Valahányszor leülünk megírni egy ilyen régi Templom Történetét, mindig elkeseredünk látva, vajmi kevés írás élte át a Történelem viharait.

Éppen ezért sok esetben nem tudunk pontos és végérvényes adatokat közölni, hanem csak következtethetünk az egyes tudósításokból, hogy mi is a valóság.

Mindezeket tudva és előrebocsátva a kedves olvasónak, hálás névvel mondunk köszönetet annak, aki felhasználja a Történelemkutatás napvilágra került újabb és újabb adatait, és ezek segítségével egykor majd bővebben és pontosabban leírja a szamosújvári református lelkész idős Kabai  Ferenc szerint – Erdély legszebb Templomának a Történetét, vagyis a Somkeréki Templomét.

Somkerék a Szolnok – Doboka vármegye Dés – Beszterce főút minkét oldalán fekszik, Déstől 35 km-re, Besztercétől pedig 28 km-re. A falu neve az idők folyamán ekként változott: 1327 – ben Sunkerek, 1553-ban Sonkerek, és a mai Somkerék elnevezést 1830-tól használják. A falut egykor somerdő vette körül, s innen származik neve, Somkerék.

Sajnos nem tudjuk, hogy mikor kezdték el építeni a somkeréki templomot. A krónikás feljegyzése szerint Gombási Andrásnak a fia névszerint GOMBÁSI DOMOKOS építetett kőtemplomot Szűz Mária tiszteletére. Két adat fűződik a templomépítő GOMBÁSI DOMOKOS nevéhez, de egyikből sem tudjuk meg a Templom építésének esztendejét.
Az első adat az, hogy 1327-ben I. Károly király Somkereket kivette a Belső-Szolnok vármegye joghatósága alól, és megengedi Gombási Domokosnak, hogy a somkeréki birtokon jobbágyaik fölött ítélkezhessenek. Ezek utána történik említés a második adatról, mely szerint 1333-ban egy birtokmegegyezés kapcsán említés történik arról, hogy Gombási András fia Gombási Domokos ott Somkeréken kőtemplomot épített Szűz Mária tiszteletére.
Sok helyen - így az „Utazások Erdélyben” című könyvben is - e két dátum szerepel, mintha a templomot 1327-1333 között építették volna. Az 1327 esztendőt nem fogadhatjuk el, mint a templomépítés első esztendejét, mert a kéznél levő iratok ezt nem támasztják alá. De annál inkább hangsúlyos az 1333 esztendő, mely úgy van említve, hogy ez esztendőben a templom már fel van építve. A tény tehát az, hogy a Somkeréki Templom 1333-ban már áll és létezik. Igen ám de tovább is kérdés marad: mikor kezdték el építeni ezt a Templomot? 1. Az „Utazások Erdélyben” című könyv adatát miszerint e templom 1327-1333 között épült, azért való elfogadni, mert szinte elképzelhetetlen, hogy egy ilyen hatalmas Templomot, az akkori időben ilyen rövid időn belül megépítettek volna. 2. A Tudósítások mindegyike hangsúlyozza, hogy Komgási Domokos Kőtemplomot építetett. Ezek szerint létezett egy másik templom is? 3. Ez az adat sajnos nem található meg eddig ismert egyetlen forrásunkban sem. Viszont Laár Elek bácsi elmondta, hogy valószínű e jelenlegi Templom helyén állt egy másik Templom, ami valószínű nem kőből volt építve. Úgyszint Elek bácsi mondja, valószínű, hogy, a jelenlegi Templom építése már az 1200-as években elkezdődött, és a Történelemben említett 1333 esztendőben fejezték be. 4. A Szolnok – Doboka vármegye monográfiája szerint a somkeréki Templomnak 1332 – 1337 között plébánosa Tilman. Tehát 1332-ben a templomnak már volt fogadott papja. Nem tudjuk tehát mikor kezdték el építeni, de tudjuk, hogy 1333-ban a somkeréki Templom fel van építve. Az utánunk jövő nemzedékre bízzuk a templomépítés elkezdése esztendejének feltárását.

