Kajántóról általában

A falu a Kalotaszeghez tartozó Nádasmente peremén található. Mára, sajnos elfelejtette népviseletét, ami leginkább Mérában, Vistában és Türében, napjainkban is használt, díszes viselethez hasonlított. A település Kolozsvártól észak-északnyugatra, a kajántói tóból eredõ Kajántópataka völgyében terül el, a várostól 13 km-re.
A faluban egy 1-8 osztályos iskola mûködik, amelynek van elemi magyar tagozata is, egy tanítónõvel és évente hét-kilenc tanulóval, annak függvényében, hogy hányan végzik a negyediket, és hány új elsõs iratkozik be. Ide tartózik egy óvoda is, román és magyar csoporttal.
Mivel községközpont itt található a néptanács épülete is. A régi görög-katolikus parókián, amit az állam még a kommunizmus ideje alatt elvett van az orvosi rendelõ. A hetvenes években építettek a községben egy mûvelõdési házat. Ekkor vettek el erõszakkal a református parókia kertjébõl és udvarából kb. 350 m2 területet és bontották le a melléképületeket. Szintén ekkor a római katolikus egyháztól elvették az egész kántori kertet. A mûvelõdési házban mûködik a falu könyvtára.
A falu neve összetett szó. A szó elsõ része a "Kaján" régi személynév, második része a tó (= állóvíz). Egy másik változat szerint a falu Keán bolgár fejedelemtõl kapta a nevét, aki a krónika szerint az erdélyi bolgárok és szlávok vezetõje volt. Elsõ írásos említése a falunak 1263-ból van, mint Kayan thow.
A falu lakossága vegyes. A felekezeti megoszlás szerint a reformátusok mellett római katolikusok, ortodoxok, görög-katolikusok és neoprotestánsok vannak. Ez utóbbiak többsége román nemzetiségû, és a 90-es évektõl kezdve költöztek ki a városból Kajántóra.

A falu múltja

Kajántó történetének kezdete szorosan kapcsolódik a kolozsmonostori bencés apátsághoz, hisz annak birtokát képezte. A falunak nem tudjuk alapítása évét, úgy, ahogy arról sincs biztos adat, hogy mikortól lett a kolozsmonostori apátság birtoka. Mielõtt azonban az apátság tulajdonát képezte volna a falu, valószínû, hogy királyi birtok lehetett. A tatárjárást követõen, IV. Béla újra adományozta a birtokokat az apátságnak. 1263. február 19.-én készült adománylevelében a Szamos-, Nádas-, Küküllõ-, Maros- és Nyárád-mentén sorol fel 40-nél több birtokot. Ezek között szerepelt Kajántó is. Az évszázadok folyamán sok határvita volt a szomszédos nemesek illetve Kolozsvár tanácsa és az apátság között a falu határaiért.
A XII. sz. végén XIII. sz. elején épült a mai nap is meglevõ római-katolikus templom, amelyiknek a kõstalluma mûépítészeti ritkaság. Szószékén feljegyzés van, amelyen megörökítik, hogy Mária Terézia idejében került vissza az épület a katolikus egyház tulajdonába, ugyanis 1556. április. 28.-án, az erdélyi rendek kimondták az utolsó szót az apátságról. Birtokait a kincstárhoz csatolták. Így a reformáció tanai lassan gyökeret vertek a településen. A reformátussá lett gyülekezet a régi templomot megtartotta az új vallásnak. Eleinte a gyalui várhoz tartozott, késõbb a fejedelmek hûséges fõuraknak adták át a birtokot.

A kajántói református egyház múltja

Amíg a kolozsmonostori apátság birtoka volt a falu, a reformáció tanai nem tudhattak itt gyökeret verni. 1556 után mikor a bencés apátság megszûnt, illetve 1588 után mikor a jezsuitákat kitiltották Erdélybõl, már nem az apátság ügyelt fel a lelki életre, és ezért valószínû, hogy a közelben levõ Kolozsvár hatására, illetve az új birtokosok befolyásával eljuthatott a faluba is a reformáció tanítása. A település magyarsága reformátussá lett.
Az elsõ hiteles adat a kajántói református egyházról 1601. Elsõ lelkésze Dálnoki István, akinek sírköve 1870-ben még megvolt. Nem lehet tudni, hogy mettõl meddig szolgált, de mindenesetre 1754 elõtt, mert akkor már Szabó Mihály a gyülekezet lelkipásztora.
Egyházmegyeileg a gyülekezet eleinte a Kolozs-kalotai Egyházmegyéhez tartozott. 1904-tõl Kajántót a Kolozsvári Egyházmegyébe kebelezték be. Nem tartozott a gazdag gyülekezetek közé, de az évszázadok folyamán mindig önálló lelkésze volt.
A múlt század elején kezd megerõsödni a lelki élet. 1903-ban megalakul az ifjúsági egylet és ifjúsági énekkar, 1906-ban kétszólamú felnõtt énekkar van a faluban. Jelesebb ünnepek alkalmával egyházi estélyeket, felolvasásokat, ünnepélyeket, megemlékezéseket tartottak. Pilder Mária 1928-ban elõadást tart a gyülekezetben és utána megalakul a nõszövetség. A fellendülés a második világháború végéig tart, amikor a legintenzívebb belmissziói munka folyik az egyházban. Az 1940-es években négyszólamú énekkar mûködik a faluban, fúvószenekar, ifjúsági színjátszó csoport. Ébredési napokat tart itt László Dezsõ kolozsvári esperes. Megalakul a Külmisszió Baráti Közössége, Gazdatanfolyamot indítnak be, és népiskolát szerveznek, ahol a faluban levõ írástudatlanokat írni és olvasni tanítják. Sajnos mindez 1945 után lassan megszûnik. A lelkész elmenekül a faluból, aki utána idejön, mindmáig tisztázatlan körülmények között meghal. A parókia lakhatatlan állapotba kerül.
Az 1960-as években újraindul az énekkar. Pár éves mûködés után azonban megszûnik. Az 1990-es évektõl azonban újra beindul mindaz, ami 1945-ben félbemaradt.

