt teremteni ezzel. Minden erőnkkel azon voltunk, hogy a produkciók
színvonala nyerje el a közönség tetszését. Ehhez azonban nem volt elég a
kolozsvári, illetve az erdélyi művészek, együttesek fellépése, és külön
örvendünk, hogy világszínvonalú együttesek is eleget tettek a felkérésünknek. Tavaly
vendégszerepelt nálunk a Budapesti Magyar Rádió énekkara, idén pedig a
Budapesti Magyar Rádió gyermekkarát vártuk, amelyet a világ egyik legjobb
gyerekegyütteseként tartják számon, de sajnos, visszamondták a fellépést.
Őszintén örvendtünk annak, hogy a Szabó Dénes vezette Nyíregyházi Pro Musica
leánykar, amely szintén számos sikertörténetet tudhat a magáénak, elvállalta az
ötödik pünkösdi hangversenysorozat záró estjén való fellépést. Úgy gondolom, a
kórusművek kolozsvári kedvelői szerencséseknek érezhetik magukat: a Nyíregyházi
Pro Musica leánykar mellett az elmúlt években szerepelt a nyíregyházi Cantemus
vegyes- és gyerekénekkar is, amelyeket szintén jó nevű együttesként tart számon
a szakma. Öt év elegendő volt ahhoz, hogy
bebizonyosodjon: mind a közönség, mind a művészek szempontjából érdemes volt
vállalni a hangversenysorozat megrendezését. Öt év után a támogatók is mintha
könnyebben elérhetőek lennének. Gondolok első sorban a Budapesti Közlekedési
Vállalatra, akik térítésmentesen vállalták a nyíregyházi énekkar utaztatását,
az OTP Bankra, amely idén is jelentős összeggel járult hozzá a
hangversenysorozat lebonyolításához. A Magyar Rádió és a Duna TV is reklámozta
a rendezvényt. A Duna TV tavaly és most is összefoglaló műsort készített. Szervezési gondok, nem várt nehézségek
akadnak, de eddig ezeket sikerült megoldani. Már a következő
hangversenysorozatot tervezzük, ahova a Budapesti Vonósokat hívtuk meg. A többi
együttes és vendégművész személye hadd legyen meglepetés. Ami a visszatérő romániai vendégművészeket,
-együtteseket illeti, hadd említsem Ursula Philippi orgonaművészt és
zeneakadémiai tanárt, akit az egyik legjobb erdélyi orgonistaként tartanak
számon. Mostanára Erich Türk kolozsvári csembaló- és orgonaművész is elérte ezt
a státust. A Transylvania Barokk Együttes tagjai mind kolozsvári képzett
zenészek, akik bel- és külföldön egyaránt szép sikereket értek el, és a mostani
fellépésük pedig pont a 410. volt. A továbbiakban szeretnénk megőrizni,
folytatni ezt a hagyományt, és színesebb, változatosabb programot biztosítani a
minél nagyobb számú érdeklődő közönségnek, összegzett a Szabadságnak Balázs
Attila.
Szabadság -
- 2006-06-13 Szombaton ballagtak a nagyenyedi
Bethlen Gábor Kollégium és a kolozsvári Református Kollégium végzősei. Igaz, a
szakadó eső mindkét rendezvényt megzavarta, a templomba „kényszerülés"
azonban felemelőbbé tette az ünnepségeket. A kicsengetés hagyománya a Bethlen
Kollégiumban az első világháborút követő időszakban vált valóságos népünnepéllyé.
A megmaradás igényét fejezte ki ebben a dél-erdélyi kisvárosban. Azt sugallta,
hogy a magyar tanulóifjúság ügye egész közösségünk felelőssége. A kisebbségi
jövő függ tőle. Tíz órakor kezdődött az Ünnepélyes
Elbocsátó – Ballagási Istentisztelet, amelyet Kónya Tibor iskolalelkész
tartott. Szőcs Ildikó igazgatónő ekkor osztotta ki az egyházi érettségi vizsgát
tett református tagozatosoknak és tanítóképzősöknek a jól megérdemelt diplomát.