Megépült a templom
Vastag falú, sarkán arnirozott délnyugati Tornya a hajó sarkához tapad. A hosszú hajót és a sokszögű támpilléres szentélyt jelenlegi formájában a torony falvastagságával egyező falakkal emelték. Somkeréki László 1407 évi végrendeletében a szokatlan alaprajzú Mária–egyháznak erkélyéket és drága felszerelést hagyományoz. Valószínű ekkor készülhetett a hajóboltozat, amelynek bordái közvetlenül a három boltszakaszt jelző faloszlopok maradtak meg, amelyekre a hajdani bordák támaszkodtak.
Azonban 1602-1603 között Básta hajdúi e községet elpusztították. A Básta hajdúi minden bizonnyal a templomot is pusztították, de, hogy mi károkat okoztak nem tudjuk, de valószínű nagyokat, hisz a Szolnok-Doboka vármegye monográfiájában ez áll: „1617-ben Bethlen Gábor megengedi Erdély Istvánnak, hogy az itteni rombolt templomot újra építse”, de úgy látszik nem építette fel.
A következő tudósítás arról szól, hogy az „1661 évbeli török-tatár dúlás alkalmával a templommal együtt hívei is elpusztultak. I. Apaffi Mihály fejedelem a templomot és iskolaházat 1675-ben Sárdi Márton megbízottja által Gyarmati István papsága és Viski Márton tanítósága, Máthé Gergely egyházfi idejében felépítette ”
Az 1700-as évek elején a kurucok majd a labancok is átvonultak Somkeréken, persze nem nyom nélkül. A kurucokról csak ennyit ír a monográfia „1702-ben a kuruczok gróf Bánffy György kormányzónak itten összes gabonáját felégették.” A labancokról így ír „1704 január 15 és 16-án mint Czegei Wass György naplójában írja, báró Tige labanc generális Rettegtől fogva a Nagy Szamos mellékén levő falvakat hamuvá égette s ekkor gyújtotta fel Somkereket is ”
De mint minden időben vannak olyanok, akik a Templomot szívügyüknek tartják, így 1744 augusztus 6-án Somkereken kelt adománylevelénél fogva Bánffy Mária a következőket írja, - szóról szóra idézzük: „Én Árva Bánffy Mária, itt Somkereken létemben, rendeltem és adtam ezen 1714 esztendőben termett mindenféle névvel nevezendő földem termésének valami ebben a jószágban, és ehhez a jószághoz tartozó földekben terem, mindenütt lévő tizedét, úgy a dézsmából lévő tizedet is a somkereki templom épületire, amelynek is kézben vételét bízom ide való prédikátor tiszteletes Bölöni Sámuel uramra, kérem ő kegyelmét, hogy serényen és szorgalmatosan igyekezzék ő kegyelme, a Biró kezétől ezen tizedet kézhez venni és eladatni, hogy menől hamarébb azon templom és torony épülhessen. Ha Besztercén adják el a gabonát az én szekereimen béhordhatják. Ezen kívül mind a két malomnak, mind aki most jó, mind a másiknak, Ha az Isten segítségével meg épül, a szombati vámja, a templom épülésére fordíthassék mind a kettőnek, mind addig, valamíg a templom egészen tonyostól edjütt mint kívül, mint belül, úgy elkészül, mint valamely új templom, hogy hibája seholt se légyen.
Székeket is beléje tisztességeseket csináljanak az egész templomban: ezenkívül valami gabonám mindenféle most jutott, egy vékáig mind oda fordíttassék, senki semmit sehová ne tégyen belülle. Ezen kívül ami a malomból jő, mind a kettőből, annak is a tizedje ode fordittassék, minthogy én ezeket az én Istenem indításából, az ő Felsége dicsőségének terjesztésére való indulatomból rendeltem és adtam tiszta szívvel. a melyeket tud és lát a szíveket vizsgáló és teremtő Isten. Ha ezek az én igaz és jó kívánságom szerint végben nem vitetnek, az Isten ne tulajdonítsa én nekem bűnül, és ő Felsége ne büntessen meg azért, mert az én teljes kívánságom az, az Isten előtt, hogy mindezek e szerént menjenek véghez, a mint ezen írásban le vagyon téve.” Dat. Somkerék 1744 P.H. Á. Bánffy Mária 6 augusti.
A templom udvarának bejáratánál volt egy tábla, mely most a templomban van, mely megörökíti jótevőit: „NÁHAI MLGOS GROFF LOSONTZI BÁNFI MÁRIA ASSZONY EXELLENTCÁJA SOMKEREKEN RUINÁBAN LEVŐ ISTEN HÁZA RENOVÁLÁSÁRA ÁS ÉKESZTETÉSÉRE LÉGÁLT KÖLTSÉGGEL ÉS MAGÁÉVAL RENOVÁLTATTATOTT MINDENEKET MLGOS GROFF CAMERARIUS ÉS MAROSNÉMETI IFJABB GYULAI FERENTZ ÚR Ű NGA KEDVES ÉLETE PÉRJA MLGOS GROFF SZEPESI SUSANNAASSZONY Ő NGÁVAL ADYÜTT ANNO DOMINI 1761”.
Ez esztendőben 1761-ben készíti idős Umling Lőrinc a festett kazettás mennyezetet, a festett bútorokat, az Úrasztalát, a szószékkoronát, az énekhirdetőket, valamint a a nyugati oldalon lévő festett karzatot, mely meg is örökíti a dátumot:  „Prédikátor 5 rész, 1 vers ”.  „1761 Umlong Lőrintz.”
A zömök torony legfelső szintjét nagy csúcsíves ablaknyílások lazítják fel. Az épület déli homlokzatán kitört kőrácsú csúcsíves ablakok jelennek meg.
A hajó szemöldökgyámos ajtaja is délről vezet be. A vállköves csúcsos diadalív főlőtt felért, valaminő későbbi javítást örökít meg. A toronynisokat 1716-ban építették, és mind a torony mind a templom zsindellyel van befedve.

