|
Magyarvista Kalotaszeg egyik legrégibb települése. Egyes
feltételezések szerint maga a falu már az 1100-as évek derekán létezhetett.
Ezt bizonyítja az 1280 körül épült román stílusú temploma, mely az első
tatárjáráskor feldúlt Szent István korabeli templom alapjaira épült.
|
 |
| |
|
Vistát a legkorábban az 1229-es okiratban olvashatjuk (C. Suciu: Dictionar
Istoric) olvashatjuk, majd 1291-ben villa Vysta, 1333-ban Vista, 1437-ben
Wystha és 1444-ben Vystha formában jelentkezik. (C. Suciu: i.m.; Györffy:
Az Árpád-kori. III. 378.).
Vista egyébként szláv eredetű szó, melynek jelentése: kilátó, kilátóhely.
És valóban az egykori Vista tényleg kilátóhely volt, mert a mostani
településhez képest az ősi falu a Kolozsvár és Bánffyhunyad közötti
dombgerincen feküdt, ahonnan jó kilátás volt Kolozsvárra, Gyalura, Bánffyhunyad
fele, illetve a hajdani Szolnok-Doboka megyére.
|
|
| |
|
|
Vista falu templomával együtt már 1291-ben püspöki birtok,
melynek papja Monoszló nemzetségéből származó Péter, aki feltehetőleg
a templomot is építette (Móré: Arhitectura Gotic. 36.). A templom védőszentjéről
egy 1395. évi oklevél értesít, amikor László a plébános: "Ladislaus
Thomas a rector parochialis ecclesiae s. Petri martiris de Visca, Transsilvaniae
diocesis" (Móré: i.m. 31/72.; Kelemen: Művészet. I. 89.). Ugyanennek
a plébánosnak IX. Bonifác 1395-ben benefíciumot engedélyez. Ebben is megjelöli,
hogy ő a Vistai Szent Péter templom papja (Beke: i.m. 139., jegyz.).
|
|
| |
|
|
A templom eredeti részei román koriak a XIII. század
második feléből. Ezek: a négyszögű szentély alaprajza, a félköríves diadalív,
a befalazott sekrestyetartó, a nyugati félköríves kapu és a nyugati homlokzaton
a rozettás körablak. A templomot többször is tatarozták, bővítették. A
templomhajó bordás boltozatjának zárókövén az 1498-as feljavítás dátuma
olvasható, a templom nyugati része pedig az 1600-as évek elején nyerhetett
új formát. A falu református egyházáról írásos emlékek 1580-ból származnak.
Kolozsvárott legelőszőr 1563-ban jelent meg nyomtatásban a Heidelbergi
Káté latin nyelven, a Kolozsvártól alig 20 km-re fekvő Vista elég hamar
áttért az új hitre.
|
|
| |
|
|
Templomunkon már az 1600-as évek végén is híres mesterek
dolgoztak. Gyalui Asztalos János 1699-ben a templom nyugati karzatát,
a legények karzatát készítette el, mely mind a mai napig áll.
|
|
| |
|
| A következő században Umling Lőrinc kolozsvári szász mester
és fiai dolgoztak. Ők készítették el a déli bejárati ajtót 1765-ben, azután
az úrasztalát, szószéket, padokat és a festett kazettás mennyezetet.Munkájuk
körülbelül 12-15 évig tartott. Ma is megtekinthető. Templomunk bútorzata
közül a Mózes széket említenénk még meg, amely egyes kutatások és feltételezések
szerint az 1400-as évek végén készült és Kalotaszegen egyedülálló faragott-festett
díszítésével. |
 |
| |
|
 |
 |
| |
|
| Érdekes, hogy templomunk orgonája mellett az éneket hirdető
táblát Umling Lőrinc vagy legalábbis fiai készítették és festették, de az
1700-as évek végén viszont templomunk orgonája 1825-ben lett vásárolva egy
bizonyos Andreas Eitel nevű kolozsvári szász orgonaépítőtől. Feltételezhetőleg
létezhetett egy régebbi orgona. |
 |
| |
|
| Ugyanez a helyzet a haranglábbal is, mely 1760-an készült.
(Vannak idős vistai emberek, akik a nagyszüleiktől és dédszüleiktől hallottak
alapján azt mesélték el, hogy valamikor régen létezett egy erdő a Kotyoron
(egy domb), melyet letaroltak és annak fáiból gerendákat faragtak, melyből
megépítették a haranglábat 1760 körül.) Eredetileg fazsindellyel volt fedve,
nagy harangja 1784-ből való. Egy bizonyos Geréb László püspök adományozta
a vistai gyülekezetnek, rajta "IHUS NAR" (Názáreti Jézus) felirat
olvasható. |
 |
| |
|
| Csodálatos, de sem a szájhagyomány, sem más írásos emlékek
nem említik azt, hogy a magyarvistai református templom belső falain valamikor
is Jézus csodáit és szentek életét megelevenítő freskók lettek volna. 1913-ban
a MOB (Műemlékvédő Országos Bizottság - Magyarország) páratlan falképeket
tártak fel körülbelül még a katolikus kórból (1580 előtti). Ezeknek egy
részlete mai napig is látható a déli falon az 1985-ös feltárás révén. |
| |
|
 |
 |
| |
|
| Magyarvista lakói mint minden kalotaszegi ember kezdetben
földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Azonban az 1870-es évek
körül a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal építésekor nagy részben megváltozott
a falu foglalkozásának arculata. A Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal építésénél
nagyon sok olasz kőfaragó-építőmester dolgozott, akiktől a vistai emberek
"ellopták" a mesterséget. |
 |
| |
|
 |
 |
| |
|
| A vistai lakók egy része felismerve a vistai határ természeti
adottságait, először mészégetéssel foglalkozott, (szájhagyomány szerint
több fogat ökör szállította Kolozsvárra az égetett meszet) később pedig
bányákat kitermelve sajátos módon termelték, majd faragták ki a követ különböző
házak, paloták díszítésére (a budapesti Országház egy részének feljavítása
is vistai kőből és vistai mesterek által készült). |
 |
| |
|
 |
 |
| |
|
| Magyarvista ma a nádasmenti cifra Kalotaszeg egyik települése
(a legcifrább), érdemes meglátogatni és megismerni - az idősek 95-a ma is
ezt a cifra népviseletet viseli. |
| |
 |
 |
| |
|
| Ma Magyarvista lakossága körülbelül 800 lélek. 95% református,
de van egynéhány adventista és ortodox is - akik szintén magyarul beszélnek.
Mai napig a fő foglalkozás Magyarvistán a kőfaragás, falunk jellemző vonása
ma is nemcsak Romániában, de Magyarországon és Németországban is dolgoznak
vistai kőfaragó mesterek; |
 |
| |
|
| mellette másik fő foglakozása a vistai embereknek, főleg az
asszonyoknak, a gyöngyfűzés, mely kézimunkákat a japán és koreai gyárak
kereskedőivel szemben egész Európában értékesítenek. Vannak némelyek azonban,
akik az ősrégi foglakozást, a mezőgazdaságot és az állattenyésztést folytatják. |
 |
| |
|
| Isten segedelmével és őbenne bízva mindannyian hisszük azt,
hogy Urunk akaratából mindazt, amit ránk bízott, hitünket és népművészeti
értékeinket egyaránt nemcsak megőrizni fogjuk, hanem átadni utódainknak,
akik büszkék lehetnek arra, hogy kalotaszegi magyar emberek. |
Felházi
Zoltán református lelkipásztor.
Címünk:
3467 Vistea, str. Mica nr. 180, jud. Cluj, Romania