A kajántói református iskola

Elsõ kántor-tanítója Bálint Mihály, akinek neve az 1791-es vizitációs jegyzõkönyvben szerepel. Az iskola épületérõl és a tanítói lakásról 1754-bõl van adat.
Az 1800-as évek végére nagyon megromolhatott az iskola és a tanítói lak. 1888-ban a Szász Domokos püspök segítségével új épületet húznak a régi helyébe. Ezt a munkálatot az E.M.K.E. is támogatja.
1898-ban az anyagi gondok miatt az iskolát át akarják adni az államnak, azzal a feltétellel, hogy református kántor-tanítót nevez ki a faluba, aki az egyházban az orgonista teendõket ellátja. 1900-ban írják alá az iskola átadásának az okmányát. Akkortól nincs református felekezeti oktatás a faluban. A római-katolikus iskola a második világháború után szûnt meg.

A kajántói református templom és parókia.

A jelenleg használt templom nem az elsõ temploma a gyülekezetnek. A reformáció hatására a falu magyarsága templomostól együtt református lett. A római-katolikusok Mária Terézia idejében visszakapják a templomukat. II. József türelmi rendelete alapján kap az egyház egy akkora területet, ahol templomot és iskolát tud építeni. Az 1800-as évek elején kezdenek neki az építésnek, de az ismeretlen okok miatt félbeszakad. A félig kész épület lassan tönkremegy. A gyülekezet ekkor egy fa imaházat épít fel. A jelenlegi templomnak 1865-ben kezdenek hozzá. Az akkori lelkész Domján János mindent megtesz annak érdekében, hogy az épület mihamarabb elkészüljön. Így segélyért folyamodik Kolozsvár céheihez, Erdély református fõuraihoz és I. Ferenc Józseftõl is kér és kap anyagi támogatást. A templomot 1887-ben szenteli fel Szász Domokos püspök.
Az elsõ parókia 1855-ben egy tûzvész alkalmával megsemmisül. Amennyire lehet, lakhatóvá teszik, de 1894-ben arról tárgyal a presbitérium, hogy újat kellene építeni. 1908-ban készül el az új épület, amit mai napig is használnak.

Orgona és szószék

A jelenleg még mûködõ orgonát 1881-ben készítette Kolonics István. Ez a 163. munkája. A jegyzõkönyvek szerint a szószék is az õ mûve. Raja a következõ felíratok találhatók:

Elsõ tábla:

E
szent egyház belsõje
fölszentelve lett
az egyháztagok költségén
DOMJÁN JÁNOS
papsága,
MAGYAROSI B. JÁNOS
gondnoksága idejében
1880

Második tábla:

Az
Isten lélek,
és a kik õt
imádják
szükség, hogy
lélekben
és
igazságban
imádják
Ján. IV. 24.

Harmadik tábla:

Nemcsak
kenyérrel él az
ember,
hanem Istennek
minden igéjével
mely
az Õ szájából származik
Mát. IV. 4.

Harangok

Két harang található a templomban. A nagyobbikon a következõ felírat olvasható: "Isten dicsõségére öntetett Kajántói Ref. Hívek költségén Hegyi Péter papsága, Kovács János Szõke kurátorsága alatt 1935-ben". A másik oldalán levõ szöveg a következõ: "Öntötte Klein K. Oszkár Cugiron". A kisebbikre a következõt írták: "Készült a Kajántói Ref. Egyház tagjai adományából Kenderessy Lajos papsága idejében 1921 augusztus havában.", illetve "Öntötte Lengyel Pál Kolozsvárt"

A Kajántói Református Egyház jelene

A 357 lelkes gyülekezet az utóbbi években az épületeket kezdte javítani. A külsõ épülés mellett ott van a belsõ épülés is. Az istentiszteletek mellett ott vannak a bibliaórák (ifjúsági, nõszövetségi, felnõtt), presbiteri elõkészítõk, amely alkalmakra a gyülekezet egy része el szokott jönni. A vallásórák két csoportban vannak megtartva. Pár éve újra beindult az énekkar is. A gyerekek, fiatalok, az énekkar úgy a vallásos ünnepélyek alkalmával mind a magyar történelem fontosabb évfordulói alkalmával ünnepélyeket szerveznek.
Két szórványa van, ahol még vannak magyarok (Fejérd 10 lélek és Hosszúmacskás 5 lélek, ebbõl 3 református, 2 unitárius), illetve volt még két szórványa, ahol már nincsenek reformátusok (Nádaskóród, Telekfarka)
A gyülekezet testvérkapcsolatot tart fenn a Váci Református Egyházzal.

A Kajántói Református Egyház tisztségviselõi és tisztviselõi

Móra László Tibor - lelkipásztor.
Móráné Airizer Éva Ildikó - kántor.
Lõrincz István F. - harangozó.
Kelemen Ferenc Cs. - gondnok.

A Kajántói Református Egyház címe:

Parohia Reformata Chinteni
3425 Chinteni nr. 67. jud. Cluj.

Tel: 0040-(0)264-271625.

E-mail: mlt@personal.ro