A Fórika Éva zenetanárnő által vezetett kórus rövid műsora tette felemelőbbé a
diplomaosztás pillanatát. A ballagás a zuhogó eső miatt nem a tornakert
megszokott kispályáján a szobor előtt, hanem a Vártemplomban zajlott, amely
befogadta a szülők és érdeklődők népes táborát. Négy szakosztály 99 középiskolás diákja
ballagott (osztályfőnökeik: XII. A Fodor Katalin, XII. B Lőrincz Helga, XII. C
Letanovszky Annamária, XII. D Lázár Emőke), akikhez csatlakozott a 10 végzős
tanítóképző főiskolás. Az ünnepséget Kónya Mária aligazgatónő
vezette. Idén kevesebb, de tartalmiakban gazdagabb beszéd hangzott el. Így a
diákok eredményei, az ő díjazásuk került előtérbe, jelezve ezáltal a
kollégiumnak a minőségi munka értékelése felé tett újabb lépését. Szőcs Ildikó
igazgatónő a „szeretni tudásunk jegyében" mondta el beszédét, amelyben
igen találóan jellemezte a négy osztály közösségét, teljesítményét. Utána
Pálosi Zsuzsanna Kányádi Sándor: Öreg iskola ünnepére című versét
szavalta el, Mán Bianka pedig a tőle megszokott színvonalon népdallal
búcsúztatta a végzősöket. A kiváló tanulók kitüntetése a
különdíjak odaítélésével kezdődött, majd az osztályok legjobb tanulói vehették
át osztályfőnöküktől a jól megérdemelt könyvjutalmakat. Idén először adták át a
Dr. Dominich Sándor véndiák, veszprémi egyetemi tanár által felajánlott díjat.
A már ismert, évenként ismétlődő díjak között kiosztották a Deák Ferenc és
Erzsébet, a soltvadkeri Fekete Ilona Múlt és Jövő, valamint a Vita
Zsigmond, a Juhász Mária, a Fari Palkó László, a Rimbás Viktor és a Deák
Fogarasi Elek díjat, a Bethlen Baráti Társaság és a Bethlen Alapítvány díjat.
Voltak olyan tanulók, akiknek a neve többször is elhangzott. Ők több
tevékenységben is figyelemre méltó teljesítményt értek el. Pl. László Szabolcs
és Székely Andrea XII. A, Pálosy Zsuzsanna XII. B, Györke Zsuzsanna és Varga
Andrea XII. C, Horváth Zsuzsa és Vass József XII. D. Ballagás a Református Kollégiumban A kolozsvári Református Kollégium
ballagási ünnepségén részt vett az iskola külföldi támogatóinak jó része is.
Miután Dr. Székely Árpád igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, Varga Balázs
XI-es diák bibliarészletet olvasott fel, majd Nagy Levente iskolalelkész
mondott imát. Az újabb végzős nemzedék ajándék, amely
jövőt és életet jelent – mondta az igazgató, aki Isten áldását kérte a végzősökre,
majd a három osztályfőnök: Rácz Melinda, Romitán Irén és Korodi László
kiosztotta a díszoklevelet. Kiss Tibor püspöki titkár
felelevenítette az iskola életének ama döntő eseményét, amikor a mostani
végzősök – kilencedikesekként – 2003 januárjában beköltözhettek az ókollégium
épületébe. – Történelem az is, amely karnyújtásnyira történik tőletek – mondta.
Somogyi Gyula a kolozsvári RMDSZ és a
városi tanács üdvözletét tolmácsolta, és Szabó Dezsőt idézte, miszerint minden
magyar felelős minden magyarért. Lauer Edit az iskola amerikai, Ormay
Gabriella pedig a kanadai támogatók jó kívánságait adta át. Sitta von
Eckardtstein bárónő, a kollégium legfőbb támogatója is megtisztelte
jelenlétével az eseményt annak a meggyőződésének adva hangot, hogy a szülők
szeretete és a tanárok által kapott tudás gyümölcsöt hozott. Kiss János XI-es diák búcsúztatta a
végzősöket, majd a Biblia átadása következett: a XII-es diákok részéről Jári
Enikő, Bálint Tibor és Szegedi László nyújtotta át az iskola jelképét Molnár Éva,
Nagy Kinga és Téglás Miklós XI-es diákoknak. Főtiszteletű Dr. Pap Géza püspök
prédikációjában arra a kérdésre adott választ, hogy miért ragaszkodik a
református egyház iskoláinak újraindításához. Leszögezte: azért ragaszkodnak
ehhez a célkitűzéshez, mert csak a kollégiumban válik lehetővé az istenismeret,
amely nélkül az ember nem tud teljes életet élni – mondta.