Itt megszakadnak a templomról való leírások, így nem tudjuk, hogy azóta minő változtatásokban és mennyi javításban ment keresztül a somkeréki templom.

1661-ig Somkerék lakossága tisztán magyar, ekkor török és tatár e községet a teljes felégetésén, kipusztította és rabságra hurcolta lakóit. Ettől kezdve más nemzetiségűek is ide beköltöztek, főleg oláhok, és az 1721-ben már annyira megszaporodtak, hogy a magyarság számát majdnem meghaladták. A falu magyar lakossága kezdte nyelvüket elsajátítani, és kezdte elfeledni a magyar anyanyelvet.

 „EKKOR LELKES EV. REFORMÁTU PAPJA FELKIVÉN FOLYTÁN MINT A BIRTOKOSSÁG, MIND A KÖZRENDŰMAGYARSÁG NAGY EV.REFORMÁTUS EKKLÉZIA ÜNNEPÉLJESEN ÁTKOT MONDOTT ARRA A MAGYARRA MINDEN IDÖBEN KI A MAGA NEMZETSÉGÉT MEGUTÁLJA S A MAGA NYELVÉT NEM SCERETI, HANEM MÁS NÉP ALOHALADÁSÁTELŐTOLDÁSÁT SEGITI, S ELHATALMAZÁAÁT KIVÁNJA, MELYET AZ ISTENEZ HELYBEN NE ENGEDJE SOHA.”

Ez a lelkes és énáltalam nagyra becsült pap ez volt aki, minden időben éspedig 63 esztendejig. Ez pedig Bölöni Sámuel aki 1719-től 1782-ig volt Somkerék lelkipásztora.

Történelmi érdekességként említjük meg azt, hogy „1553 október 23-án Szentiványi Kevdy Ferencz és Runkai Dobó István Ferdinánd király erdélyi vajdái s székelyek grófjai Szentiván (Wassas) várában kelt s mint Haller Péter kincstartóhoz ért felszólításból tudjuk, ide országgyűlést hivatott össze: „Ez ky vasárnap jő estenre hattunk gulest Somkerekre hunott az kiral méltoságáról szollunk kend is azkor legen ot velunk az kjral ő Felsege meltosagaert ”.

Ezen gyűlés ott, Somkeréken, ez esztendő 1553 október 23. után következő vasárnap csakugyan megtartatott. Ezen országgyűlésen rész vett maga Dóbó István is.

„1848 június 24-én estére Bem ide érkezett hadseregével a muszkák ellen, eddig jöttek a muszkák előőrsei, később az egész sereg ételt-italt követelve, itt több időn át táboroztak. Előzőleg 1848 tavaszán gróf Korvis Gábor parancsnok alatt 21 fegyveres nemzetőr ajánlotta fel szolgálatát a haza oltalmazására”.

„1898-ban van egy 48 tagból álló férfi dalosköre, mely tagjainak számától „48-as férfi dalkör” nevet vett föl”.

A krónikás szerint 1754-ben a régi kőtemplom czinterme mellett áll a papi lak.

Mindezeket jómagam Felszegi Imre Somkerék lelkipásztora gyűjtöttem össze, és foglaltam egybe, kérve az utókort, hogy egészítse, pontosítsa és bővítse ki e munkámat.

Sok kutatás után sikerült összeállítani Somkerék papjainak a névsorát, remélem hiba nélkül:

Kérem a Mindenható Úr Istent, cselekedje meg, hogy ez írás által szeressük meg mindnyájan a Somkeréki Református Templomot, és ez írás szolgálja mindenekelőtt és mindenek felett az Úr dicsőségét, mert Övé a dicsőség, a tisztesség és a hálaadás mennyen és földön, örökkön – örökké.

Minden templomlátogatót, érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk és szállási lehetőséget is biztosítunk. Várjuk önöket, leveleiket, telefonhívásaikat.

Postacím:

Romania - 4476 Sintereag, str. Principală nr. 42, jud. Bistrita-Nasaud