Szabadság -
- 2006-06-12 - Amikor gyereket vállalunk, teremtő társai
vagyunk a Jóistennek. És van-e ennél nagyobb öröm, megtiszteltetés? Hiszen a
legnagyobb boldogság az életben, amikor látjuk nőni a gyerekeinket - vallja a
Maros megyei Udvarfalván élő Zólyomi házaspár, amely 11 gyereknek adott életet. - Engem a Jóisten is édesanyának
teremtett - mondja félig tréfásan, félig komolyan Zólyomi Rozália, Rozi
asszony, aki a világ legboldogabb anyukájának tartja magát, még akkor is, ha a
sok gyerek nemcsak örömet, hanem rengeteg aggódást, gondot, nehézséget is
jelent. - A világ minden kincséért sem mondtam volna le egyetlen gyerekemről
sem. 1975-ben ismerkedtünk meg férjemmel, 78-ban házasodtunk össze, 79-ben
született első gyermekünk, Józsika. Aztán az élet parancsának engedelmeskedve
sorba jött a többi: 83-ban Szabolcs, 86-ban Emese, 89-ben Rozika, 93-ban
Rebeka, 94-ben Erika, 95-ben Elizabeth, 97-ben Tünde, 99-ben Ferike, 2001-ben
Márta, s végül 2003-ban érkezett Dávidka - sorolja a gyerekeket Zólyominé. - Csak aki benne van, az tudja
megérteni igazán, mekkora élmény, amikor a gyerekek adnak szeretetükből -
kapcsolódik beszélgetésünkbe Zólyomi József. - Eleinte Marosvásárhelyen, a
Prodcomplexben dolgoztam, mint karbantartó kőműves, egészen 91-ig, amikor
leépítéssel kikerültem. Azóta maszek munkából élek, sokat dolgozom Magyarországon,
mert a sok gyerek sok pénzbe kerül, s bár foglalkoztunk egy időben fóliákkal
is, ahol főként virágot termesztettünk, nem igazán jött be a számításunk. Főleg mióta ebbe a nagyobb házba
költöztünk. Mert itt a kert végében van a Maros, magas a talajvíz szintje, s
még a zöldség sem igazán terem meg - panaszolja a ház ura, aki viszont arra -
méltán - fölöttébb büszke, hogy az új ház két keze munkája. Pedig hatalmas
áldozatok árán készült el az új ház. Volt úgy, hogy az egész család egy
nejlonsátor alatt húzta meg magát, míg az apa betont kavart, alapot öntött,
falat húzott, tetőt ácsolt, mert a régi lakást pénzzé kellett tenni az
építkezéshez; megtörtént, hogy a pincén kívül más nem volt, ahol meghúzzák
magukat. Egy ekkora családban fontos, hogy minden
óraműpontossággal működjön. Az ember azt gondolná, hogy ahol tizenhárman
egyszerre ébrednek, ki-ki készülne munkába, iskolába, ott hatalmas a tolongás,
már a fürdőszoba körül is, de nem. Soha sincs ütközés a gyerekek közt, mindenki
tudja a maga dolgát, tízórait is mindeni magának pakol, legfeljebb a
kisebbeknek segítenek a nagyok. - A házimunkában Emese segít a legtöbbet -
dicséri a legnagyobb lányt az édesanya. A fiúk pedig már igazi fiatalemberek,
együtt járnak dolgozni az apjukkal. A Zólyomi brigád. Így emlegetik az
apából meg fiaiból álló építészcsapatot, amely szakmailag is komoly elismerést
vívott ki magának. Most otthon, a faluban dolgoznak, azt mondják: őszig
biztosan lesz munkájuk, aztán lehet, hogy újból nyakukba veszik a nagyvilágot.
- Mikor elmennek, akkor a legnehezebb - sóhajt fel Rozika asszony. Nem a
többletmunka miatt sajnálkozik, hanem mert - mint mondja -, férfi nélkül olyan
a ház, mint a kasza él nélkül. És mert az együttlét öröme adja meg számukra az
igazi boldogságot. Külön szertartása van annak, hogy - ha egy lehetőség van - a
család együtt ebédeljen. Ehhez ragaszkodnak. És iparkodik is mindenki hazafele,
hogy a közös ebédet le ne késse. Zólyomiék mélyen vallásos reformátusok.
És nagyon szeretnek énekelni. Nagyobb ünnepeken a családi kórus rendszeresen
fellép, és boldogan dalolnak együtt. A két nagyobbik fiú - ha ideje engedi -
zenekarban is muzsikál. - Énekszóval, muzsikával a nehézségeket
is könnyebb elviselni - vallják egyöntetűen. Legutóbb szombaton,
Marosvásárhelyen, a Vártemplom Diakóniai Házában énekelt együtt a család,
amikor a Lázáreum Alapítvány külön ünnepséget szervezett számukra. Mert
Zólyomiékról egyre többfele tudnak. És egyre több helyen ismerik családjuk
példaértékű mivoltát. - Mi olyanok vagyunk, mint az RMDSZ. Ha összefogunk,
erősek vagyunk - idézi kisfiát az édesanya. És ezzel az egész család egyetért.
Mert nagycsaládjuk számukra legalább annyira fontos, mint magyarságuk.
Új Magyar
Szó - Szabadság - - 2006-06-11 Isten
akaratában megnyugodva, fájdalommal tudatjuk, hogy
A
gyászoló család virágmegváltási adományokra kéri az emlékistentiszteletre
érkezőket